Krocsány Dezső
(*1925. máj. 17. Kislég, † 1991. okt. 3. Lég) Kommunista pártmunkás. Műasztalosnak tanult, a vh.-t követően ácssegédként dolgozott Pozsonyban. A pártfőiskola elvégzése (1950) után építőipari vállalat igazgatója lett (1950–55), majd 1969-ig a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottságon dolgozott. 1963-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskolán mérnöki oklevelet...megnyit →
(*1925. máj. 17. Kislég, † 1991. okt. 3. Lég) Kommunista pártmunkás. Műasztalosnak tanult, a vh.-t követően ácssegédként dolgozott Pozsonyban. A pártfőiskola elvégzése (1950) után építőipari vállalat igazgatója lett (1950–55), majd 1969-ig a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottságon dolgozott. 1963-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskolán mérnöki oklevelet...megnyit →
Részletek
(*1925. máj. 17. Kislég, † 1991. okt. 3. Lég) Kommunista pártmunkás. Műasztalosnak tanult, a vh.-t követően ácssegédként dolgozott Pozsonyban. A pártfőiskola elvégzése (1950) után építőipari vállalat igazgatója lett (1950–55), majd 1969-ig a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottságon dolgozott. 1963-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskolán mérnöki oklevelet szerzett. 1968-ban beválasztották a CSKP KB-ba (1971-ig), 1970–83 között a szlovák kormány munkaügyi és népjóléti minisztere, 1971-től a kormány Nemzetiségi Tanácsának tagja, 1976–90 között az Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, 1983–89 között egyben egyik alelnöke volt. 1966–68 és 1971–89 között tagja volt a Csemadok KB Elnökségének is. 1955-ben és 1975-ben Munka Érdemrenddel tüntették ki.
Krón Jenő
(* 1882. máj. 1. Szobránc, † 1974. jan. 7. Budapest [Mo.]) Grafikus. 1909–1913-ban és 1917–1918-ban a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1911–1912-ben Nagybányán tartózkodott. Tanulmányai mellett mint litográfus dolgozott. A Tanácsköztársaság bukása után került Kassára; itt grafikai iskolát vezetett (1921–1928), ahol számos későbbi...megnyit →
(* 1882. máj. 1. Szobránc, † 1974. jan. 7. Budapest [Mo.]) Grafikus. 1909–1913-ban és 1917–1918-ban a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1911–1912-ben Nagybányán tartózkodott. Tanulmányai mellett mint litográfus dolgozott. A Tanácsköztársaság bukása után került Kassára; itt grafikai iskolát vezetett (1921–1928), ahol számos későbbi...megnyit →
Részletek
Krón Jenő: Önarckép (artmagazin online)
(* 1882. máj. 1. Szobránc, † 1974. jan. 7. Budapest [Mo.]) Grafikus. 1909–1913-ban és 1917–1918-ban a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1911–1912-ben Nagybányán tartózkodott. Tanulmányai mellett mint litográfus dolgozott. A Tanácsköztársaság bukása után került Kassára; itt grafikai iskolát vezetett (1921–1928), ahol számos későbbi neves képzőművész kezdte tanulmányait (Koloman Sokol, Jakoby Gyula, Feld Lajos stb.). Emellett előadásokat és kiállításokat szervezett, a „kassai avantgárd” megalapítójának nevezték. 1928–1956 között Olaszországban (Milano) élt, majd Budapesten telepedett le. Ismertek grafikai ciklusai: Alkotó szellem (1925); A Nap fiai (1927); Az új ember (1948). Grafikai munkássága a két vh. közti korszak legjelentősebb áramlataihoz kapcsolható.
Kubička Kucsera Klára
(* 1936. aug. 19. Léva - † 2022. nov. 25. Besztercebánya) Művészettörténész. 1953-ban érettségizett Komáromban, majd a pozsonyi Comenius Egyetem, valamint a prágai Károly Egyetem BTK-rán művészettörténet–esztétika szakon végzett (1973-tól kandidátus). 1959–1965 között műemlékvédő Bajmócon, 1965– 1974 között főiskolai oktató, majd a kerületi képtár...megnyit →
(* 1936. aug. 19. Léva - † 2022. nov. 25. Besztercebánya) Művészettörténész. 1953-ban érettségizett Komáromban, majd a pozsonyi Comenius Egyetem, valamint a prágai Károly Egyetem BTK-rán művészettörténet–esztétika szakon végzett (1973-tól kandidátus). 1959–1965 között műemlékvédő Bajmócon, 1965– 1974 között főiskolai oktató, majd a kerületi képtár...megnyit →
Részletek
Kubička Kucsera Klára (FI)
(* 1936. aug. 19. Léva – † 2022. nov. 25. Besztercebánya) Művészettörténész. 1953-ban érettségizett Komáromban, majd a pozsonyi Comenius Egyetem, valamint a prágai Károly Egyetem BTK-rán művészettörténet–esztétika szakon végzett (1973-tól kandidátus). 1959–1965 között műemlékvédő Bajmócon, 1965– 1974 között főiskolai oktató, majd a kerületi képtár munkatársa Besztercebányán, 1974–1983 között szabadfoglalkozású, 1987-től a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria építészeti gyűjteményének megalapítója. 1992–1998 között a DOCOMOMO nemzetközi építészeti szervezet szlovákiai munkacsoportjának elnöke. 1997 óta újra Besztercebányán él. Az 1960-as évektől foglalkozik a szlovákiai magyar képzőművészettel, számos kiállítás kurátora, katalógusok szerzője, lexikonok társszerzője, szakmai szervezetek tagja, ill. vezetője; az MTA köztestületi tagja. Főbb díjai, kitüntetései: Marian Váross-díj (1991); a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága nívódíja (1997); A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2001); Martin Kusý-díj (2005); Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti díja (2019); Pribina-kereszt második fokozata (2020). – Fm. Szabó Gyula, (mon., 1972); Ecce Homo – válogatás Szabó Gyula grafikáiból (1975); Kisgaléria (1977); Bacskai Béla (mon., 1983); Lipcsey György (mon., 1995).
Kubik Tibor
Részletek
(* 1957. júl. 16. Vágsellye) Jogász, újságíró. Galántán érettségizett (1975), a pozsonyi Komenský Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1980). 1980–1981-ben a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztője. 1982-től különböző járásbíróságokon bíró, 1998-tól a Pozsony Megyei Bíróság alelnöke. Ismertek jogi ismeretterjesztő írásai.
Kucman Eta; Pelech Eta
(* 1951. máj. 15. Várkony) Színésznő. Dunaszerdahelyen érettségizett 1969-ben. 1969 és 1973 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Akadémián. Ezt követően 1982-ig, majd 1983-tól 1987-ig ismét a komáromi Magyar Területi Színház színésze volt. 1987-től szabadfoglalkozású. Dunaszerdahelyen él. Rendszeresen szerepelt a pozsonyi rádió magyar adásának...megnyit →
(* 1951. máj. 15. Várkony) Színésznő. Dunaszerdahelyen érettségizett 1969-ben. 1969 és 1973 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Akadémián. Ezt követően 1982-ig, majd 1983-tól 1987-ig ismét a komáromi Magyar Területi Színház színésze volt. 1987-től szabadfoglalkozású. Dunaszerdahelyen él. Rendszeresen szerepelt a pozsonyi rádió magyar adásának...megnyit →
Részletek
(* 1951. máj. 15. Várkony) Színésznő. Dunaszerdahelyen érettségizett 1969-ben. 1969 és 1973 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Akadémián. Ezt követően 1982-ig, majd 1983-tól 1987-ig ismét a komáromi Magyar Területi Színház színésze volt. 1987-től szabadfoglalkozású. Dunaszerdahelyen él. Rendszeresen szerepelt a pozsonyi rádió magyar adásának hangjátékaiban, ill. versműsoraiban. Több alkalommal vendégszerepelt a Komáromi Jókai Színház, ill. a Teátrum Színházi Polgári Társulás előadásaiban.
Kudlák Lajos
(* 1890. márc. 14. Losonc, † 1960. jan. 15. Pozsony) Festő, költő, gépészmérnök. Budapesti gépészmérnöki tanulmányai alatt 1910–1914-ben az anarchisták és a dadaisták csoportjához tartozott; 1918–1922-ben Kassák Lajos MA c. folyóiratában publikált. A Tanácsköztársaság bukása után előbb Bécsben emigráns, majd Prágában folytatta mérnöki tanulmányait....megnyit →
(* 1890. márc. 14. Losonc, † 1960. jan. 15. Pozsony) Festő, költő, gépészmérnök. Budapesti gépészmérnöki tanulmányai alatt 1910–1914-ben az anarchisták és a dadaisták csoportjához tartozott; 1918–1922-ben Kassák Lajos MA c. folyóiratában publikált. A Tanácsköztársaság bukása után előbb Bécsben emigráns, majd Prágában folytatta mérnöki tanulmányait....megnyit →
Részletek
Kudlák Lajos (SZM)
(* 1890. márc. 14. Losonc, † 1960. jan. 15. Pozsony) Festő, költő, gépészmérnök. Budapesti gépészmérnöki tanulmányai alatt 1910–1914-ben az anarchisták és a dadaisták csoportjához tartozott; 1918–1922-ben Kassák Lajos MA c. folyóiratában publikált. A Tanácsköztársaság bukása után előbb Bécsben emigráns, majd Prágában folytatta mérnöki tanulmányait. 1921–1923-ban egy baloldali diákszervezet tagja, 1922-ben a baloldali (cseh nyelvű) Kmen folyóiratban publikált. 1923-tól Pozsonyban dolgozott mint mérnök. 1927-ben megismerkedett Ľudovít Fullával, s 1928-ban művészeti tanulmányokba kezdett a Bauhaus mintájára alakult s a népi és a modern formavilágot ötvöző Iparművészeti Iskolában. Szakmai szervezetek, társaságok tagjaként is aktív volt. 1949-ben elnyerte a Kupecký-díjat. – Fm. Gitár és konflisló (v., 1921).
Kugler János
(* 1910. szept. 24. Vágvecse, † ?) Pártfunkcionárius. 1927-ben belépett a Komszomolba, 1939-ben pedig a CSKP-ba. Illegális tevékenysége miatt a második vh. idején többször is börtönbe került. A háború után részt vett a Szlovákiai Magyar Antifasiszták Szövetségének munkájában. 1946-tól 1949-ig a Szlovák Szakszervezeti Tanács...megnyit →
(* 1910. szept. 24. Vágvecse, † ?) Pártfunkcionárius. 1927-ben belépett a Komszomolba, 1939-ben pedig a CSKP-ba. Illegális tevékenysége miatt a második vh. idején többször is börtönbe került. A háború után részt vett a Szlovákiai Magyar Antifasiszták Szövetségének munkájában. 1946-tól 1949-ig a Szlovák Szakszervezeti Tanács...megnyit →
Részletek
(* 1910. szept. 24. Vágvecse, † ?) Pártfunkcionárius. 1927-ben belépett a Komszomolba, 1939-ben pedig a CSKP-ba. Illegális tevékenysége miatt a második vh. idején többször is börtönbe került. A háború után részt vett a Szlovákiai Magyar Antifasiszták Szövetségének munkájában. 1946-tól 1949-ig a Szlovák Szakszervezeti Tanács munkatársa. 1948 őszétől az SZLKP KB-a mellett működő Magyar Bizottság tagjaként jelentős szerepet kapott a pártnak a magyar kisebbséggel kapcsolatos döntéseiben. Részt vett a Csemadok megalakulásának előkészítésében, egy ideig a szervezet alelnöke, majd 1962-ig az elnökség tagja volt. Mint az SZLKP KB tagja, 1949-től a dél-szlovákiai kollektivizálás egyik irányítója. 1950–1951-ben a Szabad Földműves főszerkesztője. 1970-ben Munka Érdemrenddel tüntették ki.
Kulacs Dezső
(1933. júl. 20. Medve, † 2002. nov. 27. Nyitra) Pedagógiai szakíró, egyetemi docens. Komáromban érettségizett (1954), a Comenius Egyetem BTK-n magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1958). 1976-ban doktorált és kandidátusi címet kapott. 1961-ig a galántai gimnáziumban tanított, majd a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanársegédje, adjunktusa (1963) és...megnyit →
(1933. júl. 20. Medve, † 2002. nov. 27. Nyitra) Pedagógiai szakíró, egyetemi docens. Komáromban érettségizett (1954), a Comenius Egyetem BTK-n magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1958). 1976-ban doktorált és kandidátusi címet kapott. 1961-ig a galántai gimnáziumban tanított, majd a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanársegédje, adjunktusa (1963) és...megnyit →
Részletek
(1933. júl. 20. Medve, † 2002. nov. 27. Nyitra) Pedagógiai szakíró, egyetemi docens. Komáromban érettségizett (1954), a Comenius Egyetem BTK-n magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1958). 1976-ban doktorált és kandidátusi címet kapott. 1961-ig a galántai gimnáziumban tanított, majd a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanársegédje, adjunktusa (1963) és docense (1980) lett. – Kutatási területe az oktatáselmélet és a tehetséggondozás. Módszertani írásai, tanulmányai szakfolyóiratokban jelentek meg. Szakkönyvek fordításában is részt vett. – Fm. Módszeres eljárások, a szakkifejezések kétnyelvű oktatása (1985); Didaktika (E. Petlákkal, szlovákul, 1987); Pedagogika pre majstrov odbornej výchovy [Pedagógia a szakképzés mesterei számára] (1988); Didaktika (2001).
Kulcsár Ferenc
(* 1949. okt. 9. Bodrogszentes, † 2018. márc. 22. Dunaszerdahely) Költő, szerkesztő, műfordító. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1968). Egyetemi tanulmányait félbehagyva, 1971-től újságíró (Új Ifjúság) lett, 1973–1991 között pedig a Madách Könyv- és Lapkiadó sajtóelőadója, szerkesztője, valamint az Irodalmi Szemle olvasószerkesztője,...megnyit →
(* 1949. okt. 9. Bodrogszentes, † 2018. márc. 22. Dunaszerdahely) Költő, szerkesztő, műfordító. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1968). Egyetemi tanulmányait félbehagyva, 1971-től újságíró (Új Ifjúság) lett, 1973–1991 között pedig a Madách Könyv- és Lapkiadó sajtóelőadója, szerkesztője, valamint az Irodalmi Szemle olvasószerkesztője,...megnyit →
Részletek
(* 1949. okt. 9. Bodrogszentes, † 2018. márc. 22. Dunaszerdahely) Költő, szerkesztő, műfordító. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1968). Egyetemi tanulmányait félbehagyva, 1971-től újságíró (Új Ifjúság) lett, 1973–1991 között pedig a Madách Könyv- és Lapkiadó sajtóelőadója, szerkesztője, valamint az Irodalmi Szemle olvasószerkesztője, ill. szerkesztője volt. 1991-től a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Könyvkiadó vezetője, ill. szerkesztője (1995–1997 között a Katedra főszerkesztője is). Az Egyszemű éjszaka c. antológiában tűnt fel verseivel 1970-ben. Számos antológia összeállítója, szerkesztője. Esszéi mellett egy időben képzőművészeti tárgyú írásai is ismertek voltak. Főbb díjai: Dunaszerdahely Város Polgármesterének Emléklapja In memoriam (2022); Balassi Bálint-emlékkard (2014); Madách Imre nívódíj (2014); Forbáth Imre-díj (2006); Katedra-díj (1999); Madách-díj (1991); – Fm. Napkitörések (v., 1972); Krónikatöredék (v., 1979); Dióhintó (gyermekv., 1981); A kígyókő (mondafeldolgozások, 1984); A felkiáltójeles ember (v., 1987); Az idő hallgatása (vál. v., 1991); Imádságok (esszék, 1992); Mindig (v., 1993); Ördögszekér (mondafeldolgozások., 2003); Bálám szamara (v., 2005); Én nem tudom, talán… (v., 2006); Halottaim piros virága. Válogatott versek 1970–2010 (2010); Ámen és ómen (2012).
Kulcsár Mária
(* 1970. júl. 29. Szepsi, † 2016. szept. 26. Jablonca) Tréner, konzultáns. Szülővárosában érettségizett (1988), a Fórum Alapítvány, ill. a Fórum Kisebbségkutató Intézet regionális szervezője (1995–1999), 2006-tól a Fórum Információs Központ igazgatója (1998–2000 között a kassai civil Kerületi Grémium kisebbségi és emberjogi szekciójának vezetője, ill. 1999–2002...megnyit →
(* 1970. júl. 29. Szepsi, † 2016. szept. 26. Jablonca) Tréner, konzultáns. Szülővárosában érettségizett (1988), a Fórum Alapítvány, ill. a Fórum Kisebbségkutató Intézet regionális szervezője (1995–1999), 2006-tól a Fórum Információs Központ igazgatója (1998–2000 között a kassai civil Kerületi Grémium kisebbségi és emberjogi szekciójának vezetője, ill. 1999–2002...megnyit →
Részletek
(* 1970. júl. 29. Szepsi, † 2016. szept. 26. Jablonca) Tréner, konzultáns. Szülővárosában érettségizett (1988), a Fórum Alapítvány, ill. a Fórum Kisebbségkutató Intézet regionális szervezője (1995–1999), 2006-tól a Fórum Információs Központ igazgatója (1998–2000 között a kassai civil Kerületi Grémium kisebbségi és emberjogi szekciójának vezetője, ill. 1999–2002 között a szlovák Harmadik Szektor Grémiumának tagja). 2000–2003 között a Kassai Magyar Közösségi Ház vezetője. – Fm. Nonprofit 1×1. Útikalauz kezdő civil szervezetek számára (többekkel, 2002).
Kulcsár Tibor
(* 1938. dec. 13. Hardicsa, † 1993. jún. 11. Pozsony) Tanár, költő, műfordító. Királyhelmecen érettségizett (1956), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakon diplomázott (1960). 1960–1983-ban előbb rendes, majd óraadó tanár a pozsonyi magyar gimnáziumban. 1970–1991 között az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes igazgatója....megnyit →
(* 1938. dec. 13. Hardicsa, † 1993. jún. 11. Pozsony) Tanár, költő, műfordító. Királyhelmecen érettségizett (1956), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakon diplomázott (1960). 1960–1983-ban előbb rendes, majd óraadó tanár a pozsonyi magyar gimnáziumban. 1970–1991 között az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes igazgatója....megnyit →
Részletek
Kulcsár Tibor (FI)
(* 1938. dec. 13. Hardicsa, † 1993. jún. 11. Pozsony) Tanár, költő, műfordító. Királyhelmecen érettségizett (1956), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakon diplomázott (1960). 1960–1983-ban előbb rendes, majd óraadó tanár a pozsonyi magyar gimnáziumban. 1970–1991 között az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes igazgatója. Tankönyveket, módszertani segédkönyveket is írt, kisszínpadi összeállításai is megjelentek Cseh és szlovák költőket fordított magyar nyelvre. Az 1960–1970-es években hosszú ideig irányította gimnáziumának Forrás Kisszínpadát. 2006-tól országos vers- és prózamondó verseny viseli a nevét, ill. Kulcsár Tibor-díjjal jutalmazzák a vers- és prózamondó mozgalom kiemelkedő szereplőit. 2009-ben Perbenyikben felavatták emléktábláját. – Fm. Pogány imádság (v., 1965); Arcképünk tükörben (v., 1986); Fábry Zoltán pályakezdése (tan., 1994); Arc tükörben (vál. v., 2002).
Kulcsárkarcsa (Kľučiarove Kračany)
Részletek
1940-ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 128, ebből 128 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 128 r. k. R. k. (Szt. József-) temploma 1840-ben klasszicista stílusban épült.
Kulcsod (Kľúčovec)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i, csilizközi részén, a Csiliz-patak jobb partján, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 376, ebből 369 (98,1%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 368, ebből 344 (93,5%) magyar, 16 (4,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 348 (94,6%)...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i, csilizközi részén, a Csiliz-patak jobb partján, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 376, ebből 369 (98,1%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 368, ebből 344 (93,5%) magyar, 16 (4,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 348 (94,6%)...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i, csilizközi részén, a Csiliz-patak jobb partján, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 376, ebből 369 (98,1%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 368, ebből 344 (93,5%) magyar, 16 (4,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 348 (94,6%) magyar, 14 (3,8%) szlovák. V: [2011] – 299 ref., 44 r. k., 1 ev., 1 gör. kat. – Ref. temploma 1847-ben épült klasszicista stílusban.
Kulisszák
Részletek
kulisszak
A Komáromi Jókai Színház kiadványa (Komárom, 1995). Feladata bemutatni a színház egyes előadásainak alkotóit, a színház kulisszatitkait, közelebb hozni a közönséghez a színházat és művészeit.
Kultsár Miklós
(* , † ?) Kritikus, költő, lapszerkesztő. Valószinűleg Kassán született és érettségizett. A 20-as évek első felében nagyon aktív volt. A Tűzben és a Kassai Naplóban avantgardista verseket, kritikákat, kíméletlen hangú vitacikkeket publikált, s a Tűz 1922-es irodalmi ankétjában Madách Társaság néven kisebbségi írószervezet alapítását javasolta. A...megnyit →
(* , † ?) Kritikus, költő, lapszerkesztő. Valószinűleg Kassán született és érettségizett. A 20-as évek első felében nagyon aktív volt. A Tűzben és a Kassai Naplóban avantgardista verseket, kritikákat, kíméletlen hangú vitacikkeket publikált, s a Tűz 1922-es irodalmi ankétjában Madách Társaság néven kisebbségi írószervezet alapítását javasolta. A...megnyit →
Részletek
(* , † ?) Kritikus, költő, lapszerkesztő. Valószinűleg Kassán született és érettségizett. A 20-as évek első felében nagyon aktív volt. A Tűzben és a Kassai Naplóban avantgardista verseket, kritikákat, kíméletlen hangú vitacikkeket publikált, s a Tűz 1922-es irodalmi ankétjában Madách Társaság néven kisebbségi írószervezet alapítását javasolta. A színház problémáival is intenzíven foglalkozott: 1921-ben a Tűzben A szlovenszkói magyar színészet címmel cikket írt, s két kassai színházi lapnak (Színház és Sport, 1923; Színház, 1923–1925) kiadója és főszerkesztője volt. – Fm. Indulás (v., 1920). – Ir. Mihályi Ödön: Kultsár Miklós: Indulás (Kassai Napló, 1920. júl. 21.); Gyüre Lajos: Kassai Napló 1918–1929 (1986).
Kulturális Antropológiai Műhely
Tudományos műhely (Tornalja, 1999). Tudományos, társadalmi, honismereti, muzeológiai tevékenységet fejt ki, kutatási programokat valósít meg (önállóan vagy más partnerintézményekkel közösen), publikációkat jelentet meg. Feladata D-Szl. – főleg Gömör – lakosságának vizsgálata az etnográfia, az európai etnológia, a kulturális, szociális és vizuális antropológia, az etno-...megnyit →
Tudományos műhely (Tornalja, 1999). Tudományos, társadalmi, honismereti, muzeológiai tevékenységet fejt ki, kutatási programokat valósít meg (önállóan vagy más partnerintézményekkel közösen), publikációkat jelentet meg. Feladata D-Szl. – főleg Gömör – lakosságának vizsgálata az etnográfia, az európai etnológia, a kulturális, szociális és vizuális antropológia, az etno-...megnyit →
Részletek
Tudományos műhely (Tornalja, 1999). Tudományos, társadalmi, honismereti, muzeológiai tevékenységet fejt ki, kutatási programokat valósít meg (önállóan vagy más partnerintézményekkel közösen), publikációkat jelentet meg. Feladata D-Szl. – főleg Gömör – lakosságának vizsgálata az etnográfia, az európai etnológia, a kulturális, szociális és vizuális antropológia, az etno- és szociolingvisztika, folklórkutatás kritériumai alapján. Eredményeit egy állandó jellegű kiállítás keretében mutatja be. Tudományos ismeretterjesztő előadások szervezésével hozzájárul a néprajz/kulturális antropológia eredményeinek minél szélesebb körben való megismertetéséhez a régióban. Céljai között egy regionális múzeum megalakítása és egy internetes szaklap létrehozása is szerepel. – Vezető: Pusko Gábor.
Kultúrszemle
Részletek
Szl. kulturális fejlődésének időszerű kérdéseivel foglalkozó sokszorosított tájékoztató (Pozsony, 1950–1951). A Tájékoztatási és Művelődésügyi Megbízotti Hivatal adta ki. 1950-ben hat, 1951-ben három száma jelent meg.
Kumlik Emil
(* 1868. jún. 5. Pozsony, † 1944. dec. 31. Budapest) Újságíró, könyvtáros, történész. Pozsonyban érettségizett, jogi tanulmányait a pozsonyi jogakadémián és Kolozsváron végezte. 1887–1894-ben több pozsonyi lap (Pozsony-megyei Közlöny, Nyugatmagyarországi Híradó, Pozsonyvidéki Lapok, Westungarische Grenzbote) munkatársa, budapesti lapok levelezője, külföldi lapok alkalmi tudósítója volt, 1894 és 1900 között Budapesten,...megnyit →
(* 1868. jún. 5. Pozsony, † 1944. dec. 31. Budapest) Újságíró, könyvtáros, történész. Pozsonyban érettségizett, jogi tanulmányait a pozsonyi jogakadémián és Kolozsváron végezte. 1887–1894-ben több pozsonyi lap (Pozsony-megyei Közlöny, Nyugatmagyarországi Híradó, Pozsonyvidéki Lapok, Westungarische Grenzbote) munkatársa, budapesti lapok levelezője, külföldi lapok alkalmi tudósítója volt, 1894 és 1900 között Budapesten,...megnyit →
Részletek
(* 1868. jún. 5. Pozsony, † 1944. dec. 31. Budapest) Újságíró, könyvtáros, történész. Pozsonyban érettségizett, jogi tanulmányait a pozsonyi jogakadémián és Kolozsváron végezte. 1887–1894-ben több pozsonyi lap (Pozsony-megyei Közlöny, Nyugatmagyarországi Híradó, Pozsonyvidéki Lapok, Westungarische Grenzbote) munkatársa, budapesti lapok levelezője, külföldi lapok alkalmi tudósítója volt, 1894 és 1900 között Budapesten, a miniszterelnökség sajtóosztályán dolgozott. 1900-tól Pozsony város könyvtárosa, 1914–1919-ben a rövid életű Erzsébet Tudományegyetem könyvtárának igazgatója volt. 1922 végén Budapestre költözött, s ismét újságíró lett. 1923–1925-ben a Dunaposta, 1925-től a Pester Lloyd munkatársa s egyúttal a Neues Pester Journal felelős szerkesztője volt. Pozsonnyal állandó kapcsolatot tartott, számos cikke, tudósítása jelent meg a Híradóban. – Történeti és művelődéstörténeti munkássága is jelentős.
Kunstverein
Pozsonyi Képzőművészeti egyesület (Pozsony, 1884–1945). Első kiállítását 1885-ben rendezte, ezután egészen 1929-ig két kiállítást rendezett évente. Kiállításait és társadalmi eseményeit később Szőnyi Endre Káptalan utca 12. sz. alatti házában tartották. Programjában előadások, felolvasások, műterem-látogatások, sőt bálok is szerepeltek. 1931-ben kezdeményezte a Forum c. folyóirat...megnyit →
Pozsonyi Képzőművészeti egyesület (Pozsony, 1884–1945). Első kiállítását 1885-ben rendezte, ezután egészen 1929-ig két kiállítást rendezett évente. Kiállításait és társadalmi eseményeit később Szőnyi Endre Káptalan utca 12. sz. alatti házában tartották. Programjában előadások, felolvasások, műterem-látogatások, sőt bálok is szerepeltek. 1931-ben kezdeményezte a Forum c. folyóirat...megnyit →
Részletek
Pozsonyi Képzőművészeti egyesület (Pozsony, 1884–1945). Első kiállítását 1885-ben rendezte, ezután egészen 1929-ig két kiállítást rendezett évente. Kiállításait és társadalmi eseményeit később Szőnyi Endre Káptalan utca 12. sz. alatti házában tartották. Programjában előadások, felolvasások, műterem-látogatások, sőt bálok is szerepeltek. 1931-ben kezdeményezte a Forum c. folyóirat kiadását; ezt a feladatot 1933-ban a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság vette át. Működését közvetlenül a második vh. befejezése után betiltották.
Kuntapolca (Kunova Teplica)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt Ny-i peremén, a Csetnek-patak völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 731, ebből 651 (89,1%) magyar, 68 (9,3%) szlovák; [2011] – 655, ebből 322 (49,2%) szlovák, 199 (30,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 283 (43,2%) szlovák, 230 (35,1%) magyar....megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt Ny-i peremén, a Csetnek-patak völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 731, ebből 651 (89,1%) magyar, 68 (9,3%) szlovák; [2011] – 655, ebből 322 (49,2%) szlovák, 199 (30,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 283 (43,2%) szlovák, 230 (35,1%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt Ny-i peremén, a Csetnek-patak völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 731, ebből 651 (89,1%) magyar, 68 (9,3%) szlovák; [2011] – 655, ebből 322 (49,2%) szlovák, 199 (30,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 283 (43,2%) szlovák, 230 (35,1%) magyar. V: [2011] – 107 ev., 55 r. k., 42 ref., 2 gör. kat. – A múltban számos vasipari létesítménnyel:öntödével és hámorral rendelkezett; a 18. sz. végén épült vasgyára ma ipari műemlék. Ev. temploma 1805-ben épült klasszicista stílusban.
Kupec Mihály
(* 1972. szept. 24. Kassa) Néptáncos, művészeti vezető. A Bódva-völgyi és Érchegységi Központ igazgatója és az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes vezetője. Nagyidán él. Középszintű tanulmányait Kassán végezte az Építészeti Szakközépiskolán. 2005–2007-ben a sárospataki Art-Ért Alapfokú Művészeti Intézmény óravezető szaktanára, 2007–2008 között a kassai Megyei...megnyit →
(* 1972. szept. 24. Kassa) Néptáncos, művészeti vezető. A Bódva-völgyi és Érchegységi Központ igazgatója és az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes vezetője. Nagyidán él. Középszintű tanulmányait Kassán végezte az Építészeti Szakközépiskolán. 2005–2007-ben a sárospataki Art-Ért Alapfokú Művészeti Intézmény óravezető szaktanára, 2007–2008 között a kassai Megyei...megnyit →
Részletek
Kupec Mihály (FI)
(* 1972. szept. 24. Kassa) Néptáncos, művészeti vezető. A Bódva-völgyi és Érchegységi Központ igazgatója és az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes vezetője. Nagyidán él. Középszintű tanulmányait Kassán végezte az Építészeti Szakközépiskolán. 2005–2007-ben a sárospataki Art-Ért Alapfokú Művészeti Intézmény óravezető szaktanára, 2007–2008 között a kassai Megyei Közművelődési Központ kisebbségi osztályának a vezetője. 2011-ben elvégezte a budapesti Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc pedagógus szakát. 1987 és 1993 között a Kis-Ilosvai Gyermek Csoport tánckarvezetője, majd máig az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes vezetője és koreográfusa. Fesztiválok és képzések szervezője, a Kelepelők Gyermek Néptáncegyüttes (Buzita) alapítója, művészeti vezetője és koreográfusa. – Díjak, elismerések: Fiatal koreográfusok versenye – Fődíj (2002); Martin György Néptáncszövetség díja – Az év legjobb művészeti vezetője (2008); Nagyida község önkormányzatának díja (2014); Magyar Arany Érdemkereszt (2014). – Fm. Néptáncaink tanítása – a páros táncok. A Gömöri csárdás (2009); A Táncház múltja és jelene a Felvidéken (In. „Meg kell a búzának érni” A Magyar Táncházmozgalom 40 éve, 2012); Apacuka – fundaluka… Bódva-völgyi és érchegységi népi gyermekjátékok (2014).
Kupola
Részletek
Képzőművészeti és építészeti lap (Pozsony, 1995). Szabálytalan időközökben jelent meg. Szakmai szerkesztője Kubička Kucsera Klára. – Szerk. Kalita Gábor.
Kúr Géza
(* 1893. júl. 30. Kulcsod, † 1991. dec. 23. Niles [USA]) Ref. pap, egyháztörténész. Pápán végezte a ref. teológiát (1915). 1920–1944-ben Csicsón volt lelkész. 1945-ben az USA-ba emigrált. 1918–1944 között elsősorban egyháztörténettel foglalkozott (megírta Komárom, Komáromfüss, Kolozsnéma és Csicsó ref. egyházának történetét). Az emigrációban...megnyit →
(* 1893. júl. 30. Kulcsod, † 1991. dec. 23. Niles [USA]) Ref. pap, egyháztörténész. Pápán végezte a ref. teológiát (1915). 1920–1944-ben Csicsón volt lelkész. 1945-ben az USA-ba emigrált. 1918–1944 között elsősorban egyháztörténettel foglalkozott (megírta Komárom, Komáromfüss, Kolozsnéma és Csicsó ref. egyházának történetét). Az emigrációban...megnyit →
Részletek
(* 1893. júl. 30. Kulcsod, † 1991. dec. 23. Niles [USA]) Ref. pap, egyháztörténész. Pápán végezte a ref. teológiát (1915). 1920–1944-ben Csicsón volt lelkész. 1945-ben az USA-ba emigrált. 1918–1944 között elsősorban egyháztörténettel foglalkozott (megírta Komárom, Komáromfüss, Kolozsnéma és Csicsó ref. egyházának történetét). Az emigrációban lelkipásztorként tevékenykedett és Csallóköz őslakóiról, valamint az etruszk–magyar rokonságról írt könyvet. – Fm. Küzdelmeink. Három ref. egyház története (tan., 1932, 2000); A komáromi reformátusi egyházmegye I. (1937, 1994; a II. rész kéziratban maradt); Cseh–magyar ref. történelmi kapcsolatok (1937).
Kurali Ágnes
(* 1954. júl. 22. Losonc) Karnagy. Alapiskolai tanulmányait Korláton és Várgedén végezte és közben Fülekre járt zeneiskolába, ahol zongorán és hegedűn tanult játszani. 1969-ben lett diákja a Kassai Konzervatóriumnak, ahol ének és zongora szakot végzett. Pedagógiai pályája Feleden indult, majd Csíz és Rimaszécs után...megnyit →
(* 1954. júl. 22. Losonc) Karnagy. Alapiskolai tanulmányait Korláton és Várgedén végezte és közben Fülekre járt zeneiskolába, ahol zongorán és hegedűn tanult játszani. 1969-ben lett diákja a Kassai Konzervatóriumnak, ahol ének és zongora szakot végzett. Pedagógiai pályája Feleden indult, majd Csíz és Rimaszécs után...megnyit →
Részletek
Kurali Ágnes (csa)
(* 1954. júl. 22. Losonc) Karnagy. Alapiskolai tanulmányait Korláton és Várgedén végezte és közben Fülekre járt zeneiskolába, ahol zongorán és hegedűn tanult játszani. 1969-ben lett diákja a Kassai Konzervatóriumnak, ahol ének és zongora szakot végzett. Pedagógiai pályája Feleden indult, majd Csíz és Rimaszécs után 1979-ben lett 12 évre a tornaljai zeneiskola igazgatója. A mai napig ebben az iskolában tanít. 1980-ban tagja lett a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának. Megalapítja a VOX LIBERORUM gyermekkart, mely közel 30 éve működik. 2001 januárjától vezeti a tornaljai Csemadok mellett működő ANDANTE Vegyeskart. – Díjak, elismerések: Tornalja Város Polgármesterének díja (2003); Az év pedagógusa (2008); Csemadok emlékérem (2009).
Kurtakeszi (Krátke Kesy)
1942-ben Marcelkeszi, majd 1948-tól Marcelháza néven Marcelházával egyesített község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal parti síkságán, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1015, ebből 1000 (98,5%) magyar, 6 (0,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 975 r. k., 31 izr., 8 ref....megnyit →
1942-ben Marcelkeszi, majd 1948-tól Marcelháza néven Marcelházával egyesített község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal parti síkságán, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1015, ebből 1000 (98,5%) magyar, 6 (0,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 975 r. k., 31 izr., 8 ref....megnyit →
Részletek
1942-ben Marcelkeszi, majd 1948-tól Marcelháza néven Marcelházával egyesített község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal parti síkságán, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1015, ebből 1000 (98,5%) magyar, 6 (0,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 975 r. k., 31 izr., 8 ref. R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1731-ben, a Baranyay-kastély 1760-ban épült barokk stílusban, utóbbit a 19. sz. elején klasszicista stílusban alakították át. A falu belterületén 1960-ban honfoglalás kori magyar sírokat tártak fel.
kurtaszoknyás hatfalu
Jellegzetes, a Garam alsó folyása mentén elterülő – Bényt, Kéméndet, Kisgyarmatot, Garampáldot, Kőhídgyarmatot és Bartot – magában foglaló kisebb táji csoport, amely sajátos viseletével és erős mi-tudatával tűnik ki. Népi kultúráját viszonylag korán leírták, és a két vh. közti időszaktól folyamatosan erős népművészeti mozgalom...megnyit →
Jellegzetes, a Garam alsó folyása mentén elterülő – Bényt, Kéméndet, Kisgyarmatot, Garampáldot, Kőhídgyarmatot és Bartot – magában foglaló kisebb táji csoport, amely sajátos viseletével és erős mi-tudatával tűnik ki. Népi kultúráját viszonylag korán leírták, és a két vh. közti időszaktól folyamatosan erős népművészeti mozgalom...megnyit →
Részletek
Bény – kurtaszoknyás menyecske egy 1930-as évekbeli képeslapon (FI)
Jellegzetes, a Garam alsó folyása mentén elterülő – Bényt, Kéméndet, Kisgyarmatot, Garampáldot, Kőhídgyarmatot és Bartot – magában foglaló kisebb táji csoport, amely sajátos viseletével és erős mi-tudatával tűnik ki. Népi kultúráját viszonylag korán leírták, és a két vh. közti időszaktól folyamatosan erős népművészeti mozgalom tapasztalható a térségben. Mindezek mára mesterségesen is erősítették e falvak lakóinak „kurtaszoknyás” öntudatát. – Ir. Liszka József (szerk.): „Kurtaszoknyás hatfalu”. Dolgozatok Kéménd község néprajzához (1988).
Kurucz Sándor
(* 1944. nov. 1. Lekér) Operatőr. Komáromban érettségizett (1962). Prágában a Cseh Műegyetemen villamosmérnöki, majd atomfizikai szakon tanult. Egyik alapítója volt a prágai Ady Endre Diákkör Homokóra c. folyóiratának. 1970-től a kassaiThália Színpad műszaki munkatársa. A budapesti Színház- és Filművészeti Főiskolán szerzett operatőri oklevelet...megnyit →
(* 1944. nov. 1. Lekér) Operatőr. Komáromban érettségizett (1962). Prágában a Cseh Műegyetemen villamosmérnöki, majd atomfizikai szakon tanult. Egyik alapítója volt a prágai Ady Endre Diákkör Homokóra c. folyóiratának. 1970-től a kassaiThália Színpad műszaki munkatársa. A budapesti Színház- és Filművészeti Főiskolán szerzett operatőri oklevelet...megnyit →
Részletek
(* 1944. nov. 1. Lekér) Operatőr. Komáromban érettségizett (1962). Prágában a Cseh Műegyetemen villamosmérnöki, majd atomfizikai szakon tanult. Egyik alapítója volt a prágai Ady Endre Diákkör Homokóra c. folyóiratának. 1970-től a kassaiThália Színpad műszaki munkatársa. A budapesti Színház- és Filművészeti Főiskolán szerzett operatőri oklevelet (1974). 1977–1990 között a Magyar Filmgyártó Vállalt munkatársa, 1994-től a Duna Televízió operatőre és munkatársa. Sára Sándorral számos játék- és dokumentumfilmet készített (Bábolna; Pergőtűzben; Királygyilkosság; Tüske a köröm alatt; Orpheus stb.). Budapesten él.
Kutak Adrienn / Adriana Kutaková
(* 1961. jún. 21. Léva) Keramikus, szobrász. Ipolyságon él. A pozsonyi Képző- és Iparművészeti Középiskolán érettségizett. Tagja a Forma Design – Szlovák Iparművészek Alapjának, a Magyar Szobrász Társaságnak és a Magyar Iparművészeti Kamarának. Egyéni kiállításait Szlovákia és Magyarország területén mutatta be, de munkáival résztvett több...megnyit →
(* 1961. jún. 21. Léva) Keramikus, szobrász. Ipolyságon él. A pozsonyi Képző- és Iparművészeti Középiskolán érettségizett. Tagja a Forma Design – Szlovák Iparművészek Alapjának, a Magyar Szobrász Társaságnak és a Magyar Iparművészeti Kamarának. Egyéni kiállításait Szlovákia és Magyarország területén mutatta be, de munkáival résztvett több...megnyit →
Részletek
Kutak Adrienn (SZM)
(* 1961. jún. 21. Léva) Keramikus, szobrász. Ipolyságon él. A pozsonyi Képző- és Iparművészeti Középiskolán érettségizett. Tagja a Forma Design – Szlovák Iparművészek Alapjának, a Magyar Szobrász Társaságnak és a Magyar Iparművészeti Kamarának. Egyéni kiállításait Szlovákia és Magyarország területén mutatta be, de munkáival résztvett több szakmai bemutatón Olaszországban, Kairóban, Japánban is. Egyik legjelentősebb munkája az ipolysági Honti múzeum udvarában lévő Holokauszt Emlékmű. – Jelentősebb egyéni kiállításai: 1992: Városi Galéria (Ipolyság); 2000: Szerb Templom (Balassagyarmat); 2002 LIMES Galéria (Komárom); 2003: Városi Galéria (Párkány); Katona Lajos Könyvtár (Vác); 2004: ART-MA Galéria (Dunaszerdahely); 2006: Siggilum Oppidi Saag Galéria (Ipolyság); 2007: Bencúr Galéria (Budapest); 2009: Szlovák Ház (Békéscsaba). – Jelentősebb csoportos kiállítások: 1990: 3. Nemzetközi Kisplasztika Triennálé (Zágráb, Jugoszlávia); 1991: Csehszlovákiai keramika (Prága, Karlove Vary); 3. Nemzetközi Kerámia Fesztivál (Grottaglie, Olaszország ); 1992: Mino 92 (Mino, Japán); 2. Nemzetközi Kerámia Biennálé (Kairó, Egyiptom); 1996: 3. Nemzetközi Kerámia Biennálé (Kairó, Egyiptom); 2008: Nemzetközi biennálék válogatása (Komárom); 2011: Vendégünk Európa (Vác). – Köztéri művei: 1990: Gyügy, Rekreációs Központ – kerti plasztikák; 1992: Ipolyság, Honti Múzeum – Holokauszt emlékmű; 2008: Léva, A Kálvária 14 stációja, kerámia dombormű; 2009: Ipolyság, Holokauszt emlékmű,fém és üveg.
Kvarda József
(* 1949. jan. 18. Csenke) Kulturológus, szociológus, közigazgatás-politikus, polgármester. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett szociológusi oklevelet (1984). Doktori disszertációját a Csehszl.-ban élőnemzetiségek kultúrájának fejlődéséről írta (1986). 1994-ben a Comenius Egyetem Jogi Karán közigazgatási szakot is végzett. 1987-től a kormányhivatal nemzetiségi osztályának munkatársa lett....megnyit →
(* 1949. jan. 18. Csenke) Kulturológus, szociológus, közigazgatás-politikus, polgármester. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett szociológusi oklevelet (1984). Doktori disszertációját a Csehszl.-ban élőnemzetiségek kultúrájának fejlődéséről írta (1986). 1994-ben a Comenius Egyetem Jogi Karán közigazgatási szakot is végzett. 1987-től a kormányhivatal nemzetiségi osztályának munkatársa lett....megnyit →
Részletek
Kvarda József (ST)
(* 1949. jan. 18. Csenke) Kulturológus, szociológus, közigazgatás-politikus, polgármester. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett szociológusi oklevelet (1984). Doktori disszertációját a Csehszl.-ban élőnemzetiségek kultúrájának fejlődéséről írta (1986). 1994-ben a Comenius Egyetem Jogi Karán közigazgatási szakot is végzett. 1987-től a kormányhivatal nemzetiségi osztályának munkatársa lett. 1989–1990-ben a Dunaszerdahelyi járási Nemzeti Bizottság alelnöke. 1990–1993-ban az Együttélés Politikai Mozgalom önkormányzati titkára, 1994–1998-ban a mozgalom alelnöke. 1993-2010-ben Csenke polgármestere, 1994–2006-ban parlamenti képviselő (Együttélés, MKP), 1998–2002-ben az MKP alelnöke. 2000–2002-ben a Csemadok országos elnöke volt. 2002 és 2004 között kulturális államtitkár. 2006-tól a Nagyszombat Megyei Közgyűlés képviselője és 2013-ig alelnöke. A MKP Szlovákia területi és közigazgatási felosztásáról szóló törvényjavaslatának kidolgozója. – Fm. Az etnokratikus nemzetállam és demokratikus ellenszere (tan., 1994); Csenke község története (1998); Útmutató a kisebbségi nyelvhasználati törvény gyakorlati megvalósításához, különös tekintettel az önkormányzatokra (1999). Az EU kohéziós politikája és a szlovákiai régiók fejlődése különös tekintettel a kerületi önkormányzatokra – tanulmány (2011), Önkormányzatok a szlovák közigazgatási rendszerben – tanulmány (2011), Kulturális és regionális azonosságtudat problémái Nagyszombat megyében – tanulmány (2012). Fontosabb díjai, kitüntetései: Polgármesteri Aranypecsétgyűrű Díj (2003), Polgármesteri Ezüstlánc Díj (2007), Nagyszombati Kerületi Önkormányzat elnökének Emlékplakettje (2009), Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2012), Nagyszombat Megye Cyril és Metód Emlékérme (2013).
L. Erdélyi Margit
(* 1945. ápr. 29. Hontfüzesgyarmat) Irodalomtörténész, egyetemi oktató. Zselízen érettségizett (1962), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakot végzett (1967). 1980-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen középiskolai tanári képesítést szerzett, 1995-től az irodalomtudományok kandidátusa. 1967–1987-ben Fegyverneken, Nagyölveden, majd Nagysallón tanított. 1987-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa,...megnyit →
(* 1945. ápr. 29. Hontfüzesgyarmat) Irodalomtörténész, egyetemi oktató. Zselízen érettségizett (1962), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakot végzett (1967). 1980-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen középiskolai tanári képesítést szerzett, 1995-től az irodalomtudományok kandidátusa. 1967–1987-ben Fegyverneken, Nagyölveden, majd Nagysallón tanított. 1987-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa,...megnyit →
Részletek
L. Erdélyi Margit (GJ)
(* 1945. ápr. 29. Hontfüzesgyarmat) Irodalomtörténész, egyetemi oktató. Zselízen érettségizett (1962), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakot végzett (1967). 1980-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen középiskolai tanári képesítést szerzett, 1995-től az irodalomtudományok kandidátusa. 1967–1987-ben Fegyverneken, Nagyölveden, majd Nagysallón tanított. 1987-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, később a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem BTK-a Hungarisztikai Tanszékének vezetője. 1998–2004-ben a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Hungarisztikai Tanszékének docense, 2004-től a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karának tanszékvezetője 2009-ig, később dékánja. Kutatási területe a dráma- és irodalomelmélet, összehasonlító irodalomtudomány, oktatáselmélet. Tankönyveket is ír. 2003-ban Katedra-díjjal tüntették ki. – Fm. A groteszk vizsgálata (tan., 1994); Örkény-drámák elemzése (1996); Iskolai gond(olat)ok (tan., 2000); Az irodalom vetületei (tan., 2002); Értékek párbeszéde (tan., 2003); Bevezetés az irodalomesztétikába (tanulmány, Komárom, 2005).