Népszava
Részletek
Politikai hetilap (Pozsony, 1919. aug. 24.–1925 nov.). A Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja, majd a belőle kivált CSKP hivatalos hetilapja. – Szerk. Rékai Károly, Major István.
Népújság
Országos politikai hetilap (Pozsony, 1923–1927). A Köztársasági Magyar Földmíves Párt magyar nyelvű közlönyeként jelent meg. – 1927 után háromszor is megváltozott a neve: Köztársasági Magyar Földműves (1927–1933, Békefi Sándor), Földműves (1933–1935, Békefi Sándor), Magyarság (1936–1938, Békefi Sándor). Az agrárpártnak helyi hetilapjai is voltak: az ipolysági Köztársasági...megnyit →
Országos politikai hetilap (Pozsony, 1923–1927). A Köztársasági Magyar Földmíves Párt magyar nyelvű közlönyeként jelent meg. – 1927 után háromszor is megváltozott a neve: Köztársasági Magyar Földműves (1927–1933, Békefi Sándor), Földműves (1933–1935, Békefi Sándor), Magyarság (1936–1938, Békefi Sándor). Az agrárpártnak helyi hetilapjai is voltak: az ipolysági Köztársasági...megnyit →
Részletek
Országos politikai hetilap (Pozsony, 1923–1927). A Köztársasági Magyar Földmíves Párt magyar nyelvű közlönyeként jelent meg. – 1927 után háromszor is megváltozott a neve: Köztársasági Magyar Földműves (1927–1933, Békefi Sándor), Földműves (1933–1935, Békefi Sándor), Magyarság (1936–1938, Békefi Sándor). Az agrárpártnak helyi hetilapjai is voltak: az ipolysági Köztársasági Magyar Földműves (1931–1937, Duba András), a nyitrai Garamvidék (1928–1930, Zipser János) és a lévai Magyar Szó (1930–1936, Zipser János, Ádámy János). – Szerk. Klapka István, Bacsinszky Lajos, Duchaj János, Samuel Zoch, Farkas Aladár, Antal Sándor.
Népzenei Adattár
A Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság keretében 1993-ban létrehozott Népzenei Munkaközösség folytatásaként a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya szervezeti keretei közt jött létre (1997). A szlovákiai magyar nyelvterület népzenei hangzó anyagát gyűjti, a régi gyűjtéseket archiválja, digitalizálja, népzenei tárgyú publikációkat készít elő, amatőr népművészeti együttesek számára...megnyit →
A Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság keretében 1993-ban létrehozott Népzenei Munkaközösség folytatásaként a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya szervezeti keretei közt jött létre (1997). A szlovákiai magyar nyelvterület népzenei hangzó anyagát gyűjti, a régi gyűjtéseket archiválja, digitalizálja, népzenei tárgyú publikációkat készít elő, amatőr népművészeti együttesek számára...megnyit →
Részletek
A Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság keretében 1993-ban létrehozott Népzenei Munkaközösség folytatásaként a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya szervezeti keretei közt jött létre (1997). A szlovákiai magyar nyelvterület népzenei hangzó anyagát gyűjti, a régi gyűjtéseket archiválja, digitalizálja, népzenei tárgyú publikációkat készít elő, amatőr népművészeti együttesek számára szaktanácsadással szolgál. 2004 óta a Csemadok Művelődési Intézete, 2012-től a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet szervezeti keretei közt, Dunaszerdahelyen működik, munkatársai Pelle Andrea népzenekutató és Huszár Ágnes tanár, antropológus. – Vezető: Ág Tibor. – Ir. Huszár Ágnes: A Népzenei Adattár (Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2005).
Neszméri Sándor
(* 1952. nov. 17. Alsószeli, † 2014. júl. 6. Pozsony) Újságíró. Galántán érettségizett 1971-ben. Krakkóban a Jagelló Egyetemen szerzett történész oklevelet 1976-ban. 1976—81 között a Nő kulturális rovatának szerkesztője, majd 1981—82-ben helyettes főszerkesztője. 1982—87 között a Csemadok Országos Választmányának titkára. 1987—89 között az Új...megnyit →
(* 1952. nov. 17. Alsószeli, † 2014. júl. 6. Pozsony) Újságíró. Galántán érettségizett 1971-ben. Krakkóban a Jagelló Egyetemen szerzett történész oklevelet 1976-ban. 1976—81 között a Nő kulturális rovatának szerkesztője, majd 1981—82-ben helyettes főszerkesztője. 1982—87 között a Csemadok Országos Választmányának titkára. 1987—89 között az Új...megnyit →
Részletek
Neszmeri Sandor (MNL)
(* 1952. nov. 17. Alsószeli, † 2014. júl. 6. Pozsony) Újságíró. Galántán érettségizett 1971-ben. Krakkóban a Jagelló Egyetemen szerzett történész oklevelet 1976-ban. 1976—81 között a Nő kulturális rovatának szerkesztője, majd 1981—82-ben helyettes főszerkesztője. 1982—87 között a Csemadok Országos Választmányának titkára. 1987—89 között az Új Ifjúság helyettes főszerkesztője. 1990-91-ben a Csemadok Országos Választmányának főtitkára. 1991-től a Gazda Kereskedelmi Kft. elnök-igazgatója. 2011-től az Önkormányzati Szemle időszaki folyóirat főszerkesztője. Írásai: Új Ifjúság (1975), Sor.: Nő (1979/80: Emberek otthonok, haza – dél-szlovákiai valóság). 1981-ben szerkesztette a Nő Évkönyvet.
Neszmeri Sandor (MNL)
Neubauer Pál
(* 1891. szept. 28. Vágújhely, † 1945. máj. 4. Fonyód [Mo.]) Költő, prózaíró, szerkesztő, műfordító. Budapesten végzett jogot, majd banktisztviselőként dolgozott. Az első vh.-ban az orosz fronton harcolt, az államfordulat után Prágában élt 1939-ig. Első cikkeit a Pester Lloyd közölte, majd a Prágai Magyar...megnyit →
(* 1891. szept. 28. Vágújhely, † 1945. máj. 4. Fonyód [Mo.]) Költő, prózaíró, szerkesztő, műfordító. Budapesten végzett jogot, majd banktisztviselőként dolgozott. Az első vh.-ban az orosz fronton harcolt, az államfordulat után Prágában élt 1939-ig. Első cikkeit a Pester Lloyd közölte, majd a Prágai Magyar...megnyit →
Részletek
Neubauer Pál (FI)
(* 1891. szept. 28. Vágújhely, † 1945. máj. 4. Fonyód [Mo.]) Költő, prózaíró, szerkesztő, műfordító. Budapesten végzett jogot, majd banktisztviselőként dolgozott. Az első vh.-ban az orosz fronton harcolt, az államfordulat után Prágában élt 1939-ig. Első cikkeit a Pester Lloyd közölte, majd a Prágai Magyar Hírlapban és a Prager Tagblattban folytatta újságírói pályját. Kétnyelvű író volt, egyaránt írt németül és magyarul; magyar költőket, írókat (Petőfit, Adyt, Mikszáthot) fordított németre, német írókat magyarra (ő volt Kafka első magyar fordítója). 1936-ban a londoni Pinker Kiadó regény-világpályázatának német nyelvű kategóriájában 1238 mű közül Neubauer Das fehlende Kapitel (A hiányzó fejezet) című regénye nyerte az első díjat. Modern intellektuális prózát alkotott, melyben az emberség s az erkölcs kérdéseit állítja szembe az erőszakkal és az embertelenséggel. – Fm. Wohin? (Hová?, v. német nyelven, 1922); Marie (r. német nyelven, 1928); Was geht es mich an? (r. német nyelven, magyarul: Mi közöm hozzá?, 1935); Das fehlende Kapitel (A hiányzó fejezet, r. német nyelven, 1938); Hubay Jenő – Egy élet szimfóniája (életr., 1942); A jóslat (r., A hiányzó fejezet magyar változata, 1944, 1981). – Ir. Csanda Sándor: Első nemzedék (tan., 1968, 1982); Fónod Zoltán: Üzenet (mon., 1993, 2002), Turczel Lajos: Arcképek és emlékezések (tan., 1997); Fried István: A névadás lehetségessége (2004). A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995. (1997); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).
Neufeld Samu; Németh Gyula
(* 1867. márc. 24. Nagyszőlős [Ukrajna], † 1936. jún. 17. Galánta) Nyomdász, könyv- és lapkiadó. 1890-ben telepedett le Galántán, ahol nyomdát alapított. Hivatalos nyomtatványok és képeslapok mellett kalendáriumokat, szépirodalmi és szakkönyveket, valamint újságokat adott ki (Mátyusföldi Lapok, 1919–1921; Méhészújság, 1919–1933; Hanza – Szövetkezeti Újság,...megnyit →
(* 1867. márc. 24. Nagyszőlős [Ukrajna], † 1936. jún. 17. Galánta) Nyomdász, könyv- és lapkiadó. 1890-ben telepedett le Galántán, ahol nyomdát alapított. Hivatalos nyomtatványok és képeslapok mellett kalendáriumokat, szépirodalmi és szakkönyveket, valamint újságokat adott ki (Mátyusföldi Lapok, 1919–1921; Méhészújság, 1919–1933; Hanza – Szövetkezeti Újság,...megnyit →
Részletek
(* 1867. márc. 24. Nagyszőlős [Ukrajna], † 1936. jún. 17. Galánta) Nyomdász, könyv- és lapkiadó. 1890-ben telepedett le Galántán, ahol nyomdát alapított. Hivatalos nyomtatványok és képeslapok mellett kalendáriumokat, szépirodalmi és szakkönyveket, valamint újságokat adott ki (Mátyusföldi Lapok, 1919–1921; Méhészújság, 1919–1933; Hanza – Szövetkezeti Újság, 1928–1933; Magyar Dalunk, 1935–1937).
Neumann János Klub – NeuJK
Részletek
Magyar diákklub (Pozsony, 1990–1992). Magyar villamosmérnök-hallgatók hozták létre. Ifjúsági, kulturális, közművelődési, tudományos szakmai tevékenységet folytatott. A Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának magyar hallgatóit tömörítette. Tagja voltak a Diákhálózat klubhálózatának (lásd még József Attila Ifjúsági Klub).
Neumann Tibor
(* 1893. aug. 14. Alsókorompa, † 1952. jan. 14. Pecsora [Szovjetunió]) Ügyvéd, politikus. Tanulmányait Pozsonyban, a Királyi Katolikus Főgimnáziumban, majd a Jogakadémián végezte, jogi doktorátusát az Erzsébet Tudományegyetemen szerezte. Az első vh.-ban az orosz, majd az olasz fronton harcolt. Az impériumváltást követően a párt...megnyit →
(* 1893. aug. 14. Alsókorompa, † 1952. jan. 14. Pecsora [Szovjetunió]) Ügyvéd, politikus. Tanulmányait Pozsonyban, a Királyi Katolikus Főgimnáziumban, majd a Jogakadémián végezte, jogi doktorátusát az Erzsébet Tudományegyetemen szerezte. Az első vh.-ban az orosz, majd az olasz fronton harcolt. Az impériumváltást követően a párt...megnyit →
Részletek
(* 1893. aug. 14. Alsókorompa, † 1952. jan. 14. Pecsora [Szovjetunió]) Ügyvéd, politikus. Tanulmányait Pozsonyban, a Királyi Katolikus Főgimnáziumban, majd a Jogakadémián végezte, jogi doktorátusát az Erzsébet Tudományegyetemen szerezte. Az első vh.-ban az orosz, majd az olasz fronton harcolt. Az impériumváltást követően a párt elnökségének tagjaként bekapcsolódott az Országos Keresztényszocialista Párt munkájába, 1932-től 1936-ig annak egyik alelnöke, 1936-tól a második vh. végéig az Egyesült Magyar Párt (EMP) pozsonyi helyi szervezetének elnöke volt. 1923-tól 1945-ig kisebb megszakítással a pozsonyi képviselő-testület tagja. 1938 nov.-étől 1940 jan.-jáig az autonóm szlovák kormány megbízásából Pozsony város magyar kormánybiztos-helyettese, amikor koholt vádakkal letartóztatták, de perét 1941 febr.-jában megszüntették. Jelentős szerepet töltött be Pozsony kulturális életében is. 1945 máj.-ában letartóztatták és az EMP több vezetőjével – köztük Esterházy Jánossal – a Szovjetunióba hurcolták, ahol tíz évi fegyházbüntetésre ítélték, s élete hátralévő részét szovjet munkatáborokban töltötte. – Fm. Pozsonyiak a tűzvonalban Lublin és Novgorod előtt (1930); Teremtsünk rendet a pozsonyi városházán (röpirat, 1935); Pozsony város képviselő-testületének működése 1921–1927 (kézirat).
Nevelés
Részletek
neveles
Módszertani folyóirat a magyar tanítási nyelvű iskolák számára (Pozsony, 1956. szept.–1993. dec.). A Szlovák Pedagógiai Kiadó gondozásában jelent meg, 1990 jan.-jáig Szocialista Nevelés címmel. – Szerk. Náhlovsky László (1956); Turczel Lajos (1957); Onódi János (1963); Mózsi Ferenc (1968); Fibi Sándor (1981); Kósa Karola (1990).
Nevizánszky Gábor
(* 1949. aug. 18. Ipolyszakállas) Régész. Ipolyságon érettségizett (1967), majd a pozsonyi Comenius Egyetemen 1973-ban régészetet végzett, 1979-ban pedig bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1973-tól az SZTA nyitrai Régészeti Intézetének munkatársa, a történelemtudomány kandidátusa (1982). Az 1990-es években Humboldt-ösztöndíjasként csaknem két évet töltött a németországi Saarbrückenben....megnyit →
(* 1949. aug. 18. Ipolyszakállas) Régész. Ipolyságon érettségizett (1967), majd a pozsonyi Comenius Egyetemen 1973-ban régészetet végzett, 1979-ban pedig bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1973-tól az SZTA nyitrai Régészeti Intézetének munkatársa, a történelemtudomány kandidátusa (1982). Az 1990-es években Humboldt-ösztöndíjasként csaknem két évet töltött a németországi Saarbrückenben....megnyit →
Részletek
Nevizánszky Gábor (csa)
(* 1949. aug. 18. Ipolyszakállas) Régész. Ipolyságon érettségizett (1967), majd a pozsonyi Comenius Egyetemen 1973-ban régészetet végzett, 1979-ban pedig bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1973-tól az SZTA nyitrai Régészeti Intézetének munkatársa, a történelemtudomány kandidátusa (1982). Az 1990-es években Humboldt-ösztöndíjasként csaknem két évet töltött a németországi Saarbrückenben. Kutatási szakterülete a rézkor és a magyar honfoglalás kora. D-Szl.-ban többek között Bajcson, Ipolyvisken, Léván, Oldalfalán, Ozsgyányban és Zsitvabesenyőn végzett régészeti feltárásokat. Tanulmányai magyar, szlovák és német szaklapokban, évkönyvekben, tanulmánykötetekben jelentek meg; régészeti bibliográfiákat is összeállított. – Fm. Hont megye régészeti irodalma (1993); A Csallóköz régészeti bibliográfiája (1995); Hont megye 10–11. századi temetői (Musaeum Hungaricum 1, 2006).
Nő; Dolgozó Nő
A szlovákiai magyar nők lapja (Pozsony, 1952–1992). A Csehszlovák, ill. Szlovák Nőszövetség képes hetilapjaként indult. Első száma 1952. jan. 15-én jelent meg Dolgozó Nő címmel. 1955-től havonta kétszer, 1965-től nagyobb formátumban jelent meg. 1966 jan.-jától Nő címmel hetilapként, 1975–1976-ban kéthetenként, 1977-től újra hetenként jelent...megnyit →
A szlovákiai magyar nők lapja (Pozsony, 1952–1992). A Csehszlovák, ill. Szlovák Nőszövetség képes hetilapjaként indult. Első száma 1952. jan. 15-én jelent meg Dolgozó Nő címmel. 1955-től havonta kétszer, 1965-től nagyobb formátumban jelent meg. 1966 jan.-jától Nő címmel hetilapként, 1975–1976-ban kéthetenként, 1977-től újra hetenként jelent...megnyit →
Részletek
Dolgozó Nő (FI)
A szlovákiai magyar nők lapja (Pozsony, 1952–1992). A Csehszlovák, ill. Szlovák Nőszövetség képes hetilapjaként indult. Első száma 1952. jan. 15-én jelent meg Dolgozó Nő címmel. 1955-től havonta kétszer, 1965-től nagyobb formátumban jelent meg. 1966 jan.-jától Nő címmel hetilapként, 1975–1976-ban kéthetenként, 1977-től újra hetenként jelent meg, 1981-től 24 oldalon. 1991-ben több hónapos szünet után jelent meg újra kéthetente a Diákhálózat kiadásában. Kezdettől fogva érdeklődéssel követte a csehszlovákiai magyar irodalom fejlődését, munkatársai között mindig találunk írókat, költőket. Rendszeresen foglalkozott a megjelent irodalmi alkotásokkal (Tájoló) és az olvasómozgalom kérdéseivel (Egy hónap – egy könyv). 1992-ben megszűnt, és helyét az Új Nő vette át. – Szerk. Hanka Nová (1952), Turi Mária (1953), Szarkáné Lévay Erzsébet (1962), Haraszti-Mészáros Erzsébet (1972), Pákozdi Gertrúd (1985), Zácsek Erzsébet (1989), Grendel Ágota (1990), Kocsis Aranka (1991).
Nő (FI)
Nógrádi Galéria
Losoncban létesült járási intézményként 1980-ban. Alapját a Szabó Gyula özvegye által a művész hagyatékából a városnak ajándékozott 138 képből álló gyűjtemény képezte. Fő célja felkutatni, feldolgozni és bemutatni a Losoncon élt vagy onnan származó művészek életművét. Önálló jogi személyként való működése 23 éve alatt...megnyit →
Losoncban létesült járási intézményként 1980-ban. Alapját a Szabó Gyula özvegye által a művész hagyatékából a városnak ajándékozott 138 képből álló gyűjtemény képezte. Fő célja felkutatni, feldolgozni és bemutatni a Losoncon élt vagy onnan származó művészek életművét. Önálló jogi személyként való működése 23 éve alatt...megnyit →
Részletek
Losoncban létesült járási intézményként 1980-ban. Alapját a Szabó Gyula özvegye által a művész hagyatékából a városnak ajándékozott 138 képből álló gyűjtemény képezte. Fő célja felkutatni, feldolgozni és bemutatni a Losoncon élt vagy onnan származó művészek életművét. Önálló jogi személyként való működése 23 éve alatt mintegy 500 kiállítást rendezett. Emellett létrehozta a Nemzetközi Akvarell Triennálét (8 évfolyama valósult meg) és a Nemzetközi Kerámia Szimpóziumot (18 évfolyam). Ezek alapján rendszeresen gyűjtötte a kortárs akvarellművészet és a szobrászati kerámia alkotásait. Kiemelt figyelmet szentelt Szabó Gyula életművének, és a Kubička Kucsera Klára által rendezett nyolc kiállításon fokozatosan mutatta be az egész életművet. Gyűjteményéből kisebb vándorkiállításokat rendezett vidéken. Több kiállításon emlékezett meg Bacskai Béla, Gyurkovits Ferenc, Gerő Gusztáv, Dúdor István, munkásságáról, valamint kiállította a Losoncról elszármazott kortárs alkotók munkáit. 2004. jan. 1-től a ~t összevonták a Nógrádi Múzeummal.
Nógrádi Múzeum
A jelenleg losonci székhellyel működő múzeum 1954-ben alakult Gácson járási honismereti múzeumként (Gács, Losonc, 1954). 1967–1985 között Füleken működött, s 1985-ben került mostani helyére. A múzeum a nógrádi régió történetét dokumentálja, különös tekintettel az üveg- és kerámiaiparra. 1988 óta állandó kiállítóhelyisége van az egykori...megnyit →
A jelenleg losonci székhellyel működő múzeum 1954-ben alakult Gácson járási honismereti múzeumként (Gács, Losonc, 1954). 1967–1985 között Füleken működött, s 1985-ben került mostani helyére. A múzeum a nógrádi régió történetét dokumentálja, különös tekintettel az üveg- és kerámiaiparra. 1988 óta állandó kiállítóhelyisége van az egykori...megnyit →
Részletek
Nógrádi Múzeum (PJ)
A jelenleg losonci székhellyel működő múzeum 1954-ben alakult Gácson járási honismereti múzeumként (Gács, Losonc, 1954). 1967–1985 között Füleken működött, s 1985-ben került mostani helyére. A múzeum a nógrádi régió történetét dokumentálja, különös tekintettel az üveg- és kerámiaiparra. 1988 óta állandó kiállítóhelyisége van az egykori ref. templom épületében. 2004-től összevonták a Nógrádi Galériával.
Nógrádi vitéz
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, egy középkori páncélos lovagot ábrázoló szobor, amelyet az első vh. idején adománygyűjtés és propaganda céljából állítottak fel Losoncon 1916. jún. 18-án a Kubinyi-téren. Készítője Friedmann József a losonci laktanyában állomásozó közlegény volt. A ~ sorsa a háború után...megnyit →
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, egy középkori páncélos lovagot ábrázoló szobor, amelyet az első vh. idején adománygyűjtés és propaganda céljából állítottak fel Losoncon 1916. jún. 18-án a Kubinyi-téren. Készítője Friedmann József a losonci laktanyában állomásozó közlegény volt. A ~ sorsa a háború után...megnyit →
Részletek
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, egy középkori páncélos lovagot ábrázoló szobor, amelyet az első vh. idején adománygyűjtés és propaganda céljából állítottak fel Losoncon 1916. jún. 18-án a Kubinyi-téren. Készítője Friedmann József a losonci laktanyában állomásozó közlegény volt. A ~ sorsa a háború után ismeretlen, valószínűleg a csehszlovák hadsereg katonái távolították el. A szoborról csupán egy képeslap maradt fenn, ennek köszönhetően tudható, hogyan nézett ki. – Ir. L. Juhász Ilona: Vaskatona, vaskorona, vasturul. A nemzeti áldozatkészség szobrai az első világháborúban. Acta Ethnologica Danubiana 12 (2010), 24-26. p.
Nőmunkás
Kommunista hetilap (Kassa, 1924–1925). A Munkás vasárnapi mellékleteként jelent meg. A városi és falusi nők politikai és kulturális problémáival foglalkozott, s irodalmi rovatában folytatásos regényeket is közölt (Barta Lajos: Különös történet; Upton Sinclair: A szerelem zarándokútja). – Szerk. Farkas Gábor, Horkay Endre, Goldhammer Géza,...megnyit →
Kommunista hetilap (Kassa, 1924–1925). A Munkás vasárnapi mellékleteként jelent meg. A városi és falusi nők politikai és kulturális problémáival foglalkozott, s irodalmi rovatában folytatásos regényeket is közölt (Barta Lajos: Különös történet; Upton Sinclair: A szerelem zarándokútja). – Szerk. Farkas Gábor, Horkay Endre, Goldhammer Géza,...megnyit →
Részletek
Kommunista hetilap (Kassa, 1924–1925). A Munkás vasárnapi mellékleteként jelent meg. A városi és falusi nők politikai és kulturális problémáival foglalkozott, s irodalmi rovatában folytatásos regényeket is közölt (Barta Lajos: Különös történet; Upton Sinclair: A szerelem zarándokútja). – Szerk. Farkas Gábor, Horkay Endre, Goldhammer Géza, Rác Gyula.
Nóta János
(* 1943. febr. 08. Losonc) Műfordító, író. Füleken érettségizett (1966), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán matematika–képzőművészet szakot (1966–1967 között), a pozsonyi Komenský Egyetemen magyar–német szakot hallgatott (1968–1971). Ritkán publikál, elsősorban műfordítóként tevékeny (többek között Peter Jaroš, Jozef Kot, Božena Němcová, Ľubomír Feldek műveit fordította). 1991-ben...megnyit →
(* 1943. febr. 08. Losonc) Műfordító, író. Füleken érettségizett (1966), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán matematika–képzőművészet szakot (1966–1967 között), a pozsonyi Komenský Egyetemen magyar–német szakot hallgatott (1968–1971). Ritkán publikál, elsősorban műfordítóként tevékeny (többek között Peter Jaroš, Jozef Kot, Božena Němcová, Ľubomír Feldek műveit fordította). 1991-ben...megnyit →
Részletek
(* 1943. febr. 08. Losonc) Műfordító, író. Füleken érettségizett (1966), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán matematika–képzőművészet szakot (1966–1967 között), a pozsonyi Komenský Egyetemen magyar–német szakot hallgatott (1968–1971). Ritkán publikál, elsősorban műfordítóként tevékeny (többek között Peter Jaroš, Jozef Kot, Božena Němcová, Ľubomír Feldek műveit fordította). 1991-ben Madách Imre-díjat kapott.
Novák Veronika
(* 1954. okt. 12. Vágsellye) Levéltáros, helytörténész. A pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett levéltárosi oklevelet (1978), uo. doktorált filozófiából (1984). 1978–1987-ben a vágsellyei állami levéltár levéltárosa, 1987-től igazgatója. 1998-tól a nagyszombati egyetem szakelőadója, 2002–2003-ban a Szlovák Nemzeti Levéltár tudományos részlegének vezetője, 2003-tól a belügyminiszter Szlovákiai...megnyit →
(* 1954. okt. 12. Vágsellye) Levéltáros, helytörténész. A pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett levéltárosi oklevelet (1978), uo. doktorált filozófiából (1984). 1978–1987-ben a vágsellyei állami levéltár levéltárosa, 1987-től igazgatója. 1998-tól a nagyszombati egyetem szakelőadója, 2002–2003-ban a Szlovák Nemzeti Levéltár tudományos részlegének vezetője, 2003-tól a belügyminiszter Szlovákiai...megnyit →
Részletek
Novák Veronika (csa)
(* 1954. okt. 12. Vágsellye) Levéltáros, helytörténész. A pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett levéltárosi oklevelet (1978), uo. doktorált filozófiából (1984). 1978–1987-ben a vágsellyei állami levéltár levéltárosa, 1987-től igazgatója. 1998-tól a nagyszombati egyetem szakelőadója, 2002–2003-ban a Szlovák Nemzeti Levéltár tudományos részlegének vezetője, 2003-tól a belügyminiszter Szlovákiai Tudományos Levéltári Tanácsának tagja. Különböző szakmai egyesületek, társaságok tagja, tisztségviselője. Elsősorban a Mátyusföld és a Csallóköz múltjával kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat kutatja. 2005-ben megkapta a Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstérmét. – Fm. Hosszúfalu (többekkel, 1993); Tornóc (többekkel, 1993); Vága (többekkel, 1993); Alsószeli (többekkel, 1993); Kajal (többekkel, 1997); Vágsellye (többekkel, 2002); Farkasd (többekkel, 2002); Nagyborsa (többekkel, 2004); Magyar nyelvű fondjegyzék (2004); Pecséttan (2004).
Nyíl
Szatirikus riportlap (Pozsony, 1926. máj. 2.–aug. 15.). Hetente jelent meg szatirikus és parodisztikus írásokkal. Neves mo.-i írók is publikáltak benne (Gellért Oszkár, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Nagy Endre, Somlyó Zoltán, Szini Gyula). – Szerk. Szent-Ivány Tibor, Darvas Henry. – Ir. Turczel Lajos: Humoros sajtónk...megnyit →
Szatirikus riportlap (Pozsony, 1926. máj. 2.–aug. 15.). Hetente jelent meg szatirikus és parodisztikus írásokkal. Neves mo.-i írók is publikáltak benne (Gellért Oszkár, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Nagy Endre, Somlyó Zoltán, Szini Gyula). – Szerk. Szent-Ivány Tibor, Darvas Henry. – Ir. Turczel Lajos: Humoros sajtónk...megnyit →
Részletek
Szatirikus riportlap (Pozsony, 1926. máj. 2.–aug. 15.). Hetente jelent meg szatirikus és parodisztikus írásokkal. Neves mo.-i írók is publikáltak benne (Gellért Oszkár, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Nagy Endre, Somlyó Zoltán, Szini Gyula). – Szerk. Szent-Ivány Tibor, Darvas Henry. – Ir. Turczel Lajos: Humoros sajtónk 1938 előtt (In Hiányzó fejezetek, 1982).
Nyitrai Dezső
(* 1905. márc. 8. Iske – † 1979. jún. 11. Pozsony) Ref. pap, helytörténész, néprajzkutató. A középiskolát Eperjesen, a református teológiát Sárospatakon végezte. Tusán, Magyarbődön, majd Dunaradványban volt ref. lelkipásztor. Az 1930-as években felvidéki ref. folyóiratokban (Református Egyház és Iskola, Református Sion) publikált. Az...megnyit →
(* 1905. márc. 8. Iske – † 1979. jún. 11. Pozsony) Ref. pap, helytörténész, néprajzkutató. A középiskolát Eperjesen, a református teológiát Sárospatakon végezte. Tusán, Magyarbődön, majd Dunaradványban volt ref. lelkipásztor. Az 1930-as években felvidéki ref. folyóiratokban (Református Egyház és Iskola, Református Sion) publikált. Az...megnyit →
Részletek
(* 1905. márc. 8. Iske – † 1979. jún. 11. Pozsony) Ref. pap, helytörténész, néprajzkutató. A középiskolát Eperjesen, a református teológiát Sárospatakon végezte. Tusán, Magyarbődön, majd Dunaradványban volt ref. lelkipásztor. Az 1930-as években felvidéki ref. folyóiratokban (Református Egyház és Iskola, Református Sion) publikált. Az 1960-as évektől elsősorban néprajzi és helytörténeti dolgozatai jelentek meg az Irodalmi Szemlében és a Néprajzi Közlésekben: Dunaradványi vízimolnárok (1970); Anyáink ruhaanyag-termelési munkái (1975); Régi és új lakodalmi szokások Dunaradványon (1976); Adalékok Magyarbőd őslakosainak történelméhez és néprajzához (1978).
Nyitrai Lapok
Részletek
Szabadelvű politikai hetilap (Nyitra, 1920–1936). Az Országos Zsidó Párt befolyása alatt állt. 1918 előtt is létezett. – Szerk. Weisz József, Kuttna Henrik, Salgó Károly, Glass Lívia, Weisz Franciska.
Nyitrai Magyar Egyetemisták Kínjátszó Köre – NYEKK
Részletek
A nyitrai magyar egyetemisták színjátszó köre (Nyitra, 2001). Első bemutatásra került darabja (7köznapillanatok) különdíjban részesült a Jókai Napokon. A társulat évente új darabbal jelentkezik, több vendégszereplést is maga mögött tudhat már.
Nyitramegyei Szemle
Részletek
Regionális politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap (Nyitra, 1919–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt orgánuma (1939–1941 között független lap). 1919 előtt is létezett. – Szerk. Risnyovszky János, Franciscy Lajos, Pálddi Vilmos.
Nyitravármegye
Részletek
Regionális politikai és társadalmi hetilap (Nyitra, 1920–1940). Egy ideig az Országos Zsidó Párt befolyása alatt állt. 1918 előtt is megjelent. – Szerk. Aith Fülöp.
Nýrovce
Részletek
Ocsovay Imre
(* 1899. nov. 6. Losonc, † ?) Publicista, szerkesztő. A tanítóképzőt Losoncon végezte. 1922-től tanító, a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület vezetőségének tagja, majd országos elnöke, a 30-as években a Magyar Tanító c. lap munkatársa, majd szerkesztője s a Magyar Tanítók Országos Énekkarának elnöke volt. A lapban számos...megnyit →
(* 1899. nov. 6. Losonc, † ?) Publicista, szerkesztő. A tanítóképzőt Losoncon végezte. 1922-től tanító, a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület vezetőségének tagja, majd országos elnöke, a 30-as években a Magyar Tanító c. lap munkatársa, majd szerkesztője s a Magyar Tanítók Országos Énekkarának elnöke volt. A lapban számos...megnyit →
Részletek
(* 1899. nov. 6. Losonc, † ?) Publicista, szerkesztő. A tanítóképzőt Losoncon végezte. 1922-től tanító, a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület vezetőségének tagja, majd országos elnöke, a 30-as években a Magyar Tanító c. lap munkatársa, majd szerkesztője s a Magyar Tanítók Országos Énekkarának elnöke volt. A lapban számos tanügyi, módszertani, publicisztikai cikket közölt, s a Losonci Hírlapban is publikált. – Főleg az akkori elemi iskolák tantárgyainak módszertani kérdéseivel foglalkozott. – 1949 után újból tanított, elvégezte a Pedagógiai Főiskolát (1956), s az 50-es években főszerkesztője volt a losonci Indulásnak. – Fm. Munkaiskola (1929).
Ódor Lajos
(* 1976. júl. 2. Komárom). Közgazdász egyetemi oktató, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke, 2023. május 15-től október 25-ig Szlovákia miniszterelnöke. A komáromi magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett (1994) a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika–Fizika Karán végzett (1999). Az egyetem elvégzése után pénzpiaci elemzőként helyezkedett el, majd...megnyit →
(* 1976. júl. 2. Komárom). Közgazdász egyetemi oktató, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke, 2023. május 15-től október 25-ig Szlovákia miniszterelnöke. A komáromi magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett (1994) a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika–Fizika Karán végzett (1999). Az egyetem elvégzése után pénzpiaci elemzőként helyezkedett el, majd...megnyit →
Részletek
(* 1976. júl. 2. Komárom). Közgazdász egyetemi oktató, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke, 2023. május 15-től október 25-ig Szlovákia miniszterelnöke. A komáromi magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett (1994) a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika–Fizika Karán végzett (1999). Az egyetem elvégzése után pénzpiaci elemzőként helyezkedett el, majd közgazdászként dolgozott a Szlovák Hitelminősítő Intézetnél. 2003-ban, 27 évesen a szlovák Pénzügypolitikai Intézet vezető közgazdásza, később az igazgatója. 2006-tól a Szlovák Nemzeti Bank Tanácsának tagja és a kutatásért felelős igazgató, 2010 és 2012 között a miniszterelnök és a pénzügyminiszter tanácsadója, 2015 és 2017 közt az Európai Unió Független Költségvetési Tanács Szövetségének alelnöke lett. Ezt követően egy évig a Szlovák Takarékpénztár felügyelőbizottságának és a Költségvetési Felelősség Tanácsának tagja volt. 2018. február 20-án nevezték ki a Szlovák Nemzeti Bank alelnökévé. Társalapítója a Pénzügypolitikai Intézetnek, a Költségvetési Felelősség Tanácsának és a Szlovák Pénzügyminisztérium Pénzérték Osztályának. Tevékenységével hozzájárult az egységes adókulcs bevezetéséhez, az államháztartás irányításának pénzügyi reformjához, az euró bevezetésének stratégiájához, a tartozás megfékezéséről szóló törvény javaslatához és a nyugdíjrendszer első és második pillérének megreformálásához. A Pozsonyi Magyar Szakkollégium (PMSZ) Tanulmányi Tanácsának a tagja. – Fm. Ekonómia z nadhľadu alebo 50 zamyslení nielen pre ekonómov (mon., 2007); Krízománia z nadhľadu alebo Trochu recesie v časoch recesie (mon., 2009); Rýchlokurz geniality. 42 otázok a odpovedí, ktoré vám pomôžu pochopiť dnešný svet (mon., 2022); Mindentudók kézikönyve. Így lehetsz te is géniusz (mon., 2023).
Oelschlager-Őry Lajos; Oelschlager
(* 1896. márc. 5. Kassa, † 1984. szept. 1. Miskolc [Mo.]) Műépítész. A budapesti Műszaki Egyetemen 1921-ben szerezte meg oklevelét. Utána gyakornokként több jelentős németországi építészeti irodában tevékenykedett (Berlin, München, Stuttgart). 1924-ben Kassán saját tervezői irodát nyitott, ahol pályája kezdetén az építészet hagyományos elemeivel...megnyit →
(* 1896. márc. 5. Kassa, † 1984. szept. 1. Miskolc [Mo.]) Műépítész. A budapesti Műszaki Egyetemen 1921-ben szerezte meg oklevelét. Utána gyakornokként több jelentős németországi építészeti irodában tevékenykedett (Berlin, München, Stuttgart). 1924-ben Kassán saját tervezői irodát nyitott, ahol pályája kezdetén az építészet hagyományos elemeivel...megnyit →
Részletek
(* 1896. márc. 5. Kassa, † 1984. szept. 1. Miskolc [Mo.]) Műépítész. A budapesti Műszaki Egyetemen 1921-ben szerezte meg oklevelét. Utána gyakornokként több jelentős németországi építészeti irodában tevékenykedett (Berlin, München, Stuttgart). 1924-ben Kassán saját tervezői irodát nyitott, ahol pályája kezdetén az építészet hagyományos elemeivel dolgozott. Az 1930-as évek közepétől a funkcionalista építészet egyik úttörőjévé vált. A második vh. után Miskolcon élt.
Oláh György
(* 1940. máj. 10. Komáromszentpéter) Középiskolai tanár. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán 1961-ben szerezte matematika–földrajz szakos tanári oklevelét. 1961–1962-ben Ekecsen alapiskolai, 1964-től 1970-ig gimnáziumi tanár Komáromban. 1970 és 1978 között a nyitrai Pedagógiai Kar matematika tanszékének adjunktusa, majd 1978-tól nyugdíjazásáig a komáromi ipari középiskola tanára....megnyit →
(* 1940. máj. 10. Komáromszentpéter) Középiskolai tanár. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán 1961-ben szerezte matematika–földrajz szakos tanári oklevelét. 1961–1962-ben Ekecsen alapiskolai, 1964-től 1970-ig gimnáziumi tanár Komáromban. 1970 és 1978 között a nyitrai Pedagógiai Kar matematika tanszékének adjunktusa, majd 1978-tól nyugdíjazásáig a komáromi ipari középiskola tanára....megnyit →
Részletek
(* 1940. máj. 10. Komáromszentpéter) Középiskolai tanár. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán 1961-ben szerezte matematika–földrajz szakos tanári oklevelét. 1961–1962-ben Ekecsen alapiskolai, 1964-től 1970-ig gimnáziumi tanár Komáromban. 1970 és 1978 között a nyitrai Pedagógiai Kar matematika tanszékének adjunktusa, majd 1978-tól nyugdíjazásáig a komáromi ipari középiskola tanára. Kiváló matematikaoktató és -népszerűsítő tevékenységéért 1985-ben Beke Manó Emlékdíjjal tüntették ki. Kezdeményezője és szervezője a Nagy Károly Matematikai Diáktalálkozónak Komáromban. Pedagógiai, tudománytörténeti és ismeretterjesztő cikkek, ill. főiskolai jegyzetek szerzője, alap-, ill. középiskolai tankönyvek, módszertani kézikönyvek fordítója. Jeles exlibris-gyűjtő.
Olasz István
(* 1980. nov. 10. Galánta) Színész. Gimnáziumba szülővárosában járt. Diákkorában versmondó versenyek résztvevője, s tagja volt a dunaszerdahelyi Fókusz Diákszínpadnak is. 1999–2003 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Színművészeti Főiskolán, majd a Komáromi Jókai Színházhoz szerződött. Többször vendégszerepelt a Szevasz Színház előadásaiban. 2002-ben Boráros Imrével...megnyit →
(* 1980. nov. 10. Galánta) Színész. Gimnáziumba szülővárosában járt. Diákkorában versmondó versenyek résztvevője, s tagja volt a dunaszerdahelyi Fókusz Diákszínpadnak is. 1999–2003 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Színművészeti Főiskolán, majd a Komáromi Jókai Színházhoz szerződött. Többször vendégszerepelt a Szevasz Színház előadásaiban. 2002-ben Boráros Imrével...megnyit →
Részletek
Olasz István (SZM)
(* 1980. nov. 10. Galánta) Színész. Gimnáziumba szülővárosában járt. Diákkorában versmondó versenyek résztvevője, s tagja volt a dunaszerdahelyi Fókusz Diákszínpadnak is. 1999–2003 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Színművészeti Főiskolán, majd a Komáromi Jókai Színházhoz szerződött. Többször vendégszerepelt a Szevasz Színház előadásaiban. 2002-ben Boráros Imrével az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában vett részt előadói körúton. – Főbb színházi szerepei: Kukorica Jancsi (Kacsóh Pongrác: János vitéz); Chodzko (Spiró György: Az imposztor); Freddie (Alan Jay Lerner–Frederick Loewe: My Fair Lady); Padkaljószin (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztűznéző); Pap (Michel de Ghelderode: Barabbás); Szűköl Makár (Jókai Mór: A gazdag szegények); Aramis (Alexander Dumas: Három a testőr), Von Kalb (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem), Szendeffy (Kellér Dezső–Horváth Jenő–Szenec Iván: A szabin nők elrablása), Thuróczy (Lengyel Menyhért: A waterloói csata), Mickey (Arthur Miller: Kanyargó időben), Vőfély – Favágó (Federico García Lorca: Vérnász), Konferanszié (John Kander–Fred Ebb–Bob Fosse: Chicago), Második orvos (Jean-Baptiste Molière: Gömböc úr), Csató (Molnár Ferenc–Kellér Dezső–Zerkovitz Béla: A doktor úr), Fekete (Szép Ernő: Patika), Joey (Martin McDonagh: Macskabaj), Aljosa (Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Karamazov testvérek), Kisbíró (Gárdonyi Géza: A bor); Varjú Virgil (Grimm-testvérek–Albert Péter–Barabás Árpád–Lőrinczy Attila: Hófehérke meg a törpék); Tronkai Vencel báró (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Perry Lascoe, az alapítvány titkára (Noel Coward: Forgószínpad); Ferdinánd főherceg (Kálmán Imre–Stein Leo–Jenbach Béla–Gábor–Békeffi István–Kellér Dezső: Csárdáskirálynő); Karvezető (Szophoklész: Antigoné); Timoteo (Niccolo Machiavelli: Mandragora); Dobos ember (Tamási Áron: Énekes madár); Duncan (Ken Ludwig: Primadonnák); Vlagyimír Karlovics Rode (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Giovanni, csődbe jutott cukrász (Vajda Katalin–Fábri Péter –Valló Péter: Anconai szerelmesek); Malvolio, Olivia udvarmestere (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Timót Pál (Csiky Gergely: Lumpok; Tibor (Vaszary Viktor– Fényes Szabolcs–Szenes Iván: Az ördög nem alszik); Jepihodov (Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert); Dobrík (Ladislav Ballek: A hentessegéd); Főszámolnok (Faragó Zsuzsa– Laboda Kornél–Zombola Péter: Szegény Dzsoni és Árnika); Tokaji koma (Móricz Zsigmond: Sári bíró); Júdás (Székely János: Caligula helytartója); Dobcsinszkij (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Montgicourt (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból). – Film: Sántántangó, 2010, r. Molnár Cs.; Ďakujem dobre, (Köszönöm, jól), 2011, r. Prikler M. – Egyéb: Ahogy esik, úgy puffan – improvizációs műsor; Itt és most – improvizációs műsor. – Vendégjátékok: Nick (Edward Albee: Nem félünk a farkastól – Szevasz Színház); Művész (Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli – Szevasz Színház); István (Orál Morál – Epopteia Színházi Műhely); Ján (Pavol Rankov: Szeptember elsején/ vagy máskor/). – Díjak, elismerések: Ferenczy Anna-díj, 2004. – Ir. Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku. (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); A Komáromi Jókai Színház archívuma.