Pedagógusfórum
Részletek
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége kiadványa (2003). Eredetileg hírlevélként indult, a tanév ideje alatt havi rendszerességgel tájékoztatja a szövetség tagjait a szervezet és a magyar tanítási nyelvű iskolák életéről. – Szerk. Lendvay Tibor; Hajtman Béla.
Peéry Rezső; Limbacher
(* 1910. márc. 27. Pozsony, † 1977. nov. 11. Stuttgart [Németország]) Író, publicista. Iskoláit szülővárosában kezdte; egyetemi tanulmányait Pozsonyban, Prágában és Párizsban végezte; 1932-ben magyar–francia–filozófia szakos tanári oklevelet szerzett. A Sarló mozgalom egyik alapítója és vezéregyénisége volt, kezdetben elsősorban baloldali lapokban publikált. Az 1930-as...megnyit →
(* 1910. márc. 27. Pozsony, † 1977. nov. 11. Stuttgart [Németország]) Író, publicista. Iskoláit szülővárosában kezdte; egyetemi tanulmányait Pozsonyban, Prágában és Párizsban végezte; 1932-ben magyar–francia–filozófia szakos tanári oklevelet szerzett. A Sarló mozgalom egyik alapítója és vezéregyénisége volt, kezdetben elsősorban baloldali lapokban publikált. Az 1930-as...megnyit →
Részletek
Peéry Rezső (FI)
(* 1910. márc. 27. Pozsony, † 1977. nov. 11. Stuttgart [Németország]) Író, publicista. Iskoláit szülővárosában kezdte; egyetemi tanulmányait Pozsonyban, Prágában és Párizsban végezte; 1932-ben magyar–francia–filozófia szakos tanári oklevelet szerzett. A Sarló mozgalom egyik alapítója és vezéregyénisége volt, kezdetben elsősorban baloldali lapokban publikált. Az 1930-as évek közepétől azonban már a polgári eszmék hirdetője. Egy ideig a pozsonyi magyar gimnáziumban tanított, miközben a szlovákiai magyar publicisztika meghatározó alakjává vált. Az első bécsi döntést követően Pozsonyban maradt, ahol – Szalatnai Rezsőhöz hasonlóan – lapszerkesztőként és publicistaként az első Szlovák Köztársaságban élő magyarság egyik – a fasizmust elutasító – szellemi vezére volt. Az 1945-ben kezdődött jogfosztottság idején nyíltan tiltakozott a szlovákiai magyarokat ért megtorlások miatt, s több memorandumot fogalmazott meg ügyükben. A jogfosztó intézkedések miatt 1946-ban Mo.-ra költözött, ahol egy ideig a szociáldemokrata párt irodájában dolgozott, majd Mosonmagyaróvárott, ill. Sopronban vállalt gimnáziumi tanári állást. 1956-ban a soproni Ideiglenes Nemzeti Tanács helyettes vezetője volt. A forradalom bukása után emigrációba vonult. Egy ideig Ausztriában élt; később a németországi Stuttgartban telepedett le, és a reutlingeni pedagógiai főiskola könyvtárosa lett. A magyar emigráció lapjaiban aktív publicisztikai tevékenységet folytatott, de munkatársa volt a Szabad Európa Rádiónak is. – Fm. Peremmagyarok az idő sodrában (tan., 1941); Réforme et révolution en Pannonie (Brüsszel, 1962); Requiem egy országrészért (München, 1975); Malomkövek között (Stuttgart, 1977); Gondolatok a tehervagonban, avagy védőbeszéd a szlovákiai magyarok perében (1993); A végzet bábjátéka, avagy Peremmagyarok az idő sodrában (1994); Európa önvédelme, avagy magánbeszéd az egyszemélyes hazáról (1996); Szemben az emlékekkel (esszér., 2000); Kedves Rezső! Drága Bió! Peéry Rezső és Szalatnai Rezső levelezése (2001).
Pék László
Részletek
(* 1951. jún. 16. Taksonyfalva) Gimnáziumi tanár. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1970-ben, 1975-ben matematika–földrajz–informatika szakos tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Comenius Egyetemen. 1975-től a galántai magyar gimnázium tanára, 1990-től igazgatója. 2002–2014 között a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.
Pénzes Éva
(* 1955. okt. 2. Ipolyság, † 2015. márc. 29. Budapest) Kultúra- és közösségszervező. Gyermekkorát szülőfalujában, Deménden töltötte. Az Ipolysági Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1975), ahol bekapcsolódott a Vas Ottó vezette irodalmi színpad munkájába. Pozsonyban a Könyvtárosi Szakközépiskolában szakérettségizett (1977). 1977–1981 között az Állami Textilipari Kutatóintézet, majd 1981–1984...megnyit →
(* 1955. okt. 2. Ipolyság, † 2015. márc. 29. Budapest) Kultúra- és közösségszervező. Gyermekkorát szülőfalujában, Deménden töltötte. Az Ipolysági Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1975), ahol bekapcsolódott a Vas Ottó vezette irodalmi színpad munkájába. Pozsonyban a Könyvtárosi Szakközépiskolában szakérettségizett (1977). 1977–1981 között az Állami Textilipari Kutatóintézet, majd 1981–1984...megnyit →
Részletek
Pénzes Éva (csa)
(* 1955. okt. 2. Ipolyság, † 2015. márc. 29. Budapest) Kultúra- és közösségszervező. Gyermekkorát szülőfalujában, Deménden töltötte. Az Ipolysági Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1975), ahol bekapcsolódott a Vas Ottó vezette irodalmi színpad munkájába. Pozsonyban a Könyvtárosi Szakközépiskolában szakérettségizett (1977). 1977–1981 között az Állami Textilipari Kutatóintézet, majd 1981–1984 között az Új Szó munkatársa volt. Bekapcsolódott a József Attila Ifjúsági Klub munkájába, ill. a művelődési táborok, kerékpártúrák szervezésébe. Segítette a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának munkáját. Emiatt folyamatos rendőri megfigyelés alatt állt, többször kihallgatták, munkahelyi irodáját rajtaütésszerűen ellenőrizték. – Mo.-on kötött házassága révén 1984-ben áttelepült Budapestre, ahol először a Könyvértékesítő Vállalat (1985–1986), majd a Magyarságkutató Intézet (1986–1991) munkatársa volt. 1988-ban egyik alapítója a Csehszlovákiai Magyar Kultúra Baráti Körének, ill. 1989-ben a Rákóczi Szövetségnek. 1992-től 1999-ig a Fidesz Kisebbségi Csoportjának, majd Külügyi Osztályának szervező titkára. Ezt követően az Országgyűlés Hivatala (2002–2011), ill. 2014-ig a Külügyminisztérium munkatársa. A kezdetektől részt vett a Pro Minoritate Alapítvány munkájában, ill. az erdélyi, a kárpátaljai, a szlovákiai szabadegyetemek/ifjúsági táborok és más határon túli rendezvények szervezésében.
Pénzes István
(* 1951. okt. 19. Kürt, † 2012. aug. 1. Érsekújvár) Tanár, szakíró, szerkesztő. A Nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1975). 1975-től a szímői magyar alapiskola tanára és igazgatója, végül 2004-ig a kürti alapiskola tanára. Pedagógusi munkája mellett helytörténeti kutatással és ismeretterjesztéssel...megnyit →
(* 1951. okt. 19. Kürt, † 2012. aug. 1. Érsekújvár) Tanár, szakíró, szerkesztő. A Nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1975). 1975-től a szímői magyar alapiskola tanára és igazgatója, végül 2004-ig a kürti alapiskola tanára. Pedagógusi munkája mellett helytörténeti kutatással és ismeretterjesztéssel...megnyit →
Részletek
(* 1951. okt. 19. Kürt, † 2012. aug. 1. Érsekújvár) Tanár, szakíró, szerkesztő. A Nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1975). 1975-től a szímői magyar alapiskola tanára és igazgatója, végül 2004-ig a kürti alapiskola tanára. Pedagógusi munkája mellett helytörténeti kutatással és ismeretterjesztéssel foglalkozott. Közel hetven didaktikai célzatú hangjátékot írt a Szlovák Rádió magyar adása számára. Lant és kard címmel hétkötetes könyvsorozatot szerkesztett, amelyben a magyar történelemmel foglalkozó verseket gyűjtötte össze. – Fm. „…s lettem a kicsinyek papja” (mon. Lukács Pálról, 1996); Anyanyelvi játékok (1996); Kürt (falumon., 2000); Anyanyelvi kavalkád (2004).
Pénzes Tímea
(* 1976. febr. 5. Érsekújvár) Költő, író, drámaíró, műfordító. Érsekújvárott érettségizett (1993), a budapesti ELTE BTK-án szerzett magyar–német szakos tanári oklevelet. 2001–2003-ban ösztöndíjasként Berlinben tanult. 2004-ben Prágába költözött, jelenleg Budapesten él. 1992 óta publikál. Kortárs cseh, szlovák és német irodalmat fordít. Főbb díjak: Madách...megnyit →
(* 1976. febr. 5. Érsekújvár) Költő, író, drámaíró, műfordító. Érsekújvárott érettségizett (1993), a budapesti ELTE BTK-án szerzett magyar–német szakos tanári oklevelet. 2001–2003-ban ösztöndíjasként Berlinben tanult. 2004-ben Prágába költözött, jelenleg Budapesten él. 1992 óta publikál. Kortárs cseh, szlovák és német irodalmat fordít. Főbb díjak: Madách...megnyit →
Részletek
Pénzes Tímea (GJ)
(* 1976. febr. 5. Érsekújvár) Költő, író, drámaíró, műfordító. Érsekújvárott érettségizett (1993), a budapesti ELTE BTK-án szerzett magyar–német szakos tanári oklevelet. 2001–2003-ban ösztöndíjasként Berlinben tanult. 2004-ben Prágába költözött, jelenleg Budapesten él. 1992 óta publikál. Kortárs cseh, szlovák és német irodalmat fordít. Főbb díjak: Madách Imre-díj (2021); Talamon Alfonz-díj (2014). Fm: Vetkőzés, avagy Beismerő vallomás (v., 1998); Egy férfi / A férfi (r., 2000); Rezdülések (elb., 2003); Madagaszkári napló (útikönyv, 2003); Mesél a múlt (visszaemlékezés, 2006); Drámák (2008); Namíbia sivatagjai és szavannái (útikönyv, 2011); Kavicsok (elb., 2013).
Pénzügyi Szemle
Részletek
Közgazdasági hetilap (Pozsony, 1919–1930). Kiadójaként a szerkesztőség volt feltüntetve, ami annyit jelent, hogy jelentős anyagi erők nem álltak mögötte. – Szerk. Schmidt Imre és Lüley György.
Perhács János
(* 1936. dec. 20. Bély) Neveléstudományi szakíró, szociálandragógus, egyetemi tanár. Királyhelmecen érettségizett (1955). A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1961). A pedagógiai tudomány kandidátusa (1978). 1962-től a nyitrai Pedagógiai Kar adjunktusa, tanszékvezetője. 1973–1975-ben a Pedagógiai Továbbképző Intézet tudományos munkatársa. 1975–2002-ben a...megnyit →
(* 1936. dec. 20. Bély) Neveléstudományi szakíró, szociálandragógus, egyetemi tanár. Királyhelmecen érettségizett (1955). A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1961). A pedagógiai tudomány kandidátusa (1978). 1962-től a nyitrai Pedagógiai Kar adjunktusa, tanszékvezetője. 1973–1975-ben a Pedagógiai Továbbképző Intézet tudományos munkatársa. 1975–2002-ben a...megnyit →
Részletek
(* 1936. dec. 20. Bély) Neveléstudományi szakíró, szociálandragógus, egyetemi tanár. Királyhelmecen érettségizett (1955). A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1961). A pedagógiai tudomány kandidátusa (1978). 1962-től a nyitrai Pedagógiai Kar adjunktusa, tanszékvezetője. 1973–1975-ben a Pedagógiai Továbbképző Intézet tudományos munkatársa. 1975–2002-ben a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Tanszékének adjunktusa, docense (1980), professzora (1997). 2003-tól a nyitrai Konstantin Egyetem Pedagógiai Tanszéke, majd a komáromi Selye János Egyetem tanára volt. Kutatási területe az andragógia és a felnőttoktatás. Az MTA köztestületi tagja. – Fm. Základy teórie výchovy dospelých (mon., 1986); Teória školskej výchovy a vzdelávania dospelých (mon., 1992); Utváranie osobnosti dospelého človeka v procese vzdelávania (mon., 1995); Dospelý človek v procese výchovy (tan., Pavel Paškával, 1995); Výchova a vzdelávanie dospelých. Andragogika. Terminologický a výkladový slovník (szakszótár, Viliam Hotárral, Pavel Paškával, 2000).
Péter Mihály
(* 1867. máj. 12. Deregnyő, † 1932. dec. 30. Rimaszombat) Ref. püspök, egyháztörténész. Pápán végezte a ref. teológiát. 1924-től a Tiszán-inneni Egyházkerület főjegyzője, 1930-tól püspöke volt Rimaszombatban. – Fm. Adatok a gálszécsi ref. egyház történetéhez (1903); A magyar ref. lelkipásztor a történelemben (1925); Papi...megnyit →
(* 1867. máj. 12. Deregnyő, † 1932. dec. 30. Rimaszombat) Ref. püspök, egyháztörténész. Pápán végezte a ref. teológiát. 1924-től a Tiszán-inneni Egyházkerület főjegyzője, 1930-tól püspöke volt Rimaszombatban. – Fm. Adatok a gálszécsi ref. egyház történetéhez (1903); A magyar ref. lelkipásztor a történelemben (1925); Papi...megnyit →
Részletek
(* 1867. máj. 12. Deregnyő, † 1932. dec. 30. Rimaszombat) Ref. püspök, egyháztörténész. Pápán végezte a ref. teológiát. 1924-től a Tiszán-inneni Egyházkerület főjegyzője, 1930-tól püspöke volt Rimaszombatban. – Fm. Adatok a gálszécsi ref. egyház történetéhez (1903); A magyar ref. lelkipásztor a történelemben (1925); Papi dolgozatok 1–2. (1927).
Petneházy Ferenc; Pohl, Házy
(* 1913. márc. 22. Kecskemét [Mo.], † 1984. máj. 31. Kassa) Orvos, költő, műfordító. 1919-ben szüleivel került Kassára, itt kezdte iskoláit. Orvosi tanulmányait Pozsonyban végezte (1932), majd Kassán működött gégész szakorvosként. 1933–1945-ben aktív publicisztikai és írói tevékenységet folytatott (Magyar Minerva, Magyar Írás, Magyar Figyelő,...megnyit →
(* 1913. márc. 22. Kecskemét [Mo.], † 1984. máj. 31. Kassa) Orvos, költő, műfordító. 1919-ben szüleivel került Kassára, itt kezdte iskoláit. Orvosi tanulmányait Pozsonyban végezte (1932), majd Kassán működött gégész szakorvosként. 1933–1945-ben aktív publicisztikai és írói tevékenységet folytatott (Magyar Minerva, Magyar Írás, Magyar Figyelő,...megnyit →
Részletek
(* 1913. márc. 22. Kecskemét [Mo.], † 1984. máj. 31. Kassa) Orvos, költő, műfordító. 1919-ben szüleivel került Kassára, itt kezdte iskoláit. Orvosi tanulmányait Pozsonyban végezte (1932), majd Kassán működött gégész szakorvosként. 1933–1945-ben aktív publicisztikai és írói tevékenységet folytatott (Magyar Minerva, Magyar Írás, Magyar Figyelő, Szlovenszkói Magyar Írók Antológiája). A Batsányi Kör Egyik alapítója 1965-ben. Cseh és szlovák költők műveit is fordította (Álmok és extázisok, 1979). – Fm. Sziklára hullott magként (vál. v., 1979).
Petőcz Kálmán
(* 1961. febr. 1. Komárom) Politológus, politikus, diplomata. Filozófia–fizika szakon szerzett oklevelet 1984-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen. Ezt követően az egyetem központi könyvtárában, majd a Felsőoktatási Kutatóintézetben dolgozott. 1991-ben a szlovák parlament egyik alelnökének, A. Nagy Lászlónak a tanácsadója, majd 1992-től fokozatosan a Magyar...megnyit →
(* 1961. febr. 1. Komárom) Politológus, politikus, diplomata. Filozófia–fizika szakon szerzett oklevelet 1984-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen. Ezt követően az egyetem központi könyvtárában, majd a Felsőoktatási Kutatóintézetben dolgozott. 1991-ben a szlovák parlament egyik alelnökének, A. Nagy Lászlónak a tanácsadója, majd 1992-től fokozatosan a Magyar...megnyit →
Részletek
Petőcz Kálmán (ST)
(* 1961. febr. 1. Komárom) Politológus, politikus, diplomata. Filozófia–fizika szakon szerzett oklevelet 1984-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen. Ezt követően az egyetem központi könyvtárában, majd a Felsőoktatási Kutatóintézetben dolgozott. 1991-ben a szlovák parlament egyik alelnökének, A. Nagy Lászlónak a tanácsadója, majd 1992-től fokozatosan a Magyar Polgári Párt külügyi referense, szóvivője, külügyi titkára és központi titkára, 1996-tól alelnöke. 1994-től a Liberális Internacionálé Végrehajtó Bizottságának tagja, 1997-től az Európai Liberális, Demokrata és Reformpárt (ELDR) alelnöke. Több szlovákiai nonprofit szervezet kuratóriumának a tagja: Márai Sándor Alapítvány (1992–2004), Szabadelvű Tanulmányok Intézete (1994–1998), Európai Kulturális Alapítvány (1996- tól), Szlovák Külpolitikai Társaság (1996-tól). 1996-ban a szlovák kormány főosztályvezetője, majd a Fórum Kisebbségkutató Intézet nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója, ugyanezen évtől a Fórum Információs Központ elnöke; 1999–2006 között a Szlovák Köztársaság ENSZ-nagykövete Svájcban. – Fm. Problémy samospráv na národnostne zmiešanom území (tan., 1996); Základy demokratických volebných systémov (1997); Választások és felosztások. A demokratikus választási rendszerek alapjai és a szlovákiai közigazgatási reform (1998); Álarcosbál, avagy politika és zene (1998).
Petrécs Anna; Anni
(* 1946. febr. 11. Örsújfalu) Színésznő. Tornalján tett közgazdasági érettségit 1964-ben. Ez évtől 1977-ig a Magyar Területi Színház komáromi társulatának, ill. kassai Thália Színpad színésze. 1977–1980 között hivatalnok, majd máig ismét a Matesz, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (közben többször vendégszerepelt a Kassai Thália...megnyit →
(* 1946. febr. 11. Örsújfalu) Színésznő. Tornalján tett közgazdasági érettségit 1964-ben. Ez évtől 1977-ig a Magyar Területi Színház komáromi társulatának, ill. kassai Thália Színpad színésze. 1977–1980 között hivatalnok, majd máig ismét a Matesz, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (közben többször vendégszerepelt a Kassai Thália...megnyit →
Részletek
Petrécs Anna (JSZ)
(* 1946. febr. 11. Örsújfalu) Színésznő. Tornalján tett közgazdasági érettségit 1964-ben. Ez évtől 1977-ig a Magyar Területi Színház komáromi társulatának, ill. kassai Thália Színpad színésze. 1977–1980 között hivatalnok, majd máig ismét a Matesz, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (közben többször vendégszerepelt a Kassai Thália Színházban is). A pozsonyi rádió magyar adása hangjátékainak és egyéb irodalmi műsorainak gyakori szereplője. Boráros Imrével számos közös irodalmi műsorban léptek fel Európa több országában, továbbá az Amerikai Egyesült Államokban és Ausztráliában is. 1990-ben Kisvárdán, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján R. Nash Az esőcsinálójának Lizzijéért a legjobb női alakítás díját kapta. – Főbb színházi szerepei: Julika (Molnár Ferenc: Liliom); Checca (Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté); Madame Crisbay (Mikszáth Kálmán–Jana Melichárková: Szent Péter esernyője); Iszméné (Bertolt Brecht: Szophoklész Antigonéja); Színésznő (Molnár Ferenc: A testőr); Nyilas Misi (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig); Marta (Edward Albee: Nem félünk a farkastól); Elektra (Gyurkó László: Szerelmem Elektra); Mina (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül); Mathilde (Giulio Scarnacci–Renzo Tarabusi: Kaviár és lencse); Karnyóné (Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné); Petyponné (Georges Feydeau–Róna Frigyes–Németh Amadé: Osztrigás Mici); Anya (Barta Lajos: Szerelem); Katalin (Hunyadi Sándor: Három sárkány); Kossuthné (Illyés Gyula: Fáklyaláng); Mujkoné (Huszka Jenő–Martos Ferenc: Gül baba); Nagymama (Szirmai Albert–Bakonyi Károly: Mágnás Miska); Marléne (Francis Veber: Balfácánt vacsorára); Schön Tóni (Halász Imre–Békeffi István–Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi). – Vendégjátékok: Kassai Thália Színház: Bettina (Angelo Beolco Ruzante: Csapodár madárka); Lisie (N. Richard Nash: Esőcsináló) – Film: (a csak szlovák nyelven feltüntetett műveknek nincs hivatalos műfordításuk); Anya, Svetlo, r: Kováč; Helena (Gaulíderi) – Díjak, elismerések: II. Magyar Nemzetiségi Színházak Fesztiválja, Legjobb női alakítás díja, Kisvárda, 1990; A Szlovák Köztársaság ezüst plakettje; A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje, 2004 – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán (1998); Boráros Imre honlapja.
Petrik József
(* 1932. okt. 13. Sáp, † 2001. júl. 13. Pozsony) Költő, újságíró. 1958–1980-ban a Pionírok Lapja (később Tábortűz) szerkesztője, majd főszerkesztője. 1980–1989-ben a Csemadok KB titkára. A Fiatal szlovákiai magyar költők c. antológiában mutatkozott be (1958). – Fm. Színváltozás (v., 1967); Nyolcszínű szivárvány (gyermekv.,...megnyit →
(* 1932. okt. 13. Sáp, † 2001. júl. 13. Pozsony) Költő, újságíró. 1958–1980-ban a Pionírok Lapja (később Tábortűz) szerkesztője, majd főszerkesztője. 1980–1989-ben a Csemadok KB titkára. A Fiatal szlovákiai magyar költők c. antológiában mutatkozott be (1958). – Fm. Színváltozás (v., 1967); Nyolcszínű szivárvány (gyermekv.,...megnyit →
Részletek
(* 1932. okt. 13. Sáp, † 2001. júl. 13. Pozsony) Költő, újságíró. 1958–1980-ban a Pionírok Lapja (később Tábortűz) szerkesztője, majd főszerkesztője. 1980–1989-ben a Csemadok KB titkára. A Fiatal szlovákiai magyar költők c. antológiában mutatkozott be (1958). – Fm. Színváltozás (v., 1967); Nyolcszínű szivárvány (gyermekv., 1972).
Petrik Szilárd
(* 1972. jan. 17. Kassa) Színész. Alapiskolai és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte. 1990-ben érettségizett, majd a Komáromi Jókai Színház tagja lett. 1991–1995 között színészdiplomát szerzett a Pozsonyban. 1995-től a Kassai Thália Színház színésze. 1997-ben az Egri Gárdonyi Géza Színházban játszott vendégként. – Főbb színházi...megnyit →
(* 1972. jan. 17. Kassa) Színész. Alapiskolai és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte. 1990-ben érettségizett, majd a Komáromi Jókai Színház tagja lett. 1991–1995 között színészdiplomát szerzett a Pozsonyban. 1995-től a Kassai Thália Színház színésze. 1997-ben az Egri Gárdonyi Géza Színházban játszott vendégként. – Főbb színházi...megnyit →
Részletek
Petrik Szilárd (TSZA)
(* 1972. jan. 17. Kassa) Színész. Alapiskolai és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte. 1990-ben érettségizett, majd a Komáromi Jókai Színház tagja lett. 1991–1995 között színészdiplomát szerzett a Pozsonyban. 1995-től a Kassai Thália Színház színésze. 1997-ben az Egri Gárdonyi Géza Színházban játszott vendégként. – Főbb színházi szerepei: Kassai Thália Színház: Bánk bán (Katona József: Bánk bán); Baracs (Bakonyi Károly–Szirmai Albert: Mágnás Miska); Csete (Ratkó József: Segítsd a királyt); Kőszobor (Jean-Baptiste Molière: Don Juan, vagy a kőszobor lakomája); Chaswick (Dale Wassermann: Kakukkfészek); Happy (Arhur Miller: Az ügynök halála); Kakuk Marci (Tersánszky Józsi Jenő–Örkény István–Szakcsi Lakatos Béla–Csemer Géza: Kakuk Marci szerencséje); Agárdi Péter (Heltai Jenő: A néma levente); Andersen (Eisemann Mihály–Szilágyi László: Én és a kisöcsém); Scipio (Albert Camus: Caligula); Márai II. (Hernádi Gyula: Márai Sándor); Jerry (Peter Stone–Mikó István: Van, aki forrón szereti); Alfieri (Arthur Miller: Pillantás a hídról); Hamlet (William Shakespeare: Hamlet); Ördög Elemér (Dékány András–Baróti Géza–Moravetz Levente: Dankó Pista); Akela (Dés László–Geszti Péter–Békés Pál: A dzsungel könyve); Báró (Siegfried Geyer–Rudolf Katscher: Gyertyafény keringő); Fecske (Jean-Baptiste Molière: A fösvény); Madách Imre (Egressy Zoltán: Vesztett éden); Őrnagy (Örkény István: Tóték); Boér Kálmán (Csáth Géza: A Janika); Guiche (Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac); Harry (Murray Schisgal: Szerelem, ó!); János (Molnár Ferenc: Az ördög); Truffaldino (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Tiszt (Dés László–Nemes István: Valahol Európában); Lenny Ganz (Neil Simon: Pletykák); Boyle tanító (Brian Friel: Philadelphia, nincs más út!); Ádám angyal (Karol Wojtyla: Az aranyműves boltja előtt); Sándor (Silvester Lavrik–Anna Vlčková Strachan: A polgári kutya nevelése); Harry, a nagyon-nagyon megértett művész, csajozó sztár (Bengt Ahlfors: Színházkomédia). – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Petrőci Bálint; Popoff Cvetanov Borisz
(* 1924. szept. 1. Kolozsvár [Románia], † 2002. jan. 31. Pozsony) Író, újságíró. Losoncon érettségizett (1943). Jogi tanulmányait félbehagyta. 1949–1951-ben, majd 1952–1968-ban az Új Szó riportere. Macedón származása miatt előbb titoizmussal vádolták, 1968-ban pedig a prágai tavasz támogatása miatt bocsátották el a laptól. 1972–1986-ban...megnyit →
(* 1924. szept. 1. Kolozsvár [Románia], † 2002. jan. 31. Pozsony) Író, újságíró. Losoncon érettségizett (1943). Jogi tanulmányait félbehagyta. 1949–1951-ben, majd 1952–1968-ban az Új Szó riportere. Macedón származása miatt előbb titoizmussal vádolták, 1968-ban pedig a prágai tavasz támogatása miatt bocsátották el a laptól. 1972–1986-ban...megnyit →
Részletek
(* 1924. szept. 1. Kolozsvár [Románia], † 2002. jan. 31. Pozsony) Író, újságíró. Losoncon érettségizett (1943). Jogi tanulmányait félbehagyta. 1949–1951-ben, majd 1952–1968-ban az Új Szó riportere. Macedón származása miatt előbb titoizmussal vádolták, 1968-ban pedig a prágai tavasz támogatása miatt bocsátották el a laptól. 1972–1986-ban a Szovjetbarát c. újság munkatársa. 1991-ben rehabilitálták és 1994-ig újból az Új Szó riportereként dolgozott. – Fm. Megbékélt emberek (elb., 1953); Piros virág (elb., 1956); Határváros (r., 1963); A szemtanú (r., 1966); Mágneses rácsok (elb., 1968); Kommunisták 1–2 (dokumentum, 1977; szlovákul: 1988); Hullám hullámot ér (r., 1988); A vágy ördöge (r., 1993).
Petrogalli Oszkár
(* 1874. Besztercebánya, † 1925. jan. 7. Besztercebánya) Ügyvéd, politikus, publicista. Jogi diplomája megszerzését követően Besztercebányán lett ügyvéd, és szerkesztette a helybeli Figyelő c. lapot. 1906-tól a Függetlenségi Párt országgyűlési képviselője. Az államfordulat után a szlovákiai magyar politikai élet egyik szervezője; fő törekvése a...megnyit →
(* 1874. Besztercebánya, † 1925. jan. 7. Besztercebánya) Ügyvéd, politikus, publicista. Jogi diplomája megszerzését követően Besztercebányán lett ügyvéd, és szerkesztette a helybeli Figyelő c. lapot. 1906-tól a Függetlenségi Párt országgyűlési képviselője. Az államfordulat után a szlovákiai magyar politikai élet egyik szervezője; fő törekvése a...megnyit →
Részletek
Petrogalli Oszkár (FI)
(* 1874. Besztercebánya, † 1925. jan. 7. Besztercebánya) Ügyvéd, politikus, publicista. Jogi diplomája megszerzését követően Besztercebányán lett ügyvéd, és szerkesztette a helybeli Figyelő c. lapot. 1906-tól a Függetlenségi Párt országgyűlési képviselője. Az államfordulat után a szlovákiai magyar politikai élet egyik szervezője; fő törekvése a szlovákiai magyar politikai erők egységének megteremtése volt. 1922-től a Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodájának (Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága) a vezetője és a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője volt. A szlovákiai magyar politikai publicisztika kiemelkedő alakja. – Ir. Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. (1940); Popély Gyula: Ellenszélben – A felvidéki magyar kisebbség első évei a Csehszlovák Köztársaságban 19418–1925. (1995).
Pfeiferlik szül. Hajabács Annamária
(* 1978. szept. 5. Komárom) Zenetanár, kórusvezető. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 2002-ben a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem zenei nevelés szakán szerzett tanári oklevelet. 2002−2003 között a komáromi Selye János Magyar Tannyelvű Gimnázium zenetanára és az iskola énekkarának karnagya. 2009-től a Szlovákiai Magyar...megnyit →
(* 1978. szept. 5. Komárom) Zenetanár, kórusvezető. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 2002-ben a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem zenei nevelés szakán szerzett tanári oklevelet. 2002−2003 között a komáromi Selye János Magyar Tannyelvű Gimnázium zenetanára és az iskola énekkarának karnagya. 2009-től a Szlovákiai Magyar...megnyit →
Részletek
Pfeiferlik Hajabács Annamária (csa)
(* 1978. szept. 5. Komárom) Zenetanár, kórusvezető. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 2002-ben a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem zenei nevelés szakán szerzett tanári oklevelet. 2002−2003 között a komáromi Selye János Magyar Tannyelvű Gimnázium zenetanára és az iskola énekkarának karnagya. 2009-től a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának szervező titkára. Aktív tagja a komáromi Concordia vegyes karnak. – Díjak, elismerések: Komárom városa Év pedagógusa cím (2013).
Pfeiffer Miklós
(* 1887. márc. 12. Sopron [Mo.], † 1979. márc. 20. Fribourg [Svájc]) Msgr., pápai prelátus, nagypréspost, premontrei kanonok, egyháztörténész. Középiskolai tanulmányait szülővárosában és Budapesten végezte, majd kilenc éven át teológiát, szociológiát és történelmet hallgatott a svájci Fribourgban. Papi szolgálatát a nyitrai egyházmegyében kezdte, majd...megnyit →
(* 1887. márc. 12. Sopron [Mo.], † 1979. márc. 20. Fribourg [Svájc]) Msgr., pápai prelátus, nagypréspost, premontrei kanonok, egyháztörténész. Középiskolai tanulmányait szülővárosában és Budapesten végezte, majd kilenc éven át teológiát, szociológiát és történelmet hallgatott a svájci Fribourgban. Papi szolgálatát a nyitrai egyházmegyében kezdte, majd...megnyit →
Részletek
Pfeiffer Miklós (FI)
(* 1887. márc. 12. Sopron [Mo.], † 1979. márc. 20. Fribourg [Svájc]) Msgr., pápai prelátus, nagypréspost, premontrei kanonok, egyháztörténész. Középiskolai tanulmányait szülővárosában és Budapesten végezte, majd kilenc éven át teológiát, szociológiát és történelmet hallgatott a svájci Fribourgban. Papi szolgálatát a nyitrai egyházmegyében kezdte, majd Kassára került Fischer-Colbrie Ágoston püspök mellé. 1916-ban kanonokká nevezték ki. Előadásai és szakcikkei révén vált ismertté. Az 1918-as őszirózsás forradalom idején a budapesti központi papi tanácsban szót emelt az egyházi nagybirtokok ellen. A Károlyi-kormány bukása után visszatért Kassára. Az 1920-as években egy városszéli, nagyrészt magyarok lakta nyomornegyed lelkésze. Nagy fontosságot tulajdonított a nemzetiségi és a szociális kérdéseknek. A két vh. között a Prágában, Brünnben és Pozsonyban tanuló magyar katolikus egyetemisták lelkipásztora. A prágai diákokkal megalakította a Prohászka Kört, melynek példáját más városok is követték. Szerkesztette a kör Új Élet c. lapját. 1939-ben A felvidéki szellem címmel 14 pontban foglalta össze a Felvidék szellemi értékeit. 1944-ben a keresztény felekezetek képviselőivel közösen tiltakozott a város vezetőinél a zsidók internálása és deportálása ellen. Az újabb fordulat után, 1947-ben, hívei tanácsára Prágába távozott, majd 1948-ban elhagyta Csehszl.-t, és Fribourgban telepedett le. Élete utolsó szakaszában a svájci magyarok főlelkészeként az 1956-os emigránsok lelki gondozását látta el. – Fm. Die ungarische Dominikanerordensprovinz bis zur Tatarenverwüstung (1913); Tömeglélektan és háború (1915); A domonkos rend magyar zárdáinak vázlatos története (1917); A keresztény tulajdonjog mint a modern industrializmus reformjának alapja (1929); A katolikus egyház és a hazai nemzetiségek (1942); Mo. halálozási és természetes szaporodási viszonyai (1926). – Ir. András Károly: A kassai kanonok. Remény 1991/3–10.; Rákos Péter: Ecsetvonások ~ kanonok úr portréjához. Prágai Tükör 2002/1.
Pharmacien
Gyógyszerészeti szaklap, a Szlovenszkói és Ruszinszkói Gyógyszerészek Egyesületének hivatalos közlönye (Pozsony, 1921–1937). Magyar nyelvű volt, de kis arányban szlovák cikkeket is közölt. (Elődjének tekinthető az 1919–1920-ban szintén Pozsonyban megjelent Gyógyszerészeti Híradó, melyet Salamon Jenő és Lax Dárius szerkesztett.) – Szerk. Donáth Jenő és Neményi...megnyit →
Gyógyszerészeti szaklap, a Szlovenszkói és Ruszinszkói Gyógyszerészek Egyesületének hivatalos közlönye (Pozsony, 1921–1937). Magyar nyelvű volt, de kis arányban szlovák cikkeket is közölt. (Elődjének tekinthető az 1919–1920-ban szintén Pozsonyban megjelent Gyógyszerészeti Híradó, melyet Salamon Jenő és Lax Dárius szerkesztett.) – Szerk. Donáth Jenő és Neményi...megnyit →
Részletek
Gyógyszerészeti szaklap, a Szlovenszkói és Ruszinszkói Gyógyszerészek Egyesületének hivatalos közlönye (Pozsony, 1921–1937). Magyar nyelvű volt, de kis arányban szlovák cikkeket is közölt. (Elődjének tekinthető az 1919–1920-ban szintén Pozsonyban megjelent Gyógyszerészeti Híradó, melyet Salamon Jenő és Lax Dárius szerkesztett.) – Szerk. Donáth Jenő és Neményi Jenő.
Phoenix Lutetia Polgári Társaság
Kulturális, közművelődési, ifjúsági, tudományos, valamint szakmai feladatot ellátó szervezet (Losonc, 1998). Céljai: kulturális és társadalmi rendezvények szervezése, klubtevékenység, együttműködés az önkormányzatokkal, iskolákkal, civil szervezetekkel. Több nagy programot is megvalósítottak: klubtalálkozók a közélet ismert képviselőivel (1999), Csiribiri játszó- és táncház (1999-től rendszeresen), a régió 30...megnyit →
Kulturális, közművelődési, ifjúsági, tudományos, valamint szakmai feladatot ellátó szervezet (Losonc, 1998). Céljai: kulturális és társadalmi rendezvények szervezése, klubtevékenység, együttműködés az önkormányzatokkal, iskolákkal, civil szervezetekkel. Több nagy programot is megvalósítottak: klubtalálkozók a közélet ismert képviselőivel (1999), Csiribiri játszó- és táncház (1999-től rendszeresen), a régió 30...megnyit →
Részletek
Kulturális, közművelődési, ifjúsági, tudományos, valamint szakmai feladatot ellátó szervezet (Losonc, 1998). Céljai: kulturális és társadalmi rendezvények szervezése, klubtevékenység, együttműködés az önkormányzatokkal, iskolákkal, civil szervezetekkel. Több nagy programot is megvalósítottak: klubtalálkozók a közélet ismert képviselőivel (1999), Csiribiri játszó- és táncház (1999-től rendszeresen), a régió 30 községét bekapcsoló program, felmérés a községek jelen állapotáról, civil képzés a községekből kiválasztott személyek részére (2001–2002). – Fm. Márc. 15-e, Losonc (helytörténeti füzet); A losonci Kossuth szobor (helytörténeti füzet); A losonci teológiai szeminárium (helytörténeti füzet); Természetvédelem és természetjárás a Kalonda – Ipolytarnóc térségben; Phoenix Lutetia (havi bulletin). – Vezető: Puntigán József.
Pihegő Gyermek Néptáncegyüttes
Részletek
Együttes (Komárom, 1993–2005). A komáromi Munka utcai Alapiskola mellett alakult, s rövidesen átkerült a Városi Művelődési Központ igazgatósága alá. Rendszeres résztvevője volt az Eszterlánc Szlovákiai Magyar Gyermek Néptáncfesztiválnak, hazai és külföldi fesztiváloknak. – Vezető: Méhesné Horkay Katalin, Szlama László.
Pilinszky János Klub – Piják
Részletek
Magyar diákklub (Pozsony, 1993). Humán irányultságú egyetemisták hozták létre. Több neves író és művész vett részt a rendezvényein (Faludy György, Cseh Tamás, Z. Németh István, Csehy Zoltán, Zalán Tibor és mások). Tagja a Diákhálózat klubhálózatának (József Attila Ifjúsági Klub).
Pinceszínpad
Amatőr színjátszó együttes (Kassa, 1976–1992). Havasi Péter vezetésével Dudás Péter, Schmidt Erzsébet, Tóth Erzsébet, Varga Gábor és több más fiatal alakította. A Csemadok Kassai Városi Szervezete mellett működött. Több mint tíz éves tevékenységi ideje alatt a bemutatók száma elérte a húszat. Az együttes otthon és...megnyit →
Amatőr színjátszó együttes (Kassa, 1976–1992). Havasi Péter vezetésével Dudás Péter, Schmidt Erzsébet, Tóth Erzsébet, Varga Gábor és több más fiatal alakította. A Csemadok Kassai Városi Szervezete mellett működött. Több mint tíz éves tevékenységi ideje alatt a bemutatók száma elérte a húszat. Az együttes otthon és...megnyit →
Részletek
Amatőr színjátszó együttes (Kassa, 1976–1992). Havasi Péter vezetésével Dudás Péter, Schmidt Erzsébet, Tóth Erzsébet, Varga Gábor és több más fiatal alakította. A Csemadok Kassai Városi Szervezete mellett működött. Több mint tíz éves tevékenységi ideje alatt a bemutatók száma elérte a húszat. Az együttes otthon és külföldi fesztiválokon jelentős sikereket ért el. Háromszor nyerte el a komáromi Jókai Napok fődíját, s két ízben dramaturgiai díjjal jutalmazták. Sikeres előadásaik közé tartozott, Federico García Lorca: Bernarda háza vagy Schwajda György: Segítség c. darabja. – Vezetője: Havasi Péter (1976).
Pintér Ferenc
(* 1909. június 24. Pereszlény, † 1989. június 27. Diószeg) Karnagy, pedagógus. Az alapiskolát szülőfalujában, a gimnáziumot Ipolyságon végezte. 1931-ben Pozsonyban a magyar nyelvű állami tanítóképzőben érettségizett. Az ötvenes években a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán zenei nevelés szakon folytatta tanulmányait. Tanítóként gyermek- és felnőttkórusokat vezetett....megnyit →
(* 1909. június 24. Pereszlény, † 1989. június 27. Diószeg) Karnagy, pedagógus. Az alapiskolát szülőfalujában, a gimnáziumot Ipolyságon végezte. 1931-ben Pozsonyban a magyar nyelvű állami tanítóképzőben érettségizett. Az ötvenes években a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán zenei nevelés szakon folytatta tanulmányait. Tanítóként gyermek- és felnőttkórusokat vezetett....megnyit →
Részletek
Pintér Ferenc (csa)
(* 1909. június 24. Pereszlény, † 1989. június 27. Diószeg) Karnagy, pedagógus. Az alapiskolát szülőfalujában, a gimnáziumot Ipolyságon végezte. 1931-ben Pozsonyban a magyar nyelvű állami tanítóképzőben érettségizett. Az ötvenes években a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán zenei nevelés szakon folytatta tanulmányait. Tanítóként gyermek- és felnőttkórusokat vezetett. 1950-ben ő szervezte meg Ipolyságon a magyar tanítási nyelvű alapiskolát, amelynek 1956-ig igazgatója volt. Ekkor kérte áthelyezését Diószegre, ahol 1974-ig az iskola igazgatója volt, majd haláláig zenetanára. Az iskolában gyermekkart alapított, a városi Csemadok szervezet mellett az országos hírű vegyes karát, a Vox Humanát. Alapítója és 15 évig tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának. Karnagyképző tanfolyamokat vezetett a pozsonyi Népművelési Intézet keretében. Tagja volt a pozsonyi Liszt Ferenc Társaságnak. Tankönyveket, módszertani útmutatókat szerkesztett az alapiskolák részére. 1961-ben „Példás tanító”, 1970-ben „Érdemes tanító” kitüntetésben részesült, 1976-ban pedig elnyerte a „Kultúra példás dolgozója” címet. − Ir. Szőke József és Viczián János szerk.: Ki kicsoda Kassától−Prágáig? (1993); Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004); Ha megszólít az ének… (A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának [CSMTKÉ] története [1964–2004]) (2004).
Pionírok Lapja
Ifjúsági lap (Pozsony, 1950–1968). Az alapiskolák tanulói számára, a pionírszervezetek munkájának segítésére jelent meg havonta kétszer. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség szlovákiai Központi Bizottsága adta ki a Smena Kiadóvállalat gondozásában. 1968-tól a Tábortűz vette át a helyét. – Szerk. Mészáros Sarolta (1951), Somogyi Viola (1952),...megnyit →
Ifjúsági lap (Pozsony, 1950–1968). Az alapiskolák tanulói számára, a pionírszervezetek munkájának segítésére jelent meg havonta kétszer. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség szlovákiai Központi Bizottsága adta ki a Smena Kiadóvállalat gondozásában. 1968-tól a Tábortűz vette át a helyét. – Szerk. Mészáros Sarolta (1951), Somogyi Viola (1952),...megnyit →
Részletek
Ifjúsági lap (Pozsony, 1950–1968). Az alapiskolák tanulói számára, a pionírszervezetek munkájának segítésére jelent meg havonta kétszer. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség szlovákiai Központi Bizottsága adta ki a Smena Kiadóvállalat gondozásában. 1968-tól a Tábortűz vette át a helyét. – Szerk. Mészáros Sarolta (1951), Somogyi Viola (1952), Zsilka László (1954), Petrik József (1958), Somogyi Mátyás (1960), Petrik József (1963).
Platzner Tibor
(* 1939. szept. 9. Szőgyén, † 2000. dec. 31. Komárom) Festő, grafikus, jelmez- és díszlettervező. 1959–1963 között szlovák–rajz szakot végzett a nyitrai Pedagógia Főiskolán. 1963–1965 között a főiskola oktatója. 1965–1990 között a komáromi Magyar Területi Színház díszlet- és jelmeztervezője, 1990–1995 között a komáromi szlovák...megnyit →
(* 1939. szept. 9. Szőgyén, † 2000. dec. 31. Komárom) Festő, grafikus, jelmez- és díszlettervező. 1959–1963 között szlovák–rajz szakot végzett a nyitrai Pedagógia Főiskolán. 1963–1965 között a főiskola oktatója. 1965–1990 között a komáromi Magyar Területi Színház díszlet- és jelmeztervezője, 1990–1995 között a komáromi szlovák...megnyit →
Részletek
Platzner Tibor (JSZ)
(* 1939. szept. 9. Szőgyén, † 2000. dec. 31. Komárom) Festő, grafikus, jelmez- és díszlettervező. 1959–1963 között szlovák–rajz szakot végzett a nyitrai Pedagógia Főiskolán. 1963–1965 között a főiskola oktatója. 1965–1990 között a komáromi Magyar Területi Színház díszlet- és jelmeztervezője, 1990–1995 között a komáromi szlovák gimnázium tanára. 1995-től a Komáromi Jókai Színház munkatársa. Más hazai és külföldi színházaknak is dolgozott. Rajzait, kollázsait játékosság, finom irónia jellemzi. Festészetére nagy hatással volt a pop art, az 1980-as évek elejétől az expresszív, absztrakt ábrázolásmód felé fejlődött. Több könyvet, tankönyvet illusztrált. – Főbb munkái: Matesz: Beke Sándor: Emberbotanika (díszlet, jelmez). Robert Thomas: Nyolc nő (díszlet, jelmez). Rusnák Igor: Rókák, jó éjszakát (díszlet, jelmez). Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (díszlet, jelmez). Jean-Baptiste Molière: Dandin György (díszlet, jelmez). Szigligeti Ede: Liliomfi (díszlet, jelmez). Szép Ernő: Május (díszlet). Arthur Miller: A salemi boszorkányok (díszlet). Oscar Wilde: Bunbury (díszlet). Háy Gyula: Isten, császár, paraszt (díszlet). Ben Jonson: Volpone (díszlet). Lev Tolsztoj: Anna Karenina (díszlet). Eugen Labiche: Szalmakalap (díszlet). Felkai Ferenc: Madách (díszlet). Madách Imre: Az ember tragédiája (díszlet). Bertolt Brecht: Carrar asszony puskái (díszlet). Batta György: Kakastánc (jelmez). Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor (díszlet, jelmez). Bertolt Brech–Kurt Weill: Koldusopera (díszlet). Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (díszlet, jelmez). Sütő András: Kain és Ábel (díszlet, jelmez). Komáromi Jókai Színházban: Csurka István: Házmestersirató (díszlet). Bohumil Hrabal: Őfelsége pincére voltam (díszlet). Dan Goggin: Apácák (díszlet). Molnár Ferenc: A testőr (díszlet). Carlo Goldoni: Mirandolina (díszlet). Szabó Magda: Kiálts, város! (díszlet). Jókai Mór: Fekete gyémántok (díszlet). Matesz Thália Színpad: Carlo Goldoni: Két úr szolgája (díszlet). Gál Sándor: A szürke ló (díszlet, jelmez). Henrik Ibsen: Kísértetek (díszlet). Jean Cocteau: Rettenetes szülők (díszlet, jelmez). Sartre: Altona foglyai (díszlet). Mesterházi Lajos: Tizenegyedik parancsolat (díszlet, jelmez). Lovicsek Béla: Tűzvirág (jelmez). Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté (díszlet, jelmez). Kmeczkó Mihály: Mint fű fölé az árnyék (díszlet). Niccolo Machievelli: Clizia (díszlet, jelmez). Klimits Lajos: Névtelen komédia (díszlet, jelmez). Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok (díszlet, jelmez). Kassai Thália színház: Csurka István: Döglött aknák (díszlet, jelmez). – Egyéni kiállításai: V-klub, Pozsony (1969), Duna Menti Múzeum, Komárom (1970), Komárom (1975), Artia, Pozsony (1976, 1981), Pozsonyi Filmintézet (1985), Nyitra (1999), ART-MA Galéria, Dunaszerdahely (1999). – Válogatott csoportos kiállítások: Képzőművészeti Dubnica, Máriatölgyes (1965, 1967, 1968), Pozsony (1978, 1980, 1982), Nyitra (1979), Magyarország, Jugoszlávia, Csehország (1979) – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
Platzner Tibor (SZM)Plébániai Értesítő
Részletek
A pozsonyi Katolikus Akció magyar tagozatának hivatalos havilapja (1936). 1938-tól Katolikus Figyelőre változott a neve. – Szerk. Hladik Ágoston.
Pletyka
Humoros hetilap (Pozsony, 1919). Hat száma jelent meg. Helyi jellegű kiadvány volt, humorosan tálalt társasági pletykákra, színházi és sporteseményekre szorítkozott. Alapításában és szerkesztésében a pozsonyi Árkádia irodalmi asztaltársaság tagjai is részt vettek. – Szerk. Herczeg Gábor és Győri Gyula. – Ir. Turczel Lajos: Hiányzó...megnyit →
Humoros hetilap (Pozsony, 1919). Hat száma jelent meg. Helyi jellegű kiadvány volt, humorosan tálalt társasági pletykákra, színházi és sporteseményekre szorítkozott. Alapításában és szerkesztésében a pozsonyi Árkádia irodalmi asztaltársaság tagjai is részt vettek. – Szerk. Herczeg Gábor és Győri Gyula. – Ir. Turczel Lajos: Hiányzó...megnyit →
Részletek
Humoros hetilap (Pozsony, 1919). Hat száma jelent meg. Helyi jellegű kiadvány volt, humorosan tálalt társasági pletykákra, színházi és sporteseményekre szorítkozott. Alapításában és szerkesztésében a pozsonyi Árkádia irodalmi asztaltársaság tagjai is részt vettek. – Szerk. Herczeg Gábor és Győri Gyula. – Ir. Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (1982).
Pódium Színházi Társaság
Kulturális, közművelődési, ifjúsági szervezet (Komárom, 1996–). A szervezet célja a szlovákiai magyar amatőr színjátszás támogatása. Tagjai a fesztiválok szervezése mellett segítséget nyújtanak a hazai magyar amatőr színjátszóknak, támogatják részvételüket különböző fesztiválokon. Főszervezője a komáromi Jókai Napok, az amatőr színjátszók országos seregszemléjének, társrendezőként pedig közreműködik a...megnyit →
Kulturális, közművelődési, ifjúsági szervezet (Komárom, 1996–). A szervezet célja a szlovákiai magyar amatőr színjátszás támogatása. Tagjai a fesztiválok szervezése mellett segítséget nyújtanak a hazai magyar amatőr színjátszóknak, támogatják részvételüket különböző fesztiválokon. Főszervezője a komáromi Jókai Napok, az amatőr színjátszók országos seregszemléjének, társrendezőként pedig közreműködik a...megnyit →
Részletek
Kulturális, közművelődési, ifjúsági szervezet (Komárom, 1996–). A szervezet célja a szlovákiai magyar amatőr színjátszás támogatása. Tagjai a fesztiválok szervezése mellett segítséget nyújtanak a hazai magyar amatőr színjátszóknak, támogatják részvételüket különböző fesztiválokon. Főszervezője a komáromi Jókai Napok, az amatőr színjátszók országos seregszemléjének, társrendezőként pedig közreműködik a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny, valamint a falusi színjátszók országos fesztiváljának és a Duna Menti Tavasz rendezésében. Színjátszó és rendezői nyári tanfolyamokat szervez. Célja az amatőr színjátszás, előadóművészet megőrzése, fejlődésének elősegítése a szlovákiai magyarság körében. – Vezető: Havasi Péter.
Pogány Erzsébet
(1959. dec. 19. Pozsony, † 2018. máj. 06. Somorja) Közgazdász, közéleti személyiség. 1997-ben a pozsonyi Közgazdasági Egyetemen diplomát, majd 2017-ben doktori címet szerzett. A rendszerváltás után az Együttélés politikai mozgalom központi irodájának vezetője volt, később a Magyarok Világszövetségénél dolgozott. 2001-től a Szövetség a Közös...megnyit →
(1959. dec. 19. Pozsony, † 2018. máj. 06. Somorja) Közgazdász, közéleti személyiség. 1997-ben a pozsonyi Közgazdasági Egyetemen diplomát, majd 2017-ben doktori címet szerzett. A rendszerváltás után az Együttélés politikai mozgalom központi irodájának vezetője volt, később a Magyarok Világszövetségénél dolgozott. 2001-től a Szövetség a Közös...megnyit →
Részletek
Pogany Erzsebet (Somogyi foto)
(1959. dec. 19. Pozsony, † 2018. máj. 06. Somorja)
Közgazdász, közéleti személyiség. 1997-ben a pozsonyi Közgazdasági Egyetemen diplomát, majd 2017-ben doktori címet szerzett. A rendszerváltás után az Együttélés politikai mozgalom központi irodájának vezetője volt, később a Magyarok Világszövetségénél dolgozott. 2001-től a Szövetség a Közös Célokért civil szervezet igazgatója. 2005-ben elindította a Felvidék.ma hírportált. Ugyancsak létrehozója és irányítója volt a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaságnak. Főbb díjak: Teleki Pál Érdemérem (2010), Esterházy Emlékérem (2014), Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (2015), Ex Libris Díj (2016), Széchenyi Társaság Díja (posztumusz, 2018), Magyar Örökség-díj (posztumusz, 2018), Wekerle Sándor Közgazdasági Életműdíj (posztumusz, 2018). Főbb műve: Együttélés öt éve (1995).