Lexicon

Darvas János 1922 végén ilyen néven javasolta a csehszl. magyar írók egyesületének megalakulását Kassa székhellyel. Terjedelmes cikkében hivatkozott a Tűz folyóirat korábbi javaslatára, s az erdélyi írók Kaláka-mozgalmát hozta fel gyakorlati példaként. Az íróegyesületen kívül szlovenszkói magyar nemzeti könyvtár létesítésére is javaslatot tett. A terv nem valósult meg. – Ir. Darvas János: Felhívás a szlovenszkói és ruszinszkói magyar írók Madách Szövetségének megalakítására (Prágai Magyar Hírlap, 1922. dec. 24.); Turczel Lajos: Magyar írószervezkedési kísérletek az első Csehszlovákiában (In: uő: Visszatekintések…, 1995).

Mo.-i kezdeményezés az első bécsi döntés által visszacsatolt területek lakosságának megsegítésére. A miniszterelnöki hivatal kezdeményezésére 1938. okt. elején hívták életre. Létrehozását az indokolta, hogy – noha Csehszl. szociális politikája fejlettebb volt, mint a magyarországi –, D-Szl.-ban magas volt a munkanélküliség, s így e területek Mo.-hoz csatolását követően komoly szociális gondokra lehetett számítani. Célja így a majdan visszacsatolandó területek szociálisan hátrányos helyzetben élő lakosságának megsegítése, az anyaországba való beilleszkedésük elősegítése volt. Emellett a mozgalomnak bizonyítania kellett Mo. és a magyarországi lakosság szolidaritását is a kisebbségben élőkkel szemben. Céljai megvalósítása érdekében országos gyűjtést hirdetett, amelybe a magyarországi népesség széles körei kapcsolódtak be, s amelyet a politikai jobb- és baloldal egyaránt támogatott. A gyűjtőakció eredményeképpen összesen 6,8 millió pengő gyűlt össze, amelyet a visszacsatolást követően élelmiszer, tüzelőanyag és pénzsegélyek formájában osztottak ki a rászorulóknak. A segélyakció lebonyolításában meghatározó szerepet kapott az a 41 járási és városi szociális megbízott, akiket főleg vöröskeresztes aktivisták és szerzetesnővérek közül választottak ki, s akik az egyes visszacsatolt területeken a segélyezést szervezték és irányították. Támogatta a főiskolás ifjúságot, és szerepet vállalt a szegénygondozás és a ínségmunkák megszervezésében is. Mivel a mozgalom anyagi lehetőségei korán kimerültek, tevékenysége pedig nem illett bele a magyar kormányzat felvidéki politikájába, 1939 nyarán befejezte működését. – Ir. Hámori Péter: Kísérlet a visszacsatolt felvidéki területek társadalmi és szociális integrálására. A Magyar a Magyarért Mozgalom története 1938–1940 (Századok, 2001/3).

A Pátria Rádió szerkesztősége (FI)

A Szlovák Rádió nemzetiségi részlege (Kassa, Pozsony, 1928). Műsoridejének nagy részében a magyar nemzetiségű, ill. a magyarul tudó hallgatóknak szól, de emellett vannak ukrán és ruszin nyelvű műsorai is. Programszerkezetét tekintve szinte minden műfajt (híradás, publicisztika, ifjúsági műsorok, zenei programok, hangjátékok stb.) magában foglal, és igyekszik az összes korosztályhoz szólni. A szlovákiai magyar rádiózás több mint nyolc évtizedes múltra tekint vissza. A Szlovák Rádió 1928. dec. 16-án közvetített először magyarul Kassáról, a következő év febr.-jában pedig megkezdődött a rendszeres pozsonyi közvetítés is. 1934 febr.-jától a pozsonyi adó naponta sugárzott magyar nyelvű műsort. Az esti órákban 50 percet Pozsonyból, 25–30 percet Kassáról közvetítettek. A műsorok azonban csupán az első Csehszlovák Köztársaság fennállásának utolsó évében kezdtek a szlovákiai magyarok valós problémáival foglalkozni, s a véleményeknek a korábbitól sokkal szélesebb skáláját felvonultatni. A Tiso-féle Szlovák Köztársaság megalakulását követően a Szlovák Rádió 1944-ig hetente két alkalommal kb. egy órányi műsort sugárzott magyar nyelven. A műsorban a hírek mellett az irodalmi összeállítások domináltak, de gyakran szerepeltek a pozsonyi magyar kulturális élet szereplői is. A második vh.-t követően 1949 jan.-jában kezdte meg – Pozsonyból – magyar nyelvű műsorainak sugárzását a Szlovák Rádió. A kezdeti időszakban a magyar adás naponta 2 alkalommal – reggel és délben – összesen 40–60 perces műsort sugárzott. A Varsói Szerződés csapatainak 1968. aug. 21-i csehszlovákiai bevonulását követően a Szlovák Rádió illegalitásba vonult, s ismeretlen helyszínekről magyar nyelven – Gabonaváros néven – is sugárzott híreket, közleményeket, passzív ellenállásra buzdító felhívásokat. Az 1989-es nov.-i események a magyar adás életében is jelentős változásokat hoztak. A megváltozott társadalmi helyzetben a szerkesztők sokkal önállóbban és gyakorlatilag függetlenül készíthették műsoraikat, mind a riporterek, mind a riportalanyok bátran elmondhatták véleményüket. A műsor szerkezetében bizonyos átalakulás is végbement. Hétfőtől csütörtökig jobbára csak hírműsorok és zenei összeállítások kerültek adásba (a napi összműsoridő kb. 3 és fél óra), jelentősen bővült viszont a pénteki (6 és fél óra) és a hétvégi adás (10+10 óra) terjedelme. 1992 aug.-ától megszűntek a hétköznap reggel sugárzott hírblokkok és a magyar adás hétköznap délután 14 órától 18 óráig élő műsort közvetített Délutáni magazin, később Pavilon címmel. Szombaton és vasárnap pedig reggel 8 órától délután 18 óráig különböző összeállítások, zenei műsorok, riportok stb. kerültek adásba. Újabb változás állt be a műsorok szerkezetében 2009-ben, amikor is a Pátria Rádió magyar adása átállt a napi 12 órás (heti 84 órás) közvetítésre: Hétköznap és a hétvégén egyaránt reggel 6 órától 18 óráig jelentkezik különböző műsorokkal. 2012-ben a Szlovák Televíziót és a Szlovák Rádiót egy közszolgálati műsorkészítő intézménnyé vonták össze, így a rádió és a televízió magyar szerkesztősége is közös irányítás alá került. Jelenlegi igazgatója Lovász Attila. 1998–2009 között a magyar adás a magyarul beszélő romáknak is sugárzott műsort. – Ir. Papp Sándor–Protič János–Molnár László (összeáll.): Szlovák Rádió magyar adása 1928–1998 (1998).