Lexicon

Kulturális intézmény (Pozsonypüspöki, 1997). A Posonium Irodalmi és Művészeti Díj alapítója és kiosztója. Évente ennek a díjnak a keretében Életműdíjat, Különdíjat, Szülőföld-díjat és Elsőkötetes Díjat vehettek át a kitüntetettek. 2014-től, a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó megszűntétől az Irodalmi Szemle, a Jó Gazda és a Tücsök kiadója. – Vezető: Lauer Edith (1997); Csanda Gábor (2014).

A Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó könyvesboltjában működött (Pozsony, 1993–1995). – Vezető: Kubička Kucsera Klára, Dobos Éva.

Az első önálló magyar kiadó volt a második vh. után (Pozsony, 1969 jan.–1994 márc.). Előzménye a Tatran Könyvkiadó Magyar Üzeme volt. Feladatkörébe a kisebbségi magyar irodalom szervezése, a műfordítás-irodalom (főleg cseh és szlovák művek) támogatása és a közös könyvkiadás keretében Mo.-ról behozott könyvek gondozása tartozott. Igazgatója elnöke volt a szlovák könyvterjesztő vállalat keretében létesült könyvbehozatali bizottságnak. A kiadó programja fokozatosan alakult ki. A szépirodalmon kívül kezdettől fogva adott ki nyelvészeti és történettudományi műveket, később néhány képzőművészeti kiadványt is, ebben azonban a hatóságok rendszeresen akadályozták. A kiadványok mintegy felét kisebbségi magyar írók művei alkották, a többi műfordítás, ill. célkiadvány vagy bérmunka volt. A kiadó 1977-ben megindította a Csehszlovákiai Magyar Írók sorozatot, mely 20 próza- és 15 verseskötetben kívánta bemutatni 60 év legjobb alkotásait. Az 1983-ban indított A Szlovák Irodalom Könyvtára és A Cseh Irodalom Könyvtára sorozatban a két nemzeti irodalom legjobb alkotásai jelentek meg. A Madách-Európa Kiskönyvtár sorozatban a cseh és szlovák irodalom kisebb terjedelmű alkotásait adták ki. A legrégebbi sorozat, az 1950-ben indult Magyar Könyvbarátok Köre, 1980-ig könyvklubként működött. Alapsorozatában (évi 4 mű) 1980 végéig 124 kötet jelent meg. 1980-ban 7000 tagja volt. 1965-ben ugyancsak könyvklubként alakult a Versbarátok Köre; sorozatában évi 4 kötet szerepelt, ebből 1 a kisebbségi magyar költészetet képviselte. 1978-ban indult az Első Osztályosok Ajándékkönyve sorozat, az egyetlen sorozat, amely az 1989 utáni változásokat túlélte. A fiatal tehetséges szerzők felkarolására 1981-ben indított Főnix Füzetek c. sorozatot. A kiadó megalakulásától kezdve gondozta az Iskolások Könyvtára sorozatot. Ezzel azt a célt követte, hogy a tanulóifjúság kedvezményes áron jusson hozzá az ajánlott s a kötelező irodalomhoz. E sorozatot kiegészítette a Diákkönyvtár, mely az oktatásügy igényeit figyelembe véve a közös kiadás keretében jelentette meg a magyar és a világirodalom alkotásait. A társadalomtudományi és néprajzi jellegű művek az Új Mindenes Gyűjteményben jelentek meg évente 1980-tól. A csehszlovák–magyar közös könyvkiadási egyezmény (1953-tól) a könyvkiadók együttműködését szabályozta, lehetőséget teremtve a magyarországi kiadványok kedvezményes áron való behozatalára, ill. a szlovákiai kiadványok (főleg a kisebbségi irodalmi alkotások) magyarországi forgalmazására. A ~ kiadványainak 90–95 %-a jutott el így a magyarországi könyvpiacra, csaknem félmillió példányban. 1972-től a ~ jelentette meg az Irodalmi Szemle folyóiratot, 1973-tól pedig a Madách Naptárat is. A kiadó munkatársai között kiváló írókat (Dobos László, Duba Gyula, Tőzsér Árpád, Grendel Lajos, Zalabai Zsigmond stb.), ill. műfordítókat (Mayer Judit, Czagány Iván stb.) találunk. A kiadó 1994-ben megszűnt, és szerepét az újonnan alakult kiadókkal együtt (Kalligram Könyv- és Lapkiadó, Lilium Aurum Könyvkiadó, AB-ART Könyvkiadó stb.) a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó vette át. – Vezető: Dobos László (1969), Fónod Zoltán (1969), Dobos László (1970), Fónod Zoltán (1972), Sárkány Árpád (1979), Klimits Lajos (1987), Dobos László (1990).

Az első önálló magyar kiadó volt a második vh. után (Pozsony, 1969 jan.–1994 márc.). Előzménye a Tatran Könyvkiadó Magyar Üzeme volt. Feladatkörébe a kisebbségi magyar irodalom szervezése, a műfordítás-irodalom (főleg cseh és szlovák művek) támogatása és a közös könyvkiadás keretében Mo.-ról behozott könyvek gondozása tartozott. Igazgatója elnöke volt a szlovák könyvterjesztő vállalat keretében létesült könyvbehozatali bizottságnak. A kiadó programja fokozatosan alakult ki. A szépirodalmon kívül kezdettől fogva adott ki nyelvészeti és történettudományi műveket, később néhány képzőművészeti kiadványt is, ebben azonban a hatóságok rendszeresen akadályozták. A kiadványok mintegy felét kisebbségi magyar írók művei alkották, a többi műfordítás, ill. célkiadvány vagy bérmunka volt. A kiadó 1977-ben megindította a Csehszlovákiai Magyar Írók sorozatot, mely 20 próza- és 15 verseskötetben kívánta bemutatni 60 év legjobb alkotásait. Az 1983-ban indított A Szlovák Irodalom Könyvtára és A Cseh Irodalom Könyvtára sorozatban a két nemzeti irodalom legjobb alkotásai jelentek meg. A Madách-Európa Kiskönyvtár sorozatban a cseh és szlovák irodalom kisebb terjedelmű alkotásait adták ki. A legrégebbi sorozat, az 1950-ben indult Magyar Könyvbarátok Köre, 1980-ig könyvklubként működött. Alapsorozatában (évi 4 mű) 1980 végéig 124 kötet jelent meg. 1980-ban 7000 tagja volt. 1965-ben ugyancsak könyvklubként alakult a Versbarátok Köre; sorozatában évi 4 kötet szerepelt, ebből 1 a kisebbségi magyar költészetet képviselte. 1978-ban indult az Első Osztályosok Ajándékkönyve sorozat, az egyetlen sorozat, amely az 1989 utáni változásokat túlélte. A fiatal tehetséges szerzők felkarolására 1981-ben indított Főnix Füzetek c. sorozatot. A kiadó megalakulásától kezdve gondozta az Iskolások Könyvtára sorozatot. Ezzel azt a célt követte, hogy a tanulóifjúság kedvezményes áron jusson hozzá az ajánlott s a kötelező irodalomhoz. E sorozatot kiegészítette a Diákkönyvtár, mely az oktatásügy igényeit figyelembe véve a közös kiadás keretében jelentette meg a magyar és a világirodalom alkotásait. A társadalomtudományi és néprajzi jellegű művek az Új Mindenes Gyűjteményben jelentek meg évente 1980-tól. A csehszlovák–magyar közös könyvkiadási egyezmény (1953-tól) a könyvkiadók együttműködését szabályozta, lehetőséget teremtve a magyarországi kiadványok kedvezményes áron való behozatalára, ill. a szlovákiai kiadványok (főleg a kisebbségi irodalmi alkotások) magyarországi forgalmazására. A ~ kiadványainak 90–95 %-a jutott el így a magyarországi könyvpiacra, csaknem félmillió példányban. 1972-től a ~ jelentette meg az Irodalmi Szemle folyóiratot, 1973-tól pedig a Madách Naptárat is. A kiadó munkatársai között kiváló írókat (Dobos László, Duba Gyula, Tőzsér Árpád, Grendel Lajos, Zalabai Zsigmond stb.), ill. műfordítókat (Mayer Judit, Czagány Iván stb.) találunk. A kiadó 1994-ben megszűnt, és szerepét az újonnan alakult kiadókkal együtt (Kalligram Könyv- és Lapkiadó, Lilium Aurum Könyvkiadó, AB-ART Könyvkiadó stb.) a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó vette át. – Vezető: Dobos László (1969), Fónod Zoltán (1969), Dobos László (1970), Fónod Zoltán (1972), Sárkány Árpád (1979), Klimits Lajos (1987), Dobos László (1990).

Irodalmi csoportosulás (Losonc, 1923). Simándy Pál alakította ki. Néhány Losoncon és környékén élő fiatal írót és irodalomkedvelőt (Győry Dezső, Darkó István, Farkas István, Gérecz Ödön, Medveczky Gyula stb.) vont maga köré, és rendszeres beszélgetésekben, vitákban tárgyalta meg velük a nemzetiségi elkötelezettségű irodalom kérdéseit. Az új magyar irodalomból az Ady–Móricz–Szabó Dezső triászt emelte ki eszményként. Simándy gondolatai, elképzelései és a viták alapján írt irodalompolitikai írásai főleg Győry Dezsőt és rajta keresztül a sarlós ifjúságot termékenyítették meg. – Ir. Simándy Pál: A Madách Kör története (kézirat); Györy Dezső: Az „újarcú magyarok” regénye (Irodalmi Szemle, 1967/10); Turczel Lajos: Simándy Pál és Losonc (Keleti Napló, 1993/1–2).

Szlovákiai magyar könyvkiadó (Pozsony, 1992–2014). Igazából 1994-től a Madách Könyv- és Lapkiadó megszűnte után működött. Programjában a korábbi hagyományokat folytatta, megkülönböztetett figyelmet fordított az eredeti magyar művek kiadására. Tevékenységében a szépirodalom, továbbá a tudományos és néprajzi irodalom, valamint a gyermek- és ifjúsági művek kiadása volt a meghatározó. Magyar Anteus címmel új sorozatot indított (2003) a kisebbségi magyar írók meghatározó életművei kiadására. Förtelmes kaszálógép, avagy köszöntés Hiccingáből címmel 2003-ban költői antológiát adott ki, Ugrás a semmibe (Csehszlovákiai magyar elbeszélők 1918–2003) címmel pedig 2004-ben prózai antológiát jelentetett meg. A fiatal költők, prózaírók bemutatását az Új Főnix Füzetek c. kiadvány vállalja. Kiadásában három folyóirat – Irodalmi Szemle, Jó Gazda, Tücsök – jelenik meg. Indulásakor kiadói tevékenysége mellett országos méretű könyvesbolt-hálózatot is működtetett. 2014-ben megszűnt, és a lapkiadást a Madách Egyesület folytatja. – Vezető: Dobos László (1994–2014).