Magyar Nemzeti Párt 3.
Aktivista szl.-i magyar politikai párt a húszas évek elején (Losonc, 1920). A párt közvetlenül az első csehszlovákiai parlamenti választások előtt 1920 tavaszán alakult meg. Megszervezése mögött az államhatalom állt, amely így akart szavazatokat elvonni az ellenzéki magyar pártoktól. A csupán a kassai választókerületben induló párt...megnyit →
Aktivista szl.-i magyar politikai párt a húszas évek elején (Losonc, 1920). A párt közvetlenül az első csehszlovákiai parlamenti választások előtt 1920 tavaszán alakult meg. Megszervezése mögött az államhatalom állt, amely így akart szavazatokat elvonni az ellenzéki magyar pártoktól. A csupán a kassai választókerületben induló párt...megnyit →
Részletek
Aktivista szl.-i magyar politikai párt a húszas évek elején (Losonc, 1920). A párt közvetlenül az első csehszlovákiai parlamenti választások előtt 1920 tavaszán alakult meg. Megszervezése mögött az államhatalom állt, amely így akart szavazatokat elvonni az ellenzéki magyar pártoktól. A csupán a kassai választókerületben induló párt azonban csak minimális szavazatot szerzett, s a kudarcot követően megszűnt működni. – Vezető: Seitz Viktor.
Magyar Nemzeti Tanács
A szlovákiai magyarok képviseleti szerve, amely a komáromi tárgyalások előestéjén, a magyar lakosságú területek közeli visszacsatolásának reményében alakult meg (Pozsony, Komárom, 1938. okt. 7.–1938 nov.). Megalakítói az Egyesült Magyar Párt országos vezetői, nemzetgyűlési képviselői és szenátorai voltak. Székhelye Komárom volt, de a következő napokban D-Szl....megnyit →
A szlovákiai magyarok képviseleti szerve, amely a komáromi tárgyalások előestéjén, a magyar lakosságú területek közeli visszacsatolásának reményében alakult meg (Pozsony, Komárom, 1938. okt. 7.–1938 nov.). Megalakítói az Egyesült Magyar Párt országos vezetői, nemzetgyűlési képviselői és szenátorai voltak. Székhelye Komárom volt, de a következő napokban D-Szl....megnyit →
Részletek
A szlovákiai magyarok képviseleti szerve, amely a komáromi tárgyalások előestéjén, a magyar lakosságú területek közeli visszacsatolásának reményében alakult meg (Pozsony, Komárom, 1938. okt. 7.–1938 nov.). Megalakítói az Egyesült Magyar Párt országos vezetői, nemzetgyűlési képviselői és szenátorai voltak. Székhelye Komárom volt, de a következő napokban D-Szl. szinte valamennyi jelentősebb településén megalakultak a helyi szervezetei. Feladata a magyar lakosság tájékoztatása, a közrend fenntartása és a várt visszacsatolás lebonyolításának elősegítése volt. Részt vett a D-Szl. több településén (közte Pozsonyban és Kassán) lezajlott demonstrációk megszervezésében. A megalakulását követő napokban több ízben is kiáltvánnyal fordult a magyar lakossághoz, amelyekben nyugalomra és a közrend fenntartására, valamint ennek érdekében helyi polgárőrségek megalakítására szólította fel a lakosságot. Utasítására sok dél-szlovákiai településen már ekkor kifüggesztették a nemzeti lobogót. A következő hetekben a ~hoz már a korábbi aktivista magyar szerveződések is csatlakoztak, így az a szlovákiai magyarság reprezentatív testületévé vált. Okt. utolsó napjaiban a nemzeti tanácson belül népjóléti tanács alakult, amelynek célja a magyar lakta területek visszacsatolása kapcsán várható szociális gondok kezelése volt. Működését a hatóságok akadályozták, több helyen betiltották. Az első bécsi döntés kihirdetését követően a magyar honvédség megérkezéséig sok településen a ~ vette át az irányítást, felügyelte a közrendet, szervezte a visszacsatolást kísérő ünnepségeket, s igyekezett megakadályozni, hogy a távozó hatalom magával vigye a közhivatalok, gyárak stb. ingóságait. A magyar honvédség bevonulását követően a nemzeti tanácsok egy ideig még megpróbáltak részt vállalni a visszacsatolt területek irányításából. A katonai közigazgatás viszonyai azonban erre nem adatak lehetőséget, így mind a központi ~, mind a helyi szervezetei feloszlatták magukat.
Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és a Jólétért (MNMMJ)
Szocialista, szociáldemokrata irányultságú magyar politikai párt (1995–1998). A Vladimír Mečiar féle Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomhoz (HZDS) állt közel; kötődött az 1990-ben Új Út néven megjelenő hetilap köré szerveződő magyar baloldali értelmiségi csoporthoz is. Sajtóorgánuma az Életünk. Miután a magyar pártok (MKDM, Együttélés, MPP) egyesültek és...megnyit →
Szocialista, szociáldemokrata irányultságú magyar politikai párt (1995–1998). A Vladimír Mečiar féle Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomhoz (HZDS) állt közel; kötődött az 1990-ben Új Út néven megjelenő hetilap köré szerveződő magyar baloldali értelmiségi csoporthoz is. Sajtóorgánuma az Életünk. Miután a magyar pártok (MKDM, Együttélés, MPP) egyesültek és...megnyit →
Részletek
Szocialista, szociáldemokrata irányultságú magyar politikai párt (1995–1998). A Vladimír Mečiar féle Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomhoz (HZDS) állt közel; kötődött az 1990-ben Új Út néven megjelenő hetilap köré szerveződő magyar baloldali értelmiségi csoporthoz is. Sajtóorgánuma az Életünk. Miután a magyar pártok (MKDM, Együttélés, MPP) egyesültek és a ~ az 1998-as parlamenti választáson jelentéktelen szavazatot kapott és beszüntette tevékenységét. – Vezető: Gyimesi György.
Magyar Néplap
Az Országos Keresztényszocialista Párt ny.-szl.-i hetilapja (Pozsony, 1927–1936). A kisebbségi sérelmek ostorozása miatt sűrűn cenzúrázták, elkobozták, s 1933 dec.-től 1934 jún.-ig betiltották. A két ellenzéki párt egyesülése után hamarosan megszűnt, s helyébe az Új Hírek napilap lépett. – Szerk. Reinel János. – A szlovák...megnyit →
Az Országos Keresztényszocialista Párt ny.-szl.-i hetilapja (Pozsony, 1927–1936). A kisebbségi sérelmek ostorozása miatt sűrűn cenzúrázták, elkobozták, s 1933 dec.-től 1934 jún.-ig betiltották. A két ellenzéki párt egyesülése után hamarosan megszűnt, s helyébe az Új Hírek napilap lépett. – Szerk. Reinel János. – A szlovák...megnyit →
Részletek
Az Országos Keresztényszocialista Párt ny.-szl.-i hetilapja (Pozsony, 1927–1936). A kisebbségi sérelmek ostorozása miatt sűrűn cenzúrázták, elkobozták, s 1933 dec.-től 1934 jún.-ig betiltották. A két ellenzéki párt egyesülése után hamarosan megszűnt, s helyébe az Új Hírek napilap lépett. – Szerk. Reinel János. – A szlovák állam idején 1942 és 1944 között újra megjelent. – Szerk. Brogyányi Kálmán és Ásgúthy Erzsébet.
Magyar Néppárt
Szlovákiai magyar politikai párt (Pozsony, 1991–1998). Az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom néhány parlamenti képviselője csatlakozott hozzá 1992 jan.-jában. Az 1992-es parlamenti választásokon az Együttélzéssel és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal indult hármas koalícióban, de mandátumhoz nem jutott. 1998-ban, a Magyar Koalíció...megnyit →
Szlovákiai magyar politikai párt (Pozsony, 1991–1998). Az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom néhány parlamenti képviselője csatlakozott hozzá 1992 jan.-jában. Az 1992-es parlamenti választásokon az Együttélzéssel és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal indult hármas koalícióban, de mandátumhoz nem jutott. 1998-ban, a Magyar Koalíció...megnyit →
Részletek
Szlovákiai magyar politikai párt (Pozsony, 1991–1998). Az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom néhány parlamenti képviselője csatlakozott hozzá 1992 jan.-jában. Az 1992-es parlamenti választásokon az Együttélzéssel és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal indult hármas koalícióban, de mandátumhoz nem jutott. 1998-ban, a Magyar Koalíció Pártja megalakulása előtt beolvadt az Együttélés Politikai Mozgalomba. – Vezető: Popély Gyula.
Magyar Nyelv év Irodalom Tanszék – Pozsony
-> magyar egyetemi és főiskolai intézmények Pozsonyban
Az 1918-as államfordulat után az 1912-ben létesített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették. Csehszl.-ban ezután – az 1925–1939 között létező losonci Református Teológiai Szeminárium kivételével – nem volt magyar tanítási nyelvű egyetem vagy kar. A Comenius Egyetemen 1920-ban Magyar Szeminárium létesült, ahol hosszabb ideig csak lektor...megnyit →
Az 1918-as államfordulat után az 1912-ben létesített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették. Csehszl.-ban ezután – az 1925–1939 között létező losonci Református Teológiai Szeminárium kivételével – nem volt magyar tanítási nyelvű egyetem vagy kar. A Comenius Egyetemen 1920-ban Magyar Szeminárium létesült, ahol hosszabb ideig csak lektor...megnyit →
Részletek
Az 1918-as államfordulat után az 1912-ben létesített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették. Csehszl.-ban ezután – az 1925–1939 között létező losonci Református Teológiai Szeminárium kivételével – nem volt magyar tanítási nyelvű egyetem vagy kar. A Comenius Egyetemen 1920-ban Magyar Szeminárium létesült, ahol hosszabb ideig csak lektor (Vojtech Cvengroš) működött. A magyar filológiai szakot az 1930/31-es akadémiai évben vezették be. A finnugrisztikából professzorrá habilitált Pavel Bujnák heti két órában a 19. sz.-i magyar regényről előadást s régi szövegek olvasásával szemináriumot tartott. A következő akadémiai évben az évfolyamonkénti heti óraszám kilencre emelkedett, s ennyi maradt 1951 jún.-áig. Az előadások nyelve addig a szlovák volt. Halála után, 1934-től 1950-ig két megbízott előadó, Ján Bakoš szemitológus és František Jančovič középiskolai tanár vette át az oktatást. Az 50-es években jelentős változásokra került sor. 1951-ben az egyetem akkor létesített pedagógiai karán Sas Andor docens vezetésével magyar tanszék nyílt, s az előadások nyelve nemcsak ott, hanem a bölcsészkar megmaradt magyar szemináriumában is a magyar lett. A pedagógiai karon kezdettől két részleg működött: a gimnáziumi tanárokat képző pedagógiai főiskola és az általános iskolák tanítóit felkészítő pedagógiai felső iskola. A tanszékek az első két évben közösek voltak az egyes szakokon, aztán elkülönültek. Az egymást követő iskolareformok következtében 1954-ben Pozsonyban három felsőfokú intézmény oktatta a magyar nyelvet: A Comenius (Komenský) Egyetem Magyar Szemináriuma, a Pedagógiai Főiskola és a Felsőbb Pedagógiai Iskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke. Az újabb reformok következtében megszűnő Pedagógiai Főiskola tanszéke beleolvadt az egyetem Magyar Szemináriumába, az ugyancsak megszűnő Felsőbb Pedagógiai Iskola tanszéke pedig 1960-ban átkerült Nyitrára. A tanítási nyelv a pedagógiai főiskolán – a magyar tanszék kivételével – a szlovák volt, a tanítóképzőnek megfelelő pedagógiai felső iskolán viszont a más szakos magyar hallgatók részére is magyarul folyt az oktatás. A pedagógiai felső iskolát pár év múlva Nyitrára telepítették át. Az egyetem bölcsészkarán a Magyar Szemináriumot 1959-ben váltotta fel az önálló Magyar tanszék, melyen Sas Andor irányításával négy adjunktus működött. 1990-től a szlovák hallgatók részére külön tanrendű szak létezik. A tanszéken jelenleg magyar szakos tanár- és tolmácsképzés, hungarológiai képzés, valamint finn nyelvi és irodalmi képzés folyik baccalaureátusi (Bc.), magiszteri (Mgr.) és doktori (PhD.) képzés keretein belül.
Magyar P.E.N. Klub Pozsony
Részletek
A PEN Klub szlovákiai magyar szervezete (Pozsony, 1989 jún.). A rendszerváltás előtt alakult szlovákiai magyar írók és értelmiségiek részvételével Balla Kálmán kezdeményezésére. Több dokumentumot adott ki a Csehszl.-ban bebörtönzött írók és ellenzékiek védelmében. 1991-ben beolvadt a Szlovákiai PEN Klubba. – Vezető: Balla Kálmán.
magyar pártok
A szl.-i magyarok több mint kilenc évtizedes története politikatörténeti szempontból öt nagyobb korszakra osztható. – Az 1918-tól 1938-ig terjedő első korszakban a csehszl. parlamentarizmus megfelelő kereteket biztosított a szl.-i magyar kisebbség valós politikai képviseletének kialakulásához. Az 1918 végén és 1919 elején lezajlott államfordulatot (Csehszlovákia...megnyit →
A szl.-i magyarok több mint kilenc évtizedes története politikatörténeti szempontból öt nagyobb korszakra osztható. – Az 1918-tól 1938-ig terjedő első korszakban a csehszl. parlamentarizmus megfelelő kereteket biztosított a szl.-i magyar kisebbség valós politikai képviseletének kialakulásához. Az 1918 végén és 1919 elején lezajlott államfordulatot (Csehszlovákia...megnyit →
Részletek
A szl.-i magyarok több mint kilenc évtizedes története politikatörténeti szempontból öt nagyobb korszakra osztható. – Az 1918-tól 1938-ig terjedő első korszakban a csehszl. parlamentarizmus megfelelő kereteket biztosított a szl.-i magyar kisebbség valós politikai képviseletének kialakulásához. Az 1918 végén és 1919 elején lezajlott államfordulatot (Csehszlovákia megalakulása) követően a szlovákiai magyarok politikai élete csak lassan indult meg. Ennek okait elsősorban az államhatárok (államhatár) bizonytalan voltában és a Szl. területén érvényben lévő katonai diktatúrában kell keresni. Így a ~ csupán az első parlamenti választások előtt, 1920 elején kezdtek formálódni. Ebben a korszakban a szl.-i magyarok szavazatai három nagy irányzat: a sérelmi politika, az aktivizmus és a kommunista párt által képviselt baloldal között oszlottak meg. A korabeli szlovákiai magyar politika meghatározó irányvonalát a sérelmi ellenzéki magatartás jellemezte. Az Országos Keresztényszocialista Párt, a Magyar Nemzeti Párt, a Szlovenszkói Magyar Jogpárt stb., majd az ezek egyesüléséből létrejött Egyesült Magyar Párt (EMP) a szl.-i magyarság szempontjából csupán átmenetinek tekintették a Csehszl.-hoz való tartozást, s a magyar kisebbség problémáinak végleges megoldását egy békés határrevíziótól várták. A kormánypárti aktivizmus csekély támogatottsággal bírt, s leginkább az országos csehszl. pártok keretén belül realizálódott. Az aktivizmus szimpatizánsainál jóval nagyobb bázisa volt a szl.-i magyarok körében a baloldali pártoknak, különösen a CSKP-nek, amely országos viszonylatban épp a magyarok által lakott településeken szerezte a legtöbb szavazatot. – A második korszakot megnyitó első bécsi döntés után a mind az anyaországhoz visszakerült, mind pedig a Szl.-ban rekedt magyarság kevésbé demokratikus viszonyok közé került az első Csehszlovák Köztársasághoz képest. Az anyaországhoz visszacsatolt többségnek a háborús Mo. többpárti, ám erősen tekintélyelvű politikai keretei között csak behatároltak voltak a lehetőségei érdekeinek érvényesítésére. Az EMP egy ideig még működött, a visszacsatolt területek reintegrációja azonban feleslegessé tette külön politikai érdekképviselet fenntartását. A fasiszta diktatúrát építő Szl.-ban etnikai elvű egypártrendszer működött, amely alapján az állampárti jellegű Hlinka-féle Szlovák Néppárt mellett a német és a magyar kisebbség is rendelkezhetett saját politikai érdekképviselettel. Ezért 1939 és 1945 között a magyarság érdekeit a csupán korlátozott tevékenységet kifejthető Szlovenszkói Magyar Párt képviselte. Bár ebben az időszakban néhányan nemzetiszocialista jellegű magyar párt létrehozására is kísérletet tettek, ez a kezdeményezés a szl.-i magyarok körében elutasításra talált. A második vh. befejezése és a trianoni államhatárok felújítása a szl.-i magyarság számára hosszú évtizedekre felszámolta a valós politikai képviselet lehetőségét. – Az 1945 és 1948 közötti időszakban a szlovákiai magyarság jogfosztottá vált, nem vehetett részt a politikai életben, és nem hozhatott létre sem politikai, sem társadalmi szervezeteket. – Az 1948-as kommunista hatalomátvétel ismét új korszakot nyitott. Az egypárti diktatúra keretei között az ország többi lakosához hasonlón a szl.-i magyarok is csak a Nemzeti Front és annak meghatározó szervezete, a kommunista párt keretén belül politizálhattak. A szocialista rendszer – az 1968-as évet kivéve, amikor a Csemadok igyekezett politikai szerepet is vállalni – nem nyújtott lehetőséget valós politikai képviseletre és bármiféle autonóm politikai megnyilvánulásra. – Az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltás újból megteremtette a politikai többpártrendszer lehetőségét. A szl.-i magyar kisebbség érdekképviseletét több párt is felvállalta, amelyek közül a Magyar Polgári Párt, az Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Néppárt voltak a jelentősek. Ezek egyesüléséből jött létre 1998-ban a Magyar Koalíció Pártja. A rendszerváltás utáni években további magyar pártok is alakultak (Magyar Szocialista Párt, a Magyar Szocialisták Pártja, Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért, Magyar Föderalista Párt és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség), ám ezek számottevő választói támogatás hiányában nem tudták átlépni a parlamentbe való bejutás küszöbét.
Magyar Polgári Párt (MPP)
Szlovákiai magyar politikai párt (Pozsony, 1989–1998). Független Magyar Kezdeményezés (FMK) néven mint illegális polgári és politikai szerveződés 1989. nov. 18-án alakult Vágsellyén. Első szóvivői A. Nagy László és Tóth Károly voltak. Az FMK aktívan részt vett a rendszerváltásban. A bársonyos forradalom idején a pozsonyi...megnyit →
Szlovákiai magyar politikai párt (Pozsony, 1989–1998). Független Magyar Kezdeményezés (FMK) néven mint illegális polgári és politikai szerveződés 1989. nov. 18-án alakult Vágsellyén. Első szóvivői A. Nagy László és Tóth Károly voltak. Az FMK aktívan részt vett a rendszerváltásban. A bársonyos forradalom idején a pozsonyi...megnyit →
Részletek
Magyar Polgári Párt logója (FI)
Szlovákiai magyar politikai párt (Pozsony, 1989–1998). Független Magyar Kezdeményezés (FMK) néven mint illegális polgári és politikai szerveződés 1989. nov. 18-án alakult Vágsellyén. Első szóvivői A. Nagy László és Tóth Károly voltak. Az FMK aktívan részt vett a rendszerváltásban. A bársonyos forradalom idején a pozsonyi tüntetések egyik szervezője volt. Reflex néven Komárom egy közéleti hetilapot, ill. Pozsonyban Szabad Kapacitás c. tájékoztatót adott ki. Az FMK volt a második vh. utáni első független szlovákiai magyar (napi)lap, a Nap alapítója, ill. az első szlovákiai magyar alapítvány létrehozója (Márai Sándor Alapítvány). 1990 jan.-jában parlamenti képviselőket kooptált a prágai Szövetségi Gyűlésbe (Duray Miklós, Gémesi Károly, Németh Zsuzsanna, Popély Gyula, Sándor Eleonóra, Világi Oszkár), ill. a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsba (Csekes Erika, Grendel Lajos, Kovács László, A. Nagy László, Pirovits László, Zászlós Gábor). Zászlós Gábor a szlovák parlament, Varga Sándor a szlovák kormány alelnöke, Hunčík Péter pedig Václav Havel köztársasági elnök nemzetiségi tanácsadója lett. Az 1990-es első szabad választáson a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) szlovák politikai tömörüléssel koalícióban indult, és tagjai kerültek be a Szövetségi Gyűlésbe (Gémesi Károly, Sándor Eleonóra, Szöllős Ilona, Világi Oszkár) és a Szlovák Nemzeti Tanácsba (Berényi József, Markotán Péter, A. Nagy László, Pirovits László, Zászlós Gábor, Varga Sándor). Ezt követően mind a prágai szövetségi, mind pedig a pozsonyi szlovák kormány tagja lett. Zászlós Gábor a szlovák kormánynak, A. Nagy László a szlovák parlamentnek, Világi Oszkár a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának lett az alelnöke, Gémesi Károly pedig a Szövetségi Gyűlés emberjogi és nemzetiségi bizottságának a kezdeményezője és az elnöke. 1992 jan.-jában az FMK liberális politikai párttá alakult ~ néven, programját Szabadság és Felelősség címmel jelentette meg. Elnöke A. Nagy László lett. 1992–1994 között parlamenten kívüli pártként működött, majd 1994-ben a Magyar Koalíció részeként újra parlamenti párttá vált (egy képviselője szerzett mandátumot, Mészáros Lajos, aki később az Alkotmánybíróság tagja lett). 1998-ban Magyar Koalíció Pártja néven egyesült a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal és az Együttélés Politikai Mozgalommal. – Tagja volt a Liberális Internacionálénak és az Európai Liberális Pártnak. – Vezető: Tóth Károly (1989); A. Nagy László (1991).
Magyar Protestáns Baráti Kör
Prágai ref. és ev. egyetemisták alapították (Prága, 1933–1934). 1934-ben beleolvadt a hasonló célkitűzéssel alakuló Széchenyi Reformmozgalomba. Mindkét szervezetben aktív szerepet vállalt Ónodi Zoltán orvostanhallgató, aki a bécsi döntés után könyvet írt a csehszl. magyar protestáns ifj. mozgalomról. – Ir. Stefáni Lajos: A csehszlovákiai magyar...megnyit →
Prágai ref. és ev. egyetemisták alapították (Prága, 1933–1934). 1934-ben beleolvadt a hasonló célkitűzéssel alakuló Széchenyi Reformmozgalomba. Mindkét szervezetben aktív szerepet vállalt Ónodi Zoltán orvostanhallgató, aki a bécsi döntés után könyvet írt a csehszl. magyar protestáns ifj. mozgalomról. – Ir. Stefáni Lajos: A csehszlovákiai magyar...megnyit →
Részletek
Prágai ref. és ev. egyetemisták alapították (Prága, 1933–1934). 1934-ben beleolvadt a hasonló célkitűzéssel alakuló Széchenyi Reformmozgalomba. Mindkét szervezetben aktív szerepet vállalt Ónodi Zoltán orvostanhallgató, aki a bécsi döntés után könyvet írt a csehszl. magyar protestáns ifj. mozgalomról. – Ir. Stefáni Lajos: A csehszlovákiai magyar főiskolás mozgalomról (Magyar Írás, 1935/4); Ónodi Zoltán: Kelt Prága, 1938… (1939).
Magyar Segélybizottság
Illegális érdekvédelmi szervezet a második vh. utáni magyarüldözések idején. A jogfosztó intézkedések idején a magyarságuk miatt az állásukból elbocsátott közalkalmazottak, a nyugdíjuktól megfosztott idős emberek, az otthonukból kirakott magyarok segélyezését végezte. Hatásköre az egész országra kiterjedt, s a rászorultakat elsősorban készpénzzel, ruhaneművel, élelmiszerrel, gyógyszerrel...megnyit →
Illegális érdekvédelmi szervezet a második vh. utáni magyarüldözések idején. A jogfosztó intézkedések idején a magyarságuk miatt az állásukból elbocsátott közalkalmazottak, a nyugdíjuktól megfosztott idős emberek, az otthonukból kirakott magyarok segélyezését végezte. Hatásköre az egész országra kiterjedt, s a rászorultakat elsősorban készpénzzel, ruhaneművel, élelmiszerrel, gyógyszerrel...megnyit →
Részletek
Illegális érdekvédelmi szervezet a második vh. utáni magyarüldözések idején. A jogfosztó intézkedések idején a magyarságuk miatt az állásukból elbocsátott közalkalmazottak, a nyugdíjuktól megfosztott idős emberek, az otthonukból kirakott magyarok segélyezését végezte. Hatásköre az egész országra kiterjedt, s a rászorultakat elsősorban készpénzzel, ruhaneművel, élelmiszerrel, gyógyszerrel támogatta. A segélyalap működéséhez szükséges anyagi eszközöket gyűjtésből, a Vöröskereszt adományaiból és a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság által kiutalt összegekből fedezte. – Vezető: Szalatnai Rezső, Szabó Béla, Simai Béla.
Magyar Szellemi Társaság
Polgári baloldali és szocialista írók, publicisták és művészek népfrontos jellegű kulturális egyesülete. Alakuló közgyűlését 1935. febr. 10-én tartotta Pozsonyban: alapszabálya értelmében a magyar kultúra ápolása és a magyar-szlovák-cseh kulturális kapcsolatok elmélyítése volt a fő célja. Kezdeményezője Barta Lajos emigráns író volt, aki azonban csehszlovák...megnyit →
Polgári baloldali és szocialista írók, publicisták és művészek népfrontos jellegű kulturális egyesülete. Alakuló közgyűlését 1935. febr. 10-én tartotta Pozsonyban: alapszabálya értelmében a magyar kultúra ápolása és a magyar-szlovák-cseh kulturális kapcsolatok elmélyítése volt a fő célja. Kezdeményezője Barta Lajos emigráns író volt, aki azonban csehszlovák...megnyit →
Részletek
Polgári baloldali és szocialista írók, publicisták és művészek népfrontos jellegű kulturális egyesülete. Alakuló közgyűlését 1935. febr. 10-én tartotta Pozsonyban: alapszabálya értelmében a magyar kultúra ápolása és a magyar-szlovák-cseh kulturális kapcsolatok elmélyítése volt a fő célja. Kezdeményezője Barta Lajos emigráns író volt, aki azonban csehszlovák állampolgárság hiányában nem lehetett az egyesület tisztségviselője. Az egyesület létrehozását a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság elnöksége aktívan támogatta, de később – a szociáldemokrata sajtóval együtt – politikai egyoldalúsággal, „bolsevista szellemmel” vádolta a vezetőséget. Az intrikák következtében és egy másik egyesület a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaság megalakulása miatt csakhamar feloszlott.
Magyar Színház
Részletek
Illusztrált színházi újság (Komárom, 1920. júl. 24.). Egyetlen száma jelent meg. – Szerk. Pajzs Imre.
Magyar Színházi Napok
Képes műsorfüzet (Pozsony, 1941, 1942). Egy-egy száma jelent meg a júl. első felében tartott pozsonyi magyar műkedvelő színi szezon alkalmából. A 44, ill. 88 oldalas kiadvány a műsor részletes ismertetésén kívül a színházzal kapcsolatos cikkeket, emlékezéseket, interjúkat, anekdotákat, verseket és képeket közölt. – Szerk. Rehorovszky...megnyit →
Képes műsorfüzet (Pozsony, 1941, 1942). Egy-egy száma jelent meg a júl. első felében tartott pozsonyi magyar műkedvelő színi szezon alkalmából. A 44, ill. 88 oldalas kiadvány a műsor részletes ismertetésén kívül a színházzal kapcsolatos cikkeket, emlékezéseket, interjúkat, anekdotákat, verseket és képeket közölt. – Szerk. Rehorovszky...megnyit →
Részletek
Képes műsorfüzet (Pozsony, 1941, 1942). Egy-egy száma jelent meg a júl. első felében tartott pozsonyi magyar műkedvelő színi szezon alkalmából. A 44, ill. 88 oldalas kiadvány a műsor részletes ismertetésén kívül a színházzal kapcsolatos cikkeket, emlékezéseket, interjúkat, anekdotákat, verseket és képeket közölt. – Szerk. Rehorovszky Jenő.
Magyar Szó 1.
Az aktivista Köztársasági Magyar Földmíves Párt magyar nyelvű hetilapja (1928–1935). Az 1928-tól Garam Vidék név alatt indult, majd 1930-tól 1935-ig Léván, Nyitrán majd Kassán ~ címmel megjelenő lap ugyan független kisebbségpolitikai hetilapként hirdette magát, de egyértelműen a csehszlovák Agrárpárt magyar szekciójának a közlönye volt....megnyit →
Az aktivista Köztársasági Magyar Földmíves Párt magyar nyelvű hetilapja (1928–1935). Az 1928-tól Garam Vidék név alatt indult, majd 1930-tól 1935-ig Léván, Nyitrán majd Kassán ~ címmel megjelenő lap ugyan független kisebbségpolitikai hetilapként hirdette magát, de egyértelműen a csehszlovák Agrárpárt magyar szekciójának a közlönye volt....megnyit →
Részletek
Az aktivista Köztársasági Magyar Földmíves Párt magyar nyelvű hetilapja (1928–1935). Az 1928-tól Garam Vidék név alatt indult, majd 1930-tól 1935-ig Léván, Nyitrán majd Kassán ~ címmel megjelenő lap ugyan független kisebbségpolitikai hetilapként hirdette magát, de egyértelműen a csehszlovák Agrárpárt magyar szekciójának a közlönye volt. 1935 végén összeolvadt a Földműves c. lappal. – Szerk. Zipser János, Ádámy János.
Magyar Szó 2.
Németbarát és antiszemita szellemiségű napilap (Pozsony, 1945. febr. 10.–márc. 29.). A lap elindításának előzményét Esterházy János lemondatása jelentette a Szlovenszkói Magyar Párt éléről, amelynek következtében a párt sajtóorgánuma, a Magyar Néplap is beszüntette megjelenését. A ~ kiadását a nyilas kormányzat pozsonyi megbízottja, Ferber Viktor kezdeményezte. A lap kiadója...megnyit →
Németbarát és antiszemita szellemiségű napilap (Pozsony, 1945. febr. 10.–márc. 29.). A lap elindításának előzményét Esterházy János lemondatása jelentette a Szlovenszkói Magyar Párt éléről, amelynek következtében a párt sajtóorgánuma, a Magyar Néplap is beszüntette megjelenését. A ~ kiadását a nyilas kormányzat pozsonyi megbízottja, Ferber Viktor kezdeményezte. A lap kiadója...megnyit →
Részletek
Németbarát és antiszemita szellemiségű napilap (Pozsony, 1945. febr. 10.–márc. 29.). A lap elindításának előzményét Esterházy János lemondatása jelentette a Szlovenszkói Magyar Párt éléről, amelynek következtében a párt sajtóorgánuma, a Magyar Néplap is beszüntette megjelenését. A ~ kiadását a nyilas kormányzat pozsonyi megbízottja, Ferber Viktor kezdeményezte. A lap kiadója hivatalosan az SS (SS Standardte „Kurt Eggers” Kommando Slowakei) pozsonyi parancsnoksága. A lapban többek között Duka Zólyomi Norbert is publikált. Felelős szerkesztője Klöne Henrik. – Szerk. Brogyányi Kálmán.
Magyar Szocialista Párt
-> magyar pártok
A szl.-i magyarok több mint kilenc évtizedes története politikatörténeti szempontból öt nagyobb korszakra osztható. – Az 1918-tól 1938-ig terjedő első korszakban a csehszl. parlamentarizmus megfelelő kereteket biztosított a szl.-i magyar kisebbség valós politikai képviseletének kialakulásához. Az 1918 végén és 1919 elején lezajlott államfordulatot (Csehszlovákia...megnyit →
A szl.-i magyarok több mint kilenc évtizedes története politikatörténeti szempontból öt nagyobb korszakra osztható. – Az 1918-tól 1938-ig terjedő első korszakban a csehszl. parlamentarizmus megfelelő kereteket biztosított a szl.-i magyar kisebbség valós politikai képviseletének kialakulásához. Az 1918 végén és 1919 elején lezajlott államfordulatot (Csehszlovákia...megnyit →
Részletek
A szl.-i magyarok több mint kilenc évtizedes története politikatörténeti szempontból öt nagyobb korszakra osztható. – Az 1918-tól 1938-ig terjedő első korszakban a csehszl. parlamentarizmus megfelelő kereteket biztosított a szl.-i magyar kisebbség valós politikai képviseletének kialakulásához. Az 1918 végén és 1919 elején lezajlott államfordulatot (Csehszlovákia megalakulása) követően a szlovákiai magyarok politikai élete csak lassan indult meg. Ennek okait elsősorban az államhatárok (államhatár) bizonytalan voltában és a Szl. területén érvényben lévő katonai diktatúrában kell keresni. Így a ~ csupán az első parlamenti választások előtt, 1920 elején kezdtek formálódni. Ebben a korszakban a szl.-i magyarok szavazatai három nagy irányzat: a sérelmi politika, az aktivizmus és a kommunista párt által képviselt baloldal között oszlottak meg. A korabeli szlovákiai magyar politika meghatározó irányvonalát a sérelmi ellenzéki magatartás jellemezte. Az Országos Keresztényszocialista Párt, a Magyar Nemzeti Párt, a Szlovenszkói Magyar Jogpárt stb., majd az ezek egyesüléséből létrejött Egyesült Magyar Párt (EMP) a szl.-i magyarság szempontjából csupán átmenetinek tekintették a Csehszl.-hoz való tartozást, s a magyar kisebbség problémáinak végleges megoldását egy békés határrevíziótól várták. A kormánypárti aktivizmus csekély támogatottsággal bírt, s leginkább az országos csehszl. pártok keretén belül realizálódott. Az aktivizmus szimpatizánsainál jóval nagyobb bázisa volt a szl.-i magyarok körében a baloldali pártoknak, különösen a CSKP-nek, amely országos viszonylatban épp a magyarok által lakott településeken szerezte a legtöbb szavazatot. – A második korszakot megnyitó első bécsi döntés után a mind az anyaországhoz visszakerült, mind pedig a Szl.-ban rekedt magyarság kevésbé demokratikus viszonyok közé került az első Csehszlovák Köztársasághoz képest. Az anyaországhoz visszacsatolt többségnek a háborús Mo. többpárti, ám erősen tekintélyelvű politikai keretei között csak behatároltak voltak a lehetőségei érdekeinek érvényesítésére. Az EMP egy ideig még működött, a visszacsatolt területek reintegrációja azonban feleslegessé tette külön politikai érdekképviselet fenntartását. A fasiszta diktatúrát építő Szl.-ban etnikai elvű egypártrendszer működött, amely alapján az állampárti jellegű Hlinka-féle Szlovák Néppárt mellett a német és a magyar kisebbség is rendelkezhetett saját politikai érdekképviselettel. Ezért 1939 és 1945 között a magyarság érdekeit a csupán korlátozott tevékenységet kifejthető Szlovenszkói Magyar Párt képviselte. Bár ebben az időszakban néhányan nemzetiszocialista jellegű magyar párt létrehozására is kísérletet tettek, ez a kezdeményezés a szl.-i magyarok körében elutasításra talált. A második vh. befejezése és a trianoni államhatárok felújítása a szl.-i magyarság számára hosszú évtizedekre felszámolta a valós politikai képviselet lehetőségét. – Az 1945 és 1948 közötti időszakban a szlovákiai magyarság jogfosztottá vált, nem vehetett részt a politikai életben, és nem hozhatott létre sem politikai, sem társadalmi szervezeteket. – Az 1948-as kommunista hatalomátvétel ismét új korszakot nyitott. Az egypárti diktatúra keretei között az ország többi lakosához hasonlón a szl.-i magyarok is csak a Nemzeti Front és annak meghatározó szervezete, a kommunista párt keretén belül politizálhattak. A szocialista rendszer – az 1968-as évet kivéve, amikor a Csemadok igyekezett politikai szerepet is vállalni – nem nyújtott lehetőséget valós politikai képviseletre és bármiféle autonóm politikai megnyilvánulásra. – Az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltás újból megteremtette a politikai többpártrendszer lehetőségét. A szl.-i magyar kisebbség érdekképviseletét több párt is felvállalta, amelyek közül a Magyar Polgári Párt, az Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Néppárt voltak a jelentősek. Ezek egyesüléséből jött létre 1998-ban a Magyar Koalíció Pártja. A rendszerváltás utáni években további magyar pártok is alakultak (Magyar Szocialista Párt, a Magyar Szocialisták Pártja, Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért, Magyar Föderalista Párt és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség), ám ezek számottevő választói támogatás hiányában nem tudták átlépni a parlamentbe való bejutás küszöbét.
Magyar Szocialisták Pártja
-> magyar pártok
A szl.-i magyarok több mint kilenc évtizedes története politikatörténeti szempontból öt nagyobb korszakra osztható. – Az 1918-tól 1938-ig terjedő első korszakban a csehszl. parlamentarizmus megfelelő kereteket biztosított a szl.-i magyar kisebbség valós politikai képviseletének kialakulásához. Az 1918 végén és 1919 elején lezajlott államfordulatot (Csehszlovákia...megnyit →
A szl.-i magyarok több mint kilenc évtizedes története politikatörténeti szempontból öt nagyobb korszakra osztható. – Az 1918-tól 1938-ig terjedő első korszakban a csehszl. parlamentarizmus megfelelő kereteket biztosított a szl.-i magyar kisebbség valós politikai képviseletének kialakulásához. Az 1918 végén és 1919 elején lezajlott államfordulatot (Csehszlovákia...megnyit →
Részletek
A szl.-i magyarok több mint kilenc évtizedes története politikatörténeti szempontból öt nagyobb korszakra osztható. – Az 1918-tól 1938-ig terjedő első korszakban a csehszl. parlamentarizmus megfelelő kereteket biztosított a szl.-i magyar kisebbség valós politikai képviseletének kialakulásához. Az 1918 végén és 1919 elején lezajlott államfordulatot (Csehszlovákia megalakulása) követően a szlovákiai magyarok politikai élete csak lassan indult meg. Ennek okait elsősorban az államhatárok (államhatár) bizonytalan voltában és a Szl. területén érvényben lévő katonai diktatúrában kell keresni. Így a ~ csupán az első parlamenti választások előtt, 1920 elején kezdtek formálódni. Ebben a korszakban a szl.-i magyarok szavazatai három nagy irányzat: a sérelmi politika, az aktivizmus és a kommunista párt által képviselt baloldal között oszlottak meg. A korabeli szlovákiai magyar politika meghatározó irányvonalát a sérelmi ellenzéki magatartás jellemezte. Az Országos Keresztényszocialista Párt, a Magyar Nemzeti Párt, a Szlovenszkói Magyar Jogpárt stb., majd az ezek egyesüléséből létrejött Egyesült Magyar Párt (EMP) a szl.-i magyarság szempontjából csupán átmenetinek tekintették a Csehszl.-hoz való tartozást, s a magyar kisebbség problémáinak végleges megoldását egy békés határrevíziótól várták. A kormánypárti aktivizmus csekély támogatottsággal bírt, s leginkább az országos csehszl. pártok keretén belül realizálódott. Az aktivizmus szimpatizánsainál jóval nagyobb bázisa volt a szl.-i magyarok körében a baloldali pártoknak, különösen a CSKP-nek, amely országos viszonylatban épp a magyarok által lakott településeken szerezte a legtöbb szavazatot. – A második korszakot megnyitó első bécsi döntés után a mind az anyaországhoz visszakerült, mind pedig a Szl.-ban rekedt magyarság kevésbé demokratikus viszonyok közé került az első Csehszlovák Köztársasághoz képest. Az anyaországhoz visszacsatolt többségnek a háborús Mo. többpárti, ám erősen tekintélyelvű politikai keretei között csak behatároltak voltak a lehetőségei érdekeinek érvényesítésére. Az EMP egy ideig még működött, a visszacsatolt területek reintegrációja azonban feleslegessé tette külön politikai érdekképviselet fenntartását. A fasiszta diktatúrát építő Szl.-ban etnikai elvű egypártrendszer működött, amely alapján az állampárti jellegű Hlinka-féle Szlovák Néppárt mellett a német és a magyar kisebbség is rendelkezhetett saját politikai érdekképviselettel. Ezért 1939 és 1945 között a magyarság érdekeit a csupán korlátozott tevékenységet kifejthető Szlovenszkói Magyar Párt képviselte. Bár ebben az időszakban néhányan nemzetiszocialista jellegű magyar párt létrehozására is kísérletet tettek, ez a kezdeményezés a szl.-i magyarok körében elutasításra talált. A második vh. befejezése és a trianoni államhatárok felújítása a szl.-i magyarság számára hosszú évtizedekre felszámolta a valós politikai képviselet lehetőségét. – Az 1945 és 1948 közötti időszakban a szlovákiai magyarság jogfosztottá vált, nem vehetett részt a politikai életben, és nem hozhatott létre sem politikai, sem társadalmi szervezeteket. – Az 1948-as kommunista hatalomátvétel ismét új korszakot nyitott. Az egypárti diktatúra keretei között az ország többi lakosához hasonlón a szl.-i magyarok is csak a Nemzeti Front és annak meghatározó szervezete, a kommunista párt keretén belül politizálhattak. A szocialista rendszer – az 1968-as évet kivéve, amikor a Csemadok igyekezett politikai szerepet is vállalni – nem nyújtott lehetőséget valós politikai képviseletre és bármiféle autonóm politikai megnyilvánulásra. – Az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltás újból megteremtette a politikai többpártrendszer lehetőségét. A szl.-i magyar kisebbség érdekképviseletét több párt is felvállalta, amelyek közül a Magyar Polgári Párt, az Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Néppárt voltak a jelentősek. Ezek egyesüléséből jött létre 1998-ban a Magyar Koalíció Pártja. A rendszerváltás utáni években további magyar pártok is alakultak (Magyar Szocialista Párt, a Magyar Szocialisták Pártja, Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért, Magyar Föderalista Párt és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség), ám ezek számottevő választói támogatás hiányában nem tudták átlépni a parlamentbe való bejutás küszöbét.
Magyar Tanító
Érdekvédelmi, pedagógiai és módszertani lap (Komárom, 1921–1937). A Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület hivatalos orgánuma, amely kéthetente jelent meg. A lap rendszeresen tájékoztatott a tanítóságot érintő hivatalos intézkedésekről, a tantervekről és tankönyvekről. Szép számban jelentek meg benne módszertani írások is. 1939 és 1941 kiadását Felvidéki Magyar...megnyit →
Érdekvédelmi, pedagógiai és módszertani lap (Komárom, 1921–1937). A Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület hivatalos orgánuma, amely kéthetente jelent meg. A lap rendszeresen tájékoztatott a tanítóságot érintő hivatalos intézkedésekről, a tantervekről és tankönyvekről. Szép számban jelentek meg benne módszertani írások is. 1939 és 1941 kiadását Felvidéki Magyar...megnyit →
Részletek
Érdekvédelmi, pedagógiai és módszertani lap (Komárom, 1921–1937). A Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület hivatalos orgánuma, amely kéthetente jelent meg. A lap rendszeresen tájékoztatott a tanítóságot érintő hivatalos intézkedésekről, a tantervekről és tankönyvekről. Szép számban jelentek meg benne módszertani írások is. 1939 és 1941 kiadását Felvidéki Magyar Tanító néven újították fel. – Szerk. (egymást váltva) Jezo Márton, Banai Tóth Pál és Boross Béla.
Magyar Tanügy
Tanügypolitikai lap, amelyet a Szlovenszkói Magyar Tanítók Haladó Csoportja adott ki. 1925-től 1928-ig Szlovenszkói Magyar Tanügy, 1928-tól 1933-ig pedig ~ néven jelent meg. Elsősorban a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület ellenzékét alkotó pedagógusok hozták létre. Fő követelésük a felekezeti iskolák teljes államosítása és a Tanítóegyesület,...megnyit →
Tanügypolitikai lap, amelyet a Szlovenszkói Magyar Tanítók Haladó Csoportja adott ki. 1925-től 1928-ig Szlovenszkói Magyar Tanügy, 1928-tól 1933-ig pedig ~ néven jelent meg. Elsősorban a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület ellenzékét alkotó pedagógusok hozták létre. Fő követelésük a felekezeti iskolák teljes államosítása és a Tanítóegyesület,...megnyit →
Részletek
Tanügypolitikai lap, amelyet a Szlovenszkói Magyar Tanítók Haladó Csoportja adott ki. 1925-től 1928-ig Szlovenszkói Magyar Tanügy, 1928-tól 1933-ig pedig ~ néven jelent meg. Elsősorban a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület ellenzékét alkotó pedagógusok hozták létre. Fő követelésük a felekezeti iskolák teljes államosítása és a Tanítóegyesület, valamint a Magyar Tanító c. lap Pozsonyba való áthelyezése volt. A szociáldemokráciához közel álló lapra egyformán jellemző volt az antikommunista és az antiklerikális hozzáállás. – Szerk. Farkas Gyula, Dezső Zoltán.
Magyar Területi Színház (Matesz)
-> Komáromi Jókai Színház
Szlovákiai magyar színház (Komárom, ill. Kassa, 1952). – Magyar Területi Színház (Matesz). 1952. okt. 1-jével alakult. Első bemutatóját (Urbán Ernő: Tűzkeresztség) 1953. jan. 31-én tartotta az egykori Katolikus Legényegylet erre a célra átalakított épületében. A Fellegi István által létrehozott társulat tagjai egyfelől az Állami...megnyit →
Szlovákiai magyar színház (Komárom, ill. Kassa, 1952). – Magyar Területi Színház (Matesz). 1952. okt. 1-jével alakult. Első bemutatóját (Urbán Ernő: Tűzkeresztség) 1953. jan. 31-én tartotta az egykori Katolikus Legényegylet erre a célra átalakított épületében. A Fellegi István által létrehozott társulat tagjai egyfelől az Állami...megnyit →
Részletek
A Komáromi Jókai Színház épülete (FI)
Szlovákiai magyar színház (Komárom, ill. Kassa, 1952). – Magyar Területi Színház (Matesz). 1952. okt. 1-jével alakult. Első bemutatóját (Urbán Ernő: Tűzkeresztség) 1953. jan. 31-én tartotta az egykori Katolikus Legényegylet erre a célra átalakított épületében. A Fellegi István által létrehozott társulat tagjai egyfelől az Állami Faluszínház magyar tagozatának „átigazolt” színészei, másfelől az e célból meghirdetett színészfelvételin jól szerepeltek voltak. A színház kezdetben a szlovák színházi szakmától kapott segítséget (rendezőket, díszlet- és jelmeztervezőket, a műszaki és segédszemélyzet néhány tagját stb.). A szlovákiai színházak rendszerében a kerületi színházakkal volt rokonítható, de tájolási körzete jóval nagyobb volt. Hosszú időn keresztül jeles szlovák és magyarországi vendégrendezőkkel dolgozott. Az 1959-ben megszüntetett Állami Faluszínház magyar tagozata beolvadt a színházba. Az első jelentősebb koncepció-, érték- és nemzedékváltásra az 1960-as években került sor a színházban. Krivošík István működése idején az intézmény szervezetileg összefogottabbá vált, világszemléletében megújult, átgondoltabb és a kortárs drámairodalom értékeire is nyitottabb lett a dramaturgiája, s úgy-ahogy kilépett egyre érzékelhetőbb elszigeteltségéből, és átfogó fiatalítás indult el a falai között (ekkor kerültek Komáromba első, szépművészeti főiskolát végzett fiataljai is (Beke Sándor, Dráfi Mátyás, Csendes László, Boráros Imre, Németh Ica, Galán Géza, Thirring Viola). Fellépéseik, kezdeményezéseik ösztönzőleg hatottak a csehszlovákiai magyar irodalmi színpadi (kisszínpadi), ill. műkedvelő színjátszó mozgalomra, és a színház is kapott utánpótlást az évtized végére megizmosodott kisszínpadi, ill. műkedvelő színjátszó mozgalomtól. A hetvenes évek közepén Kmeczkó Mihály személyében állandó dramaturgot kapott a színház, szorosabb lett a színház és a csehszlovákiai magyar írók, lapok, ill. közélet kapcsolata. Nem sikerült megoldani a színészutánpótlás kérdését: 1975 és 1985 között a színház egy kisebb kamaratársulatra elegendő frissen végzett fiatal színésze nem tért vissza a budapesti színművészeti főiskoláról. Az 1980-as évek második fele hozott jelentősebb változást e tekintetben. Változott a komáromi társulat tájolási „filozófiája” is, fokozatosan megszüntette vendégjátékait a kisebb játékhelyeken, 1987-ben beköltözhetett az újonnan elkészült színházépületbe, amelyet 1990-től tulajdonba is kapott. – 1969-ben létrehozta a Thália Színpadot Kassán. A kassai társulat Carlo Goldoni Két úr szolgája c., Beke Sándor rendezte komédiájával 1969. nov. 19-én Gömörhorkán mutatkozott be. A későbbiekben magyarországi és szlovákiai viszonylatban is több sikeres bemutatót tartott. 1978-ban Beke Sándor távozni kényszerült a színpad éléről. A nyolcvanas évek elején Takács Emőd igazgató Gágyor Pétert rendezőnek, Szigeti Lászlót dramaturgnak hívta meg Kassára. Összmagyar viszonylatban is felfigyeltető bemutatóik voltak. A kassai Thália Színpad 1990. júl. 1-jével Kassai Thália Színház néven önállósodott. – A Magyar Területi Színház 1990-ben vette fel az új, ~ nevet. A 90-es évek elején (Beke Sándor igazgatósága alatt) olyan nagymérvű változások történtek a színház életében, mint korábban soha: a színház újragondolta a helyét a szlovákiai, a szlovákiai magyar és az összmagyar (színházi) kultúrában, ami számottevő hangsúlyeltolódásokkal járt együtt; lényegi változásokat eszközölt műsorszerkezetében, játékrendjében, a közönségszervezés mikéntjében; felülvizsgálta gazdálkodásának addigi kereteit és szerkezetét, létrehozta a Jókai Alapítványt és a Bástya Színházat; a pályakezdők képzésére stúdiót szervezett; új szemléletet hozó fiatalításnak engedett teret stb. Olyan előadásokkal lépett elő, amelyek újból a szakmai és a közfigyelem középpontjába helyezték. 1996. júl. 1-jei hatállyal a ~ az újonnan konstruált Duna Menti Kulturális Központba való becsatolásával elvesztette jogalanyiságát, amelyet csak 1999-ben kapta vissza. Közben az átmeneti bizonytalanságok következtében számos fiatal és jól képzett színész elpártolt a színháztól, ill. a frissen végzettek nem Komáromba szerződtek, s ezt a folyamatot csupán az amatőr színjátszó mozgalomból jött Kiss Péntek József igazgatósága idején sikerült megfordítani. Jelentős szakmai áttörést hozó siker ebből az időszakból Czajlik József Amadeus- (2001) és Telihay Péter Tartuffe-rendezése (2001). Ebben az időben koncepciózusabbá vált a dramaturgiai tervezés (Varga Emese frissen végzett dramaturg színházhoz kerülésével), s a fiatalok is visszatértek a társulathoz. A sikersorozat folytatódott a 2002–2003-as évadban. 2003-ban Pro Probitate – Helytállásért-díjat kapott. – Vezető: Fellegi István (1952); Krivošík István (1963); Dráfi Mátyás (1968); Krivošík István (1971); Konrád József (1977); Takáts Emőd (1979); Beke Sándor (1990); Holocsy István (1994–1996); Kiss Péntek József (1999); Tóth Tibor (2004); Gál Tamás (2020). – Ir. Szilvássy József: 20 éves a Magyar Területi Színház (Irodalmi Szemle, 1973/2); Tóth László: Párhuzamok, kitérők (1991); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. 1945-től napjainkig (1998); Tóth László–Filep Tamás Gusztáv szerk.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. III. kötet (1999); Tóth László: Köz–művelődés–történet (2000); Hizsnyan Géza: A színházi élet. In: Fazekas József–Hunčík Péter szerk.: Magyarok Szlovákiában. Összefoglaló jelentés 1989–2004 (2004); Hizsnyan Géza: Színházak – színházi élet. In: Csanda Gábor–Tóth Károly szerk.: Magyarok Szlovákiában. Kultúra (2006).
Magyar Ujság 1.
Politikai napilap (Pozsony, 1919–1928). 1919–1924-ben a nyomdatulajdonos Angermayer család független lapjaként a mérsékelt liberális szellemiség jellemezte. Nagy figyelmet szentelt a magyar–szlovák kulturális kapcsolatoknak. 1925–1926-ban, amikor a Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt érdekkörébe tartozott, nemzeti szempontból radikálisabb lett, de liberális irányultságát végig megőrizte. Irodalmi...megnyit →
Politikai napilap (Pozsony, 1919–1928). 1919–1924-ben a nyomdatulajdonos Angermayer család független lapjaként a mérsékelt liberális szellemiség jellemezte. Nagy figyelmet szentelt a magyar–szlovák kulturális kapcsolatoknak. 1925–1926-ban, amikor a Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt érdekkörébe tartozott, nemzeti szempontból radikálisabb lett, de liberális irányultságát végig megőrizte. Irodalmi...megnyit →
Részletek
Politikai napilap (Pozsony, 1919–1928). 1919–1924-ben a nyomdatulajdonos Angermayer család független lapjaként a mérsékelt liberális szellemiség jellemezte. Nagy figyelmet szentelt a magyar–szlovák kulturális kapcsolatoknak. 1925–1926-ban, amikor a Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt érdekkörébe tartozott, nemzeti szempontból radikálisabb lett, de liberális irányultságát végig megőrizte. Irodalmi rovatában a magyarországi írók mellett helyet biztosított a kibontakozóban lévő Sarló mozgalom tagjainak is. – Szerk. (egymást váltva) Angermayer Károly, Szent-Ivány József, Kárpáthy Béla, Gál István, Moravek Gyula és Benyovszky Károly.
Magyar Ujság 2.
Aktivista politikai napilap (Pozsony, 1933. ápr. 16.–1938. okt. 14.). A két vh. közötti korszak egyik legszínvonalasabb lapja volt, amely mérsékelt kormánypártisága ellenére a kisebbségi sérelmeknek is gyakran hangot adott. A cseh–szlovák–magyar kulturális kapcsolatoknak állandó figyelmet szentelt; megszólaltatta a cseh és szlovák szellemi élet számos jeles...megnyit →
Aktivista politikai napilap (Pozsony, 1933. ápr. 16.–1938. okt. 14.). A két vh. közötti korszak egyik legszínvonalasabb lapja volt, amely mérsékelt kormánypártisága ellenére a kisebbségi sérelmeknek is gyakran hangot adott. A cseh–szlovák–magyar kulturális kapcsolatoknak állandó figyelmet szentelt; megszólaltatta a cseh és szlovák szellemi élet számos jeles...megnyit →
Részletek
A Magyar Ujság fejléce (FI)
Aktivista politikai napilap (Pozsony, 1933. ápr. 16.–1938. okt. 14.). A két vh. közötti korszak egyik legszínvonalasabb lapja volt, amely mérsékelt kormánypártisága ellenére a kisebbségi sérelmeknek is gyakran hangot adott. A cseh–szlovák–magyar kulturális kapcsolatoknak állandó figyelmet szentelt; megszólaltatta a cseh és szlovák szellemi élet számos jeles képviselőjét. Fénykorát a 30-as évek második felében élte, amikor erőteljesen szorgalmazta a demokratikus és antifasiszta rétegek összefogását, népszerűsítette a népfrontos kulturális szervezeteket. Az irodalmi és kulturális anyagoknak tág teret nyújtott, vasárnapi számai felértek egy irodalmi folyóirattal. Magyarországi, cseh, szlovák és külföldi szerzőktől is sok anyagot közölt. – Szerk. Dzurányi László, Győry Dezső, Jankó Zoltán.
Magyar Vasárnap
A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE) havonta megjelenő ismeretterjesztő és irodalmi folyóirata (Komárom, 1931, 1934–1938). Az SZMKE-tagok tagilletményként kapták. Első évfolyamában még külön irodalmi melléklete volt, melyet Szombathy Viktor szerkesztett, s többek között Borka Géza, Darvas János, Farkas István, Mécs László, Rácz Pál voltak a...megnyit →
A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE) havonta megjelenő ismeretterjesztő és irodalmi folyóirata (Komárom, 1931, 1934–1938). Az SZMKE-tagok tagilletményként kapták. Első évfolyamában még külön irodalmi melléklete volt, melyet Szombathy Viktor szerkesztett, s többek között Borka Géza, Darvas János, Farkas István, Mécs László, Rácz Pál voltak a...megnyit →
Részletek
A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE) havonta megjelenő ismeretterjesztő és irodalmi folyóirata (Komárom, 1931, 1934–1938). Az SZMKE-tagok tagilletményként kapták. Első évfolyamában még külön irodalmi melléklete volt, melyet Szombathy Viktor szerkesztett, s többek között Borka Géza, Darvas János, Farkas István, Mécs László, Rácz Pál voltak a munkatársai. Alapy Gyula halála után, 1936 jan.-tól a lapot egyedül Szombathy jegyezte. Főleg a falusi lakosság részére készült, ismeretterjesztő anyagában ezért a mezőgazdasági jellegű írások domináltak. Az Ismerjük meg Szlovenszkót c. rovatban főleg Tichy Kálmán és Manga János néprajzi cikkei találhatók. Az SZMKE-központ és a körzeti titkárságok munkájáról, az országos közgyűlésekről és a helyi szervezetek kiemelkedőbb teljesítményeiről a Szervezeti Hírek rovat adott folyamatos tájékoztatást. – Szerk. Alapy Gyula, Szombathy Viktor (1931); Szombathy Viktor (1936). – Ir. Szénássy Árpád: A komáromi hírlapírás kétszáz éves története 1789–1989 (1994).
Magyar Végrehajtó Bizottság
Illegális szervezkedés a második vh. utáni magyarüldözések idején (1945. ápr. 13.–1948 tavasza). Tagjai a Szlovenszkói Magyar Párt volt vezetői (letartóztatása előtt még részt vett a ~ munkájában a később a Szovjetunióba hurcolt Esterházy János és Neumann Tibor is), és más demokratikus gondolkodású szlovákiai magyar...megnyit →
Illegális szervezkedés a második vh. utáni magyarüldözések idején (1945. ápr. 13.–1948 tavasza). Tagjai a Szlovenszkói Magyar Párt volt vezetői (letartóztatása előtt még részt vett a ~ munkájában a később a Szovjetunióba hurcolt Esterházy János és Neumann Tibor is), és más demokratikus gondolkodású szlovákiai magyar...megnyit →
Részletek
Illegális szervezkedés a második vh. utáni magyarüldözések idején (1945. ápr. 13.–1948 tavasza). Tagjai a Szlovenszkói Magyar Párt volt vezetői (letartóztatása előtt még részt vett a ~ munkájában a később a Szovjetunióba hurcolt Esterházy János és Neumann Tibor is), és más demokratikus gondolkodású szlovákiai magyar közéleti személyiségek: publicisták, írók (Szalatnai Rezső, Peéry Rezső, Stelzer Lajos) voltak. Tevékenységének gerincét a magyarokat ért üldözések elleni tiltakozás és az üldözöttek segítése alkotta. Céljaik érdekében több memorandumot intéztek a Szlovák Nemzeti Tanácshoz is. A ~ és a Szlovákiai Magyar Antifasiszták Szövetségének egyesülésével jött létre 1947 ápr.-ában a Csehszlovákiai Magyarok Végrehajtó Bizottsága, amely azonban csak rövid ideig fejtett ki tevékenységet. 1948 tavaszán fejezte be működését.
Magyar Vidék
Részletek
Regionális kulturális és közéleti hetilap (Pozsony, 1932. dec. 31.–1933. ápr. 15.). 15 száma jelent meg. Alcíme szerint „Nyugat- és Dél-Szlovenszkó magyar lakossága részére” készült. – Szerk. Császár István.
Magyar-Csehszlovák Kereskedelmi Kamara
Gazdasági alapon csoportosult csehszlovák kereskedők, üzlettársak céljait támogató egyesület (Prága, 1924–1941). Alapító közgyűlésüket 1924. nov. 24-én tartották Prágában a Kereskedelmi és Hitelbank székhelyén. Alelnökei: Votruba Vilém, Hanuš František (a prágai Cseh Ipari Bank igazgatója), Langer-Schroll Eduard (a Benedict Schroll és fia cég igazgatója), Vlček...megnyit →
Gazdasági alapon csoportosult csehszlovák kereskedők, üzlettársak céljait támogató egyesület (Prága, 1924–1941). Alapító közgyűlésüket 1924. nov. 24-én tartották Prágában a Kereskedelmi és Hitelbank székhelyén. Alelnökei: Votruba Vilém, Hanuš František (a prágai Cseh Ipari Bank igazgatója), Langer-Schroll Eduard (a Benedict Schroll és fia cég igazgatója), Vlček...megnyit →
Részletek
Gazdasági alapon csoportosult csehszlovák kereskedők, üzlettársak céljait támogató egyesület (Prága, 1924–1941). Alapító közgyűlésüket 1924. nov. 24-én tartották Prágában a Kereskedelmi és Hitelbank székhelyén. Alelnökei: Votruba Vilém, Hanuš František (a prágai Cseh Ipari Bank igazgatója), Langer-Schroll Eduard (a Benedict Schroll és fia cég igazgatója), Vlček Václav (Nyugat-csehországi kaolin- és samottgyárak vezérigazgatója). Fő céljukat, a két ország közötti gazdasági kapcsolatok elősegítését, fejlesztését, támogatását, az alapszabályokban a következőképpen fejtették ki: rendszeres tudósítást, elemzést nyújtani a csehszlovák és magyar üzleti-gazdasági helyzetről, és ezzel elősegíteni a két ország kereskedelmi viszonyainak bővítését. Konkrétan pl. tájékoztatni az aktuális kereskedelmi lehetőségekről, feltételekről a szállítás-, vám-, árfolyam terén, továbbá felvilágosítást nyújtani a csődbe jutott cégekről. Nem utolsó sorban kifejezték tervüket a csehszl. kereskedelmi mintaboltok kiépítése kapcsán Mo.-on, mellyel még jobban elősegítenék a két ország üzleti-kereskedelmi kapcsolatait (és egyben kapcsolatait a budapesti kereskedelmi kamarával is). A ~ megalapítása után rendszeres közgyűléseket tartott, ahol folyamatosan értékelték saját tevékenységüket, ill. megvitatták az aktuális problémákat, melyek felmerültek a csehszl.-magyar kereskedelmi és gazdasági terén. A Csehszlovák Köztársaság felbomlása után a ~ 1940. jan. 25-én megváltoztatta nevét a Cseh-morvaországi Magyar Kereskedelmi Kamarára (Českomoravsko – maďarská obchodná komora), tevékenységét végérvényesen 1941. jan. 25-én fejezte be. – Vezető: Svoboda Kornél. – Ir. Kočišová, S.: Dipl. Práce – Kapitoly z dějin maďarské menšiny v Praze ve 20. a 30. letech 20. století [Szakdolgozat – Fejezetek a prágai magyar kisebbség történetéből a 20. sz. 20-as és 30-as éveiben] (Prága, 2004).
Magyar7
Internetes hírportál (ma7.sk) és hetilap (Magyar7), melyek 2018 tavaszán indultak magyarországi támogatással; a Pro Media Alapítvány által fenntartott médiacsalád részei. A szerkesztőség székhelye Dunaszerdahely. Főszerkesztő: Molnár Judit, főmunkatárs: Kövesdi Károly, vezető szerkesztők: Kolek Zsolt és Czibula Csaba. Rovatvezetők: Pomichal Krisztián és B. Vida Júlia....megnyit →
Internetes hírportál (ma7.sk) és hetilap (Magyar7), melyek 2018 tavaszán indultak magyarországi támogatással; a Pro Media Alapítvány által fenntartott médiacsalád részei. A szerkesztőség székhelye Dunaszerdahely. Főszerkesztő: Molnár Judit, főmunkatárs: Kövesdi Károly, vezető szerkesztők: Kolek Zsolt és Czibula Csaba. Rovatvezetők: Pomichal Krisztián és B. Vida Júlia....megnyit →
Részletek
Internetes hírportál (ma7.sk) és hetilap (Magyar7), melyek 2018 tavaszán indultak magyarországi támogatással; a Pro Media Alapítvány által fenntartott médiacsalád részei. A szerkesztőség székhelye Dunaszerdahely. Főszerkesztő: Molnár Judit, főmunkatárs: Kövesdi Károly, vezető szerkesztők: Kolek Zsolt és Czibula Csaba. Rovatvezetők: Pomichal Krisztián és B. Vida Júlia. Szerkesztők: Dunajszky Éva, Hajtman Gábor, Kocur László, Lacza Tihamér, Rajkovics Péter, Rózsár Vince és Somogyi Szilárd. Minden szlovákiai magyar régiót befedő regionális tudósítói hálózata van. 2020 nyarától Előretolt Helyőrség címmel havi irodalmi mellékletet tartalmaz, ennek vezető szerkesztője Hodossy Gyula.
Magyarországi Főiskolások Egyesülete Prágában
Prágában egyetemi és főiskolai tanulmányait végző mo.-i fiatalokat képviselő érdekvédelmi diákegyesület (Prága, 1932–1939). A ~ alapító taggyűlése 1932 júniusában zajlott, de ez év végéig nem folytattak aktív tevékenységet, az egyesületi alapszabályokat csak az 1933 januárjában körülbelül 60 tag jelenlétében fogadták el, és megválasztották első...megnyit →
Prágában egyetemi és főiskolai tanulmányait végző mo.-i fiatalokat képviselő érdekvédelmi diákegyesület (Prága, 1932–1939). A ~ alapító taggyűlése 1932 júniusában zajlott, de ez év végéig nem folytattak aktív tevékenységet, az egyesületi alapszabályokat csak az 1933 januárjában körülbelül 60 tag jelenlétében fogadták el, és megválasztották első...megnyit →
Részletek
Prágában egyetemi és főiskolai tanulmányait végző mo.-i fiatalokat képviselő érdekvédelmi diákegyesület (Prága, 1932–1939). A ~ alapító taggyűlése 1932 júniusában zajlott, de ez év végéig nem folytattak aktív tevékenységet, az egyesületi alapszabályokat csak az 1933 januárjában körülbelül 60 tag jelenlétében fogadták el, és megválasztották első elnökként Meczner Lajost, alelnökként Schilinger Jenőt. Amint azt az egyesületi alapszabályokban is kifejtették, fő céljuk a Csehszl.-ban tanuló mo.-i egyetemisták egyesítése, közösségi életük megszervezése. Politikától független tevékenységük (alapszabályuk több pontja megegyezett a Sarló célkitűzéseivel) a következőkre irányult: vitákkal egybekötött előadások megszervezése, közösen eltöltött egyesületi élet megszervezése, magyar könyvek és napilapok terjesztése, magyar menza megalapítása. A ~ 3 szakcsoportot hozott létre: kulturálist, gazdaságit és ún. numero-klausus szakkört, melynek feladata az volt, hogy informálja a ~ tagjait az aktuális mo.-i helyzetről a művelődés és oktatás terén. A ~ 1939-ben szűnt meg, a 97. számú törvénycikk alapján törölték az egyesületi nyilvántartásból. – Vezető: Meczner Lajos. – Ir. Kočišová, S.: Dipl. práce – Kapitoly z dějin maďarské menšiny v Praze ve 20. a 30. letech 20. století [Szakdolgozat – Fejezetek a prágai magyar kisebbség történetéből a 20. sz. 20-as és 30-as éveiben] (Prága, 2004).
Mai Lap
Független napilap (Pozsony, 1999. jún. 1.–nov. 30.). Indulásakor hetente kétszer, a 30. számtól naponta jelent meg, a Nový Trhák/Trhák magyar nyelvű mutációja. Tiszavirágéletű próbálkozás volt egy bulvárlap magyar nyelvű kiadására. A Horizont Slovakia Értékpapír-forgalmazó Rt. adta ki Somogyi Szilárd igazgatóhelyettes vezetésével. – Szerk. D....megnyit →
Független napilap (Pozsony, 1999. jún. 1.–nov. 30.). Indulásakor hetente kétszer, a 30. számtól naponta jelent meg, a Nový Trhák/Trhák magyar nyelvű mutációja. Tiszavirágéletű próbálkozás volt egy bulvárlap magyar nyelvű kiadására. A Horizont Slovakia Értékpapír-forgalmazó Rt. adta ki Somogyi Szilárd igazgatóhelyettes vezetésével. – Szerk. D....megnyit →
Részletek
A Mai Lap címoldala (FI)
Független napilap (Pozsony, 1999. jún. 1.–nov. 30.). Indulásakor hetente kétszer, a 30. számtól naponta jelent meg, a Nový Trhák/Trhák magyar nyelvű mutációja. Tiszavirágéletű próbálkozás volt egy bulvárlap magyar nyelvű kiadására. A Horizont Slovakia Értékpapír-forgalmazó Rt. adta ki Somogyi Szilárd igazgatóhelyettes vezetésével. – Szerk. D. Kovács József.