Vágköz
Gyakorlatilag elfeledett tájnév. 13. sz.-i okleveleink (1239, 1243, 1267, 1270, 1274) viszont élő tájnévként emlegetik. Püspöki Nagy Péter szerint a 13. sz.-ban a mai Csallóköz területének Csicsó és Apácaszakállas vonalától keletre fekvő, 1923-ig Komárom megyéhez tartozó része volt. Egy 1552-ben, Wolfgang Lazius által szerkesztett,...megnyit →
Gyakorlatilag elfeledett tájnév. 13. sz.-i okleveleink (1239, 1243, 1267, 1270, 1274) viszont élő tájnévként emlegetik. Püspöki Nagy Péter szerint a 13. sz.-ban a mai Csallóköz területének Csicsó és Apácaszakállas vonalától keletre fekvő, 1923-ig Komárom megyéhez tartozó része volt. Egy 1552-ben, Wolfgang Lazius által szerkesztett,...megnyit →
Részletek
Gyakorlatilag elfeledett tájnév. 13. sz.-i okleveleink (1239, 1243, 1267, 1270, 1274) viszont élő tájnévként emlegetik. Püspöki Nagy Péter szerint a 13. sz.-ban a mai Csallóköz területének Csicsó és Apácaszakállas vonalától keletre fekvő, 1923-ig Komárom megyéhez tartozó része volt. Egy 1552-ben, Wolfgang Lazius által szerkesztett, majd Michael Zimmermann által 1556-ben Bécsben kiadott térkép (Regni Hungariae descriptio vera) viszont Gútától északra, északnyugatra, Nagyfödémestől keletre jelöli. Ez utóbbi területet más források Vízköz néven is emlegetik.
Vágsellye és Vidéke Polgári Társulás
-> Rákóczi Szövetség 2.
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Részletek
Rákóczi Szövetség (FI)
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).
Vágsellye (Šaľa)
Részletek
Vágsellye − erődkastély (UZs)
Város és járási székhely a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, Galántától K–DK-re. L: [1921] – 4046, ebből 2472 (61,1%) szlovák, 1248 (30,8%) magyar, 271 (6,7%) zsidó; [2011] – 23 554, ebből 17 147 (72,8%) szlovák, 3333 (14,2%) magyar, 130 (0,6%) cseh és morva, 1 zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 16 847 (71,5%) szlovák, 3533 (15,0%) magyar, 144 (0,6%) cseh, 3 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 13 310 r. k., 730 ev., 337 ref., 83 gör. kat., 9 izr. – Egykori mezőváros, 1960-ig és 1996-tól járási székhely, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza. A török háborúk után már a 17–18. sz.-ban főként szlovákokkal újranépesített ~re a 20. sz. második felének erőteljes iparosítása során újabb nagy számú szlovák települt, ami a korábban kétnyelvű város etnikai arculatának gyökeres átalakulásához vezetett. 1958–63 között épült fel ~n a Duslo műtrágyagyár, ami a várost Szl. egyik legnagyobb vegyipari központjává tette. Vegyipara mellett jelentékeny ruházati iparral rendelkezik, s jelentős közúti és vasúti csomópont. – Az eredetileg a török elleni erősségként szolgáló erődítményszerű kastélyát a 16. sz. második felében emelték reneszánsz stílusban, majd a 18. sz.-ban barokkosították. Klasszicista stílusú r. k. (Szt. Margit-) temploma 1823–37 között épült, a Mátyusföld hagyományos lakáskultúráját bemutató tájháza 1979-ben létesült. A ~hez tartozó Hetmény neoklasszicista kastélyát a 19. sz. végén, szecessziós r. k. (Szűz Mária-) templomát 1898-ban emelték. A város közelében, a Vág medrének szabályozása során neandervölgyi típusú ember koponyatöredékére találtak, határában réz- és bronzkori, vaskori kelta leleteket, 7–8. sz.-i avar temetőt és honfoglalás kori magyar lakott hely nyomait és sírleleteket tártak fel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Pázmány Péter Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) és magyar nyelven is oktató Vegyészeti Szakközépiskolával rendelkezett. – 1960-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Vágvecsét. – Ir. Novák Veronika (összeállította): Vágsellye 1002–2002 (2002).
Vágsellyei járás
Részletek
A Vágsellyei járás térképe (CsT)
A járás elődjének tekinthető, 1923-ban megalakult ~ a mai járás területével hasonló nagyságú volt, csupán É-i határa tért el a mostanitól. 1938 és 1945 között Vágsellye és a tőle D-re eső területek Mo.-hoz tartoztak. 1949 és 1960 között a járás mai területével szinte teljesen megegyező területe volt a járásnak, csupán az északi Köpösd (Hájske) község tartozott Szeredhez. 1960-ban a ~ megszűnt, Mocsonok és Királyi községek kivételével az összes települést a Galántai járáshoz csatolták (az említetteket pedig a Nyitrai járáshoz). A terület 1960 és 1990 között a Nyugat-szlovákiai kerületbe volt besorolva. A ~ az 1996-os területi átszervezést követően jött létre ismét, és a Nyitrai kerületbe sorolták. A járás a Kisalföld középső részén terül el, a Dunamenti-dombvidék határán (ÉK-i részére nyúlik be a dombság). A jan.-i középhőmérséklete –2,2 °C, a júl.-i 20,6 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 568 mm (a legtöbb csapadék júl.-ban – 64 mm, a legkevesebb jan.-ban hull le – 35–40 mm). Területe 355,9 km2. Népessége a 2011. évi népszámláláskor 53 286 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok száma 16 717 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlenebb az országos átlagnál, de a szlovák–magyar határmentén található járások közt viszonylag kedvező értékkel rendelkezik. Népességét az életkor alapján kettősség jellemzi: a 80-as években tetőző betelepülés miatt rendkívül kedvező demográfiai képet mutat Vágsellye a vidéki községekkel ellentétben. A települések száma 13, melyek közt egy város található: Vágsellye (23 554). A ~ közlekedési fekvése kedvező. A gazdasági élet és az ipari termelés a járási székhelyre összpontosul, ezért ott a munkanélküliségi és bérezési mutatók magasan kedvezőbbek a vidéki települések azonos mutatóitól. A munkanélküliségi ráta az országostól 2,11%-kal alacsonyabb (2013. júl. 31-én 11,88%), míg a bérek az országos átlagtól mintegy 15%-kal alacsonyabbak. A ~ gazdaságában a legmeghatározóbb elem a földgáz-feldolgozással foglalkozó Duslo vegyipari vállalat (több mint 2000 dolgozót foglalkoztat), melynek termelési profiljához a különféle szilárd és cseppfolyós műtrágyák, gumiipari, ill. vulkanizációs alapanyagok és termékek gyártása tartozik (a termékek több mint 80%-a kivitelre kerül). A női munkaerő foglalkoztatásából a legnagyobb mértékben a textilipar veszi ki részét. A mezőgazdasági termelés természeti feltételei is jók, mezőgazdasági művelés alatt a járás területének 83,5%-a áll, a szántók aránya 78,46%, ami országos összehasonlításban az egyik legmagasabb érték. Az idegenforgalmi vonzerőben meghatározó szereppel bír a Vág folyó, a vágkirályfai vízerőmű részét képző vágkirályfai-víztározó, valamint a Deákiban található termálfürdő (a 67 °C-os ásványi anyagokban gazdag termálvíz a reuma és egyéb mozgássérülési betegségek kezelésére alkalmas).
A Vágsellyei járás etnikai térképe (2011) (HK)
Vágtornóc
-> Tornóc; Vágtornóc (Trnovec nad Váhom)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Vágsellyétől K-re. L: [1921] – 2850, ebből 1830 (64,2%) magyar, 960 (33,7%) szlovák; [2011] – 2652, ebből 2018 (76,1%) szlovák, 469 (17,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1961 (73,9%) szlovák, 501 (18,9%) magyar....megnyit →
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Vágsellyétől K-re. L: [1921] – 2850, ebből 1830 (64,2%) magyar, 960 (33,7%) szlovák; [2011] – 2652, ebből 2018 (76,1%) szlovák, 469 (17,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1961 (73,9%) szlovák, 501 (18,9%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Vágsellyétől K-re. L: [1921] – 2850, ebből 1830 (64,2%) magyar, 960 (33,7%) szlovák; [2011] – 2652, ebből 2018 (76,1%) szlovák, 469 (17,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1961 (73,9%) szlovák, 501 (18,9%) magyar. V: [2011] – 1784 r. k., 51 ref., 43 ev., 9 gör. kat. – A már a 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített községbe és pusztáira az első csehszlovák földreform keretében zajló kolonizáció során, 1927-ben újabb szlovák és cseh-morva kolonisták települtek. R. k. (Urunk színeváltozása) temploma a 18. sz. végén barokk-klasszicista, ref. temploma 1786-ban klasszicista stílusban épült. A ~hoz tartozó Felsőjattó puszta klasszicista stílusú r. k. (Szt. László-) templomát a 19. sz.-ban, eredetileg reneszánsz kastélyát a 17. sz.-ban emelték. Felsőjattón neolitikum, vas-, római és népvándorlás kori régészeti leleteket, kelta és avar sírokat, valamint 10. sz.-i köznépi temetőt tártak fel. – Ir. Novák Veronika–Gál Margit (összeáll.): Trnovec nad Váhom. Tornóc 1113–1993 (1993).
Vágvecse; Vecse (Veča)
Részletek
1960-ban Vágsellyéhez csatolt község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Vágsellye központjától ÉK-re. L: [1921] – 1195, ebből 835 (69,9%) magyar, 290 (24,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1114 r. k., 72 izr., 5 ref., 4 ev. A 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu lakossága a 20. sz. második felére többségében szlovákká vált. Régebbi alapokon álló r. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1805-ben klasszicista, r. k. kápolnája a 19. sz. második felében neogótikus stílusban épült. Az Angyalka majorban 10–11. sz.-i köznépi temető 90 sírját tárták fel.
Vagyunk
Részletek
Nemzeti-keresztény szellemiségű szépirodalmi és ismeretterjesztő folyóirat (Komárom, 1920 jan.–jún.). 12 száma jelent meg. Irodalmi anyaga egyenetlen színvonalú volt, és a gyér tud.-ismeretterjesztő jellegű anyaga sem volt figyelemre méltó. – Szerk. Baranyay József.
Váhovce
-> Vága (Váhovce)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, a vágkirályfai-víztározó mellett, Galántától ÉK-re. L: [1921] – 2071, ebből 2029 (98,0%) magyar, 13 (0,6%) szlovák; [2011] – 2083, ebből 1344 (64,5%) magyar, 685 (32,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1432...megnyit →
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, a vágkirályfai-víztározó mellett, Galántától ÉK-re. L: [1921] – 2071, ebből 2029 (98,0%) magyar, 13 (0,6%) szlovák; [2011] – 2083, ebből 1344 (64,5%) magyar, 685 (32,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1432...megnyit →
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, a vágkirályfai-víztározó mellett, Galántától ÉK-re. L: [1921] – 2071, ebből 2029 (98,0%) magyar, 13 (0,6%) szlovák; [2011] – 2083, ebből 1344 (64,5%) magyar, 685 (32,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1432 (68,7%) magyar, 606 (29,1%) szlovák. V: [2011] – 1878 r. k., 9 ev., 4 ref., 1 gör. kat. – Régebbi alapokon álló r. k. (Szt. Miklós-) temploma 1788-ban épült késő barokk stílusban. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Pukkai László (összeáll.): Vága község története (1994).
Vaján (Vojany)
Részletek
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó bal partján, Nagykapostól Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 610, ebből 431 (70,7%) magyar, 67 (11,0%) szlovák, 64 (10,5%) zsidó, 26 (4,3%) roma; [2011] – 863, ebből 524 (60,7%) magyar, 189 (21,9%) szlovák, 124 (14,4%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 684 (79,3%) magyar, 150 (17,4%) szlovák, 4 (0,5%) roma. V: [2011] – 495 ref., 226 r. k., 43 gör. kat., 2 ev. – Ref. templomát 1840–46 között késő klasszicista, nemesi kúriáját a 19. sz. első felében klasszicista stílusban emelték. Az 1960–70-es években a falu közelében épült fel Szl. legnagyobb hőerőműve. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű ref. egyházi alapiskolával rendelkezett.
Vajasvata (Maslovce)
Részletek
1960-ban Zlaté Klasy néven Nagymagyarral és Csenkével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 175, ebből 175 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 175 r. k.