Bende István
(* 1938. jún. 29. Pozsony) Publicista, szerkesztő. Iskoláit szülővárosában végezte (1944–1953), uo. tanítói oklevelet szerzett a Magyar Tannyelvű Pedagógiai Középiskolában (1957). Levelező tagozaton magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán (1966), uo. doktorált (1982). 1958–1962-ben Marcelházán tanított, 1962 és 1990 között részt...megnyit →
(* 1938. jún. 29. Pozsony) Publicista, szerkesztő. Iskoláit szülővárosában végezte (1944–1953), uo. tanítói oklevelet szerzett a Magyar Tannyelvű Pedagógiai Középiskolában (1957). Levelező tagozaton magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán (1966), uo. doktorált (1982). 1958–1962-ben Marcelházán tanított, 1962 és 1990 között részt...megnyit →
Részletek
(* 1938. jún. 29. Pozsony) Publicista, szerkesztő. Iskoláit szülővárosában végezte (1944–1953), uo. tanítói oklevelet szerzett a Magyar Tannyelvű Pedagógiai Középiskolában (1957). Levelező tagozaton magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán (1966), uo. doktorált (1982). 1958–1962-ben Marcelházán tanított, 1962 és 1990 között részt vett Komárom és környéke kulturális életének szervezésében és irányításában, helytörténeti kiadványokat, újságot szerkeszt, kiállításokat rendez. – Fm. Komárno fejlődése 1945–1975 között (1975).
Beneš-dekrétumok
Az 1940–1946 között Edvard Beneš köztársasági elnök által a londoni emigrációban, majd Prágában aláírt jogszabályok. Noha Beneš elnök 1938 okt.-ében köztársasági elnöki tisztségéről lemondott és külföldre távozott, a Csehszlovák Köztársaságnak a német agresszió következtében bekövetkezett 1939. márc.-i megszűnését követően ismét köztársasági elnöknek tekintette magát,...megnyit →
Az 1940–1946 között Edvard Beneš köztársasági elnök által a londoni emigrációban, majd Prágában aláírt jogszabályok. Noha Beneš elnök 1938 okt.-ében köztársasági elnöki tisztségéről lemondott és külföldre távozott, a Csehszlovák Köztársaságnak a német agresszió következtében bekövetkezett 1939. márc.-i megszűnését követően ismét köztársasági elnöknek tekintette magát,...megnyit →
Részletek
Edvard Beneš aláírja a dekrétumokat (FI)
Az 1940–1946 között Edvard Beneš köztársasági elnök által a londoni emigrációban, majd Prágában aláírt jogszabályok. Noha Beneš elnök 1938 okt.-ében köztársasági elnöki tisztségéről lemondott és külföldre távozott, a Csehszlovák Köztársaságnak a német agresszió következtében bekövetkezett 1939. márc.-i megszűnését követően ismét köztársasági elnöknek tekintette magát, ideiglenes kormányt és államtanácsot hozott létre. A hiányzó törvényhozói hatalmat elnöki rendeletek által pótolta, s az emigrációban, majd a felszabadulást követően Csehszl.-ba visszatérve összesen 144 dekrétumot bocsátott ki, amelyeket az ideiglenes csehszlovák nemzetgyűlés 1946 márc.-ában visszamenőleges hatállyal törvényerőre emelt. A dekrétumokat – tartalmukat és céljukat tekintve – két csoportba lehet osztani. Az első csoportba tartoznak a második vh.-t követően újraszerveződött Csehszlovák Köztársaság működését biztosító elnöki rendeletek. A másodikba az 1945. ápr. 5-ikassai kormányprogramban meghirdetett szláv nemzetállam megteremtését biztosító, a köztársaság német és magyar lakosságát kollektíven háborús bűnösnek nyilvánító és diszkrimináló, s ennek alapján őket az állampolgárságuktól, valamint ingó és ingatlan vagyonuktól is megfosztó, az ország elhagyására kötelező(→kitelepítés) elnöki rendeletek. A nemzetiségi megkülönböztetést az alábbi rendeletek szolgálták: 12/1945 – elrendelte a németek vagyonának az elkobzását, amelyet csak szláv nemzetiségűeknek lehetett kiutalni. Ez a rendelet csak a cseh országrészekben volt hatályos. 27/1945 és 28/1945 – a belső telepítések feltételeit szabta meg. A dekrétum értelmében a (kollektíven) bűnös német és magyar személyek elkobzott vagyonába szláv (szlovák, cseh, ruszin) kérelmezőket ültettek. 33/1945 – a német és a magyar nemzetiségű polgárok teljes jogfosztását, a csehszlovák állampolgárságuk elvételét rendelte el. 71/1945 – a munkanélküliekre vonatkozó kötelező közmunkarendelet, amely csak a cseh országrészekben volt hatályos. 108/1946 – a német és magyar nemzetiségűek teljes ingó és ingatlan vagyonának az elkobzását elrendelő dekrétum. – Ir. Janics Kálmán: A hontalanság évei (1979); Jech, Karel (uspoř.): Němci a Maďaři v dekretech prezidenta republiky. Die Deutschen und Magyaren in den Dekreten des Präsidenten der Republik. (2003); Gabzdilová-Olejníková, Soňa – Olejník, Milan – Šutaj, Štefan: Nemci a Maďari na Slovensku v rokoch 1945 – 1953 v dokumentoch (2005); Popély Árpád–Šutaj, Štefan–Szarka László (szerk.): Beneš-dekrétumok és a magyar kérdés (2007).
Benes Ildikó
(* 1952. szept. 24. Érsekújvár) Színésznő. Galántán érettségizett 1971-ben, majd Pozsonyban éneket és színészetet tanult, egyidejűleg rádióbemondó, ill. az Ifjú Szivek énekese volt. 1972-től a kassai Thália Színpad, 1974–2004 között a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (itt közönségszervező is)....megnyit →
(* 1952. szept. 24. Érsekújvár) Színésznő. Galántán érettségizett 1971-ben, majd Pozsonyban éneket és színészetet tanult, egyidejűleg rádióbemondó, ill. az Ifjú Szivek énekese volt. 1972-től a kassai Thália Színpad, 1974–2004 között a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (itt közönségszervező is)....megnyit →
Részletek
(* 1952. szept. 24. Érsekújvár) Színésznő. Galántán érettségizett 1971-ben, majd Pozsonyban éneket és színészetet tanult, egyidejűleg rádióbemondó, ill. az Ifjú Szivek énekese volt. 1972-től a kassai Thália Színpad, 1974–2004 között a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (itt közönségszervező is). 1968-ban országos magyar táncdalversenyt nyert. Hang- és mesejátékok, továbbá szerkesztett műsorok szereplője, s fellépett a Teátrum Polgári Társulás előadásaiban is.
Benjámin Ferenc
(* 1880. márc. 2. Debrecen [Mo.], † 1968. nov. London [Nagy-Britannia]) Költő, író, publicista. Az első vh. előtt Pozsonyban élt, majd Budapesten dolgozott. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után Pozsonyban újságíró. 1938-ban Angliába emigrált. – Fm. Egy dalt, egy újat (v., 1907); Örökzöld (v., 1922);...megnyit →
(* 1880. márc. 2. Debrecen [Mo.], † 1968. nov. London [Nagy-Britannia]) Költő, író, publicista. Az első vh. előtt Pozsonyban élt, majd Budapesten dolgozott. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után Pozsonyban újságíró. 1938-ban Angliába emigrált. – Fm. Egy dalt, egy újat (v., 1907); Örökzöld (v., 1922);...megnyit →
Részletek
(* 1880. márc. 2. Debrecen [Mo.], † 1968. nov. London [Nagy-Britannia]) Költő, író, publicista. Az első vh. előtt Pozsonyban élt, majd Budapesten dolgozott. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után Pozsonyban újságíró. 1938-ban Angliába emigrált. – Fm. Egy dalt, egy újat (v., 1907); Örökzöld (v., 1922); A föld (r., 1922); A pont (r., 1926); Virinatus – A jövő csodálatos embere (r., 1930); Asszonyéhség (r., 1934); Ultimátum (v., 1938).
Benkepatony (Benkova Potôň)
Részletek
1940- ben Lögérpatonyhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 370, ebből 365 (98,6%) magyar, 2 (0,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 213 r. k., 148 ref., 8 izr.
Benkő Géza
(* 1969. okt. 28. Kiskövesd, † 2017. nov. 19. Szerencs (Mo.)) Színész, rendező. Királyhelmecen érettségizett, majd színészdiplomát szerzett Pozsonyban. Szabadfoglalkozású. A szlovákiai magyar színházak (Komáromi Jókai Színház, Kassai Thália Színház, SZEVASZ Színház) mellett évadokat játszott Győrben, Nagyszombatban, de másutt is szívesen látott vendég. Több...megnyit →
(* 1969. okt. 28. Kiskövesd, † 2017. nov. 19. Szerencs (Mo.)) Színész, rendező. Királyhelmecen érettségizett, majd színészdiplomát szerzett Pozsonyban. Szabadfoglalkozású. A szlovákiai magyar színházak (Komáromi Jókai Színház, Kassai Thália Színház, SZEVASZ Színház) mellett évadokat játszott Győrben, Nagyszombatban, de másutt is szívesen látott vendég. Több...megnyit →
Részletek
Benkő Géza (csa)
(* 1969. okt. 28. Kiskövesd, † 2017. nov. 19. Szerencs (Mo.)) Színész, rendező. Királyhelmecen érettségizett, majd színészdiplomát szerzett Pozsonyban. Szabadfoglalkozású. A szlovákiai magyar színházak (Komáromi Jókai Színház, Kassai Thália Színház, SZEVASZ Színház) mellett évadokat játszott Győrben, Nagyszombatban, de másutt is szívesen látott vendég. Több szlovák filmben kapott nagyobb szerepeket is. Beckett Godot-ra várva című abszurdjában nyújtott teljesítményéért a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján elnyerte a legjobb alakítás díját. Sándor György humoralista írásaiból az 1990-es évek közepén két műsort szerkesztett. – Főbb színházi szerepei: Venticello (Peter Shaffer: Amadeus); Csongor (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Orgon (Molière: Tartuffe); Bajkhállóy Richard huszárkapitány/Kleisermann Mihály jegyvizsgáló (Parti Nagy Lajos: Ibusár); Portos (Alexander Dumas: A három testőr); Őrnagy (Örkény István.: Tóték); Partjelző, szappan (Egressy Zoltán.: Sóska, sült krumpli), Postás (Örkény István: Tóték), Lucky (Samuel Becket: Godotra várva), Truffaldino (Carlo Goldoni: Két úr szolgája), Ripafratta lovag (Carlo Goldoni: Mirandolina), Billy (Dale Wassermann: Kakukkfészek), Edmund Tyrone (Eugene ONeill: Utazás az éjszakába), Schweizer (Friedrich Schiller: Haramiák), Színész (Milan Lasica–Július Satinský: Barátunk René). Monodráma: Samko Tale (Daniela Kapitáňová: Temetőkönyv). – Szerkesztett műsor: Csak egy menet (George Carlin és Bill Hicks írásaiból). – TV, Film: (a csak szlovák nyelven feltüntetett műveknek nincs hivatalos műfordításuk) Neha (r. M. Šulík), Krajinec (r. M. Šulík), Spoveď (r. M. Luther), Na Bukovovom dvore (r. M. Luther).; Amadeus (színházi közvetítés). Indul a bakterház (tv-film). – Díjak, kitüntetések: Határon Túli Magyar Színházak VI. Fesztiválja – Legjobb férfi epizódalakítás díja, Kisvárda, 1994. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán (1998);, Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008).
Benkova Potôň
Részletek
1940- ben Lögérpatonyhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 370, ebből 365 (98,6%) magyar, 2 (0,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 213 r. k., 148 ref., 8 izr.
Bény (Bíňa)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó jobb partján, Párkánytól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1746, ebből 1710 (97,9%) magyar, 14 (0,8%) szlovák; [2011] – 1464, ebből 1211 (82,7%) magyar, 192 (13,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1254 (85,7%) magyar, 155 (10,6%) szlovák....megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó jobb partján, Párkánytól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1746, ebből 1710 (97,9%) magyar, 14 (0,8%) szlovák; [2011] – 1464, ebből 1211 (82,7%) magyar, 192 (13,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1254 (85,7%) magyar, 155 (10,6%) szlovák....megnyit →
Részletek
Bény − r. k. templom (GJ)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó jobb partján, Párkánytól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1746, ebből 1710 (97,9%) magyar, 14 (0,8%) szlovák; [2011] – 1464, ebből 1211 (82,7%) magyar, 192 (13,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1254 (85,7%) magyar, 155 (10,6%) szlovák. V: [2011] – 1238 r. k., 18 ref., 7 ev. – A két vh. közötti földbirtokreform során a falutól É-ra 1926-ban alapított Kolónia nevű községrészbe nagyobbrészt cseh-morva, kisebb részben szlovák telepesek költöztek. Nevezetes műemlékei a 12. sz. elején korai román stílusban épült r. k. körkápolna (rotunda) és az 1217-ben késő román stílusban épült kéttornyú r. k. (Szűz Mária) bazilikatemplom. A második vh. végén, 1945 első hónapjaiban a Garam menti harcokban súlyos károkat szenvedett két építményt 1954-ben újították fel. A falu körül három gyűrűből álló, római, avar, ill. korai Árpád-kori eredetűnek is tartott sáncrendszer nyomai láthatóak. A határában található az ún. Szentkút búcsújáró hely. ~ az Alsó-Garam menti, ún. kurtaszoknyás hatfalu egyike. A 21. sz. elején 1–4 évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Benyó Máté
(*1928. júl. 9. Perbete, † 1990. okt. 1. Perbete) Pedagógus, kommunista funkcionárius. Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett (1945), majd a Comenius Egyetem Tanárképző Karán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1956). 1954–64-ben a perbetei magyar alapiskola igazgatóhelyettese, 1964–69-ben a perbetei helyi nemzeti bizottság elnöke. Ezt követően...megnyit →
(*1928. júl. 9. Perbete, † 1990. okt. 1. Perbete) Pedagógus, kommunista funkcionárius. Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett (1945), majd a Comenius Egyetem Tanárképző Karán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1956). 1954–64-ben a perbetei magyar alapiskola igazgatóhelyettese, 1964–69-ben a perbetei helyi nemzeti bizottság elnöke. Ezt követően...megnyit →
Részletek
(*1928. júl. 9. Perbete, † 1990. okt. 1. Perbete) Pedagógus, kommunista funkcionárius. Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett (1945), majd a Comenius Egyetem Tanárképző Karán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1956). 1954–64-ben a perbetei magyar alapiskola igazgatóhelyettese, 1964–69-ben a perbetei helyi nemzeti bizottság elnöke. Ezt követően magas párt- és állami tisztségeket töltött be: 1969–71 között az SZLKP Komáromi járási bizottságának titkára, 1971–76 között a Komáromi járási Nemzeti Bizottság elnöke, 1976–83 között az Szlovák Nemzeti Tanács képviselője és alelnöke, 1983–90 között pedig a Szlovák Nemzeti Front KB elnökségi tagja és titkára volt. 1987-ben Munka Érdemrenddel tüntették ki.