Vajda Barnabás
(* 1970. aug. 10. Dunaszerdahely) Tanár, irodalomtörténész, történész. Tanulmányait szülővárosában kezdte; a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1993). Ezt követően a Galántai Magángimnázium, majd a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 2005-től a komáromi Selye János Egyetem Történelem Tanszékének oktatója. Irodalomkritikákat, irodalomtörténeti, történeti...megnyit →
(* 1970. aug. 10. Dunaszerdahely) Tanár, irodalomtörténész, történész. Tanulmányait szülővárosában kezdte; a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1993). Ezt követően a Galántai Magángimnázium, majd a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 2005-től a komáromi Selye János Egyetem Történelem Tanszékének oktatója. Irodalomkritikákat, irodalomtörténeti, történeti...megnyit →
Részletek
Vajda Barnabás (ST)
(* 1970. aug. 10. Dunaszerdahely) Tanár, irodalomtörténész, történész. Tanulmányait szülővárosában kezdte; a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1993). Ezt követően a Galántai Magángimnázium, majd a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 2005-től a komáromi Selye János Egyetem Történelem Tanszékének oktatója. Irodalomkritikákat, irodalomtörténeti, történeti tanulmányokat publikál, 2007-ben A XX. sz. magyar beszédei címmel szerkesztett kötetet. – Fm. Sigmund Freud és a XX. sz. eleji magyar irodalom (tan., 2005); Monoszlóy Dezső (mon., 2006).
Vajda Géza
(* 1950. okt. 26. Csicsó) Zenekutató. Iskoláit szülőfalujában kezdte; 1973-ban elvégezte a pozsonyi Konzervatórium akkordeon szakát, 1978-ban pedig a zenetudományi szakot a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án. 1978–1979-ben a Katonai Művészegyüttesben énekelt, 1979–1980-ban a Szlovák Zenei Alap ösztöndíjasa, 1980–1981-ben a televízió zenei dramaturgja, 1982–1987-ben a...megnyit →
(* 1950. okt. 26. Csicsó) Zenekutató. Iskoláit szülőfalujában kezdte; 1973-ban elvégezte a pozsonyi Konzervatórium akkordeon szakát, 1978-ban pedig a zenetudományi szakot a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án. 1978–1979-ben a Katonai Művészegyüttesben énekelt, 1979–1980-ban a Szlovák Zenei Alap ösztöndíjasa, 1980–1981-ben a televízió zenei dramaturgja, 1982–1987-ben a...megnyit →
Részletek
Vajda Géza (csa)
(* 1950. okt. 26. Csicsó) Zenekutató. Iskoláit szülőfalujában kezdte; 1973-ban elvégezte a pozsonyi Konzervatórium akkordeon szakát, 1978-ban pedig a zenetudományi szakot a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án. 1978–1979-ben a Katonai Művészegyüttesben énekelt, 1979–1980-ban a Szlovák Zenei Alap ösztöndíjasa, 1980–1981-ben a televízió zenei dramaturgja, 1982–1987-ben a Szlovákiai Zeneszerzők és Előadóművészek Szövetségének, majd 1987–1996-ban a Szlovák Kulturális Minisztérium munkatársa volt. 1970–1984 között az Ifjú Szivek énekese, ill. segédkarnagya; számos szakmai és társadalmi szervezet tagja, tisztségviselője, muzikológiai konferenciák előadója. Zenei forgatókönyveket is írt a rádiónak; zenei írásai, kritikái szlovák és szlovákiai magyar lapokban jelentek meg. – Fm. Adalékok Pozsony zenei életéhez a korabeli nemzetiségi sajtó tükrében 1918–1938 (diplomamunka, 1978); Hudobná kritika v Bratislave 1920–1980 (tan., Michal Vileccel).
Vajk (Vajka nad Žitavou)
1960-ban Lúčnica nad Žitavou néven Zsitvamártonfalvával egyesített község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó jobb partján, Verebélytől D–DNy-ra. L: [1921] – 759, ebből 668 (88,0%) szlovák, 85 (11,2%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 755 r. k., 2 ref., 2 ev. A Boronkay-kúria...megnyit →
1960-ban Lúčnica nad Žitavou néven Zsitvamártonfalvával egyesített község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó jobb partján, Verebélytől D–DNy-ra. L: [1921] – 759, ebből 668 (88,0%) szlovák, 85 (11,2%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 755 r. k., 2 ref., 2 ev. A Boronkay-kúria...megnyit →
Részletek
1960-ban Lúčnica nad Žitavou néven Zsitvamártonfalvával egyesített község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó jobb partján, Verebélytől D–DNy-ra. L: [1921] – 759, ebből 668 (88,0%) szlovák, 85 (11,2%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 755 r. k., 2 ref., 2 ev. A Boronkay-kúria a 18. sz. közepén, r. k. (Nepomuki Szt. János-) temploma 1763-ban épült késő barokk stílusban.
Vajka nad Žitavou
-> Vajk (Vajka nad Žitavou)
1960-ban Lúčnica nad Žitavou néven Zsitvamártonfalvával egyesített község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó jobb partján, Verebélytől D–DNy-ra. L: [1921] – 759, ebből 668 (88,0%) szlovák, 85 (11,2%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 755 r. k., 2 ref., 2 ev. A Boronkay-kúria...megnyit →
1960-ban Lúčnica nad Žitavou néven Zsitvamártonfalvával egyesített község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó jobb partján, Verebélytől D–DNy-ra. L: [1921] – 759, ebből 668 (88,0%) szlovák, 85 (11,2%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 755 r. k., 2 ref., 2 ev. A Boronkay-kúria...megnyit →
Részletek
1960-ban Lúčnica nad Žitavou néven Zsitvamártonfalvával egyesített község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó jobb partján, Verebélytől D–DNy-ra. L: [1921] – 759, ebből 668 (88,0%) szlovák, 85 (11,2%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 755 r. k., 2 ref., 2 ev. A Boronkay-kúria a 18. sz. közepén, r. k. (Nepomuki Szt. János-) temploma 1763-ban épült késő barokk stílusban.
Vajka (Vojka nad Dunajom)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 747, ebből 658 (88,1%) magyar, 53 (7,1%) szlovák; [2011] – 460, ebből 327 (71,1%) magyar, 122 (26,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 747, ebből 658 (88,1%) magyar, 53 (7,1%) szlovák; [2011] – 460, ebből 327 (71,1%) magyar, 122 (26,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 747, ebből 658 (88,1%) magyar, 53 (7,1%) szlovák; [2011] – 460, ebből 327 (71,1%) magyar, 122 (26,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 346 (75,2%) magyar, 100 (21,7%) szlovák. V: [2011] – 387 r. k., 8 ev., 5 ref., 2 gör. kat. – A trianoni békeszerződést követően Mo.-nál maradt Duna jobb parti határrésze Cikolasziget néven önálló községgé alakult (1921). R. k. (Szt. Mihály arkangyal) temploma 1772–93 között épült; a 19. sz. első felében emelt klasszicista kastélyát, amelyben egy időben a ~i érseki szék praedialistáinak levéltárát őrizték, az 1970-es években lebontották. – 1940–88 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Keszölcés. – Ir. Kocsis Aranka: A vajkai szék nemesei (1997); Presinszky Lajos–Varga József–Kertész Olga: Mit hagytak ránk a századok? Fejezetek Vajka történelméből (2005).
Vajkai Miklós; Nagy
(* 1950. dec. 4. Pozsony) Író. Vajkán nőtt fel, 1968-ban kitanulta a pékmesterséget, majd egy ideig a szakmájában, később különféle munkahelyeken dolgozott. A rendszerváltás idején a Nap munkatársa volt. Írásaival az 1970-es évek elejétől van jelen a szlovákiai magyar irodalomban. – Fm. A másnapos...megnyit →
(* 1950. dec. 4. Pozsony) Író. Vajkán nőtt fel, 1968-ban kitanulta a pékmesterséget, majd egy ideig a szakmájában, később különféle munkahelyeken dolgozott. A rendszerváltás idején a Nap munkatársa volt. Írásaival az 1970-es évek elejétől van jelen a szlovákiai magyar irodalomban. – Fm. A másnapos...megnyit →
Részletek
(* 1950. dec. 4. Pozsony) Író. Vajkán nőtt fel, 1968-ban kitanulta a pékmesterséget, majd egy ideig a szakmájában, később különféle munkahelyeken dolgozott. A rendszerváltás idején a Nap munkatársa volt. Írásaival az 1970-es évek elejétől van jelen a szlovákiai magyar irodalomban. – Fm. A másnapos város (elb., 1982); Veszteglők (elb., 1982); A szélember kenyere (mesék, 1988); Lusta por (elb., 1989); Hatalom és homály (r., 2000); Saison morte (r., 2001); Egy köteg pénz (elb., 2002); Akit megölt a siker (r., 2003); Dögölj meg időben (r., 2003); A zöld kígyógyermek (mesék, 2004).
Vajkóc 1. (Kapušianske Vojkovce)
Részletek
1964-ben Mátyócvajkóc néven Mátyóccal egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal parti síkságán, Nagykapostól ÉK-re. L: [1921] – 249, ebből 215 (86,3%) magyar, 13 (5,2%) szlovák; [1961] 243, ebből 228 (93,8%) magyar nemzetiségű. V: [1961] – 105 r. k., 90 ref., 44 gör. kat. Ref. temploma 1879–82 között, r. k. temploma az 1980-as években épült.
Vajkóc 2.
-> Tarcavajkóc; Vajkóc (Vajkovce)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medencében, a Tarca folyó bal partján, Kassától ÉK-re. L: [1921] – 407, ebből 267 (65,6%) szlovák, 128 (31,4%) magyar; [2011] – 630, ebből 548 (87,0%) szlovák, 3 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 511 (81,1%) szlovák, 2 (0,3%) magyar....megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medencében, a Tarca folyó bal partján, Kassától ÉK-re. L: [1921] – 407, ebből 267 (65,6%) szlovák, 128 (31,4%) magyar; [2011] – 630, ebből 548 (87,0%) szlovák, 3 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 511 (81,1%) szlovák, 2 (0,3%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medencében, a Tarca folyó bal partján, Kassától ÉK-re. L: [1921] – 407, ebből 267 (65,6%) szlovák, 128 (31,4%) magyar; [2011] – 630, ebből 548 (87,0%) szlovák, 3 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 511 (81,1%) szlovák, 2 (0,3%) magyar. V: [2011] – 225 r. k., 183 ref., 50 gör. kat., 43 ref. – A 20. sz. elején még magyar ref. lakossága a sz. közepére beolvadt a többségi szlovákságba. Ref. temploma a 18. sz. végén klasszicista, tornya 1901-ben neoklasszicista stílusban épült.
Vajkovce
-> Tarcavajkóc; Vajkóc (Vajkovce)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medencében, a Tarca folyó bal partján, Kassától ÉK-re. L: [1921] – 407, ebből 267 (65,6%) szlovák, 128 (31,4%) magyar; [2011] – 630, ebből 548 (87,0%) szlovák, 3 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 511 (81,1%) szlovák, 2 (0,3%) magyar....megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medencében, a Tarca folyó bal partján, Kassától ÉK-re. L: [1921] – 407, ebből 267 (65,6%) szlovák, 128 (31,4%) magyar; [2011] – 630, ebből 548 (87,0%) szlovák, 3 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 511 (81,1%) szlovák, 2 (0,3%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medencében, a Tarca folyó bal partján, Kassától ÉK-re. L: [1921] – 407, ebből 267 (65,6%) szlovák, 128 (31,4%) magyar; [2011] – 630, ebből 548 (87,0%) szlovák, 3 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 511 (81,1%) szlovák, 2 (0,3%) magyar. V: [2011] – 225 r. k., 183 ref., 50 gör. kat., 43 ref. – A 20. sz. elején még magyar ref. lakossága a sz. közepére beolvadt a többségi szlovákságba. Ref. temploma a 18. sz. végén klasszicista, tornya 1901-ben neoklasszicista stílusban épült.
Vájlok Sándor
(* 1913. nov. 7. Deáki, † 1991. dec. 31. Budapest [Mo.]) Kritikus, művelődéstörténész. Komáromban érettségizett (1931), szlavisztikai tanulmányait Pozsonyban végezte, Prágában a Politikai és Szabad Tudományok Főiskoláján szerzett oklevelet. Diákkorától kritikákat, tanulmányokat publikált; a két vh. közötti szlovákiai magyar irodalom egyik jelentős kritikusa volt....megnyit →
(* 1913. nov. 7. Deáki, † 1991. dec. 31. Budapest [Mo.]) Kritikus, művelődéstörténész. Komáromban érettségizett (1931), szlavisztikai tanulmányait Pozsonyban végezte, Prágában a Politikai és Szabad Tudományok Főiskoláján szerzett oklevelet. Diákkorától kritikákat, tanulmányokat publikált; a két vh. közötti szlovákiai magyar irodalom egyik jelentős kritikusa volt....megnyit →
Részletek
Vájlok Sándor (FI)
(* 1913. nov. 7. Deáki, † 1991. dec. 31. Budapest [Mo.]) Kritikus, művelődéstörténész. Komáromban érettségizett (1931), szlavisztikai tanulmányait Pozsonyban végezte, Prágában a Politikai és Szabad Tudományok Főiskoláján szerzett oklevelet. Diákkorától kritikákat, tanulmányokat publikált; a két vh. közötti szlovákiai magyar irodalom egyik jelentős kritikusa volt. 1939–1940-ben a kassai szlovák gimnáziumban tanított magyar és szlovák nyelvet, 1940–1948-ban a budapesti miniszterelnöki hivatalban, majd a külügyminisztériumban dolgozott. 1946-ban a csehszlovákiai magyarság ügyeinek szakértőjeként részt vett a párizsi magyar békedelegáció munkájában. 1948 után állásából elbocsátották; 1949-től az Országos Érc- és Ásványbányák tisztviselője lett, s közben bányamérnöki diplomát is szerzett. – Fm. Petőfi a tótoknál. Egy század a magyar–tót viszonyból (tan., 1940); A csehszlovák emigráció 1938–1941 (tan., é. n. [1943]).