Vadász; Vadászlap
Részletek
Vadászati, vadvédelmi, ebtenyésztési és lövészeti szaklap (Pozsony, 1927–1938). Kéthetente jelent meg, 1932-től Vadászlap címen. – Szerk. Rajcsányi Gyula, Cseh Cyprián, Jurán Vidor.
Vadkerty Katalin
(* 1928. ápr. 21. Érsekújvár, † 2026. ápr. 10. Érsekújvár) Történész. Kisvárdán érettségizett (1946), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történészi oklevelet (1955); 1963 óta a történettudomány kandidátusa. 1953–1958-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskola oktatója, rövid ideig a Dolgozó Nő kulturális rovatának szerkesztője. 1960–1987 között...megnyit →
(* 1928. ápr. 21. Érsekújvár, † 2026. ápr. 10. Érsekújvár) Történész. Kisvárdán érettségizett (1946), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történészi oklevelet (1955); 1963 óta a történettudomány kandidátusa. 1953–1958-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskola oktatója, rövid ideig a Dolgozó Nő kulturális rovatának szerkesztője. 1960–1987 között...megnyit →
Részletek
Vadkerty Katalin (ST)
(* 1928. ápr. 21. Érsekújvár, † 2026. ápr. 10. Érsekújvár) Történész. Kisvárdán érettségizett (1946), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történészi oklevelet (1955); 1963 óta a történettudomány kandidátusa. 1953–1958-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskola oktatója, rövid ideig a Dolgozó Nő kulturális rovatának szerkesztője. 1960–1987 között az SZTA Történettudományi Intézetének munkatársa. Kutatási területe: a 19. századi és az 1867 utáni Mo. gazdaságtörténete; 1990-től a szlovákiai magyarság 1945–1948 közötti üldöztetésének története. Főbb díjai, kitüntetései: Fábry Zoltán-díj (1996), Dominik Tatarka-díj (2003), Bethlen Gábor-díj (2003); Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2008). – Fm. Dejiny cukrovarníckeho priemyslu a pestovania cukrovej repy na Slovensku 1800–1918 (tan., 1965); A reszlovakizáció (tan., 1993); A deportálások (tan., 1996); A belső telepítések és a lakosságcsere (tan., 1999); A kitelepítéstől a reszlovakizációig. Trilógia a csehszlovákiai magyarság 1945–1948 közötti történetéről (az előző három kötet együttes kiadása, 2001; ugyanez szlovákul is: Maďarská otázka v Československu 1945–1948, 2002).
Vág és Garam köze
Néprajzi tájegység. Délről a Duna, nyugat felől a Csallóköz és a Mátyusföld határolja, keleti határát a Garam völgye alkotja, északról pedig a magyar–szlovák nyelvhatár keskenyebb-szélesebb sávja zárja. Déli része természetföldrajzilag a Duna menti árterekre jellemző vizenyős terület volt még a 20. sz. elején is....megnyit →
Néprajzi tájegység. Délről a Duna, nyugat felől a Csallóköz és a Mátyusföld határolja, keleti határát a Garam völgye alkotja, északról pedig a magyar–szlovák nyelvhatár keskenyebb-szélesebb sávja zárja. Déli része természetföldrajzilag a Duna menti árterekre jellemző vizenyős terület volt még a 20. sz. elején is....megnyit →
Részletek
Néprajzi tájegység. Délről a Duna, nyugat felől a Csallóköz és a Mátyusföld határolja, keleti határát a Garam völgye alkotja, északról pedig a magyar–szlovák nyelvhatár keskenyebb-szélesebb sávja zárja. Déli része természetföldrajzilag a Duna menti árterekre jellemző vizenyős terület volt még a 20. sz. elején is. Egy hírlapi tudósításból tudjuk, hogy 1938 tavaszán „valóságos tavak keletkeztek” a Garam menti települések szántóföldjein. Az ártéri, vízjárta terület jellegzetes példája Martos. Itt a házakat rendszerint dombokra építették, ami alapvetően meghatározta a falu településszerkezetét. Az árvízmentesítés előtt évente 3–6 esetben is elöntötte a falut a víz. Ilyenkor csónakkal közlekedtek, csónakkal mentek a szomszédba, csónakkal vitték ki a halottat a temetőbe. A Páris patak mentén (elsősorban Köbölkút és Kisújfalu környékén) hatalmas nádasok alakultak ki, s a nád kitermelése és értékesítése (a 20. sz. elején még a halászat is) fontos keresetkiegészítést jelentett az ottlakók számára. A lápos, mocsaras tavat, amelynek úszó szigeteiről először Bél Mátyás tudósít, az elmúlt évszázadok során több alkalommal is lecsapolták, hogy szántóföldet nyerjenek. Mára feltöltődött, és 1990 óta természetvédelmi terület. A térség középső részén, nagyjából az Érsekújvár–Komáromszentpéter–Udvard háromszögben hatalmas löszdombok tarkítják a táj képét, alkalmassá téve azt homokibor készítésére. Ez a terület a zöldségtermesztésnek is kedvez. A 20. sz. közepéig híresek voltak a naszvadi takácsok, akik szőtteseikkel ellátták a szélesebb környéket. – Ir. Agócs Gergely – Gombai Tamás: Kürti bandák. A Vág–Garam köze népzenéje (2004); Liszka József: Populáris kultúra (2010).
Vág (Váh)
Szl. leghosszabb folyója, hossza 403 km, a Duna bal oldali mellékfolyója. Vízgyűjtő területe kb. 20 ezer km², hajózható szakasza mintegy 40 km, átlagos vízhozama 196 m³/s. A Fehér-Vág és a Fekete-Vág egyesülésével jön létre Királylehotánál (Kráľovská Lehota) a Liptói-medencében. A múltban gyakori árvizeinek megfékezésére több víztározót és...megnyit →
Szl. leghosszabb folyója, hossza 403 km, a Duna bal oldali mellékfolyója. Vízgyűjtő területe kb. 20 ezer km², hajózható szakasza mintegy 40 km, átlagos vízhozama 196 m³/s. A Fehér-Vág és a Fekete-Vág egyesülésével jön létre Királylehotánál (Kráľovská Lehota) a Liptói-medencében. A múltban gyakori árvizeinek megfékezésére több víztározót és...megnyit →
Részletek
Szl. leghosszabb folyója, hossza 403 km, a Duna bal oldali mellékfolyója. Vízgyűjtő területe kb. 20 ezer km², hajózható szakasza mintegy 40 km, átlagos vízhozama 196 m³/s. A Fehér-Vág és a Fekete-Vág egyesülésével jön létre Királylehotánál (Kráľovská Lehota) a Liptói-medencében. A múltban gyakori árvizeinek megfékezésére több víztározót és vízierőművet építettek rajta, melyek éves szinten megközelítőleg a 2 millió MWh energiát termelnek. A folyó Zsolnát elhagyva délnek fordul, és több jelentős szlovákiai város (Liptószentmiklós, Rózsahegy, Zsolna, Trencsén, Pöstyén, Galgóc, Vágsellye) mellett elhaladva Gútánál éri el a Kis-Dunát, innen a komáromi torkolatáig Vág-Duna a neve. A folyón Trencsénnél és Pöstyénnél kirándulóhajókkal találkozhatunk.
Vága (Váhovce)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, a vágkirályfai-víztározó mellett, Galántától ÉK-re. L: [1921] – 2071, ebből 2029 (98,0%) magyar, 13 (0,6%) szlovák; [2011] – 2083, ebből 1344 (64,5%) magyar, 685 (32,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1432...megnyit →
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, a vágkirályfai-víztározó mellett, Galántától ÉK-re. L: [1921] – 2071, ebből 2029 (98,0%) magyar, 13 (0,6%) szlovák; [2011] – 2083, ebből 1344 (64,5%) magyar, 685 (32,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1432...megnyit →
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, a vágkirályfai-víztározó mellett, Galántától ÉK-re. L: [1921] – 2071, ebből 2029 (98,0%) magyar, 13 (0,6%) szlovák; [2011] – 2083, ebből 1344 (64,5%) magyar, 685 (32,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1432 (68,7%) magyar, 606 (29,1%) szlovák. V: [2011] – 1878 r. k., 9 ev., 4 ref., 1 gör. kat. – Régebbi alapokon álló r. k. (Szt. Miklós-) temploma 1788-ban épült késő barokk stílusban. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Pukkai László (összeáll.): Vága község története (1994).
Vágfarkasd; Farkasd (Vlčany)
Részletek
A vágfarkasdi komp (GJ)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, Vágsellyétől D–DK-re. L: [1921] – 5356, ebből 5066 (94,4%) magyar, 156 (2,9%) szlovák, 116 (2,2%) zsidó; [2011] – 3328, ebből 2284 (68,6%) magyar, 951 (28,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2323 (69,8%) magyar, 877 (26,4%) szlovák. V: [2011] – 1387 r. k., 1024 ref., 111 ev., 5 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának közel egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Klasszicista stílusú r. k. (Szt. József-) temploma 1803-ban épült, 1785-ben emelt ref. templomát 1937-ben építették át. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Novák Veronika (összeállította): Farkasd (2002); Danter Izabella (összeállította): Hagyományos gazdálkodás a Kisalföld északi részén. Farkasd, Negyed (2005).
Vágfüzes (Vrbová nad Váhom)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Vág-Duna bal partján, Komáromtól É-ra. L: [2011] – 559, ebből 451 (80,7%) magyar, 83 (14,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 487 (87,1%) magyar, 49 (8,8%) szlovák. V: [2011] – 387 r. k., 36 ref., 9 ev., 1 gör. kat. – R. k. (Szt. Gellért-) temploma 1993–96 között épült. A határában található Levelesi-tó vízi és mocsári növénytársulása védett terület. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – ~t Keszegfalva, Martos és Naszvad Vág és Nyitra folyó közötti tanyavilágából (Agyagospuszta, Csörgőpuszta, Kingyespuszta) 1968-ban szervezték önálló községgé.
Vághosszúfalu; Hosszúfalu (Dlhá nad Váhom)
Részletek
Vághosszúfalu (TP)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Vágsellyétől É-ra. L: [1921] – 937, ebből 883 (94,2%) magyar, 37 (3,9%) szlovák; [2011] – 865, ebből 513 (59,3%) magyar, 335 (38,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 541 (62,5%) magyar, 311 (36,0%) szlovák. V: [2011] – 703 r. k., 13 ref., 3 ev., 1 gör. kat. – R. k. (Szentháromság-) temploma 1800-ban empire stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Izsóf József (összeállította): Vághosszúfalu. Dlhá nad Váhom 1113–1993 (1993).
Vághosszúfalu (Videó)
Product of TIRINDA Family (Peter, Andrea & Adrian), 2015. márc. 7.
Vágkirályfa; Királyfa (Kráľová nad Váhom)
Részletek
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, Vágsellyétől ÉNy-ra. L: [1921] – 1669, ebből 1635 (98,0%) magyar, 31 (1,8%) szlovák; [2011] – 1691, ebből 1149 (67,9%) magyar, 485 (28,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1191 (70,4%) magyar, 442 (26,1%) szlovák. V: [2011] – 1332 r. k., 19 ev., 11 ref. – Barokk stílusú r. k. (Szt. Erzsébet-) temploma 1732-ben épült, 1927-ben oldalhajókkal bővítették ki; a helyi születésű Janics Kálmán mellszobrát 2006-ban avatták fel. Az 1970–80-as években a Vág folyón, a falutól É-ra megépült vágkirályfai-víztározó kedvelt üdülőhely. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
vágkirályfai-víztározó
Részletek
A Vág folyó egyik legnagyobb víztározója (12 km hosszú és 2 km széles), amely a Vágsellye melletti Vágkirályfa község szomszédságában épült fel. A víztározó a nyári hónapok során közkedvelt célpont a vízi sportok kedvelői körében.