Lexicon

Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 713, ebből 627 (87,9%) magyar, 35 (4,9%) szlovák; [2011] – 603, ebből 373 (61,9%) magyar, 213 (35,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 440 (73,0%) magyar, 145 (24,0%) szlovák. V: [2011] – 504 r. k., 48 ev., 3 ref. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések során közép-szlovákiai szlovák családokat telepítettek. Szecessziós stílusú r. k. (Magyarok Nagyasszonya) temploma 1910–12-ben, ev. temploma 1934-ben épült; a falutól É-ra 14. sz.-i gótikus templom romjai találhatók. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű r. k. egyházi alapiskolával (Magyarok Nagyasszonya Alapiskola) rendelkezett.

Község a Losonci járásban, a Losonci-medence K-i részén, a Szuha-patak völgyében, Fülektől É-ra. L: [1921] – 834, ebből 765 (91,7%) magyar, 65 (7,8%) szlovák; [2011] – 688, ebből 371 (53,9%) magyar, 196 (28,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 481 (69,9%) magyar, 142 (20,6%) szlovák. V: [2011] – 559 r. k., 14 ev., 4 ref. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során É-nógrádi szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. Gál-) temploma a 18. sz. elején barokk stílusban épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

1975-ben Nyitrához csatolt község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság Ny-i peremén, a Nyitra folyó bal partján, Nyitrától DK-re. L: [1921] – 1008, ebből 861 (85,4%) szlovák, 128 (12,7%) magyar; [1970] 1918, ebből 1908 (99,5%) szlovák, 1 (0,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 987 r. k., 19 izr., 2 ev. R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1715-ben épült barokk stílusban, 1789–1814 között klasszicista stílusban építették át.

Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 443, ebből 415 (93,7%) magyar, 16 (3,6%) szlovák; [2011] – 419, ebből 292 (69,7%) magyar, 99 (23,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 317 (75,7%) magyar, 77 (18,4%) szlovák. V: [2011] – 377 r. k., 3 ev., 1 ref. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovák családok települtek. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1762-ben barokk stílusban épült.

1925-ben Berencshez csatolt község a Nyitrai járásban, a Kisalföld É-i peremén, a Nyitra folyó jobb partján, Nyitrától D–DK-re. L: [1921] – 625, ebből 521 (83,4%) magyar, 93 (14,9%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 616 r. k., 5 izr., 4 ev.

Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna és a Fekete-víz között, Galántától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 3005, ebből 2971 (98,9%) magyar, 12 (0,4%) szlovák; [2011] – 4330, ebből 2757 (63,7%) magyar, 1468 (33,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2870 (66,3%) magyar, 1374 (31,7%) szlovák. V: [2011] – 3512 r. k., 168 ev., 27 ref., 8 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának több mint egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Reneszánsz-barokk stílusú r. k. (Szt. Mihály-) temploma 1594–1670 között, a Kálvária-hegyen álló r. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolna 1756-ban, ev. temploma 1958-ban épült, tájháza 1991-ben nyílt meg. 1997-ben Nagyfödémesi Láthatár címmel önkormányzati lapja indult. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Borsos Mihály Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – A ~től D-re fekvő Hajmás- és Szőgyénpusztát, amelyekre a két vh. közötti földbirtokreform során a Pálffy család felosztott nagybirtokára cseh-morva és szlovák kolonisták települtek, 1937–38-ban, majd 1945-ben önálló községgé szervezték (Švehlovo, 1951-től Nové Osady néven); 1976-ban visszacsatolták ~hez. – Ir. Szabó János–Borsos Mihály: A nagyfödémesi plébánia múltjából (1999). Danter Izabella (szerk.): Nagyfödémes (2010)

Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, Királyhelmectől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1034, ebből 953 (92,2%) magyar, 39 (3,8%) szlovák; [2011] – 1048, ebből 789 (75,3%) magyar, 202 (19,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 851 (81,2%) magyar, 143 (13,6%) szlovák. V: [2011] – 514 ref., 236 r. k., 143 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során É-zempléni szlovák családok költöztek. Klasszicista stílusú ref. temploma 1795-ben, közös r. k. és gör. kat. temploma 1936–37-ben, késő klasszicista nemesi kúriája a 19. sz. második felében épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-hegység D-i lejtőin, az Ipoly jobb oldali mellékpatakjának völgyében, Nagykürtöstől K–DK-re. L: [1921] – 380, ebből 346 (91,0%) szlovák, 1 (0,3%) magyar; [1930] 347, ebből 297 (85,6%) szlovák, 49 (14,1%) magyar; [2011] – 162, ebből 146 (90,1%) szlovák, 2 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 148 (91,4%) szlovák, 2 (1,2%) magyar. V: [2011] – 78 ev., 44 r. k. – Ev. temploma 1776-ban épült barokk-klasszicista stílusban; a 17. sz. végén reneszánsz stílusban emelt Csemiczky-kastély romokban áll. – 1988–92 között közigazgatásilag Nagykürtöshöz tartozott.

Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátságon, a Zsitva folyó völgyében, Verebélytől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 495, ebből 490 (99,0%) magyar, 4 (0,8%) szlovák; [2011] – 304, ebből 249 (81,9%) szlovák, 53 (17,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 241 (79,3%) szlovák, 61 (20,1%) magyar. V: [2011] – 286 r. k., 5 gör. kat., 1 ev. – R. k. (Szűz Mária születése) temploma a 13. sz. első felében román stílusban épült, 1746-ban barokkosították. – 1976-ban Kishinddel egyesítették Hind (Chyndice) néven, 1992 óta ismét önálló község.