Benyovszky Károly
(* 1886. júl. 4. Pozsony, † 1962. jan. 6. Bad Ischl [Ausztria]) Történész, újságíró. Iskoláit Pozsonyban végezte. 1916-tól pozsonyi magyar és német lapok szerkesztője (Pressburger Zeitung, Magyar Újság, Grenzbote). Elsősorban színház-, zene- és helytörténettel foglalkozott. 1945-től Ausztriában élt. – Fm. Schodel Rozália, az első...megnyit →
(* 1886. júl. 4. Pozsony, † 1962. jan. 6. Bad Ischl [Ausztria]) Történész, újságíró. Iskoláit Pozsonyban végezte. 1916-tól pozsonyi magyar és német lapok szerkesztője (Pressburger Zeitung, Magyar Újság, Grenzbote). Elsősorban színház-, zene- és helytörténettel foglalkozott. 1945-től Ausztriában élt. – Fm. Schodel Rozália, az első...megnyit →
Részletek
(* 1886. júl. 4. Pozsony, † 1962. jan. 6. Bad Ischl [Ausztria]) Történész, újságíró. Iskoláit Pozsonyban végezte. 1916-tól pozsonyi magyar és német lapok szerkesztője (Pressburger Zeitung, Magyar Újság, Grenzbote). Elsősorban színház-, zene- és helytörténettel foglalkozott. 1945-től Ausztriában élt. – Fm. Schodel Rozália, az első magyar drámai „dalnoknő” (1927); A pozsonyi magyar színészet története 1867-ig (1928); A szlovenszkói magyar színészet vázlatos története (1933).
Benyovszky Krisztián
(* 1975. márc. 22. Ipolyság) Irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. A nyitrai Konstantin Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos tanári diplomát 1998-ban. A Partitúra irodalomtudományi folyóirat főszerkesztője, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója. – Díj: Posonium Különdíj (2002); Madách Imre-díj (2011). –...megnyit →
(* 1975. márc. 22. Ipolyság) Irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. A nyitrai Konstantin Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos tanári diplomát 1998-ban. A Partitúra irodalomtudományi folyóirat főszerkesztője, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója. – Díj: Posonium Különdíj (2002); Madách Imre-díj (2011). –...megnyit →
Részletek
(* 1975. márc. 22. Ipolyság) Irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. A nyitrai Konstantin Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos tanári diplomát 1998-ban. A Partitúra irodalomtudományi folyóirat főszerkesztője, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója. – Díj: Posonium Különdíj (2002); Madách Imre-díj (2011). – Fm. Rácsmustra (tan., 2001); A jelek szerint (tan., 2003); Bevezetés a krimi olvasásába (tan., 2007); Kriptománia (tan., 2008).
Bereck József
(* 1945. márc. 9. Albár, † 2013. jan. 16. Dunaszerdahely) Író, szerkesztő, műfordító. Dunaszerdahelyen érettségizett (1963), 1963– 1966 között a nyitrai Pedagógiai Főiskolán alsó tagozatos zene szakos tanári oklevelet szerzett. 1966–1970 között különböző munkahelyeken dolgozott, A Fekete szél antológia egyik szerzője (1972), folyamatosan publikált...megnyit →
(* 1945. márc. 9. Albár, † 2013. jan. 16. Dunaszerdahely) Író, szerkesztő, műfordító. Dunaszerdahelyen érettségizett (1963), 1963– 1966 között a nyitrai Pedagógiai Főiskolán alsó tagozatos zene szakos tanári oklevelet szerzett. 1966–1970 között különböző munkahelyeken dolgozott, A Fekete szél antológia egyik szerzője (1972), folyamatosan publikált...megnyit →
Részletek
Bereck József (ST)
(* 1945. márc. 9. Albár, † 2013. jan. 16. Dunaszerdahely) Író, szerkesztő, műfordító. Dunaszerdahelyen érettségizett (1963), 1963– 1966 között a nyitrai Pedagógiai Főiskolán alsó tagozatos zene szakos tanári oklevelet szerzett. 1966–1970 között különböző munkahelyeken dolgozott, A Fekete szél antológia egyik szerzője (1972), folyamatosan publikált különböző lapokban. 1970-től a Csallóköz regionális hetilap szerkesztője, 1993-tól főszerkesztője, majd vezető szerkesztője. Cseh és szlovák szerzők műveit fordította magyarra. – Kitüntetések: Szlovákiai Irodalmi Alap nívódíja (1974, 1994), Madách-díj (1998). – Fm. Vihar előtt (elb., 1974); Öregem, az utolsó (r., 1977); Vereség (elb.,1981); Indulatos ébredés (publicisztika, 1988); Biliárd néhány hős emlékének (1995); A galambszelídítő (elb., 1997); Meseenciklop, avagy a foltozóvarga (2004); Pásztorórák (elb., 2010). – Ir. Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945—1980. (1982); Bodnár Gyula–Tóth László: Nyomkereső (1994); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában 1945—1999 II. (2001); Benyovszky Krisztián: Kifigurázás. Somorjai disputa 1. (2003).
Berecz Gyula
(* 1894. okt. 20. Komárom, † 1951. okt. 7. Budapest [Mo.]) Szobrász. Iskoláit Komáromban, ill. Győrben a Fa- és Fémipari Középiskolában végezte. 1923-ban fejezte be ötvösművészi és szobrászati tanulmányait a budapesti Iparművészeti Iskolán, majd visszatért Komáromba. Ezután1927-ig Budapesten főleg mellszobrok mintázásával foglalkozott. 1926-ban a...megnyit →
(* 1894. okt. 20. Komárom, † 1951. okt. 7. Budapest [Mo.]) Szobrász. Iskoláit Komáromban, ill. Győrben a Fa- és Fémipari Középiskolában végezte. 1923-ban fejezte be ötvösművészi és szobrászati tanulmányait a budapesti Iparművészeti Iskolán, majd visszatért Komáromba. Ezután1927-ig Budapesten főleg mellszobrok mintázásával foglalkozott. 1926-ban a...megnyit →
Részletek
Berecz Gyula (DMA)
(* 1894. okt. 20. Komárom, † 1951. okt. 7. Budapest [Mo.]) Szobrász. Iskoláit Komáromban, ill. Győrben a Fa- és Fémipari Középiskolában végezte. 1923-ban fejezte be ötvösművészi és szobrászati tanulmányait a budapesti Iparművészeti Iskolán, majd visszatért Komáromba. Ezután1927-ig Budapesten főleg mellszobrok mintázásával foglalkozott. 1926-ban a Jókai Egyesület ösztöndíjával négyhónapos tanulmányúton volt (Róma, Firenze). 1948-ig Komáromban élt, ekkor Mo.-ra telepítették át. Legismertebb alkotása a komáromi Jókai-szobor (1924). További munkái a hősi halottak emlékműve (Komárom); hadi emlékművek Nemesócsán, Megyeren, Barsfűzön. – Ir. Mácza Mihály: A komáromi Jókai-szobor története (Limes, 1993/3–4.); Dr. Szénássy Z.: Emlékeim ~ról, a szobrászról (Atelier, 2001/3., Irodalmi Szemle,1975/4.).
Berecz Kálmán
(* 1907. jún. 25. Tardoskedd, † 1983. márc. 19. Budapest [Mo.]) Publicista, jogász. A pozsonyi egyetemen végzett jogot (1929), majd a közigazgatásban dolgozott. Érsekújvárott telepedett le, részt vette a helyi és az országos közéletben (Sarló, Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület, Tavaszi Parlament, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos,...megnyit →
(* 1907. jún. 25. Tardoskedd, † 1983. márc. 19. Budapest [Mo.]) Publicista, jogász. A pozsonyi egyetemen végzett jogot (1929), majd a közigazgatásban dolgozott. Érsekújvárott telepedett le, részt vette a helyi és az országos közéletben (Sarló, Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület, Tavaszi Parlament, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos,...megnyit →
Részletek
(* 1907. jún. 25. Tardoskedd, † 1983. márc. 19. Budapest [Mo.]) Publicista, jogász. A pozsonyi egyetemen végzett jogot (1929), majd a közigazgatásban dolgozott. Érsekújvárott telepedett le, részt vette a helyi és az országos közéletben (Sarló, Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület, Tavaszi Parlament, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság). A második vh. idején baloldali nézetei miatt üldözték. 1946-tól a magyar kormány pozsonyi megbízottjaként a lakosságcsere egyik irányítója, 1947-ben a kitelepítendő szlovákiai magyarok érdekvédelmét ellátó Meghatalmazotti Hivatal vezetője. 1948 után vállalati jogász lett Budapesten. – Fm. A kisebbségi kérdés megoldása. In: A Sarló jegyében (1932); A kisebbségi kérdés mai állása. In: Kisebbségi problémák (1937).
Berencs (Branč)
Részletek
Szűz Mária-templom, Berencs
Község a Nyitrai járásban, a Kisalföld É-i peremén, a Nyitra folyó jobb partján, Nyitrától D–DK-re. L: [1921] – 991, ebből 763 (77,0%) magyar, 224 (22,6%) szlovák; [2011] – 2174, ebből 1622 (74,6%) szlovák, 447 (20,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1387 (63,8%) szlovák, 672 (30,9%) magyar. V: [2011] – 1938 r. k., 6 ev., 5 ref., 4 gör. kat. –R. k. (Sarlós Boldogasszony-) templomát a 14. sz. elején gótikus stílusban építették, a 18. sz.-ban barokkosították, majd 1943-ban toronnyal egészítették ki; r. k. kápolnája a 19. sz. első felében épült klasszicista stílusban. Hátárában az 1950–60-as években réz-, korai bronz- és vaskori, valamint germán leleteket tárak fel. – 1925-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Nyitranagyfalut.
Berényi József
(* 1967. jún. 6. Dunaszerdahely) Tanár, politikus, szakíró. Pozsonyban érettségizett 1985-ben. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–történelem szakos diplomát (1991). 1990–1992-ben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője (FMK). 1992–1993-ban a Nyitrai Egyetem tanársegéde, 1993–1994-ben a budapesti Közép-Európai Egyetemen tanult, 1994–1995-ben a New York-i New...megnyit →
(* 1967. jún. 6. Dunaszerdahely) Tanár, politikus, szakíró. Pozsonyban érettségizett 1985-ben. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–történelem szakos diplomát (1991). 1990–1992-ben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője (FMK). 1992–1993-ban a Nyitrai Egyetem tanársegéde, 1993–1994-ben a budapesti Közép-Európai Egyetemen tanult, 1994–1995-ben a New York-i New...megnyit →
Részletek
Berényi József (ST)
(* 1967. jún. 6. Dunaszerdahely) Tanár, politikus, szakíró. Pozsonyban érettségizett 1985-ben. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–történelem szakos diplomát (1991). 1990–1992-ben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője (FMK). 1992–1993-ban a Nyitrai Egyetem tanársegéde, 1993–1994-ben a budapesti Közép-Európai Egyetemen tanult, 1994–1995-ben a New York-i New School tudományos munkatársa, 1995–1998-ban a Magyar Polgári Párt titkára (1998-ban rövid ideig a Csemadok országos választmányának főtitkára). 1999–2000-ben az Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztérium tanácsosa, 2000–2002-ben a Kormányhivatal régiófejlesztési osztályvezetője. 2002-től külügyminisztériumi államtitkár. 2006-tól az MKP parlamenti képviselője, 2007-től elnökhelyettese. 2010-től az MKP elnöke, 2013-tól a Nagyszombati Kerületi Önkormányzat alelnöke.– Fm. Nyelvországlás. A szlovákiai nyelvtörvény történelmi és társadalmi okai (1994).
Béres Gábor
(* 1965. dec. 18. Zseliz) Tanár, karnagy. Alapiskolai tanulmányait Garamszentgyörgyben végezte, majd Zselizen érettségizett (1984). A Szlovák Műszaki Egyetem Vegyészeti Karán szerzett vegyészmérnöki diplomát (1988). 1989-től az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium tanára. 2000-től másfél évig az Ipolysági Kulturális Központ igazgatója. 1982–1992 között tagja...megnyit →
(* 1965. dec. 18. Zseliz) Tanár, karnagy. Alapiskolai tanulmányait Garamszentgyörgyben végezte, majd Zselizen érettségizett (1984). A Szlovák Műszaki Egyetem Vegyészeti Karán szerzett vegyészmérnöki diplomát (1988). 1989-től az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium tanára. 2000-től másfél évig az Ipolysági Kulturális Központ igazgatója. 1982–1992 között tagja...megnyit →
Részletek
Béres Gábor (SZM)
(* 1965. dec. 18. Zseliz) Tanár, karnagy. Alapiskolai tanulmányait Garamszentgyörgyben végezte, majd Zselizen érettségizett (1984). A Szlovák Műszaki Egyetem Vegyészeti Karán szerzett vegyészmérnöki diplomát (1988). 1989-től az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium tanára. 2000-től másfél évig az Ipolysági Kulturális Központ igazgatója. 1982–1992 között tagja Zseliz Város Vegyeskarának (a későbbi Franz Schubert Vegyeskarnak), valamint a Voces Zelysienses Kamarakórusnak, 1990 és 2000 között a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának. 1991-ben megalapította az ipolysági gimnázium vegyeskarát, amely 2011-ben felvette a Bartók Béla Ifjúsági Vegyeskar nevet. 1997-ben Wollent Andreával együtt alapítója az Ipolyság Város Vegyeskarának, mely 2007 óta Musica Aurea Vegyeskar néven tevékenykedik. 2000-ben és 2005-ben tagja a Baross Gábor vezette Eurochoirnak. Ipolyságon Csillagok, csillagok… néven népdaléneklő versenyt szervezett alap- és középiskolások számára.
Béres József
(* 1917. márc. 20. Abaújszina, † 2016. febr. 17. Kassa) Zsellér családból származott. Munkásként dolgozott, majd az ötvenes évek elejétől bekapcsolódott a szlovákiai magyar kulturális életbe. 1949-től a Csemadok kassai, majd kelet-szl.-i vezetője. 1954-ben a Népes – Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes vezetőjévé nevezték ki, ekkor végezte el...megnyit →
(* 1917. márc. 20. Abaújszina, † 2016. febr. 17. Kassa) Zsellér családból származott. Munkásként dolgozott, majd az ötvenes évek elejétől bekapcsolódott a szlovákiai magyar kulturális életbe. 1949-től a Csemadok kassai, majd kelet-szl.-i vezetője. 1954-ben a Népes – Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes vezetőjévé nevezték ki, ekkor végezte el...megnyit →
Részletek
(* 1917. márc. 20. Abaújszina, † 2016. febr. 17. Kassa) Zsellér családból származott. Munkásként dolgozott, majd az ötvenes évek elejétől bekapcsolódott a szlovákiai magyar kulturális életbe. 1949-től a Csemadok kassai, majd kelet-szl.-i vezetője. 1954-ben a Népes – Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes vezetőjévé nevezték ki, ekkor végezte el a kassai magyar gimnáziumot. 1960-tól 1989-ig dolgozott a Szlovák Rádió magyar szerkesztőségében. – 1964-ben alapítója volt a kassai Batsányi Körnek. Kapcsolatba került Illyés Gyulával, Németh Lászlóval, Czine Mihállyal, Fábry Zoltánnal, Peéry Rezsővel, Szalatnai Rezsővel és másokkal. – Díj: Csemadok Életműdíj (2014). – Ir. Takács András: A Népes (2004)
Beretke (Bretka)
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence ÉK-i nyúlványában, a Sajó folyó jobb partján, a Murány-patak torkolatánál, Tornaljától É-ra. L: [1921] – 454, ebből 446 (98,2%) magyar, 8 (1,8%) szlovák; [2011] – 375, ebből 265 (70,7%) magyar, 49 (13,1%) roma, 46 (12,3%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence ÉK-i nyúlványában, a Sajó folyó jobb partján, a Murány-patak torkolatánál, Tornaljától É-ra. L: [1921] – 454, ebből 446 (98,2%) magyar, 8 (1,8%) szlovák; [2011] – 375, ebből 265 (70,7%) magyar, 49 (13,1%) roma, 46 (12,3%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Beretke
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence ÉK-i nyúlványában, a Sajó folyó jobb partján, a Murány-patak torkolatánál, Tornaljától É-ra. L: [1921] – 454, ebből 446 (98,2%) magyar, 8 (1,8%) szlovák; [2011] – 375, ebből 265 (70,7%) magyar, 49 (13,1%) roma, 46 (12,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 313 (83,5%) magyar, 38 (10,1%) szlovák, 7 (1,9%) roma. V: [2011] – 176 r. k., 83 ref., 22 ev., 3 gör. kat. – Az 1930-as években ref. árvaháza működött. A Beretkey-, majd Fialka-kúria 1754-ben épült barokk, a r. k. (Szt. András-) kápolna 1862–1864-ben eklektikus stílusban; 1815-ben emelt, 1944-ben azonban elpusztult ref. templomát 1976-ban építették újjá. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A határában található szurdokszerű Murány-áttörés 1980 óta 39,5 ha területen tájvédelmi körzet.