Bellény (Belín)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 152, ebből 152 (100%) magyar; [2011] – 193, ebből 107 (55,4%) szlovák, 79 (40,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 107 (55,4%) szlovák, 80 (41,5%) magyar. V: [2011] –...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 152, ebből 152 (100%) magyar; [2011] – 193, ebből 107 (55,4%) szlovák, 79 (40,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 107 (55,4%) szlovák, 80 (41,5%) magyar. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 152, ebből 152 (100%) magyar; [2011] – 193, ebből 107 (55,4%) szlovák, 79 (40,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 107 (55,4%) szlovák, 80 (41,5%) magyar. V: [2011] – 160 r. k., 3 ref., 3 ev., 1 gör. kat. – Eredetileg csaknem színtiszta ref. magyar lakossága mellé az 1920-as években nagyszámú r. k. szlovák telepes érkezett Gyetva környékéről, lakossága így jórészt kicserélődött. Az 1863-ban épült késő klasszicista stílusú ref. temploma 2000-ben romba dőlt, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája 1958-ban épült. Határában ásványvízforrás található.
Bellova Ves
-> Vitény (Bellova Ves)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [2011] – 130 (56,8%) szlovák, 76 (33,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 126 (55,0%) szlovák, 73 (31,9%) magyar. V: [2011] – 131 r. k., 10 ev., 1...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [2011] – 130 (56,8%) szlovák, 76 (33,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 126 (55,0%) szlovák, 73 (31,9%) magyar. V: [2011] – 131 r. k., 10 ev., 1...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [2011] – 130 (56,8%) szlovák, 76 (33,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 126 (55,0%) szlovák, 73 (31,9%) magyar. V: [2011] – 131 r. k., 10 ev., 1 gör. kat., 1 ref. – Egykor Tonkházához tartozó puszta volt, amelyre a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során, 1923-ban szlovák és cseh-morva telepesek költöztek; önálló községgé 1955-ben alakították. – 1976–90 között közigazgatásilag Sárréthez tartozott.
Bellyei László; Zapf
(* 1910. febr. 25. Beregszász [Ukrajna] † 1995. jan. 6. Kaposvár [Mo.]) Kritikus, publicista. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban és Prágában végezte, magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett (1933). A kisebbségi magyar egyetemi mozgalom egyik irányítója, különböző csehszlovákiai magyar lapok munkatársa, fontos tanulmányok szerzője. 1939-től Kaposváron élt,...megnyit →
(* 1910. febr. 25. Beregszász [Ukrajna] † 1995. jan. 6. Kaposvár [Mo.]) Kritikus, publicista. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban és Prágában végezte, magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett (1933). A kisebbségi magyar egyetemi mozgalom egyik irányítója, különböző csehszlovákiai magyar lapok munkatársa, fontos tanulmányok szerzője. 1939-től Kaposváron élt,...megnyit →
Részletek
(* 1910. febr. 25. Beregszász [Ukrajna] † 1995. jan. 6. Kaposvár [Mo.]) Kritikus, publicista. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban és Prágában végezte, magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett (1933). A kisebbségi magyar egyetemi mozgalom egyik irányítója, különböző csehszlovákiai magyar lapok munkatársa, fontos tanulmányok szerzője. 1939-től Kaposváron élt, az ottani Tanítóképző Főiskola tanára volt.
belső telepítések
A lakosság egy részének az adott országon belüli politikai, ill. gazdasági indíttatású államilag szervezett lakóhely-változtatásai. Az 1945–1948 között Csehszl.-ban végrehajtott ~ a köztársasági elnök 27/1945-ös számú rendelete (→Beneš-dekrétumok) szerint olyan, az egész államot érintő, a szláv nemzetállam megteremtését szolgáló folyamat, amely „visszahelyezi a szláv...megnyit →
A lakosság egy részének az adott országon belüli politikai, ill. gazdasági indíttatású államilag szervezett lakóhely-változtatásai. Az 1945–1948 között Csehszl.-ban végrehajtott ~ a köztársasági elnök 27/1945-ös számú rendelete (→Beneš-dekrétumok) szerint olyan, az egész államot érintő, a szláv nemzetállam megteremtését szolgáló folyamat, amely „visszahelyezi a szláv...megnyit →
Részletek
Belső telepítések − szlovák betelepülők Éberhardon (FI)
A lakosság egy részének az adott országon belüli politikai, ill. gazdasági indíttatású államilag szervezett lakóhely-változtatásai. Az 1945–1948 között Csehszl.-ban végrehajtott ~ a köztársasági elnök 27/1945-ös számú rendelete (→Beneš-dekrétumok) szerint olyan, az egész államot érintő, a szláv nemzetállam megteremtését szolgáló folyamat, amely „visszahelyezi a szláv elemet a tőle közel ezer esztendeje elvett területekre”. Ennek megfelelően Szl.-ban É–D, ill. ÉK–Ny irányú ~et szerveztek. A ~et a belügyminisztérium mellett létesített országos bizottság irányította. Végrehajtói Szl.-ban a Földművelés- és Földreformügyi Megbízotti Hivatal és a Szlovák Telepítési Hivatal volt. A magyarlakta járásokat érintő belső telepítésben résztvevő szlovákokat a hivatalok több csoportba osztották: speciális, a földbirtokokra települőktől bizonyos fokig elkülönülő, a központi költségvetésből fizetett állami alkalmazottak, valamint a szabad foglalkozásúak csoportjába, akiket zömmel a kiűzött, ill. kitelepített magyarok vagyonába ültettek. A földműves belső telepesek – akiket hivatalosan is kolonistáknak neveztek – egyik csoportját az 1919-es földreform alapján a dél-szlovákiai magyar nagybirtokokra betelepített, 1938-ban azonban onnan önként vagy kényszer hatására eltávozott morva és cseh kolonisták alkották (→kolonizáció). A belső telepesek következő csoportját a Hadügyminisztérium és a Belügyi Megbízotti Hivatal által szervezett, irányított és anyagiakkal is támogatott partizánok alkották. 1948 tavaszáig Nyugat- és Közép-Szl. magyarlakta településeire 1640 partizán család költözött be, s 16 ezer hektár földet vett át a hozzájuk tartozó lakóházakkal, gazdasági épületekkel s ezek élő és holt felszerelésével. A szlovák hivatalok külön kezelték az árvai és lešti telepeseket, akiket a szlovák állam (első Szlovák Köztársaság) által megkezdett közérdekű állami építkezések (az árvai vízi erőmű és a lešti katonai kiképzőközpont) miatt költöztettek ki a lakóhelyükről. Ezek zöme a Dunaszerdahelyi és a Somorjai járásba, ill. a Pozsony környéki járás német településeire került. Az ún. árvai akció 42 magyar községet, ill. 6165 ha földet érintett. A belső telepesek csoportjába tartoztak a cseh országrészekbe kényszerközmunkára elhurcolt magyarok vagyonába ültetett bizalmiak is. Közülük a betelepítési övezet 16 járásának 257 településére 2767 családot telepítettek be. A Földművelés- és Földreformügyi Megbízotti Hivatal 1949. jan. 28-án kiadott összegezése szerint a ~ 260 magyar többségű települést érintettek, ahol 1811 házba 5011 család, 23 027 személy költözött be, s egyben átvett 44 822 ha földet. Ezenkívül a betelepítési övezetben lakó 12 274 szlovák családnak is kiutaltak 706 házat és 26 786 ha földet, s így a belső telepesek és a helybeli szlovákok 71 608 ha termőföld tulajdonosai lettek. A ~ jelentősen hozzájárultak D-Szl. etnikai viszonyainak megváltoztatásához. – Ir. Vadkerty Katalin: A belső telepítések és a lakosságcsere (1999). Kaplan, Karel: Csehszlovákia igazi arca 1945–1948 (1993).
Belucz János
(* 1940. márc. 14. Nagymegyer) Agrármérnök, szakíró. 1956–1960-ban a komáromi (gadóci) mezőgazdasági szakközépiskolában tanult és érettségizett. 1960–1965 között a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola hallgatója. Kertészmérnöki oklevelének megszerzését követően 1965–1980 között a nyárasdi földműves szövetkezet agronómusa, 1980–1988 között a nagymegyeri gyümölcstermesztési kísérleti állomás vezetője. 1979-ben a...megnyit →
(* 1940. márc. 14. Nagymegyer) Agrármérnök, szakíró. 1956–1960-ban a komáromi (gadóci) mezőgazdasági szakközépiskolában tanult és érettségizett. 1960–1965 között a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola hallgatója. Kertészmérnöki oklevelének megszerzését követően 1965–1980 között a nyárasdi földműves szövetkezet agronómusa, 1980–1988 között a nagymegyeri gyümölcstermesztési kísérleti állomás vezetője. 1979-ben a...megnyit →
Részletek
(* 1940. márc. 14. Nagymegyer) Agrármérnök, szakíró. 1956–1960-ban a komáromi (gadóci) mezőgazdasági szakközépiskolában tanult és érettségizett. 1960–1965 között a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola hallgatója. Kertészmérnöki oklevelének megszerzését követően 1965–1980 között a nyárasdi földműves szövetkezet agronómusa, 1980–1988 között a nagymegyeri gyümölcstermesztési kísérleti állomás vezetője. 1979-ben a morvaországi Lednicén az ottani Mezőgazdasági Főiskola Kertészeti Karán megszerezte az agrártudomány kandidátusa fokozatot. 1988-tól 1990-ig az ekecsi földműves szövetkezet agronómusa, 1990–2005 között a nagymegyeri Agromarkt magánvállalat munkatársa. Ismeretterjesztő írások szerzője, szlovák és magyar nyelvű videokazettákat készített az alma, az őszibarack és a bogyósok termesztéséről. A csallóközi kiskertészek nagymegyeri és járási szervezetének vezetőségi tagja, egy időben elnöke volt. Évente termékbemutatókat, zöldség- és gyümölcstermesztési kiállításokat szervez. – Fm. Gyümölcstermesztés kertészkedőknek (2007).
Bélvata (Vojtechovce)
Részletek
1960-ban Nový Život néven Illésházával és Tonkházával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 362, ebből 349 (96,4%) magyar, 11 (3,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 290 r. k., 67 ref., 4 ev. – Ir. Presinszky Lajos: Múltról a jelennek. Fejezetek Illésháza, Bélvata, Kismagyar és Tonkháza történelméből (2002).
Bély (Biel)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, Királyhelmectől K–DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1023, ebből 791 (77,3%) magyar, 139 (13,6%) szlovák; [2011] – 1474, ebből 1036 (70,3%) magyar, 366 (24,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1230 (83,4%) magyar,...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, Királyhelmectől K–DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1023, ebből 791 (77,3%) magyar, 139 (13,6%) szlovák; [2011] – 1474, ebből 1036 (70,3%) magyar, 366 (24,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1230 (83,4%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, Királyhelmectől K–DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1023, ebből 791 (77,3%) magyar, 139 (13,6%) szlovák; [2011] – 1474, ebből 1036 (70,3%) magyar, 366 (24,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1230 (83,4%) magyar, 170 (11,5%) szlovák. V: [2011] – 722 r. k, 342 gör. kat., 225 ref., 3 ev. – Az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során a határában felosztott nagybirtokra 1927-ben szlovák és cseh, a második vh. utáni belső telepítések során kelet-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. A rokokó-klasszicista stílusú Sennyey-kastély 1781-ben, a neogótikus r. k. (Szűz Mária-) kápolna 1854-ben, a ref. templom 1935–36-ban, a gör. kat. templom az 1990-es években épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolája volt.
Belža
-> Bölzse (Belža)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály- és a Szartos-patakok folyása között, Kassától D-re. L: [1921] – 307, ebből 160 (52,1%) szlovák, 88 (28,7%) magyar, 44 (14,3%) ruszin; [2011] – 379, ebből 353 (93,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 350 (92,3%)...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály- és a Szartos-patakok folyása között, Kassától D-re. L: [1921] – 307, ebből 160 (52,1%) szlovák, 88 (28,7%) magyar, 44 (14,3%) ruszin; [2011] – 379, ebből 353 (93,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 350 (92,3%)...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály- és a Szartos-patakok folyása között, Kassától D-re. L: [1921] – 307, ebből 160 (52,1%) szlovák, 88 (28,7%) magyar, 44 (14,3%) ruszin; [2011] – 379, ebből 353 (93,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 350 (92,3%) szlovák, 1 (0,3%) magyar. V: [2011] – 233 r. k., 96 gör. kat., 7 ref., 1 ev. – Egykor részben magyar és ruszin lakossága a 20. sz. közepére beolvadt a többségi szlovákságba. Gör. kat. (Urunk mennybevétele) temploma 1808-ban barokk-klasszicista stílusban épült.
Béna (Belina)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység ÉNy-i részén, a Béna-patak völgyében,Fülektől DK-re. L: [1921] – 418, ebből 418 (100%) magyar; [2011] – 642, ebből 497 (77,4%) magyar, 63 (9,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 516 (80,4%) magyar, 47 (7,3%) szlovák. V: [2011] – 538 r. k., 7 ref., 2 ev., 1 gör. kat. – R. k. (Urunk mennybemenetele) temploma 1896-ban épült szecessziós stílusban. A 21. sz. elején 1-4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A falu melletti Bénai-sziklák mállott lávafolyam-képződményét 1993-ban 7,1 ha területen tájvédelmi körzetté nyilvánították.
Benczúr Vilmos
Részletek
(* 1873. dec. 17. Kassa, † 1940. Kassa) Történészként főleg szülővárosa történetével foglalkozott, a Kassai Takarékpénztár tisztviselője volt. Fm: A kassai szabadkőművesség (tan., 1914); Kassai játékszín (tan., 1924); A kassai evangélikusok régi temetője (tan., 1937).