Lexicon

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1021, ebből 1003 (98,2%) magyar, 4 (0,4%) szlovák; [2011] – 1448, ebből 1071 (74,0%) magyar, 307 (21,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1184 (81,8%) magyar, 206 (14,2%) szlovák. V: [2011] – 1013 r. k., 193 ref., 28 ev., 4 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre északnyugat-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szentháromság-) temploma 1761-ben barokk, a templom melletti kápolna a 19. sz. végén neoklasszicista, kastélya 1760–65 között rokokó stílusban épült. A helyi születésű Bihari János cigányprímás, zeneszerző emlékére 1964 óta megrendezik a Bihari János Napokat. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Község a Tőketerebesi járásban, az Eperjes–Tokaji-hegység K-i lábánál, Gálszécstől D–DNy-ra. L: [1921] – 656, ebből 556 (84,7%) szlovák, 91 (13,9%) magyar; [2011] – 746, ebből 656 (87,9%) szlovák, 2 (0,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 675 (90,5%) szlovák 7 (0,9%) magyar. V: [2011] – 545 r. k., 100 gör. kat., 7 ref., 3 ev. – R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1890-ben szecessziós stílusban épült.

1943-ban Alsóbalog és Felsőbalog egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [2011] – 1210, ebből 676 (55,9%) magyar, 350 (28,9%) szlovák, 116 (9,6%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 847 (70,0%) magyar, 289 (23,9%) szlovák, 6 (0,5%) roma. V: [2011] – 492 r. k., 265 ref., 53 ev., 2 gör. kat. – A határában található Veres-erdő több száz éves tölgyfáival 1974 óta 11 ha-on természetvédelmi terület. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

1960-ban Bári néven Kisbárival egyesített község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, a Pilis-hegy lábánál, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 384, ebből 336 (87,5%) magyar, 20 (5,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 327 ref., 36 r. k., 11 izr., 8 gör. kat., 2 ev. Ref. temploma 1799–1801 között klasszicista stílusban épült, tornyát 1890-ben emelték.

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 686, ebből 662 (96,5%) magyar, 17 (2,5%) szlovák; [2011] – 288, ebből 240 (83,3%) magyar, 45 (15,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 248 (86,1%) magyar, 38 (13,2%) szlovák. V: [2011] – 263 r. k., 4 gör. kat. – R. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma 1994–95-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1960–87 között közigazgatásilag Felbárhoz tartozott. – Ir. Presinszky Károly – Ágh Magdolna: Mit hagytak ránk a századok? Fejezetek Nagybodak történelméből (2006).

Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna és a Fekete-víz között, Szenctől DK-re. L: [1921] – 395, ebből 276 (69,9%) magyar, 106 (26,8%) szlovák; [2011] – 445, ebből 346 (77,8%) szlovák, 91 (20,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 327 (73,5%) szlovák, 106 (23,8%) magyar. V: [2011] – 318 r. k., 12 ev., 8 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Szt. Rozália-) kápolnája 1930-ban épült.

1940-ben Budafalva néven Kisbudafával egyesített, majd 1960-ban Gelléhez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 185, ebből 185 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 185 r. k.