Gombaszög − Országos Dal- és Táncünnepély, 1979 (FI)

A szlovákiai magyarság és a Csemadok kulturális tevékenységének a fesztiválja. A felvidéki magyar néptánccsoportok, -együttesek, hagyományőrző tánc- és éneklőcsoportok, népi és parasztzenekarok, citerazenekarok és fúvószenekarok, valamint tánc-, ének- és zeneszólisták évenként megrendezésre kerülő országos méretű fesztiváljaként, esetenként versenyeként indult. 1956. dec. 30-án Losoncon rendezték meg első alkalommal. 1957–1959-ben Zselizen, szabadtéren, a Schubert-parkban, 1960-ban Érsekújvárott a Nyitra partján, a Berekben, 1961-től pedig Gombaszögön, a sarlósok egykori találkozóhelyén kerül megrendezésre. Az ünnepség a 80-as évek végéig kétnapos volt, műsoraiban mintegy 500–1000 szereplő lépett színpadra. Szervezője és főrendezője 2005-ig a Csemadok KB (később Országos Tanácsa), majd a Csemadok Rozsnyói Területi Választmánya. 1965-től a gombaszögi szabadtéri színpadon valósul meg, és 1976-tól (a 21. évfolyamától) Országos Kulturális Ünnepély néven szerepel. Azóta külön rendezik a népművészeti hagyományokat ápoló csoportok országos seregszemléjét. A rendezvény fokozatosan népünnepélyé vált, és műsorában a kultúra csaknem minden zsánere helyet kapott; nagy látogatottsággal bírt, legnagyobb, mintegy 40 ezres látogatottsága 1966-ban volt. Az 1990-es évek végén több évfolyamának megrendezése pénzhiány miatt elmaradt. 2002 óta újból évente rendezik, de a szereplők létszámát és főként a látogatottságát tekintve régi fénye megkopott.

Az Országos Keresztényszocialista Párt munkácsi nagygyűlésének szónokai és képviselői (balról a harmadik helyen ül Dr. Szüllő Géza) (FI)

Konzervatív politikai párt (1920–1936). A párttá szerveződés központjai Pozsony, Nyitra és Kassa voltak. A szlovákiai magyar kisebbség két vh. közötti meghatározó politikai pártjának számított. Az ~ megszervezése 1919 tavaszán kezdődött az államfordulat előtt már működő keresztényszocialista egyesületekre alapozva. Az alapító országos kongresszusra 1920. márc. 20-án került sor Pozsonyban, ahol a párt első elnökévé a nyitrai alapszervezet vezetőjét, Lelley Jenőt választották. A párt világnézeti alapon, a magyar érzelmű katolikus klérushoz szorosan kötődve szerveződött meg. Az ~, a Magyar Nemzeti Párttal (MNP) való 1936-ban bekövetkezett egyesülésig, végig ellenzéki, a csehszlovák állammal szembeni sérelmi politikát folytatott. A párt programjának legfontosabb pontjait a keresztényszocializmus elvei, Szl. autonómiája és a kisebbségi lakosság jogi és nyelvi egyenjogúsága alkották. Hivatalosan nem etnikai alapokon szerveződött, hanem Szl. őslakosságát (magyarokat, szlovákokat, németeket) igyekezett megszólítani. A párton belül külön szlovák és német szekció is működött, sőt Kárpátalján ruszin és német csoportjai is voltak. Tagságának döntő többsége azonban magyar volt, s a párt elsősorban a szlovákiai magyarok érdekei szerint politizált. Szervezeti felépítésének alapját a helyi szervezetek jelentették, amelyben a vezető szerepet legtöbbször a katolikus papság játszotta. A párt legmagasabb szintű fórumát a kongresszus jelentette, amely a 120 tagú országos vezetést választotta. Ebben egyformán 40–40 fővel képviseltették magukat a magyarok, a szlovákok és a németek. Az országos pártvezetés volt jogosult a párt elnökének megválasztására és a választási jelölőlisták összeállítására. Hivatalos sajtóorgánuma a Népakarat, A Nép, a Magyar Néplap, a szlovák nyelvű Vôľa ľudu és a német nyelvű Deutsche Zeitung voltak. Saját nyomdával is rendelkezett, amely a Concordia nevet viselte. A párthoz kapcsolódóan erős szakszervezeti mozgalom működött, amely D-Szl. ipari munkásságának egy jelentős részét tudta a párt mellé állítani. Más pártokhoz hasonlóan az ~ mellett több olyan gazdasági és regionális jellegű szervezet működött, amelyek a megfelelő lehetőséget kínáltak a párt szavazóbázisának mozgósításához. A húszas évek közepén éles küzdelem kezdődött a párton belül a pártelnök, Lelley Jenő vezette csoport és a Trianon előtti magyar konzervatív politikai hagyományokhoz jobban kötődő Szüllő Géza nevével fémjelzett csoportosulás között. Ez utóbbiak az őslakos koncepció helyett a párt magyar etnikai jellegének nagyobb hangsúlyozását és határozottabb sérelmi szempontú ellenzéki politizálást követeltek. A belharcokból végül Szüllő került ki győztesen, aki 1925-től 1932-ig a párt elnöke volt. A Lelley vezette csoport kivált a pártból, s Nyugatszlovenszkói Keresztényszocialista Párt néven működött tovább. Szüllő elnöksége idején a párt merev ellenzéki politikát folytatott, s éles konkurenciaharcot vívott az MNP-vel. 1932-ben Szüllő helyére a Budapesti kormányzat által favorizált Esterházy Jánost választották a párt elnökévé. A nemzetközi politikai helyzethez alkalmazkodva az ~ Esterházy vezetésével intenzívebbé igyekezett tenni a párt kapcsolatait a centralizált Csehszlovák Köztársaság ellen fellépő politikai erőkkel, a Hlinka-féle Szlovák Néppárttal és a Szudétanémet Párttal. Noha Esterházy és a pártvezetés döntő többsége (főleg az ún. papi szárny) ellenezte az MNP-vel való egyesülést, ennek végül nem tudták útját állni, s Budapest nyomására 1936-ban az ~ összeolvadt az MNP-vel. Az egységes ellenzéki párt az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt nevet vette fel. – Vezető: Lelley Jenő (1920–1925), Szüllő Géza (1925– 1932), Esterházy János (1932–1936).

Az Országos Népművészeti Fesztivál részvevői, Zselíz 1981 (FI)

Nagyon népszerű és rangos fesztivál (1969, Zseliz), 1969- ig az Országos Dal- és Táncünnepély töltötte be ezt a szerepet. Míg ez utóbbi 1976-tól a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély néven a szlovákiai magyarok kulturális tevékenységét bemutató országos fesztivállá vált, a Zselizen megrendezett seregszemle a hagyományos néptánc, ének, -zene, -szokás, -viselet és tárgyi kultúra országos fesztiválja lett. Összekapcsolódott a gyermek és felnőtt néptáncegyüttesek országos versenyével, mely többnyire a közeli lévai kultúrházban valósult meg. Az ~ 1969–1994 között Zselizen a Schubert-parkban rendezték meg a Csemadok kiemelt rendezvényeként, s nem csupán seregszemleként működött, hanem szakmai fórumként is. A fesztivál programja mindig rendkívül színes volt, néprajzi kiállítások, gyermekprogramok, koncertek, kirakodóvásár stb. tették színessé és közönség közelivé. Rendkívül pozitív hatása volt a hazai folklórmozgalomra. Anyagi támogatások hiányában 1995-ben már nem rendezték meg. A fesztivál helyét a Martoson 1995 óta évente megrendezett Pünkösdi Népművészeti Fesztivál kívánta átvenni, de ez mára inkább regionális fesztiválként működik. A Csemadok 2006-ban, tizenkét éves szünet után, az eredeti helyszínen újraélesztette a fesztivált, ezt azonban már – és azóta is – a közönség teljes érdektelensége kísérte. A rendezvényt ezután különböző helyszíneken (2008 Bős, 2009 Martos) rendezték meg, majd 2010-től Deákiba került.

Párkány és Vidéke (FI)

Regionális, kétnyelvű havilap (2009-ig Párkány és Vidéke – Štúrovo a okolie). – Kiadója: Párkány Önkormányzata (1991); Párkányi Városi Művelődési Központ (2002). – Szerk. Himmler György (1992); Szép Éva (2008); Buchlovics Péter (2013).

A Pátria Rádió szerkesztősége (FI)

A Szlovák Rádió nemzetiségi részlege (Kassa, Pozsony, 1928). Műsoridejének nagy részében a magyar nemzetiségű, ill. a magyarul tudó hallgatóknak szól, de emellett vannak ukrán és ruszin nyelvű műsorai is. Programszerkezetét tekintve szinte minden műfajt (híradás, publicisztika, ifjúsági műsorok, zenei programok, hangjátékok stb.) magában foglal, és igyekszik az összes korosztályhoz szólni. A szlovákiai magyar rádiózás több mint nyolc évtizedes múltra tekint vissza. A Szlovák Rádió 1928. dec. 16-án közvetített először magyarul Kassáról, a következő év febr.-jában pedig megkezdődött a rendszeres pozsonyi közvetítés is. 1934 febr.-jától a pozsonyi adó naponta sugárzott magyar nyelvű műsort. Az esti órákban 50 percet Pozsonyból, 25–30 percet Kassáról közvetítettek. A műsorok azonban csupán az első Csehszlovák Köztársaság fennállásának utolsó évében kezdtek a szlovákiai magyarok valós problémáival foglalkozni, s a véleményeknek a korábbitól sokkal szélesebb skáláját felvonultatni. A Tiso-féle Szlovák Köztársaság megalakulását követően a Szlovák Rádió 1944-ig hetente két alkalommal kb. egy órányi műsort sugárzott magyar nyelven. A műsorban a hírek mellett az irodalmi összeállítások domináltak, de gyakran szerepeltek a pozsonyi magyar kulturális élet szereplői is. A második vh.-t követően 1949 jan.-jában kezdte meg – Pozsonyból – magyar nyelvű műsorainak sugárzását a Szlovák Rádió. A kezdeti időszakban a magyar adás naponta 2 alkalommal – reggel és délben – összesen 40–60 perces műsort sugárzott. A Varsói Szerződés csapatainak 1968. aug. 21-i csehszlovákiai bevonulását követően a Szlovák Rádió illegalitásba vonult, s ismeretlen helyszínekről magyar nyelven – Gabonaváros néven – is sugárzott híreket, közleményeket, passzív ellenállásra buzdító felhívásokat. Az 1989-es nov.-i események a magyar adás életében is jelentős változásokat hoztak. A megváltozott társadalmi helyzetben a szerkesztők sokkal önállóbban és gyakorlatilag függetlenül készíthették műsoraikat, mind a riporterek, mind a riportalanyok bátran elmondhatták véleményüket. A műsor szerkezetében bizonyos átalakulás is végbement. Hétfőtől csütörtökig jobbára csak hírműsorok és zenei összeállítások kerültek adásba (a napi összműsoridő kb. 3 és fél óra), jelentősen bővült viszont a pénteki (6 és fél óra) és a hétvégi adás (10+10 óra) terjedelme. 1992 aug.-ától megszűntek a hétköznap reggel sugárzott hírblokkok és a magyar adás hétköznap délután 14 órától 18 óráig élő műsort közvetített Délutáni magazin, később Pavilon címmel. Szombaton és vasárnap pedig reggel 8 órától délután 18 óráig különböző összeállítások, zenei műsorok, riportok stb. kerültek adásba. Újabb változás állt be a műsorok szerkezetében 2009-ben, amikor is a Pátria Rádió magyar adása átállt a napi 12 órás (heti 84 órás) közvetítésre: Hétköznap és a hétvégén egyaránt reggel 6 órától 18 óráig jelentkezik különböző műsorokkal. 2012-ben a Szlovák Televíziót és a Szlovák Rádiót egy közszolgálati műsorkészítő intézménnyé vonták össze, így a rádió és a televízió magyar szerkesztősége is közös irányítás alá került. Jelenlegi igazgatója Lovász Attila. 1998–2009 között a magyar adás a magyarul beszélő romáknak is sugárzott műsort. – Ir. Papp Sándor–Protič János–Molnár László (összeáll.): Szlovák Rádió magyar adása 1928–1998 (1998).