A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

1944-ben Kétfegyvernek néven Felsőfegyvernekkel egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Szikince-patak bal partján, Zseliztől É–ÉK-re. L: [1921] – 366, ebből 363 (99,2%) magyar, 1 (0,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 316 ref., 49 r. k. Klasszicista stílusú ref. temploma 1806-ban épült egy korábbi, 18. sz.-i templom alapjain.

1940-ben Gellér néven Felsőgellérrel egyesített község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [1921] – 416, ebből 414 (99,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 372 ref., 36 r. k., 6 izr., 2 ev.

1960-ban Nagygyőröd (Veľký Ďur) néven Felsőgyőröddel (Horný Ďur) és Kisgyékényessel egyesített község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, Lévától Ny-ra. L: [1921] – 426, ebből 341 (80,0%) szlovák, 81 (19,0%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 422 r. k., 4 izr. – Barokk stílusú r. k. (Szt. Márton-) temploma 1723-ban épült középkori gótikus alapokon. Határának egy részén értékes erdei madárvilágának megőrzése érdekében 1949-ben 27 ha területen Patyi cseres néven természetvédelmi területet hoztak létre.

Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal partján, Gútától ÉNy-ra. L: [2011] – 403, ebből 185 (45,9%) magyar, 137 (34,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 205 (50,9%) magyar, 115 (28,5%) szlovák. V: [2011] – 167 r. k., 54 ev., 5 gör. kat., 2 ref. – A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1960-ban az Alsószeli határának D-i részén található tanyacsoportból szervezték önálló községgé.

1940-ben Jányok néven Felsőjányokkal és Bústelekkel egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Szenctől D-re. L: [1921] – 239, ebből 234 (97,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 239 r. k.

1964-ben Kálosa néven Felsőkálosával egyesített község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i részén, a Kálosa-(Vály-) patak völgyében, Tornaljától Ny-ra. L: [1921] – 512, ebből 472 (92,2%) magyar, 8 (1,6%) szlovák; [1961] – 612, ebből 476 (77,8%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 256 r. k., 238 ref., 11 ev., 6 izr., 1 gör. kat. – Magyar lakosainak egy részét 1947–48-ban áttelepítették Mo.-ra, helyükre É-gömöri szlovák telepesek költöztek. A Hevessy-kúria a 19. sz. első felében klasszicista, ref. temploma 1889-ben neoklasszicista stílusban épült.

Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DNy-i részén, a Cserehát É-i lábánál, az Ida-patak völgyében, Szepsitől DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 292, ebből 287 (98,3%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [2011] – 423, ebből 256 (60,5%) magyar, 110 (26,0%) roma, 53 (12,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 371 (87,7%) magyar, 32 (7,6%) szlovák, 1 (0,2%) roma. V: [2011] – 198 r. k., 161 ref., 10 gör. kat., 2 ev. – A Lánczy-kastély a 19. sz. elején, a ref. templom 1836-ban, a r. k. (Szt. Péter és Pál-) templom 1842-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1-4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Község a Tőketerebesi járásban, a Zempléni-hegység K-i lábánál, a Ronyva-patak bal partján, Tőketerebestől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 836, ebből 430 (51,4%) szlovák, 312 (37,3%) magyar; [2011] – 1918, ebből 1512 (78,8%) szlovák, 24 (1,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1526 (79,6%) szlovák, 39 (2,0%) magyar. V: [2011] – 888 r. k., 423 gör. kat., 140 ref., 11 ev. – A 20. sz. első feléig még magyar jellegű falu nagyrészt kétnyelvű lakossága a sz. közepére szlovákká vált. R. k. (Szentháromság-) temploma régebbi alapokon az 1870-es években, ref. temploma 1785-ben, a klasszicista stílusú Nedeczky-kúria a 19. sz. elején épült. Jelentős vasúti csomópont.

Község a Szobránci járásban, az Alföldön, Szobránctól D–DK-re, a szlovák-ukrán határon. L: [1921] – 417, ebből 266 (63,8%) szlovák, 99 (23,7%) magyar, 51 (12,2%) ruszin; [2011] – 336, ebből 288 (85,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 283 (84,2%) szlovák. V: [2011] – 184 r. k., 67 gör. kat., 20 ref. – Nemesi kúriája a 19. sz. elején épült klasszicista stílusban.

Nyárasd néven Felsőnyárasddal 1940-ben egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉK-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 1547, ebből 1523 (98,4%) magyar, 5 (0,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1498 r. k., 30 ref., 19 izr. R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1307-ben épült gótikus stílusban, 1852-ben késő klasszicista stílusban alakították át.