A Hét 4.
A Csemadok KB kulturális hetilapja (Pozsony, 1956 dec.–1995 ápr.). A Fáklya megszűnése után indult. Verseket, elbeszéléseket, kritikákat, közművelődési és ismeretterjesztő írásokat, riportokat, grafikákat, fotókat, különböző néprajzi, művelődéstörténeti sorozatokat stb. közölt. 1960–1970 között Fórum c. melléklete is volt. A lapnak több író és költő is...megnyit →
A Csemadok KB kulturális hetilapja (Pozsony, 1956 dec.–1995 ápr.). A Fáklya megszűnése után indult. Verseket, elbeszéléseket, kritikákat, közművelődési és ismeretterjesztő írásokat, riportokat, grafikákat, fotókat, különböző néprajzi, művelődéstörténeti sorozatokat stb. közölt. 1960–1970 között Fórum c. melléklete is volt. A lapnak több író és költő is...megnyit →
Részletek
A Hét egyik számának címlapja (FI)
A Csemadok KB kulturális hetilapja (Pozsony, 1956 dec.–1995 ápr.). A Fáklya megszűnése után indult. Verseket, elbeszéléseket, kritikákat, közművelődési és ismeretterjesztő írásokat, riportokat, grafikákat, fotókat, különböző néprajzi, művelődéstörténeti sorozatokat stb. közölt. 1960–1970 között Fórum c. melléklete is volt. A lapnak több író és költő is szerkesztője volt (Bábi Tibor, Cselényi László, Duba Gyula, Fülöp Antal, Gál Sándor, Keszeli Ferenc, Lovicsek Béla, Mács József, Miklósi Péter, Ordódy Katalin, Ozsvald Árpád, Simkó Tibor, Tőzsér Árpád, Varga Erzsébet, Zs. Nagy Lajos). A lap 1995 ápr.-ában, a 17. számmal megszűnt. Később néhány kísérlet történt újraindítására (1996 tavaszán megjelent három szám, melyek főszerkesztője Lovász Attila, 1997 aug.-ában egy szám, melynek főszerkesztője Görföl Jenő volt). – Szerk. Egri Viktor (1956–1958), Szabó Rezső (1959–1961), Major Ágoston (1962–1975), Varga János (1975–1982), Strasser György (1982– 1989), Lacza Tihamér (1989–1995). – Ir. Lacza Tihamér: A magyar sajtó Szlovákiában 1945 után. In: Tóth L.–Filep T. G. szerk.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. II. Oktatásügy, közművelődés, sajtó (1998).
A Jövő 1.
Részletek
Politikai és társadalmi hetilap (Losonc, 1926 aug.–1930 febr.). Folytatása Magyar Híradó néven jelent meg. – Szerk. Tulák Gyula, Magyary Árpád.
A Jövő 2.
A csehszlovákiai magyar egyetemisták havilapja (Kassa, 1932 okt.–1933 márc.). Indítását a kassai és környékbeli egyetemisták kezdeményezték, s a Csehszlovákiai Akadémikusok Szövetsége lapjának számított. Míg a korábbi lapban (Magyar Diákszemle) a sarlósok, itt a Magyar Munkaközösség vezetői voltak a hangadók. A lap anyagából főként azok a forrásértékű...megnyit →
A csehszlovákiai magyar egyetemisták havilapja (Kassa, 1932 okt.–1933 márc.). Indítását a kassai és környékbeli egyetemisták kezdeményezték, s a Csehszlovákiai Akadémikusok Szövetsége lapjának számított. Míg a korábbi lapban (Magyar Diákszemle) a sarlósok, itt a Magyar Munkaközösség vezetői voltak a hangadók. A lap anyagából főként azok a forrásértékű...megnyit →
Részletek
a jovo
A csehszlovákiai magyar egyetemisták havilapja (Kassa, 1932 okt.–1933 márc.). Indítását a kassai és környékbeli egyetemisták kezdeményezték, s a Csehszlovákiai Akadémikusok Szövetsége lapjának számított. Míg a korábbi lapban (Magyar Diákszemle) a sarlósok, itt a Magyar Munkaközösség vezetői voltak a hangadók. A lap anyagából főként azok a forrásértékű közlemények emelkednek ki, melyekben az ideológiai diákcsoportok (a Sarló, a Prohászka Körök, a Magyar Munkaközösség) számolnak be addigi útjukról és további céljaikról. – Szerk. Brükk Sándor, Burger Miklós, Orbán László.
A Ma
Szociáldemokrata szellemiségű kulturális és közéleti hetilap (Pozsony, 1933. jún.–okt.). 8 száma jelent meg. Élesen támadta a magyar ellenzéki pártokat és a kommunista pártot. Munkatársai közé tartoztak: Ivan Dérer, Benjámin Ferenc, Kéri Pál, Kovács Endre, Nádass József, Paál Ferenc, Sándor Ernő, Szántó Hugó, Tilkovszky Béla....megnyit →
Szociáldemokrata szellemiségű kulturális és közéleti hetilap (Pozsony, 1933. jún.–okt.). 8 száma jelent meg. Élesen támadta a magyar ellenzéki pártokat és a kommunista pártot. Munkatársai közé tartoztak: Ivan Dérer, Benjámin Ferenc, Kéri Pál, Kovács Endre, Nádass József, Paál Ferenc, Sándor Ernő, Szántó Hugó, Tilkovszky Béla....megnyit →
Részletek
Szociáldemokrata szellemiségű kulturális és közéleti hetilap (Pozsony, 1933. jún.–okt.). 8 száma jelent meg. Élesen támadta a magyar ellenzéki pártokat és a kommunista pártot. Munkatársai közé tartoztak: Ivan Dérer, Benjámin Ferenc, Kéri Pál, Kovács Endre, Nádass József, Paál Ferenc, Sándor Ernő, Szántó Hugó, Tilkovszky Béla. – Szerk. Surányi Géza.
A magyar haderő nyugaton (1944 késő őszétől 1945 májusáig)
A magyar fegyveres erők kivitele a Német Birodalom irányába 1944 októberében kezdődött. Az év novemberében a Szálasi kormány megállapodást kötött a berlini kormánnyal magyar katonai alakulatok kitelepítéséről Németországba, ami félmillió hadra fogható magyar férfit érintett. A Németországba szervezetten kitelepített katonaság száma a számítások szerint...megnyit →
A magyar fegyveres erők kivitele a Német Birodalom irányába 1944 októberében kezdődött. Az év novemberében a Szálasi kormány megállapodást kötött a berlini kormánnyal magyar katonai alakulatok kitelepítéséről Németországba, ami félmillió hadra fogható magyar férfit érintett. A Németországba szervezetten kitelepített katonaság száma a számítások szerint...megnyit →
Részletek
A magyar fegyveres erők kivitele a Német Birodalom irányába 1944 októberében kezdődött. Az év novemberében a Szálasi kormány megállapodást kötött a berlini kormánnyal magyar katonai alakulatok kitelepítéséről Németországba, ami félmillió hadra fogható magyar férfit érintett. A Németországba szervezetten kitelepített katonaság száma a számítások szerint 580 ezerre tehető, amely számban az a kb. 60 ezer leventekorú fiatal is beleértendő, akiket a németek légvédelmi, haditengerészeti segédszolgálatra és páncélos elhárításra kezdtek kiképezni. A háború utolsó hónapjaiban a német területekre szoruló 580 ezer főből 280-300 ezer került angolszász és 260-280 ezer szovjet fogságba. A kitelepített hadseregben jelentős számban voltak felvidékiek is. Részben honvédek, tehát az 1923-as és az idősebb korosztályúak, akik gyakran harctéri tapasztalatokkal is rendelkeztek, és a háború végén Ny.-ra. kényszerültek. A második csoportba azok az 1924 és 1930 között született fiatalok tartoznak, elsősorban a leventék, akik vagy magyar katonai alakulatokkal jutottak a Harmadik Birodalom területére, vagy a nyilasok hurcoltak Ny.-ra. Ezek nagy részét a nyilasok a német haderőnek (Wehrmacht, haditengerészet, légierő, Waffen SS) adták át. Általában munkafeladatokat kaptak (lövészárok, tankcsapdaásás, romeltakarítás, mezőgazdasági munkák stb.), sokuk kiképzést is kapott, de általában már nem volt idő a bevetésükre. A visszacsatolt felvidéki területekről nyugatra került katonák és leventék száma a mai napig nem ismert, de feltételezhetően tízezrekről lehet szó.
A Mi Lapunk
Cserkész- és diákfolyóirat (Losonc, 1921–1932). Az első években hagyományos típusú lapnak mutatkozott, de az 1925/26-os évfolyamtól kezdve, amikor a prágai Szent György Kör főiskolás cserkészei állandó munkatársai lettek, minőségi változáson esett át, s az akkor kibontakozó regöscserkészet, majd a Sarló mozgalom központi fóruma, szellemi...megnyit →
Cserkész- és diákfolyóirat (Losonc, 1921–1932). Az első években hagyományos típusú lapnak mutatkozott, de az 1925/26-os évfolyamtól kezdve, amikor a prágai Szent György Kör főiskolás cserkészei állandó munkatársai lettek, minőségi változáson esett át, s az akkor kibontakozó regöscserkészet, majd a Sarló mozgalom központi fóruma, szellemi...megnyit →
Részletek
Cserkész- és diákfolyóirat (Losonc, 1921–1932). Az első években hagyományos típusú lapnak mutatkozott, de az 1925/26-os évfolyamtól kezdve, amikor a prágai Szent György Kör főiskolás cserkészei állandó munkatársai lettek, minőségi változáson esett át, s az akkor kibontakozó regöscserkészet, majd a Sarló mozgalom központi fóruma, szellemi műhelye lett. Közölte Móricz Zsigmond híres írását (Gyalogolni jó) és Szabó Dezsőnek a csehszlovákiai magyar ifjúsághoz küldött kinyilatkoztatásszerű leveleit. Hazai íróink közül főleg Darkó István, Győry Dezső, Szalatnai Rezső, Szombathy Viktor, Tamás Mihály publikáltak benne, a sarlósok közül Balogh Edgár, Boross Zoltán, Dobossy Imre, Dobos László, Jócsik Lajos és Peéry Rezső voltak a munkatársai. A nemzeti és keresztény szellemű cserkésztisztek 1928-tól azzal vádolták a lapot, hogy a sarlósok fokozódó radikalizálódása révén eltért a cserkész eszmeiségtől, ezért Tábortűz címen új orgánumot létesítettek. A kiéleződött viszály következtében a lap megszűnt. – Szerk. Scherer Lajos.
A Mi Vasutasunk
Részletek
A magyar nemzetiségű vasutasok szakszervezeti havilapja (Ruttka, 1923 júl.–1925 szept.). – Szerk. Darula István és Vydra Lajos.
A. Nagy László
(* 1948. aug. 10. Bagyós (Bodiná) Pszichológus, politikus. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK pszichológia–filozófia szakán szerzett oklevelet (1972), ugyanott doktorált (1982). 1967–1970-ben a József Attila Ifjúsági Klub elnöke, 1968-ban a Magyar Ifjúsági Szövetség egyik alapítója. 1972–1989 között előbb...megnyit →
(* 1948. aug. 10. Bagyós (Bodiná) Pszichológus, politikus. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK pszichológia–filozófia szakán szerzett oklevelet (1972), ugyanott doktorált (1982). 1967–1970-ben a József Attila Ifjúsági Klub elnöke, 1968-ban a Magyar Ifjúsági Szövetség egyik alapítója. 1972–1989 között előbb...megnyit →
Részletek
A. Nagy László (FI)
(* 1948. aug. 10. Bagyós (Bodiná) Pszichológus, politikus. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK pszichológia–filozófia szakán szerzett oklevelet (1972), ugyanott doktorált (1982). 1967–1970-ben a József Attila Ifjúsági Klub elnöke, 1968-ban a Magyar Ifjúsági Szövetség egyik alapítója. 1972–1989 között előbb a Kultúrakutató Intézet, később a Vezetéstudományi Intézet, majd a Felsőoktatási Kutatóintézet munkatársa. Az 1980-as években részt vett a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának munkájában. 1989 nov.-ében egyik alapítója és Tóth Károllyal együtt az első szóvivője a Független Magyar Kezdeményezésnek (FMK). 1991–1998-ban az FMK, majd a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke (1991-től). 1990-ben kooptálták a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői közé, majd 1990 jún.-ától 1992-ig parlamenti képviselő és a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke. 1994–1998-ban az MPP, 1998-tól az Magyar Koalíció Pártja (MKP) parlamenti képviselője, az emberjogi és kisebbségi bizottság elnöke. 2009-ben átlépett az újonnan alakult Most – Híd Pártba, 2011–2013-ban kisebbségi kormánybiztos volt. 2023-ban Anton Srholec Szabadság-díjat kapott.
A Nap
Bulvár jellegű politikai napilap (Pozsony, 1927 dec.–1932 dec.). Rendkívül aktív, befolyásos belső munkatársa, szerkesztője volt Antal Sándor, aki tág teret biztosított a lapban az irodalmi és kulturális anyagoknak. A lap független jelzéssel jelent meg, s noha ezt a szellemiségét őrizte is, tulajdonosa, gróf Zay Károly...megnyit →
Bulvár jellegű politikai napilap (Pozsony, 1927 dec.–1932 dec.). Rendkívül aktív, befolyásos belső munkatársa, szerkesztője volt Antal Sándor, aki tág teret biztosított a lapban az irodalmi és kulturális anyagoknak. A lap független jelzéssel jelent meg, s noha ezt a szellemiségét őrizte is, tulajdonosa, gróf Zay Károly...megnyit →
Részletek
Bulvár jellegű politikai napilap (Pozsony, 1927 dec.–1932 dec.). Rendkívül aktív, befolyásos belső munkatársa, szerkesztője volt Antal Sándor, aki tág teret biztosított a lapban az irodalmi és kulturális anyagoknak. A lap független jelzéssel jelent meg, s noha ezt a szellemiségét őrizte is, tulajdonosa, gróf Zay Károly rendszeres szubvenciót kapott a kormánytól. Antal Sándornak köszönhetően ~ – A Mi Lapunk mellett – a Sarló mozgalom második jelentős fóruma volt. A lap munkatársi körébe tartozott többek között Kovács Endre, Szalatnai Rezső és Kellner József. – Szerk. Pál István, Klein Miklós, Latkóczy József.
A Nép
Részletek
Az Országos Keresztényszocialista Párt k.-szl.-i hetilapja (Kassa, 1920–1937). Elődje az 1920-ban szórványosan megjelenő Keresztény Munkás volt. – Szerk. Ványai István, Fleischmann Gyula, Derfmyák Gusztáv, Reinel János.