Haraszti Mária
(* 1959. dec. 8. Alsószeli) Író, költő, műfordító, szerkesztő, előadóművész, könyvkiadó. Pozsonyban érettségizett (1979), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–orosz szakos tanári oklevelet szerzett (1984). 1984–1989-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó munkatársa, majd az Irodalmi Szemle szerkesztője. 1990–1994-ben a Szlovák Rádió Magyar Adásának szerkesztőriportere. 1994-ben...megnyit →
(* 1959. dec. 8. Alsószeli) Író, költő, műfordító, szerkesztő, előadóművész, könyvkiadó. Pozsonyban érettségizett (1979), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–orosz szakos tanári oklevelet szerzett (1984). 1984–1989-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó munkatársa, majd az Irodalmi Szemle szerkesztője. 1990–1994-ben a Szlovák Rádió Magyar Adásának szerkesztőriportere. 1994-ben...megnyit →
Részletek
Haraszti Mária (FI)
(* 1959. dec. 8. Alsószeli) Író, költő, műfordító, szerkesztő, előadóművész, könyvkiadó. Pozsonyban érettségizett (1979), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–orosz szakos tanári oklevelet szerzett (1984). 1984–1989-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó munkatársa, majd az Irodalmi Szemle szerkesztője. 1990–1994-ben a Szlovák Rádió Magyar Adásának szerkesztőriportere. 1994-ben létrehozta a Median kiadót és produceri irodát. 2007-ig művészeti vezetője az AB-ART Könyvkiadónak. 1996–2006 között a Szőrős Kő folyóirat főszerkesztője. Szerepelt irodalmi színpadokban, irodalmi színpadi és színjátszó csoportokat szervezett (Zsebszínpad, Túraszínpad) és vezetett (Pejkó, Kis Pejkó). Előadóművészként, amatőr színpadi rendezőként, irodalmi összeállítások szerkesztőjeként, színpadi dramatizációk szerzőjeként is ismert. 2002-ben megalakította az Anima Társaságot, 2006-ban megalapította a Mikola Anikó-díjat. – Fm. Buborék (mesék, 1993); Buborék a szigeten (mesék, 1995); Pimpimpáré (r., 2001); A Piros rét meséi (mesék, 2004); Vers- és prózamondók kézikönyve (többekkel, 2005); József Attila: Versek (előadói CD, Csanaky Eleonórával, 2005); Július Balco: Végállomás (ford., 2003); Csupa főszerep (gyermekszínművek, 2009); Maty Rógyina nagylábujja (ifj. r. 2010)Vers- és prózamondók kézikönyve (többekkel, 2005); József Attila: Versek (előadói CD, Csanaky Eleonórával, 2005); Július Balco: Végállomás (ford., 2003); Csupa főszerep (gyermekszínművek, 2009); Maty Rógyina nagylábujja (ifj. r. 2010).; Hogyan születik a mese? Kortárs hazai meseírók hanglemezen. I. rész (CD); A Piros rét meséi (CD, 2010). – Film: Dőrejárás, Tejfalu (dokumentumfilm, 2007); Podunajské Biskupice * Pozsonypüspöki * Bischdorf (ismeretterjesztő film, 2008); Zene és lélek. Emlékképek Szíjjártó Jenő zeneszerzőről (dokumentumfilm, 2009); Hangvarázslók (dukumentumfilm, 2015). – Ir. Ki kicsoda Kassától–Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).
Haraszti-Mészáros Erzsébet
(* 1939. máj. 31. Alsószeli) Újságíró. 1958–1961 között a Szabad Földműves riportere, 1961–1984 között a Dolgozó Nő (1970-től Nő, 1972-től Barátnő) szerkesztője, 1972-től főszerkesztője. A szlovákiai magyar iskolák védelmében írt riportok közlése miatt leváltották. 1985–1992 között ismét a Szabad Földműves az Új Szó, majd Szabad...megnyit →
(* 1939. máj. 31. Alsószeli) Újságíró. 1958–1961 között a Szabad Földműves riportere, 1961–1984 között a Dolgozó Nő (1970-től Nő, 1972-től Barátnő) szerkesztője, 1972-től főszerkesztője. A szlovákiai magyar iskolák védelmében írt riportok közlése miatt leváltották. 1985–1992 között ismét a Szabad Földműves az Új Szó, majd Szabad...megnyit →
Részletek
H. Mészaros Erzsébet (FI)
(* 1939. máj. 31. Alsószeli) Újságíró. 1958–1961 között a Szabad Földműves riportere, 1961–1984 között a Dolgozó Nő (1970-től Nő, 1972-től Barátnő) szerkesztője, 1972-től főszerkesztője. A szlovákiai magyar iskolák védelmében írt riportok közlése miatt leváltották. 1985–1992 között ismét a Szabad Földműves az Új Szó, majd Szabad Földműves Újság szerkesztője, főszerkesztője, a Gazda Kft. létrehozója. Évkönyvek, kalendáriumok szerkesztője (pl. A Család Évkönyve négy évfolyama stb.), szakács- és életmódkönyvek szerzője, összeállítója. 1991-ben Széchenyi Emlékéremmel, 2005-ben A Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettjével tüntették ki. – Fm. Termeszthető gyógynövények (2001). – Ir. Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001).
Hardicsa (Zemplínske Hradište)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, az Ondava folyó jobb parti síkságán, Tőketerebestől D–DK-re. L: [1921] – 1281, ebből 544 (42,5%) magyar, 370 (28,9%) ruszin, 329 (25,7%) szlovák; [2011] – 1154, ebből 1055 (91,4%) szlovák, 55 (4,8%) magyar, 4 (0,3%) ruszin és ukrán nemzetiségű....megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, az Ondava folyó jobb parti síkságán, Tőketerebestől D–DK-re. L: [1921] – 1281, ebből 544 (42,5%) magyar, 370 (28,9%) ruszin, 329 (25,7%) szlovák; [2011] – 1154, ebből 1055 (91,4%) szlovák, 55 (4,8%) magyar, 4 (0,3%) ruszin és ukrán nemzetiségű....megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, az Ondava folyó jobb parti síkságán, Tőketerebestől D–DK-re. L: [1921] – 1281, ebből 544 (42,5%) magyar, 370 (28,9%) ruszin, 329 (25,7%) szlovák; [2011] – 1154, ebből 1055 (91,4%) szlovák, 55 (4,8%) magyar, 4 (0,3%) ruszin és ukrán nemzetiségű. A: [2011] – 1017 (88,1%) szlovák, 84 (7,3%) magyar, 7 (0,6%) ruszin és ukrán. V: [2011] – 368 ref., 203 r. k., 184 gör. kat., 139 gör. kel., 136 jehovista. – A 20. sz. elején még részben magyar és a 18. sz.-ban betelepült ruszin lakossága a 20. sz. második felére nagyrészt beolvadt az ugyancsak a 18. sz.-ban betelepült szlovákságba. Gör. kat. (Urunk mennybemenetele) temploma 1796-ban barokk-klasszicista, ref. temploma 1801-ben klasszicista stílusban épült, gör. kel. templomát az 1990-es években emelték. Az 1949-ig ~hoz tartozó Molyva tanyát előbb Hardicsamolyva (Hradištská Moľva) néven önálló községgé szervezték, majd 1967-ben Málcához (Malčice) csatolták. – Ir. Géczi Lajos: Az otthonokba szorult anyanyelv nyomában. Ondava menti tűnődések és beszélgetések (1996).
Harkács (Hrkáč)
1960-ban Gömörfalva néven Sánkfalvával egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak jobb partján, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 371, ebből 351 (94,6%) magyar, 16 (4,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 313 r. k., 23 ref., 18 izr., 16 ev., 1...megnyit →
1960-ban Gömörfalva néven Sánkfalvával egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak jobb partján, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 371, ebből 351 (94,6%) magyar, 16 (4,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 313 r. k., 23 ref., 18 izr., 16 ev., 1...megnyit →
Részletek
1960-ban Gömörfalva néven Sánkfalvával egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak jobb partján, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 371, ebből 351 (94,6%) magyar, 16 (4,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 313 r. k., 23 ref., 18 izr., 16 ev., 1 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családok települtek. A jászói apátság 1768-ban épült barokk kastélyát 1826-ban, a Vay család 1770-ben épült barokk-klasszicista kastélyát 1830-ban klasszicista stílusban alakították át, r. k. (Szűz Mária születése) temploma 1784-ben emelt késő barokk építmény.
Harmac (Chrámec)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Cseres-hegység ÉK-i peremén, a Macskás-patak jobb partján, Rimaszombattól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 709, ebből 640 (90,3%) magyar, 59 (8,3%) szlovák; [2011] – 418, ebből 241 (57,7%) magyar, 103 (24,6%) roma, 56 (13,4%)...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Cseres-hegység ÉK-i peremén, a Macskás-patak jobb partján, Rimaszombattól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 709, ebből 640 (90,3%) magyar, 59 (8,3%) szlovák; [2011] – 418, ebből 241 (57,7%) magyar, 103 (24,6%) roma, 56 (13,4%)...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Cseres-hegység ÉK-i peremén, a Macskás-patak jobb partján, Rimaszombattól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 709, ebből 640 (90,3%) magyar, 59 (8,3%) szlovák; [2011] – 418, ebből 241 (57,7%) magyar, 103 (24,6%) roma, 56 (13,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 354 (84,7%) magyar, 43 (10,3%) szlovák. V: [2011] – 180 r. k., 144 ref., 10 ev. – Klasszicista stílusú ref. temploma egy Árpád-kori gótikus templom alapjain 1802-ben, r. k. (Szt. Anna-) kápolnája 1969-ben épült. – Ir. Balogh Béla: Harmaci krónika (1748–1848). (1998).
Harmos Károly
(* 1879. nov. 28. Somogy [Mo.], † 1956. jan. 24. Komárom) Festő, grafikus. 1898–1902 között a budapesti Mintarajziskolában tanult, 1902–1908 között a müncheni akadémia növendéke volt. 1908–1910 között a szentendrei magániskola, 1911–1943 között pedig a komáromi bencés gimnázium rajztanára. 1920–1944 között magánrajziskolát működtetett Komáromban....megnyit →
(* 1879. nov. 28. Somogy [Mo.], † 1956. jan. 24. Komárom) Festő, grafikus. 1898–1902 között a budapesti Mintarajziskolában tanult, 1902–1908 között a müncheni akadémia növendéke volt. 1908–1910 között a szentendrei magániskola, 1911–1943 között pedig a komáromi bencés gimnázium rajztanára. 1920–1944 között magánrajziskolát működtetett Komáromban....megnyit →
Részletek
Harmos Károly (SZM)
(* 1879. nov. 28. Somogy [Mo.], † 1956. jan. 24. Komárom) Festő, grafikus. 1898–1902 között a budapesti Mintarajziskolában tanult, 1902–1908 között a müncheni akadémia növendéke volt. 1908–1910 között a szentendrei magániskola, 1911–1943 között pedig a komáromi bencés gimnázium rajztanára. 1920–1944 között magánrajziskolát működtetett Komáromban. 1923-ban megalakította, majd vezette a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztályát. A komáromi művészképzés és művészeti élet fő szervezője, kiállításokat, képtárat szervez. Rajziskolájában későbbi jeles művészek pályája indult el. Akvarelleket, tempera- és olajfestményeket, grafikákat és iparművészeti munkákat egyaránt jegyez, illusztrációi a látomásos irodalmiság, ill. az ironikus, olykor hátborzongató humor jegyeit viselik magukon.
Harna István
(* 1940. szept. 2. Ipolyság) Közgazdász, egyetemi docens, politikus. Az ipolysági tizenegyéves iskolában érettségizett (1959). A pozsonyi Közgazdasági Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet 1964-ben (1977-től kandidátus). 1978-tól a Közgazdaság-tudományi Egyetem oktatója (1981-től docense), 1985–1990-ben a Kereskedelmi Kar dékánhelyettese. 1990-től aktívan politizál, az Együttélés Politikai Mozgalom...megnyit →
(* 1940. szept. 2. Ipolyság) Közgazdász, egyetemi docens, politikus. Az ipolysági tizenegyéves iskolában érettségizett (1959). A pozsonyi Közgazdasági Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet 1964-ben (1977-től kandidátus). 1978-tól a Közgazdaság-tudományi Egyetem oktatója (1981-től docense), 1985–1990-ben a Kereskedelmi Kar dékánhelyettese. 1990-től aktívan politizál, az Együttélés Politikai Mozgalom...megnyit →
Részletek
Harna István (FI)
(* 1940. szept. 2. Ipolyság) Közgazdász, egyetemi docens, politikus. Az ipolysági tizenegyéves iskolában érettségizett (1959). A pozsonyi Közgazdasági Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet 1964-ben (1977-től kandidátus). 1978-tól a Közgazdaság-tudományi Egyetem oktatója (1981-től docense), 1985–1990-ben a Kereskedelmi Kar dékánhelyettese. 1990-től aktívan politizál, az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapítója és a párt színeiben 1990–1994, valamint 2002–2006 között parlamenti képviselő. 1998–2002-ben az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, építés- és közmunkaügyi, ill. 1999-től építésügyi és régiófejlesztési miniszter. Jelenleg vállalkozó. 2012-ben a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztjével tüntették ki.
Hárskút (Lipovník)
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Szoroskői-nyereg alatt, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 558, ebből 557 (99,8%) magyar; [2011] – 511, ebből 381 (74,6%) magyar, 117 (22,9%) szlovák nemzetiságű. A: [2011] – 408 (79,8%) magyar, 85 (16,6%) szlovák V: [2011]...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Szoroskői-nyereg alatt, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 558, ebből 557 (99,8%) magyar; [2011] – 511, ebből 381 (74,6%) magyar, 117 (22,9%) szlovák nemzetiságű. A: [2011] – 408 (79,8%) magyar, 85 (16,6%) szlovák V: [2011]...megnyit →
Részletek
Hárskút (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Szoroskői-nyereg alatt, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 558, ebből 557 (99,8%) magyar; [2011] – 511, ebből 381 (74,6%) magyar, 117 (22,9%) szlovák nemzetiságű. A: [2011] – 408 (79,8%) magyar, 85 (16,6%) szlovák V: [2011] – 412 r. k., 27 ref., 11 ev., 9 gör. kat. – Gótikus stílusú r. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma a 15. sz. elején épült egy román kori templom, késő barokk plébániája pedig 1787-ben egy középkori cisztercita kolostor helyén.
Hasák Vilmos
(* 1915. ápr. 14. Pozsony, † 2010. jún. 15. Pozsony) Pedagógus, tankönyvíró, fordító. A pozsonyi Comenius Egyetemen, ill. a párizsi Sorbone-on 1933–1938 között magyar–francia szakos, 1942-ben Debrecenben német szakos tanári oklevelet szerzett. 1938–1945 között előbb a pozsonyi Állami Magyar Reálgimnázium, majd a kassai Magyar...megnyit →
(* 1915. ápr. 14. Pozsony, † 2010. jún. 15. Pozsony) Pedagógus, tankönyvíró, fordító. A pozsonyi Comenius Egyetemen, ill. a párizsi Sorbone-on 1933–1938 között magyar–francia szakos, 1942-ben Debrecenben német szakos tanári oklevelet szerzett. 1938–1945 között előbb a pozsonyi Állami Magyar Reálgimnázium, majd a kassai Magyar...megnyit →
Részletek
(* 1915. ápr. 14. Pozsony, † 2010. jún. 15. Pozsony) Pedagógus, tankönyvíró, fordító. A pozsonyi Comenius Egyetemen, ill. a párizsi Sorbone-on 1933–1938 között magyar–francia szakos, 1942-ben Debrecenben német szakos tanári oklevelet szerzett. 1938–1945 között előbb a pozsonyi Állami Magyar Reálgimnázium, majd a kassai Magyar Királyi Állami Szlovák Tanítási nyelvű Gimnázium tanára, 1945–1951 között külkereskedő, 1951–1954 között a dunaszerdahelyi gimnázium tanára, majd igazgató-helyettese, 1954–1958 között a Szlovák Központi Pedagógiai Továbbképző Intézet magyar kabinetjének, 1958-tól nyugdíjazásáig, 1975-ig a pozsonyi Pedagógiai Kutatóintézet nemzetiségi osztályának vezetője volt. Ismertek pedagógiai és módszertani szakcikkei, nyelvhasználati és nyelvhelyességi írásai, rádióelőadásokat tartott, tankönyvfordításokat lektorált. Mintegy húsz alap- és középiskolai tankönyv, ill. módszertani kézikönyv (társ)szerzője, fordítója; társszerzője a Magyar–szlovák frazeológiai szótárnak (1980) is.
Haščák József
(* 1948. febr. 18. Kassa, † 2012. febr. 2. Kassa) Grafikus, festő, illusztrátor, díszlet-, jelmez- és formatervező. Haščák József grafikus, festő, illusztrátor, díszlet- és formatervező a kassai sokoldalú képzőművészekhez tartozott. Művészi tevékenységét mind Szlovákiában, mint külföldön egyaránt elismerték. A festészet és grafika alapjait Kassán...megnyit →
(* 1948. febr. 18. Kassa, † 2012. febr. 2. Kassa) Grafikus, festő, illusztrátor, díszlet-, jelmez- és formatervező. Haščák József grafikus, festő, illusztrátor, díszlet- és formatervező a kassai sokoldalú képzőművészekhez tartozott. Művészi tevékenységét mind Szlovákiában, mint külföldön egyaránt elismerték. A festészet és grafika alapjait Kassán...megnyit →
Részletek
Haščák József (TSZA)
(* 1948. febr. 18. Kassa, † 2012. febr. 2. Kassa) Grafikus, festő, illusztrátor, díszlet-, jelmez- és formatervező. Haščák József grafikus, festő, illusztrátor, díszlet- és formatervező a kassai sokoldalú képzőművészekhez tartozott. Művészi tevékenységét mind Szlovákiában, mint külföldön egyaránt elismerték. A festészet és grafika alapjait Kassán Feld Lajosnál és Eckerdt Sándornál sajátította el, majd Pozsonyban folytatta tanulmányait a Szépművészeti Főiskolán szabad grafika és könyvillusztráció szakon, Vincent Hložník osztályában. Haščák József mindvégig Kassán élt és alkotott. Több színházban dolgozott, ezek között a Kassai Thália Színházban is. A Kassai Műszaki Egyetem Formatervezési Tanszékének oktatója, majd docense lett. – Főbb színházi munkái: Kassai Thália Színpad: Lovicsek Béla: Tűzvirág (jelmez). Alekszej Arbuzov: Jó reggelt boldogság (jelmez). Kassai Thália Színház: Csukás István: Ágacska (díszlet, jelmez). Robert Thomas: Szegény Dániel (díszlet, jelmez). Tennessee Williams: A vágy villamosa (díszlet). Jevgenyij Svarc–Romhányi József–Lendvay Kamilló: Hókirálynő (díszlet, jelmez). Jean-Baptiste Molière: Tudós nők (díszlet, jelmez). Noel Coward: Vidám kísértet (díszlet, jelmez). Székely János: Caligula helytartója (jelmez). Mészöly Dezső: Harmadnapi győzedelem (díszlet, jelmez). Csendes László irodalmi összeállítása: Kávéházi menü (díszlet, jelmez). Márai Sándor: Szerep – Családi kérdés (játéktér). Benedek Miklós–Orosz István: Budapest Orfeum (díszlet, jelmez). Ratkó József: Segítsd a királyt (díszlet). Jean Genet: Cselédek (díszlet). Móricz Zsigmond: Csibe (díszlet). Marc Camoletti: Hatan pizsamában (díszlet). Peter Stone–Mikó István: Van, aki forrón szereti (díszlet). Peter Cibula: Cirkuszi álom (díszlet), Arthur Miller: Pillantás a hídról (díszlet). William Shakespeare: Hamlet (díszlet). Jean-Baptiste Molière: A fösvény (díszlet). Albert Camus: Caligula (díszlet, jelmez). William Sommerset Maugham: Imádok férjhez menni (díszlet). Peter Shaffer: Equus (díszlet). Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek (díszlet, jelmez). – Díjak, elismerések: Martin Benka Művészeti díj, 1987; Kassa Megyei Önkormányzat elnökének díja, 2008. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).