Berkó Sándor
(* 1918. febr. 13. Losonc, † 1943. [Ukrajna]) Költő, műfordító, publicista. Diákkorától kezdve publikálta verseit a losonci helyi lapokban, de országos lapok is rendszeresen közölték írásait (Korunk, Prágai Magyar Hírlap, Magyar Újság); 1938-ban a kommunista osztravai Magyar Nap szerkesztője lett. Az első bécsi döntés...megnyit →
(* 1918. febr. 13. Losonc, † 1943. [Ukrajna]) Költő, műfordító, publicista. Diákkorától kezdve publikálta verseit a losonci helyi lapokban, de országos lapok is rendszeresen közölték írásait (Korunk, Prágai Magyar Hírlap, Magyar Újság); 1938-ban a kommunista osztravai Magyar Nap szerkesztője lett. Az első bécsi döntés...megnyit →
Részletek
Berkó Sándor (FI)
(* 1918. febr. 13. Losonc, † 1943. [Ukrajna]) Költő, műfordító, publicista. Diákkorától kezdve publikálta verseit a losonci helyi lapokban, de országos lapok is rendszeresen közölték írásait (Korunk, Prágai Magyar Hírlap, Magyar Újság); 1938-ban a kommunista osztravai Magyar Nap szerkesztője lett. Az első bécsi döntés után Budapesten a Népszava külső munkatársa. Munkaszolgálatosként került a keleti frontra, ahonnan már nem tért vissza. Cseh költők műveit fordította magyar nyelvre. – Fm. Az ördög köpenyében (v., 1940); Nem vagy magadban (vál. v., 1964).
Bernáth Tamás
(* 1975. ápr. 20. Párkány) Színész. Az általános iskolát szülővárosában végezte, itt is érettségizett (1993). Gór Nagy Mária Színi Tanodájában tanult Budapesten. – Főbb színházi szerepei: Švejk (Gágyor Péter: Isten veled, Monarchia); Baradlay Jenő (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai); Grísa (Dobozy Imre: Tizedes meg a...megnyit →
(* 1975. ápr. 20. Párkány) Színész. Az általános iskolát szülővárosában végezte, itt is érettségizett (1993). Gór Nagy Mária Színi Tanodájában tanult Budapesten. – Főbb színházi szerepei: Švejk (Gágyor Péter: Isten veled, Monarchia); Baradlay Jenő (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai); Grísa (Dobozy Imre: Tizedes meg a...megnyit →
Részletek
Bernáth Tamás (SZM)
(* 1975. ápr. 20. Párkány) Színész. Az általános iskolát szülővárosában végezte, itt is érettségizett (1993). Gór Nagy Mária Színi Tanodájában tanult Budapesten. – Főbb színházi szerepei: Švejk (Gágyor Péter: Isten veled, Monarchia); Baradlay Jenő (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai); Grísa (Dobozy Imre: Tizedes meg a többiek); Valér (Jean-Baptiste Molière: Tartuffe); Miska (Móricz Zsigmond: Kismadár); Pista csendőr (Rideg Sándor: Indul a bakterház); Strack (Peter Shaffer: Amadeus); Lysander (William Shakespeare: Álom); Damse (Spiró György: Az imposztor); Planche (Alexander Dumas: Három a testőr); Favágó (Federico García Lorca: Vérnász); Fiú (Ghymes mesekoncert: Csak a világ végire…); Patikus (Jean-Baptiste Molière: Gömböc úr); Fred (John Kander–Fred Ebb–Bob Fosse: Chicago); Juki (Szép Ernő: Patika); James (Martin McDonagh: Macskabaj);Lengyel (Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Karamazov testvérek); Ceglédi Pál (Gárdonyi Géza: A bor); Tudor (Grimm-testvérek–Albert Péter–Barabás Árpád–Lőrinczy Attila: Hófehérke meg a törpék); Hinz (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Közreműködő (Kálmán Imre–Stein Leó–Jenbach Béla–Gábor Andor–Békeffi István–Kellér Dezső: Csárdáskirálynő); Napóleon (Kodály Zoltán–Paulini Béla–Harsányi Zsolt: Háry János); Szatír (Niccolo Machiavelli: Mandragora); Boszorkány, Bakkecske (Tamási Áron: Énekes madár); Király, Apasárkány, 1. kőtörő, Cölöpverő (Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány); Antonio, tengerészkapitány (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Bernát nagybácsi (Pjotr Iljics Csajkovszkij: Diótörő); lászló (Vaszary Gábor–Fényes Szabolcs–Szenes Iván: Az ördög nem alszik); Török (Ladislav Ballek–Ondrej Šulaj: A hentessegéd); Ipiapacs / Felsőpáhoczy Bendegúz (Faragó Zsuzsa–Laboda Kornél–Zombola Péter: Szegény Dzsoni és Árnika); Gedi, szolgalegény/ Gügye (Móricz Zsigmond: Sári bíró); Zsidó, Decius segédtisztje (Székely János: Caligula helytartója); Ivan spekin, postamester (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Marollier, hadnagy (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból). – Vendégjátékok: József Attila Színház: Chicago; Budapest, te csodás; Vörösmarty Színház, Székesfehérvár: Grease; Hair; Madách Színház: Stuart Mária; Budaörsi Játékszín: Robinson és Péntek – Film, TV: Família Kft. – Ir. Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Bernolákovo
-> Cseklész (Bernolákovo)
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Mátyusföld Ny-i peremén, a Fekete-víz mentén, Pozsonytól ÉK-re. L: [1921] – 2447, ebből 1936 (79,1%) szlovák, 445 (18,2%) magyar; [2011] – 5385, ebből 5902 (94,6%) szlovák, 30 (0,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 5078 (94,3%) szlovák, 44...megnyit →
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Mátyusföld Ny-i peremén, a Fekete-víz mentén, Pozsonytól ÉK-re. L: [1921] – 2447, ebből 1936 (79,1%) szlovák, 445 (18,2%) magyar; [2011] – 5385, ebből 5902 (94,6%) szlovák, 30 (0,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 5078 (94,3%) szlovák, 44...megnyit →
Részletek
Cseklész − az Esterházy-kastély kapuja (GJ)
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Mátyusföld Ny-i peremén, a Fekete-víz mentén, Pozsonytól ÉK-re. L: [1921] – 2447, ebből 1936 (79,1%) szlovák, 445 (18,2%) magyar; [2011] – 5385, ebből 5902 (94,6%) szlovák, 30 (0,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 5078 (94,3%) szlovák, 44 (0,8%) magyar. V: [2011] – 3040 r. k., 298 ev., 158 baptista, 20 gör. kat., 3 ref. – A 20. sz. elején magát még részben magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált. R. k. (Szt. István-) temploma a 14. sz.-ban épült gótikus stílusban. A templom előtt áll ~ egykori lelkészének, Anton Bernoláknak 1937-ben emelt emlékműve, akiről a község 1948-ban megállapított szlovák nevét is kapta. Jelentős műemléke az 1714–22 között eredetileg barokk stílusban épített, majd 1756-ban rokokó stílusban átalakított háromtornyú Esterházy-kastély, parkjában a 18. sz.-ban emelt barokk r. k. (Szt. Anna-) kápolnával. Határában 1986-ban honfoglalás kori magyar sírt tártak fel.
Cseklész − Esterházy-kastély (GJ)Bertha Mária
Részletek
(* 1952. nov. 25. Pozsony) Szerkesztő, műfordító. Szülővárosában érettségizett (1971), itt szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet (1976). 1977–1979 között az Új Szó, 1979–1992-között a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1993-tól a Remény szerk.-je. Szlovák és cseh írók műveit fordította magyarra.
Bertók Imre
(* 1922. aug. 30. Kéménd, † 1994. jún. 17. Pozsony) Szerkesztő, nyelvész. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet 1956-ban. Hivatalnokként kezdett dolgozni Kéménden, majd uo. tanító volt 1953-ig. Ezután 1958-ig Vágsellyén járási tanfelügyelő, 1958–1965 között a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnázium...megnyit →
(* 1922. aug. 30. Kéménd, † 1994. jún. 17. Pozsony) Szerkesztő, nyelvész. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet 1956-ban. Hivatalnokként kezdett dolgozni Kéménden, majd uo. tanító volt 1953-ig. Ezután 1958-ig Vágsellyén járási tanfelügyelő, 1958–1965 között a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnázium...megnyit →
Részletek
Bertók Imre (FI)
(* 1922. aug. 30. Kéménd, † 1994. jún. 17. Pozsony) Szerkesztő, nyelvész. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet 1956-ban. Hivatalnokként kezdett dolgozni Kéménden, majd uo. tanító volt 1953-ig. Ezután 1958-ig Vágsellyén járási tanfelügyelő, 1958–1965 között a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnázium igazgatója, 1965–1968-ban kerületi, 1968–1970-ben minisztériumi tanfelügyelő Pozsonyban. 1970–1971-ben ugyanitt a Kerületi Pedagógiai Intézet, 1972–1986 között, nyugdíjazásáig a Szlovák Pedagógiai Kiadó magyar részlegének vezetője volt. Szakpublikációi a csehszlovákiai magyar sajtóban láttak napvilágot, több középiskolai tankönyvet és tanári kézikönyvet írt. Főként az irodalomoktatás módszertanával, összehasonlító nyelvészettel és fordításelmélettel foglalkozott. – Fm. A szlovák és a magyar nyelv kontrasztív elemzése különös tekintettel az esetrendszerre (1977); A szlovák–magyar szak- és műfordítás kérdései (többekkel, 1981).
Berzéte (Brzotín)
Részletek
Berzéte − ref. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Sajó folyó jobb partján Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 1105, ebből 1063 (96,2%) magyar, 34 (3,1%) szlovák; [2011] – 1316, ebből 629 (47,8%) szlovák, 555 (42,2%) magyar, 73 (5,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 650 (49,4%) magyar, 456 (34,7%) szlovák, 143 (10,9%) roma. V: [2011] – 567 r. k., 223 ref., 60 ev., 10 gör. kat. – A faluba a második vh. utáni belső telepítések során É-gömöri szlovák családok települtek. Ref. temploma a 13. sz.-ban korai gótikus, r. k. (Szt. Anna-) temploma 1798–1803 között késő barokk, a Máriássy-, majd Okolicsányi-kastély 1729-ben barokk (jelenleg itt van elhelyezve a járási levéltár), a Máriássy-kastély 1837-ben klasszicista stílusban (itt székel a Szlovák-karszt Nemzeti Park igazgatósága) épült. Kúriái közül a klasszicista Máriássy-, majd Hámos-kúriát 1780-ban, a Pósch-kúriát 1880-ban emelték. A közeli dombtetőn láthatók a Máriássy család 14. sz.-ban épült, a török háborúkban azonban elpusztult gótikus várának romjai. A falutól Ny-ra, a Pelsőci-fennsíkon található az 1954-ben felfedezett Berzétei-barlang; a ~től K-re fekvő Szilicei-fennsíkon található Berzétei-sziklákat 1973-ban 434 ha területen természetvédelmi területté nyilvánították. – l976–90 között közigazgatásilag Rozsnyóhoz tartozott. – Ir. Labancz István: Berzéte 750 éve. 1243–1993 (1993).
Berzéte − ref. templom (GJ)Berzétekőrös; Kőrös (Kružná)
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Pelsőci-fennsík K-i lejtői alatt, a Sajó folyó völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 423, ebből 417 (98,6%) magyar, 6 (1,4%) szlovák; [2011] – 484, ebből 360 (74,4%) magyar, 109 (22,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 395 (81,6%) magyar, 71 (14,7%) szlovák. V: [2011] – 246 ref., 122 r. k., 37 ev., 4 gör. kat. – A csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok 1965-ben itt rendezték meg az I. Nyári Ifjúsági Találkozót. Ref. temploma 1692-ben, historizáló stílusú r. k. (Jézus szíve) kápolnája 1880-ban épült. 1976–90 között közigazgatásilag Rozsnyó hoztartozott.
Bés (Beša)
Részletek
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc és a Latorca folyók összefolyásánál, Nagykapostól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 657, ebből 648 (98,6%) magyar; [2011] – 363, ebből 298 (82,1%) magyar, 44 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 319 (87,9%) magyar, 22 (6,1%) szlovák. V: [2011] – 269 ref., 40 r. k., 15 gör. kat., 2 ev. – Ref. temploma 1793-ban épült klasszicista stílusban egy régebbi templom alapjain, mai formáját az 1903-as átépítés során kapta.
Beša 1.
-> Barsbese; Bese (Beša)
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátságon, a Zsitva és a Garam folyók folyása között, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 626, ebből 589 (94,1%) magyar, 19 (3,0%) szlovák; [2011] – 650, ebből 363 (55,8%) szlovák, 252 (38,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 336 (51,7%) szlovák,...megnyit →
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátságon, a Zsitva és a Garam folyók folyása között, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 626, ebből 589 (94,1%) magyar, 19 (3,0%) szlovák; [2011] – 650, ebből 363 (55,8%) szlovák, 252 (38,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 336 (51,7%) szlovák,...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátságon, a Zsitva és a Garam folyók folyása között, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 626, ebből 589 (94,1%) magyar, 19 (3,0%) szlovák; [2011] – 650, ebből 363 (55,8%) szlovák, 252 (38,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 336 (51,7%) szlovák, 277 (42,6%) magyar. V: [2011] – 367 r. k., 139 ref., 25 ev., 5 gör. kat. – Az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során a ~hez tartozó Kullantó pusztára és a 19. sz. végén ~hez csatolt Setétkútra szlovák kolonisták települtek; utóbbit Jesenské néven előbb 1927–39 között, majd 1992-ben ismét önálló községgé szervezték. R. k. (Szt. Anna-) temploma 1770-ben barokk, ref. temploma 1894-ben szecessziós stílusban épült. Határa paleolit, neolit, bronz- és vaskori leletek gazdag előfordulási helye, ahol többek között mamutcsontokat is találtak.
Beša 2.
-> Bés (Beša)
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc és a Latorca folyók összefolyásánál, Nagykapostól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 657, ebből 648 (98,6%) magyar; [2011] – 363, ebből 298 (82,1%) magyar, 44 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 319 (87,9%) magyar, 22 (6,1%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc és a Latorca folyók összefolyásánál, Nagykapostól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 657, ebből 648 (98,6%) magyar; [2011] – 363, ebből 298 (82,1%) magyar, 44 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 319 (87,9%) magyar, 22 (6,1%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc és a Latorca folyók összefolyásánál, Nagykapostól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 657, ebből 648 (98,6%) magyar; [2011] – 363, ebből 298 (82,1%) magyar, 44 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 319 (87,9%) magyar, 22 (6,1%) szlovák. V: [2011] – 269 ref., 40 r. k., 15 gör. kat., 2 ev. – Ref. temploma 1793-ban épült klasszicista stílusban egy régebbi templom alapjain, mai formáját az 1903-as átépítés során kapta.