Balaskó Edit
(* 1976. szept. 10. Dunaszerdahely) Színésznő, súgó, rendező munkatársa. Az általános iskolát és a gimnáziumot Dunaszerdahelyen végezte (1994). A Fókusz Irodalmi Színpad tagja volt évekig. 1995-ben került a Komáromi Jókai Színházhoz. – Jelentősebb előadások: Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány. Ladislav Ballek–Ondrej Šulaj: A hentessegéd....megnyit →
(* 1976. szept. 10. Dunaszerdahely) Színésznő, súgó, rendező munkatársa. Az általános iskolát és a gimnáziumot Dunaszerdahelyen végezte (1994). A Fókusz Irodalmi Színpad tagja volt évekig. 1995-ben került a Komáromi Jókai Színházhoz. – Jelentősebb előadások: Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány. Ladislav Ballek–Ondrej Šulaj: A hentessegéd....megnyit →
Részletek
(* 1976. szept. 10. Dunaszerdahely) Színésznő, súgó, rendező munkatársa. Az általános iskolát és a gimnáziumot Dunaszerdahelyen végezte (1994). A Fókusz Irodalmi Színpad tagja volt évekig. 1995-ben került a Komáromi Jókai Színházhoz. – Jelentősebb előadások: Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány. Ladislav Ballek–Ondrej Šulaj: A hentessegéd. Vajda Katalin–Fábri Péter–Valló Péter: Anconai szerelmesek; Vaszary Viktor–Fényes Szabolcs–Szenes Iván: Az ördög nem alszik. Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert. Ernst Theodor Amadeus Hoffmann: Diótörő. Tamási Áron: Énekes madár. Kodály Zoltán: Háry János. John Kander–Fredd Ebb–Bob Fosse: Chicago; Csiky Gergely: Lumpok. Martin McDonagh: Macskabaj. Móricz Zsigmond: Sári bíró. Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika. Müller Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap. Ken Ludwig: Primadonnák. – Színészként közreműködött: Glauxné (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból); Egy a falu népéből (Gárdonyi Géza: A bor); Mona (John Kander–Fredd Ebb–Bob Fosse: Chicago); Apácák (Dumas Alexander: Három a testőr), Nimfa (Háy Gyula: Mandragóra), Szundi (Grimm-testvérek–Albert Péter–Barabás Árpád–Lőrinczy Attila: Hófehérke meg a törpék), Pepita egér I. (Urban Gyula: Minden egér szereti a sajtot), Nyoszolyólány (Federico García Lorca: Vérnász), Vadas Rózsika (Szász Péter–Aldobolyi Nagy György–Verebes István: Whisky esővízzel). – Rendezőasszisztens: Müller Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap. – Ir. Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Balassa Géza
(* 1914. márc. 10. Felsőbaka, † 1994. Pozsony) Régész, történetíró. Körmöcbányán érettségizett, majd Pozsonyban előbb történelem–földrajz szakos tanári (1935), 1949-ben gimnáziumi tanári képesítést szerzett. 1935–1948-ban Zólyombereznán, Nagyszalatnán, Zólyomban tanár, 1948–1952-ben a radványi Mezőgazdasági Levéltár vezetője, 1952–1962-ben a besztercebányai Kerületi Múzeum régészeti osztályának vezetője; itt...megnyit →
(* 1914. márc. 10. Felsőbaka, † 1994. Pozsony) Régész, történetíró. Körmöcbányán érettségizett, majd Pozsonyban előbb történelem–földrajz szakos tanári (1935), 1949-ben gimnáziumi tanári képesítést szerzett. 1935–1948-ban Zólyombereznán, Nagyszalatnán, Zólyomban tanár, 1948–1952-ben a radványi Mezőgazdasági Levéltár vezetője, 1952–1962-ben a besztercebányai Kerületi Múzeum régészeti osztályának vezetője; itt...megnyit →
Részletek
Balassa Géza (FI)
(* 1914. márc. 10. Felsőbaka, † 1994. Pozsony) Régész, történetíró. Körmöcbányán érettségizett, majd Pozsonyban előbb történelem–földrajz szakos tanári (1935), 1949-ben gimnáziumi tanári képesítést szerzett. 1935–1948-ban Zólyombereznán, Nagyszalatnán, Zólyomban tanár, 1948–1952-ben a radványi Mezőgazdasági Levéltár vezetője, 1952–1962-ben a besztercebányai Kerületi Múzeum régészeti osztályának vezetője; itt több fontos vaskori ásatást vezetett: Zólyom, Pereszlény, Ipolyság, Gyűgy, Karvaly, Nagyszalatna (Zvolenská Slatina), Besztercebánya, Méhi, Derezsnye, Várgede. 1962–1977-ben a Közép-szlovákiai Műemlékvédelmi Hivatal osztályvezetője, Körmöcbányán és Besztercebányán végzett ekkor középkori ásatásokat és feltárásokat. 1977-től Pozsonyban élt. A magyarok őstörténetéről írt szlovák nyelvű tanulmánya kéziratban maradt. – Fm. Mi? My? (1943); Praveké osídlenie stredného Slovenska (tan., 1960); Gömör az őskorban (tan., 1971); Súpis hnuteľných pamiatok stredoslovenského kraja (1972).
Balassa Zoltán
(* 1949. jún. 28. Besztercebánya) Vegyészmérnök, újságíró, szakíró. Besztercebányán érettségizett (1967), a prágai Vegyipari Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1972). 1973–1979-ben a Kelet-szlovákiai Vasmű mérnöke, 1978–1990-ben a kassai Kelet-szlovákiai Vízművek alkalmazottja. 1990–1994-ben az Együttélés Politikai Mozgalom kassai ügyvivője. 1994-től szabadfoglalkozású újságíró, művelődéstörténeti, helytörténeti írások szerzője....megnyit →
(* 1949. jún. 28. Besztercebánya) Vegyészmérnök, újságíró, szakíró. Besztercebányán érettségizett (1967), a prágai Vegyipari Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1972). 1973–1979-ben a Kelet-szlovákiai Vasmű mérnöke, 1978–1990-ben a kassai Kelet-szlovákiai Vízművek alkalmazottja. 1990–1994-ben az Együttélés Politikai Mozgalom kassai ügyvivője. 1994-től szabadfoglalkozású újságíró, művelődéstörténeti, helytörténeti írások szerzője....megnyit →
Részletek
(* 1949. jún. 28. Besztercebánya) Vegyészmérnök, újságíró, szakíró. Besztercebányán érettségizett (1967), a prágai Vegyipari Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1972). 1973–1979-ben a Kelet-szlovákiai Vasmű mérnöke, 1978–1990-ben a kassai Kelet-szlovákiai Vízművek alkalmazottja. 1990–1994-ben az Együttélés Politikai Mozgalom kassai ügyvivője. 1994-től szabadfoglalkozású újságíró, művelődéstörténeti, helytörténeti írások szerzője. Esterházy János Emlékéremmel jutalmazták (1999). Alapítója és vezetője volt a Kassai Magyarok Baráti Társaságának, 1972–1980-ban a kassai Pinceszínpad tagja, 1980–1983-ban a Parázs Kisszínpad vezetője. – Fm. Pilóta a viharban (mon. Esterházy Jánosról, 1994).
Balassi Bálint Klub
Részletek
Párkányban alakult 1982-ben. A klub tevékenysége főként a nemzeti és kisebbségi történelem, néprajz, népzene, irodalom, tudományos ismeretterjesztés, ill. a szlovák–magyar kapcsolatok kérdéskörére irányul. A 80-as években a másképp gondolkodók egyik fóruma volt. – Vezető: Himmler György (1982).
Balázs András
(1911 – ?) Érsekújvárban született. Itt végezte a gimnáziumot is. Később jogot tanult Pozsonyban. A Sarló mozgalom személyiségei közé tartozott. 1931-ben a berlini kommunista ifjúmunkások kulturális és sportéletével foglalkozott. Tudását a Sarlóban, valamint a Vörös Barátság nevű proletár testedző szervezetben hasznosította. 1939 és 1944...megnyit →
(1911 – ?) Érsekújvárban született. Itt végezte a gimnáziumot is. Később jogot tanult Pozsonyban. A Sarló mozgalom személyiségei közé tartozott. 1931-ben a berlini kommunista ifjúmunkások kulturális és sportéletével foglalkozott. Tudását a Sarlóban, valamint a Vörös Barátság nevű proletár testedző szervezetben hasznosította. 1939 és 1944...megnyit →
Részletek
(1911 – ?) Érsekújvárban született. Itt végezte a gimnáziumot is. Később jogot tanult Pozsonyban. A Sarló mozgalom személyiségei közé tartozott. 1931-ben a berlini kommunista ifjúmunkások kulturális és sportéletével foglalkozott. Tudását a Sarlóban, valamint a Vörös Barátság nevű proletár testedző szervezetben hasznosította. 1939 és 1944 rendőri felügyelet alatt állt. 1945 után Mo.-ra költözött.
Balázs Béla
(* 1931. jún. 5. Hárskút - † 2020. júl. 18. Pozsony) Szerkesztő, újságíró. 1953-ban a pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett. Budapesten 1965—71-ben az ELTE szociológiai szakán szerzett diplomat. 1951-55 között a pozsonyi Szakszervezeti Közlöny munkatársa. 1953-tól az Új Szó riportere, majd 1960-81 között ugyanitt rovatvezető. 1981-90...megnyit →
(* 1931. jún. 5. Hárskút - † 2020. júl. 18. Pozsony) Szerkesztő, újságíró. 1953-ban a pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett. Budapesten 1965—71-ben az ELTE szociológiai szakán szerzett diplomat. 1951-55 között a pozsonyi Szakszervezeti Közlöny munkatársa. 1953-tól az Új Szó riportere, majd 1960-81 között ugyanitt rovatvezető. 1981-90...megnyit →
Részletek
Balazs Bela (FI)
(* 1931. jún. 5. Hárskút – † 2020. júl. 18. Pozsony) Szerkesztő, újságíró. 1953-ban a pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett. Budapesten 1965—71-ben az ELTE szociológiai szakán szerzett diplomat. 1951-55 között a pozsonyi Szakszervezeti Közlöny munkatársa. 1953-tól az Új Szó riportere, majd 1960-81 között ugyanitt rovatvezető. 1981-90 között a Hét munkatársa, helyettes főszerkesztője, 1990-től riportere. Publicistaként főleg a Csemadokhoz kötődő népművelési kérdésekkel foglalkozott. Több ismeretterjesztő gyűjtemény társszerzője vagy összeállítója (Mielőtt elfelejtenénk, 1973; Együtt, egymásért , 1974). Cikkei különböző újságokban jelent meg: Fáklya, Hét, Magyar Nemzet, Népművelés, Népszabadság, Szabad Földműves, Szakszervezeti Közlöny, Új Ifjúság, Új Szó. 1974-ben a Kiváló Munkáért, 1981-ben a Kultúra Érdemes Dolgozója, 1986-ban a Kultúra Példás Dolgozója kitüntetést kapta. Álnevei és jegyei: (-a), (-alá-), Balázs A. Béla, Balázs Alfonz, B.A.B., B.B., (b), (bab), Honai Béla, H.B., Szerényi Sándor, (zsa). – Publ. “Költők“ és a „költői mesterségek“. (Új Szó, 1960); A szocialista realizmusról. (Új Szó, 1961); A szocialista realizmus a világirodalomban. (Új Szó, 1961): A realizmus és a szoc. realizmus); Az Új Szó indulása és szerepe kult. életünkben. (ISz, 1973). – M. Közös hazában. (tan., 1972); Életünk. (tan, 1973); Mielőtt elfelejtenénk… . ( össz., 1973); Együtt, egymásért. (össz., 1974). – Ir. Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004).
Balázs F. Attila
(* 1954. jan. 15. Marosvásárhely [Románia]) Író, költő, szerkesztő. 1990-ben települt át Romániából Csehszl.-ba. Ditrón érettségizett (1973), 1976-ig a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola hallgatója volt. Elvégezte a marosvásárhelyi bábszínészképzőt (1976), majd könyvtárosnak tanult Bukarestben (1982). 1990-ben rövid ideig újságíró Pozsonyban, majd a Madách-Posonium Könyv- és...megnyit →
(* 1954. jan. 15. Marosvásárhely [Románia]) Író, költő, szerkesztő. 1990-ben települt át Romániából Csehszl.-ba. Ditrón érettségizett (1973), 1976-ig a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola hallgatója volt. Elvégezte a marosvásárhelyi bábszínészképzőt (1976), majd könyvtárosnak tanult Bukarestben (1982). 1990-ben rövid ideig újságíró Pozsonyban, majd a Madách-Posonium Könyv- és...megnyit →
Részletek
Balázs F. Attila (FI)
(* 1954. jan. 15. Marosvásárhely [Románia]) Író, költő, szerkesztő. 1990-ben települt át Romániából Csehszl.-ba. Ditrón érettségizett (1973), 1976-ig a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola hallgatója volt. Elvégezte a marosvásárhelyi bábszínészképzőt (1976), majd könyvtárosnak tanult Bukarestben (1982). 1990-ben rövid ideig újságíró Pozsonyban, majd a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó munkatársa (1991–1993). 1994-ben Haraszti Máriával létrehozta az AB-ART Kiadót, amely 1997-től megjelenteti a Szőrös Kő c. irodalmi kéthavilapot is. 1999–2001 között a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke volt. Maszkok c. kötetéért 1993-ban Madách Imre nívódíjat kapott. 2021-ben Forbáth-díjat kapott. – Fm. Maszkok (v.,1992); A macska leve (elb., 1992); Meztelen lovagok (vál. és új v., 2002); Casanova átváltozásai (elb., 2007), Menekülés a gettóból (műfordítások, 2008), KÉK (új versek, 2011).
Balázs István
Részletek
Balázs István (SZM)
(* 1958. febr. 6. Podbrezová) Festő, grafikus. 1979–1985 között elvégezte a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán a festészeti szakot. Rimaszombatban él. 1995 óta a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen tanít. 1995-ben elnyerte az V. akvarelltriennálé díját Losoncon.
Balázsfa (Blažov)
Részletek
1960-ban Hegyéte községhez csatolt település a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 282, ebből 211 (74,8%) magyar, 66 (23,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 262 r. k., 11 izr., 5 ev., 2 ref. – A két vh. közötti földbirtokreform keretében a ~hoz tartozó Enyedpusztán, a Fuchs család felosztott nagybirtokán létrehozott kolóniára 1927-ben szlovák és cseh-morva telepesek költöztek, majd a második vh. után újabb szlovák családokkal népesítették be.
Balázsy Géza
Részletek
(* 1959. márc. 25. Párkány) Festő, grafikus. 1985-ben orosz–rajz szakos tanári diplomát szerzett Nyitrán. Főleg gyermekeknek szóló publikációk (folyóiratok, tankönyvek, mesék) illusztrálásával foglalkozik. Komáromban él.
Bálint Aladár; Vándor Pál
(* 1897. jan. 13. Budapest [Mo.], † 1945. koncentrációs tábor) Orvos, író. Egyetemi tanulmányait Prágában, Bécsben és Berlinben végezte, majd Kassán volt orvos. Szakcikkei mellett elbeszéléseket, karcolatokat is publikált. Regényével megnyerte a Kazinczy Társaság és a Prágai Magyar Hírlap pályázatát. – Fm. M.U.Dr. Darvas...megnyit →
(* 1897. jan. 13. Budapest [Mo.], † 1945. koncentrációs tábor) Orvos, író. Egyetemi tanulmányait Prágában, Bécsben és Berlinben végezte, majd Kassán volt orvos. Szakcikkei mellett elbeszéléseket, karcolatokat is publikált. Regényével megnyerte a Kazinczy Társaság és a Prágai Magyar Hírlap pályázatát. – Fm. M.U.Dr. Darvas...megnyit →
Részletek
(* 1897. jan. 13. Budapest [Mo.], † 1945. koncentrációs tábor) Orvos, író. Egyetemi tanulmányait Prágában, Bécsben és Berlinben végezte, majd Kassán volt orvos. Szakcikkei mellett elbeszéléseket, karcolatokat is publikált. Regényével megnyerte a Kazinczy Társaság és a Prágai Magyar Hírlap pályázatát. – Fm. M.U.Dr. Darvas (r., 1931).
Bálint Lajos
(* 1937. nov. 20. Nyitranagykér) Pedagógus, tudományos kutató. 1960-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1960–1962-ben a királyhelmeci általános középiskola tanára, 1962–1979-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola matematika tanszékének tanársegéde, majd adjunktusa. 1979– 1994-ben a pozsonyi Pedagógiai Kutatóintézet munkatársa (1988–1990-ben igazgatója), 1994-től...megnyit →
(* 1937. nov. 20. Nyitranagykér) Pedagógus, tudományos kutató. 1960-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1960–1962-ben a királyhelmeci általános középiskola tanára, 1962–1979-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola matematika tanszékének tanársegéde, majd adjunktusa. 1979– 1994-ben a pozsonyi Pedagógiai Kutatóintézet munkatársa (1988–1990-ben igazgatója), 1994-től...megnyit →
Részletek
(* 1937. nov. 20. Nyitranagykér) Pedagógus, tudományos kutató. 1960-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1960–1962-ben a királyhelmeci általános középiskola tanára, 1962–1979-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola matematika tanszékének tanársegéde, majd adjunktusa. 1979– 1994-ben a pozsonyi Pedagógiai Kutatóintézet munkatársa (1988–1990-ben igazgatója), 1994-től az Állami Pedagógiai Intézet alkalmazottja. Számos pedagógiai szakcikke és oktatáspolitikai írása jelent meg magyar és szlovák nyelven. Mintegy harminc főiskolai jegyzet, gimnáziumi és alapiskolai tankönyv, valamint módszertani kézikönyv szerzője, társszerzője, ill. fordítója volt. – Fm. Matematikai tételek és fogalmak (László Bélával, főiskolai jegyzet, 1967); Aritmetika v príkladoch (többekkel, főiskolai jegyzet, 1976); Teória vyučovania matematiky (többekkel, főiskolai jegyzet, 1979).
Balkó Irén
(* 1941. márc. 15. Nyitra - † 2021. szept. 21. Kolon) Történész, egyetemi docens. A pozsonyi Comenius Egyetemen 1964-ben szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet, 1974-ben a moszkvai Lomonoszov Egyetemen, 1985–1986-ban Prágában a politikai főiskolán tanult, 1984-től docens. 1964 és 1970 között a kassai magyar...megnyit →
(* 1941. márc. 15. Nyitra - † 2021. szept. 21. Kolon) Történész, egyetemi docens. A pozsonyi Comenius Egyetemen 1964-ben szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet, 1974-ben a moszkvai Lomonoszov Egyetemen, 1985–1986-ban Prágában a politikai főiskolán tanult, 1984-től docens. 1964 és 1970 között a kassai magyar...megnyit →
Részletek
(* 1941. márc. 15. Nyitra – † 2021. szept. 21. Kolon) Történész, egyetemi docens. A pozsonyi Comenius Egyetemen 1964-ben szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet, 1974-ben a moszkvai Lomonoszov Egyetemen, 1985–1986-ban Prágában a politikai főiskolán tanult, 1984-től docens. 1964 és 1970 között a kassai magyar gimnázium tanára, 1970-től 1988-ig a kassai műszaki főiskola előadója volt. 1988-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanára lett, 1991–2006 között az egyetemmé fejlődött főiskola magyar nyelv és irodalom tanszékén gyermekirodalmat és görög mitológiát oktatott.
Balla Kálmán
(* 1954. febr. 16. Pozsony) Költő, szerkesztő, műfordító. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1973), a budapesti ELTE-n szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet (1978). 1978–1987 között a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1987–1989 között az Irodalmi Szemle, 1989 dec.-étől a Nap szerkesztője, majd főszerkesztője, ill. a...megnyit →
(* 1954. febr. 16. Pozsony) Költő, szerkesztő, műfordító. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1973), a budapesti ELTE-n szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet (1978). 1978–1987 között a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1987–1989 között az Irodalmi Szemle, 1989 dec.-étől a Nap szerkesztője, majd főszerkesztője, ill. a...megnyit →
Részletek
Balla Kálmán (FI)
(* 1954. febr. 16. Pozsony) Költő, szerkesztő, műfordító. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1973), a budapesti ELTE-n szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet (1978). 1978–1987 között a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1987–1989 között az Irodalmi Szemle, 1989 dec.-étől a Nap szerkesztője, majd főszerkesztője, ill. a Nap Kiadó igazgatója. – Műfordítóként V. Holan, R. Fabry, V. Kondrót verseit, valamint S. Šmatlák, J. Fučík, J. Števček és V. Havel írásait tolmácsolta. Összeállítója és szerk.-je volt az Új Mindenes Gyűjtemény 3-4. kötetének, a Próbaút (1986) és a Tűzpalota (1990, Karsay Katalinnal) c. antológiáknak. Van-e költészetünk c., a Hét-ben 1979-ben megjelent írásával élénk irodalmi vitát gerjesztett. 1993-ban Mo.-ra települt. – Díjak: Madách-díj (1988). – Fm. Betűvetés (v., 1978); Életírásjelek (v., 1988).
Balla Zoltán
(* 1909. márc. 27. Ipolyság, † 1988. máj. 19. Ipolyság) Orvos, fonetikai kutató. Prágában szerzett diplomát 1933-ban, 1934-től nyugdíjazásáig Ipolyságon és környékén orvosként dolgozott. A beszédhangok akusztikai szerkezetéről kialakított újszerű elméletét sokan elutasították, de halála után többen is elismeréssel írtak róla. 1945-ben nemzetközi írásreformot...megnyit →
(* 1909. márc. 27. Ipolyság, † 1988. máj. 19. Ipolyság) Orvos, fonetikai kutató. Prágában szerzett diplomát 1933-ban, 1934-től nyugdíjazásáig Ipolyságon és környékén orvosként dolgozott. A beszédhangok akusztikai szerkezetéről kialakított újszerű elméletét sokan elutasították, de halála után többen is elismeréssel írtak róla. 1945-ben nemzetközi írásreformot...megnyit →
Részletek
(* 1909. márc. 27. Ipolyság, † 1988. máj. 19. Ipolyság) Orvos, fonetikai kutató. Prágában szerzett diplomát 1933-ban, 1934-től nyugdíjazásáig Ipolyságon és környékén orvosként dolgozott. A beszédhangok akusztikai szerkezetéről kialakított újszerű elméletét sokan elutasították, de halála után többen is elismeréssel írtak róla. 1945-ben nemzetközi írásreformot javasolt az emberek közötti kommunikáció megkönnyítésére. – Fm. A szemléletes gondolkodás logikája (Bp., 1946).
ballada
Szűkebb térségünkben a második vh. előtt Manga János gyűjtött és közölt néhány balladát, ill. Putz Éva jegyzett fel és közölt zoborvidéki balladákat. Zagiba Ferenc negyvenes évekbeli gyűjtéseit a háború után Ausztriában jelentette meg németül. A második vh. után a legtöbb balladát kétségtelenül Ág Tibor;...megnyit →
Szűkebb térségünkben a második vh. előtt Manga János gyűjtött és közölt néhány balladát, ill. Putz Éva jegyzett fel és közölt zoborvidéki balladákat. Zagiba Ferenc negyvenes évekbeli gyűjtéseit a háború után Ausztriában jelentette meg németül. A második vh. után a legtöbb balladát kétségtelenül Ág Tibor;...megnyit →
Részletek
Szűkebb térségünkben a második vh. előtt Manga János gyűjtött és közölt néhány balladát, ill. Putz Éva jegyzett fel és közölt zoborvidéki balladákat. Zagiba Ferenc negyvenes évekbeli gyűjtéseit a háború után Ausztriában jelentette meg németül. A második vh. után a legtöbb balladát kétségtelenül Ág Tibor; Obenau gyűjtötte és publikálta. Ujváry Zoltán gömöri balládákat adott közre. E térségből B. Kovács István végzett figyelemre méltó kutatást: egyetlen adatközlő, a baracai Tóth Balázsné Csák Margit egész népköltészeti tudását (benne balladákat is) gyűjtötte föl és elemezte, majd később Géczi Lajos is közölt balladákat az Ondava mentéről. Ir.: Ág Tibor – Sima Ferenc: Vétessék ki szóló szívem. Szlovákiai magyar népballadák (1974).
Balog nad Ipľom
-> Ipolybalog (Balog nad Ipľom)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 671, ebből 644 (96,0%) magyar, 20 (3,0%) szlovák; [2011] – 846, ebből 717 (84,8%) magyar, 113 (13,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 763 (90,2%) magyar,...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 671, ebből 644 (96,0%) magyar, 20 (3,0%) szlovák; [2011] – 846, ebből 717 (84,8%) magyar, 113 (13,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 763 (90,2%) magyar,...megnyit →
Részletek
Ipolybalog − Szt. Korona a Szt. Miklós-templom tornyán (SzL)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 671, ebből 644 (96,0%) magyar, 20 (3,0%) szlovák; [2011] – 846, ebből 717 (84,8%) magyar, 113 (13,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 763 (90,2%) magyar, 69 (8,2%) szlovák. V: [2011] – 812 r. k., 6 ev., 1 ref., 1 gör. kat. – A faluba a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családokat telepítettek. Kőfallal övezett, 1100 körül épült, a 18. sz.-ban barokkosított, s 1979-ben kibővített román kori r. k. (Szt. Miklós-) temploma tornyán kereszt helyett a magyar királyi korona mása található, mivel a hagyomány szerint a 14. sz. elején, a Károly Róbert és Vencel király közötti trónviszály idején itt őrizték a Szt. Koronát. Ma a templomban őrzik a Szt. Korona hiteles másolatát is, s évente megrendezik a Szt. Korona-ünnepségeket. Barokk stílusú r. k. kápolnáját és a fa haranglábat a 18. sz.-ban emelték. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Ipolyi Arnold Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Cseke László: Balog és a Szent Korona (2005).
Ipolybalog − Szt. Miklós-templom (GJ)
Ipolybalog − Címer és a Szt. Korona a Szt. Miklós-templom kapuján (GJ)Balogfala (Blhovce)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Gortva-patak völgyében, Fülektől K-re. L: [1921] – 807, ebből 751 (93,1%) magyar, 50 (6,2%) szlovák; [2011] – 791, ebből 480 (60,7%) magyar, 130 (16,4%) roma, 109 (13,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 632 (79,9%) magyar, 86 (10,9%) szlovák, 1 (0,1%) roma. V: [2011] – 654 r. k., 14 ref., 4 ev., 1 gör. kat. –R. k. (Szt. Mária Magdolna-) temploma 1773–77 között késő barokk stílusban épült. 2001 óta a Balogfalai Hírmondó címmel önkormányzati lapja jelenik meg. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Balogh Csaba
(* 1942. márc. 31. Alsószeli, † 2020. máj. 11., Alsószeli) Zenetanár, karnagy, tankönyvíró. Alapiskolai tanulmányait Alsószeliben kezdte 1948-ban, majd a Felsőszeli Nyolcéves Alapiskolában folytatta. A Galántai Tizenegyéves Középiskolában érettségizett (1959). Felsőfokú tanulmányaita pozsonyi majd nyitrai székhelyű Pedagógiai Intézetben végezte, ahol 1963-ban magyar nyelv és...megnyit →
(* 1942. márc. 31. Alsószeli, † 2020. máj. 11., Alsószeli) Zenetanár, karnagy, tankönyvíró. Alapiskolai tanulmányait Alsószeliben kezdte 1948-ban, majd a Felsőszeli Nyolcéves Alapiskolában folytatta. A Galántai Tizenegyéves Középiskolában érettségizett (1959). Felsőfokú tanulmányaita pozsonyi majd nyitrai székhelyű Pedagógiai Intézetben végezte, ahol 1963-ban magyar nyelv és...megnyit →
Részletek
Balogh Csaba (GJ)
(* 1942. márc. 31. Alsószeli, † 2020. máj. 11., Alsószeli) Zenetanár, karnagy, tankönyvíró. Alapiskolai tanulmányait Alsószeliben kezdte 1948-ban, majd a Felsőszeli Nyolcéves Alapiskolában folytatta. A Galántai Tizenegyéves Középiskolában érettségizett (1959). Felsőfokú tanulmányaita pozsonyi majd nyitrai székhelyű Pedagógiai Intézetben végezte, ahol 1963-ban magyar nyelv és irodalom−történelem−zenei nevelés szakos tanári képesítést nyert. A galántai Kilencéves Alapiskolában tanít (2002-től nyugállományú pedagógusként). 1965-ben alapította a most már Kodály Zoltán nevét viselő Alapiskola Gyermekkarát, amely azóta is működik. Több hazai és magyarországi kórussal tartanak fenn baráti kapcsolatot. Tizenöt alkalommal vettek részt sikeresen a Csengő Énekszó fesztiválon. Vendégkórusként a Kodály Napoknak valamennyi rendezvényén részt vettek. A kórus közreműködött a Ghymes Együttes „Tűzugrás” és „Rege” című lemezfelvételén. 1969-től tagja a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának. 1969-ben megalapította a Galántai Gimnázium Leánykarát, amelyet 1976-ig vezetett. Stirber Lajos kollégájával az alapiskolák 5. és 6. évfolyama számára zenei nevelés tankönyvet és módszertani segédkönyvet szerkesztett. Több éven keresztül tagja, sőt vezetője volt a Járási Módszertani Központ zenei szakbizottságának, valamint a Csemadok Járási Bizottsága zenei szakbizottságának. 1991 és 1993 között iskolaigazgató volt. 2002-ben elérte a nyugdíjkorhatárt, de a nyugdíj mellett továbbra is tanít és vezeti az iskolája gyermekkarát. – Díjak, elismerések: Katedra Életműdíj (2004); Galánta város polgármesterének díja (2005); a Nemzeti Népművelési Központ kitüntetése, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége díja (2009); Nagyszombat megye elnökének Emlékérme (2010); Galánta város polgármesterének köszönőlevele (2012); Emléklap a Csemadok Országos Tanácsa és a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága részéről (2013).
Balogh Edgár; Kessler
(* 1906. szept. 7. Temesvár [Románia], † 1996. jún. 19. Kolozsvár [Románia]) Publicista, szerkesztő, egyetemi oktató. Négyéves korában került Pozsonyba, ahol 1924-ben érettségizett. 1929-ben szerzett oklevelet a prágai Német Egyetem etnográfia szakán. Az 1920–1930-as években aktív szerepet vállalt a fiatal szlovákiai magyar értelmiség megszervezésében,...megnyit →
(* 1906. szept. 7. Temesvár [Románia], † 1996. jún. 19. Kolozsvár [Románia]) Publicista, szerkesztő, egyetemi oktató. Négyéves korában került Pozsonyba, ahol 1924-ben érettségizett. 1929-ben szerzett oklevelet a prágai Német Egyetem etnográfia szakán. Az 1920–1930-as években aktív szerepet vállalt a fiatal szlovákiai magyar értelmiség megszervezésében,...megnyit →
Részletek
(* 1906. szept. 7. Temesvár [Románia], † 1996. jún. 19. Kolozsvár [Románia]) Publicista, szerkesztő, egyetemi oktató. Négyéves korában került Pozsonyba, ahol 1924-ben érettségizett. 1929-ben szerzett oklevelet a prágai Német Egyetem etnográfia szakán. Az 1920–1930-as években aktív szerepet vállalt a fiatal szlovákiai magyar értelmiség megszervezésében, elindítója és vezetője volt a Sarló mozgalomnak. Publicisztikai írásait elsősorban baloldali lapokban közölte, részt vett az Az Út szerkesztésében is. 1935-ben a csehszlovák hatóságok kiutasították, ekkor Romániában telepedett le, de csehszlovákiai barátaival továbbra is kapcsolatban maradt. – Fm. Hét próba (visszaemlékezés, 1965); Duna-völgyi párbeszéd (tan., 1974).
Balogh Elemér
(* 1866. febr. 6. Székesfehérvár [Mo.], † 1938. ápr. 16. Pozsony) Református püspök, egyháztörténész. Teológiai tanulmányait Edinburghban végezte, majd három éven át a budapesti skót misszió segédlelkésze volt. 1895-tól élt Pozsonyban, ahol először lelkész, majd 1912-től püspök. Csehszl. megalakulása után, 1921-től haláláig a Dunáninneni...megnyit →
(* 1866. febr. 6. Székesfehérvár [Mo.], † 1938. ápr. 16. Pozsony) Református püspök, egyháztörténész. Teológiai tanulmányait Edinburghban végezte, majd három éven át a budapesti skót misszió segédlelkésze volt. 1895-tól élt Pozsonyban, ahol először lelkész, majd 1912-től püspök. Csehszl. megalakulása után, 1921-től haláláig a Dunáninneni...megnyit →
Részletek
(* 1866. febr. 6. Székesfehérvár [Mo.], † 1938. ápr. 16. Pozsony) Református püspök, egyháztörténész. Teológiai tanulmányait Edinburghban végezte, majd három éven át a budapesti skót misszió segédlelkésze volt. 1895-tól élt Pozsonyban, ahol először lelkész, majd 1912-től püspök. Csehszl. megalakulása után, 1921-től haláláig a Dunáninneni Református Egyházkerület püspöke. Jelentős szerepe volt a Szlovákiai Református Egyház szervezeti kiépítésében és egyházi alkotmányának kidolgozásában. Egyházirányító és lelkészi tevékenysége mellett rendszeres tudományos munkásságot is folytatott: történelemmel, nyelvészettel, művészettörténettel foglalkozott. Egyháztörténészként elsősorban a protestáns gályarabok történetét kutatta, számos dokumentumot publikált. A témát összefoglaló munkája kéziratban maradt. – Fm. The martyrs of the Reformed Faith of Pozsony 1674–1676 (1899); A pozsonyi ref. egyházközség rövid története (1913); Csehszlovák–magyar történelmi kapcsolatok (1931).
Balogh Róbert
(* 1960. júl. 4. Érsekújvár) Táncos, koreográfus, balettigazgató. 1984-ben végzett a pozsonyi Szépművészeti Főiskola koreográfus szakán. 1984–1985-ben a pozsonyi Katonai Művészegyüttesben táncol, majd különböző cseh és szlovák színházak magántáncosa, ill. koreográfusa, balettigazgatója (Olmützben, Pozsonyban, Prágában, Pilzenben). Több táncfilmhez készített koreográfiát; Nyugtalan látomások c. munkája...megnyit →
(* 1960. júl. 4. Érsekújvár) Táncos, koreográfus, balettigazgató. 1984-ben végzett a pozsonyi Szépművészeti Főiskola koreográfus szakán. 1984–1985-ben a pozsonyi Katonai Művészegyüttesben táncol, majd különböző cseh és szlovák színházak magántáncosa, ill. koreográfusa, balettigazgatója (Olmützben, Pozsonyban, Prágában, Pilzenben). Több táncfilmhez készített koreográfiát; Nyugtalan látomások c. munkája...megnyit →
Részletek
(* 1960. júl. 4. Érsekújvár) Táncos, koreográfus, balettigazgató. 1984-ben végzett a pozsonyi Szépművészeti Főiskola koreográfus szakán. 1984–1985-ben a pozsonyi Katonai Művészegyüttesben táncol, majd különböző cseh és szlovák színházak magántáncosa, ill. koreográfusa, balettigazgatója (Olmützben, Pozsonyban, Prágában, Pilzenben). Több táncfilmhez készített koreográfiát; Nyugtalan látomások c. munkája több nemzetközi koreográfusi versenyen nyert díjat (Párizsban, Tokióban, Jacksonban). – Fontosabb koreográfiái: Évszakok (A. P. Csajkovszkij zenéjére); W. A. Mozart: A lélek extázisa; G. Verdi: Kaméliás hölgy; Sz. Prokofjev: Rómeó és Júlia; G. Bizet: Carmen; O. Nedbal: Andersen.
Balogh Tamás
Részletek
(* 1978. márc. 3. Érsekújvár) Sakkozó, nemzetközi mester. Szl. egyéni bajnoka (1998), nyolcszoros korosztályos országos első. Csapatbajnok (1998 – Bestex Nové Zámky, 2003 – Hoffer Komárno).
Balogiványi; Iványi (Ivanice)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Balog-patak bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 308, ebből 307 (99,7%) magyar; [2011] – 224, ebből 138 (61,6%) magyar, 33 (14,7%) roma, 28 (12,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 175 (78,1%) magyar, 17 (7,6%) szlovák; 5 (2,2%) roma. V: [2011] – 79 ref., 51 r. k., 3 ev., 3 gör. kat. –Ref. temploma 1797-ben épült klasszicista stílusban.
Balogpádár; Pádár (Padarovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 468, ebből 464 (99,1%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 185, ebből 101 (54,6%) szlovák, 77 (41,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 99 (53,3%) szlovák, 75 (40,5%) magyar....megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 468, ebből 464 (99,1%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 185, ebből 101 (54,6%) szlovák, 77 (41,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 99 (53,3%) szlovák, 75 (40,5%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 468, ebből 464 (99,1%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 185, ebből 101 (54,6%) szlovák, 77 (41,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 99 (53,3%) szlovák, 75 (40,5%) magyar. V: [2011] – 72 ev., 60 r. k., 8 ref. – A második vh. után magyar lakosságának több mint egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Ev. temploma 1799–1803 között épült klasszicista stílusban.
Balogtamási; Tamási (Tomášovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 304, ebből 299 (98,4%) magyar, 4 (1,3%) szlovák; [2011] – 192, ebből 137 (71,4%) magyar, 36 (18,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 154 (80,2%) magyar, 20 (10,4%) szlovák; V: [2011]...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 304, ebből 299 (98,4%) magyar, 4 (1,3%) szlovák; [2011] – 192, ebből 137 (71,4%) magyar, 36 (18,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 154 (80,2%) magyar, 20 (10,4%) szlovák; V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 304, ebből 299 (98,4%) magyar, 4 (1,3%) szlovák; [2011] – 192, ebből 137 (71,4%) magyar, 36 (18,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 154 (80,2%) magyar, 20 (10,4%) szlovák; V: [2011] – 90 r. k., 69 ref., 3 ev. – Ref. temploma 1820-ban épült klasszicista stílusban.
Balogújfalu; Újfalu (Vieska nad Blhom)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb partján, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 158, ebből 157 (99,4%) magyar, 1 (0,6%) szlovák; [2011] – 164, ebből 149 (90,9%) magyar, 10 (6,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 156 (95,1%) magyar, 5 (3,0%) szlovák. V: [2011] – 88 r. k., 50 ref., 6 gör. kat. – Ref. temploma 1872-ben épült neoklasszicista stílusban.
Baloň
-> Balony (Baloň)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i, csilizközi részén, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 681, ebből 673 (98,8%) magyar, 3 (0,4%) szlovák; [2011] – 756, ebből 690 (91,3%) magyar, 44 (5,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 709 (93,8%) magyar, 24 (3,2%) szlovák...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i, csilizközi részén, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 681, ebből 673 (98,8%) magyar, 3 (0,4%) szlovák; [2011] – 756, ebből 690 (91,3%) magyar, 44 (5,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 709 (93,8%) magyar, 24 (3,2%) szlovák...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i, csilizközi részén, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 681, ebből 673 (98,8%) magyar, 3 (0,4%) szlovák; [2011] – 756, ebből 690 (91,3%) magyar, 44 (5,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 709 (93,8%) magyar, 24 (3,2%) szlovák V: [2011] – 633 r. k., 54 ref., 1 ev., 1 gör. kat – R. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma 1835-ben épült klasszicista stílusban. – Ir. Nagy Iván: Erősíteni szíveket. Balony község népzenei monográfiája (1998).
Balony (Baloň)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i, csilizközi részén, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 681, ebből 673 (98,8%) magyar, 3 (0,4%) szlovák; [2011] – 756, ebből 690 (91,3%) magyar, 44 (5,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 709 (93,8%) magyar, 24 (3,2%) szlovák...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i, csilizközi részén, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 681, ebből 673 (98,8%) magyar, 3 (0,4%) szlovák; [2011] – 756, ebből 690 (91,3%) magyar, 44 (5,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 709 (93,8%) magyar, 24 (3,2%) szlovák...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i, csilizközi részén, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 681, ebből 673 (98,8%) magyar, 3 (0,4%) szlovák; [2011] – 756, ebből 690 (91,3%) magyar, 44 (5,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 709 (93,8%) magyar, 24 (3,2%) szlovák V: [2011] – 633 r. k., 54 ref., 1 ev., 1 gör. kat – R. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma 1835-ben épült klasszicista stílusban. – Ir. Nagy Iván: Erősíteni szíveket. Balony község népzenei monográfiája (1998).
Bandor Éva
(* 1971. szept. 6. Párkány) Színész. Zselizen érettségizett 1989-ben. 1990-től a Kassai Thália Színház, 1991-től a Komáromi Jókai Színház színésze. 1992–1996 között Pozsonyban színészdiplomát szerzett, majd a Kassai Thália Színházhoz, 2001-ben pedig a Komáromi Jókai Színházhoz szerződött. Több helyütt vendégszerepelt Mo.-n. Kisvárdán, a Határon Túli...megnyit →
(* 1971. szept. 6. Párkány) Színész. Zselizen érettségizett 1989-ben. 1990-től a Kassai Thália Színház, 1991-től a Komáromi Jókai Színház színésze. 1992–1996 között Pozsonyban színészdiplomát szerzett, majd a Kassai Thália Színházhoz, 2001-ben pedig a Komáromi Jókai Színházhoz szerződött. Több helyütt vendégszerepelt Mo.-n. Kisvárdán, a Határon Túli...megnyit →
Részletek
Bandor Éva (FI)
(* 1971. szept. 6. Párkány) Színész. Zselizen érettségizett 1989-ben. 1990-től a Kassai Thália Színház, 1991-től a Komáromi Jókai Színház színésze. 1992–1996 között Pozsonyban színészdiplomát szerzett, majd a Kassai Thália Színházhoz, 2001-ben pedig a Komáromi Jókai Színházhoz szerződött. Több helyütt vendégszerepelt Mo.-n. Kisvárdán, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján 1996-ban különdíjat, 1998-ban és 2003-ban kiváló alakítás díjat nyert, 2004-től Jászai Mari-díjas. – Főbb színházi szerepei: Kassai Thália Színház: Lány (Leonard Gershe: A pillangók szabadok); Donna Elvira (Jean-Baptiste Molière: Don Juan, vagy a kőszobor lakomája); Yvonne (Witold Gombrovicz: Yvonne, burgundi hercegnő); Zilia Duca (Heltai Jenő: A néma Levente); Arabella (Sütő András: Káin és Ábel). Komáromi Jókai Színház: Izidóra (Katona József: Bánk bán); Marcsa (Bakony Károly–Szirmai Albert: Mágnás Miska); Ördög (Molnár Ferenc: Az ördög); Ankica (Ivan Kušan:Galócza); Heléna (William Shakespeare: Álom); Skibinska (Spiró György: Az imposztor); Mása (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Agafja Tyihonovna (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztűznéző); Mária Magdolna (Michel de Ghelderode: Barrabás); Lichtensteini Eleonóra (Szomory Dezső: II. József); Lady Milford (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Helga (Arthur Miller: Kanyargó időben); Morton Mama (John Kander–Fred Ebb–Bob Fosse: Chicago); Sárkányné (Molnár Ferenc: A doktor úr); Nő (Jon Fosse: Őszi álom); Gondos Eszter (Tamási Áron: Énekes madár); Mása (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Dorina, házi riszacica (Vajda Katalin–Fábri Péter–Valló Péter: Anconai szerelmesek); A revü színház görlje (Békeffi István–Lajtai Lajos: A régi nyár); Jolika (Spiró György: Príma környék); Riečanné (Ladislav Ballek: A hentessegéd); Rácz Mariska, a titkárnők titkárnője (Szász Péter–Aldobolyi Nagy György–Verebes István: Whisky esővízzel). – Vendégjátékok: Jászai Mari Színház, Tatabánya. Merlin Színház, Budapest. – Film-TV: Jókai Mór: Gazdag szegények (színházi közvetítés); Sütő András: Káin és Ábel (színházi felvétel); Az elsőszülött (magyar kisjátékfilm, r.: Dombrovszky Linda); Mínusz (magyar kisjátékfilm, r.: Mátyássy Áron); A keringő (tévéjáték, r.: Fazekas Bence); 66 seasons, dokumentumfilm, r.: Kerekes Péter). – Díjak: V. Nemzetközi Pekingi Filmfesztivál, Tiantan-díj, legjobb női mellékszereplő (2015); a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza egyéni díja, Kisvárda (2011); Jászai Mari-díj (2004); a Határontúli Magyar Színházak XV. Fesztiváljának Különdíja, Kisvárda (2003); Kisvárda város Önkormányzata különdíja, Kisvárda (1997); a Határon Túli Magyarok Hivatala díja, Kisvárda (1996). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku. (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008); Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán (1998).