Gergely István
(* 1976. aug. 20. Dunaszerdahely) Vízilabdázó, olimpiai bajnok. Vízilabdakapusi pályafutását Komáromban kezdte; Nyitranovák (Nováky) csapatával két ízben is szlovák bajnok lett. Később az olasz Cagliari, valamint a spanyol Terrassa csapatában szerepelt; a budapesti Domino-BHSE sportolója. 130-szor szerepelt a szlovák válogatottban. 2003-tól magyar állampolgár. 2004-ben...megnyit →
(* 1976. aug. 20. Dunaszerdahely) Vízilabdázó, olimpiai bajnok. Vízilabdakapusi pályafutását Komáromban kezdte; Nyitranovák (Nováky) csapatával két ízben is szlovák bajnok lett. Később az olasz Cagliari, valamint a spanyol Terrassa csapatában szerepelt; a budapesti Domino-BHSE sportolója. 130-szor szerepelt a szlovák válogatottban. 2003-tól magyar állampolgár. 2004-ben...megnyit →
Részletek
(* 1976. aug. 20. Dunaszerdahely) Vízilabdázó, olimpiai bajnok. Vízilabdakapusi pályafutását Komáromban kezdte; Nyitranovák (Nováky) csapatával két ízben is szlovák bajnok lett. Később az olasz Cagliari, valamint a spanyol Terrassa csapatában szerepelt; a budapesti Domino-BHSE sportolója. 130-szor szerepelt a szlovák válogatottban. 2003-tól magyar állampolgár. 2004-ben Athénban az olimpiai bajnoki címet szerzett magyar csapat tagja volt.
Gergely József, ifj.
(*1937. márc. 19. Sávoly, † 2007. jan. 9. Losonc) Tanár, költő, rendező. Tanári oklevelét (magyar–szlovák) a pozsonyi Komenský Egyetem Társadalomtudományi Karán szerezte meg (1960). 1960-tól 1973-ig a lévai Pedagógiai Középiskolán tanított. Eközben verseket írt és irodalmi színpadot szervezett, melynek bemutatóival szép sikereket ért el....megnyit →
(*1937. márc. 19. Sávoly, † 2007. jan. 9. Losonc) Tanár, költő, rendező. Tanári oklevelét (magyar–szlovák) a pozsonyi Komenský Egyetem Társadalomtudományi Karán szerezte meg (1960). 1960-tól 1973-ig a lévai Pedagógiai Középiskolán tanított. Eközben verseket írt és irodalmi színpadot szervezett, melynek bemutatóival szép sikereket ért el....megnyit →
Részletek
(*1937. márc. 19. Sávoly, † 2007. jan. 9. Losonc) Tanár, költő, rendező. Tanári oklevelét (magyar–szlovák) a pozsonyi Komenský Egyetem Társadalomtudományi Karán szerezte meg (1960). 1960-tól 1973-ig a lévai Pedagógiai Középiskolán tanított. Eközben verseket írt és irodalmi színpadot szervezett, melynek bemutatóival szép sikereket ért el. 1968-as magatartása miatt a normalizáció éveiben elbocsátották állásából. Ezt követően Losoncon élt, s kétkezi munkásként dolgozott. A rendszerváltás után nyugdíjazásáig a losonci kisegítő iskolában tanított. 2008-ban tanítványai megalapították a Gergely József díjat, amelyet évente a komáromi Jókai Napokon osztanak ki a legjobb irodalmi színpadi rendezésért. 2009-ben a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége poszthumusz ~nek adományozta pedagógiai munkásságáért a „Szlovákiai Magyar Óvónők oktatásában kifejtett eredményes munkájáért elismeréseként”, a Vankó Terike Díjat. – Fm. Milyen szél (v., 1997).
Gergelyfalva
-> Kisgergelyfalva; Gergelyfalva (Gregorovce)
1924-ben Felsővályhoz csatolt, 1971-től Vályhoz, 1995-től azonban ismét az 1990-ben önállósult Felsővályhoz tartozó község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály- (Kálosa)-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 87, ebből 87 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 73 ref., 14...megnyit →
1924-ben Felsővályhoz csatolt, 1971-től Vályhoz, 1995-től azonban ismét az 1990-ben önállósult Felsővályhoz tartozó község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály- (Kálosa)-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 87, ebből 87 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 73 ref., 14...megnyit →
Részletek
1924-ben Felsővályhoz csatolt, 1971-től Vályhoz, 1995-től azonban ismét az 1990-ben önállósult Felsővályhoz tartozó község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály- (Kálosa)-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 87, ebből 87 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 73 ref., 14 r. k.
Gergelyi Ottmár
(* 1919. szept. 28. Nyitra, † 1995. márc. 13. Busóc [Bušovce]) Levéltáros, helytörténész. Elemi iskolai és reálgimnáziumi tanulmányait Késmárkon végezte, végül Pozsonyban fejezte be, ahová apja halála után (1938) költöztek. A pozsonyi Szlovák Egyetem Bölcsészeti Karán történelmet és német nyelvet tanult. 1942-ben a régészeti...megnyit →
(* 1919. szept. 28. Nyitra, † 1995. márc. 13. Busóc [Bušovce]) Levéltáros, helytörténész. Elemi iskolai és reálgimnáziumi tanulmányait Késmárkon végezte, végül Pozsonyban fejezte be, ahová apja halála után (1938) költöztek. A pozsonyi Szlovák Egyetem Bölcsészeti Karán történelmet és német nyelvet tanult. 1942-ben a régészeti...megnyit →
Részletek
(* 1919. szept. 28. Nyitra, † 1995. márc. 13. Busóc [Bušovce]) Levéltáros, helytörténész. Elemi iskolai és reálgimnáziumi tanulmányait Késmárkon végezte, végül Pozsonyban fejezte be, ahová apja halála után (1938) költöztek. A pozsonyi Szlovák Egyetem Bölcsészeti Karán történelmet és német nyelvet tanult. 1942-ben a régészeti szeminárium könyvtárosa lett. 1944-ben a Szlovák Nemzeti Felkelésben való részvételéért letartóztatták, a front átvonulása után, 1945-ben viszont a szovjet titkosrendőrség, az NKVD fogta le. 1948-ban Homonnán, az Andrássy család ottani könyvtárának a rendezésével bízták meg, közben létrehozta a Mezőgazdasági Levéltár kerületi fiókját. 1952-től a Mezőgazdasági Levéltár nyitrai fiókjának vezetője volt. 1956-ban a Nyitrai Állami Levéltár munkatársa lett és itt dolgozott 1965-ig, amikor egészségi okokból áthelyezték a nyitrai Mezőgazdasági Múzeumhoz, ahol nyugdíjba vonulásáig történészként dolgozott. 1976–1983 között a pozsonyi Zeneművészeti Főiskola óraadó tanáraként hangszertörténetet oktatott. Írásai szlovák nyelven jelentek meg. – Fm. Hornád v praveku so zvláštnym zreteľom na územie ČSR [A Hernád az őskorban, különös tekintettel Csehszlovákia területére] (1949); Historické organy na Slovensku [Történelmi orgonák Szlovákiában, társszerző] (1982–1989).
Gerő Gusztáv
(* 1889. dec. 11. Hegybánya [Štiavnické Bane], † 1979. okt. 24. Losonc) Festő. 1910-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Akadémián. Az első vh. alatt Szibériába vitték mint hadifoglyot, ahonnan az Amerikai Egyesült Államok és a nyugat-európai államok érintésével tért haza. Losoncon kezdett tanítani, később szabadfoglalkozású...megnyit →
(* 1889. dec. 11. Hegybánya [Štiavnické Bane], † 1979. okt. 24. Losonc) Festő. 1910-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Akadémián. Az első vh. alatt Szibériába vitték mint hadifoglyot, ahonnan az Amerikai Egyesült Államok és a nyugat-európai államok érintésével tért haza. Losoncon kezdett tanítani, később szabadfoglalkozású...megnyit →
Részletek
Gerő Gusztáv (Önarckép)
(* 1889. dec. 11. Hegybánya [Štiavnické Bane], † 1979. okt. 24. Losonc) Festő. 1910-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Akadémián. Az első vh. alatt Szibériába vitték mint hadifoglyot, ahonnan az Amerikai Egyesült Államok és a nyugat-európai államok érintésével tért haza. Losoncon kezdett tanítani, később szabadfoglalkozású lett; közben Cseh Lajossal batikműhelyt rendeztek be, batiktanfolyamot vezettek, és batikolással foglalkoztak. Később tanítani kezdett, miközben restaurálással is foglalkozott és bírósági szakértőként is működött. Jobbára kisméretű képein gyakran ábrázolt erdőket, s gyakoriak a csendéletei is. Egyéni kiállításokra már csak nyugdíjba vonulása után vállalkozott.
Gerő János
(* 1922. júl. 6. Esztergom [Mo.], † 1996. ápr. 18. Oroszka) Gimnáziumi tanár, pedagógiai író, tankönyvíró. Gimnáziumi tanulmányait az esztergomi bencéseknél kezdte, érettségi vizsgát 1939-ben a lévai állami gimnáziumban tett. 1941-ben katonaként a szovjet frontra vitték, ahol fogságba esett, s ahonnan csak 1952-ben került haza. Ezt követően...megnyit →
(* 1922. júl. 6. Esztergom [Mo.], † 1996. ápr. 18. Oroszka) Gimnáziumi tanár, pedagógiai író, tankönyvíró. Gimnáziumi tanulmányait az esztergomi bencéseknél kezdte, érettségi vizsgát 1939-ben a lévai állami gimnáziumban tett. 1941-ben katonaként a szovjet frontra vitték, ahol fogságba esett, s ahonnan csak 1952-ben került haza. Ezt követően...megnyit →
Részletek
(* 1922. júl. 6. Esztergom [Mo.], † 1996. ápr. 18. Oroszka) Gimnáziumi tanár, pedagógiai író, tankönyvíró. Gimnáziumi tanulmányait az esztergomi bencéseknél kezdte, érettségi vizsgát 1939-ben a lévai állami gimnáziumban tett. 1941-ben katonaként a szovjet frontra vitték, ahol fogságba esett, s ahonnan csak 1952-ben került haza. Ezt követően építésztechnikus Zselízen, majd 1956-tól nyugdíjazásáig uo. a gimnázium tanára, igazgató-helytettese, végül igazgatója. 1959-ben magyar szakos tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán; képzettségét 1966-ban a Komenský Egyetemen angol szakkal bővítette. Szakcikkeket publikált, középiskolai magyar nyelv- és irodalom tankönyveket írt.
Geszte
-> Nyitrageszte; Geszte (Hosťová)
Község a Nyitrai járásban, a Tribecs hegység D-i lejtőin, a Pilis-hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától K–ÉK-re. L: [1921] – 352, ebből 333 (94,6%) magyar, 9 (2,6%) szlovák; [2011] – 361, ebből 242 (67,0%) magyar, 117 (32,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 251 (69,5%) magyar,...megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Tribecs hegység D-i lejtőin, a Pilis-hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától K–ÉK-re. L: [1921] – 352, ebből 333 (94,6%) magyar, 9 (2,6%) szlovák; [2011] – 361, ebből 242 (67,0%) magyar, 117 (32,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 251 (69,5%) magyar,...megnyit →
Részletek
Geszte – r. k. templom (GJ)
Község a Nyitrai járásban, a Tribecs hegység D-i lejtőin, a Pilis-hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától K–ÉK-re. L: [1921] – 352, ebből 333 (94,6%) magyar, 9 (2,6%) szlovák; [2011] – 361, ebből 242 (67,0%) magyar, 117 (32,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 251 (69,5%) magyar, 107 (29,6%) szlovák. V: [2011] – 344 r. k., 2 ref. – (Szentháromság-) temploma 1734-ben barokk stílusban épült, 1802-ben klasszicista stílusban alakították át. – 1976–90 között közigazgatásilag Pogrányhoz tartozott. – Ir. Fehér Sándor: Nyitrageszte (1997).
Gesztete (Hostice)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység K-i részén, a Macskás-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 725, ebből 657 (90,6%) magyar, 27 (3,7%) szlovák; [2011] – 1021, ebből 495 (48,9%) magyar, 374 (36,6%) roma, 85 (8,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység K-i részén, a Macskás-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 725, ebből 657 (90,6%) magyar, 27 (3,7%) szlovák; [2011] – 1021, ebből 495 (48,9%) magyar, 374 (36,6%) roma, 85 (8,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység K-i részén, a Macskás-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 725, ebből 657 (90,6%) magyar, 27 (3,7%) szlovák; [2011] – 1021, ebből 495 (48,9%) magyar, 374 (36,6%) roma, 85 (8,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 933 (91,4%) magyar, 25 (2,4%) szlovák. V: [2011] – 928 r. k., 10 ref., 4 ev., 1 gör. kat. – Barokk stílusú r. k. (Szt. András-) temploma 1783–87 között, a Vécsey-kúria a 18. sz. második felében épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Ghillány István, báró
(* 1910. jan. 29. Eperjes, † 2012. júl. 14. Pozsony) Zeneszerző. Sátoraljaújhelyen érettségizett (1928), zeneszerzést Bécsben tanult. 1951. jan. 1-jén munkatáborba hurcolták, kiszabadulása után (1952) különböző városokban volt zenetanár, ill. zenész. 1973-ban Pozsonyban telepedett le. Több misét írt, amelyeket Szl.-szerte ismernek és játszanak. –...megnyit →
(* 1910. jan. 29. Eperjes, † 2012. júl. 14. Pozsony) Zeneszerző. Sátoraljaújhelyen érettségizett (1928), zeneszerzést Bécsben tanult. 1951. jan. 1-jén munkatáborba hurcolták, kiszabadulása után (1952) különböző városokban volt zenetanár, ill. zenész. 1973-ban Pozsonyban telepedett le. Több misét írt, amelyeket Szl.-szerte ismernek és játszanak. –...megnyit →
Részletek
Ghillány István (GJ)
(* 1910. jan. 29. Eperjes, † 2012. júl. 14. Pozsony) Zeneszerző. Sátoraljaújhelyen érettségizett (1928), zeneszerzést Bécsben tanult. 1951. jan. 1-jén munkatáborba hurcolták, kiszabadulása után (1952) különböző városokban volt zenetanár, ill. zenész. 1973-ban Pozsonyban telepedett le. Több misét írt, amelyeket Szl.-szerte ismernek és játszanak. – Fm. Szivárvány Branyiszkó fölött (szimfonikus költemény, 1953); Vals Magiolato (zongoramű, 1955); Hajnalhasadás (zenekari intermezzo, 1966); Bölcsődal (1971); Püspöki kutyácskák (1995).
Ghymes együttes
Zenekar (Nyitra, 1983). Kezdetben Tilinkó néven nép- és táncházzenét játszó zenekar volt. Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Ghymes községben rendezett ifjúsági táborokban tartották, innen ered a Ghymes név, amit 1984-ben vett fel a zenekar. Az eltelt évek alatt sajátos stílusuk alakult...megnyit →
Zenekar (Nyitra, 1983). Kezdetben Tilinkó néven nép- és táncházzenét játszó zenekar volt. Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Ghymes községben rendezett ifjúsági táborokban tartották, innen ered a Ghymes név, amit 1984-ben vett fel a zenekar. Az eltelt évek alatt sajátos stílusuk alakult...megnyit →
Részletek
Ghymes együttes (FI)
Zenekar (Nyitra, 1983). Kezdetben Tilinkó néven nép- és táncházzenét játszó zenekar volt. Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Ghymes községben rendezett ifjúsági táborokban tartották, innen ered a Ghymes név, amit 1984-ben vett fel a zenekar. Az eltelt évek alatt sajátos stílusuk alakult ki, mely hagyományos népi hangszereket is igénybe véve, a népzenétől a világzenéig tett meg jelentős utat. A zenekar a zenéjében különböző stílusokat ötvöz (közép- és kelet-európai népzene, dzsessz, pop stb.) A ~ rendkívül közkedvelt itthon és külföldön is. Hanghordozóik szintén nagyon sikeresek, több közülük arany-, ill. platinalemez. – Lemezek: Az ifjúság sólyommadár (1988); Ghýmes (1991); Üzenet (1993); Bennünk van a kutyavér (1995); Tűzugrás (1996); Rege (1998); Smaragdváros (2000); Üzenet (újrakiadás, 2001); A nagy mesealbum (közreműködő, 2001); Héjavarázs (2002); A nagy mesealbum II. (2003); Ghymes koncert (2003); Szarka Gyula: Alku (2004); Szarka Tamás: Anonymus (2004); éGHYMESe (2004); Csak a világ végire… (2005); Üvegtigris 2 (2006); Messzerepülő (2006); Szarka Gyula: Bor és a lányka (2007); Mendika (2007). – Vezető: Szarka Gyula, Szarka Tamás.