Lexicon

A csehszlovákiai magyar egyetemisták érdekvédelmi szervezete (Prága, 1925). A Magyar Ifjak Pozsonyi Szövetsége fiókszervezeteként jött létre. Később Brünnben és Pozsonyban és más vidéki városokban is létrejöttek szervezetei. A különböző városokban működő szervezetek csúcstestülete a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége volt, amely 1926-ban alakult meg. Legfőbb célja a magyar egyetemisták érdekvédelme, a fiatalok keresztény és nemzeti identitásának megőrzése és fejlesztése volt. A ~n belül 1927-ben vita bontakozott ki arról, hogy a zsidó fiatalok bekapcsolásának érdekében a szervezet megnevezéséből hagyják ki a keresztény szót, ezt azonban csak a prágai alapszervezet tette meg, amely Magyar Akadémikusok Köre néven működött tovább. A ~ számos ifjúsági kezdeményezés és egyéb szerveződés táptalaja volt, többek között belőle sarjadt ki a prágai egyetemisták Szent György Köre is.

A csehszlovákiai magyar egyetemisták érdekvédelmi szervezete (Prága, 1925). A Magyar Ifjak Pozsonyi Szövetsége fiókszervezeteként jött létre. Később Brünnben és Pozsonyban és más vidéki városokban is létrejöttek szervezetei. A különböző városokban működő szervezetek csúcstestülete a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége volt, amely 1926-ban alakult meg. Legfőbb célja a magyar egyetemisták érdekvédelme, a fiatalok keresztény és nemzeti identitásának megőrzése és fejlesztése volt. A ~n belül 1927-ben vita bontakozott ki arról, hogy a zsidó fiatalok bekapcsolásának érdekében a szervezet megnevezéséből hagyják ki a keresztény szót, ezt azonban csak a prágai alapszervezet tette meg, amely Magyar Akadémikusok Köre néven működött tovább. A ~ számos ifjúsági kezdeményezés és egyéb szerveződés táptalaja volt, többek között belőle sarjadt ki a prágai egyetemisták Szent György Köre is.

A Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulat füzetsorozata (Nyitra, 1941–1944). A fasiszta szlovák állam betiltotta a szlovákiai magyar irodalmi és kulturális folyóiratokat. E hiány pótlására indították a Híd szerkesztői a rendszertelen időközökben megjelenő Magyar Album-füzeteket. A tíz kötetre tervezett első sorozatnak egy éven belül kellett volna megjelennie, de a cenzúra és a terjesztési engedélyek körüli huzavona miatt ez több évre eltolódott. A római számokkal jelölt füzetek belső elrendezése a folyóiratokéra emlékeztet. Állandó rovataiban 45 szlovákiai magyar, 117 magyarországi, romániai és jugoszláviai magyar, 13 szlovák és 13 idegen költő, író, műfordító alkotása jelent meg, összesen 346 mű 1062 oldal terjedelemben. A szerkesztők magatartására és bátorságára jellemző, hogy 1942-ben Mártonvölgyi László cikket írt József Attila halálának körülményeiről, elhanyagolt sírjáról, s közölték a Mama, az Eperfa és a Mondd, mit érlel.. c. verseit. Az erősödő politikai nyomás és anyagi gondok miatt a X. füzet megjelenése után 1944 karácsonyán beszüntette működését.  – Szerk. Dallos István, Mártonvölgyi László közreműködésével. – Ir. Dallos István: A Híd vallomása (1969); A „Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulat” kiadói tevékenysége. In: Szeberényi Zoltán: Visszhang és reflexió (1986).

Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának segéd- és tanácsadó szerve (Pozsony, 1948–1949). Feladata az volt, hogy segítse a párt központi bizottságának munkáját a szlovákiai magyarokkal kapcsolatos párthatározatok meghozásában és végrehajtásában. A mintegy egy éven át működő ~ elnökévé a magyarellenességéről jól ismert Daniel Okáli belügyi megbízottat, titkárává pedig Fábry Istvánt nevezték ki. A bizottságban rajtuk kívül Lőrincz Gyula, Major István, Kugler János és Rabay Ferenc kapott helyet. A ~ot később további két szlovák taggal egészítették ki. Fontos szerepet kapott az Új Szó c. lap elindításában, a Csemadok létrehozásának előkészületeiben, valamint a csehországi deportáltak vagyoni kérdéseit érintő rendelkezések kidolgozásában is. Miután 1949 őszén nyíltan kifogást emelt a tervezett Dél-akció magyarellenes éle ellen, a pártvezetés feloszlatta a bizottságot.

Gazdasági alapon csoportosult csehszlovák kereskedők, üzlettársak céljait támogató egyesület (Prága, 1924–1941). Alapító közgyűlésüket 1924. nov. 24-én tartották Prágában a Kereskedelmi és Hitelbank székhelyén. Alelnökei: Votruba Vilém, Hanuš František (a prágai Cseh Ipari Bank igazgatója), Langer-Schroll Eduard (a Benedict Schroll és fia cég igazgatója), Vlček Václav (Nyugat-csehországi kaolin- és samottgyárak vezérigazgatója). Fő céljukat, a két ország közötti gazdasági kapcsolatok elősegítését, fejlesztését, támogatását, az alapszabályokban a következőképpen fejtették ki: rendszeres tudósítást, elemzést nyújtani a csehszlovák és magyar üzleti-gazdasági helyzetről, és ezzel elősegíteni a két ország kereskedelmi viszonyainak bővítését. Konkrétan pl. tájékoztatni az aktuális kereskedelmi lehetőségekről, feltételekről a szállítás-, vám-, árfolyam terén, továbbá felvilágosítást nyújtani a csődbe jutott cégekről. Nem utolsó sorban kifejezték tervüket a csehszl. kereskedelmi mintaboltok kiépítése kapcsán Mo.-on, mellyel még jobban elősegítenék a két ország üzleti-kereskedelmi kapcsolatait (és egyben kapcsolatait a budapesti kereskedelmi kamarával is). A ~ megalapítása után rendszeres közgyűléseket tartott, ahol folyamatosan értékelték saját tevékenységüket, ill. megvitatták az aktuális problémákat, melyek felmerültek a csehszl.-magyar kereskedelmi és gazdasági terén. A Csehszlovák Köztársaság felbomlása után a ~ 1940. jan. 25-én megváltoztatta nevét a Cseh-morvaországi Magyar Kereskedelmi Kamarára (Českomoravsko – maďarská obchodná komora), tevékenységét végérvényesen 1941. jan. 25-én fejezte be. – Vezető: Svoboda Kornél. – Ir. Kočišová, S.: Dipl. Práce – Kapitoly z dějin maďarské menšiny v Praze ve 20. a 30. letech 20. století [Szakdolgozat – Fejezetek a prágai magyar kisebbség történetéből a 20. sz. 20-as és 30-as éveiben] (Prága, 2004).

Kisebbségi írók és publicisták népfrontos jellegű egyesülete (Pozsony, 1937 júliusa). Tisztségviselői és ismertebb tagjai a következők voltak: Győry Dezső (elnök), Vozári Dezső és Peéry Rezső (alelnökök), Vass László (titkár), Jócsik Lajos (pénztáros), Morvay Gyula és Szalatnai Rezső (ellenőrök), Forbáth Imre, Földes Sándor, Gwerk Ödön, Hornyánszky István, Jelen Mihály, Sellyei József, Tilkovszky Béla. Vezetői a hatóságoknál többször eljártak a kisebbségi irodalom ügyében, és részük volt abban, hogy 1938-ban végre magyar író (Darkó István) is kapott Állami Díjat. – Vezető: Győry Dezső. – Ir. Népfrontos jellegű csehszlovákiai magyar tudományos és kulturális-irodalmi egyesületek. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (1982).

Magyar egyetemisták alapították (Pozsony, 1989 nov.–1991). Részt vett a rendszerváltásban, aktívan bekapcsolódott a tüntetések szervezésébe és mozgósította a szlovákiai magyar egyetemistákat, diákokat. A Független Magyar Kezdeményezés 1990-ben Berényi József személyében az első szabad választáson parlamenti képviselőt juttatott a Szlovák Nemzeti Tanácsba a ~ből. 1991-től Diákhálózat néven folytatja munkáját az egyetemisták és diákok érdekvédelmével foglalkozó szervezetként.

Hungarisztikai tanszék a Bél Mátyás Tudományegyetem Humán Tudományok Karán (Besztercebánya, 1998–2015). Alabán Ferenc alapította, 2002 őszéig Finnugor Nyelvek Tanszéke néven működött. A komplex és rendszeres tantervi program keretében a fordítók, műfordítók, tolmácsok és filológiai szakemberek ötéves magiszteri képzését látta el a magyar nyelv és kultúra és más idegen nyelvi szakokkal való párosításban, nappali és levelező tagozaton. A hallgatók szakpárosításuknak megfelelően vesznek részt külföldi részképzésen. – Vezető: Alabán Ferenc (1998–2015).