Gőgh Kálmán
(* 1948. jan. 7. Kladno, † 1995. nov. 11. Gattendorf [Ausztria]) Labdarúgó. Sportpályafutását Gútán kezdte; a pozsonyi Slovanban vált neves labdarúgóvá. Pályafutása utolsó éveiben a VÖEST Linz, majd a dunaszerdahelyi DAC csapatában játszott. 55 alkalommal szerepelt a csehszlovák válogatottban, mellyel 1976-ban Európa-bajnoki címet, 1980-ban...megnyit →
(* 1948. jan. 7. Kladno, † 1995. nov. 11. Gattendorf [Ausztria]) Labdarúgó. Sportpályafutását Gútán kezdte; a pozsonyi Slovanban vált neves labdarúgóvá. Pályafutása utolsó éveiben a VÖEST Linz, majd a dunaszerdahelyi DAC csapatában játszott. 55 alkalommal szerepelt a csehszlovák válogatottban, mellyel 1976-ban Európa-bajnoki címet, 1980-ban...megnyit →
Részletek
(* 1948. jan. 7. Kladno, † 1995. nov. 11. Gattendorf [Ausztria]) Labdarúgó. Sportpályafutását Gútán kezdte; a pozsonyi Slovanban vált neves labdarúgóvá. Pályafutása utolsó éveiben a VÖEST Linz, majd a dunaszerdahelyi DAC csapatában játszott. 55 alkalommal szerepelt a csehszlovák válogatottban, mellyel 1976-ban Európa-bajnoki címet, 1980-ban Európa-bajnoki bronzérmet szerzett. Autóbalesetben hunyt el. 1997-től az ő nevét viseli a gútai sportcsarnok.
Gölnicbánya (Gelnica; Göllnitz)
Részletek
Gölnicbánya − Főtér és városháza (SzL)
Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegység ÉK-i részén, a Gölnic folyó völgyében, Kassától ÉNy-ra. L: [1921] – 3737, ebből 2185 (58,5%) német, 1123 (30,0%) szlovák, 225 (6,0%) magyar; [2011] – 6202, ebből 5233 (84,4%) szlovák, 81 (1,3%) roma, 24 (0,4%) német, 5 (0,08%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 5123 (82,6%) szlovák, 168 (2,7%) roma, 30 (0,5%) német, 8 (0,1%) magyar. V: [2011] – 3845 r. k., 206 ev., 202 gör. kat., 8 ref. – Német telepesek által a 12. sz.-ban alapított bányaváros volt, a szepességi bányászat központja, amelynek hegyeiben aranyat, ezüstöt, rezet, később pedig vasércet bányásztak. 1876-ban rendezett tanácsú város lett, 1922-ben elveszített városi rangját 1962-ben kapta vissza. 1960-ig és 1996 óta járási székhely. Német lakosságát a második vh. után kitelepítették Németországba. Gótikus stílusú r. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma a 14. sz. közepén, a városháza a 18. sz. második felében, a klasszicista ev. templom 1787-ben, a Gölnic folyó fedett fahídja 1831-ben épült; Bányamúzeuma 1938-ban nyílt meg. Vasércbányászata mellett jelentős faiparral rendelkezik.
Gomba
-> Nemesgomba; Gomba (Hubice)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 268, ebből 236 (88,1%) magyar, 5 (1,9%) szlovák; [2011] – 559, ebből 389 (69,6%) magyar, 167 (29,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 394 (70,5%) magyar, 150 (26,8%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 268, ebből 236 (88,1%) magyar, 5 (1,9%) szlovák; [2011] – 559, ebből 389 (69,6%) magyar, 167 (29,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 394 (70,5%) magyar, 150 (26,8%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Gomba – r. k. templom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 268, ebből 236 (88,1%) magyar, 5 (1,9%) szlovák; [2011] – 559, ebből 389 (69,6%) magyar, 167 (29,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 394 (70,5%) magyar, 150 (26,8%) szlovák. V: [2011] – 488 r. k., 11 ref. – A 13. sz.-ban emelt román kori r. k. (Sarlós Boldogasszony-) templomát 1449-ben gótikus, a 17. sz.-ban barokk stílusban alakították át; a Wiener-Walten-kastély 1830 körül klasszicista, az ún. kis kastély a 19. sz. l. harmadában ugyancsak klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gomba – Udvarnoky-kastély (GJ)
Gombaszög
Szalóc község településrésze, egykor önálló település. A középkorban pálos kolostor állott itt. Cseppkőbarlangját 1951-ben fedezték fel. A 90-as évekig kedvelt üdülőhely volt. A gombaszögi völgy a szlovákiai magyarság emblematikus helyszíne. Itt alakult meg a Sarló mozgalom 1928-ban, és 1961-től a Csemadok Országos Kulturális Ünnepélyének...megnyit →
Szalóc község településrésze, egykor önálló település. A középkorban pálos kolostor állott itt. Cseppkőbarlangját 1951-ben fedezték fel. A 90-as évekig kedvelt üdülőhely volt. A gombaszögi völgy a szlovákiai magyarság emblematikus helyszíne. Itt alakult meg a Sarló mozgalom 1928-ban, és 1961-től a Csemadok Országos Kulturális Ünnepélyének...megnyit →
Részletek
Országos Kulturális Ünnepély (FI)
Szalóc község településrésze, egykor önálló település. A középkorban pálos kolostor állott itt. Cseppkőbarlangját 1951-ben fedezték fel. A 90-as évekig kedvelt üdülőhely volt. A gombaszögi völgy a szlovákiai magyarság emblematikus helyszíne. Itt alakult meg a Sarló mozgalom 1928-ban, és 1961-től a Csemadok Országos Kulturális Ünnepélyének helyszíne. A szlovákiai magyar ifjúság legnagyobb nyári eseményének, az évente megrendezésre kerülő Gombaszögi Nyári Tábornak is több éven át helyszínt adott. A Nyári Ifjúsági Találkozó és a Gombaszögi Nyári Tábor is több éven került itt megrendezésre.
Gombaszög Fejlesztéséért Alapítvány
Kulturális, közművelődési, ifjúsági és turisztikai tevékenységeket támogató intézmény (Szalánc, 1997). Fő feladata Gombaszög fejlesztése, infrastruktúrájának és hagyományainak fellendítése, továbbá szakmai és szervezési segítségnyújtás más alapítványok és szervezetek tevékenységénél. Célja a vidék néprajzának dokumentálása, írásos emlékek gyűjtése, népművészeti versenyek, ifjúsági táborok szervezése. Évente rendezi meg a...megnyit →
Kulturális, közművelődési, ifjúsági és turisztikai tevékenységeket támogató intézmény (Szalánc, 1997). Fő feladata Gombaszög fejlesztése, infrastruktúrájának és hagyományainak fellendítése, továbbá szakmai és szervezési segítségnyújtás más alapítványok és szervezetek tevékenységénél. Célja a vidék néprajzának dokumentálása, írásos emlékek gyűjtése, népművészeti versenyek, ifjúsági táborok szervezése. Évente rendezi meg a...megnyit →
Részletek
Kulturális, közművelődési, ifjúsági és turisztikai tevékenységeket támogató intézmény (Szalánc, 1997). Fő feladata Gombaszög fejlesztése, infrastruktúrájának és hagyományainak fellendítése, továbbá szakmai és szervezési segítségnyújtás más alapítványok és szervezetek tevékenységénél. Célja a vidék néprajzának dokumentálása, írásos emlékek gyűjtése, népművészeti versenyek, ifjúsági táborok szervezése. Évente rendezi meg a Palócország – Meseország elnevezésű palóc mesemondó versenyt, mely a palóc tájnyelv teljes dialektusterületén a magyar nevelési nyelvű óvodák, alapiskolák tanulói, középiskolák diákjai és a felnőttek számára valósul meg. – Vezető: Genči Péter (1997); Borzy Bálint (1999); Ambrúž Margit (2001).
Gombaszögi Nyári Tábor
Nyári szabadegyetem, fesztivál és diáktábor. 2005 óta kerül megrendezésre évente júliusban Krasznahorkaváralján (2008-ban Ghymesen tartották). Nevét a prágai Szent György Diákkör 1920-as években Gombaszögön tartott ifjúsági táborainak tiszteletére kapta. Célja az ifjúság széleskörű összefogása, egy értelmiségi találkozóhely kialakítása a Pozsonytót Nagykaposig terjedő régióban. A...megnyit →
Nyári szabadegyetem, fesztivál és diáktábor. 2005 óta kerül megrendezésre évente júliusban Krasznahorkaváralján (2008-ban Ghymesen tartották). Nevét a prágai Szent György Diákkör 1920-as években Gombaszögön tartott ifjúsági táborainak tiszteletére kapta. Célja az ifjúság széleskörű összefogása, egy értelmiségi találkozóhely kialakítása a Pozsonytót Nagykaposig terjedő régióban. A...megnyit →
Részletek
A tábor és a vár (www.gombaszog.sk)
Nyári szabadegyetem, fesztivál és diáktábor. 2005 óta kerül megrendezésre évente júliusban Krasznahorkaváralján (2008-ban Ghymesen tartották). Nevét a prágai Szent György Diákkör 1920-as években Gombaszögön tartott ifjúsági táborainak tiszteletére kapta. Célja az ifjúság széleskörű összefogása, egy értelmiségi találkozóhely kialakítása a Pozsonytót Nagykaposig terjedő régióban. A kezdetben mintegy 100 résztvevővel tartott tábor 2010 után tömegrendezvénnyé vált (2013-ban 1500, 2014-ben 3000 résztvevővel). Az évek során miniszterek, tudósok, neves zenészek és más ismert közéleti személyiségek voltak a tábor vendégei. A programoknak hat tematikus sátor (Közbeszéd, Médió, Irodalmi Szemle, Sárga Szamár, Gurigongó Szalmaszínház, Tandem Labirintus) és három zenei színpad (Nagyszínpad, City Soul, Durva Crew) ad otthont. A tábor szervezői a Sine Metu Polgári Társulás, a Diákhálózat, valamint további mintegy 20 polgári társulás és egyesület. Főszerveszők: Pasztorek Katalin (2005), Korcsmáros Zoltán (2006), Krúzs Judit (2007), Lendvorsky Krisztina (2008) Orosz Örs (2009–).
A Gombaszögi Nyári Tábor 2014-es videói [Lejátszási lista]
A tábor vonzáskörzetei, ill. látogatóinak területi megoszlása 2014-ben (www.gombaszog.sk)
Táborozás (www.gombaszog.sk)
Sátortábor (www.gombaszog.sk)
Gombos Ilona
(* 1936. ápr. 10. Sajóbesenyő) Színésznő. 1947-ben került szüleivel Csehszl.-ba. 1951-től az Állami Faluszínház magyar tagozatának színésze, s onnan ment át annak megszűnése után, 1959-ben a komáromi Magyar Területi Színházhoz. 1969-ben az alakuló Thália Színpadot választotta ő is, s azóta Kassán játszott (nyugdíjba vonulása...megnyit →
(* 1936. ápr. 10. Sajóbesenyő) Színésznő. 1947-ben került szüleivel Csehszl.-ba. 1951-től az Állami Faluszínház magyar tagozatának színésze, s onnan ment át annak megszűnése után, 1959-ben a komáromi Magyar Területi Színházhoz. 1969-ben az alakuló Thália Színpadot választotta ő is, s azóta Kassán játszott (nyugdíjba vonulása...megnyit →
Részletek
Gombos Ilona (TSZA)
(* 1936. ápr. 10. Sajóbesenyő) Színésznő. 1947-ben került szüleivel Csehszl.-ba. 1951-től az Állami Faluszínház magyar tagozatának színésze, s onnan ment át annak megszűnése után, 1959-ben a komáromi Magyar Területi Színházhoz. 1969-ben az alakuló Thália Színpadot választotta ő is, s azóta Kassán játszott (nyugdíjba vonulása után az önállósodott Kassai Thália Színházban, ill. a Komáromi Jókai Színházban is vállalt vendégszerepléseket). Rendszeres szereplője volt a Szlovák Rádió magyar adása hangjátékainak. – Főbb színházi szerepei: Állami faluszínház: Gustina (Július Fučík); Amália (Hamupipőke); Palčík Mara (Jozef Gregor Tajovský: Zavaros örökség); Toinette (Jean-Baptiste Molière: Képzelt beteg); Szabó Júlia (Ezer év); Éva (Jozef Hollý: Kubo); Samanova Mária (Tánya); Vojnárné (Alois Jirásek: Vojnárné). Matesz: Barbara (Peter Bejach–Guido Masanetz: A lehetetlen nő); Lucia (Renato Lelli: Éjféltől reggelig); Júlia (Gabriela Zápolská: Finom úriház); Hírnöknő (Arisztophanész: Liszisztraté); Lökiné (Móricz Zsigmond: Kismadár); Beatrice (Arthur Miller: Pillantás a hídról); Narrátor (Fejes Endre: Rozsdatemető); Gaby (Robert Thomas: Nyolc nő); Mária Jozefa (Federico García Lorca: Bernarda Alba háza); Capuletné (William Shakespeare: Rómeó és Júlia), Hortanse (Maurice Maeterlinck: Szent Antal csodája); Katica (Vörösmarty Mihály–Görgey Gábor–Stark Tibor: Handabasa, vagy A fátyol titka). Kassai Thália Színpad: Alvingné (Henrik Ibsen: Kísértetek); Miss Prism (Oscar Wilde: Hazudj igazat!); Yvonne (Jean Cocteau: Rettenetes szülők); Donna Rita Rosanna (Thomas Brandon–Halász Rudolf–Nádas György: Szerelmem Donna Rita); Eszter (Tamási Áron: Énekes madár); Mirigy (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Zsófi (Sarkadi Imre: Az elveszett paradicsom); Repnyikovné (Alekszandr Vasziljevics Vampilov: Búcsúzás júniusban); Erzsike néni (Loyicsek Béla: Tűzvirág); Gizi Gézáné (Örkény István: Tóték); Sári (Tamási Áron: Vitéz lélek); Pasqua (Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté); Nelli (Barta Lajos: Szerelem); Arkagyina (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Warrenné (Bernard Shaw: Warrenné mestersége); Bethlen Kata (Kocsis István: Árva Bethlen Kata, monodráma); Lindéné (Henrik Ibsen: Babaotthon); Karnyóné (Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné); Vera néni (Ľubomír Feldek: Ennivaló nagynéni); Ambra (Aldo Nicolaj: Hárman a padon); Bodnárné (Németh László: Bodnárné); Szarkalábné (Samo Chalupka: A vén szerelmes); Kamilla (Szigligeti Ede: Liliomfi); Sybil (John Boynton Priestley: Váratlan vendég); Júlia (Leonyid Zorin: Házasságtörés); Millerné (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem). Kassai Thália Színház: Mrs. Baker (Leonard Gershe: A pillangók szabadok); Csontosné (Dunai Ferenc: A nadrág); Nagyasszony (Bródy Sándor: A tanítónő); Az ápolónő (Robert Thomas: Szegény Dániel); Mimóza (Békeffi István–Lajtai Lajos: A régi nyár); Olympe Ferraillon (George Feydeau: Bolha a fülbe); Nagymama (Jevgenyij Svarc–Romhányi József–Lendvay Kamilló: Hókirálynő); Belíza (Jean-Baptiste Molière: A tudós nők); Grófnő, FIóra (Márai Sándor: Szerep – Családi kérdés); Rosalia Solimene (Eduardo de Filippo: Házasság olasz módra). – Díjak, elismerések: A Szlovák Köztársaság ezüstplakettje – Ir. Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Gömör 1.
Néprajzi tájegység. Az egykori Gömör-Kishont vármegye területe, amely mára mind a magyar, mind a szlovák köznyelvben (Gemer) egyszersmind tájegységjelző. Ismert még a nem túl régről datált, de nagyobb múltat sejtető Gömörország kifejezés is, amely ugyanezt a térséget jelöli. A Palócföld központi területeként szokás számon...megnyit →
Néprajzi tájegység. Az egykori Gömör-Kishont vármegye területe, amely mára mind a magyar, mind a szlovák köznyelvben (Gemer) egyszersmind tájegységjelző. Ismert még a nem túl régről datált, de nagyobb múltat sejtető Gömörország kifejezés is, amely ugyanezt a térséget jelöli. A Palócföld központi területeként szokás számon...megnyit →
Részletek
Néprajzi tájegység. Az egykori Gömör-Kishont vármegye területe, amely mára mind a magyar, mind a szlovák köznyelvben (Gemer) egyszersmind tájegységjelző. Ismert még a nem túl régről datált, de nagyobb múltat sejtető Gömörország kifejezés is, amely ugyanezt a térséget jelöli. A Palócföld központi területeként szokás számon tartani. Kultúráját az erdőgazdálkodáson (az ebből adódó kézművességen), pásztorkodáson, bányászaton, valamint a folyóvölgyekben a földművelésen alapuló megélhetési formák jellemzik. Hegyes-dombos, erdőkkel borított területein fontos kiegészítő foglalkozásnak számított az erdei gyümölcsök, gombák gyűjtögetése és a vadfogás. A térséget messze földön híressé tette gömöri fazekassága, amely szórványosan egészen a 20. sz. végéig fönnmaradt. A vidék népi kultúráján erősen érződik a szlovákokkal, németekkel és a ruszinokkal való több évszázados együttélés, valamint az Alfölddel való kereskedelmi és munkakapcsolatok hatása. Folklórjából külön említést érdemel a gömöri Mátyás-hagyomány. Számos regionális jelentőségű búcsújáró hely mellett (mint amilyen a rudnai Magdolna-forrás, továbbá a rozsnyói, krasznahorkai, barkai, várhosszúréti, körtvélyesi stb. búcsújáróhelyek, valamint az Egyházasbást és Vecseklő között található Básti-hegyen lévő búcsújáróhely) a gömöri r. k. magyarok legkedveltebb zarándokhelye a mátraverebélyi Szentkút volt. Ide életében legalább egyszer minden gömöri katolikus elzarándokolt. Maga a nagytáj rendkívül tagolt, mind társadalmi (egykori jobbágy-, ill. kisnemesi falvak), mind felekezeti (római katolikusok, reformátusok, evangélikusok), mind természetföldrajzi szempontból: szinte ahány völgy, annyi kis kulturális tájegység. Ily módon ~ magyarok lakta térsége több tucatnyi mikrorégióra bontható (a legjellegzetesebbek a Csermosnya-völgy, Rima-völgy, Túróc-völgy, Vály-völgy, Medvesalja), mindamellett a kutatás, Paládi-Kovács Attila tagolását átvéve, magyar szempontból ma öt régióját különbözteti meg: 1. Bányavidék (központi városai Rozsnyó és Pelsőc, s ide sorolandóak a Sajó-völgy, a Csetneki-völgy és a Csermosnya-völgy magyar települései); 2. Karsztvidék és Száraz-völgy (gyakorlatilag Gömör keleti peremvidéke a Szilicei-fennsíkkal); 3. Folyóvölgyi lapály (Gömör déli része, a Sajó, a Rima-völgy és a Balog völgyével); 4. „Agyagövezet”, fazekasfalvak (a Rimaszombat–Nagybalog–Deresk–Pelsőc vonallal jelzett nyelvhatár mentén található, a fehér agyagot nyújtó „agyagövezet”, amelynek fontosabb fazekastelepülései többek között a túróc-völgyi Lévárt és Deresk, valamint a Murány-völgyi Lice, Gice és Melléte); 5. Délnyugati erdővidék (a Rima völgyétől délnyugatra elterülő dombvidék, amely az Erdőhátra és a Medvesaljára tagolódik; összefoglalóan Barkóság; ide tartozik továbbá néhány település a Füleki-medencéből). – Ir. B. Kovács István: Gömörország. Tények és képek az egykori Gömör-Kishont vármegyéről (1997).
Gömör 2.
Politikai és társadalmi hetilap (Rimaszombat, 1921–1944). 1936-tól a Rimaszombati járás magyar közművelődési testületének hivatalos közlönye volt. A legjobb színvonalú és legstabilabb szlovákiai magyar hetilapok közé tartozott, amely nagy figyelmet szentelt a társadalmi kérdéseknek. A csehszlovákiai kisebbségpolitika kemény bírálatáért a pozsonyi Tartományi Hivatal 1934-ben hat...megnyit →
Politikai és társadalmi hetilap (Rimaszombat, 1921–1944). 1936-tól a Rimaszombati járás magyar közművelődési testületének hivatalos közlönye volt. A legjobb színvonalú és legstabilabb szlovákiai magyar hetilapok közé tartozott, amely nagy figyelmet szentelt a társadalmi kérdéseknek. A csehszlovákiai kisebbségpolitika kemény bírálatáért a pozsonyi Tartományi Hivatal 1934-ben hat...megnyit →
Részletek
Politikai és társadalmi hetilap (Rimaszombat, 1921–1944). 1936-tól a Rimaszombati járás magyar közművelődési testületének hivatalos közlönye volt. A legjobb színvonalú és legstabilabb szlovákiai magyar hetilapok közé tartozott, amely nagy figyelmet szentelt a társadalmi kérdéseknek. A csehszlovákiai kisebbségpolitika kemény bírálatáért a pozsonyi Tartományi Hivatal 1934-ben hat hónapra betiltotta. Kiadója Rábely Károly. – Szerk. Márkus László.
Gömör 3.
-> Sajógömör; Gömör (Gemer)
Község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medence ÉK-i részén, a Sajó folyó jobb partján, Tornaljától É-ra. L: [1921] – 1239, ebből 1176 (94,9%) magyar, 44 (3,5%) szlovák; [2011] – 868, ebből 666 (76,7%) magyar, 135 (15,6%) szlovák, 44 (5,1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 735...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medence ÉK-i részén, a Sajó folyó jobb partján, Tornaljától É-ra. L: [1921] – 1239, ebből 1176 (94,9%) magyar, 44 (3,5%) szlovák; [2011] – 868, ebből 666 (76,7%) magyar, 135 (15,6%) szlovák, 44 (5,1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 735...megnyit →
Részletek
Gömör − Mátyás király szobra (GJ)
Község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medence ÉK-i részén, a Sajó folyó jobb partján, Tornaljától É-ra. L: [1921] – 1239, ebből 1176 (94,9%) magyar, 44 (3,5%) szlovák; [2011] – 868, ebből 666 (76,7%) magyar, 135 (15,6%) szlovák, 44 (5,1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 735 (84,7%) magyar, 115 (13,2%) szlovák. V: [2011] – 304 ev., 245 r. k., 80 ref., 8 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. után szlovákiai és romániai szlovák családokat telepítettek. Középkori alapokon álló ev. temploma 1882-ben neogótikus, a Szent-Ivány-kastély a 18. sz.-ban barokk-klasszicista stílusban épült. A település híres dohány- és szőlőtermesztő hely volt, a hagyomány szerint Mátyás király a ~i szőlődombokon kapáltatta meg az urakat. Erre emlékeztet Mátyás király 1914-ben emelt bronzszobra (Holló Barnabás alkotása). A helyi születésű, s a ~i temetőben nyugvó Czinka Panna cigányprímás szobrát 1992-ben, Gömörország emlékművét 2006-ban avatták fel. ~ Gömör vármegye egykori székhelye és névadó települése volt, a község É-i részén lévő ún. Várhegyen állt az egykori megyeszékhelyként szolgáló Gömör vára. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Kósik Ferenc: Sajógömör. Fejezetek a község néprajzához (1992).