Ghymes; Gímes (Jelenec)
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Tribecs-hegység lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 1209, ebből 946 (78,2%) magyar, 249 (20,6%) szlovák; [2011] – 2033, ebből 1376 (67,7%) szlovák, 542 (26,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1307 (64,3%) szlovák, 608...megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Tribecs-hegység lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 1209, ebből 946 (78,2%) magyar, 249 (20,6%) szlovák; [2011] – 2033, ebből 1376 (67,7%) szlovák, 542 (26,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1307 (64,3%) szlovák, 608...megnyit →
Részletek
Ghymes – r. k. templom (GJ)
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Tribecs-hegység lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 1209, ebből 946 (78,2%) magyar, 249 (20,6%) szlovák; [2011] – 2033, ebből 1376 (67,7%) szlovák, 542 (26,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1307 (64,3%) szlovák, 608 (29,9%) magyar. V: [2011] – 1781 r. k., 13 ev., 6 ref., 5 gör. kat. – R. k. (Szt. Kereszt-) temploma 1720-ban, r. k. (Szűz Mária-) kápolnája a 17. sz.-ban, a Forgách-kastély 1722-ben barokk stílusban épült. A községtől 5,5 km-re É-ra, az 514 m magas Ghymes-csúcson találhatók a Forgáchok tatárjárás után épült, azonban a 19. sz. közepén pusztulásnak indult várának romjai. A várrom alatti üdülőhely és táborhely az 1980-as évektől a nyitrai Juhász Gyula Ifjúsági Klub által évente megrendezett ~i művelődési táborozások színhelye. A várhegy ÉK-i lejtőin a több száz éves szelídgesztenyefákból álló, a Forgáchok által 1240-ben alapított gesztenyés 1952 óta 2,66 ha-on természetvédelmi terület. A 21. sz. elején közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Fehér Sándor: Gímes évszázadai (1113–2003) (2003).
A ghymesi várrom (GJ)
A ghymesi várrom (GJ)
Gice (Hucín)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Murány-patak völgyében, Jolsvától D–DK-re. L: [1921] – 537, ebből 467 (87,0%) magyar, 63 (11,7%) roma, 5 (0,9%) szlovák; [2011] – 877, ebből 391 (44,6%) roma, 235 (26,8%) szlovák, 167 (19,0%) magyar nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Murány-patak völgyében, Jolsvától D–DK-re. L: [1921] – 537, ebből 467 (87,0%) magyar, 63 (11,7%) roma, 5 (0,9%) szlovák; [2011] – 877, ebből 391 (44,6%) roma, 235 (26,8%) szlovák, 167 (19,0%) magyar nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Murány-patak völgyében, Jolsvától D–DK-re. L: [1921] – 537, ebből 467 (87,0%) magyar, 63 (11,7%) roma, 5 (0,9%) szlovák; [2011] – 877, ebből 391 (44,6%) roma, 235 (26,8%) szlovák, 167 (19,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 298 (34,0%) szlovák, 270 (30,8%) roma, 227 (25,9%) magyar. V: [2011] – 149 ref., 109 r. k., 26 ev., 10 gör. kat. – A második vh. utáni belső telepítések során a faluba É-gömöri szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma a 14. sz.-ban gótikus stílusban épült, a két klasszicista Czékus-kastélyt a 18. sz. végén, ill. 1807-ben emelték. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gidró Bonifác
(* 1869. aug. 20. Karcfalva, † 1958. jan. 17. Győr [Mo.]) Bencés szerzetes, tankönyvíró. 1901-től tanított a komáromi bencés gimnáziumban, amelynek 1920–1939 között igazgatója volt. Aktívan részt vett Komárom kulturális életében, a Jókai Egyesület alelnöke volt. A matematikai analízis és a geometria területén tudományos...megnyit →
(* 1869. aug. 20. Karcfalva, † 1958. jan. 17. Győr [Mo.]) Bencés szerzetes, tankönyvíró. 1901-től tanított a komáromi bencés gimnáziumban, amelynek 1920–1939 között igazgatója volt. Aktívan részt vett Komárom kulturális életében, a Jókai Egyesület alelnöke volt. A matematikai analízis és a geometria területén tudományos...megnyit →
Részletek
Gidró Bonifác (GJ)
(* 1869. aug. 20. Karcfalva, † 1958. jan. 17. Győr [Mo.]) Bencés szerzetes, tankönyvíró. 1901-től tanított a komáromi bencés gimnáziumban, amelynek 1920–1939 között igazgatója volt. Aktívan részt vett Komárom kulturális életében, a Jókai Egyesület alelnöke volt. A matematikai analízis és a geometria területén tudományos műveket is publikált. Az 1990-es évektől a nevét viseli a komáromi gimnázium által szervezett matematikai tanulmányi verseny.
Giller János
(* 1886. jún. 23. Dévény, † 1956. szept. 11. Budapest [Mo.]) Földbirtokos, politikus. Főiskolai tanulmányait Pozsonyban, Budapesten és Bécsben végezte, ahol aktívan bekapcsolódott a keresztény magyar ifjúsági mozgalmakba. 1913-tól Losoncon lett ügyvéd. Az államfordulat után egyik alapítója volt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és...megnyit →
(* 1886. jún. 23. Dévény, † 1956. szept. 11. Budapest [Mo.]) Földbirtokos, politikus. Főiskolai tanulmányait Pozsonyban, Budapesten és Bécsben végezte, ahol aktívan bekapcsolódott a keresztény magyar ifjúsági mozgalmakba. 1913-tól Losoncon lett ügyvéd. Az államfordulat után egyik alapítója volt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és...megnyit →
Részletek
(* 1886. jún. 23. Dévény, † 1956. szept. 11. Budapest [Mo.]) Földbirtokos, politikus. Főiskolai tanulmányait Pozsonyban, Budapesten és Bécsben végezte, ahol aktívan bekapcsolódott a keresztény magyar ifjúsági mozgalmakba. 1913-tól Losoncon lett ügyvéd. Az államfordulat után egyik alapítója volt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt). 1928–1938 között tartománygyűlési képviselő; az Egyesült Magyar Párt egyházpolitikai szakosztályának elnöke, a Szlovenszkói Magyar Dalosszövetség elnöke, Losonc közéletének meghatározó alakja volt. 1938 dec.-étől, majd 1939 máj.-ától a magyar országgyűlés behívott képviselője. 1945-ben a csehszlovák hatóságok letartóztatták és munkatáborba zárták. 1947-ben megszökött, és Mo.-on telepedett le.
Gímes
-> Ghymes; Gímes (Jelenec)
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Tribecs-hegység lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 1209, ebből 946 (78,2%) magyar, 249 (20,6%) szlovák; [2011] – 2033, ebből 1376 (67,7%) szlovák, 542 (26,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1307 (64,3%) szlovák, 608...megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Tribecs-hegység lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 1209, ebből 946 (78,2%) magyar, 249 (20,6%) szlovák; [2011] – 2033, ebből 1376 (67,7%) szlovák, 542 (26,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1307 (64,3%) szlovák, 608...megnyit →
Részletek
Ghymes – r. k. templom (GJ)
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Tribecs-hegység lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 1209, ebből 946 (78,2%) magyar, 249 (20,6%) szlovák; [2011] – 2033, ebből 1376 (67,7%) szlovák, 542 (26,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1307 (64,3%) szlovák, 608 (29,9%) magyar. V: [2011] – 1781 r. k., 13 ev., 6 ref., 5 gör. kat. – R. k. (Szt. Kereszt-) temploma 1720-ban, r. k. (Szűz Mária-) kápolnája a 17. sz.-ban, a Forgách-kastély 1722-ben barokk stílusban épült. A községtől 5,5 km-re É-ra, az 514 m magas Ghymes-csúcson találhatók a Forgáchok tatárjárás után épült, azonban a 19. sz. közepén pusztulásnak indult várának romjai. A várrom alatti üdülőhely és táborhely az 1980-as évektől a nyitrai Juhász Gyula Ifjúsági Klub által évente megrendezett ~i művelődési táborozások színhelye. A várhegy ÉK-i lejtőin a több száz éves szelídgesztenyefákból álló, a Forgáchok által 1240-ben alapított gesztenyés 1952 óta 2,66 ha-on természetvédelmi terület. A 21. sz. elején közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Fehér Sándor: Gímes évszázadai (1113–2003) (2003).
A ghymesi várrom (GJ)A ghymesi várrom (GJ)
Glabušovce
-> Galábocs (Glabušovce)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DK-re. L: [1921] – 204, ebből 187 (91,7%) magyar, 12 (5,9%) szlovák; [2011] – 117, ebből 58 (49,6%) szlovák, 43 (36,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 59 (50,4%) magyar, 40 (34,2%) szlovák....megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DK-re. L: [1921] – 204, ebből 187 (91,7%) magyar, 12 (5,9%) szlovák; [2011] – 117, ebből 58 (49,6%) szlovák, 43 (36,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 59 (50,4%) magyar, 40 (34,2%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DK-re. L: [1921] – 204, ebből 187 (91,7%) magyar, 12 (5,9%) szlovák; [2011] – 117, ebből 58 (49,6%) szlovák, 43 (36,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 59 (50,4%) magyar, 40 (34,2%) szlovák. V: [2011] – 87 r. k., 8 ev., 1 ref. – A klasszicista stílusú Jankovich-kúria 1830-ban, a r. k. harangláb a 19. sz. közepén épült.
Glóbusz Bábegyüttes
Bábegyüttes (Kassa, 1969–1974). Schulz György, a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskola akkori igazgatójának kezdeményezésére és a Csemadok kassai városi bizottságának indítványára alakult. A bábegyüttes országos és nemzetközi szintű sikereket ért el. 1971-ben az amatőr bábjátszók országos versenyfesztiválján Chrudimban kategóriájában elnyerte a fődíjat. Az elért...megnyit →
Bábegyüttes (Kassa, 1969–1974). Schulz György, a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskola akkori igazgatójának kezdeményezésére és a Csemadok kassai városi bizottságának indítványára alakult. A bábegyüttes országos és nemzetközi szintű sikereket ért el. 1971-ben az amatőr bábjátszók országos versenyfesztiválján Chrudimban kategóriájában elnyerte a fődíjat. Az elért...megnyit →
Részletek
Bábegyüttes (Kassa, 1969–1974). Schulz György, a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskola akkori igazgatójának kezdeményezésére és a Csemadok kassai városi bizottságának indítványára alakult. A bábegyüttes országos és nemzetközi szintű sikereket ért el. 1971-ben az amatőr bábjátszók országos versenyfesztiválján Chrudimban kategóriájában elnyerte a fődíjat. Az elért sikerekben része volt Jana Pogorielová képzőművésznek, a bábok és díszletek tervezőjének, valamint Szabó Ernőnek, az együttes módszertani vezetőjének. A chrudimi siker után a Pécsi Nemzetközi Bábfesztivál következett, ahol a ~ képviselte Csehszl.-t és több hivatásos bábszínház együttesével felvéve a versenyt nyert díjat három székely népballada előadásával. – Vezető: Szőke István.
Gočaltovo
-> Gacsalk (Gočaltovo)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt találkozásánál, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–ÉK-re. L: [1921] – 253, ebből 138 (54,5%) szlovák, 99 (39,1%) magyar; [2011] – 251, ebből 237 (94,4%) szlovák, 2 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 236 (94,0%) szlovák, 1...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt találkozásánál, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–ÉK-re. L: [1921] – 253, ebből 138 (54,5%) szlovák, 99 (39,1%) magyar; [2011] – 251, ebből 237 (94,4%) szlovák, 2 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 236 (94,0%) szlovák, 1...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt találkozásánál, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–ÉK-re. L: [1921] – 253, ebből 138 (54,5%) szlovák, 99 (39,1%) magyar; [2011] – 251, ebből 237 (94,4%) szlovák, 2 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 236 (94,0%) szlovák, 1 (0,4%) magyar. V: [2011] – 72 ev., 15 r. k., 2 gör. kat. – 1736-ban barokk stílusban épült ev. temploma eredetileg imaház volt, 1802-ben klasszicista stílusban építették át és különálló harangtoronnyal látták el.
Goda Marika
(* 1944. jún. 8. Diószeg) Operett- és esztrádénekes. Somorján érettségizett 1962-ben, majd 1969-ben a pozsonyi konzervatóriumban ének szakon végzett. Pozsonyi iskolásévei idején az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes énekese. Főleg esztrádénekesként – operettdal-, magyarnóta- és cigánynóta-énekesként – ismert. 1973–1974-ben a pozsonyi Új Színpad...megnyit →
(* 1944. jún. 8. Diószeg) Operett- és esztrádénekes. Somorján érettségizett 1962-ben, majd 1969-ben a pozsonyi konzervatóriumban ének szakon végzett. Pozsonyi iskolásévei idején az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes énekese. Főleg esztrádénekesként – operettdal-, magyarnóta- és cigánynóta-énekesként – ismert. 1973–1974-ben a pozsonyi Új Színpad...megnyit →
Részletek
(* 1944. jún. 8. Diószeg) Operett- és esztrádénekes. Somorján érettségizett 1962-ben, majd 1969-ben a pozsonyi konzervatóriumban ének szakon végzett. Pozsonyi iskolásévei idején az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes énekese. Főleg esztrádénekesként – operettdal-, magyarnóta- és cigánynóta-énekesként – ismert. 1973–1974-ben a pozsonyi Új Színpad operett-társulatának tagja volt. 1970–1972-ben Finnországban, 1974–1977-ben Bécsben énekelt. Számos rádió-, tévé- és hanglemezfelvételt készített.
Gódány Sándor
(* 1953. márc. 15. Sárosfa) Festő, képzőművész. 1972-ben fejezte be az Építészeti Szakiskolát Pozsonyban. Festészetet, grafikát magánúton tanult. Gellén él és alkot. A világ számos helyén állították már ki képeit. Főbb önálló kiállításai: Honismereti Ház, Somorja (1985); Centro Borger, Galériák Éjszakája, Buenos Aires (2006);...megnyit →
(* 1953. márc. 15. Sárosfa) Festő, képzőművész. 1972-ben fejezte be az Építészeti Szakiskolát Pozsonyban. Festészetet, grafikát magánúton tanult. Gellén él és alkot. A világ számos helyén állították már ki képeit. Főbb önálló kiállításai: Honismereti Ház, Somorja (1985); Centro Borger, Galériák Éjszakája, Buenos Aires (2006);...megnyit →
Részletek
(* 1953. márc. 15. Sárosfa) Festő, képzőművész. 1972-ben fejezte be az Építészeti Szakiskolát Pozsonyban. Festészetet, grafikát magánúton tanult. Gellén él és alkot. A világ számos helyén állították már ki képeit. Főbb önálló kiállításai: Honismereti Ház, Somorja (1985); Centro Borger, Galériák Éjszakája, Buenos Aires (2006); Jubileumi Kiállítás, Gelle (2013); MAMMA MARIA Galéria, Andorra (2015); Barcelona (2016). Díjak: Nagyszombat megye elismert személyisége (2018); Kritikusok Nemzeti Díja (2010); Kimagasló Művészeti Alkotás Díja (2008); A Művészeti Teljesítmény Elismeréséért díj [ Olaszországban ] (2007).