Vakáció
Részletek
Havi szépirodalmi diáklap (Pozsony, 1919). Mindössze 10 száma jelent meg, a Turulhoz hasonlóan betiltották. – Szerk. Fuchs György.
Valice
-> Vály (Valice)
1971-ben Alsóvály, Felsővály, Gömörmihályfalva és a Felsővályhoztartozó Kisgergelyfalva egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i peremén, a Vály-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [2011] – 333, ebből 225 (67,6%) magyar, 68 (20,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 257 (77,2%) magyar, 64 (19,2%) szlovák....megnyit →
1971-ben Alsóvály, Felsővály, Gömörmihályfalva és a Felsővályhoztartozó Kisgergelyfalva egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i peremén, a Vály-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [2011] – 333, ebből 225 (67,6%) magyar, 68 (20,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 257 (77,2%) magyar, 64 (19,2%) szlovák....megnyit →
Részletek
1971-ben Alsóvály, Felsővály, Gömörmihályfalva és a Felsővályhoztartozó Kisgergelyfalva egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i peremén, a Vály-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [2011] – 333, ebből 225 (67,6%) magyar, 68 (20,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 257 (77,2%) magyar, 64 (19,2%) szlovák. V: [2011] – 160 r. k., 101 ref., 27 ev. – Felsővály és Gömörmihályfalva 1990-ben újból önállósult, majd az 1990 után ~ része maradt Kisgergelyfalvát 1995-ben ismét Felsővályhoz csatolták.
Vály (Valice)
1971-ben Alsóvály, Felsővály, Gömörmihályfalva és a Felsővályhoztartozó Kisgergelyfalva egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i peremén, a Vály-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [2011] – 333, ebből 225 (67,6%) magyar, 68 (20,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 257 (77,2%) magyar, 64 (19,2%) szlovák....megnyit →
1971-ben Alsóvály, Felsővály, Gömörmihályfalva és a Felsővályhoztartozó Kisgergelyfalva egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i peremén, a Vály-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [2011] – 333, ebből 225 (67,6%) magyar, 68 (20,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 257 (77,2%) magyar, 64 (19,2%) szlovák....megnyit →
Részletek
1971-ben Alsóvály, Felsővály, Gömörmihályfalva és a Felsővályhoztartozó Kisgergelyfalva egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i peremén, a Vály-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [2011] – 333, ebből 225 (67,6%) magyar, 68 (20,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 257 (77,2%) magyar, 64 (19,2%) szlovák. V: [2011] – 160 r. k., 101 ref., 27 ev. – Felsővály és Gömörmihályfalva 1990-ben újból önállósult, majd az 1990 után ~ része maradt Kisgergelyfalvát 1995-ben ismét Felsővályhoz csatolták.
Vály-völgy
Néprajzi tájegység. A Kálosa- vagy Vály-patak északról zárt, mintegy 15 km hosszú völgye, amely hat település (Felsővály, Kisgergelyfalva, Alsóvály, Gömörmihályfalva, Felsőkálosa, Alsókálosa) számára jelent földrajzi keretet. Közjogilag egykori kisnemesi falvakat (Felsővály, Gömörmihályfalva) éppúgy találunk itt, mint jobbágyleszármazottak településeit (Gergelyfalva, Alsóvály, Felső- és Alsókálosa). Lakosai...megnyit →
Néprajzi tájegység. A Kálosa- vagy Vály-patak északról zárt, mintegy 15 km hosszú völgye, amely hat település (Felsővály, Kisgergelyfalva, Alsóvály, Gömörmihályfalva, Felsőkálosa, Alsókálosa) számára jelent földrajzi keretet. Közjogilag egykori kisnemesi falvakat (Felsővály, Gömörmihályfalva) éppúgy találunk itt, mint jobbágyleszármazottak településeit (Gergelyfalva, Alsóvály, Felső- és Alsókálosa). Lakosai...megnyit →
Részletek
Vály-völgy − Felsővály látképe (SzL)
Néprajzi tájegység. A Kálosa- vagy Vály-patak északról zárt, mintegy 15 km hosszú völgye, amely hat település (Felsővály, Kisgergelyfalva, Alsóvály, Gömörmihályfalva, Felsőkálosa, Alsókálosa) számára jelent földrajzi keretet. Közjogilag egykori kisnemesi falvakat (Felsővály, Gömörmihályfalva) éppúgy találunk itt, mint jobbágyleszármazottak településeit (Gergelyfalva, Alsóvály, Felső- és Alsókálosa). Lakosai zömében reformátusok. Településnéprajzilag a térségben a szórt települési forma egy sajátos változata, a „szeres” település is kimutatható. Az egymástól elhatárolódó, dombhátakra települt kisebb házcsoportokból összetevődő közigazgatási egységet nevezik „szer”-nek. A felsővályi történeti helynévanyagban számos „szer”-, ill. „szeg” utótagú név fordul elő: Bikszög, Nagyszer stb. Hagyományos építkezésében kimutatható a faépítkezés. Felsővályban a faházat „ravásház”-nak mondják, a falazat zsilipelt technikája miatt. Lényege, hogy a vízszintes pallókat beleróják a faváz függőleges oszlopaiba. A faluban a legrégebbi faház a 19. sz.-ban épült, az utolsók pedig a múlt század 20-as, 30-as éveiben. Gazdálkodására a földműveléssel kiegészített nagyállattartás a jellemző. A völgy lakosainak életében fontos szerepet töltött be a gyümölcs-, elsősorban a szilvatermesztés (a 19. sz. végén csak a felsővályi határban 22 ezer szilvafát számoltak össze). A megtermelt gyümölccsel kereskedtek, valamint lekvárt és pálinkát főztek belőle. A 19. sz. végi filoxéra-pusztítást megelőzően jelentős szőlőtermesztést is folytattak. Ennek 20. sz.-i revitalizálási kísérlete csak mérsékelt sikert hozott. Mivel a völgy csak dél felé volt nyitott és járható, ezért lakosainak gazdasági és kulturális kapcsolatai is alapvetően erre irányultak. – Ir. B. Kovács István (szerk.) Vály-völgy (1991).
Vályog
A sárfalhoz készített földkeverékhez hasonló masszából, téglalap formájú fakerettel (vályogvetővel) készített, napon szárított agyagtégla. Tömegesebb alkalmazása a magyar népi építkezési hagyományban a 19. század elejétől adatolható. Vályogvetéssel elsősorban a vándoréletmódra berendezkedett vályogvető cigányok foglalkoztak, akik egy-egy település határában a helyi keresletnek megfelelő mennyiségű vályogot...megnyit →
A sárfalhoz készített földkeverékhez hasonló masszából, téglalap formájú fakerettel (vályogvetővel) készített, napon szárított agyagtégla. Tömegesebb alkalmazása a magyar népi építkezési hagyományban a 19. század elejétől adatolható. Vályogvetéssel elsősorban a vándoréletmódra berendezkedett vályogvető cigányok foglalkoztak, akik egy-egy település határában a helyi keresletnek megfelelő mennyiségű vályogot...megnyit →
Részletek
A sárfalhoz készített földkeverékhez hasonló masszából, téglalap formájú fakerettel (vályogvetővel) készített, napon szárított agyagtégla. Tömegesebb alkalmazása a magyar népi építkezési hagyományban a 19. század elejétől adatolható. Vályogvetéssel elsősorban a vándoréletmódra berendezkedett vályogvető cigányok foglalkoztak, akik egy-egy település határában a helyi keresletnek megfelelő mennyiségű vályogot gyártottak. Nyomukban hatalmas vályoggödrök maradtak, amelyek vízzel megtelve a mai napig meghatározzák néhány bodrogközi vagy mátyusföldi település képét (Kisgéres, Pered, Zsigárd, Vágfarkasd).
Vámbéry Polgári Társulás
Kulturális és közművelődési tevékenységet folytató nonprofit szervezet. Dunaszerdahelyen alakult 2000-ben. Feladatának tekinti Vámbéry Ármin szellemi örökségének ápolását, bemutatását, évente nemzetközi szakmai konferenciát szervez Vámbéry munkásságáról. Tevékenységével a kisebbségi kultúrát és a polgári társadalmat kívánja fejleszteni, D-Szl. lakossága polgári tudatának emelésére szolgáló projektumokat valósít meg,...megnyit →
Kulturális és közművelődési tevékenységet folytató nonprofit szervezet. Dunaszerdahelyen alakult 2000-ben. Feladatának tekinti Vámbéry Ármin szellemi örökségének ápolását, bemutatását, évente nemzetközi szakmai konferenciát szervez Vámbéry munkásságáról. Tevékenységével a kisebbségi kultúrát és a polgári társadalmat kívánja fejleszteni, D-Szl. lakossága polgári tudatának emelésére szolgáló projektumokat valósít meg,...megnyit →
Részletek
Kulturális és közművelődési tevékenységet folytató nonprofit szervezet. Dunaszerdahelyen alakult 2000-ben. Feladatának tekinti Vámbéry Ármin szellemi örökségének ápolását, bemutatását, évente nemzetközi szakmai konferenciát szervez Vámbéry munkásságáról. Tevékenységével a kisebbségi kultúrát és a polgári társadalmat kívánja fejleszteni, D-Szl. lakossága polgári tudatának emelésére szolgáló projektumokat valósít meg, versenyeket szervez az alap- és középiskolák tanulói számára. Hetente irodalmi esteket rendez a dunaszerdahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéházban.
Vámbéry Tudományos Kollégium
Részletek
Szakmai társaság Dunaszerdahelyen. Alapítója a Vámbéry Polgári Társulás. Célja a Vámbéry- és kelet-kutatással, ill. a rokon társadalomtudományokkal foglalkozó szakemberek összefogása, szakmai konferenciák szervezése, kutatások ösztönzése, a Vámbéry-bibliográfia adatbázis folyamatos bővítése, a Lilium Aurum Könyvkiadóval közösen a Vámbéry Könyvek kiadása. Elnöke: Vásáry István.
Vámosbalog; Nagybalog (Veľký Blh)
1943-ban Alsóbalog és Felsőbalog egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [2011] – 1210, ebből 676 (55,9%) magyar, 350 (28,9%) szlovák, 116 (9,6%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 847 (70,0%) magyar, 289 (23,9%) szlovák, 6 (0,5%) roma....megnyit →
1943-ban Alsóbalog és Felsőbalog egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [2011] – 1210, ebből 676 (55,9%) magyar, 350 (28,9%) szlovák, 116 (9,6%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 847 (70,0%) magyar, 289 (23,9%) szlovák, 6 (0,5%) roma....megnyit →
Részletek
1943-ban Alsóbalog és Felsőbalog egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [2011] – 1210, ebből 676 (55,9%) magyar, 350 (28,9%) szlovák, 116 (9,6%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 847 (70,0%) magyar, 289 (23,9%) szlovák, 6 (0,5%) roma. V: [2011] – 492 r. k., 265 ref., 53 ev., 2 gör. kat. – A határában található Veres-erdő több száz éves tölgyfáival 1974 óta 11 ha-on természetvédelmi terület. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Vámosladány (Mýtne Ludany)
Részletek
Vámosladány – r. k. (Mindenszentek-) templom (GJ)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i lábánál, a Szikince patak jobb partján, Lévától DK-re. L: [1921] – 1295, ebből 1222 (94,4%) magyar, 56 (4,3%) szlovák; [2011] – 973, ebből 590 (60,6%) szlovák, 360 (37,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 532 (54,7%) szlovák, 420 (43,2%) magyar. V: [2011] – 540 r. k., 208 ref., 75 ev., 3 gör. kat. – A második vh. után nagyrészt ref. vallású magyar lakosságának egy részét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Mindenszentek-) temploma 1494-ben késő gótikus stílusban épült, 1570-ben reneszánsz, 1770-ben barokk stílusban alakították át. Barokk-klasszicista stílusú ref. templomát 1785-ben emelték. A közeli Siklós-hegy a gyurgyalag védett fészkelőhelye.
Vámosladány – vízimalom (GJ)
Vančoné Kremmer Ildikó
(* 1961. szept. 8. Párkány) Nyelvész, egyetemi oktató. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte (1980). A budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom, valamint könyvtár szakot végzett (1986), harmadik szakként eszperantó nyelvet is tanult. 1990–1994-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen levelezői szakán angol nyelvet...megnyit →
(* 1961. szept. 8. Párkány) Nyelvész, egyetemi oktató. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte (1980). A budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom, valamint könyvtár szakot végzett (1986), harmadik szakként eszperantó nyelvet is tanult. 1990–1994-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen levelezői szakán angol nyelvet...megnyit →
Részletek
Vančoné Kremmer Ildikó (csa)
(* 1961. szept. 8. Párkány) Nyelvész, egyetemi oktató. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte (1980). A budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom, valamint könyvtár szakot végzett (1986), harmadik szakként eszperantó nyelvet is tanult. 1990–1994-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen levelezői szakán angol nyelvet és irodalmat tanult és szerzett angol szakos tanári oklevelet. 1986–1994-ben Somorján általános iskolai tanár, 1994–2003-ban a párkányi gimnázium tanára. 1995–2002-ben az ELTE posztgraduális doktorandusza (PhD.). 1997-ben elvégezte a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete Logopédiai Szakosztályának beszédpercepciós diagnosztika és terápia továbbképzését. 2003-tól a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem adjunktusa, előadásait a magyar nyelv és irodalom oktatásának módszertanából, pszicholingvisztikából, szociolingvisztikából és lexikológiából tartja. 2004–2006-ban az Egyetemi Tanács tagja, 2006-tól a Közép-európai Tanulmányok Karának tudományos ügyekkel megbízott dékánhelyettese. Kutatási területe a kisebbségi oktatásügy, a tannyelvpolitika, a kétnyelvűség pszicholingvisztikai és szociolingvisztikai problémái. Tanulmányai elsősorban a Fórum Társadalomtudományi Szemlében, magyarországi szakfolyóiratokban, tanulmánykötetekben jelennek meg. Számos nemzetközi konferencia szervezője, előadója. 2001-től a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda munkatársa, 2008-tól az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának tagja, 2013-tól a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács titkára.