Rákosi Ernő; Mazurák
(* 1881. máj. 16. Igló, † 1973. jún. 15. Eperjes) Festő. 1899–1902-ben a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, 1902–1904-ben Bécsben, 1905–1909-ben Münchenben alkotott. 1910-től Eperjesen élt. 1961-ben Kiváló Munkáért Érdemrenddel tüntették ki. Korai portréfestészete posztimpresszionista szemléletű, tájábrázolásában a plein-air érvényesül. Kedvelt témáit adták a régi...megnyit →
(* 1881. máj. 16. Igló, † 1973. jún. 15. Eperjes) Festő. 1899–1902-ben a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, 1902–1904-ben Bécsben, 1905–1909-ben Münchenben alkotott. 1910-től Eperjesen élt. 1961-ben Kiváló Munkáért Érdemrenddel tüntették ki. Korai portréfestészete posztimpresszionista szemléletű, tájábrázolásában a plein-air érvényesül. Kedvelt témáit adták a régi...megnyit →
Részletek
Rákosi Ernő (SZM)
(* 1881. máj. 16. Igló, † 1973. jún. 15. Eperjes) Festő. 1899–1902-ben a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, 1902–1904-ben Bécsben, 1905–1909-ben Münchenben alkotott. 1910-től Eperjesen élt. 1961-ben Kiváló Munkáért Érdemrenddel tüntették ki. Korai portréfestészete posztimpresszionista szemléletű, tájábrázolásában a plein-air érvényesül. Kedvelt témáit adták a régi városrészletek; figurális kompozícióihoz a népéletből merített ihletet. Életművét végrendeletileg a Csemadokra hagyta.
Rancsó Dezső
Részletek
(* 1966. nov. 13. Ógyalla) Színész. Komáromban érettségizett 1984-ben. Műkedvelő színészként kezdte falujában; 1984-ben került a komáromi Magyar Területi Színházhoz. 1987–1991 között színész szakon végzett a pozsonyi Szépművészeti Akadémián. 1991-ben a veszprémi Petőfi Színházhoz szerződött, azóta ott játszik.
Ravasz Ábel
(*1986. jan. 14., Dunaszerdahely) Politológus, államtitkár. A szülővárosában végzett gimnáziumi tanulmányokat követően, az ELTÉ-n, a Corvinus Egyetemen és a Columbia Egyetemen folytatott szociológiai és politológiai tanulmányokat. 2007–2009 között a Demos Hungary elemzője, 2010-től a Publicus Slovensko vezető elemzője volt. 2011-től a Most-Híd párt tanácsadójaként dolgozott....megnyit →
(*1986. jan. 14., Dunaszerdahely) Politológus, államtitkár. A szülővárosában végzett gimnáziumi tanulmányokat követően, az ELTÉ-n, a Corvinus Egyetemen és a Columbia Egyetemen folytatott szociológiai és politológiai tanulmányokat. 2007–2009 között a Demos Hungary elemzője, 2010-től a Publicus Slovensko vezető elemzője volt. 2011-től a Most-Híd párt tanácsadójaként dolgozott....megnyit →
Részletek
Ravasz Abel (Somogyi foto)
(*1986. jan. 14., Dunaszerdahely) Politológus, államtitkár. A szülővárosában végzett gimnáziumi tanulmányokat követően, az ELTÉ-n, a Corvinus Egyetemen és a Columbia Egyetemen folytatott szociológiai és politológiai tanulmányokat. 2007–2009 között a Demos Hungary elemzője, 2010-től a Publicus Slovensko vezető elemzője volt. 2011-től a Most-Híd párt tanácsadójaként dolgozott. 2015-től a Bél Mátyás Intézet igazgatója volt. 2016-tól a SZK kormányának romaügyi kormánybiztosa.
Ravasz József
(* 1949. nov. 23. Apácaszakállas) Költő, szerkesztő, romológus. Dunaszerdahelyen érettségizett (1967). A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Szociáltudományi Karán szerzett oklevelet (2003). 1991-ben elindította a rövid életű Déli Hírlapot, 2002-től a roma kormánybiztos tanácsadói testületének tagja, 2004-től a Romológiai Kutató és Módszertani Intézet vezetője Dunaszerdahelyen....megnyit →
(* 1949. nov. 23. Apácaszakállas) Költő, szerkesztő, romológus. Dunaszerdahelyen érettségizett (1967). A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Szociáltudományi Karán szerzett oklevelet (2003). 1991-ben elindította a rövid életű Déli Hírlapot, 2002-től a roma kormánybiztos tanácsadói testületének tagja, 2004-től a Romológiai Kutató és Módszertani Intézet vezetője Dunaszerdahelyen....megnyit →
Részletek
Ravasz József (ST)
(* 1949. nov. 23. Apácaszakállas) Költő, szerkesztő, romológus. Dunaszerdahelyen érettségizett (1967). A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Szociáltudományi Karán szerzett oklevelet (2003). 1991-ben elindította a rövid életű Déli Hírlapot, 2002-től a roma kormánybiztos tanácsadói testületének tagja, 2004-től a Romológiai Kutató és Módszertani Intézet vezetője Dunaszerdahelyen. Versei, cikkei az 1980-as évektől jelennek meg, szerepelt a Próbaút (1986) c. antológiában. – Fm. Idegen kézműves (v., 1990); Jileskero Kheroro / Domček v srdci / Szívházikó (mesék roma, szlovák és magyar nyelven, 1992); Fakt / Čačikamiben / Tény (v., szlovák, roma és magyar nyelven, 2004); Vágy (v., 2004); Cigányország (mesék, 2005); A csallóközi romák identitástudata (tan., 2006); Dunaszerdahelyi prímások és zenészdinasztiák (tan., 2006).
Ravasz Marián
(* 1963. nov. 4. Dunaszerdahely) Építész. 1982–1988-ban a pozsonyi Műegyetem Műépítészeti Karán végezte tanulmányait. 1987– 1991-ben belsőtértervező; 1991-ben saját tervezőirodát nyitott Dunaszerdahelyen. 1992-ben a MAKONA tervezőirodában dolgozott Budapesten. Főleg Dunaszerdahelyen, de Ny-Szl. más városaiban is épít lakóházakat, irodaépületeket, áruházakat. Formavilága a szerves építészetből indul...megnyit →
(* 1963. nov. 4. Dunaszerdahely) Építész. 1982–1988-ban a pozsonyi Műegyetem Műépítészeti Karán végezte tanulmányait. 1987– 1991-ben belsőtértervező; 1991-ben saját tervezőirodát nyitott Dunaszerdahelyen. 1992-ben a MAKONA tervezőirodában dolgozott Budapesten. Főleg Dunaszerdahelyen, de Ny-Szl. más városaiban is épít lakóházakat, irodaépületeket, áruházakat. Formavilága a szerves építészetből indul...megnyit →
Részletek
(* 1963. nov. 4. Dunaszerdahely) Építész. 1982–1988-ban a pozsonyi Műegyetem Műépítészeti Karán végezte tanulmányait. 1987– 1991-ben belsőtértervező; 1991-ben saját tervezőirodát nyitott Dunaszerdahelyen. 1992-ben a MAKONA tervezőirodában dolgozott Budapesten. Főleg Dunaszerdahelyen, de Ny-Szl. más városaiban is épít lakóházakat, irodaépületeket, áruházakat. Formavilága a szerves építészetből indul ki, épületei összhangban vannak környezetükkel.
Reflex
Közéleti hetilap (Komárom, 1990. jan.–júl.). A Független Magyar Kezdeményezés adta ki. A mozgalmat érintő kérdéseken túl a közélet időszerű problémáival foglalkozott. Munkatársai ismert szlovákiai magyar írók voltak: Cúth János, Finta László, Fülöp Antal, Soóky László. Hat hónap múlva anyagi okok miatt megszűnt. – Szerk. Cúth...megnyit →
Közéleti hetilap (Komárom, 1990. jan.–júl.). A Független Magyar Kezdeményezés adta ki. A mozgalmat érintő kérdéseken túl a közélet időszerű problémáival foglalkozott. Munkatársai ismert szlovákiai magyar írók voltak: Cúth János, Finta László, Fülöp Antal, Soóky László. Hat hónap múlva anyagi okok miatt megszűnt. – Szerk. Cúth...megnyit →
Részletek
Közéleti hetilap (Komárom, 1990. jan.–júl.). A Független Magyar Kezdeményezés adta ki. A mozgalmat érintő kérdéseken túl a közélet időszerű problémáival foglalkozott. Munkatársai ismert szlovákiai magyar írók voltak: Cúth János, Finta László, Fülöp Antal, Soóky László. Hat hónap múlva anyagi okok miatt megszűnt. – Szerk. Cúth János.
Református Egyház és Iskola
A szl.-i és kárpátaljai ref.-sok hivatalos lapja (Rozsnyó, Losonc, Nagykapos, 1921–1938). Belső munkatársai Isaak Imre, Péter Mihály, Peleskey Sándor, Sörös Béla, Kőműves Sándor. A lap iskolaügyi, tanügypolitikai kérdésekkel is folyamatosan foglalkozott, és a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesülettel karöltve támogatta a felekezeti iskolák személyi államosításának...megnyit →
A szl.-i és kárpátaljai ref.-sok hivatalos lapja (Rozsnyó, Losonc, Nagykapos, 1921–1938). Belső munkatársai Isaak Imre, Péter Mihály, Peleskey Sándor, Sörös Béla, Kőműves Sándor. A lap iskolaügyi, tanügypolitikai kérdésekkel is folyamatosan foglalkozott, és a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesülettel karöltve támogatta a felekezeti iskolák személyi államosításának...megnyit →
Részletek
A szl.-i és kárpátaljai ref.-sok hivatalos lapja (Rozsnyó, Losonc, Nagykapos, 1921–1938). Belső munkatársai Isaak Imre, Péter Mihály, Peleskey Sándor, Sörös Béla, Kőműves Sándor. A lap iskolaügyi, tanügypolitikai kérdésekkel is folyamatosan foglalkozott, és a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesülettel karöltve támogatta a felekezeti iskolák személyi államosításának és a világi tanfelügyelők bevonásának ügyét. – Szerk. Magda Sándor, Réz László, Kövy Árpád, Szőke István, Zsemlye Lajos.
Református Élet
Részletek
A rövid életű egyetemista ifjúsági mozgalmi csoportnak, a Bethlen Gábor Mozgalomnak a folyóirata (Pozsony, 1934 jan.–okt.). Nyolc száma jelent meg. – Szerk. Narancsik Imre, Varga Imre.
Református Ifjú
Részletek
Ifjúsági havi folyóirat (Komárom, 1933 okt.–1934 szept.). Összesen 10 száma jelent meg. Tehetséges diákoktól is számos cikket közölt. – Szerk. Tóth Kálmán, Puzsér Endre.
Református Irodalmi Társaság
Részletek
A csehszl. magyar ref. egyház 1923-ban Léván tartott első zsinatán alakult, szervezeti szabályzatát az ott hozott VIII. törvénycikk tartalmazza. Nem nyilvános, hanem belső egyházi szervezet volt. Tagjai nagyrészt teológusok, lelkipásztorok voltak, szervezeti tevékenységük a hivatalos egyházi laphoz, a Református Egyház és Iskolához kötődött.
Református Leány
Részletek
Ifjúsági havi folyóirat (Marcelháza, 1931–1934). – Szerk. Tárnok Gyula.
Református Sión
Részletek
reformatus sion
Egyházi folyóirat (Búcs, 1928–1934). Havonta jelent meg. Főmunkatársai Nagy Lajos, Parais Árpád, Zajdó László és Zsemlye Lajos voltak. – Szerk. Soós Károly.
Református Teológiai Szeminárium
Magyar nyelvű református hittudományi főiskola a két vh. közötti időszakban (Losonc, 1925 okt.–1939. jan. 31.). Létrehozását a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban már a 20-as évek elejétől jelentkező lelkészhiány indokolta. A ref. egyház legfőbb kormányzó szerve, az Egyetemes Konvent 1922-ben és 1923-ban beadvánnyal fordult a...megnyit →
Magyar nyelvű református hittudományi főiskola a két vh. közötti időszakban (Losonc, 1925 okt.–1939. jan. 31.). Létrehozását a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban már a 20-as évek elejétől jelentkező lelkészhiány indokolta. A ref. egyház legfőbb kormányzó szerve, az Egyetemes Konvent 1922-ben és 1923-ban beadvánnyal fordult a...megnyit →
Részletek
Magyar nyelvű református hittudományi főiskola a két vh. közötti időszakban (Losonc, 1925 okt.–1939. jan. 31.). Létrehozását a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban már a 20-as évek elejétől jelentkező lelkészhiány indokolta. A ref. egyház legfőbb kormányzó szerve, az Egyetemes Konvent 1922-ben és 1923-ban beadvánnyal fordult a csehszl. hatóságokhoz magyar nyelvű teológia alapítása ügyében, s mikor azok a kérelmet elutasították, a konvent saját erőből és a külföldi – főleg amerikai és skóciai – testvéregyházak hatékony támogatásából hozta létre az intézményt. A szervező munkát Sörös Béla losonci lelkész irányította, s ő lett az intézet igazgatója is. Az előadásokat jól összeválogatott, felkészült oktatógárda tartotta (Bacsó Gyula, Galambos Zoltán, Kúr Géza, Narancsik Imre, Péter Mihály, Szőke István, Mo.-ról Módis László és Papp Ferenc, Erdélyből Tunyogi Csapó András és Nagy József stb.). A teológiai szeminárium, amelynek működését a csehszl. állam de iure sohasem ismerte el, 1938 végéig 123 lelkészt képzett. Az első bécsi döntés utáni időben az intézmény fenntartása szükségtelennek látszott; utolsó hallgatói 1939 jan.-jától a m.i intézményekben folytatták tanulmányaikat. – Vezető: Sörös Béla.
Református Újság
Egyházi folyóirat (Deregnyő, 1994). A Lónyay Gábor Polgári Társulás a kiadója, terjesztője a Deregnyői Református Keresztyén Gyülekezet. Van irodalmi, ill. gyermekrovata is. 1995 elején a lap szerkesztői állították össze a Szeretetnaptár I. évfolyamát, mely a zürichi Glaube in der 2. Welt támogatásával jelent meg. –...megnyit →
Egyházi folyóirat (Deregnyő, 1994). A Lónyay Gábor Polgári Társulás a kiadója, terjesztője a Deregnyői Református Keresztyén Gyülekezet. Van irodalmi, ill. gyermekrovata is. 1995 elején a lap szerkesztői állították össze a Szeretetnaptár I. évfolyamát, mely a zürichi Glaube in der 2. Welt támogatásával jelent meg. –...megnyit →
Részletek
Egyházi folyóirat (Deregnyő, 1994). A Lónyay Gábor Polgári Társulás a kiadója, terjesztője a Deregnyői Református Keresztyén Gyülekezet. Van irodalmi, ill. gyermekrovata is. 1995 elején a lap szerkesztői állították össze a Szeretetnaptár I. évfolyamát, mely a zürichi Glaube in der 2. Welt támogatásával jelent meg. – Szerk. Csoma László.
Református Világszemle
Negyedévenként megjelenő világnézeti folyóirat (Szap, 1931–1935). Csekes Béla világlátott ember volt, Skóciában is tanult, majd Kanadában misszionárius és az USA-ban utazó lelkész volt. Lapját nemcsak a hazai reformátusoknak szánta, hanem a világban szétszóródott magyar hittestvéreinek is, s előfizetői és levelezői voltak Alaszkából, Bulgáriából (Szófiai...megnyit →
Negyedévenként megjelenő világnézeti folyóirat (Szap, 1931–1935). Csekes Béla világlátott ember volt, Skóciában is tanult, majd Kanadában misszionárius és az USA-ban utazó lelkész volt. Lapját nemcsak a hazai reformátusoknak szánta, hanem a világban szétszóródott magyar hittestvéreinek is, s előfizetői és levelezői voltak Alaszkából, Bulgáriából (Szófiai...megnyit →
Részletek
Negyedévenként megjelenő világnézeti folyóirat (Szap, 1931–1935). Csekes Béla világlátott ember volt, Skóciában is tanult, majd Kanadában misszionárius és az USA-ban utazó lelkész volt. Lapját nemcsak a hazai reformátusoknak szánta, hanem a világban szétszóródott magyar hittestvéreinek is, s előfizetői és levelezői voltak Alaszkából, Bulgáriából (Szófiai Magyar Társaság), Franciaországból, a Fokföldről, a Hawai-szigetekről, Japánból, Kanadából, Skóciából, Törökországból és az USA-ból. – Szerk. Csekes Béla.
Reggeli Kurír
Részletek
Heti riport- és sportlap (Kassa, 1929–1931). A Hétfői Kurír folytatójaként jelent meg. 1931. nov. 30-tól Heti Kurír néven élt tovább. – Szerk. Guttman Miklós, György Ferenc, Volossynovich Béla, Guttman Arnold, Guttman László.
Rehorovszky Jenő
(* 1890. febr. 19. Keszegfalu, † 1951. aug. 29. Pozsony) Újságíró, lapszerkesztő. A komáromi gimnázium elvégzése után egy ideig a nagyszombati kat. teológián tanult. 1909-ben újságíró lett, a szabadkai, szegedi és székesfehérvári lapok belső munkatársa, majd 1919–1921-ben a nagybecskereki Futár c. riportlap kiadója és...megnyit →
(* 1890. febr. 19. Keszegfalu, † 1951. aug. 29. Pozsony) Újságíró, lapszerkesztő. A komáromi gimnázium elvégzése után egy ideig a nagyszombati kat. teológián tanult. 1909-ben újságíró lett, a szabadkai, szegedi és székesfehérvári lapok belső munkatársa, majd 1919–1921-ben a nagybecskereki Futár c. riportlap kiadója és...megnyit →
Részletek
(* 1890. febr. 19. Keszegfalu, † 1951. aug. 29. Pozsony) Újságíró, lapszerkesztő. A komáromi gimnázium elvégzése után egy ideig a nagyszombati kat. teológián tanult. 1909-ben újságíró lett, a szabadkai, szegedi és székesfehérvári lapok belső munkatársa, majd 1919–1921-ben a nagybecskereki Futár c. riportlap kiadója és szerkesztője. 1921-től haláláig Pozsonyban élt, s többek között a Híradó, az Esti Újság, az Új Hírek, a Magyar Hírlap munkatársa, a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi szerkesztője, valamint a Hétfői Újság és a Színház és Mozi felelős szerkesztője volt. A szlovák állam idején több alkalmi kiadványt szerkesztett: Sport-Futár (1940); Magyar Színházi Napok (1941, 1942); Fürdő és Strand Magazin (szlovák, német, magyar nyelvű, 1943).
Reichental Ferenc
(* 1895. máj. 6. Nagylég, † 1971. ápr. 2. New York – Hollis [USA]) Festőművész, grafikus. 1906–1914-ben végezte középiskolai tanulmányait Pozsonyban és Győrött. 1915–1916-ban katonaként szolgált, majd orosz fogságba került. 1920–1921-ben a szentpétervári Képzőművészeti Akadémián tanult, majd Irkutszkban tanított. 1921-ben visszatért Csehszl.-ba. 1925-ben németországi,...megnyit →
(* 1895. máj. 6. Nagylég, † 1971. ápr. 2. New York – Hollis [USA]) Festőművész, grafikus. 1906–1914-ben végezte középiskolai tanulmányait Pozsonyban és Győrött. 1915–1916-ban katonaként szolgált, majd orosz fogságba került. 1920–1921-ben a szentpétervári Képzőművészeti Akadémián tanult, majd Irkutszkban tanított. 1921-ben visszatért Csehszl.-ba. 1925-ben németországi,...megnyit →
Részletek
Reichental Ferenc (SZM)
(* 1895. máj. 6. Nagylég, † 1971. ápr. 2. New York – Hollis [USA]) Festőművész, grafikus. 1906–1914-ben végezte középiskolai tanulmányait Pozsonyban és Győrött. 1915–1916-ban katonaként szolgált, majd orosz fogságba került. 1920–1921-ben a szentpétervári Képzőművészeti Akadémián tanult, majd Irkutszkban tanított. 1921-ben visszatért Csehszl.-ba. 1925-ben németországi, 1926-ban franciaországi tanulmányutat tett. 1931-ben Pozsonyban festőiskolát nyitott. 1933–1938-ban a pozsonyi Iparművészeti Iskolán tanított. 1939–1945 között családjával együtt álnéven Mo.-on élt, a háború után hazatért. 1948-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Oroszországi tartózkodása alatt megismerkedett az orosz forradalmi művészettel és a baloldali ideológiával. Pályája elején főleg az expresszionizmus hatott rá, de foglalkoztatta a kubizmus és a szürrealizmus is. Művészetével az 1930-as években a legjobb szlovákiai modernek közé számított. 1948-as emigrációja után az USA-ban is sikeresen folytatta munkásságát. Műveit számos hazai és külföldi galéria őrzi. – Ir. Brogyányi Kálmán: ~. In: Forum, 1936/88–89.; Kohút, L.: ~. (mon., 1988).
Reinel János
(* 1888. máj. 15. Szatmárnémeti, † 1973. dec. 29. Pozsony) Újságíró, lapszerkesztő. A budapesti egyetemen jogot végzett, majd Pozsony vm. tisztviselője lett. Az 1918-as államfordulat után a magyar ellenzéki pártok kulturális csoportjához tartozott, és a sajtóban tevékenykedett. Szerkesztette a Mátyusföldi Lapokat, néhány évig társszerkesztője volt az Új...megnyit →
(* 1888. máj. 15. Szatmárnémeti, † 1973. dec. 29. Pozsony) Újságíró, lapszerkesztő. A budapesti egyetemen jogot végzett, majd Pozsony vm. tisztviselője lett. Az 1918-as államfordulat után a magyar ellenzéki pártok kulturális csoportjához tartozott, és a sajtóban tevékenykedett. Szerkesztette a Mátyusföldi Lapokat, néhány évig társszerkesztője volt az Új...megnyit →
Részletek
(* 1888. máj. 15. Szatmárnémeti, † 1973. dec. 29. Pozsony) Újságíró, lapszerkesztő. A budapesti egyetemen jogot végzett, majd Pozsony vm. tisztviselője lett. Az 1918-as államfordulat után a magyar ellenzéki pártok kulturális csoportjához tartozott, és a sajtóban tevékenykedett. Szerkesztette a Mátyusföldi Lapokat, néhány évig társszerkesztője volt az Új Aurórának, főszerkesztője a keresztényszocialista Magyar Néplapnak, alapítója és főszerkesztője a Magyar Minervának.
Reininger József
(* 1896. okt. 18. Somorja, † 1979. ápr. 20. Budapest) Költő. Modorban tanítóképzőt, Budapesten tanárképző főiskolát végzett. A két vh. között Somorján tanított (magántanárként eszperantót és orosz nyelvet). 1925—1938 között ipartestületi titkár volt szülővárosában. Az 1927. dec. 24. és 1928. dec. 15. között megjelenő Felsőcsallóköz...megnyit →
(* 1896. okt. 18. Somorja, † 1979. ápr. 20. Budapest) Költő. Modorban tanítóképzőt, Budapesten tanárképző főiskolát végzett. A két vh. között Somorján tanított (magántanárként eszperantót és orosz nyelvet). 1925—1938 között ipartestületi titkár volt szülővárosában. Az 1927. dec. 24. és 1928. dec. 15. között megjelenő Felsőcsallóköz...megnyit →
Részletek
(* 1896. okt. 18. Somorja, † 1979. ápr. 20. Budapest) Költő. Modorban tanítóképzőt, Budapesten tanárképző főiskolát végzett. A két vh. között Somorján tanított (magántanárként eszperantót és orosz nyelvet). 1925—1938 között ipartestületi titkár volt szülővárosában. Az 1927. dec. 24. és 1928. dec. 15. között megjelenő Felsőcsallóköz című regionális hetilap felelős szerkesztője. 1939—1942 között a somorjai magyar királyi állami polgári fiú- és leányiskola igazgatója. Tevékenyen részt vett Somorja társadalmi, kulturális, irodalmi és politikai életében. 1946-tól a pozsonyi cérnagyárban munkásként dolgozott. 1947 februárjában Magyarországra települt, de rövid időn belül visszatért szülőföldjére. 1949-ben végleg Budapestre költözött és nyugdíjba vonulásáig folytatta pedagógiai pályáját. Írt csehszl. magyar lapokba, valamint a Korunkba, s a moszkvai–lipcsei eszperantó nyelvű Nova Epokóba. – Fm. Hozsánna, ember! (v., 1929). – Ir. Presinszky Lajos: Felső-csallóközi arcképcsarnok (2000).
Reiter István 1.
(* 1944. okt. 21. Kassa, † 2024.júl. 15.) Hegedűművész, karmester, zeneszerző és tanár. Az általános iskolát Kassán (1950−1958) végezte, majd a Pozsonyi Konzervatórium növendéke volt (1958−1963), ezt követően a Kassai Konzervatóriumba járt (1963−1965), és a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát (1969). 1968-tól 1996-ig a...megnyit →
(* 1944. okt. 21. Kassa, † 2024.júl. 15.) Hegedűművész, karmester, zeneszerző és tanár. Az általános iskolát Kassán (1950−1958) végezte, majd a Pozsonyi Konzervatórium növendéke volt (1958−1963), ezt követően a Kassai Konzervatóriumba járt (1963−1965), és a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát (1969). 1968-tól 1996-ig a...megnyit →
Részletek
id. Reiter István (SZM)
(* 1944. okt. 21. Kassa, † 2024.júl. 15.) Hegedűművész, karmester, zeneszerző és tanár. Az általános iskolát Kassán (1950−1958) végezte, majd a Pozsonyi Konzervatórium növendéke volt (1958−1963), ezt követően a Kassai Konzervatóriumba járt (1963−1965), és a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát (1969). 1968-tól 1996-ig a Szlovák Filharmónia tagja és koncertmestere, 1997-től 2005-ig a Pozsonyi Konzervatóriumban tanított. A Cappella Istropolitana, a Szlovák Vonósnégyes, a Franz Lehár Orchester (Bécs), Pressburger Solisten, Slovakia Solisten és számos együttes gyakori vendége. Együttműködött többek között a következő művészekkel: Sergiu Celibidache, Carlo Cecchi, Ferencsik János, Riccardo Muti, Claudio Abbado, Paavo Jarvi, Václav Neumann, Zdeněk Košler, Václav Smetáček, Libor Pešek, Ladislav Slovák, Rajter Lajos, Fischer Ádám, Aram Khachaturian, Bohdan Warchal, Nino Rota, Ennio Morricone, Henrik Schering, Yehudi Menuhin, Kovács Dénes, Leonid Kogan, Igor Oistrach, Giddon Kremer, Viktor Pikaisen, Csaba Péter, Starker János, Jozef Podhoranský, Heinrich Schiff, Alfred Brendel, Maurizio Pollin, Schiff András, Ránki Dezső, Kocsis Zoltán, Fischer Annie, Jan Panenka, Halina Czerny Stefanska, Maurice André, Placido Domingo, Alfredo Kraus, Renata Scotto, Angela Gheorghiu, Josefine Baker, Gregor József. Pályafutása során több száz tévé-, rádió- és hanglemezfelvétel készült vele. 1997-től zenetanári tevékenysége mellett a szóló, ill. a bécsi zene nagy ismerőjévé, „Stehgeiger”-ré tökéletesítette magát. Könnyedén váltogatja a különböző stílusokat: a klasszikust, a bécsi szalonzenét (Strauss, Kálmán, Lehár) és a modern tánczenét (Cha-cha, Rock, Swing, Samba). Hosszú évek óta rendszeresen részt vesz a legnívósabb bécsi bálokon (Der Ball der Wiener Philharmoniker, Wiener Ärzteball, Wiener Polizeiball, Techniker-Cercle, Bonbon Ball, Wiener Blumenball, Ball der Philharmonie in Essen, Münchner Wiener Ball, „Moskauer Ballnacht” im Wiener Rathaus), és itthon (Nitrianský župný bál, Skalický župný bál, Medický ples – Bratislava, Bamabal – Bratislava, Filharmonický ples, Bratislavský ples, Weber-Terranova ples, Medický ples, Ples Ľudovej banky). Fiával, ifj. Reiter Istvánnal „Reiter Duó” néven rendszeresen fellép bel- és külföldön. Az „Andreas Kvartett” állandó tagja.
Reiter István 2.
(* 1976. március 27. Pozsony) Hegedűművész. Általános iskolai tanulmányait a pozsonyi Duna Utcai Alapiskolában végezte (1982−1990). A Pozsonyi Konzervatóriumban érettségizett (1995). A Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát (2003). Szakmai fejlődésére legnagyobb hatással id. Reiter István, Szabadi Vilmos, valamint Králik János voltak. 2001−2004 között japán turnékon...megnyit →
(* 1976. március 27. Pozsony) Hegedűművész. Általános iskolai tanulmányait a pozsonyi Duna Utcai Alapiskolában végezte (1982−1990). A Pozsonyi Konzervatóriumban érettségizett (1995). A Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát (2003). Szakmai fejlődésére legnagyobb hatással id. Reiter István, Szabadi Vilmos, valamint Králik János voltak. 2001−2004 között japán turnékon...megnyit →
Részletek
Ifj. Reiter István (SZM)
(* 1976. március 27. Pozsony) Hegedűművész. Általános iskolai tanulmányait a pozsonyi Duna Utcai Alapiskolában végezte (1982−1990). A Pozsonyi Konzervatóriumban érettségizett (1995). A Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát (2003). Szakmai fejlődésére legnagyobb hatással id. Reiter István, Szabadi Vilmos, valamint Králik János voltak. 2001−2004 között japán turnékon vett részt, 2002-től rendszeresen szerepel Európa-szerte a pozsonyi Solamente Naturali barokk zenekarral. 2003−2004-ben együttműködött a Camerata Europeana (Stuttgart) zenekarral. 2005-ben sikeres próbajáték révén tagja lett a Recreation – Grosses Orchester Graz nevű grazi zenekarnak. 2006-ban felvételt nyert a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarába. 2012-től állandó kisegítő a Szlovák Filharmóniában. 1997-től rendszeresen lép fel a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekara, Szlovák Filharmónia, Szlovák Állami Kamarazenekar (Zsolna), Franz Lehár Orchester (Bécs), Cappella Istropolitana, Solamente Naturali, Musica Aeterna, Haydn Sinfonietta Wien. 2011-ben zenei szerkesztőként dolgozott a Pátria Rádióba. id. Reiter Istvánnal együtt lépnek fel (Reiter Duó). – Fm. Reiter István szalonzenekara (2004); Reiter Duó (2009).
Reiter Zoltán
(* 1974. aug. 5. Kassa) Színész. Az általános iskolát és gimnáziumot szülővárosában végezte. Az érettségi után Pozsonyban a Színművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol 1997-ben végzett. 1992–93-ban a Komáromi Jókai Színház társulatának a tagja. 1997–98 között a Miskolci Nemzeti Színházban tevékenykedett, majd 1998–2009 között a Kecskeméti Katona József...megnyit →
(* 1974. aug. 5. Kassa) Színész. Az általános iskolát és gimnáziumot szülővárosában végezte. Az érettségi után Pozsonyban a Színművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol 1997-ben végzett. 1992–93-ban a Komáromi Jókai Színház társulatának a tagja. 1997–98 között a Miskolci Nemzeti Színházban tevékenykedett, majd 1998–2009 között a Kecskeméti Katona József...megnyit →
Részletek
Reiter Zoltán (TSZA)
(* 1974. aug. 5. Kassa) Színész. Az általános iskolát és gimnáziumot szülővárosában végezte. Az érettségi után Pozsonyban a Színművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol 1997-ben végzett. 1992–93-ban a Komáromi Jókai Színház társulatának a tagja. 1997–98 között a Miskolci Nemzeti Színházban tevékenykedett, majd 1998–2009 között a Kecskeméti Katona József Színházban játszott. 2009-től a Kassai Thália Színház társulatának tagja, s 2011-től egyúttal az egri Gárdonyi Géza Színház vendégművésze is. – Főbb színházi szerepei: Kedves kolléga (Slawomir Mrożek: Elvarázsolt éjszaka); Rendőrfőnök (Iszaak Dunajevszkij: Szabad szél); Az örök Török (Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös); Rumenka (Dusan Kovačević: III. Radován); Bernard (Arthur Miller: Az ügynök halála); Tégla (Weöres Sándor: Csalóka Péter); Bouton (Mihail Bulgakov: Álszentek összeesküvése); Adolf (Spiró György: Liliomfiék az Alföldön); Füles (Karinthy Frigyes: Játsszunk Micimackót); Káin (Sütő András: Káin és Ábel); Tóni (Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő); Benvolio (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Halál (Sibylle Berg: Helge élete); Hlesztakov (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor); Floridor (Lucien Hervé: Nebántsvirág); Vojnyickij (Anton Pavlovics Csehov: A Manó); Ernesto Roma (Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit); Renegát (Hubay Miklós: Elnémulás); Cirkuszigazgató (Lázár Ervin: A kisfiú meg az oroszlánok); Plumpudding, borbély (Huszka Jenő–Martos Ferenc: Bob herceg); dr. Juhos Buda, rendőrőrnagy (Tasnádi István: Finito); Kölyök (Presser Gábor–Horváth Péter–Sztevanovity Dusán: A padlás); Hud (Galt Macdermot–James Rado–Gerome Ragni: Hair); Beszélő tücsök (Carlo Collodi: Pinokkió); Florimond Herve, zeneszerző (Kálmán Imre: Montmartre-i ibolya); Fekete Péter (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Ibolya Ede, költő és zsurnaliszta (Zerkovitz Béla–Szilágyi László: Csókos asszony). – Díjak, elismerések: Radó-díj, 2005. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Remák Zoltán
Részletek
(* 1977. jan. 5. Szepsi) Országúti kerékpáros. Élsportolóként többek között a kassai VŠ, a ZŤS Dubnica, a Dukla Trenčín és a Ferencváros csapatában versenyzett. Két alkalommal is győzött a Tour de Hongrie-n, s a Gemenc Nagydíjat is kétszer nyerte el.
Remény
Részletek
Katolikus hetilap (Pozsony, 1990). A Glória Kiadó, a Szlovákiai Magyar Katolikus Papok Társulata adja ki. 2001-ig nyolc, azóta tizenkét oldalon jelenik meg. A szerkesztőség különféle rendezvényeket is szervez, melyek a felvidéki magyar katolikusok lelki-szellemi fejlődését szolgálják. – Szerk. Koller Gyula (1990); Herdics György (2001).
Reményi József
(* 1891. dec. 1. Pozsony, † 1956. szept. 25. Cleveland [USA]) Író, kritikus, irodalomtörténész. Gyermek- és ifjúkorát Pozsonyban töltötte. Rövid ideig jogot hallgatott, majd a bécsi kereskedelmi akadémián végzett. 1913-ban az USA-ba ment, ahol először konzulátusi tisztviselőként, majd újságíróként dolgozott. 1926-ban a clevelandi egyetem tanára lett. –...megnyit →
(* 1891. dec. 1. Pozsony, † 1956. szept. 25. Cleveland [USA]) Író, kritikus, irodalomtörténész. Gyermek- és ifjúkorát Pozsonyban töltötte. Rövid ideig jogot hallgatott, majd a bécsi kereskedelmi akadémián végzett. 1913-ban az USA-ba ment, ahol először konzulátusi tisztviselőként, majd újságíróként dolgozott. 1926-ban a clevelandi egyetem tanára lett. –...megnyit →
Részletek
(* 1891. dec. 1. Pozsony, † 1956. szept. 25. Cleveland [USA]) Író, kritikus, irodalomtörténész. Gyermek- és ifjúkorát Pozsonyban töltötte. Rövid ideig jogot hallgatott, majd a bécsi kereskedelmi akadémián végzett. 1913-ban az USA-ba ment, ahol először konzulátusi tisztviselőként, majd újságíróként dolgozott. 1926-ban a clevelandi egyetem tanára lett. – Első írásai a pozsonyi Felsőmagyarországi Híradóban jelentek meg. Amerikában számos angol nyelvű tanulmányt s könyvet is írt a magyar irodalomról, de szépirodalmi műveit továbbra is magyarul írta. A kisebbségi magyar irodalmi élettel élénk kapcsolatot tartott, művei közül négyet Szlovákiában adtak ki. A csehszl. magyar lapokban gyakran publikált, főleg a Magyar Minervában, ahol Egy amerikai magyar író naplójából címen állandó rovata volt. A mo.-i, erdélyi és jugoszláviai ir. élettel is tevékeny kapcsolatban állt, szépírói munkásságát Babits, Kosztolányi, Schöpflin Aladár és Kuncz Aladár is figyelemmel kísérték. A pozsonyi Magyar Minervát és a mo.-i Magyar Írást anyagilag támogatta. – Fm. Akik árnyékban élnek (elb., 1912); Éjféli emberek (elb., 1913); Jó hinni (r., 1923); Emberek, ne sírjatok (r., 1926); Lesz-e reggel? (r., 1928); Élni kell (r., 1932); Idegenben (v., 1934); Szerelmesek voltak (r., 1936).
Renaissance
Kultúregyesület (Kassa, 1925). Irodalmi szekcióját négy éven keresztül Jarnó József vezette. Tagjai nagy részben a kassai magyar nemzetiségű polgári baloldali fiatal értelmiségiek soraiból verbuválódtak. A klub tevékenysége főleg a világ- és a magyar irodalom terjesztésére irányult. Vezetőik közül nem egyet megtalálhatunk a Kazinczy Társaság...megnyit →
Kultúregyesület (Kassa, 1925). Irodalmi szekcióját négy éven keresztül Jarnó József vezette. Tagjai nagy részben a kassai magyar nemzetiségű polgári baloldali fiatal értelmiségiek soraiból verbuválódtak. A klub tevékenysége főleg a világ- és a magyar irodalom terjesztésére irányult. Vezetőik közül nem egyet megtalálhatunk a Kazinczy Társaság...megnyit →
Részletek
Kultúregyesület (Kassa, 1925). Irodalmi szekcióját négy éven keresztül Jarnó József vezette. Tagjai nagy részben a kassai magyar nemzetiségű polgári baloldali fiatal értelmiségiek soraiból verbuválódtak. A klub tevékenysége főleg a világ- és a magyar irodalom terjesztésére irányult. Vezetőik közül nem egyet megtalálhatunk a Kazinczy Társaság tagjai között is. Az ő meghívásukra látogatott Kassára több jelentős magyar író, többek között Móricz Zsigmond.
Rényi Magda
(* 1926. jún. 26. Kékkő, † 1996. jan. 21. Besztercebánya) Meseíró, szerkesztő. Losoncon járt gimnáziumba, de nem érettségizhetett, mert 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan 1945-ben tért haza. 1950-től Besztercebányán élt, ahol a ČTK (Cseh Sajtóiroda) munkatársa, majd 1960–1996-ig a Szlovák Rádió helyi stúdiójának volt...megnyit →
(* 1926. jún. 26. Kékkő, † 1996. jan. 21. Besztercebánya) Meseíró, szerkesztő. Losoncon járt gimnáziumba, de nem érettségizhetett, mert 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan 1945-ben tért haza. 1950-től Besztercebányán élt, ahol a ČTK (Cseh Sajtóiroda) munkatársa, majd 1960–1996-ig a Szlovák Rádió helyi stúdiójának volt...megnyit →
Részletek
(* 1926. jún. 26. Kékkő, † 1996. jan. 21. Besztercebánya) Meseíró, szerkesztő. Losoncon járt gimnáziumba, de nem érettségizhetett, mert 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan 1945-ben tért haza. 1950-től Besztercebányán élt, ahol a ČTK (Cseh Sajtóiroda) munkatársa, majd 1960–1996-ig a Szlovák Rádió helyi stúdiójának volt a szerkesztője. Fm: Egyszer volt, hol nem volt (mesék, 1957); A telhetetlen tarisznya (mesék, 1961).
RÉV – Magyar Kultúra Háza
Kulturális szervezet (Komárom, 1998). Fő tevékenysége: felvidéki magyar és szlovák, erdélyi folklór produkciók bemutatása, fesztiválok, táncházak és képzőművészeti kiállítások és kulturális borvacsorák szervezése. Teret biztosít színházi egyetemi rendezvények, jazz, blues, alternatív zenei irányzatok bemutatásához. Fenntartó szervezete a Rév Polgári Társulás. – Vezető: Gágyor Zille és Fekete...megnyit →
Kulturális szervezet (Komárom, 1998). Fő tevékenysége: felvidéki magyar és szlovák, erdélyi folklór produkciók bemutatása, fesztiválok, táncházak és képzőművészeti kiállítások és kulturális borvacsorák szervezése. Teret biztosít színházi egyetemi rendezvények, jazz, blues, alternatív zenei irányzatok bemutatásához. Fenntartó szervezete a Rév Polgári Társulás. – Vezető: Gágyor Zille és Fekete...megnyit →
Részletek
Kulturális szervezet (Komárom, 1998). Fő tevékenysége: felvidéki magyar és szlovák, erdélyi folklór produkciók bemutatása, fesztiválok, táncházak és képzőművészeti kiállítások és kulturális borvacsorák szervezése. Teret biztosít színházi egyetemi rendezvények, jazz, blues, alternatív zenei irányzatok bemutatásához. Fenntartó szervezete a Rév Polgári Társulás. – Vezető: Gágyor Zille és Fekete Gábor.
Rév József
Részletek
(* 1892. Nagymihály, † 1944. Auschwitz) Költő. Jogot tanult Pozsonyban, majd Selmecbányán dolgozott ügyvédként. A Kassai Naplóban és vidéki lapokban publikált. – Fm. Készülődöm (v., 1911); Dalol a csend (v., 1924); Még nincs későn (v., 1936).