Lucska (Lúčka)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 393, ebből 392 (99,7%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [2011] – 192, ebből 161 (83,9%) magyar, 29 (15,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 161 (83,9%) magyar, 29...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 393, ebből 392 (99,7%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [2011] – 192, ebből 161 (83,9%) magyar, 29 (15,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 161 (83,9%) magyar, 29...megnyit →
Részletek
Őrtorony
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 393, ebből 392 (99,7%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [2011] – 192, ebből 161 (83,9%) magyar, 29 (15,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 161 (83,9%) magyar, 29 (15,1%) szlovák. V: [2011] – 122 r. k., 30 ref., 2 gör. kat. – Határában egykor vasércet bányásztak, 1853-ban létesült vasolvasztója még a 20. sz. első felében is működött. R. k. (Szt. János-) temploma és ref. temploma egyaránt 1926-ban épült historizáló stílusban. A falu fölötti magaslaton a husziták által megerősített, s ezért a helyi hagyomány által huszita templomnak nevezett 13. sz.-i korai gótikus templom romjai láthatók.
Ľudovítová
-> Lajos; Lajosfalu (Ľudovítová)
Község a Nyitrai járásban, a Nyitramenti-hátság DK-i részén, a Zoboralján, a Nyitra folyó jobb partján, Nyitrától É-ra. L: [1921] – 124, ebből 91 (73,4%) magyar, 33 (26,6%) szlovák; [2011] – 255, ebből 250 (98,0%) szlovák, 2 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 248 (97,3%)...megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Nyitramenti-hátság DK-i részén, a Zoboralján, a Nyitra folyó jobb partján, Nyitrától É-ra. L: [1921] – 124, ebből 91 (73,4%) magyar, 33 (26,6%) szlovák; [2011] – 255, ebből 250 (98,0%) szlovák, 2 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 248 (97,3%)...megnyit →
Részletek
Lajos – r. k. templom (GJ)
Község a Nyitrai járásban, a Nyitramenti-hátság DK-i részén, a Zoboralján, a Nyitra folyó jobb partján, Nyitrától É-ra. L: [1921] – 124, ebből 91 (73,4%) magyar, 33 (26,6%) szlovák; [2011] – 255, ebből 250 (98,0%) szlovák, 2 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 248 (97,3%) szlovák, 3 (1,2%) magyar. V: [2011] – 234 r. k., 7 ev., 2 gör. kat. R. k. (Páduai Szt. Antal) temetőkápolnája 1773-ban barokk stílusban épült. – 1960–94 között közigazgatásilag Vicsápapátihoz tartozott.
Ludwig Aurél
(* 1905. ? Pozsony, † 1981. márc. 24. Chicago [USA]) Publicista, tanulmányíró. A gimnáziumot és jogi tanulmányait szülővárosában végezte, egyetemistaként vezetőségi tagja volt a Magyar Munkaközösség mozgalomnak. Nagykereskedő család tagjaként nem kellett állást vállalnia, de időnként ügyvédi irodában dolgozott. 1945 elején Ausztriába, onnan az USA-ba emigrált, ahol...megnyit →
(* 1905. ? Pozsony, † 1981. márc. 24. Chicago [USA]) Publicista, tanulmányíró. A gimnáziumot és jogi tanulmányait szülővárosában végezte, egyetemistaként vezetőségi tagja volt a Magyar Munkaközösség mozgalomnak. Nagykereskedő család tagjaként nem kellett állást vállalnia, de időnként ügyvédi irodában dolgozott. 1945 elején Ausztriába, onnan az USA-ba emigrált, ahol...megnyit →
Részletek
(* 1905. ? Pozsony, † 1981. márc. 24. Chicago [USA]) Publicista, tanulmányíró. A gimnáziumot és jogi tanulmányait szülővárosában végezte, egyetemistaként vezetőségi tagja volt a Magyar Munkaközösség mozgalomnak. Nagykereskedő család tagjaként nem kellett állást vállalnia, de időnként ügyvédi irodában dolgozott. 1945 elején Ausztriába, onnan az USA-ba emigrált, ahol ref. lelkészként működött, s az Amerikai Magyar Keresztény Lelkészegyesület elnöke is volt. – 1945 előtt a magyar ellenzéki pártok sajtójában publikált, főleg kisebbségi iskolaüggyel foglalkozott. Ebben a témakörben számos előadást is tartott, többek között a lévai járási közművelődési testület 1936–37-es előadássorozatában. Értékelői szerint elhalásra ítélt magyar népiskolákat mentett meg, s újak létrejöttét harcolta ki. – Fm. A szlovenszkói magyar iskola helyzete (In: Kisebbségi problémák, 1937).
Luhyňa
-> Legenye (Luhyňa)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység Ny-i lábánál, a Ronyva-patak bal partján, Tőketerebestől D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 454, ebből 223 (49,1%) szlovák, 179 (39,4%) magyar; [2011] – 327, ebből 258 (78,9%) szlovák, 2 (0,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység Ny-i lábánál, a Ronyva-patak bal partján, Tőketerebestől D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 454, ebből 223 (49,1%) szlovák, 179 (39,4%) magyar; [2011] – 327, ebből 258 (78,9%) szlovák, 2 (0,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység Ny-i lábánál, a Ronyva-patak bal partján, Tőketerebestől D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 454, ebből 223 (49,1%) szlovák, 179 (39,4%) magyar; [2011] – 327, ebből 258 (78,9%) szlovák, 2 (0,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 249 (76,1%), 10 (3,1%) magyar. V: [2011] – 155 r. k., 66 gör. kat., 23 ref., 1 ev. – A 20. sz. első feléig még magyar jellegű falu nagyrészt kétnyelvű lakossága a sz. közepére szlovákká vált. Barokk-klasszicista stílusú r. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1777-ben, ref. temploma a 19. sz. elején, gör. kat. (Szűz Mária-) temploma a 20. sz. második felében épült. Az 1720-ban emelt barokk Dókus-kastélyt a 18. sz. végén klasszicista stílusban alakították át.
Lukács Zsolt
(* 1972. ápr. 2. Kassa) Grafikus, festő. 1991–1993 között elvégezte a kassai Šafárik Egyetem Pedagógiai Karának rajz szakát. 1994–2000 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán illusztráció és szabad grafika szakon végzett, 2004-től a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Képzőművészeti Mesteriskolájának festészeti szakán folytatta tanulmányait. 2001 óta...megnyit →
(* 1972. ápr. 2. Kassa) Grafikus, festő. 1991–1993 között elvégezte a kassai Šafárik Egyetem Pedagógiai Karának rajz szakát. 1994–2000 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán illusztráció és szabad grafika szakon végzett, 2004-től a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Képzőművészeti Mesteriskolájának festészeti szakán folytatta tanulmányait. 2001 óta...megnyit →
Részletek
Lukács Zsolt (Önarckép)
(* 1972. ápr. 2. Kassa) Grafikus, festő. 1991–1993 között elvégezte a kassai Šafárik Egyetem Pedagógiai Karának rajz szakát. 1994–2000 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán illusztráció és szabad grafika szakon végzett, 2004-től a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Képzőművészeti Mesteriskolájának festészeti szakán folytatta tanulmányait. 2001 óta a Kassai Műszaki Egyetem Képzőművészeti Kara Képzőművészet és Intermediális Tanszékén figurális rajzot és grafikai technikákat tanít. A grafika és a festészet mellett számítógépes grafikával és karikatúrával is foglalkozik. Számos csoportos kiállításon vett részt.
Lukanénye (Nenince)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 813, ebből 775 (95,3%) magyar, 16 (2,0%) szlovák; [2011] – 1391, ebből 1111 (79,9%) magyar, 263 (18,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1138 (81,8%) magyar, 232 (16,7%) szlovák....megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 813, ebből 775 (95,3%) magyar, 16 (2,0%) szlovák; [2011] – 1391, ebből 1111 (79,9%) magyar, 263 (18,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1138 (81,8%) magyar, 232 (16,7%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 813, ebből 775 (95,3%) magyar, 16 (2,0%) szlovák; [2011] – 1391, ebből 1111 (79,9%) magyar, 263 (18,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1138 (81,8%) magyar, 232 (16,7%) szlovák. V: [2011] – 1339 r. k., 19 ev., 3 ref. – A második vh. utáni ún. belső telepítések során a faluba közép-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. A Luka-kastély és a Blaskovics-kastély egyaránt a 18. sz. közepén épült klasszicista stílusban, régebbi, barokk-klasszicista stílusú r. k. (Mindenszentek-) templomát a 18. sz. végén, újabb r. k. (Jó Pásztor) templomát 1996-ban emelték. A 21. sz. elején közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Híves György: Lukanénye a honfoglalástól napjainkig (1996); Csáky Károly: „Ha kimegyek a nényei nagy hegyre” (2006).
Lukovics Mária
(* 1968. jan. 27. Dunaszerdahely) Tanár, tankönyvszerző, kórusénekes. Általános és középiskolai tanulmányait Dunaszerdahelyen végezte, ugyanitt érettségizett a gimnáziumban, majd a Nyitrai Pedagógiai Főiskola orosz nyelv és irodalom − zenei nevelés szakán végzett (1991). 2012-ben kisdoktori fokozatot (PhDr.) szerzett a Diószegi Főiskola szociális tanulmányok karán. A...megnyit →
(* 1968. jan. 27. Dunaszerdahely) Tanár, tankönyvszerző, kórusénekes. Általános és középiskolai tanulmányait Dunaszerdahelyen végezte, ugyanitt érettségizett a gimnáziumban, majd a Nyitrai Pedagógiai Főiskola orosz nyelv és irodalom − zenei nevelés szakán végzett (1991). 2012-ben kisdoktori fokozatot (PhDr.) szerzett a Diószegi Főiskola szociális tanulmányok karán. A...megnyit →
Részletek
Lukovics Mária (csa)
(* 1968. jan. 27. Dunaszerdahely) Tanár, tankönyvszerző, kórusénekes. Általános és középiskolai tanulmányait Dunaszerdahelyen végezte, ugyanitt érettségizett a gimnáziumban, majd a Nyitrai Pedagógiai Főiskola orosz nyelv és irodalom − zenei nevelés szakán végzett (1991). 2012-ben kisdoktori fokozatot (PhDr.) szerzett a Diószegi Főiskola szociális tanulmányok karán. A dunaszerdahelyi Szabó Gyula Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pedagógusa. Kórusénekesként 1992-től a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának tagja. 2002-től az alapiskolák számára készült zenei nevelési tankönyvcsalád létrehozásában szerzőként, társszerzőként és lektorként vett részt. – Fm. Zenei nevelés az alapiskola 5. évfolyama számára (2004); Zenei nevelés az alapiskola 6. évfolyama számára (2005); Zenei nevelés az alapiskola 9. évfolyama számára (2006).
Lula
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, Verebélytől D–DK-re. L: [1921] – 241, ebből 188 (78,0%) szlovák, 49 (20,3%) magyar; [2011] – 182, ebből 171 (94,0%) szlovák, 10 (5,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 174 (95,6%) szlovák, 7 (3,8%) magyar. V: [2011] – 168 r. k., 5 ref., 1 ev. – A 18. sz.-ban nagyrészt szlovákokkal újranépesített falu 20. sz. elején magát még részben magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált. Klasszicista kúriáját a 19. sz. elején, neoklasszicista kúriáját a 19. sz. végén emelték, eredetileg 17. sz.-i reneszánsz r. k. temetőkápolnáját a 18–19. sz.-ban építették át.
Lüle (Lula)
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, Verebélytől D–DK-re. L: [1921] – 241, ebből 188 (78,0%) szlovák, 49 (20,3%) magyar; [2011] – 182, ebből 171 (94,0%) szlovák, 10 (5,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 174 (95,6%) szlovák, 7 (3,8%) magyar. V: [2011] – 168 r. k., 5 ref., 1 ev. – A 18. sz.-ban nagyrészt szlovákokkal újranépesített falu 20. sz. elején magát még részben magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált. Klasszicista kúriáját a 19. sz. elején, neoklasszicista kúriáját a 19. sz. végén emelték, eredetileg 17. sz.-i reneszánsz r. k. temetőkápolnáját a 18–19. sz.-ban építették át.
Luther
Részletek
Evangélikus néplap, a Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség orgánuma (Rozsnyó, 1934. febr. 18.–1938. szept. 8.) Évente tízszer (júl. és aug. kivételével) jelent meg. Ismertebb főmunkatársai Boross Béla, Fábry Viktor és Kovarik Sándor. Az ifj. Leány-körök és Luther-körök rovatát Istók Lenke vezette. – Szerk. Vargha Sándor.