Nagyida (Veľká Ida)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, az Ida-patak bal partján, Kassától D–DNy-ra. L: [1921] – 2145, ebből 1868 (87,1%) magyar, 146 (6,8%) szlovák; [2011] – 3256, ebből 1704 (52,3%) szlovák, 884 (27,1%) roma, 321 (9,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1185 (36,4%)...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, az Ida-patak bal partján, Kassától D–DNy-ra. L: [1921] – 2145, ebből 1868 (87,1%) magyar, 146 (6,8%) szlovák; [2011] – 3256, ebből 1704 (52,3%) szlovák, 884 (27,1%) roma, 321 (9,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1185 (36,4%)...megnyit →
Részletek
Nagyida – Csáky-kastély (GJ)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, az Ida-patak bal partján, Kassától D–DNy-ra. L: [1921] – 2145, ebből 1868 (87,1%) magyar, 146 (6,8%) szlovák; [2011] – 3256, ebből 1704 (52,3%) szlovák, 884 (27,1%) roma, 321 (9,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1185 (36,4%) szlovák, 1144 (35,1%) roma, 558 (17,1%) magyar. V: [2011] – 2560 r. k., 176 ref., 42 gör. kat., 13 ev. – R. k. (Szt. Márton-) temploma a 14. sz. elején gótikus stílusban épült, 1743-ban barokkosították; ref. templomát 1799-ben, klasszicista stílusú zsinagógáját 1780-ban emelték. Az eredetileg reneszánsz Csáky-kastély a 17. sz. végén épült, 1800 körül klasszicista stílusban alakították át; klasszicista kastélya 1824-ből, ugyancsak klasszicista nemesi kúriája a 19. sz. első feléből való. – Ir. Gál Sándor: Nagyida (2001).
Nagyidai Ernő
(* 1907. okt. 26. Nagyida, † 1990 Kassa) Publicista, ügyvéd. Kassán érettségizett, jogi tanulmányait Pozsonyban végezte. A Sarló vezetőségi tagja, pozsonyi szervezetének elnöke volt. Ügyvédként Galántán, majd Kassán működött. Ő dolgozta ki Fábry Zoltán végrendeletét. – Fm. A Sarló kapcsolatai a cseh és szlovák haladó mozgalmakkal (In:...megnyit →
(* 1907. okt. 26. Nagyida, † 1990 Kassa) Publicista, ügyvéd. Kassán érettségizett, jogi tanulmányait Pozsonyban végezte. A Sarló vezetőségi tagja, pozsonyi szervezetének elnöke volt. Ügyvédként Galántán, majd Kassán működött. Ő dolgozta ki Fábry Zoltán végrendeletét. – Fm. A Sarló kapcsolatai a cseh és szlovák haladó mozgalmakkal (In:...megnyit →
Részletek
(* 1907. okt. 26. Nagyida, † 1990 Kassa) Publicista, ügyvéd. Kassán érettségizett, jogi tanulmányait Pozsonyban végezte. A Sarló vezetőségi tagja, pozsonyi szervezetének elnöke volt. Ügyvédként Galántán, majd Kassán működött. Ő dolgozta ki Fábry Zoltán végrendeletét. – Fm. A Sarló kapcsolatai a cseh és szlovák haladó mozgalmakkal (In: Sándor László szerk.: Ez volt a Sarló, 1978). – Ir. Balogh Edgár: Hét próba (1965).
Nagykálna (Kalná)
Részletek
1960-ban Garamkálna néven Kiskálnával egyesített község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától Ny-ra. L: [1921] – 1040, ebből 981 (94,3%) magyar, 31 (3,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 664 r. k., 318 ref., 38 izr., 18 ev. Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1733-ban épült barokk stílusban, 1866-ban neoklasszicista stílusban alakították át; 1888-ban emelt, 1944 óta azonban romokban álló ref. templomát a 21. sz. elején újították fel.
Nagykapos és Vidéke Célalap
-> Rákóczi Szövetség 2.
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Részletek
Rákóczi Szövetség (FI)
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).
Nagykapos (Veľké Kapušany)
Részletek
Nagykapos − Szent István szobor (GJ)
Város a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung és a Latorca folyók között, Királyhelmectől É–ÉK-re. L: [1921] – 2204, ebből 1672 (75,9%) magyar, 337 (15,3%) zsidó, 148 (6,7%) szlovák; [2011] – 9406, ebből 5604 (59,6%) magyar, 2844 (30,2%) szlovák, 116 (1,2%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 6127 (65,1%) magyar, 2358 (25,1%) szlovák, 25 (0,3%) roma. V: [2011] – 4210 r. k., 2330 ref., 1006 gör. kat., 182 jehovista, 102 gör. kel., 59 ev., 1 izr. – A 15. sz.-tól mezőváros, 1960-ig járási székhely volt, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1964-ben kapta vissza. A népességének közel egyötödét kitevő zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba deportálták, magyar lakosainak egy részét 1945 után Mo.-ra telepítették át, s helyükre szlovákok települtek. Barokk-klasszicista stílusú ref. temploma 1787-ben, gör. kat. és gör. kel. temploma a 21. sz. elején, az 1914-ben ~hoz csatolt Kiskapos klasszicista stílusú r. k. (Szt. Simon és Júda-) temploma 1807-ben épült; a kiskaposi születésű Erdélyi János író, népdalgyűjtő mellszobrát (Nagy János alkotása) 1968-ban avatták fel. – A város az Ung-vidék kulturális és gazdasági központja, a Csemadok 1968 óta rendezi meg az Erdélyi János Napokat, 2002-ben itt alakult meg az Ung-vidéki Amatőr Képzőművészek Klubja. Az 1950-es években Új Utakon címmel járási hetilapja jelent meg, 1991-ben Ungi Táj, 1995-ben Copus, 1997-ben Harangszó címmel indultak új lapjai. Élelmiszer- és építőanyag-iparral rendelkezik, 1973 óta itt működik az egykori Szovjetunióból érkező tranzit gázvezeték kompresszorállomása. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Erdélyi János Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola), vegyes, magyar és szlovák tanítási nyelvű gimnáziummal, Energetikai Szakmunkásképző Középiskolával és Mezőgazdasági Középiskolával rendelkezett. – 1964-ben közigazgatásilag ~hoz csatolták Veskócot. – Ir. Géczi Lajos: Nagykapos a 2. évezred alkonyán (2006).
Nagykapos – Dobó Isván szobra (GJ)
Nagykázmér (Veľký Kazimír)
1960-ban Kázmér (Kazimír) néven Kiskázmérral egyesített község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, az Eperjes–Tokaji-hegység K-i lábánál, Tőketerebestől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 536, ebből 461 (86,0%) szlovák, 63 (11,7%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 295 r. k., 170 gör. kat., 57...megnyit →
1960-ban Kázmér (Kazimír) néven Kiskázmérral egyesített község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, az Eperjes–Tokaji-hegység K-i lábánál, Tőketerebestől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 536, ebből 461 (86,0%) szlovák, 63 (11,7%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 295 r. k., 170 gör. kat., 57...megnyit →
Részletek
1960-ban Kázmér (Kazimír) néven Kiskázmérral egyesített község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, az Eperjes–Tokaji-hegység K-i lábánál, Tőketerebestől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 536, ebből 461 (86,0%) szlovák, 63 (11,7%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 295 r. k., 170 gör. kat., 57 ref., 7 ev., 6 izr. A 20. sz. elején még részben magyar lakossága a sz. közepére beolvadt a 18. sz.-ban betelepült szlovákságba. Ev. temploma a 19. sz. elején, r. k. (Szt. István-) temploma 1837-ben klasszicista stílusban épült, régebbi alapokon álló ref. templomát a 19. sz. végén emelték.
Nagykér
-> Nyitranagykér; Nagykér (Veľký Kýr)
1942-ben Nyitrakér néven Nyitrakiskérrel egyesített község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld É-i részén, a Nyitra folyó mentén, Nyitrától D–DK-re. L: [1921] – 2157, ebből 1896 (87,9%) magyar, 237 (11,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 2129 r. k., 28 izr. Barokk stílusú r. k. (Szt....megnyit →
1942-ben Nyitrakér néven Nyitrakiskérrel egyesített község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld É-i részén, a Nyitra folyó mentén, Nyitrától D–DK-re. L: [1921] – 2157, ebből 1896 (87,9%) magyar, 237 (11,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 2129 r. k., 28 izr. Barokk stílusú r. k. (Szt....megnyit →
Részletek
1942-ben Nyitrakér néven Nyitrakiskérrel egyesített község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld É-i részén, a Nyitra folyó mentén, Nyitrától D–DK-re. L: [1921] – 2157, ebből 1896 (87,9%) magyar, 237 (11,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 2129 r. k., 28 izr. Barokk stílusú r. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) templomát 1768-ban emelték egy középkori templom átalakításával, késő barokk (Szentháromság-) kápolnája 1793-ban épült. – Ir. Szőke József: Nagykér (1993).
Nagykereskény (Veľké Krškany)
Részletek
1960-ban Kereskény (Krškany) néven Kiskereskénnyel egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Szikince-patak bal partján, Lévától K-re. L: [1921] – 390, ebből 302 (77,4%) szlovák, 88 (22,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 364 r. k., 17 ev., 4 izr., 3 ref. A 18. sz.-ban szlovákokkal újranépesített falu 20. sz. elején még részben magyar lakossága a sz. közepére szlovákká vált. A Simonyi-, majd Mailáth-kastély a 17. sz.-ban barokk, r. k. (Szt. Anna-) temploma 1777-ben barokk-klasszicista stílusban épült.
Nagykeszi (Veľké Kosihy)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna partján, Komáromtól Ny-ra. L: [1921] – 880, ebből 844 (95,9%) magyar, 18 (2,0%) szlovák; [2011] – 990, ebből 770 (77,8%) magyar, 183 (18,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 825 (83,3%) magyar, 127 (12,8%) szlovák. V: [2011] – 335 ref., 312 r. k., 19 ev., 9 gör. kat. – A faluba a második vh. utáni belső telepítések során észak-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma 1819-ben klasszicista, a Fejérváry-kastély a 19. sz. első felében késő klasszicista stílusban épült; a ~hez tartozó Érseklél pusztán a 20. sz. végéig állt a 18. sz.-ban barokk stílusban emelt, majd 1865-ben klasszicista stílusban átalakított r. k. (Nepomuki Szt. János-) templom. Határában avarkori temetőt és 10. sz.-i magyar köznépi temető sírjait tárták fel. ~ határának egy része természetvédelmi terület, az 1955-ben létrehozott 9218 ha kiterjedésű túzokrezervátumhoz tartozik. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – A második vh. után ~hez csatolták a két vh. közötti földbirtokreform során Nemesócsa határában cseh-morva és szlovák kolonisták letelepítésével létrehozott Okánikovo kolóniát.
Nagykövesd (Veľký Kamenec)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Tarbucka-hegy K-i lábánál, Királyhelmectől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 970, ebből 951 (98,0%) magyar, 7 (0,7%) szlovák; [2011] – 806, ebből 692 (85,9%) magyar, 70 (8,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 700 (86,8%)...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Tarbucka-hegy K-i lábánál, Királyhelmectől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 970, ebből 951 (98,0%) magyar, 7 (0,7%) szlovák; [2011] – 806, ebből 692 (85,9%) magyar, 70 (8,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 700 (86,8%)...megnyit →
Részletek
Nagykövesd (FI)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Tarbucka-hegy K-i lábánál, Királyhelmectől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 970, ebből 951 (98,0%) magyar, 7 (0,7%) szlovák; [2011] – 806, ebből 692 (85,9%) magyar, 70 (8,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 700 (86,8%) magyar, 59 (7,3%) szlovák. V: [2011] – 402 ref., 278 r. k., 52 gör. kat., 1 ev. – R. k. (Szt. József-) temploma 1801–1804 között épült klasszicista stílusban, ref. templomát 1807-ben emelték, mai formáját az 1953–54-es átépítés során kapta; klasszicista kastélyát a 19. sz. elején építették. A falu fölötti Várhegy-dombon találhatók a 13. sz.-ban emelt Kövesd várának romjai. 1995 óta közúti határátkelőhely Mo. felé. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Nagykövesd – várrom (GJ)