Zádorháza (Zádor)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Balog-patak bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 167, ebből 167 (100%) magyar; [2011] – 142, ebből 124 (87,3%) magyar, 18 (12,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 128 (90,1%) magyar, 14 (9,9%) szlovák. V: [2011] – 87 ref., 44 r. k. – Ref. temploma 1968-ban épült.
Záhorce
-> Erdőszelestény (Záhorce)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, a Kürtös-patak torkolatánál, Nagykürtöstől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 883, ebből 705 (79,8%) szlovák, 90 (10,2%) magyar; [2011] – 677, ebből 631 (93,2%) szlovák, 30 (4,4%) magyar nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, a Kürtös-patak torkolatánál, Nagykürtöstől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 883, ebből 705 (79,8%) szlovák, 90 (10,2%) magyar; [2011] – 677, ebből 631 (93,2%) szlovák, 30 (4,4%) magyar nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, a Kürtös-patak torkolatánál, Nagykürtöstől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 883, ebből 705 (79,8%) szlovák, 90 (10,2%) magyar; [2011] – 677, ebből 631 (93,2%) szlovák, 30 (4,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 622 (91,9%) szlovák, 35 (5,2%) magyar. V: [2011] – 307 r. k., 303 ev., 4. gör. kat., 4 ref. – A 20. sz. elején Erdőmeg és Szelestény egyesülésével hozták létre. Klasszicista stílusú ev. temploma a 18. sz. végén, r. k. (Hétfájdalmú Szűzanya) temploma 2000-ben épült.
Zahovay Ernő
(* 1913. jan. 23. Párkány, † 1998. máj. 29. Párkány) Zeneszerző, előadóművész. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd az esztergomi bencés gimnáziumba járt, később kántornak tanult, tánczenekarokat vezetett, több táncdala nyert díjat a különböző pályázatokon, versenyeken, egy-egy műve széles körben ismert slágerré vált. 1959-ben négyéves karmesterképző...megnyit →
(* 1913. jan. 23. Párkány, † 1998. máj. 29. Párkány) Zeneszerző, előadóművész. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd az esztergomi bencés gimnáziumba járt, később kántornak tanult, tánczenekarokat vezetett, több táncdala nyert díjat a különböző pályázatokon, versenyeken, egy-egy műve széles körben ismert slágerré vált. 1959-ben négyéves karmesterképző...megnyit →
Részletek
Zahovay Ernő (csa)
(* 1913. jan. 23. Párkány, † 1998. máj. 29. Párkány) Zeneszerző, előadóművész. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd az esztergomi bencés gimnáziumba járt, később kántornak tanult, tánczenekarokat vezetett, több táncdala nyert díjat a különböző pályázatokon, versenyeken, egy-egy műve széles körben ismert slágerré vált. 1959-ben négyéves karmesterképző tanfolyamot végzett Pozsonyban. 1959–1975 között a párkányi, az érsekújvári, majd a komáromi művelődési ház zenei szakelőadója volt. Nyugdíjasként Párkányban élt. Táncdalokat, operetteket, kórusműveket, magyar nótákat írt, verseket is megzenésített; több hanglemeze is megjelent. – Fm. 40 év a zongora mellett (visszaemlékezés, 1992).
Zakariás Sándor
(* 1870. júl. 8. Fehérgyarmat [Mo.], † 1957. okt. 27. Kassa) Író, történész. A századelőig Kolozsvárott és Szegeden hivatalnok, majd kassai könyvkereskedő és a Kazinczy Társaság igazgatója volt. Munkatársa a prágai Nagyasszony c. lapnak, s más hazai magyar lapokban is publikált. Olasz művészettörténeti könyveket fordított magyarra. –...megnyit →
(* 1870. júl. 8. Fehérgyarmat [Mo.], † 1957. okt. 27. Kassa) Író, történész. A századelőig Kolozsvárott és Szegeden hivatalnok, majd kassai könyvkereskedő és a Kazinczy Társaság igazgatója volt. Munkatársa a prágai Nagyasszony c. lapnak, s más hazai magyar lapokban is publikált. Olasz művészettörténeti könyveket fordított magyarra. –...megnyit →
Részletek
(* 1870. júl. 8. Fehérgyarmat [Mo.], † 1957. okt. 27. Kassa) Író, történész. A századelőig Kolozsvárott és Szegeden hivatalnok, majd kassai könyvkereskedő és a Kazinczy Társaság igazgatója volt. Munkatársa a prágai Nagyasszony c. lapnak, s más hazai magyar lapokban is publikált. Olasz művészettörténeti könyveket fordított magyarra. – Fm. Regék a drágakövekről (1903); Várregék 1–2 (1904–1908); A Vág eredete (1905); Sóvár (1907); Torna (1908); Művészettörténeti tanulmányok (1908); Bolyongások Olaszországban (1909); Erdélyi várregék (1940). – Ir. Gyüre Lajos szerk.: A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában (1968).
Zalaba (Zalaba)
Részletek
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság D-i részén, a Szikince-patak bal partján, Zselíztől D–DK-re. L: [1921] – 362, ebből 355 (98,1%) magyar, 7 (1,9%) szlovák; [2011] – 177, ebből 152 (85,9%) magyar, 25 (14,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 155 (87,6%) magyar, 22 (12,4%) szlovák. V: [2011] – 95 r. k., 67 ref., 3 ev., 2 gör. kat. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1789-ben, tornya 1845-ben épült. Csontos Vilmos, költő egykori lakóházában emlékszobát rendeztek be.
Zalaba Zsuzsa
(* 1970. jún. 2. Párkány) Költő, író, performer, újságíró. 1990–2002 között előbb a Nap, a Szabad Újság, a Cserkész Magazin, az Ifi Magazin, az Új Szó és a Vasárnap munkatársa, riportere. Jelenleg Bécsben él. Ismertek performance-ai, költészeti térjátékai is. 2003-tól Csutkamanó címmel internetes honlapot...megnyit →
(* 1970. jún. 2. Párkány) Költő, író, performer, újságíró. 1990–2002 között előbb a Nap, a Szabad Újság, a Cserkész Magazin, az Ifi Magazin, az Új Szó és a Vasárnap munkatársa, riportere. Jelenleg Bécsben él. Ismertek performance-ai, költészeti térjátékai is. 2003-tól Csutkamanó címmel internetes honlapot...megnyit →
Részletek
(* 1970. jún. 2. Párkány) Költő, író, performer, újságíró. 1990–2002 között előbb a Nap, a Szabad Újság, a Cserkész Magazin, az Ifi Magazin, az Új Szó és a Vasárnap munkatársa, riportere. Jelenleg Bécsben él. Ismertek performance-ai, költészeti térjátékai is. 2003-tól Csutkamanó címmel internetes honlapot működtet gyermekeknek. – Fm. Érintések (v., 1997); Átkelés (v., 2001); Hét lakat alatt (mesék, 2003); A varázstoll (mesék, 2008).
Zalabai Zsigmond
(* 1948. jan. 29. Ipolypásztó, † 2003. dec. 26. Somorja) Kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi oktató. Ipolyságon érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett angol–magyar szakos tanári oklevelet 1972-ben (1988-tól kandidátus, 1995-től az MTA doktora). 1972–1975-ben az Irodalmi Szemle, 1975–1989-ben a Madách Könyv- és...megnyit →
(* 1948. jan. 29. Ipolypásztó, † 2003. dec. 26. Somorja) Kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi oktató. Ipolyságon érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett angol–magyar szakos tanári oklevelet 1972-ben (1988-tól kandidátus, 1995-től az MTA doktora). 1972–1975-ben az Irodalmi Szemle, 1975–1989-ben a Madách Könyv- és...megnyit →
Részletek
Zalabai Zsigmond (FI)
(* 1948. jan. 29. Ipolypásztó, † 2003. dec. 26. Somorja) Kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi oktató. Ipolyságon érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett angol–magyar szakos tanári oklevelet 1972-ben (1988-tól kandidátus, 1995-től az MTA doktora). 1972–1975-ben az Irodalmi Szemle, 1975–1989-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1988-tól főszerkesztő-helyettese. 1988-tól a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa, majd docense, 1990–1992-ben tanszékvezető. Az 1960-as évek második felében indult írónemzedék hangadó kritikusa. Irodalom- és művelődésszervezői tevékenysége is jelentős; több irodalmi, publicisztikai antológia, válogatás szerkesztője, kezdeményezője volt az Új Mindenes Gyűjtemény c. sorozatnak. Megalapította a somorjai Bibliotheca Hungaricát. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (1981, 1990); Marcelháza község díszpolgára (1995);Szlovákiai Írószervezetek Társulásának Díja (1996); Ipolypásztó díszpolgára (1998); Márton Áron Emlékérem (1999). Halála után Somorján a városi könyvtár az ő nevét vette fel. – Fm. A vers túloldalán (tan., 1974); Mérlegpróba (tan.,1975); Tűnődés a trópusokon (mon., 1981, 1986, 1998); Mindenekről számot adok (Ipolypásztó mon., 1. rész, 1984, 1988); Hazahív a harangszó (Ipolypásztó mon., 2. rész, 1985, 1988); Verstörténés (tan., 1995); Irodalom és „iroda-lom” (tan., publ., 1997); Koszorúk (tan., publ. 1998). – Ir. Filep Tamás Gusztáv: Z. Zs. (mon., 1998; 2. bővített kiadás: 2004).
Žarnov
-> Zsarnó (Žarnov)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó bal partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 482, ebből 450 (93,4%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 405, ebből 282 (69,6%) magyar, 106 (26,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 325...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó bal partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 482, ebből 450 (93,4%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 405, ebből 282 (69,6%) magyar, 106 (26,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 325...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó bal partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 482, ebből 450 (93,4%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 405, ebből 282 (69,6%) magyar, 106 (26,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 325 (80,2%) magyar, 66 (16,3%) szlovák. V: [2011] – 248 r. k., 104 ref., 11 gör. kat., 1 ev. – Ref. temploma 1810-ben, r. k. (Szentháromság-) temploma 1822–33 között, a Koós-kastély 1822-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Zászlós Gábor
(* 1951. ápr. 7. Pozsony) Jogász, politikus. Előbb erdészeti szakmunkásképzőben tanult (1966–1968), majd a Pozsonyi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban érettségizett (1972). A Prágai Károly Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1978), 1981-ben doktorált. 1980–1990 között vállalati jogász, 1990 febr.-jától jún.-ig az Független Magyar Kezdeményezés jelöltjeként a...megnyit →
(* 1951. ápr. 7. Pozsony) Jogász, politikus. Előbb erdészeti szakmunkásképzőben tanult (1966–1968), majd a Pozsonyi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban érettségizett (1972). A Prágai Károly Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1978), 1981-ben doktorált. 1980–1990 között vállalati jogász, 1990 febr.-jától jún.-ig az Független Magyar Kezdeményezés jelöltjeként a...megnyit →
Részletek
Zászlós Gábor (FI)
(* 1951. ápr. 7. Pozsony) Jogász, politikus. Előbb erdészeti szakmunkásképzőben tanult (1966–1968), majd a Pozsonyi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban érettségizett (1972). A Prágai Károly Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1978), 1981-ben doktorált. 1980–1990 között vállalati jogász, 1990 febr.-jától jún.-ig az Független Magyar Kezdeményezés jelöltjeként a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője és alelnöke, 1990 jún.-ától 1992-ig a szlovák kormány alelnöke volt. Az ország kettéválása után Prágában, ill. Budapesten élt, 1995-től a magyarországi TriGránit részvénytársaság szlovákiai elnöke.
Zatín
-> Zétény (Zatín)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Ticce patak mentén, Királyhelmectől ÉNy-ra. L: [1921] – 805, ebből 768 (95,4%) magyar, 5 (0,6%) szlovák; [2011] – 823, ebből 670 (81,4%) magyar, 122 (14,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 706 (85,8%) magyar, 93 (11,3%)...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Ticce patak mentén, Királyhelmectől ÉNy-ra. L: [1921] – 805, ebből 768 (95,4%) magyar, 5 (0,6%) szlovák; [2011] – 823, ebből 670 (81,4%) magyar, 122 (14,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 706 (85,8%) magyar, 93 (11,3%)...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Ticce patak mentén, Királyhelmectől ÉNy-ra. L: [1921] – 805, ebből 768 (95,4%) magyar, 5 (0,6%) szlovák; [2011] – 823, ebből 670 (81,4%) magyar, 122 (14,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 706 (85,8%) magyar, 93 (11,3%) szlovák. V: [2011] – 520 r. k., 90 ref., 69 gör. kat., 2 ev. – A 14. sz. végén emelt gótikus stílusú r. k. (Szt. István-) templomát 1877-ben építették át; a 17. sz.-ban egy középkori várkastély helyén épült Klobusitzky-kastély a 20. sz. második felében elpusztult. A 21. sz. elején 1–4. évolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.