Lexicon

Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Selmec-patak bal partján, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 226, ebből 170 (75,2%) magyar, 49 (21,7%) szlovák; [2011] – 597, ebből 405 (67,8%) szlovák, 184 (30,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 380 (63,7%) szlovák, 204 (34,2%) magyar. V: [2011] – 532 r. k., 14 ev., 2 ref. – 1962-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Horvátit.

Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység DNy-i lejtőin, a Ronyva-patak völgyében, Tőketerebestől D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 615, ebből 450 (73,2%) magyar, 109 (17,7%) szlovák; [2011] – 436, ebből 391 (89,7%) szlovák, 27 (6,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 278 (63,8%) szlovák, 101 (23,2%) magyar. V: [2011] – 147 r. k., 123 ref., 76 gör. kat., 31 jehovista, 2 ev. – Ref. temploma 1656-ban épült reneszánsz stílusban egy középkori gótikus templom alapjain, a Rákóczi-kastélyt a 17. sz.-ban a pálos kolostor romjain emelték. ~ a Tokaji Borvidék Szl.-ba átnyúló részének központja, intenzív szőlőműveléssel, 1951-ben alapított Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel. 1964-ben Nagytoronyával egyesítették Toronya (Tŕňa) néven, 1990 óta ismét önálló község.

1967- ben Nagytúr néven Középtúrral egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Korpona-patak bal partján, Ipolyságtól É-ra. L: [1921] – 365, ebből 305 (83,6%) magyar, 50 (13,7%) szlovák; [1961] 423, ebből 321 (75,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 349 r. k., 13 ev., 3 ref. – Az Ivánka-kastély a 18. sz. második felében késő barokk, kúriája a 19. sz. végén szecessziós stílusban épült.

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Dunaszerdahelytől ÉK-re. L: [1921] – 465, ebből 465 (100%) magyar; [2011] – 1038, ebből 920 (88,6%) magyar, 113 (10,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 936 (90,2%) magyar, 89 (8,6%) szlovák. V: [2011] – 873 r. k., 69 ref., 7 ev., 3 gör. kat. – A faluba a második vh. utáni belső telepítések során közép-szlovákiai szlovák családokat telepítettek. R. k. temploma 1953–54-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvűalapiskolával rendelkezett. 1960-ban Nagyudvarnokkal egyesítették Udvarnok (Dvorníky na Ostrove) néven, 1990 óta ismét önálló község.

Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Párizs-patak mentén, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 880, ebből 854 (97,0%) magyar, 17 (1,9%) szlovák; [2011] – 737, ebből 645 (87,5%) magyar, 84 (11,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 666 (90,4%) magyar, 61 (8,3%) szlovák. V: [2011] – 517 ref., 142 r. k., 10 ev. – A ~hoz tartozó Aradpusztára, az Ullmann család és az esztergomi érsekség felosztott nagybirtokára a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során 1926-ban szlovák és cseh-morva kolonisták települtek. A falu magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai telepesek érkeztek. Ref. temploma 1787-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Kis Róbert: Kisújfalu története a kezdetektől 1900-ig (2000).

1964-ben Szomotorhoz csatolt község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 230, ebből 191 (83,0%) magyar, 30 (13,0%) zsidó, 1 (0,4%) szlovák; [1961] 327, ebből 224 (68,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 86 r. k., 60 ref., 53 gör. kat., 31 izr. – R. k. (Szt. Imre-) temploma 1968-ban archaizáló stílusban épült.

Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 110, ebből 101 (91,8%) magyar, 7 (6,4%) szlovák; [2011] – 60, ebből 30 (50,0%) magyar, 20 (33,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 31 (51,7%) magyar, 19 (31,7%) szlovák. V: [2011] – 40 r. k., 12 ref., 2 ev. – Ref. temploma 1834-ben klasszicista stílusban épült.

Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, Nagykürtöstől K–DK-re. L: [1921] – 301, ebből 256 (85,0%) szlovák, 36 (12,0%) magyar; [2011] – 291, ebből 247 (84,9%) szlovák, 10 (3,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 245 (84,2%) szlovák, 11 (3,8%) magyar. V: [2011] – 154 r. k., 75 ev., 4 gör. kat. – Reneszánsz stílusú ev. temploma gótikus alapokon a 17. sz.-ban, a barokk Prónay-kastély 1709-ben, a klasszicista Prónay-kúria és Ivánka-kúria a 18. sz. végén, a r. k. (Jézus szíve) kápolna 1942-ben épült. A Várhegyen későközépkori föld-fa vár maradványai láthatók.