Nagymegyer (Veľký Meder)
Város a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 4012, ebből 3870 (96,5%) magyar, 41 (1,0%) szlovák; [2011] – 8859, ebből 6696 (75,6%) magyar, 1238 (14,0%) szlovák, 45 (0,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 7070 (79,8%) magyar, 816...megnyit →
Város a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 4012, ebből 3870 (96,5%) magyar, 41 (1,0%) szlovák; [2011] – 8859, ebből 6696 (75,6%) magyar, 1238 (14,0%) szlovák, 45 (0,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 7070 (79,8%) magyar, 816...megnyit →
Részletek
Nagymegyer – r. k. templom (GJ)
Város a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 4012, ebből 3870 (96,5%) magyar, 41 (1,0%) szlovák; [2011] – 8859, ebből 6696 (75,6%) magyar, 1238 (14,0%) szlovák, 45 (0,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 7070 (79,8%) magyar, 816 (9,2%) szlovák, 111 (1,3%) roma. V: [2011] – 4481 r. k., 1623 ref., 126 ev., 36 gör. kat., 2 izr. – Egykori mezőváros, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza; 1949–60 között járási székhely volt. Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és a belső telepítések keretében szlovákiai szlovák családok települtek. Középkori alapokon álló r. k. (Szt. Miklós-) temploma 1899–1900-ban, klasszicista ref. temploma 1785-ben, a késő klasszicista Kálnoky-kúria a 19. sz. második felében épült; tájháza 1980-ban nyílt meg. 1992-ben Bartók Bélának, 1995-ben Hunyadi Mátyásnak, 2000-ben Szt. István királynak emeltek szobrot a városban. Határában többek között egy germán települést, avarkori temetőt és 9–10. sz.-i sírokat tártak fel. Az 1950-es években Socialistická dedina – Szocialista Falu címmel jelent meg kétnyelvű járási hetilapja. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Bartók Béla Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett; 1957-ben alapított, majd 1982-ben megszűnt magyar tanítási nyelvű gimnáziuma 1991-ben nyílt meg újra; 1978-ban alapított Közgazdasági Szakközépiskolája 1990-ben Kereskedelmi Akadémiává alakult át. A város az Alsó-Csallóköz agráripari központja, jelentős malom-, húsfeldolgozó, sütő- és tejiparral, valamint elektronikai iparral, 1973-ban megnyílt termálfürdővel. – 1976-ban közigazgatásilag ~hez csatolták Izsapot. – Ir. Tánczos Tibor: Legendák és tények Nagymegyer városának történetéből. A nagymegyeri Mátyás-legendák (1997); Varga László: Amikor elindult a vonat (2007).
Nagymegyer − Szent István szobre (GJ)
Nagymegyer − Bartók Béla szobra, Lipcsey György alkotása (GJ)Nagyszombat (Trnava; Tyrnau)
Részletek
Nagyszombat − Keresztelő Szt. János- másnéven egyetemi templom (GJ)
Város, járási és kerületi székhely a Kisalföld É-i peremén, a Kis-Kárpátok és a Vág-völgye között, a Tirna-patak mentén, Pozsonytól ÉK-re. L: [1921] – 17 745, ebből 13 406 (75,5%) szlovák, 1604 (9,0%) zsidó, 1386 (7,8%) magyar, 894 (5,0%) német; [2011] – 66 358, ebből 56 291 (84,8%) szlovák, 380 (0,6%) cseh és morva, 141 (0,2%) magyar, 32 (0,05%) német, 7 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 55 939 (84,3%) szlovák, 418 (0,6%) cseh, 174 (0,3%) magyar, 35 (0,05%) német, 10 (0,02%) jiddis. V: [2011] – 40 012 r. k., 1534 ev., 208 gör. kat., 127 metodista, 102 gör. kel., 86 jehovista, 68 ref., 26 izr. – A középkorban német, magyar és szláv lakosságú kereskedőváros volt. Jelentősége Esztergom török kézre kerülése (1543) után nőtt meg, amikor az esztergomi érsekség székhelye, Mo. egyházi és kulturális központja lett. Az ellenreformáció idején Pázmány Péter esztergomi érsek itt alapította meg a jezsuita egyetemet (1635), a mai budapesti ELTE elődjét. Az egyetem Budára költözése (1777) és az érsekség visszatelepülése (1820) politikai és kulturális jelentőségének visszaeséséhez vezetett. 1978 óta – a szlovák r. k. egyház központjaként – érseki székhely, az 1990-es években pedig, a Nagyszombati Egyetem (1992), valamint a r. k. Szt. Cirill és Metód Egyetem (1997) megalapításával ismét egyetemi város lett. 1238 óta szabad királyi város, 1876-tól rendezett tanácsú város volt, 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. 1996 óta kerületi székhely. – Jelentősebb műemlékei: a 14–15. sz.-ban épült gótikus stílusú Szt. Miklós-plébániatemplom; a klarisszák eredetileg gótikus stílusban emelt, majd 1690–94-ben barokkosított temploma és kolostora (ez utóbbi jelenleg az 1954-ben alapított Nyugat-szlovákiai Múzeum székhelye); a 14. sz.-ban gótikus stílusban épült, később reneszánsz és barokk stílusban átalakított Szt. Ilona-ispotálytemplom; az 1652-ben épült reneszánsz érseki palota; az 1629–37 között emelt Szt. János- (ún. egyetemi) templom; az 1633–40 között épült barokk Szt. Jakab-templom; az 1646-ban épült korai barokk Szt. József-templom; az 1710–29 között emelt Szentháromság-templom; az orsolyák 1730–76 között épült barokk Szt. Anna-temploma és zárdája; az 1793-ban emelt copf stílusú Városháza; az 1897-ben épült zsinagóga és az 1923–24-ben épült ev. templom. – Jelentős közúti és vasúti csomópont, a 20. sz. második felében lezajlott iparosítása eredményeként ipari központ: iparát a híradástechnikai berendezések gyártása, valamint a gép- és járműipar uralja. – 1971-ben közigazgatásilag ~hoz csatolták Vágmagyarádot (Modranka), 1971–94 között hozzá tartozott Gerencsér (Hrnčiarovce nad Parnou), 1974-92 között Pozsonyfehéregyház (Biely Kostol).
Nagyszombat – az egykori 1848-as emlékmű a temetőben (GJ)
Nap
Független közéleti hetilap (Pozsony, Dunaszerdahely, 1989. dec. 15.–1995 aug.). A Független Magyar Kezdeményezés által alapított lap a második vh. utáni első független szlovákiai sajtótermék volt. Fontos szerepet játszott a bársonyos forradalom és a rendszerváltás folyamatában. Napilapként indult, de hetente csak kétszer jelent meg Pozsonyban...megnyit →
Független közéleti hetilap (Pozsony, Dunaszerdahely, 1989. dec. 15.–1995 aug.). A Független Magyar Kezdeményezés által alapított lap a második vh. utáni első független szlovákiai sajtótermék volt. Fontos szerepet játszott a bársonyos forradalom és a rendszerváltás folyamatában. Napilapként indult, de hetente csak kétszer jelent meg Pozsonyban...megnyit →
Részletek
A Nap c. hetilap címoldala (FI)
Független közéleti hetilap (Pozsony, Dunaszerdahely, 1989. dec. 15.–1995 aug.). A Független Magyar Kezdeményezés által alapított lap a második vh. utáni első független szlovákiai sajtótermék volt. Fontos szerepet játszott a bársonyos forradalom és a rendszerváltás folyamatában. Napilapként indult, de hetente csak kétszer jelent meg Pozsonyban a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Koordinációs Bizottsága (1989-től), a Danubius Kiadó (1990-től), majd a Nap Kiadó (1991-től) gondozásában. Később áttért a heti megjelenésre, s a szerkesztőség Dunaszerdahelyre költözött (1993). – Szerk. Hunčík Péter (1989); Balla Kálmán (1990); Barak László (1992–1995).
Nap Kiadó
Könyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991-től; Dunaszerdahely, 1993-tól). Szl.-i magyar szerzők műveit gondozza, emellett azonban mo.-i, alkalmanként pedig szl. és cseh szerzők köteteit is megjelenteti. Magyar nyelvű könyveken kívül szl. és cseh eredetieket, vagy ezekre a nyelvekre fordítottakat is megjelentet. Az eddig megjelent kötetek felerészt...megnyit →
Könyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991-től; Dunaszerdahely, 1993-tól). Szl.-i magyar szerzők műveit gondozza, emellett azonban mo.-i, alkalmanként pedig szl. és cseh szerzők köteteit is megjelenteti. Magyar nyelvű könyveken kívül szl. és cseh eredetieket, vagy ezekre a nyelvekre fordítottakat is megjelentet. Az eddig megjelent kötetek felerészt...megnyit →
Részletek
Könyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991-től; Dunaszerdahely, 1993-tól). Szl.-i magyar szerzők műveit gondozza, emellett azonban mo.-i, alkalmanként pedig szl. és cseh szerzők köteteit is megjelenteti. Magyar nyelvű könyveken kívül szl. és cseh eredetieket, vagy ezekre a nyelvekre fordítottakat is megjelentet. Az eddig megjelent kötetek felerészt szépirodalmi művek, ill. a kiadónak szintén a profilját meghatározó ismeretterjesztő irodalom. Rendszeresen megjelenteti a szl.-i magyar szerzők esszé- és publicisztikai köteteit is. A könyvkiadáson kívül jelentős a szerepe a sajtó területén is. Kiadója volt a Napnak (1991–1995), ill. a Csallóköznek (1991–2009). – Vezető: Balla Kálmán (1991); Barak László (1993).
Napló
Részletek
A Magyar Nemzeti Párt politikáját támogató napilap (Kassa, 1929. okt. 2.–dec.1.). Kísérlet volt az 1929 júl.-ban megszűnt Kassai Napló felújítására. – Szerk. Keller Imre, Ungár Jób, Kupcsik Imre.
Napsugár
Részletek
Képes gyermeklap (Komárom, 1927). Összesen 20 száma jelent meg. – Szerk. Seidl Sándor.
Napsugár Néptáncegyüttes
Néptánc együttes (Érsekújvár, 1966). A Csemadok helyi szervezetének 1952-től működő csoportjára épült rá, melyet Szigotszky Kornélia, utána Plichta Tibor vezetett. A csoport gyakran eljutott az országos rendezvényekre is. 1966-ban Klein Otokárné Szombath Marianna vette át a vezető koreográfusi posztot – ekkor vette fel a csoport...megnyit →
Néptánc együttes (Érsekújvár, 1966). A Csemadok helyi szervezetének 1952-től működő csoportjára épült rá, melyet Szigotszky Kornélia, utána Plichta Tibor vezetett. A csoport gyakran eljutott az országos rendezvényekre is. 1966-ban Klein Otokárné Szombath Marianna vette át a vezető koreográfusi posztot – ekkor vette fel a csoport...megnyit →
Részletek
Néptánc együttes (Érsekújvár, 1966). A Csemadok helyi szervezetének 1952-től működő csoportjára épült rá, melyet Szigotszky Kornélia, utána Plichta Tibor vezetett. A csoport gyakran eljutott az országos rendezvényekre is. 1966-ban Klein Otokárné Szombath Marianna vette át a vezető koreográfusi posztot – ekkor vette fel a csoport a Napsugár nevet is –, aki országos színvonalra emelte az együttest. Ebben az időben az együttes több alkalommal képviselte a felvidéki magyar tánckultúrát a lengyel, az ukrán nemzetiségi, a szl.-i országos és kerületi fesztiválokon, valamint Mo.-n. – Vezető: Szombath Marianna (1966).
Narancsik Imre
(* 1904. jan. 28. Csallóközaranyos, † 1948. szovjet fogság) Ref. lelkész, lapszerkesztő, történész. Komáromban érettségizett (1922), Losoncon és Halléban végzett teológiát (1928). 1930–1946-ban a Kárpátalján, Nagymuzsalyon lelkész. 1928–1934- ben többedmagával szerkesztette a Baráti Szó és a Református Élet c. folyóiratokat. 1937–1938-ban a losonci Református...megnyit →
(* 1904. jan. 28. Csallóközaranyos, † 1948. szovjet fogság) Ref. lelkész, lapszerkesztő, történész. Komáromban érettségizett (1922), Losoncon és Halléban végzett teológiát (1928). 1930–1946-ban a Kárpátalján, Nagymuzsalyon lelkész. 1928–1934- ben többedmagával szerkesztette a Baráti Szó és a Református Élet c. folyóiratokat. 1937–1938-ban a losonci Református...megnyit →
Részletek
(* 1904. jan. 28. Csallóközaranyos, † 1948. szovjet fogság) Ref. lelkész, lapszerkesztő, történész. Komáromban érettségizett (1922), Losoncon és Halléban végzett teológiát (1928). 1930–1946-ban a Kárpátalján, Nagymuzsalyon lelkész. 1928–1934- ben többedmagával szerkesztette a Baráti Szó és a Református Élet c. folyóiratokat. 1937–1938-ban a losonci Református Theológiai Szemináriumban tanított. Szociográfiai és egyháztörténeti kutatásainak eredményeit elismert szaklapokban publikálta. Aktívan részt vett az akkori kárpátaljai magyar közéletben. 1946-ban letartóztatták, és elítélték. Egy irkutszki szovjet fogolytáborban halt meg. Jelentősek a kisebbségi tudományos élet kérdéseiről írt tanulmányai.
Nehéz Ferenc
(* 1912. okt. 16. Dunamocs, † 1979. jan. 29. Los Angeles [USA]) Újságíró, író. Komáromban érettségizett (1930), majd a Komáromi Lapok munkatársa volt 1944-ig, de másutt is publikált (Prágai Magyar Hírlap, Magyar Család, Magyar Minerva). 1945 után emigrációban, 1951-től az USA-ban élt; nyugati magyar...megnyit →
(* 1912. okt. 16. Dunamocs, † 1979. jan. 29. Los Angeles [USA]) Újságíró, író. Komáromban érettségizett (1930), majd a Komáromi Lapok munkatársa volt 1944-ig, de másutt is publikált (Prágai Magyar Hírlap, Magyar Család, Magyar Minerva). 1945 után emigrációban, 1951-től az USA-ban élt; nyugati magyar...megnyit →
Részletek
Nehéz Ferenc szobra Dunamocson (SzL)
(* 1912. okt. 16. Dunamocs, † 1979. jan. 29. Los Angeles [USA]) Újságíró, író. Komáromban érettségizett (1930), majd a Komáromi Lapok munkatársa volt 1944-ig, de másutt is publikált (Prágai Magyar Hírlap, Magyar Család, Magyar Minerva). 1945 után emigrációban, 1951-től az USA-ban élt; nyugati magyar lapoknak dolgozott (Nemzetőr, Katolikus Magyarok Vasárnapja, Krónika, Itt-Ott); 1966-tól az Árpád Akadémia tagja volt. 2003-tól minden évben Nehéz Ferenc Emléknapot tartanak szülőfalujában, 2008-ban ugyanitt felavatták a mellszobrát (Mag Gyula munkája). – Fm. Kis lak áll a nagy Duna mentében (elb., 1942); A mérkőzés elmarad (r., 1943); Sorsok a viharban (r., 1943); Hazátlan rozmaring (elb., 1968); Ezüstkönyv (életrajzi r., 1977); Két harangszó ölelkezett (vál. elb., 2008).
Néma László
(* 1964. jan. 4. Vágsellye) Szerkesztő. A galántai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett 1982-ben. 1982–1987 között a pozsonyi Comenius Egyetem magyar nyelv–testnevelés szak hallgatója volt. 1987–1990 között az Új Szó sportrovatának szerkesztője, majd a Nap című napilap sportrovatának vezetője volt 1991-ig. 1991–1993 között a Szabad Újság című...megnyit →
(* 1964. jan. 4. Vágsellye) Szerkesztő. A galántai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett 1982-ben. 1982–1987 között a pozsonyi Comenius Egyetem magyar nyelv–testnevelés szak hallgatója volt. 1987–1990 között az Új Szó sportrovatának szerkesztője, majd a Nap című napilap sportrovatának vezetője volt 1991-ig. 1991–1993 között a Szabad Újság című...megnyit →
Részletek
Nema Laszlo (SZM)
(* 1964. jan. 4. Vágsellye) Szerkesztő. A galántai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett 1982-ben. 1982–1987 között a pozsonyi Comenius Egyetem magyar nyelv–testnevelés szak hallgatója volt. 1987–1990 között az Új Szó sportrovatának szerkesztője, majd a Nap című napilap sportrovatának vezetője volt 1991-ig. 1991–1993 között a Szabad Újság című napilap sportrovatának vezetője, ill. főszerkesztő-helyettese lett. 1993–1996 között a Hajrá! sporthetilap főszerkesztője. 1996–1998 között az Új Nő című havilap főszerkesztő-helyettese, 1998-tól a főszerkesztője.
Németh Erzsébet
(* 1953. jan. 3. Komárom) Vegyész, szakfordító, egyetemi docens. 1977-ben a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án analitikai kémia szakon végzett. 1977–1990-ben az ógyallai zöldségtermesztési kutatóintézet munkatársa, 1990-től a nyitrai Mezőgazdasági Egyetem Vegyészeti Tanszékének docense. 1994–2002 között önkormányzati képviselő Érsekújvárott. Szaktanulmányai szlovák, cseh, magyar, ill. más...megnyit →
(* 1953. jan. 3. Komárom) Vegyész, szakfordító, egyetemi docens. 1977-ben a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án analitikai kémia szakon végzett. 1977–1990-ben az ógyallai zöldségtermesztési kutatóintézet munkatársa, 1990-től a nyitrai Mezőgazdasági Egyetem Vegyészeti Tanszékének docense. 1994–2002 között önkormányzati képviselő Érsekújvárott. Szaktanulmányai szlovák, cseh, magyar, ill. más...megnyit →
Részletek
(* 1953. jan. 3. Komárom) Vegyész, szakfordító, egyetemi docens. 1977-ben a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án analitikai kémia szakon végzett. 1977–1990-ben az ógyallai zöldségtermesztési kutatóintézet munkatársa, 1990-től a nyitrai Mezőgazdasági Egyetem Vegyészeti Tanszékének docense. 1994–2002 között önkormányzati képviselő Érsekújvárott. Szaktanulmányai szlovák, cseh, magyar, ill. más külföldi szakfolyóiratokban jelentek meg. – Fm. Cvičenia z vybraných kapitol biochémie (K. Jomovával, O. Hegedűssel, 1995); Szervetlen kémia I (2001); Organická chémia (2002).
Németh Ica; Németh Ilona
(* 1944. júl. 12. Nagyudvarnok, † 2011. jan. 14. Komárom) Színésznő, színházigazgató, rádiódramaturg. 1960-ban érettségizett Dunaszerdahelyen. A következő évtől a komáromi Magyar Területi Színház színésze. 1962–1966 között elvégezte a pozsonyi Szépművészeti Akadémiát, majd ismét Komáromban játszott 1978-ig. 1978–1983 között a Csehszlovák Rádió magyar adásának...megnyit →
(* 1944. júl. 12. Nagyudvarnok, † 2011. jan. 14. Komárom) Színésznő, színházigazgató, rádiódramaturg. 1960-ban érettségizett Dunaszerdahelyen. A következő évtől a komáromi Magyar Területi Színház színésze. 1962–1966 között elvégezte a pozsonyi Szépművészeti Akadémiát, majd ismét Komáromban játszott 1978-ig. 1978–1983 között a Csehszlovák Rádió magyar adásának...megnyit →
Részletek
Németh Ica (ST)
(* 1944. júl. 12. Nagyudvarnok, † 2011. jan. 14. Komárom) Színésznő, színházigazgató, rádiódramaturg. 1960-ban érettségizett Dunaszerdahelyen. A következő évtől a komáromi Magyar Területi Színház színésze. 1962–1966 között elvégezte a pozsonyi Szépművészeti Akadémiát, majd ismét Komáromban játszott 1978-ig. 1978–1983 között a Csehszlovák Rádió magyar adásának dramaturgja volt Pozsonyban. Ezután ismét a Matesz, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház művésze, 1997. júl. 18-a és 1998 jan.-ja között megbízott igazgatója. Számos hangjátékban, ill. néhány szlovák filmben is szerepelt. A szlovák szerzői jogvédő hivatal életműdíjjal, a Magyar Játékszíni Társaság 2007-ben Hűség-díjjal jutalmazta. – Főbb színházi szerepei: Marika (Dávid Teréz: A Vidor család); Nyura (Alekszej Nyikolajevics Arbuzov–Tibor Andrašovan: Egy szerelem története); Adamecné (Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője); Erzsike (Szigligeti Ede: Liliomfi); Xénia (Borisz Lavrenyov: Leszámolás); Kinga (Egri Viktor.: Ének a romok felett); la Gouche (Eugéne Labiche: Szalmakalap); Mari (Raffai Sarolta: Diplomások); Klári (Darvas József: Kormos ég); Olga Noszova (Viktor Rozov: Érettségi találkozó); Klári (Dávid Teréz: Időzített boldogság); Fráter Erzsi (Felkai Ferenc: Madách); Ilona (Dávid Teréz: Bölcs Johanna); Rebeka (Szigligeti Ede: A cigány); Anya (Dávid Teréz: Dódi); Vera (Ján Solovič: Aranyeső); Éva (Madách Imre: Az ember tragédiája); Mimi (Karel Čapek: A rabló); Emília (William Shakespeare: Othello); Patikusné (Ivan Bukovčan: Mielőtt a kakas megszólal); Susanne (Carlo Goldoni: A legyező); Vera Szergejevna (Vaszilij Suksin: Energikus emberek); Anya (Lovicsek Béla: Tűzijáték); Agata (Ugo Betti: Bűntény a Kecske-szigeten); Főnővér (Oldřich Daněk: Jelentés N. város sebészetéről); Ranyevszkája (Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert); Gertrudis (Katona József: Bánk bán); Tímár Karolin (Csiky Gergely: Nagymama); Nő (Ivo Bukovčan: Keringő a pókhálóban); Polgárné (Schwajda György: Segítség); Mrs. Chasen (Colin Higgins: Maude és Harold); Lollia (Háy Gyula: CAliguLÓ); Özv. Gál Nagy Istvánné (Szabó Magda: Kiálts, város!); Vizyné (Kosztolányi Dezső: Édes Anna); Pernelle asszony (Jean-Baptiste Molière: Tartuffe); Banya (Rideg Sándor: Indul a bakterház); Mirigy (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Millerné (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Anya (Federico García Lorca: Vérnász); Mary O ́donell (Noel Coward: Forgószínpad). – Díjak, elismerések: Magyar Játékszíni Társaság, Hűség-díj , 2007; A Szlovák Irodalmi Alap életműdíja, Határon Túli Magyar Színházak XIII. Fesztiválja, Életműdíj, Kisvárda, 2001. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán (1998);
Németh Ilona
(* 1963. jan. 28. Dunaszerdahely) Képzőművész, illusztrátor, egyetemi tanár. 1986-ban végzett a budapesti Magyar Iparművészeti Főiskola könyvművészeti és tipográfia szakán. Munkássága kezdetén több szlovákiai magyar lap grafikai tervezőjeként működött (Ifi, Irodalmi Szemle, Nap), 1987-ben alapító tagja volt az érsekújvári Studio Erté Kortárs Művészeti Társulásnak....megnyit →
(* 1963. jan. 28. Dunaszerdahely) Képzőművész, illusztrátor, egyetemi tanár. 1986-ban végzett a budapesti Magyar Iparművészeti Főiskola könyvművészeti és tipográfia szakán. Munkássága kezdetén több szlovákiai magyar lap grafikai tervezőjeként működött (Ifi, Irodalmi Szemle, Nap), 1987-ben alapító tagja volt az érsekújvári Studio Erté Kortárs Művészeti Társulásnak....megnyit →
Részletek
Németh Ilona (SZM)
(* 1963. jan. 28. Dunaszerdahely) Képzőművész, illusztrátor, egyetemi tanár. 1986-ban végzett a budapesti Magyar Iparművészeti Főiskola könyvművészeti és tipográfia szakán. Munkássága kezdetén több szlovákiai magyar lap grafikai tervezőjeként működött (Ifi, Irodalmi Szemle, Nap), 1987-ben alapító tagja volt az érsekújvári Studio Erté Kortárs Művészeti Társulásnak. Kezdetben festményeivel több csoportos kiállításon is részt vett, de már legelső egyéni kiállításán installációval jelentkezett (1990: Feljegyzések a labirintusból, Pozsony). Máig e műfaj jellemzi; kompozícióit építészeti elemekkel, műszaki megoldásokkal, multimedialitással gazdagítja. Hazai bemutatkozásain és magyarországi kiállításain túl Európa több városában és az Amerikai Egyesült Államokban is volt már kiállítása. 1998-ban elnyerte Az Év Szlovákiai Fiatal Művésze Díját. Külföldi tanulmányútjai: Bécs (1998, 2000), USA (1998, 2006, 2008), Párizs (1999); Berlin (2005). 2003-ban a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetemen tanított, 2002-ben, valamint 2004-től a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola intermediális műtermének tanára, itt habilitált (2013) és 2014-ben professzorrá nevezték ki. Számos könyv, tankönyv illusztrátora. Dunaszerdahelyen él. – Főbb díjak: Fehér Holló-díj (2024); Oszrák Köztársaság Érdemkeresztje Tudományért és Művészetért (2019); Pribina-kereszt 2. fokozata (2017); Kisebbségekért Díj (2008); Munkácsy-díj (2001); Nyitott Európáért Díj (1998). – Ir. Hushegyi Gábor: Németh Ilona (mon., angolul is, 2001); Hushegyi Gábor: Németh (mon., angol, magyar, szlovák nyelven, 2008); Dilemma (másokkal együtt, magyar, szlovák és angol nyelven, 2013).
Németh Imre
(* 1954. dec. 13. Kismagyar) Jogász, énekes. Pozsonyban érettségizett (1973), a pozsonyi Comenius Egyetemen jogi diplomát szerzett (1978). 1979–1982-ben a Csemadok KB népzenei szakelőadója, 1982–1988-ban és 1991-től a Szlovák Filharmónia Énekkarának tagja. 1986–1999-ben az Ifjú Szívek mellett működött régi zenei együttes (1988-tól: Gaudium) művészeti...megnyit →
(* 1954. dec. 13. Kismagyar) Jogász, énekes. Pozsonyban érettségizett (1973), a pozsonyi Comenius Egyetemen jogi diplomát szerzett (1978). 1979–1982-ben a Csemadok KB népzenei szakelőadója, 1982–1988-ban és 1991-től a Szlovák Filharmónia Énekkarának tagja. 1986–1999-ben az Ifjú Szívek mellett működött régi zenei együttes (1988-tól: Gaudium) művészeti...megnyit →
Részletek
Németh Imre (FI)
(* 1954. dec. 13. Kismagyar) Jogász, énekes. Pozsonyban érettségizett (1973), a pozsonyi Comenius Egyetemen jogi diplomát szerzett (1978). 1979–1982-ben a Csemadok KB népzenei szakelőadója, 1982–1988-ban és 1991-től a Szlovák Filharmónia Énekkarának tagja. 1986–1999-ben az Ifjú Szívek mellett működött régi zenei együttes (1988-tól: Gaudium) művészeti vezetője és szólóénekese. 1990-ben elindította a somorjai Samaria Régi Zenei Napokat. Szólóénekesként számos hanglemez énekese és közreműködője. – Díjak: Nyitott Európáért Díj (1998). – Fm. Négy krasznahorkai népdal (1972); Elveszett az ökröm, Szilicei népdalok (1974); Pásztor és betyár, Ipoly-vidéki népdalok, Édesanyám rózsafája (1980); Batta György: Töklámpás című mesejátékának zeneszerzője (1980); Régi korok zenéje (1989); The Best of Renaissence Music (1994); Cantica ad Adventum et Nativitatem Christi (1996); Zahovay Ernő: Még egy tangót (1999); „Conversio” (2000); „Varázstükör” (2007); Néma éj, felvidéki magyar költők megzenésített verseik (2011); Vallomás – Régi magyar dalok (2013); „Útravaló” (2014).
Németh István 1.
(* 1937. márc. 21. Vereknye, † 2005. jún. 5. Pozsony) Költő, újságíró. Prágában nyomdaipari szakközépiskolában (1957), majd a somorjai gimnáziumban (1958) érettségizett. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1966). 1963–1966-ban a Csemadok KB szakelőadója, 1966–1968-ban a dunaszerdahelyi gimnázium tanára, 1968–1969-ben...megnyit →
(* 1937. márc. 21. Vereknye, † 2005. jún. 5. Pozsony) Költő, újságíró. Prágában nyomdaipari szakközépiskolában (1957), majd a somorjai gimnáziumban (1958) érettségizett. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1966). 1963–1966-ban a Csemadok KB szakelőadója, 1966–1968-ban a dunaszerdahelyi gimnázium tanára, 1968–1969-ben...megnyit →
Részletek
nemeth istvan (SZM)
(* 1937. márc. 21. Vereknye, † 2005. jún. 5. Pozsony) Költő, újságíró. Prágában nyomdaipari szakközépiskolában (1957), majd a somorjai gimnáziumban (1958) érettségizett. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1966). 1963–1966-ban a Csemadok KB szakelőadója, 1966–1968-ban a dunaszerdahelyi gimnázium tanára, 1968–1969-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó munkatársa, 1969–1991-ben az Új Ifjúság szerkesztő-riportere. 1991-től vállalkozó volt. Glóbusz címmel rövid életű havilapot jelentetett meg. 1965-től publikált verseket, riportokat, interjúkat, színikritikákat, művészettörténeti írásokat. Szerepelt az Egyszemű éjszaka (1970) c. versantológiában. – Fm. Dőrejárás (v., 2005); Csontváry Kosztka Tivadar családtörténete (mon., 2005).
Németh István 2.
(* 1956. febr. 15. Komárom - † 2021. dec. 2. ) Színész. Az általános iskolát Marcellházán végezte. A Szepsi Mezőgazdasági Szakközépiskolában folytatta tanulmányait. Az 1974-es érettségi vizsga után Marcellházán volt népművelő, majd az ifjúsági mozgalomban tevékenykedett. Aktívan részt vett a műkedvelő színjátszó mozgalomban. 1990-ben...megnyit →
(* 1956. febr. 15. Komárom - † 2021. dec. 2. ) Színész. Az általános iskolát Marcellházán végezte. A Szepsi Mezőgazdasági Szakközépiskolában folytatta tanulmányait. Az 1974-es érettségi vizsga után Marcellházán volt népművelő, majd az ifjúsági mozgalomban tevékenykedett. Aktívan részt vett a műkedvelő színjátszó mozgalomban. 1990-ben...megnyit →
Részletek
Németh István színész (SZM)
(* 1956. febr. 15. Komárom – † 2021. dec. 2. ) Színész. Az általános iskolát Marcellházán végezte. A Szepsi Mezőgazdasági Szakközépiskolában folytatta tanulmányait. Az 1974-es érettségi vizsga után Marcellházán volt népművelő, majd az ifjúsági mozgalomban tevékenykedett. Aktívan részt vett a műkedvelő színjátszó mozgalomban. 1990-ben került a Komáromi Jókai Színházhoz. Leginkább karakterszerepeket, groteszk és drámai hősöket alakít. – Főbb színházi szerepei: Idomeneus (Weöres Sándor: A holdbéli csónakos); Bornemissza (Háy Gyula: Mohács); Pozzo (Samuel Beckett: Godot-ra várva); Lázár Wolf (Jerry Bock–Sheldon Hardick–Joseph Stein: Hegedűs a háztetőn); Tót (Örkény István: Tóték); Toppancs (Rideg Sándor: Indul a bakterház); Niedzelski (Spiró György: Az imposztor); Apa (Arthur Miller: Kanyargó időben); Hadik (Szomory Dezső: II. József); Apa (Jon Fosse: Őszi álom); Kocsmáros (Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Karamazov testvérek); Dubrints Pál, esküdt (Gárdonyi Géza: A bor); Vidor (Grimm-testvérek–Albert Péter–Barabás Árpád–Lőrinczy Attila: Hófehérke meg a törpék); Vámos (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Rohusnsdorf tábornok (Kálmán Imre–Stein Leó–Jenbach Béla –Gábor Andor–Békeffi István–Kellér Dezső: Csárdáskirálynő); Öreg Háry (Kodály Zoltán–Paulini Béla–Harsányi Zsolt: Háry János); Siro (Niccolo Machiavelli: Mandragora); Hadvezér, szénégető (Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány); Ferapont (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Pap (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Firsz, inas (Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert); Tarcali koma (Móricz Zsigmond: Sári bíró); Vidaubant (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból); Korobkin, nyugdíjas tisztviselő (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor). – Film: (a csak szlovák nyelven feltüntetett műveknek nincs hivatalos műfordításuk); Feltámadás, 2000, r. Taviani testvérek; Pokoj v duši, 2009, r. Vladimír Balko; Isztambuli kaland, 2011, r. Török Ferenc. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
Németh István László; Németh–Šamorínsky
(* 1896. szept. 9. Somorja, † 1975. jan. 31. Pozsony) Zeneszerző, orgonaművész, zenepedagógus. Előbb Budapesten, a Zeneművészeti Főiskolán tanult zongorázni, hegedülni, ill. zeneszerzést, majd Bécsben végzett zongora- és orgonaszakot (1923), Budapesten tanári oklevelet szerzett (1924). 1921–1942-ben a pozsonyi Városi Zeneiskola tanára, 1921–1953-ban a Szt....megnyit →
(* 1896. szept. 9. Somorja, † 1975. jan. 31. Pozsony) Zeneszerző, orgonaművész, zenepedagógus. Előbb Budapesten, a Zeneművészeti Főiskolán tanult zongorázni, hegedülni, ill. zeneszerzést, majd Bécsben végzett zongora- és orgonaszakot (1923), Budapesten tanári oklevelet szerzett (1924). 1921–1942-ben a pozsonyi Városi Zeneiskola tanára, 1921–1953-ban a Szt....megnyit →
Részletek
(* 1896. szept. 9. Somorja, † 1975. jan. 31. Pozsony) Zeneszerző, orgonaművész, zenepedagógus. Előbb Budapesten, a Zeneművészeti Főiskolán tanult zongorázni, hegedülni, ill. zeneszerzést, majd Bécsben végzett zongora- és orgonaszakot (1923), Budapesten tanári oklevelet szerzett (1924). 1921–1942-ben a pozsonyi Városi Zeneiskola tanára, 1921–1953-ban a Szt. Márton-dóm orgonistája. A második vh. után a pozsonyi Zeneművészeti Főiskola oktatója, docense (1953). A két vh. között tevékenyen részt vett a szlovákiai magyar zenei életben, karnagya volt a Toldy Kör férfikarának, majd a Bartók Béla Dalegyesületnek. Zeneszerzőként száznál több egyházi, ill. vokális, szóló- és kórusművet írt. Az 1950-es évektől különböző szlovákiai magyar együttesek (Népes, Ifjú Szivek, Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara) számára is komponált. – Fm. A szlovákiai magyar zenekultúra mérlege (tan., 1941).
Németh Pál
(* 1939. aug. 21. Bélvata, † 2026. febr. 1.) Kézilabdaedző. Komáromban érettségizett (1955), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett tanítói oklevelet (1959), majd elvégezte a kézilabda edzői szakot (1981). 1959–1981-ben a nyárasdi alapiskola tanítója. 1972-től tevékenykedik kézilabdaedzőként. A nyárasdi női kézilabdacsapattal többször nyert csehszlovák kupagyőzelmet...megnyit →
(* 1939. aug. 21. Bélvata, † 2026. febr. 1.) Kézilabdaedző. Komáromban érettségizett (1955), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett tanítói oklevelet (1959), majd elvégezte a kézilabda edzői szakot (1981). 1959–1981-ben a nyárasdi alapiskola tanítója. 1972-től tevékenykedik kézilabdaedzőként. A nyárasdi női kézilabdacsapattal többször nyert csehszlovák kupagyőzelmet...megnyit →
Részletek
(* 1939. aug. 21. Bélvata, † 2026. febr. 1.) Kézilabdaedző. Komáromban érettségizett (1955), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett tanítói oklevelet (1959), majd elvégezte a kézilabda edzői szakot (1981). 1959–1981-ben a nyárasdi alapiskola tanítója. 1972-től tevékenykedik kézilabdaedzőként. A nyárasdi női kézilabdacsapattal többször nyert csehszlovák kupagyőzelmet vagy végzett második helyen. – Fm. Kézilabda szívközelből (visszaemlékezés, 2001).
Németh Szilárd
(* 1977. aug. 8. Komárom) Labdarúgó. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1995). Pályafutását a pozsonyi Slovanban kezdte, majd az FC Košice, a Sparta Praha, az Inter Bratislava, az FC Middlesbrough és a Racing Strassburg csapatához szerződött. Végül az Alemania Aachen játékosa lett. A szlovák...megnyit →
(* 1977. aug. 8. Komárom) Labdarúgó. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1995). Pályafutását a pozsonyi Slovanban kezdte, majd az FC Košice, a Sparta Praha, az Inter Bratislava, az FC Middlesbrough és a Racing Strassburg csapatához szerződött. Végül az Alemania Aachen játékosa lett. A szlovák...megnyit →
Részletek
(* 1977. aug. 8. Komárom) Labdarúgó. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1995). Pályafutását a pozsonyi Slovanban kezdte, majd az FC Košice, a Sparta Praha, az Inter Bratislava, az FC Middlesbrough és a Racing Strassburg csapatához szerződött. Végül az Alemania Aachen játékosa lett. A szlovák válogatottban 59 alkalommal szerepelt, és 22 gólt szerzett. 1999-ben Szl.-ban az év játékosává választották.
Németh Zoltán
(* 1970. jún. 26. Érsekújvár) Költő, műfordító, irodalomkritikus, szerkesztő, egyetemi oktató. Zselízen érettségizett 1988-ban, s a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakán szerzett tanári oklevelet (1993). Ezt követően Ipolybalogon kezdett tanítani; jelenleg a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Filológiai Kara Hungarisztika Tanszékének adjunktusa. Szerkesztette az...megnyit →
(* 1970. jún. 26. Érsekújvár) Költő, műfordító, irodalomkritikus, szerkesztő, egyetemi oktató. Zselízen érettségizett 1988-ban, s a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakán szerzett tanári oklevelet (1993). Ezt követően Ipolybalogon kezdett tanítani; jelenleg a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Filológiai Kara Hungarisztika Tanszékének adjunktusa. Szerkesztette az...megnyit →
Részletek
Németh Zoltán (GJ)
(* 1970. jún. 26. Érsekújvár) Költő, műfordító, irodalomkritikus, szerkesztő, egyetemi oktató. Zselízen érettségizett 1988-ban, s a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakán szerzett tanári oklevelet (1993). Ezt követően Ipolybalogon kezdett tanítani; jelenleg a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Filológiai Kara Hungarisztika Tanszékének adjunktusa. Szerkesztette az Irodalmi Szemlét, a Kalligramot (2007-ben a lap főszerkesztője is volt), a tatabányai Új Forrást. 1991-től publikál. – Főbb díjak: Bázis-díj (2022); Madách Imre-díj (2000), (2022); Arany Opus Díj (2016); Forbáth Imre-díj (2008), (2017). – Fm. A kapus öröme a tizenegyesnél (tan., 1999); A szem folyékony teste (v., 2000); Olvasáserotika (tan., 2000); Talamon Alfonz (mon., 2001); Németh Zoltán vírusszövegei, idiótameséi és egyéb mutáns történetei (2002); A perverzió méltósága (v., 2002); A széttartás alakzatai (tan., 2004); A bevégezhetetlen feladat (tan., 2005); A haláljáték leküzdhetetlen vágya (v., 2005); Parti Nagy Lajos (mon., 2006); Állati nyelvek, állati versek (2007).
Nemzeti Áldozatkészség Pajzsa
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, adománygyűjtés céljából 1915-ben Komáromban készült, fából faragott objektum. Felavatásának időpontja és készítője is ismeretlen, azonban a korabeli sajtóhírből annyi tudható, hogy dec. elején már megvolt. A r. k. plébánia épületében, a Leányegyesület boltjában helyezték el, ott lehetett megvásárolni...megnyit →
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, adománygyűjtés céljából 1915-ben Komáromban készült, fából faragott objektum. Felavatásának időpontja és készítője is ismeretlen, azonban a korabeli sajtóhírből annyi tudható, hogy dec. elején már megvolt. A r. k. plébánia épületében, a Leányegyesület boltjában helyezték el, ott lehetett megvásárolni...megnyit →
Részletek
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, adománygyűjtés céljából 1915-ben Komáromban készült, fából faragott objektum. Felavatásának időpontja és készítője is ismeretlen, azonban a korabeli sajtóhírből annyi tudható, hogy dec. elején már megvolt. A r. k. plébánia épületében, a Leányegyesület boltjában helyezték el, ott lehetett megvásárolni és beverni is a szögeket. A fekete szögek ára 40, a fehér színűeké pedig 20 fillér volt. Első vh. utáni sorsa ismeretlen. – Ir. L. Juhász Ilona: Vaskatona, vaskorona, vasturul. A nemzeti áldozatkészség szobrai az első világháborúban. Acta Ethnologica Danubiana 12 (2010), 26-29. p.
Nemzeti Bizottságok; Közigazgatás
A Belügyi Megbízotti Hivatal folyóirata a népi közigazgatás számára (Pozsony, 1952–1993). 1952–1972-ben a Národné výbory magyar melléklete volt, 1972-től önálló havilap. 1970-től az SZSZK kormánya adta ki. 1990-től Közigazgatás címmel kéthetente a Verejná správa magyar nyelvű mutációjaként jelent meg az államigazgatásban és az önkormányzatokban...megnyit →
A Belügyi Megbízotti Hivatal folyóirata a népi közigazgatás számára (Pozsony, 1952–1993). 1952–1972-ben a Národné výbory magyar melléklete volt, 1972-től önálló havilap. 1970-től az SZSZK kormánya adta ki. 1990-től Közigazgatás címmel kéthetente a Verejná správa magyar nyelvű mutációjaként jelent meg az államigazgatásban és az önkormányzatokban...megnyit →
Részletek
A Belügyi Megbízotti Hivatal folyóirata a népi közigazgatás számára (Pozsony, 1952–1993). 1952–1972-ben a Národné výbory magyar melléklete volt, 1972-től önálló havilap. 1970-től az SZSZK kormánya adta ki. 1990-től Közigazgatás címmel kéthetente a Verejná správa magyar nyelvű mutációjaként jelent meg az államigazgatásban és az önkormányzatokban dolgozók számára.
Nemzeti Kisebbségek
Kisebbségpolitikai és irodalmi folyóirat (Pozsony, 1922). 4 száma jelent meg. Kisebbségi viszonylatban tekintélyes terjedelmű (55-60 oldalas) számai voltak, s néhány jelentős írás németül is megjelent benne. A szerkesztő a csehszl. állam iránti lojalitást össze tudta egyeztetni a kirívó kisebbségi sérelmek ostorozásával. Könyvszemle c. rovatát...megnyit →
Kisebbségpolitikai és irodalmi folyóirat (Pozsony, 1922). 4 száma jelent meg. Kisebbségi viszonylatban tekintélyes terjedelmű (55-60 oldalas) számai voltak, s néhány jelentős írás németül is megjelent benne. A szerkesztő a csehszl. állam iránti lojalitást össze tudta egyeztetni a kirívó kisebbségi sérelmek ostorozásával. Könyvszemle c. rovatát...megnyit →
Részletek
Kisebbségpolitikai és irodalmi folyóirat (Pozsony, 1922). 4 száma jelent meg. Kisebbségi viszonylatban tekintélyes terjedelmű (55-60 oldalas) számai voltak, s néhány jelentős írás németül is megjelent benne. A szerkesztő a csehszl. állam iránti lojalitást össze tudta egyeztetni a kirívó kisebbségi sérelmek ostorozásával. Könyvszemle c. rovatát Gaál Gábor vezette, aki tanulmányokat és recenziókat írt Walt Whitmanről, Kassák Lajosról, Kosztolányi Dezsőről, Tóth Árpádról, Hatvany Lajosról. – Szerk. Antal Sándor.
Nemzeti Kultúra 1.
Részletek
nemzeti kultura
Tudományos folyóirat (Komárom, 1933-–1935). A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület kiadásában kéthavonta jelent meg. Legtöbbet közlő munkatársai Alapy Gyula, Ethey Gyula, Follajtár Ernő, Magyar Győző, Haiczl Kálmán és Wick Béla voltak. A tudományos dolgozatok mellett nagy teret adott a könyvismertetéseknek is. – Szerk. Alapy Gyula.
Nemzetiségi Dokumentációs Centrum – NDC
Részletek
Dokumentációs, kulturális és közművelődési szervezet (Pozsony, 1991–1993). Célja a szlovákiai magyar nemzeti közösség múltjának és jelenének dokumentálása. Sajtófigyelő lapja a Pressinform. Egy publikációja jelent meg: NDC évkönyv `93 (1993). – Vezető: Varga Sándor (1991–1993).
Népakarat
Részletek
Az Országos Keresztényszocialista Párt ny.-szl.-i hetilapja (Nyitra, Pozsony, 1919–1925). Utódja a Magyar Néplap lett. – Szerk. Pesthy Pál, Máté Ferenc, Reinel János, Tobler János.
Népbíró
Részletek
Havilap (Pozsony, 1951. jan.–1967. dec.). Az Igazságügyi Megbízotti Hivatal havilapja a bíróságok népi ülnökei számára.
Népművelés
A Népművelési Intézet havonta megjelenő folyóirata, módszertani tanácsadója (Pozsony, 1954–1990). Anyagának egy részét az Osveta c. szlovák folyóiratban megjelent írások magyar fordításai alkották. Rendszeresen foglalkozott a kisebbségi magyar népművelés és népművészet kérdéseivel, a műkedvelő csoportok és a Csemadok-szervezetek munkájával. A 60-as években Így élünk...megnyit →
A Népművelési Intézet havonta megjelenő folyóirata, módszertani tanácsadója (Pozsony, 1954–1990). Anyagának egy részét az Osveta c. szlovák folyóiratban megjelent írások magyar fordításai alkották. Rendszeresen foglalkozott a kisebbségi magyar népművelés és népművészet kérdéseivel, a műkedvelő csoportok és a Csemadok-szervezetek munkájával. A 60-as években Így élünk...megnyit →
Részletek
A Népművelési Intézet havonta megjelenő folyóirata, módszertani tanácsadója (Pozsony, 1954–1990). Anyagának egy részét az Osveta c. szlovák folyóiratban megjelent írások magyar fordításai alkották. Rendszeresen foglalkozott a kisebbségi magyar népművelés és népművészet kérdéseivel, a műkedvelő csoportok és a Csemadok-szervezetek munkájával. A 60-as években Így élünk mi, majd Hang c. mellékletet jelentetett meg a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség és a Csemadok keretében működő ifjúsági klubok támogatására. Új hagyományok c. 8 oldalas tanácsadó melléklete (1972-től) a nemzeti bizottságok polgári ügyekkel foglalkozó testületei számára készült. – Szerk. szerkesztőbizottság (1954); Koczka István (1961).
Népnevelő Napló
Részletek
Népnevelők és előadók havi folyóirata (Pozsony, 1957. jan.–dec.). Korábban A Népnevelő Szava (1952–1954) címmel jelent meg az Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága kiadásában.
Néprajzi Közlések
Részletek
A Csemadok Központi Néprajzi Szakbizottsága tagjainak gyűjtéseiből szemelvényeket közreadó periodikum (Pozsony, 1974–1989). Összesen öt kötete látott napvilágot (az első szám még Néprajzi Közlemények címen jelent meg). – Szerk. Ág Tibor, Kaprálik Zsuzsanna, Liszka József, Méry Margit, D. Varga László.