Lexicon

Hanza Szövetkezeti Áruközpont épülete Éberhardon (FI)

Fogyasztási szövetkezet (Galánta, 1925–1945). A trianoni döntés a Szl.-hoz került magyar vidékeken korábban jól működő szövetkezeti mozgalom visszaesését is magával hozta, s ennek következtében a két háború közötti időszakban Csehszl.-ban működő szövetkezeti mozgalmon belül elkülöníthető típusok közül (hitel-, földműves-, ipari és fogyasztási szövetkezetek) a szlovákiai magyarság csupán a fogyasztási szövetkezetek terén tudott erős pozíciókat kivívni magának. Ezt támasztja alá, hogy a Szl. és Kárpátalja területén működő fogyasztási szövetkezeteknek mintegy egynegyede magyar jellegű volt. Trianon előtt a mai Szl. területén működő fogyasztási szövetkezetek a budapesti Hangya Szövetkezeti Központhoz tartoztak. Ez a kapcsolat 1919-ben azonban megszakadt, mivel Csehszl.-ban törvény mondta ki, hogy valamennyi szlovákiai szövetkezetnek a pozsonyi Központi Szövetkezethez kell tartoznia. A Hangyával való kapcsolatok megszűnése nagy gondot jelentett a dél-szlovákiai fogyasztási szövetkezetek számára, mivel a pozsonyi központ nem biztosította a megfelelő áruellátást. Ez volt az oka annak, hogy 1925-ben 35 szövetkezet és 19 magánszemély galántai központtal megalakította a ~ot, amely a két vh. közötti időszak talán legsikeresebb szlovákiai magyar vállalkozásának bizonyult. A ~, amely az összes szlovákiai magyar fogyasztási szövetkezet több mint felét felölelte, 222 (többnyire a szlovákiai magyarság nyugati településterületén található) szövetkezettel volt kapcsolatban. A Nógrádtól keletre eső magyar falvak szövetkezetei ezzel szemben a pozsonyi székhelyű NUPOD (Nákupné ústredie potravinárskych družstiev) szövetkezeti központ zólyomi és kassai kirendeltségénél szerezték be az árut. A Hanza és a NUPOD bár konkurensek voltak, együtt is működtek, s 1936 és 1938 között Centrum néven közös bevásárlási irodát tartottak fenn Pozsonyban. A ~ része volt az 1930-ban alapított Hanza Hitelszövetkezet, amely az áruszövetkezet hitelnyújtó intézményeként működött. A Hanza áruközpont központi raktára mellett malmokat, terményfelvásárló központot, gépparkot, likőrgyárat, agyagbányát, téglagyárat és nyomdát stb. is üzemeltetett, helyi szinten pedig számos iskola, kultúrház s templom építéséhez járult hozzá, és saját dalárdája is volt. 1928-től 1945-ig a Hanza saját lapot adott ki Hanza Szövetkezeti Újság címmel, 1935-től nyolc éven keresztül pedig Hanza Szövetkezeti Naptár címmel naptárt adott ki. Szl. magyarlakta területeinek 1938-as visszacsatolását (első bécsi döntés) követően a ~ tovább működött, s egyes dunántúli községekre is kiterjesztette működését. Az Ipolytól keletre eső térségekben a fogyasztási szövetkezetek a NUPOD helyett ismét a Hangya fennhatósága alá kerültek. A második vh. befejezése és Szl.-nak a trianoni határok közötti felújítása a Hanza megszűnését hozta magával. A Kassán székelő ideiglenes csehszl. kormány 1945. ápr. 12-i rendeletével nemzeti gondnokság alá helyezte, gondnokául pedig a NUPOD-ot nevezte meg, ami gyakorlatilag a ~ megszűnését jelentette. – Vezető: Nagy Ferenc (első elnök). – Ir. Pukkai László: A Hanza Szövetkezeti Áruközpont Galánta. (1994).

hanza

A galántai központú Hanza Szövetkezeti Áruközpont kötelékébe tartozó dél-szl.-i fogyasztási szövetkezetek közlönye. 1928 és 1944 között kéthetente jelent meg Galántán. Felelős szerkesztője az áruközpont igazgatója, Nagy Ferenc volt, váltakozó főszerkesztői Letocha József, Ivánfy Géza, Hantos László és Szőke Péter. Erős társadalmi, népnevelő jellege volt, s nagy sikert ért el a falusi kultúrházak építésének szorgalmazásával és segítésével. 1937 dec.-ben már 43 000 példányban jelent meg. – Az 1945 utáni jogfosztás idején a Hanza Szövetkezeti Áruközpontot nemzeti gondnokság alá helyezték, s 1949-ben elkobozták a vagyonát. Háborús bűnössé nyilvánított vezetői (Nagy Ferenc, Kúthy Géza és Letocha József) Mo.-ra távoztak. – Ir. Pukkai László: A Hanza Szövetkezeti Áruközpont Galánta (1994).