Abaújszina; Szina (Seňa)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály-patak völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határ közelében.L: [1921] – 1580, ebből 1104 (69,9%) magyar, 327 (20,7%) szlovák; [2011] – 2091, ebből 1703 (81,4%) szlovák, 252 (12,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1529 (73,1%) szlovák,...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály-patak völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határ közelében.L: [1921] – 1580, ebből 1104 (69,9%) magyar, 327 (20,7%) szlovák; [2011] – 2091, ebből 1703 (81,4%) szlovák, 252 (12,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1529 (73,1%) szlovák,...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály-patak völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határ közelében.L: [1921] – 1580, ebből 1104 (69,9%) magyar, 327 (20,7%) szlovák; [2011] – 2091, ebből 1703 (81,4%) szlovák, 252 (12,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1529 (73,1%) szlovák, 407 (19,5%) magyar. V: [2011] – 1390 r. k., 294 ref., 108 gör. kat., 8 ev. – Ref. temploma a 13. sz. közepén épült korai gótikus, r. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1869-ben neoklasszicista, a Teleki-kastély a 19. sz. elején klasszicista stílusban. Gazdag régészeti lelőhely: határában az 1950-es években diluviális ősemberi maradványokat és kőeszközöket találtak. A 21. sz. elején vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1986–90 között hozzá tartozott Kenyhec, 1986–92 között Miglécnémeti.
Abovce
-> Abafalva (Abovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Sajó folyó bal parti teraszán, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 656, ebből 623 (95,0%) magyar, 6 (0,9%) szlovák; [2011] – 593, ebből 397 (66,9%) magyar, 135 (22,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Sajó folyó bal parti teraszán, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 656, ebből 623 (95,0%) magyar, 6 (0,9%) szlovák; [2011] – 593, ebből 397 (66,9%) magyar, 135 (22,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Sajó folyó bal parti teraszán, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 656, ebből 623 (95,0%) magyar, 6 (0,9%) szlovák; [2011] – 593, ebből 397 (66,9%) magyar, 135 (22,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 461 (77,7%) magyar, 117 (19,7%) szlovák. V: [2011] – 435 r. k., 86 ev., 22 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették, helyükre romániai, kárpátaljai és közép-szlovákiai szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1907-ben neogótikus, az Abaffy-kastély 1800–1810 között barokk-klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1975–1990 között közigazgatásilag Sajószentkirályhoz tartozott.
Acta Ethnologica Danubiana
A Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának az évkönyve, megjelenik 2000-től. Amellett, hogy a szlovákiai magyar tájak népi kultúrája kutatásának legfrissebb eredményeiről ad számot, rendszeresen közöl a Duna-medence népeinek népi kultúráját bemutató írásokat is. Különös súlyt helyez az interetnikus kapcsolatok, továbbá a változásvizsgálatok és...megnyit →
A Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának az évkönyve, megjelenik 2000-től. Amellett, hogy a szlovákiai magyar tájak népi kultúrája kutatásának legfrissebb eredményeiről ad számot, rendszeresen közöl a Duna-medence népeinek népi kultúráját bemutató írásokat is. Különös súlyt helyez az interetnikus kapcsolatok, továbbá a változásvizsgálatok és...megnyit →
Részletek
A Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának az évkönyve, megjelenik 2000-től. Amellett, hogy a szlovákiai magyar tájak népi kultúrája kutatásának legfrissebb eredményeiről ad számot, rendszeresen közöl a Duna-medence népeinek népi kultúráját bemutató írásokat is. Különös súlyt helyez az interetnikus kapcsolatok, továbbá a változásvizsgálatok és a szakrális néprajz kutatási eredményeinek a közreadására. Magyar, szlovák, német és angol nyelven közöl írásokat. Jelentős az annotációs, recenziós rovata, amely egy-egy számban sokszor a százat is megközelítő közép-európai néprajzi jellegű publikációt ismertet. – Szerk. Liszka József.
Acta Museologica
A komáromi Duna Menti Múzeum Szlovákiai Magyar Nemzetiségi Osztálya évkönyvszerű közleménye. Egy kötete jelent meg 1994-ben, amelyben az 1991-ben Komáromban megrendezett, Interetnikus kapcsolatok a Kárpát-medence északi részén c. konferencia előadásai olvashatóak. Az évkönyv tartalmaz továbbá egy, az időszerű néprajzi eseményekről tájékoztató rovatot (Hírek), valamint...megnyit →
A komáromi Duna Menti Múzeum Szlovákiai Magyar Nemzetiségi Osztálya évkönyvszerű közleménye. Egy kötete jelent meg 1994-ben, amelyben az 1991-ben Komáromban megrendezett, Interetnikus kapcsolatok a Kárpát-medence északi részén c. konferencia előadásai olvashatóak. Az évkönyv tartalmaz továbbá egy, az időszerű néprajzi eseményekről tájékoztató rovatot (Hírek), valamint...megnyit →
Részletek
A komáromi Duna Menti Múzeum Szlovákiai Magyar Nemzetiségi Osztálya évkönyvszerű közleménye. Egy kötete jelent meg 1994-ben, amelyben az 1991-ben Komáromban megrendezett, Interetnikus kapcsolatok a Kárpát-medence északi részén c. konferencia előadásai olvashatóak. Az évkönyv tartalmaz továbbá egy, az időszerű néprajzi eseményekről tájékoztató rovatot (Hírek), valamint egy könyvismertetési blokkot (Könyvszemle). – Szerk. Liszka József.
Ádám Zita
(* 1945. jan. 20. Balogfala) Pedagógus, pedagógiai szakíró. A füleki magyar gimnáziumban érettségizett (1962), a nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar nyelv és irodalom – szlovák nyelv és irodalom szakán szerzett oklevelet (1969, ugyanott végzett posztgraduális tanulmányokat (1977) és doktorált (1986). Munkahelyei: Rimaszécs, Ajnácskő, Almágy alapiskolái,...megnyit →
(* 1945. jan. 20. Balogfala) Pedagógus, pedagógiai szakíró. A füleki magyar gimnáziumban érettségizett (1962), a nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar nyelv és irodalom – szlovák nyelv és irodalom szakán szerzett oklevelet (1969, ugyanott végzett posztgraduális tanulmányokat (1977) és doktorált (1986). Munkahelyei: Rimaszécs, Ajnácskő, Almágy alapiskolái,...megnyit →
Részletek
Ádám Zita (csa)
(* 1945. jan. 20. Balogfala) Pedagógus, pedagógiai szakíró. A füleki magyar gimnáziumban érettségizett (1962), a nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar nyelv és irodalom – szlovák nyelv és irodalom szakán szerzett oklevelet (1969, ugyanott végzett posztgraduális tanulmányokat (1977) és doktorált (1986). Munkahelyei: Rimaszécs, Ajnácskő, Almágy alapiskolái, illetve Rimaszombatban a Járási Módszertani Központ, később Tanügyi Hivatal, Pozsonyban a Pedagógiai Kutatóintézet (1993–94). A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének alapító tagja (1990), elnöke (1999–2002), alelnöke (2002–2015), 1994-től a szervezetben dolgozik. Elsősorban a nyári egyetemekkel, közoktatási konferenciákkal, tanári emlékkonferenciákkal, tanulmányi versenyekkel, továbbképzési programokkal, hosszabb távú pedagógiai projektek tartalmi fejlesztésével, gyakorlati megvalósításával, a szakmai műhelyekben folyó fejlesztő munkával foglalkozik. Tankönyvíró, pedagógiai szakíró. Szakterülete a pedagógia részterületei, a módszertan, kiemelten a helyi és regionális értékekre valló nevelés. – Díjak: Ľudovít Štúr Érdemrend második fokozata (2022); Németh László-díj (2020); Ex Libris-díj (2014); Magyar Köztársaság Lovagkeresztje (2011); Czabán Samu Pedagógiai Díj (1998). – Fm. A hely, ahol élünk (munkáltató értékkönyv, társszerző Ferencz Anna, 2010, 2013).
adventi koszorú
Örökzöldből, rendesen fenyőágakból készített koszorú, négy gyertyával. Ezeket a gyertyákat az adventi időszak egyes vasárnapjain egyenként, fokozatosan növelve a számukat gyújtják meg, ezzel is jelezve a növekedő fényt, a Megváltó eljövetelének a közeledtét. Az adventi koszorú protestáns észak-német területen alakult ki a 19. században...megnyit →
Örökzöldből, rendesen fenyőágakból készített koszorú, négy gyertyával. Ezeket a gyertyákat az adventi időszak egyes vasárnapjain egyenként, fokozatosan növelve a számukat gyújtják meg, ezzel is jelezve a növekedő fényt, a Megváltó eljövetelének a közeledtét. Az adventi koszorú protestáns észak-német területen alakult ki a 19. században...megnyit →
Részletek
Örökzöldből, rendesen fenyőágakból készített koszorú, négy gyertyával. Ezeket a gyertyákat az adventi időszak egyes vasárnapjain egyenként, fokozatosan növelve a számukat gyújtják meg, ezzel is jelezve a növekedő fényt, a Megváltó eljövetelének a közeledtét. Az adventi koszorú protestáns észak-német területen alakult ki a 19. században (első konkrét adatunk 1833-ból származik), majd fokozatosan terjedt el Kelet-Közép-Európa római katolikus lakossága körében is. A szlovákiai magyar nyelvterületen az 1989-es rendszerváltás után jelent meg, s hódított teret néhány év alatt (karácsonyi szokáskör). Ir.: Liszka József: Az adventi koszorú. Egy felmérés előzetes eredményei (FTSZ 2000/1).
Ady Endre Diákkör
Prágai magyar diákklub. Az első Csehszlovák Köztársaság időszakára jellemző élénk prágai magyar diákélet a második vh. alatt és az azt követő évek során szinte teljesen megszűnt. A diákélet az 50-es években éledt újjá. Az eleinte szórványosan, később rendszeresen összejáró egyetemisták 1957-ben vették fel az...megnyit →
Prágai magyar diákklub. Az első Csehszlovák Köztársaság időszakára jellemző élénk prágai magyar diákélet a második vh. alatt és az azt követő évek során szinte teljesen megszűnt. A diákélet az 50-es években éledt újjá. Az eleinte szórványosan, később rendszeresen összejáró egyetemisták 1957-ben vették fel az...megnyit →
Részletek
Prágai magyar diákklub. Az első Csehszlovák Köztársaság időszakára jellemző élénk prágai magyar diákélet a második vh. alatt és az azt követő évek során szinte teljesen megszűnt. A diákélet az 50-es években éledt újjá. Az eleinte szórványosan, később rendszeresen összejáró egyetemisták 1957-ben vették fel az ~ nevet, a kör azóta folyamatosan működik. Tagjai közül több neves tudós, művész, tanár, mérnök, politikus került ki. Csehszl. szétválása súlyos érvágást jelentett az ~ számára, mivel a Szl.-ból érkezők számára bevezették a tandíj-kötelezettséget. A Csehország és Szl. között létrejött oktatási egyezménynek és a tandíj eltörlésének köszönhetően taglétszáma újabban ismét növekszik. Az ~ rendszeresen szervez kulturális összejöveteleket. 1969–1975 között Homokóra c. időszakos irodalmi folyóiratot adott ki. Knédli névű lapja 1994 óta rendszertelenül jelenik meg. Moldva, majd később Nyitnikék néven néptánccsoportot működtet. Az ~ öt alkalommal rendezte meg a magyar egyetemisták részére az aug.-i Kovácspataki Diáktábort. – Ir. Lacza Tihamér: Sziget a szárazföldön. A prágai Ady Endre Diákkör története 1957–2011 (2012).
Ág Erzsébet; Bak
(*1930. április 14. Kövecses, † 2017. január Nagymegyer) Karnagy, tankönyvíró. Egy gátőr családjának első gyermekeként született. Az iskolát Kövecsesen (édesapja akkori szolgálati helyén) kezdte, de a polgárit 1945-ben már Komáromban fejezte be. 1952-ben a Pozsonyi Pedagógiai Gimnáziumban szerzett tanítói képesítést. Martoson, majd Pozsonypüspökin, 1963-tól...megnyit →
(*1930. április 14. Kövecses, † 2017. január Nagymegyer) Karnagy, tankönyvíró. Egy gátőr családjának első gyermekeként született. Az iskolát Kövecsesen (édesapja akkori szolgálati helyén) kezdte, de a polgárit 1945-ben már Komáromban fejezte be. 1952-ben a Pozsonyi Pedagógiai Gimnáziumban szerzett tanítói képesítést. Martoson, majd Pozsonypüspökin, 1963-tól...megnyit →
Részletek
Ág Erzsébet (csa)
(*1930. április 14. Kövecses, † 2017. január Nagymegyer) Karnagy, tankönyvíró. Egy gátőr családjának első gyermekeként született. Az iskolát Kövecsesen (édesapja akkori szolgálati helyén) kezdte, de a polgárit 1945-ben már Komáromban fejezte be. 1952-ben a Pozsonyi Pedagógiai Gimnáziumban szerzett tanítói képesítést. Martoson, majd Pozsonypüspökin, 1963-tól nyugdíjba vonulásáig a Nagymegyeri Alapiskola alsó tagozatán tanított az első és második évfolyamban. Hosszú pályafutása alatt az iskola kicsinyek kórusának vezetőjeként a járási és kerületi versenyeken számos 1. helyezést és aranysávos minősítést ért el. Több sikeres pedagógiai felolvasás szerzője volt, és összeállítot egy zenei tankönyvet is az 1. osztályosok számára. Alapító tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának, énekelt a galántai Kodály Zoltán Daloskörben, a nagymegyeri Bárdos Lajos Vegyeskarban és még számos énekkarban, amelyeket férje – Ág Tibor – hozott létre vagy szervezett újra a Csallóközben, de annak határain túl is. Nyugdíjba vonulása után megszervezte, és amíg egészségi állapota engedte, vezette a Nagymegyeri Nyugdíjasklub Kéknefelejcs Népdalkörét.
Ág Tibor; Obenau
(* 1928. ápr. 13. Pozsony, † 2013. aug. 29. Nagymegyer) Népzenegyűjtő, karnagy, szakíró. Szülővárosában érettségizett, bölcsészdiplomát a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett. 1953-tól különféle szlovákiai magyar népművészeti együttesek (Népes, Ifjú Szivek) tagja, vezetője, később a Csemadok népzenei szakelőadója (1967), a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság titkára...megnyit →
(* 1928. ápr. 13. Pozsony, † 2013. aug. 29. Nagymegyer) Népzenegyűjtő, karnagy, szakíró. Szülővárosában érettségizett, bölcsészdiplomát a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett. 1953-tól különféle szlovákiai magyar népművészeti együttesek (Népes, Ifjú Szivek) tagja, vezetője, később a Csemadok népzenei szakelőadója (1967), a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság titkára...megnyit →
Részletek
Ág Tibor (GJ)
(* 1928. ápr. 13. Pozsony, † 2013. aug. 29. Nagymegyer) Népzenegyűjtő, karnagy, szakíró. Szülővárosában érettségizett, bölcsészdiplomát a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett. 1953-tól különféle szlovákiai magyar népművészeti együttesek (Népes, Ifjú Szivek) tagja, vezetője, később a Csemadok népzenei szakelőadója (1967), a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság titkára (1969), majd nyugdíjba vonulásáig a dunaszerdahelyi Városi Művelődési Ház szakreferense. A Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnöke (1989), a Társaság Népzenei Munkaközösségének vezetője (1993). A szlovákiai magyar kórusmozgalom kiemelkedő alakja, mozgatórugója. A legeredményesebb szlovákiai magyar népzenegyűjtő, több mint 16 000 dallamot gyűjtött. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja (2012). Főbb díjai, kitüntetései: A Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Életfa Díja (1995); a Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért Díja (1997); Pro Probitate – A Helytállásért Díj (1999); Posonium Irodalmi Díj Életműdíja (2001); Ľudovít Štúr díj III. fokozata (2002); Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2008), Harmónia Életműdíj. – Fm. Édesanyám rózsafája. Palóc népdalok (1974, 1995); Vétessék ki szóló szívem. Szlovákiai magyar balladák (Sima Ferenccel közösen, 1979); Az Aranykert muzsikája. Csallóközi népdalok (1999); Felsütött a nap sugára. Kelet-szlovákiai népdalok (1999); Csináltassunk hírharangot. Nyitra-vidéki népballadák (2001); Népdalkutatók nyomában Szlovákia magyarlakta vidékein (2007); Az árgyélus kismadár. Martos falu népzenei hagyománya (2006); Tiszán innen, Bodrogközben (2009); Csillagoknak teremtője. Mátyusföldi népdalok (2009); Nem szánt-vet az égi madár. Egy gömöri nótafa monográfiája (2010) – Ir. Liszka József (szerk.): „Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok.” Tanulmányok a 65 éves Ág Tibor köszöntésére (1993); Liszka József (szerk.): Szolgálatban. Folklorisztikai tanulmányok a 70 esztendős Ág Tibor tiszteletére (1998).
Ágasfás szelemenes tetőszerkezet
A tető gerincvonalán elhelyezkedő szelemengerendát az épület elején, közepén és végén elhelyezett három, V-alakban végződő, ágasfa tartja. Ily módon az egész tető súlya nem a falakat terheli, hanem ezek a földbe mélyesztett ágasfák tartják. Az újabb kőkortól ismert tetőszerkezet, s paraszti használatban a 20....megnyit →
A tető gerincvonalán elhelyezkedő szelemengerendát az épület elején, közepén és végén elhelyezett három, V-alakban végződő, ágasfa tartja. Ily módon az egész tető súlya nem a falakat terheli, hanem ezek a földbe mélyesztett ágasfák tartják. Az újabb kőkortól ismert tetőszerkezet, s paraszti használatban a 20....megnyit →
Részletek
A tető gerincvonalán elhelyezkedő szelemengerendát az épület elején, közepén és végén elhelyezett három, V-alakban végződő, ágasfa tartja. Ily módon az egész tető súlya nem a falakat terheli, hanem ezek a földbe mélyesztett ágasfák tartják. Az újabb kőkortól ismert tetőszerkezet, s paraszti használatban a 20. század közepéig adatolható. Jellegzetes példája a vágsellyei tájház épülete.