Pákozdi Gertrúd
(* 1948. máj. 12., Deáki , † 2004. okt. 15. Pozsony) Újságíró. A galántai gimnáziumban érettségizett 1966-ban, majd Pozsonyban a Közgazdasági Főiskolán szerzett mérnöki diplomát. Egy ideig a Duslo vállalatnál dolgozott. 1972-től az Új Szó gazdasági rovatában kezdett dolgozni, majd nem sokkal később rovatvezetője lett. 1985-ben...megnyit →
(* 1948. máj. 12., Deáki , † 2004. okt. 15. Pozsony) Újságíró. A galántai gimnáziumban érettségizett 1966-ban, majd Pozsonyban a Közgazdasági Főiskolán szerzett mérnöki diplomát. Egy ideig a Duslo vállalatnál dolgozott. 1972-től az Új Szó gazdasági rovatában kezdett dolgozni, majd nem sokkal később rovatvezetője lett. 1985-ben...megnyit →
Részletek
Pakozdi Gertrud (FI)
(* 1948. máj. 12., Deáki , † 2004. okt. 15. Pozsony) Újságíró. A galántai gimnáziumban érettségizett 1966-ban, majd Pozsonyban a Közgazdasági Főiskolán szerzett mérnöki diplomát. Egy ideig a Duslo vállalatnál dolgozott. 1972-től az Új Szó gazdasági rovatában kezdett dolgozni, majd nem sokkal később rovatvezetője lett. 1985-ben a Nő című hetilap élére került, s egészen 1989-ig volt a főszerkesztője. 1990-ben a Nő évkönyvének szerkesztője volt. 1989 októberétől 1997-ig az Új Szó főszerkesztő-helyettese, majd a gazdasági rovat vezetője. Külső munkatársként haláláig jelen volt írásaival az Új Szó hasábjain. Újságírói működése közben együttműködött a Tankönyvkiadó szerkesztőségével, és tucatnyi közgazdasági tankönyvet fordított szlovákról magyarra.
Palágyi György István
(* 1939. dec. 19. Királyhelmec) Vegyészmérnök, radiokémikus, a csehországi Görgei Artúr Társaság elnöke. Szülővárosában végezte általános és középiskolai tanulmányait, 1957-ben érettségizett. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán 1962-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet. 1962–1966-ban előbb a vágsellyei Dimitrov Vegyiművekben, majd 1964-től a kassai Kelet-szlovákiai Vasműben...megnyit →
(* 1939. dec. 19. Királyhelmec) Vegyészmérnök, radiokémikus, a csehországi Görgei Artúr Társaság elnöke. Szülővárosában végezte általános és középiskolai tanulmányait, 1957-ben érettségizett. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán 1962-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet. 1962–1966-ban előbb a vágsellyei Dimitrov Vegyiművekben, majd 1964-től a kassai Kelet-szlovákiai Vasműben...megnyit →
Részletek
Palágyi György István (csa)
(* 1939. dec. 19. Királyhelmec) Vegyészmérnök, radiokémikus, a csehországi Görgei Artúr Társaság elnöke. Szülővárosában végezte általános és középiskolai tanulmányait, 1957-ben érettségizett. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán 1962-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet. 1962–1966-ban előbb a vágsellyei Dimitrov Vegyiművekben, majd 1964-től a kassai Kelet-szlovákiai Vasműben dolgozott. 1967–1979 között a kassai P. J. Šafárik Egyetem Radiobiológiai Laboratóriumának munkatársa volt. 1979-ben lett a kémiai tudomány kandidátusa (A radiojód meghatározása a környezetben folyadék–folyadék rendszerekben való megoszlása alapján). 1979–1992 között a Radioökológiai és Alkalmazott Nukleáris Műszaki Intézet tudományos főmunkatársaként tevékenykedett. 1992–1993-ban a kassai tudományegyetemen a szervetlen kémiai tanszék adjunktusként oktatott, majd cseh származású második feleségével, aki szintén radiokémikus Csehországban, a Prága melletti Řezben telepedett le. 1993-ban megvédte nagydoktori munkáját (Analitikai koncentrációs–szeparációs módszerek a nyomelemek és a radionuklidok koncentrációjának meghatározására a környezetben). 1993–1994-ben a CSTA71 Sugárdozimetriai Intézetében dolgozott, 1994–2004 között az Állami Nukleárisbiztonsági Hivatal nukleáris és sugárvédelmi felügyelője volt. 2004–2012 között a řezi Nukleáris Kutatóintézet tudományos főmunkatársaként tevékenykedett. Jelenleg a prágai Cseh Műegyetem Magkémiai Tanszékének óraadó tanára. Kutatási területe az atomenergia békés célú felhasználásával, a radioaktív anyagok környezeti hatásával, a radioaktív hulladékok biztonságával kapcsolatos. Kidolgozott több eredeti radiokémiai és radioanalitikai módszert, ill. koncentrációs és szeparációs eljárást. A kőzetekben található és a talajba kerülő radionuklidok migrációját és transzportját is vizsgálja. Számos alkalommal járt külföldi (Németország, Japán, USA) tanulmányúton, részt vett nemzetközi konferenciákon, ahol eddig közel 100 előadást tartott. Több mint 100 kutatási jelentés foglalkozik tudományos eredményeivel, 80 eredeti publikációja jelent meg a radiokémia és a radiokémiai analízis témaköréből. Különböző szakmai társaságok tagja, évekig a Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry szerkesztőbizottságának is tagja volt. Aktív szerepet vállal a Csehországban élő magyarok szellemi, kulturális és politikai életében. Az Együttélés Politikai Mozgalom magyar tagozatának egy időben elnöke volt, számos parlamenti és minisztériumi kisebbségügyi bizottság, tanácsadó testület tagja. 2005-ben megalapította a prágai székhelyű Görgei Artúr Társaságot, amely a cseh fővárosban 1845–1848 között vegyészként tevékenykedő későbbi hadvezér emlékét ápolja. 2012-ben egykori prágai lakóházán a Társaság kezdeményezésére emléktáblát helyeztek el. 1998-tól éveken át a Prágai Református Missziói Gyülekezet presbiteri tisztségét is ellátta. Tudományos ismeretterjesztő cikkei a Prágai Tükör c. folyóiratban jelennek meg. – Fm. CRC Handbook of Radioanalytical Chemistry (társszerző, 1991); Preconcentration Techniques for Trace Analysis (társszerző, 1992).
Palatinus Polgári Társulás
Kulturális és közművelődési tevékenységet folytató szervezet (Komárom, 1999). A társaság célja Komárom városa kulturális örökségének ápolása: műemlékek, műemlék jellegű épületek megóvása, felújítása, köztéri műalkotások megóvása, újak elhelyezése, többek között az Európa-udvarban. A társulást olyan szakemberek hozták létre 1999 decemberében, akiknek közös érdekük a város...megnyit →
Kulturális és közművelődési tevékenységet folytató szervezet (Komárom, 1999). A társaság célja Komárom városa kulturális örökségének ápolása: műemlékek, műemlék jellegű épületek megóvása, felújítása, köztéri műalkotások megóvása, újak elhelyezése, többek között az Európa-udvarban. A társulást olyan szakemberek hozták létre 1999 decemberében, akiknek közös érdekük a város...megnyit →
Részletek
Kulturális és közművelődési tevékenységet folytató szervezet (Komárom, 1999). A társaság célja Komárom városa kulturális örökségének ápolása: műemlékek, műemlék jellegű épületek megóvása, felújítása, köztéri műalkotások megóvása, újak elhelyezése, többek között az Európa-udvarban. A társulást olyan szakemberek hozták létre 1999 decemberében, akiknek közös érdekük a város műemlékeinek ápolása. Kiadványa: Európa Udvar c. négynyelvű fotóalbum.
Pálffy Péter
(* 1899. szept. 10. Seebaum [Ausztria], † 1987. okt. 27. Bécs [Ausztria]) Festő. Fiatal éveit családja birtokán, Szomolányban (Smolenice) töltötte. Pozsonyba járt gimnáziumba, majd a budapesti Ludovika Akadémián érettségizett. Tanulmányait a müncheni (1921–1922), ill. a berlini (1922–1923) Képzőművészeti Főiskolán folytatta. 1924–1933 között Párizsban működött....megnyit →
(* 1899. szept. 10. Seebaum [Ausztria], † 1987. okt. 27. Bécs [Ausztria]) Festő. Fiatal éveit családja birtokán, Szomolányban (Smolenice) töltötte. Pozsonyba járt gimnáziumba, majd a budapesti Ludovika Akadémián érettségizett. Tanulmányait a müncheni (1921–1922), ill. a berlini (1922–1923) Képzőművészeti Főiskolán folytatta. 1924–1933 között Párizsban működött....megnyit →
Részletek
(* 1899. szept. 10. Seebaum [Ausztria], † 1987. okt. 27. Bécs [Ausztria]) Festő. Fiatal éveit családja birtokán, Szomolányban (Smolenice) töltötte. Pozsonyba járt gimnáziumba, majd a budapesti Ludovika Akadémián érettségizett. Tanulmányait a müncheni (1921–1922), ill. a berlini (1922–1923) Képzőművészeti Főiskolán folytatta. 1924–1933 között Párizsban működött. Hazatérése után 1945-ig szomolányi kastélyukban, ill. Vöröskő várában élt, s tevékenyen bekapcsolódott a szlovákiai és a budapesti képzőművészeti életbe. 1945-ben az ausztriai Kitzbühelben telepedett le, ahonnan 1962-ben átköltözött Bécsbe, s kivette részét az osztrák képzőművészeti életből is. Életművének 1945-ig terjedő része zömmel Vöröskőn maradt. Művészetére főleg a fauvizmus és a kubizmus tett nagy hatást. Műveit Szl.-ban az 1990-es évektől állítják ki újból.
Pálinkás Zsuzsanna
(* 1936. márc. 17. Perbete) Pedagógus, karvezető. Alapiskolai tanulmányait szülőhelyén végezte. 1955-ben gimnáziumi érettségit szerzett Érsekújvárban. Tanítói oklevélhez különbözeti vizsgával jutott a Nyitrai Pedagógiai Gimnáziumban. 1970-ben a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán matematika−fizika szakon diplomázott. 1980-ban a Comenius Egyetem Pedagógiai Karán nevelői és pályalélektani oklevelet szerzett Nagyszombatban....megnyit →
(* 1936. márc. 17. Perbete) Pedagógus, karvezető. Alapiskolai tanulmányait szülőhelyén végezte. 1955-ben gimnáziumi érettségit szerzett Érsekújvárban. Tanítói oklevélhez különbözeti vizsgával jutott a Nyitrai Pedagógiai Gimnáziumban. 1970-ben a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán matematika−fizika szakon diplomázott. 1980-ban a Comenius Egyetem Pedagógiai Karán nevelői és pályalélektani oklevelet szerzett Nagyszombatban....megnyit →
Részletek
Pálinkás Zsuzsanna (csa)
(* 1936. márc. 17. Perbete) Pedagógus, karvezető. Alapiskolai tanulmányait szülőhelyén végezte. 1955-ben gimnáziumi érettségit szerzett Érsekújvárban. Tanítói oklevélhez különbözeti vizsgával jutott a Nyitrai Pedagógiai Gimnáziumban. 1970-ben a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán matematika−fizika szakon diplomázott. 1980-ban a Comenius Egyetem Pedagógiai Karán nevelői és pályalélektani oklevelet szerzett Nagyszombatban. A szentpéteri magyar tannyelvű alapiskolából 1960-ban a Komáromi alapiskolába került. 1960-ban iskolai gyermekkart alapított. Jelentős segítséget nyújtott 1964−1984 között a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának létrehozásában, a kórusnak alapító tagja és húsz évig énekese, évekig vezetőségi tagja volt. – Ir. Szőke József és Viczián János szerk.: Ki kicsoda Kassától–Prágáig? (1993); Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004); Ha megszólít az ének… A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának [CSMTKÉ] története [1964–2004] (2004).
Palkovich Viktor
(* 1850. okt. 17. Esztergom [Mo.], † 1930. Győr [Mo.]) Katolikus pap, politikus. Tanulmányait Esztergomban végezte, majd különböző településeken volt plébános. 1886-tól 1925-ig Gútán szolgált. Az államfordulatután részt vett az Országos Keresztényszocialista Párt megszervezésében; 1922-től 1925-ig pártja nemzetgyűlési képviselője volt. 1925-ben a hatóságok megfosztották...megnyit →
(* 1850. okt. 17. Esztergom [Mo.], † 1930. Győr [Mo.]) Katolikus pap, politikus. Tanulmányait Esztergomban végezte, majd különböző településeken volt plébános. 1886-tól 1925-ig Gútán szolgált. Az államfordulatután részt vett az Országos Keresztényszocialista Párt megszervezésében; 1922-től 1925-ig pártja nemzetgyűlési képviselője volt. 1925-ben a hatóságok megfosztották...megnyit →
Részletek
(* 1850. okt. 17. Esztergom [Mo.], † 1930. Győr [Mo.]) Katolikus pap, politikus. Tanulmányait Esztergomban végezte, majd különböző településeken volt plébános. 1886-tól 1925-ig Gútán szolgált. Az államfordulatután részt vett az Országos Keresztényszocialista Párt megszervezésében; 1922-től 1925-ig pártja nemzetgyűlési képviselője volt. 1925-ben a hatóságok megfosztották állampolgárságától, ezért Mo.-ra költözött.
Páll Miklós
(* 1901. dec. 14. Győr, † 1988. okt. 10. Pozsony) Költő, szerkesztő. Már húszéves korában irodalmi lapot szerkesztett (Hajnal). A korabeli csehszl. magyar lapoknak (Híradó, A Reggel stb.) volt a munkatársa, de erdélyi és mo.-i folyóiratokban is publikált. Több rádiójátékot írt, s könyv- és lapterjesztéssel foglalkozott. –...megnyit →
(* 1901. dec. 14. Győr, † 1988. okt. 10. Pozsony) Költő, szerkesztő. Már húszéves korában irodalmi lapot szerkesztett (Hajnal). A korabeli csehszl. magyar lapoknak (Híradó, A Reggel stb.) volt a munkatársa, de erdélyi és mo.-i folyóiratokban is publikált. Több rádiójátékot írt, s könyv- és lapterjesztéssel foglalkozott. –...megnyit →
Részletek
(* 1901. dec. 14. Győr, † 1988. okt. 10. Pozsony) Költő, szerkesztő. Már húszéves korában irodalmi lapot szerkesztett (Hajnal). A korabeli csehszl. magyar lapoknak (Híradó, A Reggel stb.) volt a munkatársa, de erdélyi és mo.-i folyóiratokban is publikált. Több rádiójátékot írt, s könyv- és lapterjesztéssel foglalkozott. – Fm. Úton (v., 1929); Három novella (elb., 1941); Kis magyar történelem (tan., 1941); Emlék (v., 1943).
Palóc Társaság
Civil szervezet (Ipolyvarbó, 1989). Nagykürtösön működik. Kulturális, közművelődési, ifjúsági, tájékoztatási, oktatási tevékenységet folytat. Célja ápolni Balassi Bálint, Madách Imre, Mikszáth Kálmán és más, a Palócföldön élt és élő neves személyiség emlékét, népszerűsíteni műveiket, hozzájárulni a nemzettudat elmélyítéséhez, az emberi és kisebbségi jogok érvényesítésének gyakorlatához. A ~...megnyit →
Civil szervezet (Ipolyvarbó, 1989). Nagykürtösön működik. Kulturális, közművelődési, ifjúsági, tájékoztatási, oktatási tevékenységet folytat. Célja ápolni Balassi Bálint, Madách Imre, Mikszáth Kálmán és más, a Palócföldön élt és élő neves személyiség emlékét, népszerűsíteni műveiket, hozzájárulni a nemzettudat elmélyítéséhez, az emberi és kisebbségi jogok érvényesítésének gyakorlatához. A ~...megnyit →
Részletek
Civil szervezet (Ipolyvarbó, 1989). Nagykürtösön működik. Kulturális, közművelődési, ifjúsági, tájékoztatási, oktatási tevékenységet folytat. Célja ápolni Balassi Bálint, Madách Imre, Mikszáth Kálmán és más, a Palócföldön élt és élő neves személyiség emlékét, népszerűsíteni műveiket, hozzájárulni a nemzettudat elmélyítéséhez, az emberi és kisebbségi jogok érvényesítésének gyakorlatához. A ~ megalakulása óta megszakítás nélkül működik. Tevékenysége elsősorban a középső Ipoly mente kistérségre összpontosul, de számos olyan rendezvénye is van, mely túllépi a régió határait. – Vezető: Z. Urbán Aladár.
Palotai Boris
(* 1904. máj. 23. Nagyvárad [Románia], † 1983. szept. 12. Budapest [Mo.]) Költő, író, lapszerkesztő. 1916–1939 között Kassán élt. Tevékenyen részt vett a város irodalmi és kulturális életében. 1931–1932-ben Az Én Lapom szerkesztője. 1939-ben Budapestre költözött, ahol 1945 után fényes pályát futott be. Csehszlovákiai...megnyit →
(* 1904. máj. 23. Nagyvárad [Románia], † 1983. szept. 12. Budapest [Mo.]) Költő, író, lapszerkesztő. 1916–1939 között Kassán élt. Tevékenyen részt vett a város irodalmi és kulturális életében. 1931–1932-ben Az Én Lapom szerkesztője. 1939-ben Budapestre költözött, ahol 1945 után fényes pályát futott be. Csehszlovákiai...megnyit →
Részletek
(* 1904. máj. 23. Nagyvárad [Románia], † 1983. szept. 12. Budapest [Mo.]) Költő, író, lapszerkesztő. 1916–1939 között Kassán élt. Tevékenyen részt vett a város irodalmi és kulturális életében. 1931–1932-ben Az Én Lapom szerkesztője. 1939-ben Budapestre költözött, ahol 1945 után fényes pályát futott be. Csehszlovákiai pályaszakasza alatt három verskötete és négy prózakötete jelent meg. – Fm. (csehszlovákiai pályaszakaszban) Tavaszi áradás (v., 1929); Valaminek a végén (v., 1929); Csillag és kenyér (v., 1936); Péter (ifjúsági r., 1934, szlovákul is kiadták); Julika és az ötödik osztály (ifj. r., 1934); Isten ölében (elb., 1936); Julika (ifj. r., 1937).
Palotás Gabi; Prikler
(* 1907. ápr. 26. Pozsony, † 1988. márc. 17. Komárom) Színésznő. Bár kora ifjúsága óta szülővárosa magyar műkedvelő együtteseinek közkedvelt színjátszója volt, a hivatásos színészi pályára csupán 1953-ban, az Állami Faluszínház Magyar Tagozatánál lépett. Innen került 1959-ben Komáromba a Magyar Területi Színházhoz, melynek nyugdíjba...megnyit →
(* 1907. ápr. 26. Pozsony, † 1988. márc. 17. Komárom) Színésznő. Bár kora ifjúsága óta szülővárosa magyar műkedvelő együtteseinek közkedvelt színjátszója volt, a hivatásos színészi pályára csupán 1953-ban, az Állami Faluszínház Magyar Tagozatánál lépett. Innen került 1959-ben Komáromba a Magyar Területi Színházhoz, melynek nyugdíjba...megnyit →
Részletek
Palotás Gabi (JSZ)
(* 1907. ápr. 26. Pozsony, † 1988. márc. 17. Komárom) Színésznő. Bár kora ifjúsága óta szülővárosa magyar műkedvelő együtteseinek közkedvelt színjátszója volt, a hivatásos színészi pályára csupán 1953-ban, az Állami Faluszínház Magyar Tagozatánál lépett. Innen került 1959-ben Komáromba a Magyar Területi Színházhoz, melynek nyugdíjba vonulásáig, 1979-ig tagja maradt. – Főbb színházi szerepei: Dulszkáné (Gabriella Zapolska: Dulszka asszony erkölcse); Lükeháziné (Jean-Baptiste Molière: Dandin György); Prudencia (Federico García Lorca: Bernarda Alba háza); Dajka (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Lady Bracknell (Oscar Wilde: Hazudj igazat!); Zsuzsanna (Illyés Gyula: Dupla vagy semmi); Török néni (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig). Peter Zvon: Boldogultak bálja; Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője; Eugen Labiche: Szalmakalap; Anna Nusič: Bánatos örökösök – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
Papp Katalin
(* 1960. febr. 24. Párkány) Karnagy, iskolaalapító. Tanulmányait a Pozsonyi Konzervatóriumban hegedű szakon végezte, Mária Karlíková osztályában, majd diplomát szerzett a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán zenei nevelés szakon. 1979-től 2011 márciusáig a párkányi Művészeti Alapiskolában dolgozott, igazgatósága alatt vette fel az iskola a...megnyit →
(* 1960. febr. 24. Párkány) Karnagy, iskolaalapító. Tanulmányait a Pozsonyi Konzervatóriumban hegedű szakon végezte, Mária Karlíková osztályában, majd diplomát szerzett a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán zenei nevelés szakon. 1979-től 2011 márciusáig a párkányi Művészeti Alapiskolában dolgozott, igazgatósága alatt vette fel az iskola a...megnyit →
Részletek
Papp Katalin (csa)
(* 1960. febr. 24. Párkány) Karnagy, iskolaalapító. Tanulmányait a Pozsonyi Konzervatóriumban hegedű szakon végezte, Mária Karlíková osztályában, majd diplomát szerzett a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán zenei nevelés szakon. 1979-től 2011 márciusáig a párkányi Művészeti Alapiskolában dolgozott, igazgatósága alatt vette fel az iskola a Liszt Ferenc nevet. Megalapította és 15 éven át szervezte a Párkányi Zenei Napokat. Csaknem tíz évig vezette a Tücsök Zenekart, számos országos és nemzetközi díjat szerezve. Hegedűsként tagja volt a Szlovákiai Pedagógusok Kamarazenekarának, majd a Strigonium Consort – Régizene Együttesnek. A Stilla Pectus karnagyaként számos hazai és külföldi elismerést kapott. Lehetősége volt részt venni több külföldi hangversenysorozaton és mesterkurzuson. Pl. Olaszország, Spanyolország, Kanári-szigetek, Ausztria, Németország, Lengyelország, Csehország, Románia, Magyarország.
Papp Sándor
(* 1955. nov. 2. Érsekújvár, † 2017. okt. 12. Pozsony) Szerkesztő, kultúraszervező. 1976-ban a pozsonyi konzervatórium akkordeonszakán végzett. 1987–1991-ben a Comenius Egyetem BTK-án levelezői szakon újságírást tanult. 1975–2006-ban a Szlovák Rádió magyar szerkesztőségének (2002-től Pátria Rádió) zenei szerkesztője, szerkesztő titkára, majd főszerkesztője. 2006–2007-ben az...megnyit →
(* 1955. nov. 2. Érsekújvár, † 2017. okt. 12. Pozsony) Szerkesztő, kultúraszervező. 1976-ban a pozsonyi konzervatórium akkordeonszakán végzett. 1987–1991-ben a Comenius Egyetem BTK-án levelezői szakon újságírást tanult. 1975–2006-ban a Szlovák Rádió magyar szerkesztőségének (2002-től Pátria Rádió) zenei szerkesztője, szerkesztő titkára, majd főszerkesztője. 2006–2007-ben az...megnyit →
Részletek
PAPP SANDOR (FI)
(* 1955. nov. 2. Érsekújvár, † 2017. okt. 12. Pozsony) Szerkesztő, kultúraszervező. 1976-ban a pozsonyi konzervatórium akkordeonszakán végzett. 1987–1991-ben a Comenius Egyetem BTK-án levelezői szakon újságírást tanult. 1975–2006-ban a Szlovák Rádió magyar szerkesztőségének (2002-től Pátria Rádió) zenei szerkesztője, szerkesztő titkára, majd főszerkesztője. 2006–2007-ben az Ifjú Szivek igazgatója. 1972-től aktívan közreműködik népművészeti rendezvények (pl. Tavaszi szél vizet áraszt…) előkészítésében, szervezésében.
Párkány (Štúrovo)
Város az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Garam torkolata közelében, Érsekújvártól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 3481, ebből 3129 (89,9%) magyar, 254 (7,3%) szlovák; [2011] – 10 919, ebből 6624 (60,7%) magyar, 2930 (26,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Város az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Garam torkolata közelében, Érsekújvártól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 3481, ebből 3129 (89,9%) magyar, 254 (7,3%) szlovák; [2011] – 10 919, ebből 6624 (60,7%) magyar, 2930 (26,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Párkány − Mária Valéria híd (UZs)
Város az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Garam torkolata közelében, Érsekújvártól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 3481, ebből 3129 (89,9%) magyar, 254 (7,3%) szlovák; [2011] – 10 919, ebből 6624 (60,7%) magyar, 2930 (26,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 7105 (65,1%) magyar, 2433 (22,3%) szlovák. V: [2011] – 7070 r. k., 489 ref., 109 ev., 22 gör. kat. – Az elpusztult középkori Kakat település helyén a törökök által felépített erőd körül létrejött mezőváros volt. A 19. sz. második felében elveszített városi címét 1948-ban, ill. 1960-ban kapta vissza. 1960-ig járási székhely volt. Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A város története szorosan összefonódott a Duna túlsó partján fekvő Esztergoméval, amellyel 1895 óta híd köti össze. Az 1944-ben felrobbantott Mária Valéria hidat 2001-ben építették újjá. R. k. (Szt. Imre-) temploma 1701-ben, kálváriája 1766-ban épült késő barokk stílusban. Határában kő-, bronz-, vas-, római, népvándorlás és korai Árpád-kori leleteket tártak fel. Ipari ágazatai közül a papír- és cellulóz-, valamint az élelmiszeripar a legjelentősebb. Jelentős folyami kikötő és vasúti csomópont, vasúti határállomás és közúti határátkelő Mo. felé. Vadas nevű termálfürdője (párkányi termálfürdő) Szl. legnagyobb termálfürdői közé tartozik. Az 1950-es években Naša cesta – Mi Utunk címmel kétnyelvű járási hetilapja jelent meg, 1991-ben Párkány és Vidéke – Štúrovo a okolie címmel indult kétnyelvű önkormányzati havilapja. Az Esztergom ostrománál elhunyt Balassi Bálint emlékére 1986 óta évente megrendezik ~ban a Balassi Bálint Kulturális Napokat. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Ady Endre Alapiskola) és gimnáziummal, valamint vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű Összevont Középiskolával és Kereskedelmi Magánakadémiával rendelkezett. – 1960–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Nána, 1976–92 között Ebed. – Ir. Haiczl Kálmán: Kakath, Dsigerdelen-Csekerdén, Párkány (1997).
Párkány − a Sobieski-emlékmű (UZs)
Szent Imre plébániatemplom, Párkány
Párkány
Párkány Antal
(* 1927. szept. 16. Galánta, † 2008. nov. 1. Szenc) Gimnáziumi tanár, tankönyvszerző és -fordító. 1951–1956-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán tanári oklevelet, majd 1972-ben a Comenius Egyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. A háború után 1951-ig Csehországban volt porcelángyári munkás, majd Hidaskürtön kezdett tanítani. 1953 és...megnyit →
(* 1927. szept. 16. Galánta, † 2008. nov. 1. Szenc) Gimnáziumi tanár, tankönyvszerző és -fordító. 1951–1956-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán tanári oklevelet, majd 1972-ben a Comenius Egyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. A háború után 1951-ig Csehországban volt porcelángyári munkás, majd Hidaskürtön kezdett tanítani. 1953 és...megnyit →
Részletek
(* 1927. szept. 16. Galánta, † 2008. nov. 1. Szenc) Gimnáziumi tanár, tankönyvszerző és -fordító. 1951–1956-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán tanári oklevelet, majd 1972-ben a Comenius Egyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. A háború után 1951-ig Csehországban volt porcelángyári munkás, majd Hidaskürtön kezdett tanítani. 1953 és 1957 között Galántán középiskolai tanár, 1957–1958-ban az Oktatásügyi Megbízotti Hivatal magyar nemzetiségi ügyekben illetékes központi tanfelügyelője, ezt követően pedig nyugdíjazásáig gimnáziumi tanár volt (1958–1961-ben Szencen, 1961–1963-ban Somorján, majd 1963-tól ismét Szencen). Pedagógiai szakcikkeit, irodalomkritikáit, útleírásait szlovákiai magyar lapok közölték. Közel negyven tankönyv és módszertani kézikönyv jegyzi nevét társszerzőként, ill. fordítóként. Ismertek hangjátékai is. – Fm. Sas Andor helye a csehszlovákiai magyar kulturális életben (mon., 1975).
Párkány és Vidéke – A Mi Lapunk
Részletek
Párkány és Vidéke (FI)
Regionális, kétnyelvű havilap (2009-ig Párkány és Vidéke – Štúrovo a okolie). – Kiadója: Párkány Önkormányzata (1991); Párkányi Városi Művelődési Központ (2002). – Szerk. Himmler György (1992); Szép Éva (2008); Buchlovics Péter (2013).
Párkány Lajos
(* 1894. Pozsony, † 1973. dec. 16. Pozsony) Publicista, politikus. Jogi tanulmányait szülővárosában végezte. A második vh. idején a Szlovenszkói Magyar Párt vezetőségi tagja, ill. a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület alelnöke volt Pozsonyban. Főleg népműveléssel, színjátszással kapcsolatos tanulmányokat, cikkeket írt. Egyike volt azoknak a magyar...megnyit →
(* 1894. Pozsony, † 1973. dec. 16. Pozsony) Publicista, politikus. Jogi tanulmányait szülővárosában végezte. A második vh. idején a Szlovenszkói Magyar Párt vezetőségi tagja, ill. a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület alelnöke volt Pozsonyban. Főleg népműveléssel, színjátszással kapcsolatos tanulmányokat, cikkeket írt. Egyike volt azoknak a magyar...megnyit →
Részletek
(* 1894. Pozsony, † 1973. dec. 16. Pozsony) Publicista, politikus. Jogi tanulmányait szülővárosában végezte. A második vh. idején a Szlovenszkói Magyar Párt vezetőségi tagja, ill. a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület alelnöke volt Pozsonyban. Főleg népműveléssel, színjátszással kapcsolatos tanulmányokat, cikkeket írt. Egyike volt azoknak a magyar politikusoknak, akiket – Esterházy Jánossal együtt – a szovjet hatóságok 1945 júl.-ában szovjet munkatáborokba hurcoltak. Hazatérése után a közélettől visszavonultan élt.
Párkányi Városi Múzeum
Részletek
Múzeum (2004). Állandó kiállítása Párkány és környéke történetét, neves személyiségeit, valamint néprajzát mutatja be.
Pártélet
Részletek
Az SZLKP funkcionáriusainak folyóirata (Pozsony, 1951–1989). Kéthetenként jelent meg a Pravda Kiadóvállalat gondozásában.
Pašiaková, Jaroslava
(* 1931. jún. 9. Prága, † 2017. nov. 29., Pozsony) Irodalomtörténész. A prágai Károly Egyetem BTK-án magyar–cseh szakot végzett (1955). 1955–1993 között a pozsonyi Komenský Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének docense (1977). Az irodalomtudomány kandidátusa (1966). Recenziókat, irodalomtörténeti tanulmányokat, tankönyveket publikált. – Fm....megnyit →
(* 1931. jún. 9. Prága, † 2017. nov. 29., Pozsony) Irodalomtörténész. A prágai Károly Egyetem BTK-án magyar–cseh szakot végzett (1955). 1955–1993 között a pozsonyi Komenský Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének docense (1977). Az irodalomtudomány kandidátusa (1966). Recenziókat, irodalomtörténeti tanulmányokat, tankönyveket publikált. – Fm....megnyit →
Részletek
(* 1931. jún. 9. Prága, † 2017. nov. 29., Pozsony) Irodalomtörténész. A prágai Károly Egyetem BTK-án magyar–cseh szakot végzett (1955). 1955–1993 között a pozsonyi Komenský Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének docense (1977). Az irodalomtudomány kandidátusa (1966). Recenziókat, irodalomtörténeti tanulmányokat, tankönyveket publikált. – Fm. Lajos Kassák. Vývojové problémy a tendencie maďarskej avantgardy (mon., 1973); Folyamatos múlt (tan., 1981); Irodalmi hármaskötésben (tan., kritikák, 1990).
Pásztó András
(* 1943. aug. 1. Budapest) Tanár, dramaturg, művészeti vezető. Párkányban elvégezte a tizenegy éves középiskolát. Az 1961/62-es tanévben Szalkán tanított. 1962–67 között a pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar–orosz tanári oklevelet. 1966–70-ben Párkányban a kilenc éves általános iskola tanára volt. 1970-től a kassai Magyar Tannyelvű Középfokú...megnyit →
(* 1943. aug. 1. Budapest) Tanár, dramaturg, művészeti vezető. Párkányban elvégezte a tizenegy éves középiskolát. Az 1961/62-es tanévben Szalkán tanított. 1962–67 között a pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar–orosz tanári oklevelet. 1966–70-ben Párkányban a kilenc éves általános iskola tanára volt. 1970-től a kassai Magyar Tannyelvű Középfokú...megnyit →
Részletek
(* 1943. aug. 1. Budapest) Tanár, dramaturg, művészeti vezető. Párkányban elvégezte a tizenegy éves középiskolát. Az 1961/62-es tanévben Szalkán tanított. 1962–67 között a pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar–orosz tanári oklevelet. 1966–70-ben Párkányban a kilenc éves általános iskola tanára volt. 1970-től a kassai Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskolában tanított. 1960-tól működik aktívan a Csemadokban. 1989-től a Szlovákiai Magyar Anyanyelvápolók Szövetségének tagja. 1990-ben megválasztották a Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete vezetőségi tagjának. Kassán az Iparista Kis Színpad (IKSz) alapítója, vezetője, rendezője és dramaturgja. Az irodalmi színpaddal és a diákszínjátszás dramaturgiájával kapcsolatos írásai jelentek meg a szlovákiai magyar lapokban. Több növendéke jelentős sikereket ért el a Jókai Napok versenyein és később a színjátszás területén (pl. Kassai Csongor, Czajlik József, Lucskay Róbert). 1990-ben a kassai Thália Színpad önállósulásakor a színház dramaturgja és művészeti vezetője lett. Jelentős szerepe volt a Kassai Thália Színház megerősödésében. Az intézmény dramaturgjaként a legtöbb bemutatott mű színrevitelében és sikerében oroszlánrésze volt. Jelenleg az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium nyugalmazott tanára. – Díjak: Csemadok KB aranyplakettje (1987); A legjobb dramaturgia díja, Komáromi Jókai Napok (1986); A legjobb rendezés díja, Komáromi Jókai Napok (1989); A legjobb rendezés díja, Komáromi Jókai Napok (1990); Majer István-díj (2009); Kulcsár Tibor-díj (2015). – Fm. Irodalomelmélet középiskolások számára (1976); Irodalomelmélet és stilisztikai fogalmak szótára (1990). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Pásztor István 1.
(* 1954. ápr. 7. Rimaszombat) Közgazdász, polgármester. Tornalján érettségizett (1972). 1977-ben Pozsonyban a Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki, 1985-ben a Közgazdaságtudományi Főiskolán közgazdászmérnöki oklevelet szerzett. 1988–1990-ben a Komáromi Városi Nemzeti Bizottság elnöke, 1990–2002-ben polgármester. Fontos szerepe volt a város kulturális és társadalmi életének fellendítésében, a...megnyit →
(* 1954. ápr. 7. Rimaszombat) Közgazdász, polgármester. Tornalján érettségizett (1972). 1977-ben Pozsonyban a Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki, 1985-ben a Közgazdaságtudományi Főiskolán közgazdászmérnöki oklevelet szerzett. 1988–1990-ben a Komáromi Városi Nemzeti Bizottság elnöke, 1990–2002-ben polgármester. Fontos szerepe volt a város kulturális és társadalmi életének fellendítésében, a...megnyit →
Részletek
(* 1954. ápr. 7. Rimaszombat) Közgazdász, polgármester. Tornalján érettségizett (1972). 1977-ben Pozsonyban a Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki, 1985-ben a Közgazdaságtudományi Főiskolán közgazdászmérnöki oklevelet szerzett. 1988–1990-ben a Komáromi Városi Nemzeti Bizottság elnöke, 1990–2002-ben polgármester. Fontos szerepe volt a város kulturális és társadalmi életének fellendítésében, a komáromi Városi Egyetem létrehozásában, az 1994. jan. 8-i nagygyűlés előkészítésében. 2002-től magánvállalkozó.
Pásztor István 2.
(* 1957. márc. 16. Ipolyság) Villamosmérnök, polgármester, politikus. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1976), a prágai Cseh Műegyetem Villamosmérnöki Karán szerzett oklevelet (1981). 1990–2002-ben Királyhelmec polgármestere. 1994–1998-ban az Együttélés Politikai Mozgalom, 1998-tól 2006-ig az Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselője. 2000-től a Bodrogközi...megnyit →
(* 1957. márc. 16. Ipolyság) Villamosmérnök, polgármester, politikus. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1976), a prágai Cseh Műegyetem Villamosmérnöki Karán szerzett oklevelet (1981). 1990–2002-ben Királyhelmec polgármestere. 1994–1998-ban az Együttélés Politikai Mozgalom, 1998-tól 2006-ig az Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselője. 2000-től a Bodrogközi...megnyit →
Részletek
(* 1957. márc. 16. Ipolyság) Villamosmérnök, polgármester, politikus. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1976), a prágai Cseh Műegyetem Villamosmérnöki Karán szerzett oklevelet (1981). 1990–2002-ben Királyhelmec polgármestere. 1994–1998-ban az Együttélés Politikai Mozgalom, 1998-tól 2006-ig az Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselője. 2000-től a Bodrogközi Vállalkozásfejlesztési Szövetség, 2001-től a Lorántffy Zsuzsanna Polgári Társulás elnöke.
Pásztor Péter
(* 1948. szept. 25. Lőcse) Műépítész, egyetemi tanár. 1973-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Építészeti Karán szerzett diplomát. 1989-ben nyolc hónapot Makovecz Imre tervezőirodájában dolgozott Budapesten. Kassán él. 1993-tól a kassai Műszaki Egyetem Építészeti Karán tanít, 1996-tól tanszékvezető, 2001-től professzor. 1997-1999 között a Szlovák...megnyit →
(* 1948. szept. 25. Lőcse) Műépítész, egyetemi tanár. 1973-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Építészeti Karán szerzett diplomát. 1989-ben nyolc hónapot Makovecz Imre tervezőirodájában dolgozott Budapesten. Kassán él. 1993-tól a kassai Műszaki Egyetem Építészeti Karán tanít, 1996-tól tanszékvezető, 2001-től professzor. 1997-1999 között a Szlovák...megnyit →
Részletek
Pásztor Péter: A lónyabányai r. k. templom bejárata, 1990-1992 (KKK)
(* 1948. szept. 25. Lőcse) Műépítész, egyetemi tanár. 1973-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Építészeti Karán szerzett diplomát. 1989-ben nyolc hónapot Makovecz Imre tervezőirodájában dolgozott Budapesten. Kassán él. 1993-tól a kassai Műszaki Egyetem Építészeti Karán tanít, 1996-tól tanszékvezető, 2001-től professzor. 1997-1999 között a Szlovák Építészeti Kamara elnöke. 2005-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. A szerves építészet képviselője. Számos szimpóziumot és kiállítást szervezett, szakirodalmi tevékenysége jelentős. Főbb díjai: 1997: Az Év Legjobb Épületrekonstrukciójának Díja (1997); Dušan Jurkovič-díj (1997). Fm.: 1988: fedett uszoda és tornaterem (Liptószentmiklós); 1993: r. k. templom (Lónyabánya); 1994: a cseh konzulátus épülete – rekonstrukció (Kassa); 1996: családi ház (Kassa, Topásová u. 4.); 1996: a Három kassai vértanú oltára (r. k. templom, Kassa-Barca); 1998: Fekete Sas Szálloda (Rozsnyó); 1999: Rendőrségi határállomás épülete (Tiszacsernyő). – Ir. Dulla, Matúš:Architekt Peter Pásztor (mon., 1995).
Pathó Károly
(* 1919. okt. 19. Muzsla, † 2006. febr. 16. Párkány) Művelődésszervező, újságíró. 1944–1948-ban frontszolgálatos katona, majd hadifogoly a Szovjetunióban. 1949–1954-ben a Csemadok szervezőtitkára, 1954– 1961-ben a Csemadok KB vezető titkára. 1961-ben politikai okból áthelyezték a Szabad Földműves szerkesztőségébe, melynek 1981-ig főszerkesztője maradt. – Fm....megnyit →
(* 1919. okt. 19. Muzsla, † 2006. febr. 16. Párkány) Művelődésszervező, újságíró. 1944–1948-ban frontszolgálatos katona, majd hadifogoly a Szovjetunióban. 1949–1954-ben a Csemadok szervezőtitkára, 1954– 1961-ben a Csemadok KB vezető titkára. 1961-ben politikai okból áthelyezték a Szabad Földműves szerkesztőségébe, melynek 1981-ig főszerkesztője maradt. – Fm....megnyit →
Részletek
(* 1919. okt. 19. Muzsla, † 2006. febr. 16. Párkány) Művelődésszervező, újságíró. 1944–1948-ban frontszolgálatos katona, majd hadifogoly a Szovjetunióban. 1949–1954-ben a Csemadok szervezőtitkára, 1954– 1961-ben a Csemadok KB vezető titkára. 1961-ben politikai okból áthelyezték a Szabad Földműves szerkesztőségébe, melynek 1981-ig főszerkesztője maradt. – Fm. 35 éves a muzslai Béke Efsz (mon., 1985). – Ir. Csicsay Alajos: Mérföldkövek ködben (életrajz, 2006).
Pátria Rádió
A Szlovák Rádió nemzetiségi részlege (Kassa, Pozsony, 1928). Műsoridejének nagy részében a magyar nemzetiségű, ill. a magyarul tudó hallgatóknak szól, de emellett vannak ukrán és ruszin nyelvű műsorai is. Programszerkezetét tekintve szinte minden műfajt (híradás, publicisztika, ifjúsági műsorok, zenei programok, hangjátékok stb.) magában foglal,...megnyit →
A Szlovák Rádió nemzetiségi részlege (Kassa, Pozsony, 1928). Műsoridejének nagy részében a magyar nemzetiségű, ill. a magyarul tudó hallgatóknak szól, de emellett vannak ukrán és ruszin nyelvű műsorai is. Programszerkezetét tekintve szinte minden műfajt (híradás, publicisztika, ifjúsági műsorok, zenei programok, hangjátékok stb.) magában foglal,...megnyit →
Részletek
A Pátria Rádió szerkesztősége (FI)
A Szlovák Rádió nemzetiségi részlege (Kassa, Pozsony, 1928). Műsoridejének nagy részében a magyar nemzetiségű, ill. a magyarul tudó hallgatóknak szól, de emellett vannak ukrán és ruszin nyelvű műsorai is. Programszerkezetét tekintve szinte minden műfajt (híradás, publicisztika, ifjúsági műsorok, zenei programok, hangjátékok stb.) magában foglal, és igyekszik az összes korosztályhoz szólni. A szlovákiai magyar rádiózás több mint nyolc évtizedes múltra tekint vissza. A Szlovák Rádió 1928. dec. 16-án közvetített először magyarul Kassáról, a következő év febr.-jában pedig megkezdődött a rendszeres pozsonyi közvetítés is. 1934 febr.-jától a pozsonyi adó naponta sugárzott magyar nyelvű műsort. Az esti órákban 50 percet Pozsonyból, 25–30 percet Kassáról közvetítettek. A műsorok azonban csupán az első Csehszlovák Köztársaság fennállásának utolsó évében kezdtek a szlovákiai magyarok valós problémáival foglalkozni, s a véleményeknek a korábbitól sokkal szélesebb skáláját felvonultatni. A Tiso-féle Szlovák Köztársaság megalakulását követően a Szlovák Rádió 1944-ig hetente két alkalommal kb. egy órányi műsort sugárzott magyar nyelven. A műsorban a hírek mellett az irodalmi összeállítások domináltak, de gyakran szerepeltek a pozsonyi magyar kulturális élet szereplői is. A második vh.-t követően 1949 jan.-jában kezdte meg – Pozsonyból – magyar nyelvű műsorainak sugárzását a Szlovák Rádió. A kezdeti időszakban a magyar adás naponta 2 alkalommal – reggel és délben – összesen 40–60 perces műsort sugárzott. A Varsói Szerződés csapatainak 1968. aug. 21-i csehszlovákiai bevonulását követően a Szlovák Rádió illegalitásba vonult, s ismeretlen helyszínekről magyar nyelven – Gabonaváros néven – is sugárzott híreket, közleményeket, passzív ellenállásra buzdító felhívásokat. Az 1989-es nov.-i események a magyar adás életében is jelentős változásokat hoztak. A megváltozott társadalmi helyzetben a szerkesztők sokkal önállóbban és gyakorlatilag függetlenül készíthették műsoraikat, mind a riporterek, mind a riportalanyok bátran elmondhatták véleményüket. A műsor szerkezetében bizonyos átalakulás is végbement. Hétfőtől csütörtökig jobbára csak hírműsorok és zenei összeállítások kerültek adásba (a napi összműsoridő kb. 3 és fél óra), jelentősen bővült viszont a pénteki (6 és fél óra) és a hétvégi adás (10+10 óra) terjedelme. 1992 aug.-ától megszűntek a hétköznap reggel sugárzott hírblokkok és a magyar adás hétköznap délután 14 órától 18 óráig élő műsort közvetített Délutáni magazin, később Pavilon címmel. Szombaton és vasárnap pedig reggel 8 órától délután 18 óráig különböző összeállítások, zenei műsorok, riportok stb. kerültek adásba. Újabb változás állt be a műsorok szerkezetében 2009-ben, amikor is a Pátria Rádió magyar adása átállt a napi 12 órás (heti 84 órás) közvetítésre: Hétköznap és a hétvégén egyaránt reggel 6 órától 18 óráig jelentkezik különböző műsorokkal. 2012-ben a Szlovák Televíziót és a Szlovák Rádiót egy közszolgálati műsorkészítő intézménnyé vonták össze, így a rádió és a televízió magyar szerkesztősége is közös irányítás alá került. Jelenlegi igazgatója Lovász Attila. 1998–2009 között a magyar adás a magyarul beszélő romáknak is sugárzott műsort. – Ir. Papp Sándor–Protič János–Molnár László (összeáll.): Szlovák Rádió magyar adása 1928–1998 (1998).
Paulický Péter
(* 1948. jún. 30. Lelesz) Politológus, parlamenti képviselő. A homonnai vegyipari technikumban érettségizett (1967). 1970–1971-ben a moszkvai Komszomol Főiskolán tanult. A prágai Politikai Főiskolán 1981-ben politológusi oklevelet, 1983-ban doktori címet szerzett. 1988–1990-ben a pozsonyi Politikai Főiskola aspiránsa, 1990-től a történelemtudomány kandidátusa. Ekkortól a Demokratikus...megnyit →
(* 1948. jún. 30. Lelesz) Politológus, parlamenti képviselő. A homonnai vegyipari technikumban érettségizett (1967). 1970–1971-ben a moszkvai Komszomol Főiskolán tanult. A prágai Politikai Főiskolán 1981-ben politológusi oklevelet, 1983-ban doktori címet szerzett. 1988–1990-ben a pozsonyi Politikai Főiskola aspiránsa, 1990-től a történelemtudomány kandidátusa. Ekkortól a Demokratikus...megnyit →
Részletek
(* 1948. jún. 30. Lelesz) Politológus, parlamenti képviselő. A homonnai vegyipari technikumban érettségizett (1967). 1970–1971-ben a moszkvai Komszomol Főiskolán tanult. A prágai Politikai Főiskolán 1981-ben politológusi oklevelet, 1983-ban doktori címet szerzett. 1988–1990-ben a pozsonyi Politikai Főiskola aspiránsa, 1990-től a történelemtudomány kandidátusa. Ekkortól a Demokratikus Baloldal Pártjának Dunaszerdahelyi járási vezetője; 1990–1994 között a Demokratikus Baloldal Pártjának parlamenti képviselője a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában.
Paxy László
(* 1920. okt. 31. Zsitvabesenyő, † 2002. nov. 11. Egyházfa) Pápai káplán, címzetes esperes. A komáromi bencés gimnáziumban érettségizett (1939). Ezt követően az esztergomi Hittudományi Főiskolán folytatta tanulmányait; 1944. jún. 18-án szentelték pappá. 1944-ben hitoktató Nagymaroson, majd káplán és plébános különböző településeken. 1946-ban a...megnyit →
(* 1920. okt. 31. Zsitvabesenyő, † 2002. nov. 11. Egyházfa) Pápai káplán, címzetes esperes. A komáromi bencés gimnáziumban érettségizett (1939). Ezt követően az esztergomi Hittudományi Főiskolán folytatta tanulmányait; 1944. jún. 18-án szentelték pappá. 1944-ben hitoktató Nagymaroson, majd káplán és plébános különböző településeken. 1946-ban a...megnyit →
Részletek
(* 1920. okt. 31. Zsitvabesenyő, † 2002. nov. 11. Egyházfa) Pápai káplán, címzetes esperes. A komáromi bencés gimnáziumban érettségizett (1939). Ezt követően az esztergomi Hittudományi Főiskolán folytatta tanulmányait; 1944. jún. 18-án szentelték pappá. 1944-ben hitoktató Nagymaroson, majd káplán és plébános különböző településeken. 1946-ban a szentgyörgyi internálótábor lakója, mert a csehszlovák hatóságok kívánsága ellenére nem buzdította híveit a reszlovakizációra. Hívei közbenjárására szabadult. 1990-ben Szencen 18 szlovákiai magyar pappal megalakította a szlovákiai magyar katolikus papok társulatát, a Glóriát, amely az egyházi élet fellendítését, a magyar nyelvű lelkiségi irodalom és egyházi sajtó kiadását tűzte ki célul. Ismertek vallási, valláserkölcsi írásai, elmélkedései. – Fm. Testvérek Krisztusban (tan., 1991); Régi és új históriák (elb., 1993); Arccal vagy háttal Isten felé (tan., 1994); Magvetők életútja (visszaemlékezés, 2002).
Pázmaneum Társulás
Katolikus papok és világiak társulása (Dunaszerdahely, 2005). Célja az alapvető emberi értékek és a nemzeti identitás megerősítése a keresztény erkölcs szellemében. Fellép a felvidéki magyar katolikus közösség, elsősorban a magyar püspökkérdés ügyében. 2007-től a Komáromi Imanapok szervezője. Konferenciákat, zarándoklatokat és találkozókat szervez a vallás,...megnyit →
Katolikus papok és világiak társulása (Dunaszerdahely, 2005). Célja az alapvető emberi értékek és a nemzeti identitás megerősítése a keresztény erkölcs szellemében. Fellép a felvidéki magyar katolikus közösség, elsősorban a magyar püspökkérdés ügyében. 2007-től a Komáromi Imanapok szervezője. Konferenciákat, zarándoklatokat és találkozókat szervez a vallás,...megnyit →
Részletek
Katolikus papok és világiak társulása (Dunaszerdahely, 2005). Célja az alapvető emberi értékek és a nemzeti identitás megerősítése a keresztény erkölcs szellemében. Fellép a felvidéki magyar katolikus közösség, elsősorban a magyar püspökkérdés ügyében. 2007-től a Komáromi Imanapok szervezője. Konferenciákat, zarándoklatokat és találkozókat szervez a vallás, kultúra és művelődés területén. – Vezető: ThDr. Karaffa János atya (2005-2021); Karaffa Attila (2021)
Pázmány Péter Tudományos Társaság
Regionális hatáskörű tudományos társaság (Vágsellye, 2000). Fő célja Mátyusföld és Csallóköz középköri, ill. Mohács utáni történetének bemutatása, az esztergomi és a pozsonyi káptalanok levéltáraink és más egyházközségi levéltárak és könyvtárak feltérképezése, rendezése és számítógépes feldolgozása. Évente rendez szept. elején szakmai konferenciát és kiállítást Vágsellyén. –...megnyit →
Regionális hatáskörű tudományos társaság (Vágsellye, 2000). Fő célja Mátyusföld és Csallóköz középköri, ill. Mohács utáni történetének bemutatása, az esztergomi és a pozsonyi káptalanok levéltáraink és más egyházközségi levéltárak és könyvtárak feltérképezése, rendezése és számítógépes feldolgozása. Évente rendez szept. elején szakmai konferenciát és kiállítást Vágsellyén. –...megnyit →
Részletek
Regionális hatáskörű tudományos társaság (Vágsellye, 2000). Fő célja Mátyusföld és Csallóköz középköri, ill. Mohács utáni történetének bemutatása, az esztergomi és a pozsonyi káptalanok levéltáraink és más egyházközségi levéltárak és könyvtárak feltérképezése, rendezése és számítógépes feldolgozása. Évente rendez szept. elején szakmai konferenciát és kiállítást Vágsellyén. – Vezető: Novákné Pálinkás Veronika (2000).
Péchi Gusztáv
(* 1874. szept. 2. Brassó, † 1947. márc. 16. Nagyölved) Tanulmányíró. Teológiai tanulmányait Nagyszombatban végezte. Pár évig Ipolyságon káplánkodott, 1902-től 1918-ig az esztergomi papi szemináriumban tanított, 1918-tól haláláig Nagyölved plébánosa volt. Tanulmányaiban és könyveiben a newtoni fizika tételeit támadta, s Einstein relativitáselmélete ellen is fellépett. A két...megnyit →
(* 1874. szept. 2. Brassó, † 1947. márc. 16. Nagyölved) Tanulmányíró. Teológiai tanulmányait Nagyszombatban végezte. Pár évig Ipolyságon káplánkodott, 1902-től 1918-ig az esztergomi papi szemináriumban tanított, 1918-tól haláláig Nagyölved plébánosa volt. Tanulmányaiban és könyveiben a newtoni fizika tételeit támadta, s Einstein relativitáselmélete ellen is fellépett. A két...megnyit →
Részletek
(* 1874. szept. 2. Brassó, † 1947. márc. 16. Nagyölved) Tanulmányíró. Teológiai tanulmányait Nagyszombatban végezte. Pár évig Ipolyságon káplánkodott, 1902-től 1918-ig az esztergomi papi szemináriumban tanított, 1918-tól haláláig Nagyölved plébánosa volt. Tanulmányaiban és könyveiben a newtoni fizika tételeit támadta, s Einstein relativitáselmélete ellen is fellépett. A két vh. közti időszakban a katolikus lapokban (Világosság, Új Élet stb.) találkozunk a nevével. – Fm. A modern fizikai axiómák válsága (1907); Kritik der Relativitätstheorie Einsteins (1923); A relativitás elméletének liquidálása (1924); Berechnung der Sonnengesehwindigkeit (1925).