Gömör-Kishonti Múzeum
Az 1882-ben megrendezett nagyszabású „Gömörmegyei művészeti és régészeti kiállítás” sikere hozta létre. Első igazgatója Fábry János (1830–1907) volt. 1910 óta a múzeum Tompa Mihály téri, 1850-ben épült, eredetileg katonai laktanyaként szolgáló épületben székel. Első állandó kiállítását 1913-ban nyitotta meg. A múzeum küldetése az egykori...megnyit →
Az 1882-ben megrendezett nagyszabású „Gömörmegyei művészeti és régészeti kiállítás” sikere hozta létre. Első igazgatója Fábry János (1830–1907) volt. 1910 óta a múzeum Tompa Mihály téri, 1850-ben épült, eredetileg katonai laktanyaként szolgáló épületben székel. Első állandó kiállítását 1913-ban nyitotta meg. A múzeum küldetése az egykori...megnyit →
Részletek
Az 1882-ben megrendezett nagyszabású „Gömörmegyei művészeti és régészeti kiállítás” sikere hozta létre. Első igazgatója Fábry János (1830–1907) volt. 1910 óta a múzeum Tompa Mihály téri, 1850-ben épült, eredetileg katonai laktanyaként szolgáló épületben székel. Első állandó kiállítását 1913-ban nyitotta meg. A múzeum küldetése az egykori Gömör-Kishont természetrajzának és társadalmának, valamint a szélesebb térségben élő romák anyagi és szellemi kultúrájának a dokumentálása. A jelenlegi állandó kiállítása, amely a térség természetrajzát, történetét, néprajzát (különös tekintettel a gömöri fazekasságra) mutatja be, 1979-ben készült. 1983–1988 között jelent meg a múzeum tájékoztató füzete, a Gömöri Múzeum Híradója, amely a múzeum hatáskörébe tartozó diszciplínák köréből kisebb közleményeket, híreket közölt magyar nyelven. – Vezető: Bodor Olga.
Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület
Részletek
Szakmai szervezet (Rimaszombat, 1888). 1991- ben szervezte újjá B. Kovács István. Kulturális, tájékoztató és tudományos tevékenységet folytat. Fő feladata a régió múltjának kutatása, ismertetése, Gömör-Kishont és Nógrád megyék múltjainak feltárása. – Vezető: B. Kovács István.
Gömör Megye Magyar Diákszervezete
-> Magyar Akadémikusok Keresztény Köre (MAKK)
A csehszlovákiai magyar egyetemisták érdekvédelmi szervezete (Prága, 1925). A Magyar Ifjak Pozsonyi Szövetsége fiókszervezeteként jött létre. Később Brünnben és Pozsonyban és más vidéki városokban is létrejöttek szervezetei. A különböző városokban működő szervezetek csúcstestülete a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége volt, amely 1926-ban alakult meg. Legfőbb...megnyit →
A csehszlovákiai magyar egyetemisták érdekvédelmi szervezete (Prága, 1925). A Magyar Ifjak Pozsonyi Szövetsége fiókszervezeteként jött létre. Később Brünnben és Pozsonyban és más vidéki városokban is létrejöttek szervezetei. A különböző városokban működő szervezetek csúcstestülete a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége volt, amely 1926-ban alakult meg. Legfőbb...megnyit →
Részletek
A csehszlovákiai magyar egyetemisták érdekvédelmi szervezete (Prága, 1925). A Magyar Ifjak Pozsonyi Szövetsége fiókszervezeteként jött létre. Később Brünnben és Pozsonyban és más vidéki városokban is létrejöttek szervezetei. A különböző városokban működő szervezetek csúcstestülete a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége volt, amely 1926-ban alakult meg. Legfőbb célja a magyar egyetemisták érdekvédelme, a fiatalok keresztény és nemzeti identitásának megőrzése és fejlesztése volt. A ~n belül 1927-ben vita bontakozott ki arról, hogy a zsidó fiatalok bekapcsolásának érdekében a szervezet megnevezéséből hagyják ki a keresztény szót, ezt azonban csak a prágai alapszervezet tette meg, amely Magyar Akadémikusok Köre néven működött tovább. A ~ számos ifjúsági kezdeményezés és egyéb szerveződés táptalaja volt, többek között belőle sarjadt ki a prágai egyetemisták Szent György Köre is.
Gömör-Tornai-karszt
-> Szlovák-karszt Nemzeti Park
A szlovák–magyarállamhatár által kettészelt Gömör–Tornai-karszt, amely az Északnyugati-Kárpátok legnagyobb karsztvidéke, az É-i felében terül el. A legfiatalabb szlovákiai nemzeti park (2002-ben nyilvánították nemzeti parkká). Területe 34 611 ha, É–D-i kiterjedése 32 km, Ny–K irányban pedig 72 km. A nemzeti park több fennsíkból áll, amelyeket...megnyit →
A szlovák–magyarállamhatár által kettészelt Gömör–Tornai-karszt, amely az Északnyugati-Kárpátok legnagyobb karsztvidéke, az É-i felében terül el. A legfiatalabb szlovákiai nemzeti park (2002-ben nyilvánították nemzeti parkká). Területe 34 611 ha, É–D-i kiterjedése 32 km, Ny–K irányban pedig 72 km. A nemzeti park több fennsíkból áll, amelyeket...megnyit →
Részletek
A szlovák–magyarállamhatár által kettészelt Gömör–Tornai-karszt, amely az Északnyugati-Kárpátok legnagyobb karsztvidéke, az É-i felében terül el. A legfiatalabb szlovákiai nemzeti park (2002-ben nyilvánították nemzeti parkká). Területe 34 611 ha, É–D-i kiterjedése 32 km, Ny–K irányban pedig 72 km. A nemzeti park több fennsíkból áll, amelyeket a Gömör–Szepesi-érchegységből érkező nagyobb vízfolyások (Murány, Csetnek, Sajó, Szár, Áji-patak, Bódva) alakítottak ki. Legjelentősebb fennsíkjai a Szilicei-fennsík, a Pelsőci-fennsík, a Felső-hegy, az Alsó-hegy, a Szádelői-fennsík és a Jászói-fennsík, amelyek mindegyike nagyon gazdag felszín alatti és felszíni karsztformákban (barlangok – közülük 1995-ben a Jászói-cseppkőbarlang NTE-t, a Gombaszögi-cseppkőbarlang NTE-t és a Domica-cseppkőbarlang NTE-t az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, zsombolyok – legismertebbek a 180 méter mély Barázdálás, a 100 m mély Csengő-lyuk és a 68 méter mély Feneketlen Lednice, szurdokok – a leglátványosabb a Szádelői-völgy NTT, víznyelők, töbörök, karrok). A nemzeti park területén belül összesen 32 kisebb kiterjedésű védett természeti terület, valamint természeti emlék található.
Gömörfalva (Gemerská Ves)
1960-ban Harkács és Sánkfalva egyesítésével létrejött község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak két ágának összefolyásánál, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [2011] – 952, ebből 543 (57,0%) magyar, 256 (26,9%) szlovák, 102 (10,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 750 (78,8%) magyar, 122 (12,8%)...megnyit →
1960-ban Harkács és Sánkfalva egyesítésével létrejött község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak két ágának összefolyásánál, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [2011] – 952, ebből 543 (57,0%) magyar, 256 (26,9%) szlovák, 102 (10,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 750 (78,8%) magyar, 122 (12,8%)...megnyit →
Részletek
1960-ban Harkács és Sánkfalva egyesítésével létrejött község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak két ágának összefolyásánál, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [2011] – 952, ebből 543 (57,0%) magyar, 256 (26,9%) szlovák, 102 (10,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 750 (78,8%) magyar, 122 (12,8%) szlovák, 34 (3,6%) roma. V: [2011] – 751 r. k., 38 ref., 15 ev., 2 gör. kat. – A 21. sz. elején közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gömörfüge; Füge (Figa)
Részletek
Gömörfüge (GJ)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Vály-patak jobb partján, Tornaljától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 437, ebből 433 (99,1%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 418, ebből 176 (42,1%) magyar, 171 (40,9%) szlovák, 44 (10,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 229 (54,8%) magyar, 161 (38,5%) szlovák. V: [2011] – 217 r. k., 25 ref., 8 ev., 1 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosainak egy részét áttelepítették Mo.-ra, helyükre nagyrészt magyarországi és kárpátaljai szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária szeplőtelen fogantatása) temploma középkori alapokon 1810-ben, a Palkovics-kúria a 19. sz. elején épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gömörhorka
-> Özörény; Gömörhorka (Gemerská Hôrka)
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Sajó folyó völgyében, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 982, ebből 931 (94,8%) magyar, 29 (2,9%) szlovák; [2011] – 1338, ebből 761 (56,9%) magyar, 425 (31,8%) szlovák, 119 (8,9%) roma nemzetiségű A: [2011]– 891...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Sajó folyó völgyében, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 982, ebből 931 (94,8%) magyar, 29 (2,9%) szlovák; [2011] – 1338, ebből 761 (56,9%) magyar, 425 (31,8%) szlovák, 119 (8,9%) roma nemzetiségű A: [2011]– 891...megnyit →
Részletek
Özörény – 48-as kopjafa (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Sajó folyó völgyében, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 982, ebből 931 (94,8%) magyar, 29 (2,9%) szlovák; [2011] – 1338, ebből 761 (56,9%) magyar, 425 (31,8%) szlovák, 119 (8,9%) roma nemzetiségű A: [2011]– 891 (66,6%) magyar, 237 (17,7%) szlovák, 161 (12,0%) roma. V: [2011] – 404 ref., 317 r. k., 40 ev., 23 gör. kat. – Ref. temploma 1786-ban klasszicista stílusban épült. 1883-ban alapított cellulóz-, ill. papírgyára jelenleg is Gömör legnagyobb üzemei közé tartozik. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gömörhosszúszó; Hosszúszó (Dlhá Ves)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Szilicei-fennsík DNy-i peremén, Tornaljától ÉK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 582, ebből 499 (85,7%) magyar, 83 (14,3%) szlovák; [2011] – 586, ebből 465 (79,4%) magyar, 102 (17,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – (83,3%) magyar,...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Szilicei-fennsík DNy-i peremén, Tornaljától ÉK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 582, ebből 499 (85,7%) magyar, 83 (14,3%) szlovák; [2011] – 586, ebből 465 (79,4%) magyar, 102 (17,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – (83,3%) magyar,...megnyit →
Részletek
Gömörhosszúszó – ev. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Szilicei-fennsík DNy-i peremén, Tornaljától ÉK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 582, ebből 499 (85,7%) magyar, 83 (14,3%) szlovák; [2011] – 586, ebből 465 (79,4%) magyar, 102 (17,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – (83,3%) magyar, 81 (13,8%) szlovák. V: [2011] – 294 ev., 82 r. k., 54 ref., 2 gör. kat. – Ev. temploma 1792-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Közúti határátkelőhely Mo. felé.
Gömöri ácsolt láda
Vaskos bükkfa törzsekből készített, mértanias (koncentrikus körökből, körívekből, négyzetekből, csillagokból, rozettákból, olykor stilizált emberfigurákból stb. ékrovásos technikával kivitelezett) díszítésű ácsolt ládatípus, amelynek gyártása az egykori Gömör megyére összpontosult. Készítése nagyjából a 18. századtól adatolható és az első vh.-ig virágzott. Házaló kereskedelem útján elkerült az...megnyit →
Vaskos bükkfa törzsekből készített, mértanias (koncentrikus körökből, körívekből, négyzetekből, csillagokból, rozettákból, olykor stilizált emberfigurákból stb. ékrovásos technikával kivitelezett) díszítésű ácsolt ládatípus, amelynek gyártása az egykori Gömör megyére összpontosult. Készítése nagyjából a 18. századtól adatolható és az első vh.-ig virágzott. Házaló kereskedelem útján elkerült az...megnyit →
Részletek
Vaskos bükkfa törzsekből készített, mértanias (koncentrikus körökből, körívekből, négyzetekből, csillagokból, rozettákból, olykor stilizált emberfigurákból stb. ékrovásos technikával kivitelezett) díszítésű ácsolt ládatípus, amelynek gyártása az egykori Gömör megyére összpontosult. Készítése nagyjából a 18. századtól adatolható és az első vh.-ig virágzott. Házaló kereskedelem útján elkerült az Alföldre, a Partiumba és a tokaji borvidékre is. – Ir.: Böszörményi István: Ácsolt ládák nyomában Honismeret 12, 1984/3, 43–45. p.
gömöri fazekasság
Minden bizonnyal középkori gyökerekre vezethető vissza, de a 17. századtól levéltári adatokkal már egyértelműen dokumentálható. Az itteni (a tulajdonképpeni gömöri mellett beleértve néhány kelet-nógrádi települést is) fazekasfalvak száma nagyjából harmincra tehető és elsősorban Rimaszombat környékére összpontosultak. Ezen települések egy része magyar, más része szlovák,...megnyit →
Minden bizonnyal középkori gyökerekre vezethető vissza, de a 17. századtól levéltári adatokkal már egyértelműen dokumentálható. Az itteni (a tulajdonképpeni gömöri mellett beleértve néhány kelet-nógrádi települést is) fazekasfalvak száma nagyjából harmincra tehető és elsősorban Rimaszombat környékére összpontosultak. Ezen települések egy része magyar, más része szlovák,...megnyit →
Részletek
Minden bizonnyal középkori gyökerekre vezethető vissza, de a 17. századtól levéltári adatokkal már egyértelműen dokumentálható. Az itteni (a tulajdonképpeni gömöri mellett beleértve néhány kelet-nógrádi települést is) fazekasfalvak száma nagyjából harmincra tehető és elsősorban Rimaszombat környékére összpontosultak. Ezen települések egy része magyar, más része szlovák, ill. vegyes lakosságú. Viszont a különböző etnikumú fazekasfalvak termékei etnikai alapon nem különíthetőek szét. A gömöri fazekastermékek jellegzetessége nem díszítményeikben, hanem tűzállóságukban rejlett, ami a térségben kitermelhető agyag minőségének volt köszönhető. A főzőedényeknek két alapformája ismeretes: az egyik, régiesebb, minden bizonnyal középkori előzményekre visszavezethető forma szűk szájú, hasas, keskeny fenekű, belül mázas edény, míg a másik, a takaréktűzhelyek elterjedésével kialakult szélesebb szájú, széles fenekű, kívül-belül mázas edény. A gömöri népi kerámia egyik jellegzetes, funkcionálisan a lakodalmi szokáskörben helyet kapó, általában művészi kivitelezésű tárgytípusa az ember alakú, ún. hérészes korsó. Szimbolikájában a funkciónak megfelelő elemek dominálnak. A gömöri fazekasok a 17. sz.-ban már biztosan, de feltehetően már a 13. sz.-tól kezdve szállították termékeiket a dél-alföldi területekre, ahol azt elsősorban gabonára cserélték. A fazekasfalvakban általában olyan fuvarosok (furmányosok) is éltek, akik a kerámiatermékek messze földön történő értékesítéséből tartották fenn magukat (nagytáji munkamegosztás, árucsere). – Ir. B. Kovács István: Agyagkenyér. Fejezetek az agyagművesség történetéből Gömörben és Kishontban (2001); Szalay Emőke – Ujváry Zoltán: Két fazekasfalu Gömörben (1982).