Wojatsek Károly
(* 1916. szept. 29. Udvard – † 2008. jan. 7. Victoria [Kanada]) Nyelvész, történész. Egyetemi tanulmányait Brünnben, Pozsonyban, Debrecenben végezte, majd középiskolákban tanított. 1948-ban Svájcba, majd Kanadába ment, kanadai és amerikai egyetemek oktatója volt. Magyar, angol, francia nyelvű tanulmányokat, könyveket írt a Rákóczi-szabadságharc irodalmáról,...megnyit →
(* 1916. szept. 29. Udvard – † 2008. jan. 7. Victoria [Kanada]) Nyelvész, történész. Egyetemi tanulmányait Brünnben, Pozsonyban, Debrecenben végezte, majd középiskolákban tanított. 1948-ban Svájcba, majd Kanadába ment, kanadai és amerikai egyetemek oktatója volt. Magyar, angol, francia nyelvű tanulmányokat, könyveket írt a Rákóczi-szabadságharc irodalmáról,...megnyit →
Részletek
(* 1916. szept. 29. Udvard – † 2008. jan. 7. Victoria [Kanada]) Nyelvész, történész. Egyetemi tanulmányait Brünnben, Pozsonyban, Debrecenben végezte, majd középiskolákban tanított. 1948-ban Svájcba, majd Kanadába ment, kanadai és amerikai egyetemek oktatója volt. Magyar, angol, francia nyelvű tanulmányokat, könyveket írt a Rákóczi-szabadságharc irodalmáról, Madách Imréről, Arany Jánosról, a klasszikus magyar irodalom hatásáról a szomszéd népek irodalmára, angol nyelvű könyvben elemzi a csehszlovákiai magyarság sorsát Trianontól a bécsi döntésig. – Fm. From Trianon to the First Vienna Arbitral Award, The Hungarian Minority in the First Czechoslovak Republic 1918–1939 (1981).
Ybl Miklós Klub
Részletek
Magyar diákklub Pozsonyban (röv.: YMK). 1989-ben a Műszaki Egyetem Építő- és Építészmérnöki Karának magyar hallgatói hozták létre. Ifjúsági, kulturális, közművelődési, tudományos szakmai tevékenységet folytat. Tagja a Diákhálózat klubhálózatának (→József Attila Ifjúsági Klub).
Z. Németh István
(* 1969. márc. 28. Komárom) Költő, író, színműíró Komáromban érettségizett (1987), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett tanítói oklevelet (1991). Rövid komáromi tanítóskodás után az Irodalmi Szemle, majd az AB-ART Kiadó, később az Atelier folyóirat szerkesztője lett. 1997–1998 között befektetési tanácsadó volt, 2000-től újból pedagógus....megnyit →
(* 1969. márc. 28. Komárom) Költő, író, színműíró Komáromban érettségizett (1987), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett tanítói oklevelet (1991). Rövid komáromi tanítóskodás után az Irodalmi Szemle, majd az AB-ART Kiadó, később az Atelier folyóirat szerkesztője lett. 1997–1998 között befektetési tanácsadó volt, 2000-től újból pedagógus....megnyit →
Részletek
Z. Németh István (FI)
(* 1969. márc. 28. Komárom) Költő, író, színműíró Komáromban érettségizett (1987), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett tanítói oklevelet (1991). Rövid komáromi tanítóskodás után az Irodalmi Szemle, majd az AB-ART Kiadó, később az Atelier folyóirat szerkesztője lett. 1997–1998 között befektetési tanácsadó volt, 2000-től újból pedagógus. Csicsón él. Humoros, groteszk versei, prózai írásai, gyermekversei, meséi, paródiái az 1990-es évek elejétől jelennek meg; hangjátékait, kabaréjeleneteit a Szlovák Rádió magyar adása sugározta. Főbb díj: Magyar Arany Érdemkereszt (2024); Arany Opus Díj (2022, 2019, 2018); Talamon Alfonz-díj (2021); Forbáth-díj (2020). – Fm. Rózsa és rúzs (v., 1992); Hétre hét, hóra hó (gyermekv., 1992); Könnyűnek hitt ébredés (v., 1993); Hócompóc bohócai (gyermekszínművek, 1994); Alfa felügyelő színre lép (krimiparódia, 1995); Noémi bárkája (elb., 1996); Feküdj végig a csillagokon (r., 1997); Lélegzet (v., 1999); Rulett (v., 2001); Nincs meneqés (paródiák, 2001); Tündérvirág (gyermekv., 2003); Anticitrom (v., 2006); Kis magyar cyberpunk (2007).
Z. Urbán Aladár
(* 1946. máj. 22. Nagyzellő † 2026. márc. 12. Ipolybalog) Tanár, művelődésszervező, helytörténész. 1968-tól az ipolyvarbói alapiskola tanára. A Palóc Társaság alapítója (1989) és vezetője. Honismereti írásai, pedagógiai tárgyú cikkei az 1960-as évektől jelennek meg. Helytörténeti és honismereti füzetek szerzője, szerkesztette a Palóc Társaság...megnyit →
(* 1946. máj. 22. Nagyzellő † 2026. márc. 12. Ipolybalog) Tanár, művelődésszervező, helytörténész. 1968-tól az ipolyvarbói alapiskola tanára. A Palóc Társaság alapítója (1989) és vezetője. Honismereti írásai, pedagógiai tárgyú cikkei az 1960-as évektől jelennek meg. Helytörténeti és honismereti füzetek szerzője, szerkesztette a Palóc Társaság...megnyit →
Részletek
Z. Urbán Aladár (FI)
(* 1946. máj. 22. Nagyzellő † 2026. márc. 12. Ipolybalog) Tanár, művelődésszervező, helytörténész. 1968-tól az ipolyvarbói alapiskola tanára. A Palóc Társaság alapítója (1989) és vezetője. Honismereti írásai, pedagógiai tárgyú cikkei az 1960-as évektől jelennek meg. Helytörténeti és honismereti füzetek szerzője, szerkesztette a Palóc Társaság hírmondóját, a Jó Palócokat. – Fm. Kubányi Lajos élete és munkássága 1855–1912 (tan., 1992); A szklabonyai Mikszáth Emlékház (tan., 1993).
Zachariaš István
(* 1953. febr. 20. Szepsi) Villamosmérnök, polgármester, politikus. A kassai szlovák elektronikai ipariskolában érettségizett (1972), a prágai Cseh Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett mérnöki oklevelet (1977). 1990-2014 között Szepsi polgármestere. – Egyetemistaként a prágai Ady Endre Diákkör tagja volt, 1977-től a Csemadok szepsi alapszervezetében fejt...megnyit →
(* 1953. febr. 20. Szepsi) Villamosmérnök, polgármester, politikus. A kassai szlovák elektronikai ipariskolában érettségizett (1972), a prágai Cseh Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett mérnöki oklevelet (1977). 1990-2014 között Szepsi polgármestere. – Egyetemistaként a prágai Ady Endre Diákkör tagja volt, 1977-től a Csemadok szepsi alapszervezetében fejt...megnyit →
Részletek
Zachariaš István (FI)
(* 1953. febr. 20. Szepsi) Villamosmérnök, polgármester, politikus. A kassai szlovák elektronikai ipariskolában érettségizett (1972), a prágai Cseh Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett mérnöki oklevelet (1977). 1990-2014 között Szepsi polgármestere. – Egyetemistaként a prágai Ady Endre Diákkör tagja volt, 1977-től a Csemadok szepsi alapszervezetében fejt ki fontos művelődésszervezői tevékenységet (1980– 1986-ban annak elnökeként). 1990-ben az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapítója volt. 1999-től a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökségének tagja, 2001-től a Kassa Megyei Önkormányzat képviselője, 2007-től az Európa Parlament tanácsadó testületének, a Régiók Bizottságának rendes tagja, 2010-től az MKP Kassa Megyei Tanácsának az elnöke.
Zacharovce
-> Zeherje (Zacharovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence határán, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 346, ebből 337 (97,4%) magyar, 6 (1,7%) szlovák; [2011] – 420, ebből 276 (65,7%) szlovák, 133 (31,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 261 (62,1%) szlovák, 154 (36,7%) magyar. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence határán, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 346, ebből 337 (97,4%) magyar, 6 (1,7%) szlovák; [2011] – 420, ebből 276 (65,7%) szlovák, 133 (31,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 261 (62,1%) szlovák, 154 (36,7%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence határán, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 346, ebből 337 (97,4%) magyar, 6 (1,7%) szlovák; [2011] – 420, ebből 276 (65,7%) szlovák, 133 (31,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 261 (62,1%) szlovák, 154 (36,7%) magyar. V: [2011] – 225 r. k., 42 ref., 3 ev. – A második vh. után túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának jelentős részét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A 15. sz.-ban emelt, eredetileg gótikus stílusú ref. templomát a 19. sz.-ban átépítették. – 1976–90 között közigazgatásilag Rimaszombathoz tartozott.
Zádiel
-> Szádelő (Zádiel)
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i peremén, a Szádelői-völgy bejáratánál, Szepsitől Ny-ra. L: [1921] – 197, ebből 195 (99,0%) magyar; [2011] – 168, ebből 133 (79,2%) magyar, 34 (20,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 146 (86,9%) magyar, 21 (12,5%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i peremén, a Szádelői-völgy bejáratánál, Szepsitől Ny-ra. L: [1921] – 197, ebből 195 (99,0%) magyar; [2011] – 168, ebből 133 (79,2%) magyar, 34 (20,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 146 (86,9%) magyar, 21 (12,5%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i peremén, a Szádelői-völgy bejáratánál, Szepsitől Ny-ra. L: [1921] – 197, ebből 195 (99,0%) magyar; [2011] – 168, ebből 133 (79,2%) magyar, 34 (20,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 146 (86,9%) magyar, 21 (12,5%) szlovák. V: [2011] – 121 ref., 37 r. k., 2 gör. kat. – Ref. temploma a 18. sz. végén klasszicista stílusban épült. A kanyonszerű Szádelői-völgyet 1954-ben 199 ha-on természetvédelmi területté nyilvánították. – 1964-ben Szádudvarnok és Méhész falvakkal Szádelőudvarnok (Zádielske Dvorníky) néven egyesítették, 1990 óta ismét önálló község.
Szádelő völgye
Zádor
-> Zádorháza (Zádor)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Balog-patak bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 167, ebből 167 (100%) magyar; [2011] – 142, ebből 124 (87,3%) magyar, 18 (12,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 128 (90,1%) magyar, 14 (9,9%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Balog-patak bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 167, ebből 167 (100%) magyar; [2011] – 142, ebből 124 (87,3%) magyar, 18 (12,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 128 (90,1%) magyar, 14 (9,9%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Balog-patak bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 167, ebből 167 (100%) magyar; [2011] – 142, ebből 124 (87,3%) magyar, 18 (12,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 128 (90,1%) magyar, 14 (9,9%) szlovák. V: [2011] – 87 ref., 44 r. k. – Ref. temploma 1968-ban épült.
Zádor András; Dénes Endre
(* 1912. dec. 22. Breznóbánya, † 2008. ápr. 22. Prága [Csehország]) Műfordító, irodalomtörténész. 1938-ban szerzett jogi diplomát a prágai Károly Egyetemen. 1939–1943-ban jogász, 1943-ban munkaszolgálatos; 1944–1945-ben koncentrációs táborban volt. A második vh. után, 1970-es nyugdíjazásáig a cseh Kulturális Minisztérium munkatársa, 1950–1961-ben a budapesti Csehszlovák...megnyit →
(* 1912. dec. 22. Breznóbánya, † 2008. ápr. 22. Prága [Csehország]) Műfordító, irodalomtörténész. 1938-ban szerzett jogi diplomát a prágai Károly Egyetemen. 1939–1943-ban jogász, 1943-ban munkaszolgálatos; 1944–1945-ben koncentrációs táborban volt. A második vh. után, 1970-es nyugdíjazásáig a cseh Kulturális Minisztérium munkatársa, 1950–1961-ben a budapesti Csehszlovák...megnyit →
Részletek
(* 1912. dec. 22. Breznóbánya, † 2008. ápr. 22. Prága [Csehország]) Műfordító, irodalomtörténész. 1938-ban szerzett jogi diplomát a prágai Károly Egyetemen. 1939–1943-ban jogász, 1943-ban munkaszolgálatos; 1944–1945-ben koncentrációs táborban volt. A második vh. után, 1970-es nyugdíjazásáig a cseh Kulturális Minisztérium munkatársa, 1950–1961-ben a budapesti Csehszlovák Kulturális Központ igazgatója. A cseh irodalom egyik legjelentősebb 20. századi magyar fordítója, ill. népszerűsítője volt; több antológiát állított össze a cseh irodalomból. Áttekintő tanulmányokat, ill. monográfiákat publikált, műfordításköteteinek száma több tucatnyi. 1989-ben a Magyar Köztársaság Csillagrendjével tüntették ki. – Fm. Olbracht (1967); Karel Čapek (1984).
Zádor Margit; Kallus
(* 1923. máj. 7. Munkács [Ukrajna]) Könyvtáros, műfordító. 1942-ben érettségizett a munkácsi magyar gimnáziumban. 1944-ben Miskolcon tanítónői oklevelet szerzett. 1944–1945-ben koncentrációs táborban volt, 1945-től Prágában él. 1950–1961-ben a budapesti Csehszlovák Kulturális Központ munkatársa, 1962–1982-ben a Prágai Városi Könyvtár módszertani főosztályának helyettes vezetője. 1950-től rendszeresen...megnyit →
(* 1923. máj. 7. Munkács [Ukrajna]) Könyvtáros, műfordító. 1942-ben érettségizett a munkácsi magyar gimnáziumban. 1944-ben Miskolcon tanítónői oklevelet szerzett. 1944–1945-ben koncentrációs táborban volt, 1945-től Prágában él. 1950–1961-ben a budapesti Csehszlovák Kulturális Központ munkatársa, 1962–1982-ben a Prágai Városi Könyvtár módszertani főosztályának helyettes vezetője. 1950-től rendszeresen...megnyit →
Részletek
(* 1923. máj. 7. Munkács [Ukrajna]) Könyvtáros, műfordító. 1942-ben érettségizett a munkácsi magyar gimnáziumban. 1944-ben Miskolcon tanítónői oklevelet szerzett. 1944–1945-ben koncentrációs táborban volt, 1945-től Prágában él. 1950–1961-ben a budapesti Csehszlovák Kulturális Központ munkatársa, 1962–1982-ben a Prágai Városi Könyvtár módszertani főosztályának helyettes vezetője. 1950-től rendszeresen fordít cseh írókat. 2001-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. – Fm. Emlékfoszlányok (emlékirat, 2003).