Szlovákiai Magyar Adatbank » A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig – Oldal 63 – Szlovákiai Magyar Adatbank

A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

Lexikonunk a Csehszlovákiában, ill. Szlovákiában élő magyarokkal kapcsolatos információk, adatok lehető legszélesebb körű összegyűjtésére vállalkozott. Címéből adódóan a szerkesztők, illetve a szerzők azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a lexikon feldolgozza a Csehszlovákia megalakulásától napjainkig terjedő időszakot. A 2014-ben azonos címen megjelent könyv bővített változata.
1 61 62 63 64 65 92
92 találat

Ollé Erik

Részletek

Ollé Erik
Ollé Erik (SZM)

(* 1975. aug. 9. Kassa) Színész. Az általános iskolába Kassán járt. Középiskolai tanulmányai befejezése után 1993–1994 között a Kassai Thália Színházban dolgozott. 1995-től a Pozsonyi Színművészeti Főiskolán tanult. 2000–2003 között szabadúszóként a Kassai Thália Színház és a Komáromi Jókai Színház előadásaiban szerepelt. Négy évet a budapesti Bárka Színháznál töltött. 2007-től ismét szabadfoglalkozású művész. – Főbb színházi szerepei: Klitander (Jean-Baptiste Molière: Tudós Nők); Probus (Székely János: Caligula helytartója); Jézus (Mészöly Dezső: Harmadnapi győzedelem); Folial (Michel de Ghelderode: Escurial); Schröder ezredes (Gágyor Péter: Isten veled, Monarhia); Ábel (Sütő András: Káin és Ábel); Amadeus (Peter Shaffer: Amadeus); Frankics (Ivan Kusan: Galócza); Trepljov (Fjodor Mihajlovics Osztrovszkij: Sirály); Pukk (William Shakespeare: Szentivánéji álom); Rybak (Vaszilij Nyikolajevics Gogol: Imposztor); Leonardo (Federico García Lorca: Vérnász); Nagelschmidt (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Mercutio (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Piás (Tadeusz Slobodzianek: Ilja próféta); Charm gróf (Witold Gombrowicz: Operett); Mortimer (William Shakespeare: Stuart Mária); Christopher Mahon (John Millington Synge: A Nyugat hőse); Tapír (Sibylle Berg: Helge élete); Ficsúr (Molnár Ferenc: Liliom); Dudás/Thisbe (William Shakespeare: Szentivánéji álom); Leonardó (Federico García Lorca: Vérnász); Filadelfi (Ladislav Ballek: A hentessegéd); Miklós (Vaszary Viktor–Fényes Szabolcs–Szenes Iván: Az ördög nem alszik). – TV: Marslakók – Ir.  Kulisszák (2002); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak]  (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKassa [Košice] / Komárom [Komárno]
SzerzőKP - Kolár Péter
Rövid URL
ID493819
Módosítás dátuma2024. október 28.

Öllös László

Részletek

Öllös László
Öllös László (GJ)

(* 1957. júl. 14. Pozsony) Politológus, filozófus. Dunaszerdahelyen érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–történelem szakán végzett 1983-ban, 1994–1995-ben a Közép-Európai Egyetem Politikatudományi Tanszékén szerezte meg második diplomáját. 1995–1996-ban New York-ban a New School of Social Research ösztöndíjasa. 2004-ben politikai filozófiából PhD-fokozatot szerzett az ELTE-n, majd 2010-ben a Comenius Egyetemen habilitált. Az 1980-as években bekapcsolódott A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának munkájába. 1989-ben a Magyar Polgári Párt jogelődje, a Független Magyar Kezdeményezés egyik alapítója, ill. elnökségének tagja. 2004-ben az ELTE-en a filozófia tudományokban, a politikai filozófia szakterületen védte meg doktori disszertációját. 1996-tól a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Politológia és Európai Tanulmányok Tanszékének oktatója, a komáromi Sellye János Egyetem vendégtanára. Alapításától tagja a kommunista titkosszolgálat adatait nyilvánosságra hozó Nemzeti Emlékezet Intézete elnökségének. 1999–2005 között a Fórum Társadalomtudományi Szemle főszerkesztője, majd a szerkesztőbizottság elnöke. Az Európai Unió tagállamai nyelvi kisebbségeit összefogó szervezet, az European Bureau of Lesser Used Languages (EBLUL) elnökségének tagja és szlovákiai szervezetének (SLOVBLUL) az elnöke. 2005-től a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja. Főbb díjak:  Anton Srholec Szabadság-díj (2021); Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2018). –Fm. A New Balance: Democracy and Minorities in Post-Communist Europe (többekkel, 2003); Emberi jogok – nemzeti jogok (tan., 2004). Anthropological and Historical Approaches to Ethnic Relations in Postsocialist Europe (többekkel, 2006); Az egyetértés konfliktusa. A Magyar Köztársaság alkotmánya és a határon túli magyarok (tan., 2008).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésSomorja [Šamorín] / Tejfalu [Mliečno]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID378033
Módosítás dátuma2024. október 28.

Ölvedi János

Részletek

(* 1914. júl. 20. Érsekújvár, † 1983. ápr. 22. München [Németország]) Újságíró, történész. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte. Egyetemi évei alatt bekapcsolódott a Magyar Akadémikusok Keresztény Köre és a Prohászka Ottokár Körök Szövetsége tevékenységébe. 1935-től a Magyar Szemle munkatársa volt. A felvidéki területek visszacsatolását követően Jaross Andor tárca nélküli miniszter személyi titkára, majd a szófiai magyar követség sajtóattaséja lett. Csatári Istvánnal szerkesztette A visszatért Felvidék adattára I–II. (1939) c., ma is forrásértékű kiadványt. 1945-ben emigrált: előbb Ausztriában, majd az USA-ban, végül Németországban élt. 1951-től 1970-ig a Szabad Európa Rádió munkatársa, ill. emigráns lapok (Irodalmi Újság, Katolikus Szemle, Új Látóhatár) szerzője volt. – Fm. Levelek a számkivetésből (naplójegyzetek, 1947); Az ismeretlen légió (tan., 1948); Napfogyatkozás. Magyarok Szlovákiában (tan., 1985).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID378039
Módosítás dátuma2024. október 28.

Ölvedi László

Részletek

(* 1903. máj. 22. Érsekújvár, † 1931. jún. 21. Budapest [Mo.]) Költő. Szülővárosában érettségizett, bölcsésznek Budapesten tanult. A csehszlovákiai magyar költészet nagy ígérete volt; váratlan halála fiatalon törte derékba pályáját. – Fm. Valakit várunk (v., 1922); A bányász éneke (v., 1923); Múzsák (v., 1926).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID378042
Módosítás dátuma2024. október 28.

Opus

Részletek

A szlovákiai magyar írók folyóirata (Dunaszerdahely, 2009). A kéthavonta megjelenő folyóiratot a Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) adja ki. Az irodalmi alkotások mellett mellékletekként rendszertelenül helyt ad a SZMÍT tájékontatójának, a fiatal írók alkotásainak, illetve repertóriumoknak, írók bemutatásának. – Szerk. H. Nagy Péter (2009).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda]
SzerzőTK - Tóth Károly
Rövid URL
ID500652
Módosítás dátuma2024. október 28.

Oravecz Imre; Imrich Oravecz

Részletek

Oravecz Imre; Imrich Oravecz
Oravecz Imre (SZM)

(* 1894. dec. 15. Enyicke, † 1971. dec. 22. Rozsnyó) Festő. Magánúton tanult festészetet Kassán 1921–1922-ben Csordák Lajosnál, 1922–1926 között Krón Jenőnél. Eleinte Nagyidán, majd 1967-től haláláig Rozsnyón élt. Főleg pasztellképeket alkotott; témáit elsősorban a paraszti életből merítette. Már az 1920–1930-as években őstehetségként tartották számon, több alkalommal sikerrel állított ki Budapesten. 1970-ben életmű-kiállítását, 1994-ben emlékkiállítását rendezték meg Kassán.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésEnyicke [Haniska] / Kassa [Košice] / Rozsnyó [Rožňava]
SzerzőSzK - Szabó Kinga
Rövid URL
ID378063
Módosítás dátuma2024. október 28.

Orbán Gábor

Részletek

Orbán Gábor
Orbán Gábor (FI)

(* 1883. jan. 1. Kőszeg [Mo.], † 1958. jan. 28. Pozsony) Nyelvész. Privigyén, majd Pozsonyban volt gimnáziumi tanár. A két vh. között a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke, a kormányzattal együttműködő közéleti aktivizmus egyik jeles képviselője volt. 1950-től a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán és a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalmi Tanszékén oktatott. Szakterülete elsősorban a finnugor és a magyar nyelvészet; nyelvműveléssel, ill. szótárírással is foglalkozott; több tankönyve és szöveggyűjteménye is ismert. – Fm. A magyar nemzeti énekmondás (tan., 1907; A finnugor nyelvek számnevei (mon., 1932); Új szlovák–magyar és magyar–szlovák szótár (Mendreszóra Miklóssal, 1933); A magyar nyelv (1935); A magyar szókincs (1953); A helyes magyarság irányelvei (tan., 1956); Bevezetés a nyelvtudományba (tankönyv, 1956).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID378069
Módosítás dátuma2024. október 28.

Orbán Janka, S.

Részletek

(* 1905. márc. 26. Ruttka, † ?) Iparművész, költő. Kassán két középiskolát is elvégzett: kereskedelmit és iparművészetit.  Verseket, elbeszéléseket írt, s 1945 előtt főleg a Gömörben és a Rimavölgyében, ill. A Hétben publikált. Későbbi sorsáról nincsenek információink. – Fm. Vágyak útvesztőjén (v., 1928); Akik nem tudtak élni (r., kézirat, 1953).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésRuttka [Vrútky] / Kassa [Košice]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID501832
Módosítás dátuma2024. október 28.

Ordódy Katalin; Bojsza

Részletek

Ordódy Katalin; Bojsza
Ordódy Katalin (FI)

(* 1918. febr. 22. Léva, † 2000. jún. 17. Pozsony) Író, újságíró, műfordító. 1938-ban Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett (1938). Különböző munkahelyeken dolgozott, ill. háztartásbeli volt, valamint cseh és szlovák irodalmat fordított magyarra. 1964–1972-ben a Hét szerkesztője. Írói pályáját versekkel kezdte, de lírai jegyzeteket, elbeszéléseket is írt. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (1972); A Szlovák Irodalmi Alap Díja (1970, 1975). – Fm. Évi, Pisti, idesüss (verses mesék, 1956); Megtalált élet (r., 1958); Nemzedékek (r., 1961, 1982); Dunáról fúj a szél (r., 1963); Az idegen (r., 1968, 1978, 1988); A keskenyebb út (r., 1972, 1973, 1978); Kiküldetés (r., 1977); Kerekes kút (r., 1979); Közjáték Kumadasin (r., 1985); Mediterrán széllel (útirajz, 1987); Kulcs és kard (r., 1991); A XXIII. sz. bálványa (r., 1992); Dóra (r., 1994).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésLéva [Levice] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID378072
Módosítás dátuma2024. október 28.

Oros László

Részletek

Oros László
Oros László (Somogyi fot.)

(* 1952. febr. 4. Felsőszeli) Hadmérnök, könyvgyűjtő. 1977-ben a turócszentmártoni Katonai Főiskolán végzett. Az 1970–1980-as években különböző helyőrségekben szolgált. 1990-ben alezredesi rangfokozatot ért el; 1993-ban nyugállományba vonult. Csehszlovákiai magyar írók kéziratait és műveinek első kiadásait gyűjti. Több szakmai társaság tagja. Magángyűjteménye több mint ötezer (cseh)szlovákiai magyar kéziratot, könyvet, folyóiratot, dedikált fényképeket tartalmaz. Kitüntetései: A haza szolgálatáért (1980); A haza védelméért (1987). – Fm. A felsőszeli ágostai hitvallású evangélikus egyház története (2011, szlovák nyelven 2014). – Ir. Felsőszeli – Oros László gyűjteménye (2000), Irodalmunk emlékei : a felsőszeli Bibliotheca Pro Patria könyvtár története (2016).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésFelsőszeli [Horné Saliby]
SzerzőOE - Ozogány Ernő
Rövid URL
ID378081
Módosítás dátuma2024. október 28.

Orosz Örs

Részletek

Orosz Örs
Orosz Örs (FI)

(*  1985. jún. 28.) Kutató, geográfus, szervező. A komáromi Selye János Gimnáziumban érettségizett (2003). 2010-ben a prágai Károly Egyetemen szerzett diplomát politikai földrajz szakon. Mesteri tanulmányai alatt több külföldi részképzésen vett részt Romániában, Magyarországon, Franciaországban és Bosznia–Hercegovinában, ill. szakmai gyakorlaton az Európai Parlamentben és több hazai intézményben. Kutatási területe a dél-szlovákiai szlovák ifjúság és annak hozzáállása a magyar kérdéshez, ill. a szlovákiai gyógyfürdők 20. századi története. 2004–2007 között a prágai Ady Endre Diákkör alelnöke, ill. elnöke. 2005 óta a Diákhálózatban tevékenykedik. A szlovákiai magyar egyetemisták Hallgatói Parlamentjének elnöke. 2009-től 2011-ig a Diákhálózat alelnöke, 2008-től a Gombaszögi Nyári Tábor főszervezője. 2010-ben főszervezője volt a Diákhálózat és a Fórum Kisebbségkutató Intézet kétnyelvűségi felmérésének. 2011-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa, ahol a kétnyelvűség kultúrtörténetével és az északi régiók magyar emlékhelyeinek dokumentációjával foglalkozik. Tagja a Szlovák Kormány Nemzetiségi és Etnikai Bizottságának, valamint a Sine Metu polgári társulás képviselőjeként a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala ügyvivője.– Díjak: Lőrincz Csaba-díj (2015). – Fm. „Nyelvében él a národnostná menšina” – A vizuális kisebbségi nyelvhasználat története Dél-Szlovákiában 1918−2011 (kiállítás, kurátor, 2012); Horony Ákos–Orosz Örs–Szalay Zoltán: A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918–2012. (magyar, szlovák, angol és francia nyelven, mon., 2012).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésDunamocs [Moča]
SzerzőTK - Tóth Károly
Rövid URL
ID494096
Módosítás dátuma2024. október 28.

Orsovics Yvette

Részletek

Orsovics Yvette
Orsovics Yvette (csa)

(* 1971. ápr. 15. Dunaszerdahely) Zenepedagógus, karnagy, tankönyvszerző. Alapfokú tanulmányait Nagymegyeren végezte, majd a Lévai Pedagógiai Szakközépiskolában érettségizett (1989). A Nyitrai Pedagógiai Főiskola hallgatójaként 1998-ban magyar–zene szakos tanári diplomát szerzett. Tanulmányait a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben folytatta angol nyelven (1996−98). 2000−2003 közt a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia Zenetanárképző kiegészítő képzését karvezetői diplomával végezte. 2008-ban felvételt nyert a budapesti ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájába, amelyet sikeresen abszolvált (2013). Tanított a Bősi Művészeti Alapiskolán (1989−1996). 1998-tól folyamatosan oktatott zongorát, zeneelméletet és karéneket a nagymegyeri Janiga József Művészeti Alapiskolában. 1998−2003 közt a komáromi Marianum Egyházi Alapiskola tanára volt. 2004-től tíz éven keresztül a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának pedagógusa. 2006-tól óraadó tanárként, jelenleg pedig főállásban a komáromi Selye János Egyetem Pedagógiai Karának adjunktusa. Művészeti tevékenységét a kórusvezetés jellemzi. 1998-tól a nagymegyeri Bárdos Lajos Vegyeskar karnagya. Karnagya a Marianum Egyházi Iskolaközpont Schola Mariana Kicsinyek és Nagyok kórusának. 2013-ban alapította a Selye János Egyetem Kórusát. Kutatótómunkájának központi témája a zenei nevelés módszertana, valamint a tankönyvelemzés és tankönyvkutatás. – Díjak, elismerések: „Mládež spieva” aranysáv (2001, 2003, 2004, 2006, 2008); Csengő Énekszó aranykoszorú (2001, 2004, 2007); Festa Choralis (2007); Kodály Zoltán V. Magyar Kórusverseny (2009); VII. Adventi Nemzetközi Kórusfesztivál (2012); Kodály Napok Felnőttkarok Versenye (2008, 2011, 2014); Több karnagyi különdíjban és emlékplakettben részesült a kórusversenyeken. – Fm. Zenei nevelés tankönyveknek; Daltanítási módszerek és gyakorlati lehetőségeik az alapiskola alsó tagozatán (2010); A gyermek szerepe és megjelenése (2010); Zenés játék, játékos zene (2011); A szlovákiai magyar tannyelvű alapiskolákban használatos alsó tagozatos ének-zene tankönyvek bemutatása (2010); A szlovákiai magyar tannyelvű alapiskolák számára készült új alsó tagozatos zenei nevelés tankönyvek koncepciójának rövid jellemzése (2009); Gyermekszerep a zeneirodalomban (2010). – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004); Horváth Géza: Ha megszólít az ének… (A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának története 1964–2004 (2004).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésNagymegyer [Veľký Meder] / Nyitra [Nitra] / Komárom [Komárno]
SzerzőHG - Horváth Géza
Rövid URL
ID494079
Módosítás dátuma2024. október 28.

Országos Dal- és Táncünnepély

Részletek

Országos Dal- és Táncünnepély
Gombaszög − Országos Dal- és Táncünnepély, 1979 (FI)

A szlovákiai magyarság és a Csemadok kulturális tevékenységének a fesztiválja. A felvidéki magyar néptánccsoportok, -együttesek, hagyományőrző tánc- és éneklőcsoportok, népi és parasztzenekarok, citerazenekarok és fúvószenekarok, valamint tánc-, ének- és zeneszólisták évenként megrendezésre kerülő országos méretű fesztiváljaként, esetenként versenyeként indult. 1956. dec. 30-án Losoncon rendezték meg első alkalommal. 1957–1959-ben Zselizen, szabadtéren, a Schubert-parkban, 1960-ban Érsekújvárott a Nyitra partján, a Berekben, 1961-től pedig Gombaszögön, a sarlósok egykori találkozóhelyén kerül megrendezésre. Az ünnepség a 80-as évek végéig kétnapos volt, műsoraiban mintegy 500–1000 szereplő lépett színpadra. Szervezője és főrendezője 2005-ig a Csemadok KB (később Országos Tanácsa), majd a Csemadok Rozsnyói Területi Választmánya. 1965-től a gombaszögi szabadtéri színpadon valósul meg, és 1976-tól (a 21. évfolyamától) Országos Kulturális Ünnepély néven szerepel. Azóta külön rendezik a népművészeti hagyományokat ápoló csoportok országos seregszemléjét. A rendezvény fokozatosan népünnepélyé vált, és műsorában a kultúra csaknem minden zsánere helyet kapott; nagy látogatottsággal bírt, legnagyobb, mintegy 40 ezres látogatottsága 1966-ban volt. Az 1990-es évek végén több évfolyamának megrendezése pénzhiány miatt elmaradt. 2002 óta újból évente rendezik, de a szereplők létszámát és főként a látogatottságát tekintve régi fénye megkopott.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésSzalóc [Slavec]
SzerzőNM - Nagy Myrtil
Rövid URL
ID378093
Módosítás dátuma2024. október 28.

Országos Keresztényszocialista Párt

Részletek

Országos Keresztényszocialista Párt
Az Országos Keresztényszocialista Párt munkácsi nagygyűlésének szónokai és képviselői (balról a harmadik helyen ül Dr. Szüllő Géza) (FI)

Konzervatív politikai párt (1920–1936). A párttá szerveződés központjai Pozsony, Nyitra és Kassa voltak. A szlovákiai magyar kisebbség két vh. közötti meghatározó politikai pártjának számított. Az ~ megszervezése 1919 tavaszán kezdődött az államfordulat előtt már működő keresztényszocialista egyesületekre alapozva. Az alapító országos kongresszusra 1920. márc. 20-án került sor Pozsonyban, ahol a párt első elnökévé a nyitrai alapszervezet vezetőjét, Lelley Jenőt választották. A párt világnézeti alapon, a magyar érzelmű katolikus klérushoz szorosan kötődve szerveződött meg. Az ~, a Magyar Nemzeti Párttal (MNP) való 1936-ban bekövetkezett egyesülésig, végig ellenzéki, a csehszlovák állammal szembeni sérelmi politikát folytatott. A párt programjának legfontosabb pontjait a keresztényszocializmus elvei, Szl. autonómiája és a kisebbségi lakosság jogi és nyelvi egyenjogúsága alkották. Hivatalosan nem etnikai alapokon szerveződött, hanem Szl. őslakosságát (magyarokat, szlovákokat, németeket) igyekezett megszólítani. A párton belül külön szlovák és német szekció is működött, sőt Kárpátalján ruszin és német csoportjai is voltak. Tagságának döntő többsége azonban magyar volt, s a párt elsősorban a szlovákiai magyarok érdekei szerint politizált. Szervezeti felépítésének alapját a helyi szervezetek jelentették, amelyben a vezető szerepet legtöbbször a katolikus papság játszotta. A párt legmagasabb szintű fórumát a kongresszus jelentette, amely a 120 tagú országos vezetést választotta. Ebben egyformán 40–40 fővel képviseltették magukat a magyarok, a szlovákok és a németek. Az országos pártvezetés volt jogosult a párt elnökének megválasztására és a választási jelölőlisták összeállítására. Hivatalos sajtóorgánuma a Népakarat, A Nép, a Magyar Néplap, a szlovák nyelvű Vôľa ľudu és a német nyelvű Deutsche Zeitung voltak. Saját nyomdával is rendelkezett, amely a Concordia nevet viselte. A párthoz kapcsolódóan erős szakszervezeti mozgalom működött, amely D-Szl. ipari munkásságának egy jelentős részét tudta a párt mellé állítani. Más pártokhoz hasonlóan az ~ mellett több olyan gazdasági és regionális jellegű szervezet működött, amelyek a megfelelő lehetőséget kínáltak a párt szavazóbázisának mozgósításához. A húszas évek közepén éles küzdelem kezdődött a párton belül a pártelnök, Lelley Jenő vezette csoport és a Trianon előtti magyar konzervatív politikai hagyományokhoz jobban kötődő Szüllő Géza nevével fémjelzett csoportosulás között. Ez utóbbiak az őslakos koncepció helyett a párt magyar etnikai jellegének nagyobb hangsúlyozását és határozottabb sérelmi szempontú ellenzéki politizálást követeltek. A belharcokból végül Szüllő került ki győztesen, aki 1925-től 1932-ig a párt elnöke volt. A Lelley vezette csoport kivált a pártból, s Nyugatszlovenszkói Keresztényszocialista Párt néven működött tovább. Szüllő elnöksége idején a párt merev ellenzéki politikát folytatott, s éles konkurenciaharcot vívott az MNP-vel. 1932-ben Szüllő helyére a Budapesti kormányzat által favorizált Esterházy Jánost választották a párt elnökévé. A nemzetközi politikai helyzethez alkalmazkodva az ~ Esterházy vezetésével intenzívebbé igyekezett tenni a párt kapcsolatait a centralizált Csehszlovák Köztársaság ellen fellépő politikai erőkkel, a Hlinka-féle Szlovák Néppárttal és a Szudétanémet Párttal. Noha Esterházy és a pártvezetés döntő többsége (főleg az ún. papi szárny) ellenezte az MNP-vel való egyesülést, ennek végül nem tudták útját állni, s Budapest nyomására 1936-ban az ~ összeolvadt az MNP-vel. Az egységes ellenzéki párt az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt nevet vette fel. – Vezető: Lelley Jenő (1920–1925), Szüllő Géza (1925– 1932), Esterházy János (1932–1936).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésPozsony [Bratislava] / Nyitra [Nitra] / Kassa [Košice]
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID378096
Módosítás dátuma2024. október 28.

Országos Népművészeti Fesztivál

Részletek

Országos Népművészeti Fesztivál
Az Országos Népművészeti Fesztivál részvevői, Zselíz 1981 (FI)

Nagyon népszerű és rangos fesztivál (1969, Zseliz)1969- ig az Országos Dal- és Táncünnepély töltötte be ezt a szerepet. Míg ez utóbbi 1976-tól a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély néven a szlovákiai magyarok kulturális tevékenységét bemutató országos fesztivállá vált, a Zselizen megrendezett seregszemle a hagyományos néptánc, ének, -zene, -szokás, -viselet és tárgyi kultúra országos fesztiválja lett. Összekapcsolódott a gyermek és felnőtt néptáncegyüttesek országos versenyével, mely többnyire a közeli lévai kultúrházban valósult meg. Az ~ 1969–1994 között Zselizen a Schubert-parkban rendezték meg a Csemadok kiemelt rendezvényeként, s nem csupán seregszemleként működött, hanem szakmai fórumként is. A fesztivál programja mindig rendkívül színes volt, néprajzi kiállítások, gyermekprogramok, koncertek, kirakodóvásár stb. tették színessé és közönség közelivé. Rendkívül pozitív hatása volt a hazai folklórmozgalomra. Anyagi támogatások hiányában 1995-ben már nem rendezték meg. A fesztivál helyét a Martoson 1995 óta évente megrendezett Pünkösdi Népművészeti Fesztivál kívánta átvenni, de ez mára inkább regionális fesztiválként működik. A Csemadok 2006-ban, tizenkét éves szünet után, az eredeti helyszínen újraélesztette a fesztivált, ezt azonban már – és azóta is – a közönség teljes érdektelensége kísérte. A rendezvényt ezután különböző helyszíneken (2008 Bős, 2009 Martos) rendezték meg, majd 2010-től Deákiba került.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésZseliz [Želiezovce]
SzerzőNM - Nagy Myrtil
Rövid URL
ID378105
Módosítás dátuma2024. október 28.

Őrszem

Részletek

Regionális képes közéleti és szépirodalmi folyóirat (Igló, 1926. okt. 5.–nov. 20.). Katolikus szellemiség jellemezte. Feltüntetett munkatársai: Kersék János, ifj. Inczinger Ferenc, Schalkaházi Sára és Bognár Cecil Pál. – Szerk. Komáromi Antal; Derfényi János.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésIgló [Spišská Nová Ves]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID501885
Módosítás dátuma2024. október 28.

Összefogás

Részletek

Kéthetente megjelenő ref. közéleti lap (Rimaszombat, 1937. máj. 15.–dec. 25.). A szerkesztőbizottságában is tekintélyes személyiségek (Agyagossy Sándor, Csáji Pál, Gérecz Lajos, Kenessey Kálmán, Martens Alfréd, Narancsik Imre, Ónodi Zoltán, Ragályi Antal, Szilassy Béla, R. Vozáry Aladár) sorakoztak fel. Kiadójaként „a Református Összefogás mint az Egyetemes Református Egyház hivatalos szerve” volt feltüntetve. Kis Összefogás címmel gyermekmelléklete is volt. – Szerk. Varga Imre; Sörös Béla.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID501886
Módosítás dátuma2024. október 28.

Osváth Gyula

Részletek

(* 1887. máj. 6. Tornalja, † 1957. szept. 11. Feled) Jogtörténész, jogi szakíró. 1920-ig a kassai jogakadémia tanára volt, ezt követően ugyanott ügyvédként tevékenykedett. 1929-ben Pozsonyban nyitott ügyvédi irodát. Az 1930-as években Feledre költözött és itt élt haláláig. Műveiben jogtörténeti, közjogi, családjogi kérdésekkel foglalkozott. Több művét szlovákra is lefordították. – Fm. A frank-korszakbeli büntetőjog (1916); Adalékok Kassa város közjogi helyzetéhez és közigazgatási szervezetéhez I. Lipót koráig (1918); Egyház és állam (1920); Hogyan alkalmazza a belügyminisztérium a lex Dérer–Szent-Iványt? (1929); A magyarság helyzete a Csehszlovák Köztársaságban (1931).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésTornalja [Tornaľa] / Feled [Jesenské]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID378117
Módosítás dátuma2024. október 28.

Oswald Ferenc

Részletek

Oswald Ferenc
Oswald Ferenc (csa)

(* 1910. nov. 27. Pozsony, † 1972. jún. 1. Pozsony) Pedagógus, karnagy, orgonaművész. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1931). A Pozsonyban a Zeneakadémián A. Ledvinnél tanult orgonajátékot. Orgonaművészi, zongoraművészi és karnagyi diplomát szerzett (1944). A Keresztény Munkásdalárda karnagya volt (1931−1945). A Zenészkamara vezetője (1945−1949). 1949-től 1971-ig (nyugdíjba vonulásáig) a pozsonyligetfalui zeneiskola alapító igazgatója. Orgonált a pozsonyligetfalui templomban és vezényelte a Pozsonyi Tanítók Énekkarát (Zbor bratislavských učiteľov). Néhány hegedű- és zongoraművet és liturgikus zenét írt. Legismertebb műve a szopránszólóra, hegedűre és orgonára komponált Ave Maria, valamint a hegedűre és zenekarra írt Scherzo capricciozo. Jegyzetet adott ki általános zeneelméletből és összhangzattanból. Az oktató-nevelő munkában elért eredményeiért és a ligetfalui zeneiskola megalapításáért 1956-ban „példás pedagógus”, 1960-ban „érdemes pedagógus” elismerést kapott. Ligetfalu egyik utcáját róla nevezték el.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőHG - Horváth Géza
Rövid URL
ID494886
Módosítás dátuma2024. október 28.

Ozogány Ernő

Részletek

Ozogány Ernő
Ozogány Ernő (SZM)

(* 1951. máj. 14. Budapest [Mo.], † 2017. aug. 02. Pozsony) Hangmérnök, tudományos szakíró, tudomány- és technikatörténész. 1955-ben települt át szüleivel Budapestről Csehszl.-ba, Tejfalura. Somorján érettségizett, Prágában szerzett hang- és képmérnöki diplomát 1975-ben. Több szakmai társaság tagja, tisztségviselője, 1991–1992-ben a Szlovák Közszolgálati Televízió felügyelőtanácsának, 1994–1995-ben az Országos Rádió és Televízió Testület tagja volt. Tankönyveket és rádiójátékokat fordít. – Fm. A magyar tudomány évszázadai (Kiss Lászlóval és Lacza Tihamérral, 1994); A magyar tudomány évszázadai II. (Kiss Lászlóval és Lacza Tihamérral, 1996); A tudás fájáról (tan., 1999); A tudás almája (tan., 2001); Gondolatokból épült katedrális (Kiss Lászlóval és Lacza Tihamérral, 2001); Magyar atomocska (tan., 2002); Lajtától keletre (tan., 2002); Magyar nagyasszonyok (tan., Vojtek Katalinnal, 2003); Dobozba zárt múzsa (tan., 2005); Pandóra szelencéje (tan., 2006); A labdarúgás 75 éve Tejfalun (mon., 2007); A nemzet virágai (tan., 2011), Jó mulatság, férfimunka (tan., 2012); Zsinórpadlás (tan., Kiss Lászlóval, Lacza Tihamérral, 2013).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésTejfalu [Mliečno]
SzerzőOE - Ozogány Ernő
Rövid URL
ID378135
Módosítás dátuma2024. október 28.

Ozorai József

Részletek

(* 1855. okt. 3. Érsekújvár, † 1930. okt. 4. Érsekújvár) Publicista, író. A középiskolát Érsekújvárban és Esztergomban, jogi tanulmányait Budapesten végezte. Tényleges katonai szolgálata idején súlyos fagysérülés érte, s egyik lába béna maradt. Érsekújvárban ügyvédi praxist folytatott, emellett cikkeket és elbeszéléseket publikált. Halála előtt egy évvel kétkötetes regénye jelent meg a kuruc időkről. – Fm. Kuruc ősök (1929).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID501882
Módosítás dátuma2024. október 28.

Ozsvald Árpád

Részletek

Ozsvald Árpád
Ozsvald Árpád

(* 1932. jan. 28. Nemesoroszi, † 2003. jún. 14. Pozsony) Költő, szerkesztő, műfordító. Csurgón érettségizett (1950), majd falusi iskolákban tanított. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1957). 1956-tól a Hét szerkesztője 1960–1995 között főszerkesztő-helyettese. Régi könyvek, nyomtatványok gyűjtője, a római kori pénzérmék ismert szlovákiai szakértője volt. Első verseivel az 1950-es évek elején jelentkezett; kötetben először Veres Jánossal és Török Elemérrel közösen jelentek meg versei (Három fiatal költő, 1954). Költészetét a népmesék, a mítoszok és a modern világ élményei együtt formálták. 2008 tavaszán szülőfaluja művelődési házában Ozsvald Árpád Emlékszobát nyitottak, s felavatták a költő emléktábláját. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (1968); a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Aranytoll Díja (1999); a Posonium Irodalmi Díj Életműdíja (2001); A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2002).  Fm. Tavasz lesz újra, kedves (v., 1956); Júdása én nem lehetnék (v., 1959); Földközelben (v., 1965); A kis postás (r., 1965, 1981, 1989); Laterna magica (v., 1967); Szekerek balladája (v., 1971); Vadvizek (v., 1978); Valahol otthon (v., 1985); Nincsenek szemtanúk (v., 1990); Néger a hóesésben (gyermekv., 1994). Emlékek útján (tan., 1995); Mindenre emlékezni kell (v. és versfordítások, 1996); Az idő halála – Kiűzetés a Paradicsomból (összegyűjtött v., 2007); Az idő halála – Nézelődés az ablakból (összegyűjtött versford., 2008). – Ir. Turczel Lajos: Portrék és fejlődésképek (1977); Tőzsér Árpád: Szavak barlangjában (1980); Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945—1980 (1982); Bodnár Gyula – Tóth László: Nyomkereső (1994); Szeberényi Zoltán: Ozsvald Árpád (mon., 2000); Szeberényi Zoltán: Magyar Irodalom Szlovákiában 1945—1999 I. (2000); Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésNemesoroszi [Kukučínov] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID378141
Módosítás dátuma2024. október 28.

P. Balázs János

Részletek

(* 1910. nov. 14. Pozsony, † 1990. jan. 1. Budapest) Nyelvész. Gimnáziumi és magyar-latin szakos egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1944 végéig Érsekújvárott tanított. 1947-ben Mo.-ra telepítették, ahol 1953-tól az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa volt. Az intézetben a nagyszótár osztályon dolgozott, a Magyar értelmező kéziszótár munkálataiban is részt vett. A magyar kódexszövegek latin forrásaival foglalkozott. A Codices Hungarici sorozat VIII. számában megjelent Jókai-kódex latin szövegeit ő fedezte fel. Ir. Büky Béla: P. B. J. (Magyar Nyelvőr 1990/1–2).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésPozsony [Bratislava] / Érsekújvár [Nové Zámky]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID495572
Módosítás dátuma2024. október 28.

P. Olexo Anna

Részletek

(* 1939. okt. 12. Kenyhec) Szerkesztő, műfordító. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–orosz szakos tanári oklevelet szerzett (1968). 1968–1971-ben a Természet és Társadalom szerkesztője, 1971–1973-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Tanszékének tanársegédje, 1973–1976-ban a Szlovákiai Pedagógiai Könyvkiadó, 1976–1992-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1992–1996-ban az Irodalmi Szemlenyelvi szerkesztője. Cseh szerzők műveit fordította magyar nyelvre.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKenyhec [Kechnec] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID378024
Módosítás dátuma2024. október 28.

P. Vonyik Erzsébet

Részletek

P. Vonyik Erzsébet
P. Vonyik Erzsebet (FI)

(* 1950. júl. 29. Vajka) Újságíró. A somorjai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett 1968-ban. A pozsonyi Közgazdasági Egyetemen szerzett diplomát 1973-ban. Már az egyetemi tanulmányok alatt az utolsó két évben segédszerkesztőként dolgoztott, majd egészen 2000-ig a munkatársa maradt az Új Szó szerkesztőségének. A külpolitikai rovat szerkesztője, majd a Vasárnap munkatársa volt. 2000–től a Dunaszerdahelyi Hírnök című városi újság főszerkesztője.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésVajka [Vojka nad Dunajom] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőVL - Végh László
Rövid URL
ID495700
Módosítás dátuma2024. október 28.

Paál Gyula

Részletek

(* 1852. ?, † 1931. Rimaszombat) Népszínműíró. Elemi iskolai tanító volt, 1918 után Rimaszombatban is tanított. Munkái művészi szempontból igénytelenek. – Fm. Senki Miska (zene: Stolené Kemény Erzsébet, é. n.); Veszedelem a házban (zene: Hagelbauer György, 1923); A csárdás leánya (zene: Hagelbauer György, 1926).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID501900
Módosítás dátuma2024. október 28.

Pajor Miklós

Részletek

(* 1884. Turdosín (Tvrdošín), †?) Ügyvéd, politikus. Kolozsvárott [Románia] és Budapesten [Mo.] folytatott jogi tanulmányokat, majd Kassára került ügyvédnek, ahol a főiskolások Szent Imre Egyletének elnöke lett. Az államfordulat után évekig a kassai városi tanács tagjaként tevékenykedett, ill. az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) egyik helyi vezetője volt. 1935-ben az OKP listáján a csehszlovák nemzetgyűlés szenátorává választották. Az első bécsi döntést követően a magyar parlament behívott képviselője lett.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésTurdossin [Tvrdošín] / Kassa [Košice]
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID378159
Módosítás dátuma2024. október 28.

1 61 62 63 64 65 92
92 találat