anyások
Az 1938. nov. 2-ielső bécsi döntés után a visszacsatolt területekre a trianoni Mo. területéről (anyaország) beköltözött magyarok (elsősorban hivatalnokok, állami alkalmazottak stb.) pejoratív értelmű megnevezése. A második vh. után kezdődő magyarüldözések, jogfosztó intézkedések kezdetén a csehszlovák hatóságok elsőként őket toloncolták ki Mo.-ra. Az összesen...megnyit →
Az 1938. nov. 2-ielső bécsi döntés után a visszacsatolt területekre a trianoni Mo. területéről (anyaország) beköltözött magyarok (elsősorban hivatalnokok, állami alkalmazottak stb.) pejoratív értelmű megnevezése. A második vh. után kezdődő magyarüldözések, jogfosztó intézkedések kezdetén a csehszlovák hatóságok elsőként őket toloncolták ki Mo.-ra. Az összesen...megnyit →
Részletek
Az 1938. nov. 2-ielső bécsi döntés után a visszacsatolt területekre a trianoni Mo. területéről (anyaország) beköltözött magyarok (elsősorban hivatalnokok, állami alkalmazottak stb.) pejoratív értelmű megnevezése. A második vh. után kezdődő magyarüldözések, jogfosztó intézkedések kezdetén a csehszlovák hatóságok elsőként őket toloncolták ki Mo.-ra. Az összesen 31 780 személyt sok esetben erőszakos módon, durva bánásmóddal, mindössze 50 kg-os kézipoggyásszal kényszerítettek távozásra.
Apácaszakállas (Opatovský Sokolec)
1976-ban Ekecshez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől ÉK-re. L: [1921] – 1206, ebből 1158 (96,0%) magyar, 20 (1,7%) szlovák; [1970] 1326, ebből 1247 (94,0%) magyar, 76 (5,7%) szlovák (1970) nemzetiségű. V: [1921] – 605 ref., 571 r....megnyit →
1976-ban Ekecshez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől ÉK-re. L: [1921] – 1206, ebből 1158 (96,0%) magyar, 20 (1,7%) szlovák; [1970] 1326, ebből 1247 (94,0%) magyar, 76 (5,7%) szlovák (1970) nemzetiségű. V: [1921] – 605 ref., 571 r....megnyit →
Részletek
1976-ban Ekecshez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől ÉK-re. L: [1921] – 1206, ebből 1158 (96,0%) magyar, 20 (1,7%) szlovák; [1970] 1326, ebből 1247 (94,0%) magyar, 76 (5,7%) szlovák (1970) nemzetiségű. V: [1921] – 605 ref., 571 r. k., 19 izr., 9 ev. – A második vh. utáni belső telepítések során ~ra szlovák családokat telepítettek. Ref. temploma 1770-ben épült klasszicista, kastélya a 19. sz. közepén késő klasszicista stílusban. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű bentlakásos speciális alapiskolával rendelkezett. – Ir. Zsigmond Tibor (összeállította): Ekecs. Apácaszakállas (1996).
Apátújfalu (Opatovská Nová Ves)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Csáb-patak völgyében, Nagykürtöstől D–DNy-ra. L: [1921] – 571, ebből 494 (86,5%) magyar, 40 (7,0%) szlovák; [2011] – 719, ebből 394 (54,8%) magyar, 252 (35,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 467 (64,6%) magyar, 173 (24,1%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Csáb-patak völgyében, Nagykürtöstől D–DNy-ra. L: [1921] – 571, ebből 494 (86,5%) magyar, 40 (7,0%) szlovák; [2011] – 719, ebből 394 (54,8%) magyar, 252 (35,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 467 (64,6%) magyar, 173 (24,1%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Csáb-patak völgyében, Nagykürtöstől D–DNy-ra. L: [1921] – 571, ebből 494 (86,5%) magyar, 40 (7,0%) szlovák; [2011] – 719, ebből 394 (54,8%) magyar, 252 (35,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 467 (64,6%) magyar, 173 (24,1%) szlovák. V: [2011] – 621 r. k., 8 ev., 1 ref. – A faluba a második vh. utáni belső telepítések keretében szlovák családok települtek. A Gyürky-kastély a 18. sz.-ban barokk, r. k. (Jézus Szíve-) temploma 1923-ban szecessziós stílusban épült, falumúzeuma 2002-ben létesült.
Arany Albert László; Arany A. László
(* 1909. szept. 19. Betlér, † 1967. okt. 13. Rozsnyó) Nyelvész, tanár, néprajzkutató. Rozsnyón érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen szlovák nyelvészetet és filozófiát tanult. 1937-ben doktori címet szerzett, ezután évekig a pozsonyi magyar gimnázium tanára volt. 1937-től a Šafárik Tudós Társaság nyelvtudományi szekciója...megnyit →
(* 1909. szept. 19. Betlér, † 1967. okt. 13. Rozsnyó) Nyelvész, tanár, néprajzkutató. Rozsnyón érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen szlovák nyelvészetet és filozófiát tanult. 1937-ben doktori címet szerzett, ezután évekig a pozsonyi magyar gimnázium tanára volt. 1937-től a Šafárik Tudós Társaság nyelvtudományi szekciója...megnyit →
Részletek
Arany Albert László (FI)
(* 1909. szept. 19. Betlér, † 1967. okt. 13. Rozsnyó) Nyelvész, tanár, néprajzkutató. Rozsnyón érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen szlovák nyelvészetet és filozófiát tanult. 1937-ben doktori címet szerzett, ezután évekig a pozsonyi magyar gimnázium tanára volt. 1937-től a Šafárik Tudós Társaság nyelvtudományi szekciója mellett működő magyar bizottság vezetőjeként a szlovákiai magyar nyelvjárások gyűjtését irányította. 1943–1946 között az SZTA kutatója. Jozef Orlovskýval közösen megírta az első szlovák nyelvű strukturalista grammatikát (Gramatika jazyka slovenského, 1946). 1946-ban magyar nemzetisége miatt elbocsátották állásából. 1947-ben bekapcsolódott a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség munkájába. 1949-ben letartóztatták, és a jáchymovi munkatáborba nyolc évi kényszermunkára ítélték. 1955-ben elnöki amnesztiával szabadult. 1955 és 1958 között a Rozsnyói Bányászati Múzeum igazgatója, 1958-tól pozsonyi munkahelyeken egy ideig fizikai munkás, majd a munkatáborban szerzett súlyos betegsége miatt visszaköltözött Rozsnyóra. Utolsó éveiben ismét nyelvészeti kutatásokat folytatott. Érintőlegesen a szlovákiai magyarok néprajzával is foglalkozott. 1942–43-ban több száz szociofotót készített Zoborvidék falvairól. – Fm. Psychologické základy javov bilingvistických (tan., 1939); A szlovákiai magyarság néprajza (1941); Kolon nyelvjárásának fonológiai rendszere. Bevezetés a szerkezeti nyelvjárástanba (1944); Az ősmagyar nyelv szerkezetrendje és érvénytelenítése (tan., 1967). – Ir. Tóth Károly–Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (2007).
Aranykert
-> Csallóköz 1.
Néprajzi tájegység. A Duna és a Kis-Duna által Pozsony és Komárom között közrezárt terület, Európa legnagyobb folyami szigete. Korábbi elnevezései Aranykert, Komáromi sziget, Kukkónia. Maga a megnevezés minden valószínűség szerint a középkorban létezett Csalló folyó nevét őrzi. A ~ további, földrajzi-közigazgatási gyökerű alegységekre, Alsó-Csallóközre...megnyit →
Néprajzi tájegység. A Duna és a Kis-Duna által Pozsony és Komárom között közrezárt terület, Európa legnagyobb folyami szigete. Korábbi elnevezései Aranykert, Komáromi sziget, Kukkónia. Maga a megnevezés minden valószínűség szerint a középkorban létezett Csalló folyó nevét őrzi. A ~ további, földrajzi-közigazgatási gyökerű alegységekre, Alsó-Csallóközre...megnyit →
Részletek
Csallóköz – a csicsói holtág (GJ)
Néprajzi tájegység. A Duna és a Kis-Duna által Pozsony és Komárom között közrezárt terület, Európa legnagyobb folyami szigete. Korábbi elnevezései Aranykert, Komáromi sziget, Kukkónia. Maga a megnevezés minden valószínűség szerint a középkorban létezett Csalló folyó nevét őrzi. A ~ további, földrajzi-közigazgatási gyökerű alegységekre, Alsó-Csallóközre és Felső-Csallóközre is tagolható. Részét képezi továbbá a Csilizköz. Mára gyakorlatilag elfeledett, de a 13. sz.-i oklevelek tanúsága szerint akkor még élő csallóközi tájnév a Vágköz. ~ egykor rendkívül vízjárta, mocsaras, folyóerekkel és tavakkal tarkított terület volt, ami elsősorban a halászatnak, a gyűjtögető gazdálkodásnak, ártéri állattartásnak kedvezett (→kisalföldi tanyák). A Duna fövenyéből évszázadokon keresztül csallóközi aranyászok mosták ki az aranyszemcséket (→aranymosás). A tájegység képe alapvetően a 19. sz. végén létrejött somorjai és komáromi árvízmentesítő társulatok munkájának köszönhetően változott meg. Ekkor lecsapolták a mocsarakat, mederbe szorították a folyókat, így a térség a gabonatermesztésre alkalmas területté vált. A folyók vízierejének kihasználására a Dunán és a Kis-Dunán vízimalmok (hajómalmok) tucatjai működtek még a 20. sz. első harmadában is. Az ellenreformáció időszakától az egyes szentek kultusza nyugat felől érte el a Kárpát-medencét. Ezzel is magyarázható a csallóközi Nepomuki Szent János kultusz virágzása. Mindamellett az is egyértelmű, hogy a víziveszély ellen oltalmat nyújtó szent kultusza a térség természetföldrajzi adottságaival, a halász-, hajós- és vízimolnár élettel is magyarázható. Alig akad a szigeten olyan r. k. település, amelynek területén ne állna a szentnek egy szobra. Amade László, a térség költője, saját védőszentjeként tisztelte Nepomuki Szent Jánost, és több imát, szent éneket is írt hozzá. – Ir. Liszka József: Két Duna keríti… Tanulmányok a Csallóköz néprajzához (2005); Püspöki Nagy Péter: A Csallóköz neveiről (1989).
aranymosás
A folyók homokjából sajátos eljárással végrehajtott aranynyerés. A Duna viszonylag nagy mennyiségű aranyszemcsét szállított és rakott le a Csallóköz térségében. A szigetet sokak szerint Aranykertnek is nevezték. Fényes Elek geográfiai szótárában elmondja, Csallóközaranyos „nevét onnan vehette, hogy (...) sok aranyat rak le az iszap...megnyit →
A folyók homokjából sajátos eljárással végrehajtott aranynyerés. A Duna viszonylag nagy mennyiségű aranyszemcsét szállított és rakott le a Csallóköz térségében. A szigetet sokak szerint Aranykertnek is nevezték. Fényes Elek geográfiai szótárában elmondja, Csallóközaranyos „nevét onnan vehette, hogy (...) sok aranyat rak le az iszap...megnyit →
Részletek
Aranymosás a Duna parton (FI)
A folyók homokjából sajátos eljárással végrehajtott aranynyerés. A Duna viszonylag nagy mennyiségű aranyszemcsét szállított és rakott le a Csallóköz térségében. A szigetet sokak szerint Aranykertnek is nevezték. Fényes Elek geográfiai szótárában elmondja, Csallóközaranyos „nevét onnan vehette, hogy (…) sok aranyat rak le az iszap a Duna zátonyain, mit az aranyászok kimosván, Győrbe szoktak beváltani vinni.” (1851). A somorjai Városi Honismereti Ház, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum, valamint a komáromi Duna Menti Múzeum állandó kiállításán is megtekinthetőek az aranymosás eszközei. ~sal általában a vidék szegényebb társadalmi rétegeihez tartozó férfiak foglalkoztak. Az utolsó csallóközi aranymosó, a csallóközaranyosi Zsemlovics Imre (sz. 1929) szórványosan a 20. sz. második felében is gyakorolta mesterségét. – Ir. N. László Endre: A Duna aranya. Aranymosás a Csallóközben (1988).
Aranyos
-> Csallóközaranyos; Aranyos (Zlatná na Ostrove)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna partján, Komáromtól Ny-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 2081, ebből 2032 (97,6%) magyar, 41 (2,0%) szlovák; [2011] – 2404, ebből 2045 (85,1%) magyar, 282 (11,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2186...megnyit →
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna partján, Komáromtól Ny-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 2081, ebből 2032 (97,6%) magyar, 41 (2,0%) szlovák; [2011] – 2404, ebből 2045 (85,1%) magyar, 282 (11,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2186...megnyit →
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna partján, Komáromtól Ny-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 2081, ebből 2032 (97,6%) magyar, 41 (2,0%) szlovák; [2011] – 2404, ebből 2045 (85,1%) magyar, 282 (11,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2186 (90,9%) magyar, 156 (6,5%) szlovák. V: [2011] – 1070 r. k., 538 ref., 23 ev., 8 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. utáni lakosságcsere keretében áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és ÉNy-szlovákiai szlovákok települtek. Ref. temploma 1794-ben, r. k. (Szt. István-) temploma 1935-ben, a Zichy-kúria 1800 körül épült. A dunai Nagyléli-szigetet a nyárfákon fészkelő értékes vízimadarai miatt 1974-ben természetvédelmi területté (9,14 ha) nyilvánították, s ~ határában terül el az 1955-ben létrehozott 9218 ha kiterjedésű túzokrezervátum egy része is. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Aranyosmarót (Zlaté Moravce)
Részletek
Város és járási székhely az Inóc-hegység D-i lábánál, a Zsitva folyó völgyében, Nyitrától K–ÉK-re. L: [1921] – 3394, ebből 2568 (75,7%) szlovák, 448 (13,2%) magyar, 235 (6,9%) zsidó; [2011] – 12 337, ebből 11 714 (95,0%) szlovák, 71 (0,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 11 628 (94,3%) szlovák, 88 (0,7%) magyar. V: [2011] – 9541 r. k., 177 ev., 23 gör. kat., 14 ref., 1 izr. – A 18. sz.-tól 1922-ig Bars vármegye székhelye volt. A 19. sz. 2. felében elvesztett városi rangját 1960-ban, 1960-ban elvesztett járási székhelyi rangját 1996-ban szerezte vissza. Az 1630-ban reneszánsz stílusban épült, s a 18. sz. végén barokkosított Paluska-, majd Migazzi-kastély 1947 óta a helytörténeti jellegű Városi Múzeumnak ad helyet. ~ korábbi múzeuma, az 1896-ban alapított Barsmegyei Múzeum a vármegye megszűnte (1922) után, 1924-ben szintén megszűnt. Az egykori Vármegyeháza a 17. sz. elején épült reneszánsz stílusban, 1789-ben barokkosították; klasszicista stílusú r. k. (Szt. Mihály-) temploma 1785-ben épült középkori gótikus alapokon. Ipari létesítményei közül legjelentősebb a Calex hűtőgép- és fagyasztógépgyár (mely a privatizációs viharokat túlélve 2000-től újra üzemel), a téglagyár és cipőgyára. – 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Perlepet (Prílepy), 1970-ben Hizért (Chyzerovce); 1974–2002 között hozzá tartozott Zsitvaapáti (Opatovce nad Žitavou) és Zsitvakenéz (Kňažice).
aratóünnep
Gabonatermesztő vidékeken a sikeres aratást lezáró, közösségi jellegű ünnepség, amely eredendően az azévi termésért kifejezett hálaadást és a következő esztendő jó termésének mágikus előkészítését jelentette (szüreti felvonulás). Később inkább a köszönetkifejező jellege domborodott ki. A részesaratók az ~ keretében köszönték meg a munkalehetőséget. A...megnyit →
Gabonatermesztő vidékeken a sikeres aratást lezáró, közösségi jellegű ünnepség, amely eredendően az azévi termésért kifejezett hálaadást és a következő esztendő jó termésének mágikus előkészítését jelentette (szüreti felvonulás). Később inkább a köszönetkifejező jellege domborodott ki. A részesaratók az ~ keretében köszönték meg a munkalehetőséget. A...megnyit →
Részletek
Gabonatermesztő vidékeken a sikeres aratást lezáró, közösségi jellegű ünnepség, amely eredendően az azévi termésért kifejezett hálaadást és a következő esztendő jó termésének mágikus előkészítését jelentette (szüreti felvonulás). Később inkább a köszönetkifejező jellege domborodott ki. A részesaratók az ~ keretében köszönték meg a munkalehetőséget. A marokszedő lányok az aratás befejezésének a napján (vagy az azt megelőző napon) egy gabonaszárakból és vadvirágból fonott aratókoszorút készítettek, amelyet az aratás befejeztével ünnepélyes menetben vittek a birtokosnak, tiszttartónak vagy intézőnek, aki aztán megvendégelte az aratókat, s kisebb táncmulatsággal zárták le az aratást. Az ~eket meglehetősen régóta igyekeztek különféle rendeletekkel is szabályozni. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter az akkori szociális feszültségek enyhítésére szorgalmazta ezek egységesített, országos megtartását. Szl.-ban a második vh. után az aratókoszorút sok településen a helyi földműves szövetkezet elnökének adták át, ill. magukkal vitték a központilag megszervezett nyitrai aratási ünnepségre. Az érsekújvári porciunkula-búcsú (aug. 2.) ellensúlyozására a kommunista rezsim arra az időszakra tette a járási ~et. A Garam menti Bényben a Nagyboldogasszony-napi búcsú (aug. 15.) egyszersmind ~nek (aratási hálaadó ünnepnek) is számít, amikor népviseletbe öltözött lányok viszik az aratókoszorút és az új kenyeret a templomba, amelyeket a pap megszentel. – Ir. Kovács Ákos: A kitalált hagyomány (2006).
archaikus népi imádságok
A hivatalos egyház által nem kanonizált, alapvetően a szájhagyományban élő imádságok, amelyeket általában baj- és rontáselhárítás, valamint bűnbocsánat elnyerése céljából mondtak el (némely szerző apokrif népi imádságnak, laikus imádságnak, ill. archaikus apokrif népi imádságnak nevezi). Tartalmukat tekintve jóval régiesebbek, mint nyelvileg. A magyar nyelvű...megnyit →
A hivatalos egyház által nem kanonizált, alapvetően a szájhagyományban élő imádságok, amelyeket általában baj- és rontáselhárítás, valamint bűnbocsánat elnyerése céljából mondtak el (némely szerző apokrif népi imádságnak, laikus imádságnak, ill. archaikus apokrif népi imádságnak nevezi). Tartalmukat tekintve jóval régiesebbek, mint nyelvileg. A magyar nyelvű...megnyit →
Részletek
A hivatalos egyház által nem kanonizált, alapvetően a szájhagyományban élő imádságok, amelyeket általában baj- és rontáselhárítás, valamint bűnbocsánat elnyerése céljából mondtak el (némely szerző apokrif népi imádságnak, laikus imádságnak, ill. archaikus apokrif népi imádságnak nevezi). Tartalmukat tekintve jóval régiesebbek, mint nyelvileg. A magyar nyelvű közköltészet születésének fontos letéteményesei, miközben maga a műfaj egész Európában ismert. A magyar nyelvterületen Erdélyi Zsuzsannának köszönhetően az 1960-as évek legvégén indult meg rendszeres gyűjtésük. A szlovákiai magyar nyelvterületről egyelőre önálló kutatási eredményük nem ismeretes. Ir.: Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok (1999).
Archleb Levicky Dániel; Upor Tonu-zaba
(* 1975. júl. 3. Pozsony) Író, szerkesztő, fordító. Az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán, biológia szakon szerzett oklevelet (1998). 1997-től publikál rendszeresen. Fordításai, film-, irodalom- és zenekritikái különböző napilapokban és magazinokban jelentek meg magyarul és szlovákul egyaránt. Fm. Aua és Atua (r., 2002). Ir. Keserű József:...megnyit →
(* 1975. júl. 3. Pozsony) Író, szerkesztő, fordító. Az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán, biológia szakon szerzett oklevelet (1998). 1997-től publikál rendszeresen. Fordításai, film-, irodalom- és zenekritikái különböző napilapokban és magazinokban jelentek meg magyarul és szlovákul egyaránt. Fm. Aua és Atua (r., 2002). Ir. Keserű József:...megnyit →
Részletek
(* 1975. júl. 3. Pozsony) Író, szerkesztő, fordító. Az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán, biológia szakon szerzett oklevelet (1998). 1997-től publikál rendszeresen. Fordításai, film-, irodalom- és zenekritikái különböző napilapokban és magazinokban jelentek meg magyarul és szlovákul egyaránt. Fm. Aua és Atua (r., 2002). Ir. Keserű József: Nietzsche, Rousseau, Schwarzenegger (In. H. Nagy Péter szerk.: Disputák között., 2004).
Ardamica Ferenc
(* 1941. nov. 30. Losonc, † 2023. aug. 4. Besztercebánya) Író, újságíró, műfordító. Az alapiskolát Losoncon, a gimnáziumot esti tagozaton Füleken végezte 1967-ben, közben volt kertészeti segédmunkás és raktáros is, majd 1972-ig pénzügyi előadó a losonci városházán. Az 1968 utáni tisztogatások során elbocsátották állásából;...megnyit →
(* 1941. nov. 30. Losonc, † 2023. aug. 4. Besztercebánya) Író, újságíró, műfordító. Az alapiskolát Losoncon, a gimnáziumot esti tagozaton Füleken végezte 1967-ben, közben volt kertészeti segédmunkás és raktáros is, majd 1972-ig pénzügyi előadó a losonci városházán. Az 1968 utáni tisztogatások során elbocsátották állásából;...megnyit →
Részletek
Ardamica Ferenc (GJ)
(* 1941. nov. 30. Losonc, † 2023. aug. 4. Besztercebánya) Író, újságíró, műfordító. Az alapiskolát Losoncon, a gimnáziumot esti tagozaton Füleken végezte 1967-ben, közben volt kertészeti segédmunkás és raktáros is, majd 1972-ig pénzügyi előadó a losonci városházán. Az 1968 utáni tisztogatások során elbocsátották állásából; volt munkanélküli is, utána a füleki zománcgyárban, majd a losonci közegészségügyi állomáson dolgozott. 1990-től újságíró, 1992-től szabadfoglalkozású író. 2014 óta Losoncon a Moyzes utca járdájának kockakövei közé süllyesztve tábla jelzi nevét és az Anyám udvarlói könyvcímet. Rádiójátékokat (Részvéttáviratok, 1988; Életem első cigarettája, 1990; Fekete karácsony, 1999) és regényeket is írt, szlovák írók műveit fordította magyarra. Szlovák fordításban is jelent meg könyve (Matkini nápadníci, 2001). – Főbb díjak: AOSS Nívódíja (1998); Losonc Város Díja (1998); Losonc Város Polgármesterének Díja (2001); Aranytoll (Újságírók Országos Szövetsége, 2006); Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2012). – Fm. A rokon cseléd (elb., 1970); Anyám udvarlói (elb., 1989); Tejszínhabos halál (elb., 1991); Piszokul felhergelve (elb., 1993); Görbe tükör előtt (irodalmi paródiák, 1994); Kalandor születik (r., 1997); Szerelem nélkül (elb., 1999); A hetedik (elb. és egy kisr., 2000); Az akasztott ember kötele (elb., 2001); Hedvig sír (drámák, 2002); Dögkeselyű (vál. elb., 2002); Nem loptam én életemben (vál. elb., 2005).
Ardamica Zorán
(* 1970. nov. 4. Losonc) Költő, műfordító, irodalomkritikus, zenész. A besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Hungarisztikai Tanszékének adjunktusa, majd óraadó tanára (Mgr. 1993, PhDr. 2005, Ph.D. 2008). A Plectrum Kiadó igazgatója. Magyar műveket fordít szlovákra, ill. szlovák műveket magyarra. A füleki Művészeti Alapiskola oktatója. Füleken...megnyit →
(* 1970. nov. 4. Losonc) Költő, műfordító, irodalomkritikus, zenész. A besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Hungarisztikai Tanszékének adjunktusa, majd óraadó tanára (Mgr. 1993, PhDr. 2005, Ph.D. 2008). A Plectrum Kiadó igazgatója. Magyar műveket fordít szlovákra, ill. szlovák műveket magyarra. A füleki Művészeti Alapiskola oktatója. Füleken...megnyit →
Részletek
Ardamica Zorán (ST)
(* 1970. nov. 4. Losonc) Költő, műfordító, irodalomkritikus, zenész. A besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Hungarisztikai Tanszékének adjunktusa, majd óraadó tanára (Mgr. 1993, PhDr. 2005, Ph.D. 2008). A Plectrum Kiadó igazgatója. Magyar műveket fordít szlovákra, ill. szlovák műveket magyarra. A füleki Művészeti Alapiskola oktatója. Füleken él. – Díj: Madách-díj (2020); – Fm. A Romlás Virágai: Fúzió (MC, 1996); Moslékrondó (v., 1998); Egyétek (tan., 2004); Heterotexxxtualitás (versek, 2005); Diszharmónia harcmezején (tan., 2007); Perspektívaváltás a szlovákiai magyar irodalomban (mon., 2008); Műfordítás-elméleti ismeretek (egyetemi jegyzet, 2011); Egyirányú zsákutca (különvélemények 2008–2011, 2011); Fejezetek a műfordítás elméletéből. (Mon., 2012); Bőre kétezer. (v., 2013); Örökországi és más történetek. (Próza, 2014); Barbárrá hülyülés 2.0 avagy határok és keselyűk (2018); Belülről csupa vér (2019).
Ardovo
-> Pelsőcardó (Ardovo)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Szilicei-fennsík Ny-i peremén, a Sajó folyó völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 316, ebből 249 (78,8%) magyar, 67 (21,2%) szlovák; [2011] – 159, ebből 94 (59,1%) magyar, 65 (40,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 105 (66,0%)...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Szilicei-fennsík Ny-i peremén, a Sajó folyó völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 316, ebből 249 (78,8%) magyar, 67 (21,2%) szlovák; [2011] – 159, ebből 94 (59,1%) magyar, 65 (40,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 105 (66,0%)...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Szilicei-fennsík Ny-i peremén, a Sajó folyó völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 316, ebből 249 (78,8%) magyar, 67 (21,2%) szlovák; [2011] – 159, ebből 94 (59,1%) magyar, 65 (40,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 105 (66,0%) magyar, 54 (34,0%) szlovák. V: [2011] – 57 ev., 22 r. k., 19 ref. – Régebbi alapokon álló ev. temploma 1788-ban klasszicista stílusban épült. A védett Ardói-barlangban 1934-ben, ill. 1962-ben újkőkori település és barlangrajzok nyomait tárták fel.
Árkádia
Irodalmi asztaltársaság Pozsonyban. 1918 és 1922 között tizen- és huszonéves értelmiségiek szervezték a pozsonyi magyar irodalmi élet fellendítésére. Új Világ címen tervezett lapjuk nem jött létre, de bekapcsolódtak a Tavasz, a Korzó, a Pletyka, a Színházi Hét és a Képes Világ c. lapok alapításába...megnyit →
Irodalmi asztaltársaság Pozsonyban. 1918 és 1922 között tizen- és huszonéves értelmiségiek szervezték a pozsonyi magyar irodalmi élet fellendítésére. Új Világ címen tervezett lapjuk nem jött létre, de bekapcsolódtak a Tavasz, a Korzó, a Pletyka, a Színházi Hét és a Képes Világ c. lapok alapításába...megnyit →
Részletek
Irodalmi asztaltársaság Pozsonyban. 1918 és 1922 között tizen- és huszonéves értelmiségiek szervezték a pozsonyi magyar irodalmi élet fellendítésére. Új Világ címen tervezett lapjuk nem jött létre, de bekapcsolódtak a Tavasz, a Korzó, a Pletyka, a Színházi Hét és a Képes Világ c. lapok alapításába és szerkesztésébe. Az aktívabb tagok közül néhányan álnéven írtak (Landstein Erik = Lándor Erik, Ehrenwald János = Erdély János, Langfeller Géza = Lányi Géza, Kautz Lóránd = Lórándy K. Lóránd, Fuchs Jenő = Ferencz Jenő, Hirschmann Ottó = Honty Ottó). Hozzájuk tartozott az irodalmi életben és sajtóban később ismertté vált Herceg Gábor és Holly Jenő is. Legaktívabb tagjuk, Landstein (Lándor) Erik 1945 után Izraelben élve az Eran Laor nevet vette fel, s egyik könyvében az egykori pozsonyi szervezkedésre is részletesen kitért. – Ir. Eran Laor: Vergangen und ausgelöscht. Erinnerungen an das slowakisch-ungarische Judentum (1972).
Arkauer István
Részletek
(* 1886. márc. 8. Pozsony, † 1940. márc. 12. Pozsony) Laptulajdonos, szerkesztő. Középiskolai és jogakadémiai tanulmányait Pozsonyban végezte. 1910-től a Nyugatmagyarországi Híradó felelős szerk.-je, 1914-től tulajdonosa volt. Lapja 1919-től Híradó címmel jelent meg.
Art-Ma Galéria
Lipcsey György dunaszerdahelyi magángalériája, amely 1998 nov.-ben alakult. A több mint száz négyzetméternyi kiállítótérrel rendelkező galéria a kortárs szlovákiai magyar, szlovák és részben a magyarországi képzőművészetet mutatja be kiállításain. A galéria mellett működő Art-Ma Polgári Társulást a galéria támogatása érdekében hozták létre. – Ir....megnyit →
Lipcsey György dunaszerdahelyi magángalériája, amely 1998 nov.-ben alakult. A több mint száz négyzetméternyi kiállítótérrel rendelkező galéria a kortárs szlovákiai magyar, szlovák és részben a magyarországi képzőművészetet mutatja be kiállításain. A galéria mellett működő Art-Ma Polgári Társulást a galéria támogatása érdekében hozták létre. – Ir....megnyit →
Részletek
Art-Ma Galéria (FI)
Lipcsey György dunaszerdahelyi magángalériája, amely 1998 nov.-ben alakult. A több mint száz négyzetméternyi kiállítótérrel rendelkező galéria a kortárs szlovákiai magyar, szlovák és részben a magyarországi képzőművészetet mutatja be kiállításain. A galéria mellett működő Art-Ma Polgári Társulást a galéria támogatása érdekében hozták létre. – Ir. Art-Ma katalógus (2006).
árucsere
A nagytáji munkamegosztás keretében a különböző természetföldrajzi adottságokkal bíró, más-más terményre, ill. termékre szakosodott vidékek között kialakult, általában pénzforgalom mellőzésével, a termékek/termények cseréjén alapuló kereskedelem. Rendesen hegyes-dombos és síkvidéki jellegű területek között zajlik, ahol az előbbiek a fát, fa- és fazekas termékeket, meszet, gyümölcsöt...megnyit →
A nagytáji munkamegosztás keretében a különböző természetföldrajzi adottságokkal bíró, más-más terményre, ill. termékre szakosodott vidékek között kialakult, általában pénzforgalom mellőzésével, a termékek/termények cseréjén alapuló kereskedelem. Rendesen hegyes-dombos és síkvidéki jellegű területek között zajlik, ahol az előbbiek a fát, fa- és fazekas termékeket, meszet, gyümölcsöt...megnyit →
Részletek
A nagytáji munkamegosztás keretében a különböző természetföldrajzi adottságokkal bíró, más-más terményre, ill. termékre szakosodott vidékek között kialakult, általában pénzforgalom mellőzésével, a termékek/termények cseréjén alapuló kereskedelem. Rendesen hegyes-dombos és síkvidéki jellegű területek között zajlik, ahol az előbbiek a fát, fa- és fazekas termékeket, meszet, gyümölcsöt stb. szállítják gabonáért, zöldségért, kenderért stb. cserébe (tutajozás, komáromi láda, gömöri fazekasság, furmányosok). Lebonyolítása egyrészt piacok, vásárok keretében, másrészt házaló kereskedelem révén folyt. Utóbbi D-Szl. magyarlakta területein nagyjából a 20. sz. közepéig virágzott, majd az 1989-es rendszerváltást követően ismét feltűnt olcsó ipari termékek házalás útján történő értékesítése formájában. – Ir. Liszka József: A megtermelt javak cseréje a szlovákiai Kisalföld keleti felében. In: Körmendi Géza (szerk.): Paraszti élet a Duna két partján. Komárom-Esztergom Megyei Néprajzi Tanulmányok III (1996), Viga Gyula: Utak és találkozások. Tanulmányok a népi kapcsolatok köréből (1999).
Árvácska Gyermektánccsoport
Részletek
1986-ban alakult a Kassai Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola tánccsoportjaként. A tánccsoport jelenleg az Árvácska Tehetséggondozó Társaság részlegeként tevékenykedik szoros együttműködésben a Márai Sándor Gimnázium és Alapiskolával és a Kassai Magyar Közösségi Házzal.
Árvalányhaj Hagyományőrző Tánccsoport
1967-ben alakult a Csemadok borzovai helyi szervezetének keretében. Alapítói, vezetői és a műsorok alkotói Vitárius Margit, ifj. Farkas István és Mezei Lajos, aki 1989-től vezeti a csoportot. Műsoraik hagyományanyagának feltárásában és színpadra állításában jelentős segítséget nyújtott Icsek Istvánné tanítónő és Szőllős Sándor rozsnyói Csemadok...megnyit →
1967-ben alakult a Csemadok borzovai helyi szervezetének keretében. Alapítói, vezetői és a műsorok alkotói Vitárius Margit, ifj. Farkas István és Mezei Lajos, aki 1989-től vezeti a csoportot. Műsoraik hagyományanyagának feltárásában és színpadra állításában jelentős segítséget nyújtott Icsek Istvánné tanítónő és Szőllős Sándor rozsnyói Csemadok...megnyit →
Részletek
1967-ben alakult a Csemadok borzovai helyi szervezetének keretében. Alapítói, vezetői és a műsorok alkotói Vitárius Margit, ifj. Farkas István és Mezei Lajos, aki 1989-től vezeti a csoportot. Műsoraik hagyományanyagának feltárásában és színpadra állításában jelentős segítséget nyújtott Icsek Istvánné tanítónő és Szőllős Sándor rozsnyói Csemadok járási titkár. Gyakori résztvevői voltak a Tavaszi szél vizet áraszt népdal és szokáshagyomány vetélkedőnek, az Országos Népművészeti Fesztiválnak, a gombaszögi fesztiválnak és más fesztiváloknak. 1996-ban részt vettek Budapesten a Millecentenáriumon, 2000-ben a jeles évforduló alkalmából rendezett aug.-i ünnepségeken, Göncz Árpád köztársasági elnök meghívta őket a magyar parlamentbe is. 1973-ban Este a karámoknál, 1990-ben Pásztorfogadás műsorukat bemutatták Mo.-n, a Kalocsán és Szekszárdon megrendezett Duna Menti Népek Nemzetközi Folklór Fesztiválon (1973 és 1990). A csoport rendszeres résztvevője különböző táncházi bemutatóknak, ahol gömöri táncokat mutatnak be és oktatnak. A csoport számos kitüntetéstben részesült. 2000 óta csak alkalmanként áll össze.
Ásgúthy Erzsébet
(* 1895. szept. 9. Eperjes, † 1984. jan. 25. Eperjes) Költő, próza- és drámaíró. Tanítóképzőt végzett, 1918 után az eperjesi magyar kulturális élet tevékeny résztvevője, neve műkedvelő színielőadások primadonnájaként országosan ismertté vált. A második vh. alatt a pozsonyi Magyar Néplap kelet-szlovákiai szerkesztője volt. Simor...megnyit →
(* 1895. szept. 9. Eperjes, † 1984. jan. 25. Eperjes) Költő, próza- és drámaíró. Tanítóképzőt végzett, 1918 után az eperjesi magyar kulturális élet tevékeny résztvevője, neve műkedvelő színielőadások primadonnájaként országosan ismertté vált. A második vh. alatt a pozsonyi Magyar Néplap kelet-szlovákiai szerkesztője volt. Simor...megnyit →
Részletek
(* 1895. szept. 9. Eperjes, † 1984. jan. 25. Eperjes) Költő, próza- és drámaíró. Tanítóképzőt végzett, 1918 után az eperjesi magyar kulturális élet tevékeny résztvevője, neve műkedvelő színielőadások primadonnájaként országosan ismertté vált. A második vh. alatt a pozsonyi Magyar Néplap kelet-szlovákiai szerkesztője volt. Simor Miklóssal írt két drámáját (Talán, Gázmérgezés a Domb utcában) 1936–1938 között a győri, a debreceni és a szegedi színházban is bemutatták. 1945 után sokáig nem publikálhatott. – Fm. Most én táncolok a kötélen… (v., 1935); Talán (színmű, bemutató: Győr, 1936); Ne kérdezd… (v., 1941); Üres bölcső (mesék, 1943). – Ir. Turczel Lajos: Egy alig ismert írónőnk – Ásgúthy Erzsébet írói pályája. In: Visszatekintések… (1995).
At Home Gallery
Nonprofit galéria, művésztelep, műterem, alkotótábor Somorján az egykori zsinagóga épületében és a hozzá tartozó Művészetek Házában. Önkormányzati, alapítványi és egyéni támogatásokból teremti elő működésének anyagi hátterét. 1995-ben alakult, azóta a kulturális kormányzattól függetlenül fejti ki tevékenységét, és Szl. egyik rangos, nemzetközileg is elismert művészeti...megnyit →
Nonprofit galéria, művésztelep, műterem, alkotótábor Somorján az egykori zsinagóga épületében és a hozzá tartozó Művészetek Házában. Önkormányzati, alapítványi és egyéni támogatásokból teremti elő működésének anyagi hátterét. 1995-ben alakult, azóta a kulturális kormányzattól függetlenül fejti ki tevékenységét, és Szl. egyik rangos, nemzetközileg is elismert művészeti...megnyit →
Részletek
A somorjai zsinagóga (FI)
Nonprofit galéria, művésztelep, műterem, alkotótábor Somorján az egykori zsinagóga épületében és a hozzá tartozó Művészetek Házában. Önkormányzati, alapítványi és egyéni támogatásokból teremti elő működésének anyagi hátterét. 1995-ben alakult, azóta a kulturális kormányzattól függetlenül fejti ki tevékenységét, és Szl. egyik rangos, nemzetközileg is elismert művészeti helyszínévé vált, ahol természetes a szlovákiai és a külföldi képző- és előadóművészet minőségi bemutatkozása. – Díj: 2000-ben a Márai Sándor Alapítvány a Nyitott Európáért Díj (2000), Somorja város polgármestere Elismerő Oklevele (2002). – Vezető: Kiss Csaba és Kiss Suzanne (1995).
Atelier
Művészeti folyóirat (Komárom, 1998–). 1998–2000 között Komáromi Atelier, művészet és irodalom címmel jelent meg. A negyedévenként megjelenő a 48 oldalas folyóitnak 8 oldalas színes melléklete van. Elsősorban a szlovákiai magyar kortárs képzőművészetet prezentálja, de bemutatja a szélesebb régió és más műfajok (építészet, színház, zene,...megnyit →
Művészeti folyóirat (Komárom, 1998–). 1998–2000 között Komáromi Atelier, művészet és irodalom címmel jelent meg. A negyedévenként megjelenő a 48 oldalas folyóitnak 8 oldalas színes melléklete van. Elsősorban a szlovákiai magyar kortárs képzőművészetet prezentálja, de bemutatja a szélesebb régió és más műfajok (építészet, színház, zene,...megnyit →
Részletek
Az Atelier egyik számának borítója (FI)
Művészeti folyóirat (Komárom, 1998–). 1998–2000 között Komáromi Atelier, művészet és irodalom címmel jelent meg. A negyedévenként megjelenő a 48 oldalas folyóitnak 8 oldalas színes melléklete van. Elsősorban a szlovákiai magyar kortárs képzőművészetet prezentálja, de bemutatja a szélesebb régió és más műfajok (építészet, színház, zene, irodalom) jelentős alkotóit is. Kiadója az Atelier Társaság. – Szerk. Kopócs Tibor (1998).
Az Ár Ellen
Részletek
Trockista szellemiségű antisztálinista lap (Pozsony, 1935). 2 száma jelent meg. – Szerk. Terebessy Károly. – Ir. Balogh Edgár: Hét próba (1965).
Az Élet
Részletek
Heti riportújság (Kassa, Munkács, Pozsony, Ungvár, Érsekújvár, 1926–1931). Ilyen címmel a Život c. szlovák egészségügyi lapnak is volt magyar melléklete 1935 és 1938 között. – Szerk. György Ferenc, Voith György.
Az Én Lapom
Képes gyermeklap (Kassa, 1931 okt.–1932 szept.). Kéthetente jelent meg. Kárpátaljai szerkesztője R. Rózsa Elza volt. Jó színvonalú, polgári baloldali szellemiségű lap volt; a tipikus anyagokon (mesék, történetek, vidám jelenetek, mókás rajzos szövegek, adomák, rejtvények) kívül sok látókörszélesítő írást tett közzé a humán művelődés, a...megnyit →
Képes gyermeklap (Kassa, 1931 okt.–1932 szept.). Kéthetente jelent meg. Kárpátaljai szerkesztője R. Rózsa Elza volt. Jó színvonalú, polgári baloldali szellemiségű lap volt; a tipikus anyagokon (mesék, történetek, vidám jelenetek, mókás rajzos szövegek, adomák, rejtvények) kívül sok látókörszélesítő írást tett közzé a humán művelődés, a...megnyit →
Részletek
Képes gyermeklap (Kassa, 1931 okt.–1932 szept.). Kéthetente jelent meg. Kárpátaljai szerkesztője R. Rózsa Elza volt. Jó színvonalú, polgári baloldali szellemiségű lap volt; a tipikus anyagokon (mesék, történetek, vidám jelenetek, mókás rajzos szövegek, adomák, rejtvények) kívül sok látókörszélesítő írást tett közzé a humán művelődés, a természettudományok, a technika és a sport világából. Három folytatásos regényt is közölt, köztük Jack Londontól Az éneklő kutyát átdolgozásban. Tehetségverseny c. állandó rovatában igen sok próbálkozó szerepelt, és sikeres volt a Mit olvastok? címen vissza-visszatérő ankétja is. – Szerk. Palotai Boris.
Az Ifjú Gárda
Részletek
A Szocialista Ifjúmunkások Szlovenszkói Szövetségének hivatalos lapja (Kassa, 1920–1921). Folytatója a Fiatal Kommunista volt. – Szerk. Uhrinyák Árpád, Szvraka Antal.
Az Ifjúsági Gát
Részletek
Az árvai duzzasztógát építőinek lapja (Pozsony, 1953). Kiadta a Smena Lapkiadó.
Az Ojság
Részletek
Humoros lap (Pozsony, 1920). Egyetlen száma jelent meg. Az Ojság Irodalmi Társaság adta ki. Alcímében „liberális és kozmetikai hetilapnak” titulálta magát. – Szerk. Rehberger Imre.
Az Új Szó Képeskönyve
Részletek
Időszaki magazin (Pozsony, 1950–1951). Az Új Szó munkatársai szerkesztésében jelent meg negyedévenként, Tavasz, Nyár, Ősz, Tél címmel. A kezdeményezés egy éven át, tavasztól tavaszig élt. – Szerk. Lőrincz Gyula.