Nagy László 2.
(* 1974. febr. 17. Dunaszerdahely) Segédszínész, ügyelő. Az általános iskolába és gimnáziumba szülővárosában járt. Segédszínészként, stúdiósként került a Komáromi Jókai Színházhoz 1995-ben. Az ügyelői munka mellett kisebb szerepekben is színpadra lép. Ügyelőként másfél évtizede közreműködik a Komáromi Jókai Színház produkcióinak létrehozásában, a komáromi és...megnyit →
(* 1974. febr. 17. Dunaszerdahely) Segédszínész, ügyelő. Az általános iskolába és gimnáziumba szülővárosában járt. Segédszínészként, stúdiósként került a Komáromi Jókai Színházhoz 1995-ben. Az ügyelői munka mellett kisebb szerepekben is színpadra lép. Ügyelőként másfél évtizede közreműködik a Komáromi Jókai Színház produkcióinak létrehozásában, a komáromi és...megnyit →
Részletek
Nagy László segédszínész (SZM)
(* 1974. febr. 17. Dunaszerdahely) Segédszínész, ügyelő. Az általános iskolába és gimnáziumba szülővárosában járt. Segédszínészként, stúdiósként került a Komáromi Jókai Színházhoz 1995-ben. Az ügyelői munka mellett kisebb szerepekben is színpadra lép. Ügyelőként másfél évtizede közreműködik a Komáromi Jókai Színház produkcióinak létrehozásában, a komáromi és tájelőadások közreműködője. – Főbb színházi szerepei: Bokor (Kecskés Marika: Csepp mese); Buga Jóska (Rideg Sándor: Indul a bakterház); Hapci (Grimm-testvérek–Albert Péter–Barabás Árpád–Lőrinczy Attila: Hófehérke meg a törpék); Gácsér (Gárdonyi Géza: A bor); Zakariás (Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot); Ignác (Szép Ernő: Patika); kunz (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Közreműködő (Kálmán Imre–Stein Leó–Jenbach Béla–Gábor Andor–Békeffi István–Kellér Dezső: Csárdáskirálynő); II. diák (Kodály Zoltán–Paulini Béla–Harsányi Zsolt: Háry János); Szatír (Niccolo Machiavelli: Mandragora); Valaki (Tamási Áron: Énekes madár); II. kőtörő (Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány); Karmester (Vajda Katalin–Fábri Péter–Valló Péter: Anconai szerelmesek); Curio, nemes úr (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Blaščák (Ladislav Ballek: A hentessegéd). – Film: Luisa San Felice, 2002, r. Taviani fivérek; Standard bastard, 2006, r. Milan Balogh; Marhuľový ostrov (Barackliget), 2011, r. Peter Bebjak. – Ir. Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
Nagy László 3.
-> A. Nagy László
(* 1948. aug. 10. Bagyós (Bodiná) Pszichológus, politikus. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK pszichológia–filozófia szakán szerzett oklevelet (1972), ugyanott doktorált (1982). 1967–1970-ben a József Attila Ifjúsági Klub elnöke, 1968-ban a Magyar Ifjúsági Szövetség egyik alapítója. 1972–1989 között előbb...megnyit →
(* 1948. aug. 10. Bagyós (Bodiná) Pszichológus, politikus. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK pszichológia–filozófia szakán szerzett oklevelet (1972), ugyanott doktorált (1982). 1967–1970-ben a József Attila Ifjúsági Klub elnöke, 1968-ban a Magyar Ifjúsági Szövetség egyik alapítója. 1972–1989 között előbb...megnyit →
Részletek
A. Nagy László (FI)
(* 1948. aug. 10. Bagyós (Bodiná) Pszichológus, politikus. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK pszichológia–filozófia szakán szerzett oklevelet (1972), ugyanott doktorált (1982). 1967–1970-ben a József Attila Ifjúsági Klub elnöke, 1968-ban a Magyar Ifjúsági Szövetség egyik alapítója. 1972–1989 között előbb a Kultúrakutató Intézet, később a Vezetéstudományi Intézet, majd a Felsőoktatási Kutatóintézet munkatársa. Az 1980-as években részt vett a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának munkájában. 1989 nov.-ében egyik alapítója és Tóth Károllyal együtt az első szóvivője a Független Magyar Kezdeményezésnek (FMK). 1991–1998-ban az FMK, majd a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke (1991-től). 1990-ben kooptálták a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői közé, majd 1990 jún.-ától 1992-ig parlamenti képviselő és a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke. 1994–1998-ban az MPP, 1998-tól az Magyar Koalíció Pártja (MKP) parlamenti képviselője, az emberjogi és kisebbségi bizottság elnöke. 2009-ben átlépett az újonnan alakult Most – Híd Pártba, 2011–2013-ban kisebbségi kormánybiztos volt. 2023-ban Anton Srholec Szabadság-díjat kapott.
Nagy László Endre
(* 1930. szept. 30. Komárom [Mo.] – † 2008. nov. 22., Barcs [Mo.]) Néprajzi szakíró, író, tanár. 1948-ban érettségizett, 1949–1950-ben tanítóként működött. 1954-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakos diplomát szerzett; 1954–1957-ben gimnáziumi tanár volt Somorján. Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos állásfoglalása miatt elbocsátották, ezt...megnyit →
(* 1930. szept. 30. Komárom [Mo.] – † 2008. nov. 22., Barcs [Mo.]) Néprajzi szakíró, író, tanár. 1948-ban érettségizett, 1949–1950-ben tanítóként működött. 1954-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakos diplomát szerzett; 1954–1957-ben gimnáziumi tanár volt Somorján. Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos állásfoglalása miatt elbocsátották, ezt...megnyit →
Részletek
(* 1930. szept. 30. Komárom [Mo.] – † 2008. nov. 22., Barcs [Mo.]) Néprajzi szakíró, író, tanár. 1948-ban érettségizett, 1949–1950-ben tanítóként működött. 1954-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakos diplomát szerzett; 1954–1957-ben gimnáziumi tanár volt Somorján. Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos állásfoglalása miatt elbocsátották, ezt követően különböző munkahelyeken dolgozott. 1964-től újságíró volt Pozsonyban, ahonnan – ezúttal 1968-as magatartása miatt – távoznia kellett. 1988-ban Mo.-ra költözött. Elsősorban a dunai aranymosás emlékeit kutatta, erről számos cikket és több könyvet írt, dokumentumfilmet forgatott. Ismertek mese-, ill. mesefeldolgozás-kötetei is. – Fm. Az eltévedt napsugár (mesék, 1976); A Duna aranya (ismeretterjesztő, 1988); Aranymosás a Kárpát-medencében (mon., 1988); Felvidéki találkozások 1–2. (riportok, 2000); Aranymosás a Dunában (tan., 2001); Istenke legszebb ajándéka (cigány mesék, 2003).
Nagy Márton
(* 1901. aug. 31. Komárom, † 1990. szept. 24. Komárom [Mo.]) Festő. Komáromban Harmos Károlynál, 1920–1923 között pedig a budapesti Iparművészeti Iskola díszítőfestő szakán tanult. Tanulmányait megszakítva visszatért szülővárosába, és 1923-ban részt vett a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztályának megalakításában. Az 1920-as években Bécsben, Olaszországban...megnyit →
(* 1901. aug. 31. Komárom, † 1990. szept. 24. Komárom [Mo.]) Festő. Komáromban Harmos Károlynál, 1920–1923 között pedig a budapesti Iparművészeti Iskola díszítőfestő szakán tanult. Tanulmányait megszakítva visszatért szülővárosába, és 1923-ban részt vett a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztályának megalakításában. Az 1920-as években Bécsben, Olaszországban...megnyit →
Részletek
(* 1901. aug. 31. Komárom, † 1990. szept. 24. Komárom [Mo.]) Festő. Komáromban Harmos Károlynál, 1920–1923 között pedig a budapesti Iparművészeti Iskola díszítőfestő szakán tanult. Tanulmányait megszakítva visszatért szülővárosába, és 1923-ban részt vett a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztályának megalakításában. Az 1920-as években Bécsben, Olaszországban és Franciaországban járt tanulmányúton, majd Komáromban működött. 1920 óta szerepelt kiállításokon szülővárosában, Érsekújvárott, Kassán, Pozsonyban és Budapesten. 1927-ben elnyerte Rév-Komárom városának ösztöndíját. 1945 után kitelepítették; 1955-től Komárom magyarországi részében élt. Tájképeket, szociális érzékenységről tanúskodó mély kolorittal komponált életképeket festett.
Nagy Myrtil
(* 1970. jún. 26. Kassa) Tréner, konzultáns, szervező. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem etnológia és etnomuzikológia tanszékén diplomázott (2007). 1997–1999 között a Fórum Alapítvány szakelőadója, 1999–2003 között a Fórum Információs Központ igazgatója, 2004-től trénere, konzultánsa. Fő területe a civil és a nonprofit szektor; több szakmai...megnyit →
(* 1970. jún. 26. Kassa) Tréner, konzultáns, szervező. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem etnológia és etnomuzikológia tanszékén diplomázott (2007). 1997–1999 között a Fórum Alapítvány szakelőadója, 1999–2003 között a Fórum Információs Központ igazgatója, 2004-től trénere, konzultánsa. Fő területe a civil és a nonprofit szektor; több szakmai...megnyit →
Részletek
Nagy Myrtil (FI)
(* 1970. jún. 26. Kassa) Tréner, konzultáns, szervező. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem etnológia és etnomuzikológia tanszékén diplomázott (2007). 1997–1999 között a Fórum Alapítvány szakelőadója, 1999–2003 között a Fórum Információs Központ igazgatója, 2004-től trénere, konzultánsa. Fő területe a civil és a nonprofit szektor; több szakmai társaság és alapítvány tagja, konzultánsa. 2002-ben részt vett a Szlovákiai Magyar Szervezetek Adattára létrehozásában. 1987-től a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes énekes szólistája (közreműködött a Varsányi zenekar 1991-ben kiadott Régen volt, soká lesz c. lemezén), majd 1992-től táncosa, 2000-től 2008-ig Konkoly Lászlóval az együttes vezetője. Koreográfusként is aktív. 2003-ban Konkoly Lászlóval közösen rendezte a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes Jöjjenek a lagziba c. műsorát. 2016-tól a somorjai Városi Művelődési Központ igazgatója. – Fm. Nonprofit 1×1. Útikalauz kezdő civil szervezetek számára (többekkel, 2002); 2% Dél-Szlovákiában (2005).;
Nagy Zoltán 1.
(* 1940. júl. 7. Nagykapos) Táncos, táncpedagógus, balettmester. 1958-ban tánc szakon végzett a pozsonyi konzervatóriumban; 1975-től táncpedagógus. Előbb a kassai Állami Színház, ill. a prágai Katonai Művészegyüttes táncosa, majd 1966–1986 között a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház magántáncosa volt. Később a pozsonyi Szépművészeti Akadémia, ill....megnyit →
(* 1940. júl. 7. Nagykapos) Táncos, táncpedagógus, balettmester. 1958-ban tánc szakon végzett a pozsonyi konzervatóriumban; 1975-től táncpedagógus. Előbb a kassai Állami Színház, ill. a prágai Katonai Művészegyüttes táncosa, majd 1966–1986 között a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház magántáncosa volt. Később a pozsonyi Szépművészeti Akadémia, ill....megnyit →
Részletek
(* 1940. júl. 7. Nagykapos) Táncos, táncpedagógus, balettmester. 1958-ban tánc szakon végzett a pozsonyi konzervatóriumban; 1975-től táncpedagógus. Előbb a kassai Állami Színház, ill. a prágai Katonai Művészegyüttes táncosa, majd 1966–1986 között a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház magántáncosa volt. Később a pozsonyi Szépművészeti Akadémia, ill. a Balettintézet táncpedagógusa. Több tévéfilmben szerepelt. 1986 óta Érdemes művész.
Nagy Zoltán 2.
Részletek
Nagy Zoltán (SZM)
(* 1961. febr. 23. Losonc) Grafikus, könyvillusztrátor, festő. 1985–1991-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán grafikai és könyvillusztrátori szakot végzett. 1981–1980-ban, majd 1984–1985-ben az Új Ifjúság grafikai szerkesztője. Pozsonyban él. Groteszkjein sajátos látomásos világát, ironikus-kesernyés életérzését kitűnő rajzkészséggel jeleníti meg. Zs. Nagy Lajos több könyvét illusztrálta.
Nagy Zoltán: Hommage a Madách (KKK)
Nagyabony
-> Nemesabony; Nagyabony (Veľké Blahovo)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1021, ebből 1003 (98,2%) magyar, 4 (0,4%) szlovák; [2011] – 1448, ebből 1071 (74,0%) magyar, 307 (21,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1184 (81,8%) magyar, 206 (14,2%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1021, ebből 1003 (98,2%) magyar, 4 (0,4%) szlovák; [2011] – 1448, ebből 1071 (74,0%) magyar, 307 (21,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1184 (81,8%) magyar, 206 (14,2%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1021, ebből 1003 (98,2%) magyar, 4 (0,4%) szlovák; [2011] – 1448, ebből 1071 (74,0%) magyar, 307 (21,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1184 (81,8%) magyar, 206 (14,2%) szlovák. V: [2011] – 1013 r. k., 193 ref., 28 ev., 4 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre északnyugat-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szentháromság-) temploma 1761-ben barokk, a templom melletti kápolna a 19. sz. végén neoklasszicista, kastélya 1760–65 között rokokó stílusban épült. A helyi születésű Bihari János cigányprímás, zeneszerző emlékére 1964 óta megrendezik a Bihari János Napokat. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Nagyasszony
Részletek
nagyasszony
Háztartási és szépirodalmi havi folyóirat (Prága, 1926–1935). 1927 előtt a Prágai Magyar Hírlap mellékleteként jelent meg. Publicisztikai és szépirodalmi anyagai többnyire jelentéktelenek, de háztartási, kertgazdálkodási, méhészeti rovatai színvonalasak voltak. – Szerk. Darvas János.
Nagyazar (Veľké Ozorovce)
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Eperjes–Tokaji-hegység K-i lábánál, Gálszécstől D–DNy-ra. L: [1921] – 656, ebből 556 (84,7%) szlovák, 91 (13,9%) magyar; [2011] – 746, ebből 656 (87,9%) szlovák, 2 (0,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 675 (90,5%) szlovák 7 (0,9%) magyar. V: [2011] – 545 r. k., 100 gör. kat., 7 ref., 3 ev. – R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1890-ben szecessziós stílusban épült.
Nagybalog
-> Vámosbalog; Nagybalog (Veľký Blh)
1943-ban Alsóbalog és Felsőbalog egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [2011] – 1210, ebből 676 (55,9%) magyar, 350 (28,9%) szlovák, 116 (9,6%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 847 (70,0%) magyar, 289 (23,9%) szlovák, 6 (0,5%) roma....megnyit →
1943-ban Alsóbalog és Felsőbalog egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [2011] – 1210, ebből 676 (55,9%) magyar, 350 (28,9%) szlovák, 116 (9,6%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 847 (70,0%) magyar, 289 (23,9%) szlovák, 6 (0,5%) roma....megnyit →
Részletek
1943-ban Alsóbalog és Felsőbalog egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [2011] – 1210, ebből 676 (55,9%) magyar, 350 (28,9%) szlovák, 116 (9,6%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 847 (70,0%) magyar, 289 (23,9%) szlovák, 6 (0,5%) roma. V: [2011] – 492 r. k., 265 ref., 53 ev., 2 gör. kat. – A határában található Veres-erdő több száz éves tölgyfáival 1974 óta 11 ha-on természetvédelmi terület. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Nagybári (Veľká Bara)
1960-ban Bári néven Kisbárival egyesített község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, a Pilis-hegy lábánál, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 384, ebből 336 (87,5%) magyar, 20 (5,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 327 ref., 36 r. k., 11 izr., 8 gör....megnyit →
1960-ban Bári néven Kisbárival egyesített község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, a Pilis-hegy lábánál, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 384, ebből 336 (87,5%) magyar, 20 (5,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 327 ref., 36 r. k., 11 izr., 8 gör....megnyit →
Részletek
1960-ban Bári néven Kisbárival egyesített község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, a Pilis-hegy lábánál, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 384, ebből 336 (87,5%) magyar, 20 (5,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 327 ref., 36 r. k., 11 izr., 8 gör. kat., 2 ev. Ref. temploma 1799–1801 között klasszicista stílusban épült, tornyát 1890-ben emelték.
Nagybodak; Bodak (Bodíky)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 686, ebből 662 (96,5%) magyar, 17 (2,5%) szlovák; [2011] – 288, ebből 240 (83,3%) magyar, 45 (15,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 686, ebből 662 (96,5%) magyar, 17 (2,5%) szlovák; [2011] – 288, ebből 240 (83,3%) magyar, 45 (15,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 686, ebből 662 (96,5%) magyar, 17 (2,5%) szlovák; [2011] – 288, ebből 240 (83,3%) magyar, 45 (15,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 248 (86,1%) magyar, 38 (13,2%) szlovák. V: [2011] – 263 r. k., 4 gör. kat. – R. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma 1994–95-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1960–87 között közigazgatásilag Felbárhoz tartozott. – Ir. Presinszky Károly – Ágh Magdolna: Mit hagytak ránk a századok? Fejezetek Nagybodak történelméből (2006).
Nagyborsa (Hrubá Borša)
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna és a Fekete-víz között, Szenctől DK-re. L: [1921] – 395, ebből 276 (69,9%) magyar, 106 (26,8%) szlovák; [2011] – 445, ebből 346 (77,8%) szlovák, 91 (20,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 327 (73,5%) szlovák, 106 (23,8%) magyar. V: [2011] – 318 r. k., 12 ev., 8 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Szt. Rozália-) kápolnája 1930-ban épült.
Nagybudafa (Veľký Budín)
Részletek
1940-ben Budafalva néven Kisbudafával egyesített, majd 1960-ban Gelléhez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 185, ebből 185 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 185 r. k.
Nagycétény (Veľký Cetín)
Részletek
2007-ben Szent Imre herceg születésének 1000. és Árpádházi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulójára készült kopjafa (PA)
Község a Nyitrai járásban, a Kisalföld É-i részén, a Nyitra folyó oldalága, a Cétényke-patak bal partján, Nyitrától DK-re. L: [1921] – 1664, ebből 1417 (85,2%) magyar, 244 (14,7%) szlovák; [2011] – 1604, ebből 1108 (69,1%) magyar, 473 (29,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1187 (74,0%) magyar, 392 (24,4%) szlovák. V: [2011] – 1513 r. k., 3 ev., 2 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma 1307 körül gótikus stílusban épült (1776-ban átépítették), késő barokk Szt. Orbán kápolnáját 1766-ban emelték. A 21. sz. elején közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Presinszky Lajos: Mit hagytak ránk a századok? Fejezetek Nagycétény történelméből (2002).
Kopjafa Szent István király halálának 975. évfordulójára 2013-ban (PA)
Kopjafa az alapiskola épülete átadásának 50.évfordulójára 2012-ben (PA)
Kopjafa az alapiskola épülete átadásának 50.évfordulójára 2012-ben (PA)
Az 1848-as szabadságharc emlékére emelt kopjafa 2014-ben (PA)
Nagycsalomja (Veľká Čalomija)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 713, ebből 627 (87,9%) magyar, 35 (4,9%) szlovák; [2011] – 603, ebből 373 (61,9%) magyar, 213 (35,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 440 (73,0%) magyar,...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 713, ebből 627 (87,9%) magyar, 35 (4,9%) szlovák; [2011] – 603, ebből 373 (61,9%) magyar, 213 (35,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 440 (73,0%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 713, ebből 627 (87,9%) magyar, 35 (4,9%) szlovák; [2011] – 603, ebből 373 (61,9%) magyar, 213 (35,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 440 (73,0%) magyar, 145 (24,0%) szlovák. V: [2011] – 504 r. k., 48 ev., 3 ref. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések során közép-szlovákiai szlovák családokat telepítettek. Szecessziós stílusú r. k. (Magyarok Nagyasszonya) temploma 1910–12-ben, ev. temploma 1934-ben épült; a falutól É-ra 14. sz.-i gótikus templom romjai találhatók. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű r. k. egyházi alapiskolával (Magyarok Nagyasszonya Alapiskola) rendelkezett.
Nagydaróc (Veľké Dravce)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence K-i részén, a Szuha-patak völgyében, Fülektől É-ra. L: [1921] – 834, ebből 765 (91,7%) magyar, 65 (7,8%) szlovák; [2011] – 688, ebből 371 (53,9%) magyar, 196 (28,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 481 (69,9%) magyar, 142 (20,6%) szlovák. V: [2011] – 559 r. k., 14 ev., 4 ref. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során É-nógrádi szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. Gál-) temploma a 18. sz. elején barokk stílusban épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Nagyemőke (Janíkovce)
Részletek
1975-ben Nyitrához csatolt község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság Ny-i peremén, a Nyitra folyó bal partján, Nyitrától DK-re. L: [1921] – 1008, ebből 861 (85,4%) szlovák, 128 (12,7%) magyar; [1970] 1918, ebből 1908 (99,5%) szlovák, 1 (0,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 987 r. k., 19 izr., 2 ev. R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1715-ben épült barokk stílusban, 1789–1814 között klasszicista stílusban építették át.
Nagyfalu 1.
-> Ipolynagyfalu; Nagyfalu (Veľká Ves nad Ipľom)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 443, ebből 415 (93,7%) magyar, 16 (3,6%) szlovák; [2011] – 419, ebből 292 (69,7%) magyar, 99 (23,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 317 (75,7%) magyar,...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 443, ebből 415 (93,7%) magyar, 16 (3,6%) szlovák; [2011] – 419, ebből 292 (69,7%) magyar, 99 (23,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 317 (75,7%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 443, ebből 415 (93,7%) magyar, 16 (3,6%) szlovák; [2011] – 419, ebből 292 (69,7%) magyar, 99 (23,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 317 (75,7%) magyar, 77 (18,4%) szlovák. V: [2011] – 377 r. k., 3 ev., 1 ref. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovák családok települtek. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1762-ben barokk stílusban épült.
Nagyfalu 2.
Részletek
1925-ben Berencshez csatolt község a Nyitrai járásban, a Kisalföld É-i peremén, a Nyitra folyó jobb partján, Nyitrától D–DK-re. L: [1921] – 625, ebből 521 (83,4%) magyar, 93 (14,9%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 616 r. k., 5 izr., 4 ev.
Nagyfalussy István
(* 1899. máj. 30. Érsekújvár, † 1971. máj. 24. Érsekújvár) Újságíró, költő. Szülővárosában érettségizett. Műkedvelő színvonalú, hagyományos formájú versei az Érsekújvár és Vidékében, más vidéki lapokban s a Szlovenszkói magyar írók antológiájában jelentek meg. – Fm. Csillaghullás (v., 1926); Nászbokréta (v., 1927); Menekülő madarak (v., 1929, elkobzás...megnyit →
(* 1899. máj. 30. Érsekújvár, † 1971. máj. 24. Érsekújvár) Újságíró, költő. Szülővárosában érettségizett. Műkedvelő színvonalú, hagyományos formájú versei az Érsekújvár és Vidékében, más vidéki lapokban s a Szlovenszkói magyar írók antológiájában jelentek meg. – Fm. Csillaghullás (v., 1926); Nászbokréta (v., 1927); Menekülő madarak (v., 1929, elkobzás...megnyit →
Részletek
(* 1899. máj. 30. Érsekújvár, † 1971. máj. 24. Érsekújvár) Újságíró, költő. Szülővárosában érettségizett. Műkedvelő színvonalú, hagyományos formájú versei az Érsekújvár és Vidékében, más vidéki lapokban s a Szlovenszkói magyar írók antológiájában jelentek meg. – Fm. Csillaghullás (v., 1926); Nászbokréta (v., 1927); Menekülő madarak (v., 1929, elkobzás utáni 2. kiad. 1932); Dalol az ÁBC (v., 1934). – Ir. Ölveczky József: Nagyfalussy István költői elindulása (A Reggel, 1927. jan. 21.).
Nagyfödémes (Veľké Úľany)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna és a Fekete-víz között, Galántától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 3005, ebből 2971 (98,9%) magyar, 12 (0,4%) szlovák; [2011] – 4330, ebből 2757 (63,7%) magyar, 1468 (33,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2870 (66,3%) magyar,...megnyit →
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna és a Fekete-víz között, Galántától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 3005, ebből 2971 (98,9%) magyar, 12 (0,4%) szlovák; [2011] – 4330, ebből 2757 (63,7%) magyar, 1468 (33,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2870 (66,3%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna és a Fekete-víz között, Galántától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 3005, ebből 2971 (98,9%) magyar, 12 (0,4%) szlovák; [2011] – 4330, ebből 2757 (63,7%) magyar, 1468 (33,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2870 (66,3%) magyar, 1374 (31,7%) szlovák. V: [2011] – 3512 r. k., 168 ev., 27 ref., 8 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának több mint egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Reneszánsz-barokk stílusú r. k. (Szt. Mihály-) temploma 1594–1670 között, a Kálvária-hegyen álló r. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolna 1756-ban, ev. temploma 1958-ban épült, tájháza 1991-ben nyílt meg. 1997-ben Nagyfödémesi Láthatár címmel önkormányzati lapja indult. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Borsos Mihály Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – A ~től D-re fekvő Hajmás- és Szőgyénpusztát, amelyekre a két vh. közötti földbirtokreform során a Pálffy család felosztott nagybirtokára cseh-morva és szlovák kolonisták települtek, 1937–38-ban, majd 1945-ben önálló községgé szervezték (Švehlovo, 1951-től Nové Osady néven); 1976-ban visszacsatolták ~hez. – Ir. Szabó János–Borsos Mihály: A nagyfödémesi plébánia múltjából (1999). Danter Izabella (szerk.): Nagyfödémes (2010)
Nagygéres (Veľký Horeš)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, Királyhelmectől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1034, ebből 953 (92,2%) magyar, 39 (3,8%) szlovák; [2011] – 1048, ebből 789 (75,3%) magyar, 202 (19,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 851 (81,2%) magyar, 143 (13,6%) szlovák....megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, Királyhelmectől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1034, ebből 953 (92,2%) magyar, 39 (3,8%) szlovák; [2011] – 1048, ebből 789 (75,3%) magyar, 202 (19,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 851 (81,2%) magyar, 143 (13,6%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, Királyhelmectől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1034, ebből 953 (92,2%) magyar, 39 (3,8%) szlovák; [2011] – 1048, ebből 789 (75,3%) magyar, 202 (19,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 851 (81,2%) magyar, 143 (13,6%) szlovák. V: [2011] – 514 ref., 236 r. k., 143 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során É-zempléni szlovák családok költöztek. Klasszicista stílusú ref. temploma 1795-ben, közös r. k. és gör. kat. temploma 1936–37-ben, késő klasszicista nemesi kúriája a 19. sz. második felében épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Nagyhalom; Nagysztracin (Veľké Straciny)
Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-hegység D-i lejtőin, az Ipoly jobb oldali mellékpatakjának völgyében, Nagykürtöstől K–DK-re. L: [1921] – 380, ebből 346 (91,0%) szlovák, 1 (0,3%) magyar; [1930] 347, ebből 297 (85,6%) szlovák, 49 (14,1%) magyar; [2011] – 162, ebből 146 (90,1%) szlovák, 2...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-hegység D-i lejtőin, az Ipoly jobb oldali mellékpatakjának völgyében, Nagykürtöstől K–DK-re. L: [1921] – 380, ebből 346 (91,0%) szlovák, 1 (0,3%) magyar; [1930] 347, ebből 297 (85,6%) szlovák, 49 (14,1%) magyar; [2011] – 162, ebből 146 (90,1%) szlovák, 2...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-hegység D-i lejtőin, az Ipoly jobb oldali mellékpatakjának völgyében, Nagykürtöstől K–DK-re. L: [1921] – 380, ebből 346 (91,0%) szlovák, 1 (0,3%) magyar; [1930] 347, ebből 297 (85,6%) szlovák, 49 (14,1%) magyar; [2011] – 162, ebből 146 (90,1%) szlovák, 2 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 148 (91,4%) szlovák, 2 (1,2%) magyar. V: [2011] – 78 ev., 44 r. k. – Ev. temploma 1776-ban épült barokk-klasszicista stílusban; a 17. sz. végén reneszánsz stílusban emelt Csemiczky-kastély romokban áll. – 1988–92 között közigazgatásilag Nagykürtöshöz tartozott.
Nagyhind (Veľké Chyndice)
Részletek
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátságon, a Zsitva folyó völgyében, Verebélytől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 495, ebből 490 (99,0%) magyar, 4 (0,8%) szlovák; [2011] – 304, ebből 249 (81,9%) szlovák, 53 (17,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 241 (79,3%) szlovák, 61 (20,1%) magyar. V: [2011] – 286 r. k., 5 gör. kat., 1 ev. – R. k. (Szűz Mária születése) temploma a 13. sz. első felében román stílusban épült, 1746-ban barokkosították. – 1976-ban Kishinddel egyesítették Hind (Chyndice) néven, 1992 óta ismét önálló község.
Nagyida (Veľká Ida)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, az Ida-patak bal partján, Kassától D–DNy-ra. L: [1921] – 2145, ebből 1868 (87,1%) magyar, 146 (6,8%) szlovák; [2011] – 3256, ebből 1704 (52,3%) szlovák, 884 (27,1%) roma, 321 (9,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1185 (36,4%)...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, az Ida-patak bal partján, Kassától D–DNy-ra. L: [1921] – 2145, ebből 1868 (87,1%) magyar, 146 (6,8%) szlovák; [2011] – 3256, ebből 1704 (52,3%) szlovák, 884 (27,1%) roma, 321 (9,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1185 (36,4%)...megnyit →
Részletek
Nagyida – Csáky-kastély (GJ)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, az Ida-patak bal partján, Kassától D–DNy-ra. L: [1921] – 2145, ebből 1868 (87,1%) magyar, 146 (6,8%) szlovák; [2011] – 3256, ebből 1704 (52,3%) szlovák, 884 (27,1%) roma, 321 (9,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1185 (36,4%) szlovák, 1144 (35,1%) roma, 558 (17,1%) magyar. V: [2011] – 2560 r. k., 176 ref., 42 gör. kat., 13 ev. – R. k. (Szt. Márton-) temploma a 14. sz. elején gótikus stílusban épült, 1743-ban barokkosították; ref. templomát 1799-ben, klasszicista stílusú zsinagógáját 1780-ban emelték. Az eredetileg reneszánsz Csáky-kastély a 17. sz. végén épült, 1800 körül klasszicista stílusban alakították át; klasszicista kastélya 1824-ből, ugyancsak klasszicista nemesi kúriája a 19. sz. első feléből való. – Ir. Gál Sándor: Nagyida (2001).
Nagyidai Ernő
(* 1907. okt. 26. Nagyida, † 1990 Kassa) Publicista, ügyvéd. Kassán érettségizett, jogi tanulmányait Pozsonyban végezte. A Sarló vezetőségi tagja, pozsonyi szervezetének elnöke volt. Ügyvédként Galántán, majd Kassán működött. Ő dolgozta ki Fábry Zoltán végrendeletét. – Fm. A Sarló kapcsolatai a cseh és szlovák haladó mozgalmakkal (In:...megnyit →
(* 1907. okt. 26. Nagyida, † 1990 Kassa) Publicista, ügyvéd. Kassán érettségizett, jogi tanulmányait Pozsonyban végezte. A Sarló vezetőségi tagja, pozsonyi szervezetének elnöke volt. Ügyvédként Galántán, majd Kassán működött. Ő dolgozta ki Fábry Zoltán végrendeletét. – Fm. A Sarló kapcsolatai a cseh és szlovák haladó mozgalmakkal (In:...megnyit →
Részletek
(* 1907. okt. 26. Nagyida, † 1990 Kassa) Publicista, ügyvéd. Kassán érettségizett, jogi tanulmányait Pozsonyban végezte. A Sarló vezetőségi tagja, pozsonyi szervezetének elnöke volt. Ügyvédként Galántán, majd Kassán működött. Ő dolgozta ki Fábry Zoltán végrendeletét. – Fm. A Sarló kapcsolatai a cseh és szlovák haladó mozgalmakkal (In: Sándor László szerk.: Ez volt a Sarló, 1978). – Ir. Balogh Edgár: Hét próba (1965).
Nagykálna (Kalná)
Részletek
1960-ban Garamkálna néven Kiskálnával egyesített község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától Ny-ra. L: [1921] – 1040, ebből 981 (94,3%) magyar, 31 (3,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 664 r. k., 318 ref., 38 izr., 18 ev. Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1733-ban épült barokk stílusban, 1866-ban neoklasszicista stílusban alakították át; 1888-ban emelt, 1944 óta azonban romokban álló ref. templomát a 21. sz. elején újították fel.
Nagykapos (Veľké Kapušany)
Részletek
Nagykapos − Szent István szobor (GJ)
Város a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung és a Latorca folyók között, Királyhelmectől É–ÉK-re. L: [1921] – 2204, ebből 1672 (75,9%) magyar, 337 (15,3%) zsidó, 148 (6,7%) szlovák; [2011] – 9406, ebből 5604 (59,6%) magyar, 2844 (30,2%) szlovák, 116 (1,2%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 6127 (65,1%) magyar, 2358 (25,1%) szlovák, 25 (0,3%) roma. V: [2011] – 4210 r. k., 2330 ref., 1006 gör. kat., 182 jehovista, 102 gör. kel., 59 ev., 1 izr. – A 15. sz.-tól mezőváros, 1960-ig járási székhely volt, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1964-ben kapta vissza. A népességének közel egyötödét kitevő zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba deportálták, magyar lakosainak egy részét 1945 után Mo.-ra telepítették át, s helyükre szlovákok települtek. Barokk-klasszicista stílusú ref. temploma 1787-ben, gör. kat. és gör. kel. temploma a 21. sz. elején, az 1914-ben ~hoz csatolt Kiskapos klasszicista stílusú r. k. (Szt. Simon és Júda-) temploma 1807-ben épült; a kiskaposi születésű Erdélyi János író, népdalgyűjtő mellszobrát (Nagy János alkotása) 1968-ban avatták fel. – A város az Ung-vidék kulturális és gazdasági központja, a Csemadok 1968 óta rendezi meg az Erdélyi János Napokat, 2002-ben itt alakult meg az Ung-vidéki Amatőr Képzőművészek Klubja. Az 1950-es években Új Utakon címmel járási hetilapja jelent meg, 1991-ben Ungi Táj, 1995-ben Copus, 1997-ben Harangszó címmel indultak új lapjai. Élelmiszer- és építőanyag-iparral rendelkezik, 1973 óta itt működik az egykori Szovjetunióból érkező tranzit gázvezeték kompresszorállomása. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Erdélyi János Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola), vegyes, magyar és szlovák tanítási nyelvű gimnáziummal, Energetikai Szakmunkásképző Középiskolával és Mezőgazdasági Középiskolával rendelkezett. – 1964-ben közigazgatásilag ~hoz csatolták Veskócot. – Ir. Géczi Lajos: Nagykapos a 2. évezred alkonyán (2006).
Nagykapos – Dobó Isván szobra (GJ)