Urr Ida
(* 1904. nov. 24. Kassa, † 1989. aug. 2. Budapest [Mo.]) Költő. Kassán érettségizett (1922), Budapesten szerzett orvosi diplomát (1929), ahol 1941-ben telepedett le. Orvostudományi cikkeket is publikált. – Fm. Zokogások (v., 1923); Kormozott lámpással (v., 1927); Szent pokol (v., 1928); Nincs kenyér (v., 1936); A...megnyit →
(* 1904. nov. 24. Kassa, † 1989. aug. 2. Budapest [Mo.]) Költő. Kassán érettségizett (1922), Budapesten szerzett orvosi diplomát (1929), ahol 1941-ben telepedett le. Orvostudományi cikkeket is publikált. – Fm. Zokogások (v., 1923); Kormozott lámpással (v., 1927); Szent pokol (v., 1928); Nincs kenyér (v., 1936); A...megnyit →
Részletek
(* 1904. nov. 24. Kassa, † 1989. aug. 2. Budapest [Mo.]) Költő. Kassán érettségizett (1922), Budapesten szerzett orvosi diplomát (1929), ahol 1941-ben telepedett le. Orvostudományi cikkeket is publikált. – Fm. Zokogások (v., 1923); Kormozott lámpással (v., 1927); Szent pokol (v., 1928); Nincs kenyér (v., 1936); A fényrács mágiája (v., 1980); Hernád parti himnuszok (v., 1985).
Úszor (Kvetoslavov)
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 326, ebből 315 (96,6%) magyar, 2 (0,6%) szlovák; [2011] – 949, ebből 576 (60,7%) szlovák, 310 (32,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 574 (60,5%) szlovák, 314 (33,1%) magyar. V: [2011] – 543 r. k., 48 ev., 27 ref., 5 gör. kat. – A két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során, 1926-ban az ~hoz tartozó Fakópusztára, a Pongrácz család felosztott nagybirtokára cseh-morva és szlovák telepesek költöztek. A második vh. után magyar lakosságának egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre újabb szlovák családok költöztek. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) kápolnája 1883-ban neogótikus stílusban épült. – Ir. Presinszky Lajos: Múltról a jelennek. Fejezetek Úszor történelméből (2006).
Utolsó Óra projektum
Az ~ a 20. század legnagyobb értékmentő hangszeres népzenei gyűjtése, melyben 1997 szept.-e és 2001 karácsonya között 112 zenekart rögzítettek, felvett zenéjük majd 1250 órányi dallamot jelent. 1999 tavaszától Agócs Gergely néprajzkutatónak köszönhetően a gyűjtés 25 felvidéki együttessel folytatódott. A szlovákiai magyar, szlovák, gorál...megnyit →
Az ~ a 20. század legnagyobb értékmentő hangszeres népzenei gyűjtése, melyben 1997 szept.-e és 2001 karácsonya között 112 zenekart rögzítettek, felvett zenéjük majd 1250 órányi dallamot jelent. 1999 tavaszától Agócs Gergely néprajzkutatónak köszönhetően a gyűjtés 25 felvidéki együttessel folytatódott. A szlovákiai magyar, szlovák, gorál...megnyit →
Részletek
Az ~ a 20. század legnagyobb értékmentő hangszeres népzenei gyűjtése, melyben 1997 szept.-e és 2001 karácsonya között 112 zenekart rögzítettek, felvett zenéjük majd 1250 órányi dallamot jelent. 1999 tavaszától Agócs Gergely néprajzkutatónak köszönhetően a gyűjtés 25 felvidéki együttessel folytatódott. A szlovákiai magyar, szlovák, gorál és ruszin csoportok megszervezését és gyűjtését ő végezte, teljessé téve ezzel az igen hiányosan kutatott falvak és területek gyűjtését is. Ezek a felvételek az Új Pátria sorozatban, 16 CD-n jelentek meg 2010-ben. Az Új Pátria lemezsorozatban közreműködő szlovákiai magyar, ill. cigányzenészek, együttesek: 1. Csallóközi népzene – Gúta, Nagymegyer, Nemesócsa: Farkas János „Manus” és Vontszemű Vilmos „Rókusz” zenekarai; 2. Mátyusföldi népzene – Pered, Diószeg: Kovács Lajos „Pavel” és Döme Ernő „Trafikos” zenekara; 3. Zoboralji népzene – Zsére: Bihari József „Tina” zenekara; 4. Vág-Garam közi népzene – Kürt, Farkas „Dankó” Rudolf, „Bocska Rezsi” és Anyalai „Pepes” Sándor zenekarai; 5. Alsó-Garam menti népzene – Garamszőlős: Fekecs János „Bínyai” zenekara; 6. Ipoly menti népzene – Ipolypásztó, Ipolyhídvég: Kozák Tibor „Buna” zenekara; 7. Medvesalji népzene – „Savanyáék” Fülekről: Balogh Zoltán „Savanya” zenekara, közreműködnek Mag Deme Ilona és Mag Tamás István énekesek; 8. Gömöri népzene – Alsókálosa, Sandríkék: Molnár Géza „Sandrík” zenekara; 9. Gömöri népzene – Hanva, Sajógömör, Lőkös, Felsőrás, Farkas Elemér „Imi”, valamint Brindzák Tibor „Grúner” zenekarai, Laczkó János és Cselényi József pásztorok közreműködésével; 10. Felső-Bódva menti népzene – Szepsi és Saca, Bastyúr Vilmos és zenekara; 11. Kassa vidéki népzene – Abaújszina és Magyarbőd, Potta Géza zenekara, valamint Kocák Andrásné Mihók Jolán, Ceranko Istvánné Mihók Margit magyarbődi énekesek; 12. Bodrogközi népzene – Pólyány, Oláh „Nyiki-Nyaka” Árpád zenekara. Oláh Árpád zenekarával a hatvanas évektől részt vett a helyi folklórcsoportok, néptáncegyüttesek munkájában, és a kilencvenes évek elejétől gyakori vendége volt a szlovákiai, majd magyarországi táncházmozgalom különféle rendezvényeinek. Oláh „Nyaka” Árpád és zenekara muzsikáját az MTA Zenetudományi Intézet Kodály Termében, a Magyar Rádió stúdiójában, majd a Fonó Budai Zeneház „Utolsó Óra” programjának keretében is rögzítették.
Úttörő
Részletek
A Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspárt magyar nyelvű hivatalos szakszervezeti közlönye (Prága, 1919–1938). – Szerk. T. M. Dugovič, Krsiak Mátyás, Tayerle Rudolf.
Uzapanyit (Uzovská Panica)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i részén, a Balog-patak bal parti teraszán, Rimaszombattól K–ÉK-re. L: [1921] – 783, ebből 772 (98,6%) magyar, 10 (1,3%) szlovák; [2011] – 709, ebből 332 (46,8%) magyar, 162 (22,8%) roma, 146 (20,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 502 (70,8%) magyar, 120 (16,9%) szlovák, 13 (1,8%) roma. V: [2011] – 505 r. k., 77 ref., 11 ev., 1 gör. kat. – Ref. temploma 1848–52 között klasszicista, r. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1872-ben historizáló, a Szentmiklóssy-kúria a 19. sz. második felében késő klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1964–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Rakottyás.
Uzovská Panica
-> Uzapanyit (Uzovská Panica)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i részén, a Balog-patak bal parti teraszán, Rimaszombattól K–ÉK-re. L: [1921] – 783, ebből 772 (98,6%) magyar, 10 (1,3%) szlovák; [2011] – 709, ebből 332 (46,8%) magyar, 162 (22,8%) roma, 146 (20,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 502...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i részén, a Balog-patak bal parti teraszán, Rimaszombattól K–ÉK-re. L: [1921] – 783, ebből 772 (98,6%) magyar, 10 (1,3%) szlovák; [2011] – 709, ebből 332 (46,8%) magyar, 162 (22,8%) roma, 146 (20,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 502...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i részén, a Balog-patak bal parti teraszán, Rimaszombattól K–ÉK-re. L: [1921] – 783, ebből 772 (98,6%) magyar, 10 (1,3%) szlovák; [2011] – 709, ebből 332 (46,8%) magyar, 162 (22,8%) roma, 146 (20,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 502 (70,8%) magyar, 120 (16,9%) szlovák, 13 (1,8%) roma. V: [2011] – 505 r. k., 77 ref., 11 ev., 1 gör. kat. – Ref. temploma 1848–52 között klasszicista, r. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1872-ben historizáló, a Szentmiklóssy-kúria a 19. sz. második felében késő klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1964–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Rakottyás.
V. Szabó Rózsi
(* 1935. jún. 4. Magyarbél) 1956-tól az Állami Faluszínház magyar tagozata, majd annak felszámolása után, 1959-től a komáromi Magyar Területi Színház, később, alapításától, 1969-től 1989-es nyugdíjazásáig a Kassai Thália Színház színésze. A Szlovák Irodalmi Alap nívódíját s a legjobb női alakítás díját nyerte el...megnyit →
(* 1935. jún. 4. Magyarbél) 1956-tól az Állami Faluszínház magyar tagozata, majd annak felszámolása után, 1959-től a komáromi Magyar Területi Színház, később, alapításától, 1969-től 1989-es nyugdíjazásáig a Kassai Thália Színház színésze. A Szlovák Irodalmi Alap nívódíját s a legjobb női alakítás díját nyerte el...megnyit →
Részletek
Szabó Rózsi (TSZA)
(* 1935. jún. 4. Magyarbél) 1956-tól az Állami Faluszínház magyar tagozata, majd annak felszámolása után, 1959-től a komáromi Magyar Területi Színház, később, alapításától, 1969-től 1989-es nyugdíjazásáig a Kassai Thália Színház színésze. A Szlovák Irodalmi Alap nívódíját s a legjobb női alakítás díját nyerte el 1973-ban. A Csehszlovák Rádió magyar adásának többtucatnyi hangjátékában, ill. néhány szlovák és magyar filmben is szerepelt. – Főbb színházi szerepei: Máli (Kisfaludy Károly: A kérők); Piroska (Mikszáth Kálmán–Gyárfás Miklós–Örkény István–Tibor Andrašovan: Különös házasság); Zsuzsi (Móricz Zsigmond: Kismadár); Amélia (Federico García Lorca: Bernarda Alba háza); Terus (Illyés Gyula: Bolhabál); Lewis (Arthur Miller: A salemi boszorkányok); Smeraldina (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Leni (Jean Paul Sartre: Altona foglyai); Lady Bracknell (Oscar Wilde: Hazudj igazat); Regina (Tamási Áron: Énekes madár); Dajka (Karnauth-Brauszevics: Mese a tűzpiros virágról); Siratóasszony (Tamási Áron: Vitéz lélek); Libera (Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté); Asszony (Kopányi György: Igazolatlan ősz); Anna Petrovna (Vlagyimír Konsztantyinov–Borisz Racer: Tíz nap szerelemért); Szalayné (Bartha Lajos: Szerelem); Rablómama (Jevgenyij Svarc–Romhányi József–Lendvay Kamilló: Hókirálynő); Annamarie (Henrik Ibsen: Babaotthon); Ilma (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Tótné (Örkény István: Tóték); Fjokla Ivanovna (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző); Bódogné (Szakonyi Károly: Adáshiba); Andrejevna (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Prenell asszony (Jean-Baptiste Molière: Tartuffe); Anya (Karel Čapek: Az anya). – Film: Fekete rózsa (Budapest) – Díjak, elismerések: Szlovák Irodalmi Alap, Nívódíj, 1973; legjobb női alakítás díja. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Vadas
-> párkányi termálfürdő
A párkányi Vadas termálfürdőt több mint félmillió látogató keresi fel évente, elsősorban a nyári idényben. 39,7 °C-os termálvize 130 m mélységből tör fel. A nyolc medencével rendelkező termálfürdő a közel 25 ha területével az ország egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. A fürdő egyedülálló különlegessége a tengeröböl...megnyit →
A párkányi Vadas termálfürdőt több mint félmillió látogató keresi fel évente, elsősorban a nyári idényben. 39,7 °C-os termálvize 130 m mélységből tör fel. A nyolc medencével rendelkező termálfürdő a közel 25 ha területével az ország egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. A fürdő egyedülálló különlegessége a tengeröböl...megnyit →
Részletek
A párkányi Vadas termálfürdőt több mint félmillió látogató keresi fel évente, elsősorban a nyári idényben. 39,7 °C-os termálvize 130 m mélységből tör fel. A nyolc medencével rendelkező termálfürdő a közel 25 ha területével az ország egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. A fürdő egyedülálló különlegessége a tengeröböl alakú, óriási hullámmedence – a 3800 m2-en elterülő „Lagúna”. A termálfürdő a napi 12 500 fős befogadóképességével és magas színvonalú szolgáltatásaival ideális lehetőségeket nyújt a víz és a nap szerelmeseinek.
Vadász Ferenc
(* 1916. jún. 22. Komárom, † 2009. júl. 21. Budapest [Mo.]) Író, újságíró. 18 éves korától tagja volt a CSKP-nak. Cikkeket, riportokat írt a Munkásba, majd a Magyar Napba. A bécsi döntés után Mo.-on többször volt internálva és bebörtönözve. 1945 után különböző pártfunkciókat töltött be, 1949-től...megnyit →
(* 1916. jún. 22. Komárom, † 2009. júl. 21. Budapest [Mo.]) Író, újságíró. 18 éves korától tagja volt a CSKP-nak. Cikkeket, riportokat írt a Munkásba, majd a Magyar Napba. A bécsi döntés után Mo.-on többször volt internálva és bebörtönözve. 1945 után különböző pártfunkciókat töltött be, 1949-től...megnyit →
Részletek
(* 1916. jún. 22. Komárom, † 2009. júl. 21. Budapest [Mo.]) Író, újságíró. 18 éves korától tagja volt a CSKP-nak. Cikkeket, riportokat írt a Munkásba, majd a Magyar Napba. A bécsi döntés után Mo.-on többször volt internálva és bebörtönözve. 1945 után különböző pártfunkciókat töltött be, 1949-től a Szabad Nép, majd a Népszabadság állandó munkatársa volt. Életrajzi jellegű regényeiben számos csehszl. vonatkozás van. – Fm. Csillagbörtön (emlékirat, 1949); A harcnak nincs vége (emlékirat, 1952); Harcunk a magyar pokollal (emlékirat, 1961); Ketten a Remete utcából (r. 1962); Föld alól a fénybe (r., 1969); Tenyérnyi égbolt (emlékirat, 1970); A védő (r., 1975).