Pokstaller László
(* 1934. aug. 26. Pozsony, † 2000. jún. 27. Somorja) Karnagy. Az alapiskolát Somorján végezte, majd egészségügyi szakközépiskolában fogtechnikusi végzettséget szerzett, és egészen haláláig a szakmájában dolgozott. Zenei tanulmányait 1962 és 1968 között a Pozsonyi Konzervatóriumban végezte trombita szakon. 1968-tól 1993-ig óraadó tanárként tanított...megnyit →
(* 1934. aug. 26. Pozsony, † 2000. jún. 27. Somorja) Karnagy. Az alapiskolát Somorján végezte, majd egészségügyi szakközépiskolában fogtechnikusi végzettséget szerzett, és egészen haláláig a szakmájában dolgozott. Zenei tanulmányait 1962 és 1968 között a Pozsonyi Konzervatóriumban végezte trombita szakon. 1968-tól 1993-ig óraadó tanárként tanított...megnyit →
Részletek
Pokstaller László (HG)
(* 1934. aug. 26. Pozsony, † 2000. jún. 27. Somorja) Karnagy. Az alapiskolát Somorján végezte, majd egészségügyi szakközépiskolában fogtechnikusi végzettséget szerzett, és egészen haláláig a szakmájában dolgozott. Zenei tanulmányait 1962 és 1968 között a Pozsonyi Konzervatóriumban végezte trombita szakon. 1968-tól 1993-ig óraadó tanárként tanított a somorjai művészeti alapiskolában, fúvós hangszereket oktatott. 1952-től kezdődően 10 éven át vezette a Városi Tűzoltószervezet Fúvószenekarát és más félhivatásos zenekarokat. 1972-től a Híd Vegyeskar karnagya. 1978−1989 között a Központi Ének-Zenei Szakbizottság, majd 1990-től a Csehszlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának tagja. Kezdeményezésére indult el Somorján az adventi hangversenyek hagyománya. 1988-ban megszervezte Somorján az I. Csallóközi Kórustábort. A vezetése alatt a kórus rendszeres szereplője volt a galántai Kodály Napoknak, ahol számos alkalommal szereztek aranykoszorús minősítést. 1985-ben a „Kultúra érdemes dolgozója” kitüntetést kapta. 2000-ben Somorja városa posztumusz Pro Urbe-díjjal tüntette ki. – Ir. Szőke József–Viczián János szerk.: Ki kicsoda Kassától−Prágáig? (1993); Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Polák Csilla
(* 1985. máj. 27. Zseliz) Festő. Tanulmányait 2004–2010 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola Festő Tanszékén, Daniel Fischer professzor, ill. Varga Emőke műtermében végezte. 2011-ben az ESSL Art Award CEE jelöltje, a Maľba 2011 versenyen a harmadik díjat vette át. 2010-től a szcénikus művészetek középiskolájának tanára....megnyit →
(* 1985. máj. 27. Zseliz) Festő. Tanulmányait 2004–2010 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola Festő Tanszékén, Daniel Fischer professzor, ill. Varga Emőke műtermében végezte. 2011-ben az ESSL Art Award CEE jelöltje, a Maľba 2011 versenyen a harmadik díjat vette át. 2010-től a szcénikus művészetek középiskolájának tanára....megnyit →
Részletek
Polák Csilla (SZM)
(* 1985. máj. 27. Zseliz) Festő. Tanulmányait 2004–2010 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola Festő Tanszékén, Daniel Fischer professzor, ill. Varga Emőke műtermében végezte. 2011-ben az ESSL Art Award CEE jelöltje, a Maľba 2011 versenyen a harmadik díjat vette át. 2010-től a szcénikus művészetek középiskolájának tanára. Pozsonyban él és dolgozik. Munkáiban a magánszféra határait vizsgálja és feszegeti, kihasználva a modern kommunikációs eszközöket – legyen az mobiltelefonos üzenet vagy internetes honlap. – Jelentősebb egyéni kiállítások: 2010: Méretre szabva [Na mieru] (Viliam Slaminkával, Pozsony); 2011: Bloggerek [Blogerky] (Léva). – Jelentősebb csoportos kiállítások: 2006: Meeting Point (Pozsony); 2007: Ami nem köt össze, megerősít [Čo nás nespája,to nás posilní] (Pozsony); 2010: +/- XXII Reloaded (Besztercebánya); 2011: ESSL Art Award CEE 2011 (Pozsony); Maľba 2011 (Pozsony).
Polák Imre
Részletek
(* 1939. máj. 9. Budapest) Újságíró, műfordító. 1960–1981-ig a Szabad Földműves, az Új Szó, majd a Družstevné noviny magyar mellékletének szerkesztője. 1981-től rokkantnyugdíjas. Főleg cseh szép- és ismeretterjesztő irodalmat fordít.
Polák László
(* 1946. nov. 29. Pozsony, † 2017. júl. 10.) Szerkesztő. Iskolai tanulmányait Szencen végezte, ahol 1963-ban érettségizett. Az akkor kötelező katonai szolgálat kitöltése után a Csehszlovák Televízió pozsonyi stúdiójának dokumentarisztikai szerkesztőségében kezdett dolgozni, a filmstábon belül szinte az összes aszisztensi pozíciót betöltötte. 1970 szeptemberétől...megnyit →
(* 1946. nov. 29. Pozsony, † 2017. júl. 10.) Szerkesztő. Iskolai tanulmányait Szencen végezte, ahol 1963-ban érettségizett. Az akkor kötelező katonai szolgálat kitöltése után a Csehszlovák Televízió pozsonyi stúdiójának dokumentarisztikai szerkesztőségében kezdett dolgozni, a filmstábon belül szinte az összes aszisztensi pozíciót betöltötte. 1970 szeptemberétől...megnyit →
Részletek
POLÁK LASZLO (FI)
(* 1946. nov. 29. Pozsony, † 2017. júl. 10.) Szerkesztő. Iskolai tanulmányait Szencen végezte, ahol 1963-ban érettségizett. Az akkor kötelező katonai szolgálat kitöltése után a Csehszlovák Televízió pozsonyi stúdiójának dokumentarisztikai szerkesztőségében kezdett dolgozni, a filmstábon belül szinte az összes aszisztensi pozíciót betöltötte. 1970 szeptemberétől külső munkatársként, majd 1973-tól főállásban a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásának (a mai Pátria Rádió) szerkesztője, riportere, műsorvezetője. Kezdetben a Kontaktus című ifjúsági műsor riportere volt. A szórakoztató jellegű műsorok mellett egyre gyakrabban híradózott, sőt pár évig hírszerkesztőként is dolgozott. 1974-ben az akkori fiatal kollégáival közösen részt vett a magyar nyelvű adás élő közvetítéseinek beindításában, és a későbbiek folyamán rendszeres szerkesztőjévé vált a Szombat reggel című publicisztikai magazinnak. A nyolcvanas évek derekától szerkesztette a Szívesen hallgattuk című ismétlő műsort, amely elsősorban a hangtári felvételek újrahallgatásának elvén alapult. A rendszerváltás után új műsortípusokkal jelentkezett. Ilyen volt többek közt az Új Hullámhossz, a szombatonként jelentkező politikai magazin. Részt vett a folyamrádiózás létrehozásában, ott volt az egész délutánt átfogó Pavilon indulásánál is. 2003-ban megkapta a 2002-es év legjobb rádiós műsorvezetőinek járó Kristálymikrofon-díjat.
Polgár Anikó
(* 1975. okt. 2. Vágsellye) Költő, műfordító, irodalomtörténész. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–latin szakos tanári oklevelet (1998). 2004-ben az ELTE BTK-án megvédte doktori értekezését. 2003-tól a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója, majd 2013-tól a...megnyit →
(* 1975. okt. 2. Vágsellye) Költő, műfordító, irodalomtörténész. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–latin szakos tanári oklevelet (1998). 2004-ben az ELTE BTK-án megvédte doktori értekezését. 2003-tól a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója, majd 2013-tól a...megnyit →
Részletek
Polgár Anikó (FI)
(* 1975. okt. 2. Vágsellye) Költő, műfordító, irodalomtörténész. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–latin szakos tanári oklevelet (1998). 2004-ben az ELTE BTK-án megvédte doktori értekezését. 2003-tól a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója, majd 2013-tól a pozsonyi Komenský Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója. 1992-től publikál. Latin, újgörög, szlovák, cseh, finn irodalmat fordít. Dunaszerdahelyen él. – Főbb díjak: Tokaji Írótábor Díja (2000); a Madách Imre-díj (2003); Posonium Irodalmi Díj Különdíja (2003); Forbáth Imre-díj (2010); Déry Tibor-díj (2020). – Fm. Trója, te feltört dió (v., 1998); Catullus noster. Catullus-olvasatok a 20. századi magyar költészetben (tan., 2003); Ráfogások Ovidiusra. Fejezetek az antik költészet magyar fordítás- és hatástörténetéből (tan., 2011). .
Polgár Károly
(* 1864. febr. 18. Nagykőrös [Mo.], † 1933. máj. 2. Bécs [Ausztria]) Színész, színigazgató, rendező, színműíró. Pályáját Gáspár Jenő színtársulatánál kezdte 1882-ben. 1911- ben került a pozsonyi színház élére, s ott maradt az államfordulat után is. A pozsonyi, ill. a pozsony–kassai színikerületi koncesszióért folyó...megnyit →
(* 1864. febr. 18. Nagykőrös [Mo.], † 1933. máj. 2. Bécs [Ausztria]) Színész, színigazgató, rendező, színműíró. Pályáját Gáspár Jenő színtársulatánál kezdte 1882-ben. 1911- ben került a pozsonyi színház élére, s ott maradt az államfordulat után is. A pozsonyi, ill. a pozsony–kassai színikerületi koncesszióért folyó...megnyit →
Részletek
(* 1864. febr. 18. Nagykőrös [Mo.], † 1933. máj. 2. Bécs [Ausztria]) Színész, színigazgató, rendező, színműíró. Pályáját Gáspár Jenő színtársulatánál kezdte 1882-ben. 1911- ben került a pozsonyi színház élére, s ott maradt az államfordulat után is. A pozsonyi, ill. a pozsony–kassai színikerületi koncesszióért folyó harcban rendre alulmaradt Faragó Ödönnel, ill. a kassai társulatigazgatókkal szemben. 1926–1932 között a kárpátaljai színikerület igazgatója volt, de megbukott. Feleségével ekkor Bécsbe ment, ahol rövidesen elhunyt. Színművet is írt (A börtön lilioma, 1927).
Pólos Árpád
(* 1957. márc. 15. Rimaszombat) Színész. Rimaszombatban érettségizett 1976-ban, majd könyvtárosi szakképesítést szerzett 1978-ban Turócszentmártonban. 1982-től a Matesz kassai Thália Színpad, ill. annak önállósulósa után a Kassai Thália Színház színésze. Kövesdi Szabó Máriával közösen számos önálló műsor összeállítója, szereplője; egyéb műsoros összeállításoknak, rádiófelvételeknek is...megnyit →
(* 1957. márc. 15. Rimaszombat) Színész. Rimaszombatban érettségizett 1976-ban, majd könyvtárosi szakképesítést szerzett 1978-ban Turócszentmártonban. 1982-től a Matesz kassai Thália Színpad, ill. annak önállósulósa után a Kassai Thália Színház színésze. Kövesdi Szabó Máriával közösen számos önálló műsor összeállítója, szereplője; egyéb műsoros összeállításoknak, rádiófelvételeknek is...megnyit →
Részletek
Pólos Árpád (TSZA)
(* 1957. márc. 15. Rimaszombat) Színész. Rimaszombatban érettségizett 1976-ban, majd könyvtárosi szakképesítést szerzett 1978-ban Turócszentmártonban. 1982-től a Matesz kassai Thália Színpad, ill. annak önállósulósa után a Kassai Thália Színház színésze. Kövesdi Szabó Máriával közösen számos önálló műsor összeállítója, szereplője; egyéb műsoros összeállításoknak, rádiófelvételeknek is gyakori szereplője. – Főbb színházi szerepei: Kassai Thália Színpad: Lipitlotty (Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné); Tonin (Angelo Beolco Ruzante: Csapodár madárka); Bodnár János (Németh László: Bodnárné); György (Karel Čapek: Az anya); Kányai (Szigligeti Ede: Liliomfi); Wurm (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem). Kassai Thália Színház: Noah (N. Richard Nash: Az esőcsináló); Slim (John Steinbeck: Egerek és emberek); Stanley (Tenessee Williams: A vágy villamosa); Capulet (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Ariste (Jean-Baptiste Molière: Tudós nők); Decius (Székely János: Caligula helytartója); Markinson alezredes (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Mikhál bán (Katona József: Bánk bán); Vazul (Ratkó József: Segítsd a királyt!); Bromden (Dale Wassermann: Kakukkfészek); Charley (Arthur Miller: Az ügynök halála); Csermlényi Viktor (Örkény István: Macskajáték); Leonida Papagatto (Giulio Scarnacci–Renzo Tarabusi: Kaviár és lencse); Osgood Fielding Peter Stone–Mikó István: Van, aki forrón szereti); Alexis Zorba (Nikos Kazantzakis: Zorba, a szabad ember); Eddie (Arthur Miller: Pillantás a hídról); Színészkirály – Szellem (William Shakespeare: Hamlet); Balu (Dés László–Geszti Péter–Békés Pál: A dzsungel könyve); Csendbiztos (Jean-Baptiste Molière: A fösvény); Örley Dénes (Görgey Gábor: Galopp a Vérmezőn); Tót (Örkény István: Tóték); Roy (Neil Simon: Furcsa pár); Polgármester (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor); Hyppolit (ZágonIstván –Nóti Károly–Eisemann Mihály: Hyppolit, a lakáj); Tanító (Dés László–Nemes István: Valahol Európában); Henrik, tábornok (Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek); Mick O ́Byrne kanonok, a plébános (Brian Friel: Philadelpia, nincs más út!). – Film: (a csak szlovák nyelven feltüntetett műveknek nincs hivatalos műfordításuk); Bitkári plných snov, 1986; Ranč u zelenej sedmy, 1997, r. M.Balajka. – Díjak, elismerések: A Határon Túli Magyar Színházak XII. Fesztiválja, Kisvárda város Önkormányzatának különdíja, Kisvárda, 2000; Magyar Színházak XXIV. Kisvárdai Fesztiválja, Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Életmű-díja, Kisvárda, 2012. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008), Kisvárdai Várszínház Archívuma.
Pomsár Zoltán
(* 1946. júl. 30. Szenc) Egyetemi oktató. A nyitrai Pedagógiai Főiskolán 1968-ban szerzett fizika–technikai nevelés tanári képesítést, 1980-ban uo. pedagógiai doktorátust. 1974–1977 között Pozsonyban a Kerületi Népművelési Központ osztályvezetője, 1977-től 1981-ig a pozsonyi Közgazdasági Főiskola adjunktusa, 1981–1983-ban uo. a Központi Tanártovábbképző Intézet tudományos munkatársa...megnyit →
(* 1946. júl. 30. Szenc) Egyetemi oktató. A nyitrai Pedagógiai Főiskolán 1968-ban szerzett fizika–technikai nevelés tanári képesítést, 1980-ban uo. pedagógiai doktorátust. 1974–1977 között Pozsonyban a Kerületi Népművelési Központ osztályvezetője, 1977-től 1981-ig a pozsonyi Közgazdasági Főiskola adjunktusa, 1981–1983-ban uo. a Központi Tanártovábbképző Intézet tudományos munkatársa...megnyit →
Részletek
(* 1946. júl. 30. Szenc) Egyetemi oktató. A nyitrai Pedagógiai Főiskolán 1968-ban szerzett fizika–technikai nevelés tanári képesítést, 1980-ban uo. pedagógiai doktorátust. 1974–1977 között Pozsonyban a Kerületi Népművelési Központ osztályvezetője, 1977-től 1981-ig a pozsonyi Közgazdasági Főiskola adjunktusa, 1981–1983-ban uo. a Központi Tanártovábbképző Intézet tudományos munkatársa volt. Ez idő óta a nyitrai Pedagógiai Főiskola (később: Konstantin Filozófus Egyetem) technikai nevelés tanszékének adjunktusa, docense; a pedagógiai tudomány kandidátusa. Tantárgy-pedagógiával foglalkozik. Szakcikkein kívül írt főiskolai jegyzetet, ill. tankönyvet is.
Pongrácz Miklós
(* 1897. jún. 17. Bécs [Ausztria], † 1980. okt. 29. Pozsony) Klarinét- és szaxofonművész, zenetanár. Pozsonyban érettségizett (1915), a brünni Műszaki Főiskolán szerzett mérnöki oklevelet (1926), közben az itteni konzervatóriumban szaxofonozni, később, a pozsonyiban klarinétozni tanult. Csehszl. különböző városaiban működött (Brünn, Pozsony, Prága, Luhačovice,...megnyit →
(* 1897. jún. 17. Bécs [Ausztria], † 1980. okt. 29. Pozsony) Klarinét- és szaxofonművész, zenetanár. Pozsonyban érettségizett (1915), a brünni Műszaki Főiskolán szerzett mérnöki oklevelet (1926), közben az itteni konzervatóriumban szaxofonozni, később, a pozsonyiban klarinétozni tanult. Csehszl. különböző városaiban működött (Brünn, Pozsony, Prága, Luhačovice,...megnyit →
Részletek
(* 1897. jún. 17. Bécs [Ausztria], † 1980. okt. 29. Pozsony) Klarinét- és szaxofonművész, zenetanár. Pozsonyban érettségizett (1915), a brünni Műszaki Főiskolán szerzett mérnöki oklevelet (1926), közben az itteni konzervatóriumban szaxofonozni, később, a pozsonyiban klarinétozni tanult. Csehszl. különböző városaiban működött (Brünn, Pozsony, Prága, Luhačovice, Rózsahegy, Trencsénteplic, Szliács). Az első szlovák nyelven íródott klarinéttankönyv szerzője (Základná škola pre klarinet, 1959).
Pont
Részletek
Társadalomtudományi folyóirat (Komárom, 2002–2006). Öt száma jelent meg a Pont Kutatóintézet kiadásában. – Szerk. Jobbágy István és mások.
Pont Kutatóintézet
Részletek
Tudományos intézet (Komárom, 2002 máj.–2012). Azzal a céllal alakult, hogy a városban szerveződő magyar felsőoktatás háttérintézményeként lásson el tudományszervezési feladatokat. Az intézet a kiadásában megjelenő Pont társadalomtudományi folyóirat hasábjain publikálási lehetőséget biztosít a tudományos pályájuk kezdetén álló fiatal kutatók számára. – Vezető: Jobbágy István.
Ponty Tamás
(* 1986. ápr. 9. Pozsony) Színész. A komáromi Selye János Gimnáziumban érettségizett 2005-ben. Tanulmányait a Pesti Magyar Színiakadémia Művészeti Szakközépiskolában folytatta. Huszár László és Sipos István voltak a vezető tanárai. Tanulmányai alatt Csiszár Imre, Iglódi István és Pinczés István rendezéseiben vett rész. Több musical előadásban is...megnyit →
(* 1986. ápr. 9. Pozsony) Színész. A komáromi Selye János Gimnáziumban érettségizett 2005-ben. Tanulmányait a Pesti Magyar Színiakadémia Művészeti Szakközépiskolában folytatta. Huszár László és Sipos István voltak a vezető tanárai. Tanulmányai alatt Csiszár Imre, Iglódi István és Pinczés István rendezéseiben vett rész. Több musical előadásban is...megnyit →
Részletek
Ponty Tamás (TSZA)
(* 1986. ápr. 9. Pozsony) Színész. A komáromi Selye János Gimnáziumban érettségizett 2005-ben. Tanulmányait a Pesti Magyar Színiakadémia Művészeti Szakközépiskolában folytatta. Huszár László és Sipos István voltak a vezető tanárai. Tanulmányai alatt Csiszár Imre, Iglódi István és Pinczés István rendezéseiben vett rész. Több musical előadásban is szerepelt. 2008-ban szerződött a Kassai Thália Színházhoz. – Főbb színházi szerepei: Keselyű, Vadász (DésLászló–Geszti Péter–Békés István: A dzsungel könyve); Boy (William Sommerset Maugham: Imádok férjhez menni); Szolgáló a fogadóban (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor); Temetkezési szolga (Csáth Géza: A Janika); 2. kadét (Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac); Lámpás (Presser Gábor–Horváth Péter–Sztevanovity Dusán: A padlás); Boy (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Silvio (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Ray (Martin McDonagh: Leenane szépe); Szeplős (Dés László–Nemes István: Valahol Európában); Ede (Bertolt Brecht: Koldusopera); Lojzi (Zerkovitz Béla–Szilágyi László: Csókos asszony); Joe (Brian Friel: Philadelphia, nincs más út !). – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Poór József [Rétei Poór József]
(* 1950. szept. 4. Réte) Író. Szencen érettségizett, a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett tanítói oklevelet. 1990-után magánvállalkozó. Nagyfödémesen él. – Fm. Partközelben (elb., 1985); Versfaragó Ollé kapitány (ifj. r., 1991); Kis Merész (mese r. 5 nyelven, 1994); Ga és Ge, meg a leleményes számítógép (sci-fi, 2000);...megnyit →
(* 1950. szept. 4. Réte) Író. Szencen érettségizett, a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett tanítói oklevelet. 1990-után magánvállalkozó. Nagyfödémesen él. – Fm. Partközelben (elb., 1985); Versfaragó Ollé kapitány (ifj. r., 1991); Kis Merész (mese r. 5 nyelven, 1994); Ga és Ge, meg a leleményes számítógép (sci-fi, 2000);...megnyit →
Részletek
(* 1950. szept. 4. Réte) Író. Szencen érettségizett, a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett tanítói oklevelet. 1990-után magánvállalkozó. Nagyfödémesen él. – Fm. Partközelben (elb., 1985); Versfaragó Ollé kapitány (ifj. r., 1991); Kis Merész (mese r. 5 nyelven, 1994); Ga és Ge, meg a leleményes számítógép (sci-fi, 2000); Etűdök… (elb., 2007); Szkipper (lexikon, 2010); A Carina vitorlás Föld körüli útja (társszerző Méder Á., 2006); Vizek hátán, szelek vállán (porték, 2017)
Popély Árpád
(* 1970. júl. 24. Pozsony) Történész, egyetemi oktató. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1988), a Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1993), a budapesti ELTE-n doktori (PhD) tudományos fokozatot szerzett (2002). 1997–2002-ben a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 2002-től a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet...megnyit →
(* 1970. júl. 24. Pozsony) Történész, egyetemi oktató. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1988), a Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1993), a budapesti ELTE-n doktori (PhD) tudományos fokozatot szerzett (2002). 1997–2002-ben a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 2002-től a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet...megnyit →
Részletek
Popély Árpád (FI)
(* 1970. júl. 24. Pozsony) Történész, egyetemi oktató. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1988), a Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1993), a budapesti ELTE-n doktori (PhD) tudományos fokozatot szerzett (2002). 1997–2002-ben a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 2002-től a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, 2010-től egyben a komáromi Selye János Egyetem Történelem Tanszékének adjunktusa, 2017-től docense. Kutatási területe a szlovákiai magyarság második vh. utáni története. 2006-ban elnyerte a Posonium Irodalmi Díj Elsőkötetes Szerzői Díját. – Fm. A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944–1992 (2006); 1968 és a csehszlovákiai magyarság (dokumentumok, 2008); Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948–1956 közötti történetéhez I–II. (dokumentumok, 2008–2014), Fél évszázad kisebbségben (2014), Két választás Csehszlováiában (2019).
Popély Gyula
(* 1945. jún. 8. Abara) Történész, egyetemi tanár, politikus. Nagymihályban érettségizett (1963), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1968). A történelemtudomány kandidátusa (1978), az MTA doktora (2003). 1968–1972-ben a pozsonyi, majd a szenci magyar gimnázium tanára, 1972–1981-ben az SZTA Történettudományi...megnyit →
(* 1945. jún. 8. Abara) Történész, egyetemi tanár, politikus. Nagymihályban érettségizett (1963), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1968). A történelemtudomány kandidátusa (1978), az MTA doktora (2003). 1968–1972-ben a pozsonyi, majd a szenci magyar gimnázium tanára, 1972–1981-ben az SZTA Történettudományi...megnyit →
Részletek
Popély Gyula (FI)
(* 1945. jún. 8. Abara) Történész, egyetemi tanár, politikus. Nagymihályban érettségizett (1963), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1968). A történelemtudomány kandidátusa (1978), az MTA doktora (2003). 1968–1972-ben a pozsonyi, majd a szenci magyar gimnázium tanára, 1972–1981-ben az SZTA Történettudományi Intézetének aspiránsa, tudományos munkatársa, 1981–1990-ben a Szlovák Szakszervezeti Iskola tudományos kutatója. 1991–1997 között a pozsonyi magyar gimnázium és alapiskola igazgatója volt; tisztségéből a kétnyelvű bizonyítványok betiltásával szembeni ellenállása miatt váltották le. 2000-től a budapesti Károli Gáspár Ref. Egyetem tanára, 2001-től az egyetem BTK Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszékének docense, 2005-ig tanszékvezetője, 2002–2004-ben a BTK dékánhelyettese, 2004–2006-ban az egyetem rektorhelyettese. 1978-tól tagja volt A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának; 1990-ben a prágai parlament kooptált képviselője, 1990–1991-ben az Együttélés Politikai Mozgalom vezetőségi tagja, 1992–1998-ban a Magyar Néppárt alapító elnöke volt. Kutatási területe a szlovákiai magyarság két vh. közötti története. Főbb díjak: Jedlik Ányos-díj (2021), Esterházy János Emlékérem (1996 ). – Fm. A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (mon., 1973); Népfogyatkozás. A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918–1945 (mon., 1991); Ellenszélben. A felvidéki magyar kisebbség első évei a Csehszlovák Köztársaságban (1918–1925) (mon., 1995); Erős várunk az iskola. Tanulmányok a szlovákiai magyar oktatásügy problémaköréből 1918–1938 (mon., 2005); Búcsú a főiskoláktól. A felsőoktatás és a felvidéki magyarság 1918–1945 (mon., 2005); Hazatéréstől a hazavesztésig. Magyar oktatásügy és oktatáspolitika a visszatért Felvidéken 1938–1945 (mon., 2006); Felvidék 1914–1920 (mon., 2011); Felvidék 1918–1928. Az első évtized csehszlovák uralom alatt (mon., 2014), Felvidék 1929-1939. A második évtized csehszlovák uralom alatt (mon., 2017).
Porubszky Géza
(* 1887. márc. 12. Garamdamásd, † 1971. aug. 6. Várpalota [Mo.]) R. k. plébános, politikus. Teológiai doktori oklevelét a bécsi Pázmáneumban szerezte. Pappá szentelését követően Ipolyságon, Léván, majd Deménden volt lelkész. Az Országos Keresztényszocialista Párt papi szárnyának egyik vezetője, 1935-től a párt képviselője a...megnyit →
(* 1887. márc. 12. Garamdamásd, † 1971. aug. 6. Várpalota [Mo.]) R. k. plébános, politikus. Teológiai doktori oklevelét a bécsi Pázmáneumban szerezte. Pappá szentelését követően Ipolyságon, Léván, majd Deménden volt lelkész. Az Országos Keresztényszocialista Párt papi szárnyának egyik vezetője, 1935-től a párt képviselője a...megnyit →
Részletek
(* 1887. márc. 12. Garamdamásd, † 1971. aug. 6. Várpalota [Mo.]) R. k. plébános, politikus. Teológiai doktori oklevelét a bécsi Pázmáneumban szerezte. Pappá szentelését követően Ipolyságon, Léván, majd Deménden volt lelkész. Az Országos Keresztényszocialista Párt papi szárnyának egyik vezetője, 1935-től a párt képviselője a prágai parlamentben. Az első bécsi döntés után a magyar országgyűlés behívott képviselője. 1945-ben kiutasították Csehszl.-ból. 1946-tól Hédervár plébánosa volt.
Porzsolt László; Zsolt László; Lars Porsholt
(* 1906. okt. 28. Pozsony, † 1970. máj. 29. Oslo) Szociológus, publicista. A pozsonyi Komenský és a prágai Károly Egyetemen szerzett jogi doktori oklevelet. Prágában később szociológiai tanulmányokat folytatott. A 20-as évek végén bekapcsolódott a kommunista ifjúsági mozgalomba, s tagja lett a Sarlónak. Ekkor írt marxista...megnyit →
(* 1906. okt. 28. Pozsony, † 1970. máj. 29. Oslo) Szociológus, publicista. A pozsonyi Komenský és a prágai Károly Egyetemen szerzett jogi doktori oklevelet. Prágában később szociológiai tanulmányokat folytatott. A 20-as évek végén bekapcsolódott a kommunista ifjúsági mozgalomba, s tagja lett a Sarlónak. Ekkor írt marxista...megnyit →
Részletek
(* 1906. okt. 28. Pozsony, † 1970. máj. 29. Oslo) Szociológus, publicista. A pozsonyi Komenský és a prágai Károly Egyetemen szerzett jogi doktori oklevelet. Prágában később szociológiai tanulmányokat folytatott. A 20-as évek végén bekapcsolódott a kommunista ifjúsági mozgalomba, s tagja lett a Sarlónak. Ekkor írt marxista tanulmányaiban, cikkeiben főleg a kelet-közép-európai nemzeti konfliktusok konföderatív megoldásának kérdéseivel foglalkozott. Publikációi nagy részét Zsolt László néven írta alá. 1938 végén Norvégiába emigrált, majd Svédországban keresett menedéket. Az uppsalai egyetem levéltárában helyezkedett el tudományos munkatársként, s a közép-európai nemzeti kérdéssel foglalkozó tanulmányokat publikált. A második vh. után visszatért Norvégiába, ahol mint újságíró, majd mint az Állami Árellenőrző Hivatal tisztviselője dolgozott, tanulmányokat közölt a kelet-európai országok gazdasági kérdéseiről. – Ir. Balogh Edgár: Hét próba (1965).
Pöstyéni vaskorona
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó fából faragott Vaskoronát az első vh. idején, 1915. aug. 20-án, Szent István napján avatták fel Pöstyénben. A kezdeményezők a Vöröskereszt tagjai voltak, készítője Seilnacht nevű galgóci fafaragó mester volt. Eredetileg Vas Frigyes felállítását tervezték, a vaskorona ötlete csak...megnyit →
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó fából faragott Vaskoronát az első vh. idején, 1915. aug. 20-án, Szent István napján avatták fel Pöstyénben. A kezdeményezők a Vöröskereszt tagjai voltak, készítője Seilnacht nevű galgóci fafaragó mester volt. Eredetileg Vas Frigyes felállítását tervezték, a vaskorona ötlete csak...megnyit →
Részletek
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó fából faragott Vaskoronát az első vh. idején, 1915. aug. 20-án, Szent István napján avatták fel Pöstyénben. A kezdeményezők a Vöröskereszt tagjai voltak, készítője Seilnacht nevű galgóci fafaragó mester volt. Eredetileg Vas Frigyes felállítását tervezték, a vaskorona ötlete csak később vetődött fel. A szögek árából befolyt összegeket a „Hősök Emlékszobra“ alapra fordították. A felavatást követően egy emlékkönyvet is kiadtak, amely fedőlapját Remsey Jenő festőművészt készítette el. Hogy megvédjék a Vaskoronát az időjárás viszontagságaitól, egy üvegbúrát csináltattak fölé. A szobor sorsa az első vh. után ismeretlen. – Ir. L. Juhász Ilona: Vaskatona, vaskorona, vasturul. A nemzeti áldozatkészség szobrai az első világháborúban. Acta Ethnologica Danubiana 12 (2010), 19-22. p.
Pőthe István
(* 1947. jún. 27. Nyárasd - † 2022. máj. 31.) Színész. A dunaszerdahelyi mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett 1966-ban. 1969-től 2007-ig a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze. Magyar és szlovák filmekben szerepelt; a Szlovák Rádió magyar adása hangjátékainak és egyéb műsorainak rendszeres...megnyit →
(* 1947. jún. 27. Nyárasd - † 2022. máj. 31.) Színész. A dunaszerdahelyi mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett 1966-ban. 1969-től 2007-ig a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze. Magyar és szlovák filmekben szerepelt; a Szlovák Rádió magyar adása hangjátékainak és egyéb műsorainak rendszeres...megnyit →
Részletek
Pőthe István (SZM)
(* 1947. jún. 27. Nyárasd – † 2022. máj. 31.) Színész. A dunaszerdahelyi mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett 1966-ban. 1969-től 2007-ig a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze. Magyar és szlovák filmekben szerepelt; a Szlovák Rádió magyar adása hangjátékainak és egyéb műsorainak rendszeres szereplője. Szerkesztett műsorok összeállítója, rendezője. – Főbb színházi szerepei: Nemes (Háy Gyula: Isten, császár, paraszt); Jenő (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai); Duskás, a városházi kusztosz és doboló (Szabó Magda: Kiálts, város); Lajtos (Örkény István: Tóték); Lánghy (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai); Med, főpincér (Nagy Tibor–Pozsgai Zsolt–Bradányi Iván: A kölyök); Cleante (Jean-Baptiste Molière: Tartuffe); SS hadnagy, szovjet százados (Dobozy Imre: A tizedes meg a többiek); Hudlacsek (Eisemann Mihály–Halász Gyula: Fiatalság bolondság); Leopold főherceg (Parti Nagy Lajos–Darvas Ferenc: Ibusár); Ügyelő (Spiró György: Az imposztor); Hary (Alan Jay Lerner–Frederich Loewe: My Fair Lady); Tarafás Spiridon (Jókai Mór: A gazdag szegények); Bonasziő, fogadós (Alexander Dumas: Három a testőr); Földrajztanár (Molnár Ferenc–Kellér Dezső–Zerkovitz Béla: A doktor úr); Lajos király (Arany János: Toldi); Rendőrtiszt (Jean-Baptiste Molière: Gömböc úr); Ferenc császár (Kodály Zoltán–Paulini Béla–Harsányi Zsolt: Háry János); Leopold Mária herceg (Kálmán Imre–Stein Leó–Jenbach Béla–Gábor Andor–Békeffi István–Kellér Dezső: Csárdáskirálynő). – Vendégjátékok: Vörösmarthy Színház, Székesfehérvár: Lakáj (Zerkovitz Béla–Szilágyi László: Csókos asszony). – Film: Az idők kezdetén, 1975, r. Rényi T.; Negyven lövés, 1980, r. J. Medveď; Katakombák, r. J. Medveď; Turbinák, r. I. Sláviková – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
Potta Géza
(* 1935. febr. 25. Abaújszina, † 2007. nov. 22.) Cigányprímás. Ötéves korától muzsikált, tudását a neves cigányprímások idősebb generációjától szerezte. Magabiztosan hegedült, virtuóz módon játszott, remekül énekelt. Nemcsak Abaújszinán volt igen kedvelt és foglalkoztatott muzsikus, hanem a széles környéken is nagy népszerűségnek örvendett. A...megnyit →
(* 1935. febr. 25. Abaújszina, † 2007. nov. 22.) Cigányprímás. Ötéves korától muzsikált, tudását a neves cigányprímások idősebb generációjától szerezte. Magabiztosan hegedült, virtuóz módon játszott, remekül énekelt. Nemcsak Abaújszinán volt igen kedvelt és foglalkoztatott muzsikus, hanem a széles környéken is nagy népszerűségnek örvendett. A...megnyit →
Részletek
Potta Géza (FI)
(* 1935. febr. 25. Abaújszina, † 2007. nov. 22.) Cigányprímás. Ötéves korától muzsikált, tudását a neves cigányprímások idősebb generációjától szerezte. Magabiztosan hegedült, virtuóz módon játszott, remekül énekelt. Nemcsak Abaújszinán volt igen kedvelt és foglalkoztatott muzsikus, hanem a széles környéken is nagy népszerűségnek örvendett. A helyi tánccsoportot és a magyarbődi hagyományőrzőket hosszú éveken kísérte zenekarával. Az 1990-es évektől rendszeres vendége a különböző népzenei fesztiváloknak és táboroknak, széles repertoárját a gyűjtők – elsősorban ->Agócs Gergely – sok órányi hangfelvételen rögzítették. Örök zenésztársa és brácsása, Dzsuga Géza „Pimasz” (1930-2003) volt. – Fm. Hanghordozó: Születtem mint prímás (2003)
Pozsony (Bratislava; Pressburg)
Város és kerületi székhely, Szlovákia fővárosa a Duna két partján fekszik, a Kis-Kárpátok D-i előterében, a szlovák–osztrák–magyar hármashatár közelében. L: [1921] – 93 189, ebből 25 837 (27,7%) német, 25 282 (27,1%) szlovák, 20 731 (22,2%) magyar, 11 756 (12,6%) cseh, 3758 (4,0%) zsidó;...megnyit →
Város és kerületi székhely, Szlovákia fővárosa a Duna két partján fekszik, a Kis-Kárpátok D-i előterében, a szlovák–osztrák–magyar hármashatár közelében. L: [1921] – 93 189, ebből 25 837 (27,7%) német, 25 282 (27,1%) szlovák, 20 731 (22,2%) magyar, 11 756 (12,6%) cseh, 3758 (4,0%) zsidó;...megnyit →
Részletek
Pozsony − vár (UZs)
Város és kerületi székhely, Szlovákia fővárosa a Duna két partján fekszik, a Kis-Kárpátok D-i előterében, a szlovák–osztrák–magyar hármashatár közelében. L: [1921] – 93 189, ebből 25 837 (27,7%) német, 25 282 (27,1%) szlovák, 20 731 (22,2%) magyar, 11 756 (12,6%) cseh, 3758 (4,0%) zsidó; [2011] – 411 228, ebből 373 571 (90,8%) szlovák, 14 119 (3,4%) magyar, 6228 (1,5%) cseh és morva, 1201 (0,3%) ruszin és ukrán, 963 (0,2%) német, 649 (0,2%) horvát, 370 (0,1%) roma, 197 (0,1%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 371 450 (90,3%) szlovák, 15 307 (3,7%) magyar, 6523 (1,6%) cseh, 1234 (0,3%) ruszin és ukrán, 1160 (0,3%) német, 742 (0,2%) horvát, 187 (0,1%) roma, 72 (0,02%) jiddis. V: [2011] – 214 341 r. k., 21 744 ev., 3736 gör. kat., 1863 gör. kel., 1828 ref., 1413 jehovista, 1046 metodista, 753 testvéregyházbeli, 597 izr., 572 baptista. – Egykor Brezalauspurcnak nevezett vára (innen ered a város német Pressburg és történelmi szlovák Prešporok megnevezése) a 9. sz. végén Braszláv pannóniai szláv fejedelem birtoka, majd a magyar államalapítást követően, már ~ néven, vármegyeszékhely volt. Az 1291-ben városi címet, majd 1405-ben szabad királyi városi rangot kapott. ~ba a 13. sz. elején német, főleg bajor telepesek érkeztek, ami a 20. sz.-ig meghatározta etnikai arculatát. Hunyadi Mátyás 1467-ben itt alapította meg Mo. harmadik egyetemét, az Academia Istropolitanát. A török hódoltság idején, 1536-tól Mo. fővárosa és legfontosabb állami intézményeinek székhelye lett. 1848-ig itt tartották a magyar országgyűléseket, 1563–1830 között a pozsonyi Szt. Márton-dómban koronázták a magyar királyokat, s 1552–1784 között a várban őrizték a Szent Koronát. 1782-ben 33 ezer lakosával Mo. legnépesebb városa volt, politikai jelentősége azonban azt követően, hogy 1783-ban ismét Buda lett a központi hivatalok székhelye, csökkenni kezdett. A várost Béccsel (1848) és Pesttel (1850) összekötő vasút megépítésének eredményeként a 19–20. sz. fordulójára Mo. második legnagyobb ipari központja lett, s az iparosodással együtt járó magyar és szlovák beköltözés hatására elveszítette korábbi egyöntetű német jellegét. A Csehszl. megalakulása után Szl. fővárosává kinevezett város nemzetiségi összetétele a szlovákok és csehek tömeges beköltözése következtében tovább változott: amíg a szlovákok aránya 1910 és 1930 között 14,9%-ról 26,5%-ra, a cseheké pedig 1,6%-ról 20,3%-ra nőtt, addig a németeké 41,9%-ról 26,5%-ra, a magyaroké 40,5%-ról 15,2%-ra csökkent. A második vh. alatti és utáni évek végül teljes egészében átalakították a város etnikai jellegét: cseh lakosait a szlovák hatóságok már 1939-ben kiutasították, az összlakosság 12%-át kitevő zsidó népességét koncentrációs táborokba deportálták, 1945 után pedig csaknem teljes német lakosságát, valamint magyar lakosságának nagy részét kitelepítették Németországba, ill. Mo.-ra. – Az 1876-ban törvényhatósági jogú várossá lett ~ 1922-ig Pozsony vármegye, 1923–28 és 1940–45 között a Pozsonyi zsupa, 1949–60 között a Pozsonyi kerület, 1960–90 között a Nyugat-szlovákiai kerület székhelye volt; 1996 óta ismét kerületi székhely. – Szl. fővárosaként az ország legfontosabb politikai, közigazgatási, kulturális, oktatási és tudományos intézményeinek székhelye, 2008 óta egyúttal r. k. érseki és gör. kat. püspöki székhely. Itt található a köztársasági elnöki palota, a parlament, a kormányhivatal, az egyes minisztériumok és a legfelsőbb bíróság. Az 1912-ben alapított, a csehszlovák hatóságok által azonban felszámolt magyar Erzsébet Tudományegyetem helyett 1919-ben jött létre a szlovák Comenius (Komenský) Egyetem. A Szlovák Műszaki Egyetemet 1937-ben (1991-ig főiskola), a Közgazdaság-tudományi Egyetemet 1940-ben (1992-ig főiskola), a Szín- és Zeneművészeti Főiskolát, valamint a Képzőművészeti Főiskolát 1949-ben, a Szlovák Tudományos Akadémiát 1953-ban hozták létre. Kulturális intézményei közül a Szlovák Nemzeti Színházat 1920-ban, a Hviezdoslav Színházat 1955-ben, a Bábszínházat 1957-ben, a Szlovák Filharmón-ban, a Városi Múzeumot 1868- ban, a Szlovák Nemzeti Múzeumot 1940-ben, a Szlovák Nemzeti Galériát 1951-ben, a Pozsonyi Galériát 1959-ben alapították. – Közúti és vasúti csomópont, dunai hajókikötővel, nemzetközi repülőtérrel; vasúti, közúti és folyami határátkelő Ausztria és Mo. felé. A szlovák gazdasági élet központja, iparát a vegy- és gépipari nagyüzemek uralják. Legjelentősebb vegyipari létesítményei a Slovnaft kőolaj-finomító, az Istrochem műanyag- és műtrágyagyár, valamint a Gumon gumigyár, a gépipart többek között a Volkswagen autógyára képviseli. A vegy- és gépipar mellett jelentékeny elektrotechnikai, építőanyag-, élelmiszer-, textil-, üveg-, fafeldolgozó és nyomdaiparral rendelkezik. – Vára és történelmi belvárosa védett műemlékegyüttes. A vár egy Árpád-kori kővár helyén a 15. sz.-ban épült, 1635-ben négy saroktoronnyal erősítették meg, majd 1761–68 között barokk palotává alakították át; az 1811-ben leégett várkastélyt 1953–68 között építették újjá. A Mihály-kapu a 14. sz. elején épült, a 14–15. sz.-ban emelt gótikus stílusú Szt. Márton székesegyházat 1854–77 között restaurálták. A ferencesek temploma és kolostora a 13. sz. végén, a klarisszák temploma és kolostora ugyancsak a 13. sz. végén, a Szt. Katalin-kápolna 1311-ben épült egyaránt gótikus stílusban. Az eredetileg gótikus 14–15. sz.-i Óvárosházát előbb reneszánsz és barokk, majd 1912-ben neoreneszánsz és neogótikus stílusban építették át. A Roland-kút 1572-ben, a jezsuiták temploma 1636–38-ban, az Orsolya-apácák késő reneszánsz temploma és kolostora 1659–79 között, a korai barokk gör. kel. (Szt. Miklós-) templom 1661-ben épült. Az érseki palotát a 17. sz.-ban késő reneszánsz stílusban emelték, majd 1761–65 között barokkosították. A kapucinusok temploma és kolostora 1708–17 között, a trinitáriusok barokk temploma 1717– 25-ben, az irgalmasok barokk temploma és kolostora 1723–28-ban, a Notre Dame-kolostor és kistemplom 1750–54 között, a barokk Szentháromság-templom 1738-ban, az egykori Vármegyeháza a 18. sz. első felében, a barokk Szt. Erzsébet-templom 1739–45 között, a barokk Grassalkovich-palota (jelenleg a köztársasági elnök székhelye) 1760 körül épült. Az egykori Királyi Kamara barokk-klasszicista épületét, amelyben a 19. sz. első felében a magyar országgyűlés ülésezett, 1753–56 között emelték. ev. (ún. német) nagytemploma 1774–76-ban, ev. (ún. magyar és szlovák) kistemploma 1778-ban, a Prímás-palota 1778–81 között egyaránt klasszicista, r. k. (Szt. László) ispotálytemploma 1830-ban empire, gör. kat. temploma 1859-ben neogótikus, ún. virágvölgyi r. k. temploma 1885–88-ban neoromán, a Szt. Erzsébet- (ún. Kék) templom 1909–13 között szecessziós, ref. temploma 1913-ban neoromán stílusban épült. Egyetlen megmaradt zsinagógáját 1924-ben, ún. új ev. templomát 1929–31 között, r. k. (Bosco Szt. János-) templomát 1937–39-ben, r. k. kálváriatemplomát 1943–48 között emelték. Az országgyűlésekre a városba érkező főúri családok által építtetett barokk paloták közül legjelentősebbek a Jeszenák- (1730), az Esterházy- (1743), a Pálffy- (1747), a Balassa- (1754–62), a Mirbach- (1768–70), a Csáky- (1775) és a Wittmann-Pauli-palota (1776). A Szlovák Nemzeti Színház eklektikus stílusú, s 1919-ig a Városi Színháznak helyet adó épülete 1886-ban épült. Mária Teréziának az egykori koronázódomb helyén 1896-ban emelt lovas szobrát (Fadrusz János alkotását) a csehszlovák hatóságok 1921-ben lerombolták. Ugyancsak 1921-ben távolították el a város központjából Petőfi Sándor 1911-ben emelt márványszobrát (Radnai Béla alkotását), amelyet 1956-ban előbb a pozsonyligetfalui parkban, majd 2003- ban a ~i Medikus-kertben állítottak fel újra. – ~ fővárosként nemcsak a szlovák, hanem a kisebbségi magyar politikai, társadalmi és kulturális élet központja, s a szlovákiai magyarság számos intézményének székhelye. 1919-ben itt alakult meg az Országos Keresztényszocialista Párt, 1990-ben a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés Politikai Mozgalom. 1930-tól ~ban volt a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség, 1931-től a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga székhelye, s 1945-ös felszámolásáig itt működött az 1874-ben alapított Toldy Kör, az 1931-ben megalakult Bartók Béla Dalegyesület, valamint a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság(Masaryk Akadémia) is. A második vh. után ~ban alakult meg a Csemadok (1949), a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó (1953–55), az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes (1957), a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes (1969), valamint a Madách Könyv- és Lapkiadó (1969), az 1989-es rendszerváltást követően pedig a Kalligram Könyv- és Lapkiadó, az AB-ART Könyvkiadó, a székhelyét később Dunaszerdahelyre áttevő Nap Kiadó, a Csehszlovákiai Magyar Írók Társasága, a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság és a Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága. A Szlovák Nemzeti Múzeum önálló részlegeként 2002-ben ~ban hozták létre a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumát. Legjelentősebb magyar nyelvű lapjai a két vh. között A Reggel (1921–33), A Nap (1927–32), a Magyar Újság (1933–38), a Híradó (1919–37), az Új Hírek (1937–41) és az Esti Újság (1935–41) c. napilapok, a Munkásújság (1919–26), a Csehszlovákiai Népszava (1929–38), a Népakarat (1919–25), a Magyar Néplap (1927–36) és a Népújság (1923– 27) c. hetilapok, a Színház (1930–36), a Szlovenszkói Magyar Tanügy (1925– 33), a Sport Revü (1919–22) és a Képes Sportlap (1930–35) c. szaklapok, a Magyar Minerva (1930–39) c. irodalmi és Az Út (1931–36) c. kultúrpolitikai folyóirat, a Masaryk Akadémia Magyar Figyelő (1933–35) c. folyóirata, valamint az Új Szív (1919–45) c. r. k. hitbuzgalmi hetilap voltak. 1941–44 között itt jelent meg a Szlovenszkói Magyar Párt Magyar Hírlap c. napilapja és Magyar Néplap c. hetilapja. A kommunista pártállam idején – a járási lapok kivételével – ~ban jelent meg valamennyi szlovákiai magyar újság: itt indult útjára többek között az Új Szó (1948), a Szabad Földműves (1950) c. mezőgazdasági hetilap, a Szakszervezeti Közlöny (1950) c. szakszervezeti hetilap, a Pionírok Lapja (1950; 1968-tól a Tábortűz), az Új Ifjúság (1952) és a Kis Építő (1952) c. gyermek-, ill. ifjúsági lapok, a Csemadok Fáklya (1951–56) c. havi- és A Hét (1956) c. hetilapja, a Dolgozó Nő (1952) c. nőmagazin, a Csehszlovákiai Sport (1953–69) c. sportlap, a Népművelés (1954) c. havilap, a Szocialista Nevelés (1956) c. oktatási szaklap és az Irodalmi Szemle (1958) c. irodalmi folyóirat. A rendszerváltást követően itt jelentek meg, ill. jelennek meg részben ma is a Nap, az Ifi, a Remény, a Szabad Újság, a Tücsök, az Új Nő, a Jó Gazda, a Kalligram, a , a Vasárnap és az Itthon c. lapok. – Magyar tanítási nyelvű középiskoláit Csehszl. megalakulását követően, az Orsolya-rendi apácák tanítóképző intézete kivételével, mind felszámolták. A két vh. között szlovák reálgimnáziuma, szlovák reáliskolája, német ev. líceuma, szlovák tanítóképző intézete és szlovák kereskedelmi akadémiája mellett működött magyar tagozat. A szlovák reálgimnázium magyar tagozatát 1927-ben önálló magyar reálgimnáziummá szervezték, 1945-ben azonban valamennyi oktatási intézményében beszüntették a magyar nyelvű oktatást. 1950–59 között magyar tanítási nyelvű pedagógiai gimnáziuma működött. Magyar tanítási nyelvű gimnáziuma 1956-ban jött létre, vegyipari szakközépiskolájában 1966-tól, építészeti szakmunkásképző intézetében 1975-től az 1990-es évekig magyar osztályok is nyíltak. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával és gimnáziummal rendelkezett. – 1944-ben közigazgatásilag ~hoz csatolták Károlyfalut (Karlova Ves), 1946-ban Dévényt (Devín), Főrévet, Lamacsot (Lamač), Pozsonyhidegkútot (Dúbravka), Pozsonyligetfalut, Pozsonyszőlőst (Vajnory) és Récsét, 1972-ben Dévényújfvínska Nová Ves), Dunacsúnt, Horvátjárfalut, Oroszvárt, Pozsonybesztercét (Záhorská Bystrica), Pozsonypüspökit és Vereknyét. – Ir. Ortvay Tivadar: Pozsony város utcái és terei (1905); Holčík, Štefan: Pozsonyi koronázási ünnepségek 1563–1830 (1988); Gyurcsík Iván – Jégh Izabella – Papp Zsuzsanna (szerk.): Pozsony-Preßburg-Bratislava (1994); Jankovics Marcell: Húsz esztendő Pozsonyban (2000); Keszeli Ferenc: Pozsony… Anno (2004); Czoch Gábor – Kocsis Aranka – Tóth Árpád (szerk.): Fejezetek Pozsony történetéből magyar és szlovák szemmel (2005).
Pozsony −a Szlovák Köztársaság Parlamentje (UZs)
Pozsony − Eurovea bevásárlóközpont (UZs)
Pozsony − Három Torony épületegyüttes (UZs)
Pozsony − az Apolló híd (UZs)
Pozsony − a Nemzeti Színház új épülete (UZs)
Pozsony − a Nemzeti Színház régi épülete (UZs)
Pozsony − Prímási palota (UZs)
Pozsony − az egykori Országgyűlés, ma az Egyetemi Könyvtár épülete (UZs)
Pozsony − Szt. Mihály torony (UZs)
Pozsony − Szt. Márton dóm (UZs)
Pozsony – Mihály utca (GJ)
Pozsony – Roland kút (GJ)
Pozsony – Petőfi Sándor szobra a Medikus kertben (GJ)
Pozsony – Szt. Márton-dóm (GJ)
Pozsony – Fő tér (GJ)
Pozsony – Ferenciek temploma (GJ)
Pozsony – Ferenciek temploma (GJ)
Pozsonyi Casino
Magyar társadalmi és kulturális szerveződés (Pozsony, 1999). A Frideczky János által felújított Klarisszák utcai Nester-házban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Az épület Frideczky János tulajdonát képezi, aki civil szervezetet alapítva és az épületet közhasznú célokra bocsátva kívánt otthont adni a pozsonyi magyarok társadalmi...megnyit →
Magyar társadalmi és kulturális szerveződés (Pozsony, 1999). A Frideczky János által felújított Klarisszák utcai Nester-házban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Az épület Frideczky János tulajdonát képezi, aki civil szervezetet alapítva és az épületet közhasznú célokra bocsátva kívánt otthont adni a pozsonyi magyarok társadalmi...megnyit →
Részletek
Magyar társadalmi és kulturális szerveződés (Pozsony, 1999). A Frideczky János által felújított Klarisszák utcai Nester-házban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Az épület Frideczky János tulajdonát képezi, aki civil szervezetet alapítva és az épületet közhasznú célokra bocsátva kívánt otthont adni a pozsonyi magyarok társadalmi és kulturális szervezeteinek és rendezvényeiknek. Az intézmény a Pozsonyban 1837-től működő Casino mintájára és örökségére építve alakította ki programját. Célja a társadalmi élet megújítása és továbbfejlesztése, a pozsonyi, Kárpát-medencei és közép-európai demokratikus és humán hagyományok ápolása, a műveltség és a kultúra terjesztése. Más szervezetek is itt működnek.
Pozsonyi Képzőművészeti Egylet
1885-ben alakult meg, első elnöke gróf Esterházy István volt. Fő céljául színvonalas képzőművészeti kiállítások és egyéb rendezvények megszervezését tűzte ki a város és környéke művészetkedvelő közönsége részére. 1919 után 179 taggal folytatta tevékenységét, ebből 54 volt művész és műépítész, főleg kisebbségiek. Új alapszabályzatát csak...megnyit →
1885-ben alakult meg, első elnöke gróf Esterházy István volt. Fő céljául színvonalas képzőművészeti kiállítások és egyéb rendezvények megszervezését tűzte ki a város és környéke művészetkedvelő közönsége részére. 1919 után 179 taggal folytatta tevékenységét, ebből 54 volt művész és műépítész, főleg kisebbségiek. Új alapszabályzatát csak...megnyit →
Részletek
1885-ben alakult meg, első elnöke gróf Esterházy István volt. Fő céljául színvonalas képzőművészeti kiállítások és egyéb rendezvények megszervezését tűzte ki a város és környéke művészetkedvelő közönsége részére. 1919 után 179 taggal folytatta tevékenységét, ebből 54 volt művész és műépítész, főleg kisebbségiek. Új alapszabályzatát csak 1927-ben hagyták jóvá az állami hatóságok. 1923–1940 között elnöke Rigele Alajos, halála után 1945-ig a funkciót Schubert Gyula töltötte be. Titkárai közül fontos szerepe volt Csákós Józsefnek és Szőnyi Endrének, aki egyúttal az egylet majordómusza volt. 1928-ben felépített házának földszintjén kapott helyet az egylet állandó kiállítóterme, amely egyúttal a művészek találkozóhelye is volt. 1921–1931 között évente megrendezték társadalmilag fontos és programokban gazdag farsangi báljukat a pozsonyi Vigadóban. Az 1931-es év fontos változásokat hozott az Egylet életében – megalakult a műépítészek szekciója, valamint a Szlovákiai Uttörő Művészek csoportja (SZ.U.M.). A csoportot a fiatalabb és haladó művészek kezdeményezték, azonban továbbra is megmaradtak az egyletben. Első kiállításuk 1931 őszén nyílt meg az Umelecká beseda Slovenská (Szlovák Művészeti Egyesület) épületében Pozsonyban. 1931-ben indult a Forum folyóirat Szőnyi Endre szerkesztésében. 1934-ben az egylet kiállítással és alkalmi nyomtatványokkal ünnepelte meg 50 éves jubileumát. 1938 után folytathatták tevékenységüket Szl. területén. A következő három évben megrendezték a szlovákiai magyar képzőművészek első, második és harmadik országos kiállítását az Umelecká beseda Slovenská épületében. 1941-ben gróf Csáky védnökségével a Nyitra melletti Menyhe községben nyári művésztelep alakult. Az egyesületet 1945. jún. 7-én szüntette meg a Belügyi Megbízotti Hivatal – a végzést az állam biztonságának védelmével indokolta. A pozsonyi Városi Galéria és Városi Múzeum 2006-ban mutatta be közös kiállításon 1885–1945 közötti munkásságát. – Ir. Francová Zuzana–Grajciarová Želmíra–Herucová Marta: Bratislavský umelecký spolok. 1885–1945 (2006).
Pozsonyi vashonvéd
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, az első vh. idején adománygyűjtés céljából készült faszobor, amelyet Pozsonyban a Nemzeti Színház előtti téren állítottak fel 1915. márc. 13-án. Alkotója Rigele Alajos pozsonyi szobrászművész volt. A szobrot 1919-ben a cseh legionáriusok ledöntötték és eltávolították. Erről egy pozsonyi...megnyit →
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, az első vh. idején adománygyűjtés céljából készült faszobor, amelyet Pozsonyban a Nemzeti Színház előtti téren állítottak fel 1915. márc. 13-án. Alkotója Rigele Alajos pozsonyi szobrászművész volt. A szobrot 1919-ben a cseh legionáriusok ledöntötték és eltávolították. Erről egy pozsonyi...megnyit →
Részletek
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, az első vh. idején adománygyűjtés céljából készült faszobor, amelyet Pozsonyban a Nemzeti Színház előtti téren állítottak fel 1915. márc. 13-án. Alkotója Rigele Alajos pozsonyi szobrászművész volt. A szobrot 1919-ben a cseh legionáriusok ledöntötték és eltávolították. Erről egy pozsonyi diák verset is írt, amely a Turul c. pozsonyi diáklap 1919/31–32. számában jelent meg. A szoborról csupán kapcsolódó tárgyi emlékek maradtak fenn, mint pl. képeslapok, miniatűr másolat stb. – Ir. L. Juhász Ilona: Vaskatona, vaskorona, vasturul. A nemzeti áldozatkészség szobrai az első világháborúban. Acta Ethnologica Danubiana 12 (2010), 24-26. p.
Prandl Sándor
(* 1925. szept. 17., Dunaszerdahely, † 1995. jan.) A szlovákiai magyar országos sajtó első hivatásos fotósa volt. Alkotó tevékenységének négy évtizede összefonódik az ötvenes évek elején újrainduló szlovákiai magyar sajtóval. Akkoriban több magyar és szlovák lap munkatársa. 1961-től nyugdíjba vonulásáig a Csemadok hetilapja – a Hét...megnyit →
(* 1925. szept. 17., Dunaszerdahely, † 1995. jan.) A szlovákiai magyar országos sajtó első hivatásos fotósa volt. Alkotó tevékenységének négy évtizede összefonódik az ötvenes évek elején újrainduló szlovákiai magyar sajtóval. Akkoriban több magyar és szlovák lap munkatársa. 1961-től nyugdíjba vonulásáig a Csemadok hetilapja – a Hét...megnyit →
Részletek
Prandl Sándor (FI)
(* 1925. szept. 17., Dunaszerdahely, † 1995. jan.) A szlovákiai magyar országos sajtó első hivatásos fotósa volt. Alkotó tevékenységének négy évtizede összefonódik az ötvenes évek elején újrainduló szlovákiai magyar sajtóval. Akkoriban több magyar és szlovák lap munkatársa. 1961-től nyugdíjba vonulásáig a Csemadok hetilapja – a Hét fotóriportere. Sok ezer fekete-fehér, később színes felvételen is megörökítette a főképp Dél-Szlovákiában zajló eseményeket, illetve a legkülönbözőbb rendezvények megannyi mozzanatát (népművészeti fesztiválok, Gombaszög, Zselíz, Jókai Napok, Kodály Napok, valamint portréképei közéleti személyekről, művészekről, írókról, népművelőkről). Számos kiállításon szerepelt fényképeivel, s hat alkalommal önálló kiállítása is volt. Fotó-hagyatékát a somorjai Bibliotheca Hungarica őrzi.
Prerau Margit
(* 1909. Királyhelmec, † ?) Költő. A zsidóüldözések idején elmenekült Szlovákiából, a háború után az USA-ban élt. Szülei a fasizmus áldozatai lettek. – Kommunista költő volt, köteteit mindjárt megjelenésük után elkobozták. – M. Kiáltás (versek, 1931); Minden pária nevében (versek, 1938). – Ir. Varga Erzsébet: Prerau Margit...megnyit →
(* 1909. Királyhelmec, † ?) Költő. A zsidóüldözések idején elmenekült Szlovákiából, a háború után az USA-ban élt. Szülei a fasizmus áldozatai lettek. – Kommunista költő volt, köteteit mindjárt megjelenésük után elkobozták. – M. Kiáltás (versek, 1931); Minden pária nevében (versek, 1938). – Ir. Varga Erzsébet: Prerau Margit...megnyit →
Részletek
(* 1909. Királyhelmec, † ?) Költő. A zsidóüldözések idején elmenekült Szlovákiából, a háború után az USA-ban élt. Szülei a fasizmus áldozatai lettek. – Kommunista költő volt, köteteit mindjárt megjelenésük után elkobozták. – M. Kiáltás (versek, 1931); Minden pária nevében (versek, 1938). – Ir. Varga Erzsébet: Prerau Margit költészete (Irodalmi Szemle, 1975/6.).
Presinszky Lajos
(* 1939. dec. 10. Nagycétény, † 2010. ápr. 3. Somorja) Író, helytörténész, tanár. Párkányban 1957-ben érettségit, majd 1960-ban Pozsonyban a Felsőbbfokú Pedagógiai Iskola magyar tagozatán földrajz-történelem szakos tanítói oklevelet szerzett. Előbb Nagycétényben, majd Nagylégen és Nagyszarván tanított, az utóbbi helyen iskolaigazgatóként is. 1967-1984 között a...megnyit →
(* 1939. dec. 10. Nagycétény, † 2010. ápr. 3. Somorja) Író, helytörténész, tanár. Párkányban 1957-ben érettségit, majd 1960-ban Pozsonyban a Felsőbbfokú Pedagógiai Iskola magyar tagozatán földrajz-történelem szakos tanítói oklevelet szerzett. Előbb Nagycétényben, majd Nagylégen és Nagyszarván tanított, az utóbbi helyen iskolaigazgatóként is. 1967-1984 között a...megnyit →
Részletek
Presinszky Lajos (FI)
(* 1939. dec. 10. Nagycétény, † 2010. ápr. 3. Somorja) Író, helytörténész, tanár. Párkányban 1957-ben érettségit, majd 1960-ban Pozsonyban a Felsőbbfokú Pedagógiai Iskola magyar tagozatán földrajz-történelem szakos tanítói oklevelet szerzett. Előbb Nagycétényben, majd Nagylégen és Nagyszarván tanított, az utóbbi helyen iskolaigazgatóként is. 1967-1984 között a Szlovák Kommunista Párt dunaszerdahelyi járási bizottságában dolgozott. 1988-tól a Somorjai Honismereti Ház vezetője volt. A somorjai Csemadok alapszervezet egyik szervező tagja. Elsősorban helytörténettel és paraszti-népi hagyományokkal foglalkozott. Számos krónika és helytörténeti mű kötődik a nevéhez. – Fm. Víz, víz, víz, víz: az 1965-ös csallóközi árvíz publicisztikai és szépirodalmi anyagaiból (Zalabai Zsigmonddal közösen szerk. 1995); Somorja és Tejfalu művelődéstörténete (2004); Mit hagytak ránk a századok? Fejezetek Nagycétény történelméből(2002); Somorja. Történelmi olvasókönyv (Bárdos Gáborral és Végh Lászlóval közösen szerk., 1996).
Pressinform
Részletek
Sajtófigyelő lap a pozsonyi Nemzetiségi Dokumentációs Centrum kiadásában (1994). 14 száma jelent meg bibliográfiai melléklettel. – Szerk. Varga Sándor.
PRESStige
Részletek
Egyetemista havilap (Nyitra, 2007–2010). A Juhász Gyula Ifjúsági Klub adta ki. Társadalomkritikával, politikával, zenével, közélettel, irodalommal, művészettel és tudománnyal foglalkozott.
Priateľ
[Barát] Folyóirat a magyar alapiskolák tanulói számára (Pozsony, 1970–1994). Célja, hogy segítse a magyar nemzetiségű diákokat a szlovák nyelv elsajátításában. A 80-as években tematikus jelleggel szerkesztették a lapot, azzal a szándékkal, hogy a társalgási nyelv elsajátítása mellett lépést tartsanak az egyes szaktantárgyak tantervével a...megnyit →
[Barát] Folyóirat a magyar alapiskolák tanulói számára (Pozsony, 1970–1994). Célja, hogy segítse a magyar nemzetiségű diákokat a szlovák nyelv elsajátításában. A 80-as években tematikus jelleggel szerkesztették a lapot, azzal a szándékkal, hogy a társalgási nyelv elsajátítása mellett lépést tartsanak az egyes szaktantárgyak tantervével a...megnyit →
Részletek
[Barát] Folyóirat a magyar alapiskolák tanulói számára (Pozsony, 1970–1994). Célja, hogy segítse a magyar nemzetiségű diákokat a szlovák nyelv elsajátításában. A 80-as években tematikus jelleggel szerkesztették a lapot, azzal a szándékkal, hogy a társalgási nyelv elsajátítása mellett lépést tartsanak az egyes szaktantárgyak tantervével a szakszókincs elsajátítása érdekében. Hasonló folyóirat francia, orosz és angol nyelven is megjelent Szlovákiában. Kiadója az Oktatási Minisztérium volt. – Szerk. Szűcs Viola (1970); Aich Péter (1981).