Nagykürtös (Veľký Krtíš)
Város és járási székhely a Korponai-fennsík és az Ipoly-medence érintkezésénél, a Kürtös-patak völgyében, Losonctól DNy-ra. L: [1921] – 852, ebből 775 (91,0%) szlovák, 68 (8,0%) magyar; [2011] – 12 999, ebből 9649 (74,2%) szlovák, 645 (5,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 9459 (72,8%) szlovák,...megnyit →
Város és járási székhely a Korponai-fennsík és az Ipoly-medence érintkezésénél, a Kürtös-patak völgyében, Losonctól DNy-ra. L: [1921] – 852, ebből 775 (91,0%) szlovák, 68 (8,0%) magyar; [2011] – 12 999, ebből 9649 (74,2%) szlovák, 645 (5,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 9459 (72,8%) szlovák,...megnyit →
Részletek
Város és járási székhely a Korponai-fennsík és az Ipoly-medence érintkezésénél, a Kürtös-patak völgyében, Losonctól DNy-ra. L: [1921] – 852, ebből 775 (91,0%) szlovák, 68 (8,0%) magyar; [2011] – 12 999, ebből 9649 (74,2%) szlovák, 645 (5,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 9459 (72,8%) szlovák, 810 (6,2%) magyar. V: [2011] – 5946 r. k., 1751 ev., 60 gör. kat., 21 ref. – A 19. sz. második felében megindult, majd a második vh. után továbbfejlesztett barnaszénbányászata eredményeként ipari központtá vált, 1968-ban városi rangot kapott és járási székhely lett. A szénbányászat mellett jelentékeny gép-, fémfeldolgozó és élelmiszeriparral rendelkezik. Az Ambrózy-kastély a 17. sz.-ban épült késő reneszánsz stílusban, a 19. sz. első felében klasszicista stílusban alakították át; 1635-ben reneszánsz stílusban emelt ev. templomát 1770-ben barokkosították, r. k. (Szűz Mária születése) temploma 1940-ben épült. 1974–90 között Pokrok-Haladás, 1991-től Palóc címmel jelent meg járási hetilapja. A város az 1989-ben alapított Palóc Társaság székhelye. – 1973–92 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Kiskürtös, 1988–92 között Nagyhalom és Kishalom (Malé Straciny) községek.
Nagykürtösi járás
Az elődjének tekinthető Kékkői járás 1923-ban alakult meg, azonban kiterjedése a járás mai területi kiterjedésétől eltért. 1938 és 1945 közt a járás D-i települései Mo.-hoz tartoztak. 1949-ben a Kékkői járás ismét létrejött, azonban 11 évvel később, 1960-ban megszűnt – s területe javarészt a Losonci...megnyit →
Az elődjének tekinthető Kékkői járás 1923-ban alakult meg, azonban kiterjedése a járás mai területi kiterjedésétől eltért. 1938 és 1945 közt a járás D-i települései Mo.-hoz tartoztak. 1949-ben a Kékkői járás ismét létrejött, azonban 11 évvel később, 1960-ban megszűnt – s területe javarészt a Losonci...megnyit →
Részletek
A Nagykürtösi járás térképe (CsT)
Az elődjének tekinthető Kékkői járás 1923-ban alakult meg, azonban kiterjedése a járás mai területi kiterjedésétől eltért. 1938 és 1945 közt a járás D-i települései Mo.-hoz tartoztak. 1949-ben a Kékkői járás ismét létrejött, azonban 11 évvel később, 1960-ban megszűnt – s területe javarészt a Losonci járás része lett. A Nagykürtösi járás 1968-ban alakult meg a mai járással azonos területen, s a Közép-szlovákiai kerületbe kapott besorolást. A terület 1996-tól a Besztercebányai kerülethez tartozik. A ~ D-i részét a Dél-szlovákiai-medencéhez tartozó Ipoly-medence tölti ki, míg É-on a Korponai-fennsík és az Osztrovszki-hegység található. A jan.-i középhőmérséklet –3,4 °C, a júl.-i 20,2 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 649 mm (a legtöbb csapadék júl.-ban – 75 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 39–45 mm). Területe 848,2 km2. Népessége a 2011. évi népszámláláskor 45 562 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok lélekszáma 10 939 fő volt. A 0–14 évesek és a munkaképes korúak részaránya is kedvezőbb az országos mutatóktól. A járáshoz összesen 71 település tartozik, amelyek közt két városi jogállású – Nagykürtös (12 999) és Kékkő (1555). A magyar nemzetiség részaránya 34 településen haladja meg a 10%-ot. A ~ közlekedési fekvése nagyon kedvezőtlen. A gazdasági szerkezetváltás következtében a gazdasága közel két évtizede stagnál, a szlovák–magyar határmente egyik legkedvezőtlenebb munkaerő-piaci viszonyai alakultak ki: a munkanélküliség az országos átlag közel kétszerese (2013. júl. 31-én a járásban a munkanélküliségi ráta 22,84% volt), s az országos mutatóktól 35%-kal alacsonyabbak az átlagkeresetek. A humán erőforrás alkalmazásában fontos szerepet játszanak a szomszédos magyarországi ipari telepek, amelyyek elérhetőségéhez nagyban hozzájárult a 2011-ben megépült Pösténypuszta (Mo.) és Szécsénykovácsi közti Ipoly-híd. A járásban jelentős gazdasági súllyal bíró vállalkozások nem találhatók (a terület múltban jelentős barnaszénbányászata, valamint a nagykürtösi autóalkatrész-gyártás napjainkra szinte teljesen megszűnt), a régión túlra nyúló tevékenységi területtel mindössze az élelmiszeripar rendelkezik (tejfeldolgozó-ipar Nagykürtösön). A régió agráriumában jelentős a szőlőtermesztés, a borászat és a juhtenyésztés. A ~ idegenforgalmi vonzerejében a legmeghatározóbb a kékkői vár, a kékkői báb- és játékmúzeum (Szl.-ban egyetlen a maga nemében), az alsósztregovai (Dolná Strehová) termálfürdő, valamint az Ipoly folyó. A járás idegenforgalmi infrastruktúrája jelentős fejlesztést igényel a turizmus fellendítése érdekében.
A Nagykürtösi járás etnikai térképe (2011) (HK)
Nagykürtös és Vidéke Célalap
-> Rákóczi Szövetség 2.
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Részletek
Rákóczi Szövetség (FI)
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).
Nagylég (Veľký Lég)
Részletek
1940-ben Lég néven Kisléggel és Szásszal egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 587, ebből 560 (95,4%) magyar, 13 (2,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 559 r. k., 12 izr., 11 ref., 5 ev. Határába, a Benyovszky család felosztott nagybirtokára a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során 1926-ban cseh-morva és szlovák telepesek költöztek.
Nagylúcs (Veľká Lúč)
Részletek
1960-ban Lúcs néven Kislúccsal egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 333, ebből 319 (95,8%) magyar, 9 (2,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 328 r. k., 4 izr., 1 ev. Kastélya a 19. sz. elején késő klasszicista stílusban épült.
Nagymácséd (Veľká Mača)
Részletek
Nagymácséd – kitelepítettek és elhurcoltak emlékműve (GJ)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyók között, Diószegtől ÉK-re. L: [1921] – 1927, ebből 1903 (98,8%) magyar, 18 (0,9%) szlovák; [2011] – 2603, ebből 1982 (76,1%) magyar, 529 (20,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2031 (78,0%) magyar, 472 (18,1%) szlovák. V: [2011] – 2287 r. k., 34 ev., 4 ref., 2 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után, 1947-ben áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1783-ban barokk-klasszicista stílusban épült. 1995 óta Nagymácsédi Közlöny címmel jelenik meg helyi lapja. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Mészáros Dávid Alapiskola és Óvoda) rendelkezett. – Ir. Balázs Klára: Nagymácséd honismerete (2000).
Nagymad; Mad (Mad)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 474, ebből 470 (99,2%) magyar, 3 (0,6%) szlovák; [2011] – 528, ebből 459 (86,9%) magyar, 58 (11,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 498 (94,3%) magyar, 19 (3,6%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 474, ebből 470 (99,2%) magyar, 3 (0,6%) szlovák; [2011] – 528, ebből 459 (86,9%) magyar, 58 (11,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 498 (94,3%) magyar, 19 (3,6%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Nagymad – Mátyás király 2008-ban felállított mellszobra (LJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 474, ebből 470 (99,2%) magyar, 3 (0,6%) szlovák; [2011] – 528, ebből 459 (86,9%) magyar, 58 (11,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 498 (94,3%) magyar, 19 (3,6%) szlovák. V: [2011] – 330 r. k., 133 ref., 4 ev., 2 gör. kat. – Ref. temploma egy korábbi fatemplom helyén 1886-ban klasszicista, r. k. (Nepomuki Szt. János-) temploma 1869-ben neoklasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1960–90 között közigazgatásilag Albárhoz tartozott. – Ir. Presinszky Lajos–László Gábor: Mit hagytak ránk a századok. Fejezetek Nagymad történelméből (2009).
Nagymagyar (Rastice)
1960-ban Zlaté Klasy néven Csenkével és Vajasvatával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 1419, ebből 1231 (86,7%) magyar, 152 (10,7%) zsidó, 17 (1,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1121 r....megnyit →
1960-ban Zlaté Klasy néven Csenkével és Vajasvatával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 1419, ebből 1231 (86,7%) magyar, 152 (10,7%) zsidó, 17 (1,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1121 r....megnyit →
Részletek
Nagymagyar − Szt. Kereszt Felmagasztalása-templom (GJ)
1960-ban Zlaté Klasy néven Csenkével és Vajasvatával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 1419, ebből 1231 (86,7%) magyar, 152 (10,7%) zsidó, 17 (1,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1121 r. k., 292 izr., 4 ev., 2 ref. – A késő gótikus templom helyén álló r. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma 1886-ban historizáló stílusban, r. k. kápolnája és nemesi kúriája a 19. sz. első felében klasszicista stílusban épült. A Kis-Duna mátyusföldi, bal partján fekvő Szigetmajort, ahová a két vh. közötti földbirtokreform során 1923-ban szlovák és cseh-morva kolonisták települtek, 1956-ban az egyházfai Maholánypusztával együtt Hurbanova Ves néven önálló községgé szervezték. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával és 1992-ben alapított magyar tanítási nyelvű Középfokú Szakmunkásképző Magániskolával rendelkezett.
Nagymegyer és Vidéke Polgári Társulás
-> Rákóczi Szövetség 2.
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Részletek
Rákóczi Szövetség (FI)
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).
Nagymegyer (Veľký Meder)
Város a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 4012, ebből 3870 (96,5%) magyar, 41 (1,0%) szlovák; [2011] – 8859, ebből 6696 (75,6%) magyar, 1238 (14,0%) szlovák, 45 (0,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 7070 (79,8%) magyar, 816...megnyit →
Város a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 4012, ebből 3870 (96,5%) magyar, 41 (1,0%) szlovák; [2011] – 8859, ebből 6696 (75,6%) magyar, 1238 (14,0%) szlovák, 45 (0,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 7070 (79,8%) magyar, 816...megnyit →
Részletek
Nagymegyer – r. k. templom (GJ)
Város a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 4012, ebből 3870 (96,5%) magyar, 41 (1,0%) szlovák; [2011] – 8859, ebből 6696 (75,6%) magyar, 1238 (14,0%) szlovák, 45 (0,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 7070 (79,8%) magyar, 816 (9,2%) szlovák, 111 (1,3%) roma. V: [2011] – 4481 r. k., 1623 ref., 126 ev., 36 gör. kat., 2 izr. – Egykori mezőváros, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza; 1949–60 között járási székhely volt. Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és a belső telepítések keretében szlovákiai szlovák családok települtek. Középkori alapokon álló r. k. (Szt. Miklós-) temploma 1899–1900-ban, klasszicista ref. temploma 1785-ben, a késő klasszicista Kálnoky-kúria a 19. sz. második felében épült; tájháza 1980-ban nyílt meg. 1992-ben Bartók Bélának, 1995-ben Hunyadi Mátyásnak, 2000-ben Szt. István királynak emeltek szobrot a városban. Határában többek között egy germán települést, avarkori temetőt és 9–10. sz.-i sírokat tártak fel. Az 1950-es években Socialistická dedina – Szocialista Falu címmel jelent meg kétnyelvű járási hetilapja. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Bartók Béla Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett; 1957-ben alapított, majd 1982-ben megszűnt magyar tanítási nyelvű gimnáziuma 1991-ben nyílt meg újra; 1978-ban alapított Közgazdasági Szakközépiskolája 1990-ben Kereskedelmi Akadémiává alakult át. A város az Alsó-Csallóköz agráripari központja, jelentős malom-, húsfeldolgozó, sütő- és tejiparral, valamint elektronikai iparral, 1973-ban megnyílt termálfürdővel. – 1976-ban közigazgatásilag ~hez csatolták Izsapot. – Ir. Tánczos Tibor: Legendák és tények Nagymegyer városának történetéből. A nagymegyeri Mátyás-legendák (1997); Varga László: Amikor elindult a vonat (2007).
Nagymegyer − Szent István szobre (GJ)
Nagymegyer − Bartók Béla szobra, Lipcsey György alkotása (GJ)