Brogyányi Kálmán
(* 1905. jún. 5. Felsőkocskóc (Horné Kočkovce), † 1978. okt. 9. Yonkers [USA]) Művészeti író, művészettörténész, publicista. A pozsonyi egyetemen magyar és francia irodalomtörténetet, valamint művészettörténetet tanult. 1928-tól együttműködött a Sarló mozgalommal, később eltávolodott a mozgalomtól. A pozsonyi Kunstverein – Művészegylet, valamint a Csehszlovákiai...megnyit →
(* 1905. jún. 5. Felsőkocskóc (Horné Kočkovce), † 1978. okt. 9. Yonkers [USA]) Művészeti író, művészettörténész, publicista. A pozsonyi egyetemen magyar és francia irodalomtörténetet, valamint művészettörténetet tanult. 1928-tól együttműködött a Sarló mozgalommal, később eltávolodott a mozgalomtól. A pozsonyi Kunstverein – Művészegylet, valamint a Csehszlovákiai...megnyit →
Részletek
Brogyányi Kálmán (csa)
(* 1905. jún. 5. Felsőkocskóc (Horné Kočkovce), † 1978. okt. 9. Yonkers [USA]) Művészeti író, művészettörténész, publicista. A pozsonyi egyetemen magyar és francia irodalomtörténetet, valamint művészettörténetet tanult. 1928-tól együttműködött a Sarló mozgalommal, később eltávolodott a mozgalomtól. A pozsonyi Kunstverein – Művészegylet, valamint a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság művészeti osztályának titkáraként számos képzőművészeti kiállítást szervezett. 1930-ban szerkesztette a Magyar Diákszemlét, 1931–1938 között a Forumot, több lap munkatársa volt (Vetés, Új Szó, A Nap, Prágai Magyar Hírlap). Kritikai és művészettörténeti munkássága egyedülálló. Az 1930-as évek közepén elfordul az avantgárdtól. 1939–1942-ben a pozsonyi magyar könyvtár vezetője, 1943-ban a Magyar Hírlap munkatársa; 1945-ben a rövid életű, nyilas szellemiségű Magyar Szó főszerkesztője volt. 1946-ban a pozsonyi népbíróság elítélte; 1947-ben megszökött és Ausztriába menekült. 1951-ben az Amerikai Egyesült Államokba ment, és haláláig a New York melletti Yonkers-ben élt. – Fm. Festőművészet Szlovenszkón (1931); A fény művészete (1933, 2004); Magyar Könyvtári Szolgálat (1941). – Ir. Albertini Béla: A fotószakíró Brogyányi Kálmán. (1998); Turczel Lajos: Szemelvények Brogyányi Kálmán műkritikai és művészettörténeti munkásságából.
Brükk Sándor
(* 1908. ? Kassa, † 1981. ? Budapest) Ifj. mozgalmi szervező, lapszerkesztő. A gimnáziumot szülővárosában, jogi tanulmányait Prágában végezte. Egyetemistaként elnöke volt a prágai Magyar Akadémikusok Keresztény Körének és egy cikluson át a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének, s Berger Miklóssal és Orbán Lászlóval együtt...megnyit →
(* 1908. ? Kassa, † 1981. ? Budapest) Ifj. mozgalmi szervező, lapszerkesztő. A gimnáziumot szülővárosában, jogi tanulmányait Prágában végezte. Egyetemistaként elnöke volt a prágai Magyar Akadémikusok Keresztény Körének és egy cikluson át a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének, s Berger Miklóssal és Orbán Lászlóval együtt...megnyit →
Részletek
(* 1908. ? Kassa, † 1981. ? Budapest) Ifj. mozgalmi szervező, lapszerkesztő. A gimnáziumot szülővárosában, jogi tanulmányait Prágában végezte. Egyetemistaként elnöke volt a prágai Magyar Akadémikusok Keresztény Körének és egy cikluson át a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének, s Berger Miklóssal és Orbán Lászlóval együtt szerkesztette A Jövő c. lapot. Tanulmányai befejeztével Kassán lett ügyvéd, s a 30-as évek második felében titkára volt a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesületnek. 1948-ban Mo.-ra telepítették, Bp.-en jogtanácsosi beosztásokban dolgozott.
Brüll Zoltán, dr.
(*1905. jún. 22. Losonc, † 1945. jan. 16. Grúnik pod Kriváňom) Orvos, hegymászó, az ellenállási mozgalom jeles résztvevője. A gimnáziumot Losoncon végezte, majd Prágában folytatott orvosi tanulmányokat, amelyet követően Iglón és Poprádon volt orvos. 1930-tól aktív hegymászó és több új mászás résztvevője volt. 1944-ben...megnyit →
(*1905. jún. 22. Losonc, † 1945. jan. 16. Grúnik pod Kriváňom) Orvos, hegymászó, az ellenállási mozgalom jeles résztvevője. A gimnáziumot Losoncon végezte, majd Prágában folytatott orvosi tanulmányokat, amelyet követően Iglón és Poprádon volt orvos. 1930-tól aktív hegymászó és több új mászás résztvevője volt. 1944-ben...megnyit →
Részletek
(*1905. jún. 22. Losonc, † 1945. jan. 16. Grúnik pod Kriváňom) Orvos, hegymászó, az ellenállási mozgalom jeles résztvevője. A gimnáziumot Losoncon végezte, majd Prágában folytatott orvosi tanulmányokat, amelyet követően Iglón és Poprádon volt orvos. 1930-tól aktív hegymászó és több új mászás résztvevője volt. 1944-ben a Szlovák Nemzeti Felkelés idején a „Magas-Tátra” partizán csoportban tevékenykedett. Tűzharcban esett el a Kriván hegy alatt. Losoncon a szülőházán (Kubinyi-tér) egy kis márványtábla őrzi az emlékét.
Bruty
-> Bart (Bruty)
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i lábánál, a Garam folyó völgyében, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 1323, ebből 1313 (92,2%) magyar, 3 (0,2%) szlovák; [2011] – 618, ebből 512 (82,8%) magyar, 54 (8,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 529 (85,6%) magyar, 40 (6,5%)...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i lábánál, a Garam folyó völgyében, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 1323, ebből 1313 (92,2%) magyar, 3 (0,2%) szlovák; [2011] – 618, ebből 512 (82,8%) magyar, 54 (8,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 529 (85,6%) magyar, 40 (6,5%)...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i lábánál, a Garam folyó völgyében, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 1323, ebből 1313 (92,2%) magyar, 3 (0,2%) szlovák; [2011] – 618, ebből 512 (82,8%) magyar, 54 (8,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 529 (85,6%) magyar, 40 (6,5%) szlovák. V: [2011] – 549 r. k., 6 ref. – A két vh. közötti földbirtokreform során a határában felosztott nagybirtokra 1936-ban szlovák és cseh-morva telepesek költöztek. R. k. (Szt. Kereszt-) temploma 1945 után épült az Esterházy Imre esztergomi érsek által 1730-ban építtetett, a második vh.-ban azonban elpusztult barokk stílusú templom helyén. A 21. sz. elején 1-4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. ~ az Alsó-Garam menti ún. kurtaszoknyás hatfalu egyike.
Brzotín
-> Berzéte (Brzotín)
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Sajó folyó jobb partján Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 1105, ebből 1063 (96,2%) magyar, 34 (3,1%) szlovák; [2011] – 1316, ebből 629 (47,8%) szlovák, 555 (42,2%) magyar, 73 (5,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 650 (49,4%) magyar,...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Sajó folyó jobb partján Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 1105, ebből 1063 (96,2%) magyar, 34 (3,1%) szlovák; [2011] – 1316, ebből 629 (47,8%) szlovák, 555 (42,2%) magyar, 73 (5,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 650 (49,4%) magyar,...megnyit →
Részletek
Berzéte − ref. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Sajó folyó jobb partján Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 1105, ebből 1063 (96,2%) magyar, 34 (3,1%) szlovák; [2011] – 1316, ebből 629 (47,8%) szlovák, 555 (42,2%) magyar, 73 (5,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 650 (49,4%) magyar, 456 (34,7%) szlovák, 143 (10,9%) roma. V: [2011] – 567 r. k., 223 ref., 60 ev., 10 gör. kat. – A faluba a második vh. utáni belső telepítések során É-gömöri szlovák családok települtek. Ref. temploma a 13. sz.-ban korai gótikus, r. k. (Szt. Anna-) temploma 1798–1803 között késő barokk, a Máriássy-, majd Okolicsányi-kastély 1729-ben barokk (jelenleg itt van elhelyezve a járási levéltár), a Máriássy-kastély 1837-ben klasszicista stílusban (itt székel a Szlovák-karszt Nemzeti Park igazgatósága) épült. Kúriái közül a klasszicista Máriássy-, majd Hámos-kúriát 1780-ban, a Pósch-kúriát 1880-ban emelték. A közeli dombtetőn láthatók a Máriássy család 14. sz.-ban épült, a török háborúkban azonban elpusztult gótikus várának romjai. A falutól Ny-ra, a Pelsőci-fennsíkon található az 1954-ben felfedezett Berzétei-barlang; a ~től K-re fekvő Szilicei-fennsíkon található Berzétei-sziklákat 1973-ban 434 ha területen természetvédelmi területté nyilvánították. – l976–90 között közigazgatásilag Rozsnyóhoz tartozott. – Ir. Labancz István: Berzéte 750 éve. 1243–1993 (1993).
Berzéte − ref. templom (GJ)
Búč
-> Búcs (Búč)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Dunától É-ra, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1585, ebből 1533 (96,7%) magyar, 26 (1,6%) szlovák; [2011] – 1190, ebből 1084 (91,1%) magyar, 92 (7,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1106 (92,9%) magyar, 72 (6,1%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Dunától É-ra, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1585, ebből 1533 (96,7%) magyar, 26 (1,6%) szlovák; [2011] – 1190, ebből 1084 (91,1%) magyar, 92 (7,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1106 (92,9%) magyar, 72 (6,1%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Búcs − Bulcsú vezér lovas szobra
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Dunától É-ra, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1585, ebből 1533 (96,7%) magyar, 26 (1,6%) szlovák; [2011] – 1190, ebből 1084 (91,1%) magyar, 92 (7,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1106 (92,9%) magyar, 72 (6,1%) szlovák. V: [2011] – 713 ref., 349 r. k., 4 gör. kat., 3 ev. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1784-ben, r. k. temploma 2004-ben épült, 1997-ben avatták fel ~ névadójának, Bulcsu vezér lovasszobrát (Nagy János alkotása). A falu történetének ápolása és a temetőjében nyugvó Katona Mihály (1764–1822) ref. lelkész, geográfusnak emléket állító Katona Mihály Napok megrendezése céljából 2000-ben jött létre a Bulchu Polgári Társulás. 1928–34 között itt jelent meg a Református Sion c. ref. egyházi folyóirat. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Katona Mihály Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Főbb díjak: Pro Probitate – Helytállásért díj (1998); Esterházy János Emlékplakett (2006). – Ir. Gál Sándor: Mesét mondok, valóságot (1980).
Büchler Gyula
Részletek
(*1885. ?, † 1944. Auschwitz [Lengyelország]) Tiszti főorvos. A losonci zsidó hitközség választmányi tagja. A Losonci Izraelita Szent Egylet, a Chevra Kadischa alelnöke majd 1937-től az elnöke. Neves műgyűjtőként a nevéhez fűződik több Csontváry-kép megmentése is. Családjával együtt a holokauszt áldozata lett.
Búcs (Búč)
Részletek
Búcs − Bulcsú vezér lovas szobra
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Dunától É-ra, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1585, ebből 1533 (96,7%) magyar, 26 (1,6%) szlovák; [2011] – 1190, ebből 1084 (91,1%) magyar, 92 (7,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1106 (92,9%) magyar, 72 (6,1%) szlovák. V: [2011] – 713 ref., 349 r. k., 4 gör. kat., 3 ev. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1784-ben, r. k. temploma 2004-ben épült, 1997-ben avatták fel ~ névadójának, Bulcsu vezér lovasszobrát (Nagy János alkotása). A falu történetének ápolása és a temetőjében nyugvó Katona Mihály (1764–1822) ref. lelkész, geográfusnak emléket állító Katona Mihály Napok megrendezése céljából 2000-ben jött létre a Bulchu Polgári Társulás. 1928–34 között itt jelent meg a Református Sion c. ref. egyházi folyóirat. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Katona Mihály Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Főbb díjak: Pro Probitate – Helytállásért díj (1998); Esterházy János Emlékplakett (2006). – Ir. Gál Sándor: Mesét mondok, valóságot (1980).
Bucsuháza (Bučuháza)
1940-ben Tejfaluhoz, majd 1976-ban Tejfaluval együtt Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorja belterületétől K–ÉK-re. L: [1921] – 206, ebből 203 (98,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 154 r. k., 47 ref., 4 ev. – A közigazgatásilag hozzá...megnyit →
1940-ben Tejfaluhoz, majd 1976-ban Tejfaluval együtt Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorja belterületétől K–ÉK-re. L: [1921] – 206, ebből 203 (98,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 154 r. k., 47 ref., 4 ev. – A közigazgatásilag hozzá...megnyit →
Részletek
1940-ben Tejfaluhoz, majd 1976-ban Tejfaluval együtt Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorja belterületétől K–ÉK-re. L: [1921] – 206, ebből 203 (98,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 154 r. k., 47 ref., 4 ev. – A közigazgatásilag hozzá tartozott Sámoton található r. k. (Szt. Margit-) templom 1260 körül épült román stílusban.
búcsújárás
A r. k. valláshoz köthető szokás, amely egy adott búcsújáróhely meglátogatásán alapszik. Ezek olyan, igen régi, általános hiedelem szerinti „numinózus” helyeken alakultak ki, ahol az istenség előszeretettel tartózkodott, s az imameghallgatás esélye nagyobb volt. Térségünk kedvelt európai búcsújáróhelyei Róma, Lourdes és Mariazell. Országos jelentőségűek...megnyit →
A r. k. valláshoz köthető szokás, amely egy adott búcsújáróhely meglátogatásán alapszik. Ezek olyan, igen régi, általános hiedelem szerinti „numinózus” helyeken alakultak ki, ahol az istenség előszeretettel tartózkodott, s az imameghallgatás esélye nagyobb volt. Térségünk kedvelt európai búcsújáróhelyei Róma, Lourdes és Mariazell. Országos jelentőségűek...megnyit →
Részletek
A r. k. valláshoz köthető szokás, amely egy adott búcsújáróhely meglátogatásán alapszik. Ezek olyan, igen régi, általános hiedelem szerinti „numinózus” helyeken alakultak ki, ahol az istenség előszeretettel tartózkodott, s az imameghallgatás esélye nagyobb volt. Térségünk kedvelt európai búcsújáróhelyei Róma, Lourdes és Mariazell. Országos jelentőségűek a sasvári, a selmecbányai, a mátraverebélyi és a máriapócsi zarándokhelyek. A bacsfa-szentantali, a pozbai, a bényi, a medveshidegkúti, a hárskúti, a debrődi búcsújáróhelyek regionális jelentőségűek. – Ir. Liszka József: Mariahilf-tisztelet a Kárpát-medence nyugati felében. In: Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (2004).
Bučuháza
-> Bucsuháza (Bučuháza)
1940-ben Tejfaluhoz, majd 1976-ban Tejfaluval együtt Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorja belterületétől K–ÉK-re. L: [1921] – 206, ebből 203 (98,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 154 r. k., 47 ref., 4 ev. – A közigazgatásilag hozzá...megnyit →
1940-ben Tejfaluhoz, majd 1976-ban Tejfaluval együtt Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorja belterületétől K–ÉK-re. L: [1921] – 206, ebből 203 (98,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 154 r. k., 47 ref., 4 ev. – A közigazgatásilag hozzá...megnyit →
Részletek
1940-ben Tejfaluhoz, majd 1976-ban Tejfaluval együtt Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorja belterületétől K–ÉK-re. L: [1921] – 206, ebből 203 (98,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 154 r. k., 47 ref., 4 ev. – A közigazgatásilag hozzá tartozott Sámoton található r. k. (Szt. Margit-) templom 1260 körül épült román stílusban.
Budaháza (Budince)
Részletek
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca és az Ung folyók folyása között, Nagykapostól K-re, a szlovák–ukrán határ közelében. L: [1921] – 144, ebből 130 (90,3%) magyar, 9 (6,2%) szlovák; [2011] – 230, ebből 162 (70,4%) magyar, 54 (23,5%) roma, 10 (4,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 214 (93%) magyar, 11 (4,8%) szlovák, 1 (0,4%) roma. V: [2011] – 179 r. k., 24 ref., 17 gör. kat. – 1964–90 között közigazgatásilag Dobóruszkához tartozott.
Budiás Ida
Részletek
(* 1944. jún. 07. Nyárad) Színésznő. Alapiskolába szülőfalujában járt. Tizennyolc éves korában, 1962-ben került a komáromi Magyar Területi Színházhoz, melynek 1968-ig volt színésze. Ettől kezdve Németországban él. Főbb szerepei: Rozika (Móricz Zs.: Úri muri); Curlyné (J. Steinbeck: Egerek és emberek).
Budikovany
-> Bugyikfala (Budikovany)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, a Meleghegyi-víztározó É-i partján, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 194, ebből 188 (96,9%) szlovák, 6 (3,1%) magyar; [1970] 150, ebből 130 (86,7%) szlovák, 18 (12,0%) magyar; [2011] – 50, ebből 48 (96%) szlovák...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, a Meleghegyi-víztározó É-i partján, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 194, ebből 188 (96,9%) szlovák, 6 (3,1%) magyar; [1970] 150, ebből 130 (86,7%) szlovák, 18 (12,0%) magyar; [2011] – 50, ebből 48 (96%) szlovák...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, a Meleghegyi-víztározó É-i partján, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 194, ebből 188 (96,9%) szlovák, 6 (3,1%) magyar; [1970] 150, ebből 130 (86,7%) szlovák, 18 (12,0%) magyar; [2011] – 50, ebből 48 (96%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 49 (98,8%) szlovák. V: [2011] – 21 r. k., 15 ev. – Ev. temploma 1804-ben barokk-klasszicista stílusban épült.
Budince
-> Budaháza (Budince)
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca és az Ung folyók folyása között, Nagykapostól K-re, a szlovák–ukrán határ közelében. L: [1921] – 144, ebből 130 (90,3%) magyar, 9 (6,2%) szlovák; [2011] – 230, ebből 162 (70,4%) magyar, 54 (23,5%) roma, 10 (4,6%) szlovák...megnyit →
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca és az Ung folyók folyása között, Nagykapostól K-re, a szlovák–ukrán határ közelében. L: [1921] – 144, ebből 130 (90,3%) magyar, 9 (6,2%) szlovák; [2011] – 230, ebből 162 (70,4%) magyar, 54 (23,5%) roma, 10 (4,6%) szlovák...megnyit →
Részletek
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca és az Ung folyók folyása között, Nagykapostól K-re, a szlovák–ukrán határ közelében. L: [1921] – 144, ebből 130 (90,3%) magyar, 9 (6,2%) szlovák; [2011] – 230, ebből 162 (70,4%) magyar, 54 (23,5%) roma, 10 (4,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 214 (93%) magyar, 11 (4,8%) szlovák, 1 (0,4%) roma. V: [2011] – 179 r. k., 24 ref., 17 gör. kat. – 1964–90 között közigazgatásilag Dobóruszkához tartozott.
Budulov
-> Bodoló (Budulov)
1986-ban Szepsihez csatolt község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DNy-i részén, a Bódva folyó völgyében, Szepsitől D-re. L: [1921] – 589, ebből 542 (92,0%) magyar, 6 (1,0%) szlovák; [1980] 533, ebből 407 (76,4%) magyar, 123 (23,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 500 r. k.,...megnyit →
1986-ban Szepsihez csatolt község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DNy-i részén, a Bódva folyó völgyében, Szepsitől D-re. L: [1921] – 589, ebből 542 (92,0%) magyar, 6 (1,0%) szlovák; [1980] 533, ebből 407 (76,4%) magyar, 123 (23,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 500 r. k.,...megnyit →
Részletek
1986-ban Szepsihez csatolt község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DNy-i részén, a Bódva folyó völgyében, Szepsitől D-re. L: [1921] – 589, ebből 542 (92,0%) magyar, 6 (1,0%) szlovák; [1980] 533, ebből 407 (76,4%) magyar, 123 (23,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 500 r. k., 48 gör. kat., 20 ref., 16 izr., 5 ev. R. k. temploma 1990–95 között épült a második vh. végén, 1944-ben megrongálódott 1740-ben épült barokk templom helyén.
Buga László; Bukovszky
(*1906. febr. 7., Ebed, †1988. jan. 8., Budapest [Mo.]) Orvos, szakíró, rádiós ismeretterjesztő. Édesapja néptanító volt. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Komáromban és Újpesten járt gimnáziumba. 1938-ban a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett általános orvosi oklevelet. 1938–1945-ben a szülőfalujához közeli Muzslán volt körorvos. A...megnyit →
(*1906. febr. 7., Ebed, †1988. jan. 8., Budapest [Mo.]) Orvos, szakíró, rádiós ismeretterjesztő. Édesapja néptanító volt. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Komáromban és Újpesten járt gimnáziumba. 1938-ban a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett általános orvosi oklevelet. 1938–1945-ben a szülőfalujához közeli Muzslán volt körorvos. A...megnyit →
Részletek
(*1906. febr. 7., Ebed, †1988. jan. 8., Budapest [Mo.]) Orvos, szakíró, rádiós ismeretterjesztő. Édesapja néptanító volt. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Komáromban és Újpesten járt gimnáziumba. 1938-ban a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett általános orvosi oklevelet. 1938–1945-ben a szülőfalujához közeli Muzslán volt körorvos. A 2. vh. után végleg Mo.-n telepedett le. 1945 és 1969 között Mo.-n orvosként dolgozott és különféle tisztségeket töltött be. Pályája kezdetén verseket és elbeszéléseket írt. Később orvosi népszerűsítő cikkeket, könyveket jelentetett meg, 1945 után mintegy 30 éven át jellegzetes tájszólásában Orvosi tanácsok címmel ismeretterjesztő előadásokat tartott a Magyar Rádióban. 1948-tól a Szabad Föld c. hetilap munkatársa, 1966-tól orvosi üzenetek rovatának vezetője volt. 1962–1965 között az Élővilág c. lap rovatvezetője, 1966–1969 között az Egészség c. folyóirat főszerkesztője volt. Több alkalommal Bukovszky-Buga László néven jegyezte a könyveit. – Fm. Tavaszi ünnep. Bukovszky László versei, Érsekújvár, 1925; Fekete akkordok. Bukovszky László versei, Párkány, 1928; Első tíz év. A Foederatio Emericana szegedi corporatioinak története, Szeged, 1936; Dalol az orvos, mesél a kórház (versek), Szeged, 1941; Receptírás után. Egy falusi orvos emlékei, Esztergom, 1942; Riadalom (elbeszélések), 1943; Egészségügyi tennivalók a mezőgazdasági munkák idején, 1952; Engedd megszületni gyermeked!, 1952; Orvosi almárium. Apró írások az egészségről, 1955; Gazdasszonyok könyve (Hegyháti Judittal), 1957; Jó egészséget falun, tanyán, 1957; Beteg a háznál (A jó egészséget falun, tanyán c. munka 2. kötete), 1959; Korszerű háziápolás, 1960; A jó egészség könyve, 1961; A cukorbetegek diétája (Csongor Istvánnal), 1963; Egészség az esztendőben. Buga doktor válogatott orvosi tanácsai a falu népének a Magyar Rádióban. 1952–1964, 1964; Házi betegápolás I-II. (szerk.), 1966; Gyógyító szó. Buga doktor válogatott orvosi tanácsai a Magyar Rádióban. 1965-1968., 1969; Hygieia barátsága, 1969; Buga doktor könyve, 1971; Orvosnaplóm. Betakarítás egészségtarlón. Vál. írások és visszaemlékezések, 1976; Orvosnaplóm még mindig írom, 1983.
Bugár Béla 1.
(* 1931. ápr. 18. Pozsonyeperjes, † 2011. máj. 20.) Színész. Pályáját műkedvelő színjátszóként kezdte. 1952-től tagja az Állami Faluszínház magyar tagozatának, majd 1959-ben, a társulat megszűnése után került át Komáromba a Magyar Területi Színházhoz, melynek nyugdíjba vonulásáig színésze maradt (2008-ban a színháztól Örökös Tag...megnyit →
(* 1931. ápr. 18. Pozsonyeperjes, † 2011. máj. 20.) Színész. Pályáját műkedvelő színjátszóként kezdte. 1952-től tagja az Állami Faluszínház magyar tagozatának, majd 1959-ben, a társulat megszűnése után került át Komáromba a Magyar Területi Színházhoz, melynek nyugdíjba vonulásáig színésze maradt (2008-ban a színháztól Örökös Tag...megnyit →
Részletek
Bugár Béla − színész (JSZA)
(* 1931. ápr. 18. Pozsonyeperjes, † 2011. máj. 20.) Színész. Pályáját műkedvelő színjátszóként kezdte. 1952-től tagja az Állami Faluszínház magyar tagozatának, majd 1959-ben, a társulat megszűnése után került át Komáromba a Magyar Területi Színházhoz, melynek nyugdíjba vonulásáig színésze maradt (2008-ban a színháztól Örökös Tag címet kapott). Számos hangjátékban, s több szlovák filmben is szerepelt. – Főbb színházi szerepei: Lucentio (William Shakespeare: A makrancos hölgy); George (John Steinbeck: Egerek és emberek); Liliom (Molnár Ferenc: Liliom); Eddie Carbone (Arthur Miller: Pillantás a hídról); Ferdinánd (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Tardiveau (Marc Michael–Eugène Labiche: Olasz szalmakalap); Kanyar (Ján Solovič: S.O.S); rudolf (Blanka Jirásková: Zűrzavar); Illér (Kmeczkó Mihály: Harc a kutyafejűekkel), Cominius, szenátor (Háy Gyula: CAliguLÓ); Jégapó, Menelaos (Weöres Sándor: Holdbéli csónakos); Szász (Csurka István: Házmestersirató); Mátyás (Bertolt Brecht: Koldusopera); Fischl (Ivan Bukovčan: Mielőtt a kakas megszólal); Moracchio (Carlo Goldoni: A legyező); Bakics vajda (Háy Gyula: Mohács); Berci bácsi (Móricz Zsigmond: Rokonok); Pázmár (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival); Apa (Osvald Záhradník: Tűzijáték); Klitty-klatty (Kőszeghy F. László: Lusta királyság); Fleuron, nyugalmazott altábornagy (Eisemann Mihály–Somogyi Gyula–Zágon István: Fekete Péter); Ireneus, a kovács (Márai Sándor: Kassai polgárok); Varga lehel, Asztalos (Kertész Ákos: Névnap); Szenátor (William Shakespeare: Coriolanus); Boros (Osvald Záhradník: Utóirat); Földrajztanár (Molnár Ferenc: Doktor úr); A bonc (Bertolt Brecht: A szecsuáni jólélek); Igazságügy-miniszter (Percs Zejtuncjan: Egy szabad ember); Mikhál bán (Katona József: Bánk bán); Canty (Mark Twain: Koldus és királyfi); Sauveral alprefektus (Georges Feydeau: Osztrigás Mici); Linzman (Molnár Ferenc: Liliom); Bodó Tóni (Lovicsek Béla: Végállomás); Örkényi báró (Csiky Gergely: A nagymama); Csendőr (Joseph Stein–Sólem Aléchem: Hegedűs a háztetőn); Az inkvizíció századosa (Dale Wasserman: La Mancha lovagja); Fater (Szép Ernő: Vőlegény); Brigádvezető, rendőr (Schwajda György: Segítség). – Film: Valahol Magyarországon – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Bugár Béla 2.
(* 1958. júl. 7. Pozsony) Tervezőmérnök, politikus. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett mérnöki oklevelet (1982). 1982–1990-ben a pozsonyi Nehézgépipari Vállalat tervezőmérnöke, 1990-től aktívan politizál. Az MKDM alapító tagja és parlamenti képviselője a Csehszlovák Szövetségi Gyűlésben (Prága, 1990–1992). 1991–1998-ban az MKDM, 1998–2007-ben...megnyit →
(* 1958. júl. 7. Pozsony) Tervezőmérnök, politikus. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett mérnöki oklevelet (1982). 1982–1990-ben a pozsonyi Nehézgépipari Vállalat tervezőmérnöke, 1990-től aktívan politizál. Az MKDM alapító tagja és parlamenti képviselője a Csehszlovák Szövetségi Gyűlésben (Prága, 1990–1992). 1991–1998-ban az MKDM, 1998–2007-ben...megnyit →
Részletek
Bugár Béla − politikus (GJ)
(* 1958. júl. 7. Pozsony) Tervezőmérnök, politikus. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett mérnöki oklevelet (1982). 1982–1990-ben a pozsonyi Nehézgépipari Vállalat tervezőmérnöke, 1990-től aktívan politizál. Az MKDM alapító tagja és parlamenti képviselője a Csehszlovák Szövetségi Gyűlésben (Prága, 1990–1992). 1991–1998-ban az MKDM, 1998–2007-ben az MKP elnöke. 1992-től a Szlovák Köztársaság Nemzetiségi Tanácsának képviselője (MKDM, majd 1998-tól MKP), 1998–2006-ban a parlament alelnöke, a ciklus végén rövid ideig elnöke volt. 2009-ben kilépett az MKP-ból és társaival Most–Híd néven új pártot alapított, melynek megalapításától az elnöke. – Fm. Olyan országban élek… (Szigeti Lászlóval közösen, 2004)
Bugár Gáspár
(*1932. febr. 25. Pozsonyeperjes, † 2008. ápr. 03. Komárom) Színész. Elemi iskolába szülőfalujában járt. 1952-től az Állami Faluszínház Magyar Tagozata, majd megszűnése után, 1959-től nyugdíjazásáig a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (1960–1970 között színházi ügyelő). Gyakran szerepelt hangjátékokban, szilveszteri és...megnyit →
(*1932. febr. 25. Pozsonyeperjes, † 2008. ápr. 03. Komárom) Színész. Elemi iskolába szülőfalujában járt. 1952-től az Állami Faluszínház Magyar Tagozata, majd megszűnése után, 1959-től nyugdíjazásáig a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (1960–1970 között színházi ügyelő). Gyakran szerepelt hangjátékokban, szilveszteri és...megnyit →
Részletek
Bugár Gáspár (JSZ)
(*1932. febr. 25. Pozsonyeperjes, † 2008. ápr. 03. Komárom) Színész. Elemi iskolába szülőfalujában járt. 1952-től az Állami Faluszínház Magyar Tagozata, majd megszűnése után, 1959-től nyugdíjazásáig a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (1960–1970 között színházi ügyelő). Gyakran szerepelt hangjátékokban, szilveszteri és egyéb műsorokban, műsoros esteken, pódiumműsorokban. – Főbb színházi szerepei: Fleurant gyógyszerész (Jean-Baptiste Molière: A képzelt beteg); Montano (William Shakespeare: Othello); Shallow Róbert (William Shakespeare: A windsori víg nők); Ottavio (Carlo Goldoni: A hazug); Coronato (Carlo Goldoni: A legyező); Csikász (Háy Gyula.: Mohács); Tanfelügyelő (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Firsz (Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert); Simon bán (Katona József: Bánk bán); Suffenus (CAliguLÓ); Polgár (Csurka István: Házmestersirató); Sárkány (Molnár Ferenc: A doktor úr); Abbé (Georges Feydeau: Osztrigás Mici); Tódorka Szilárd (Csiky Gergely: Nagymama); Vézine (Marc Michael–Eugène Labiche: Olasz szalmakalap); Pál úr, közhuszár (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai). – Film: Valahol Magyarországon; Ítélet – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997. (1997); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Bugár Imre
Részletek
Bugár Imre (FI)
(* 1955. ápr. 14. Csallóközkürt) Sportoló, atléta. A férfi diszkoszvetés világbajnoka (Helsinki, 1983), olimpiai ezüstérmes (Moszkva, 1980), Európa-bajnok (Athén, 1982). 1974 óta Prágában él, 1995-ben visszavonult az aktív sportolástól.
Bugyács Sándor
(* 1951. júl. 13. Párkány) Grafikus, festő, illusztrátor. Autodidakta képzőművész. 1976–1981 között a zebegényi szabadiskolát, 1999–2005 között a szőgyéni alkotótábort látogatta. Főleg tollrajzokat készít. Grafikáin, az 1980-as évektől meseszerű, szürrealisztikus álomvilágot jelenít meg. Könyvillusztrációval is foglalkozik (pl. M. Csepész Szilvia: Kicsi, kisebb, legkisebb, 1997; M....megnyit →
(* 1951. júl. 13. Párkány) Grafikus, festő, illusztrátor. Autodidakta képzőművész. 1976–1981 között a zebegényi szabadiskolát, 1999–2005 között a szőgyéni alkotótábort látogatta. Főleg tollrajzokat készít. Grafikáin, az 1980-as évektől meseszerű, szürrealisztikus álomvilágot jelenít meg. Könyvillusztrációval is foglalkozik (pl. M. Csepész Szilvia: Kicsi, kisebb, legkisebb, 1997; M....megnyit →
Részletek
(* 1951. júl. 13. Párkány) Grafikus, festő, illusztrátor. Autodidakta képzőművész. 1976–1981 között a zebegényi szabadiskolát, 1999–2005 között a szőgyéni alkotótábort látogatta. Főleg tollrajzokat készít. Grafikáin, az 1980-as évektől meseszerű, szürrealisztikus álomvilágot jelenít meg. Könyvillusztrációval is foglalkozik (pl. M. Csepész Szilvia: Kicsi, kisebb, legkisebb, 1997; M. Csepész Szilvia: Magház, 1999). Párkányban él. Fm: Vál. e. k.: 1982: Érsekújvár; 1986, 1990, 1993, 1995, 1999, 2001, 2005: Párkány; 1994: Esztergom; 1997: Esztergom, Ipolyság; 2001: Komárom; 2005: Ipolyság. Könyvillusztrációk.
Bugyikfala (Budikovany)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, a Meleghegyi-víztározó É-i partján, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 194, ebből 188 (96,9%) szlovák, 6 (3,1%) magyar; [1970] 150, ebből 130 (86,7%) szlovák, 18 (12,0%) magyar; [2011] – 50, ebből 48 (96%) szlovák...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, a Meleghegyi-víztározó É-i partján, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 194, ebből 188 (96,9%) szlovák, 6 (3,1%) magyar; [1970] 150, ebből 130 (86,7%) szlovák, 18 (12,0%) magyar; [2011] – 50, ebből 48 (96%) szlovák...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, a Meleghegyi-víztározó É-i partján, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 194, ebből 188 (96,9%) szlovák, 6 (3,1%) magyar; [1970] 150, ebből 130 (86,7%) szlovák, 18 (12,0%) magyar; [2011] – 50, ebből 48 (96%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 49 (98,8%) szlovák. V: [2011] – 21 r. k., 15 ev. – Ev. temploma 1804-ben barokk-klasszicista stílusban épült.
Bujnák Pavel
(* 1882. ápr. 24. Alsókubin – † 1933. nov. 13. Prága) Irodalomtörténész, nyelvész, hungarológus, egyetemi tanár, fordító. Középiskoláit Selmecbányán végezte, 1900-ban éretségizett ugyanitt, tanulmányait 1900−1904 között a pozsonyi evangélikus teológián folytatta. 1906-tól Budapesten, majd 1909-től Korponán káplánkodott. Az első világháború után pedagógiai és filológiai...megnyit →
(* 1882. ápr. 24. Alsókubin – † 1933. nov. 13. Prága) Irodalomtörténész, nyelvész, hungarológus, egyetemi tanár, fordító. Középiskoláit Selmecbányán végezte, 1900-ban éretségizett ugyanitt, tanulmányait 1900−1904 között a pozsonyi evangélikus teológián folytatta. 1906-tól Budapesten, majd 1909-től Korponán káplánkodott. Az első világháború után pedagógiai és filológiai...megnyit →
Részletek
(* 1882. ápr. 24. Alsókubin – † 1933. nov. 13. Prága) Irodalomtörténész, nyelvész, hungarológus, egyetemi tanár, fordító. Középiskoláit Selmecbányán végezte, 1900-ban éretségizett ugyanitt, tanulmányait 1900−1904 között a pozsonyi evangélikus teológián folytatta. 1906-tól Budapesten, majd 1909-től Korponán káplánkodott. Az első világháború után pedagógiai és filológiai végzetséget szerzett, 1924-től a prágai Károly Egyetem kinevezett docenseként a magyar szak oktatója. 1930-ban Prágában professzorrá nevezik ki; ettől kezdve haláláig a prágai és pozsonyi magyar szak előadójaként működött. Fm: Ján Arany v literatúre slovenskej [Arany János a szlovák irodalomban] (Prága 1924); Literatúra maďarská na území ČSR [Magyar irodalom a Csehszlovák Köztársaság területén]. In: Československá ročenka VII., Písemníctví (Prága, 1933). Ir: Pamätník − Pavlovi Bujnákovi ctitelia, priatelia, žiaci. [Emlékkönyv Pavel Bujnák tisztelői, barátai, tanítványai], szerkesztő Alžbeta Gölnerová (Prága, 1933); Csanda Sándor: A Komenský Egyetem Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének 50 éve, Zborník Filozofickej Fakulty Univerzity Komenkého (Pozsony, 1980).
Bujnáné Racskó Mária
Részletek
(* 1934 szept. 17. Szenc) Pedagógus. A pozsonyi pedagógiai iskolában érettségizett 1956-ban, Nagyszombatban gyógypedagógiai képesítést szerzett 1976-ban. Jókán, Privigyén volt általános iskolai tanár, 1974-től a jókai kisegítő iskola pedagógusa, 1990-től igazgatója. Kisegítő iskolai tankönyvek és módszertani segédkönyvek szerzője.
Bukoveczky Erzsébet
(* 1943. szept. 30. Pozsony) Kamaraénekes, énektanár. A Pozsonyi Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskolában érettségizett (1960), a Pozsonyi Konzervatórium énekszakán Móry-Szakmáry Magdánál (1961−1967), a Zene- és Drámaművészeti Főiskolán Anna Hrušovskánál végzett (1967−1971). A Csehszlovák Rádió zenei szerkesztője (1972−1974), majd a Slovkoncert hangverseny ügynökség kamaraénekese (1974−1983). Énektanár a pozsonyi Konzervatórium...megnyit →
(* 1943. szept. 30. Pozsony) Kamaraénekes, énektanár. A Pozsonyi Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskolában érettségizett (1960), a Pozsonyi Konzervatórium énekszakán Móry-Szakmáry Magdánál (1961−1967), a Zene- és Drámaművészeti Főiskolán Anna Hrušovskánál végzett (1967−1971). A Csehszlovák Rádió zenei szerkesztője (1972−1974), majd a Slovkoncert hangverseny ügynökség kamaraénekese (1974−1983). Énektanár a pozsonyi Konzervatórium...megnyit →
Részletek
Bukoveczky Erzsébet (csa)
(* 1943. szept. 30. Pozsony) Kamaraénekes, énektanár. A Pozsonyi Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskolában érettségizett (1960), a Pozsonyi Konzervatórium énekszakán Móry-Szakmáry Magdánál (1961−1967), a Zene- és Drámaművészeti Főiskolán Anna Hrušovskánál végzett (1967−1971). A Csehszlovák Rádió zenei szerkesztője (1972−1974), majd a Slovkoncert hangverseny ügynökség kamaraénekese (1974−1983). Énektanár a pozsonyi Konzervatórium ban (1983−), 2001−2014 között az ének szak vezetője, a Zene- és Drámaművészeti Főiskola színészeti karán ének- és hangképző tanár (1978−1989). Tíz évig, kisebb megszakítással Ausztriában tanított (1991−2001). Mesterkurzust tartott Barcelonában és Lleridában (2001). A kilencvenes években a pozsonyi fiúkórus hangképző tanára. Jelenleg is a Konzervatórium tanára. Különböző vizsgáztató bizottságok tagja. A pozsonyi rádió (1971−) és a tévé előadója (1975−). A Szlovákiai Zeneszerzők és Koncertművészek Szövetségének (1976−) és a Szlovákiai Zenei Uniónak a tagja (1990). – Fm. Piesne barokových majstrov (1983).
Bulhary
-> Bolgárom (Bulhary)
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Szuha-patak völgyében, Fülektől ÉK-re. L: [1921] – 289, ebből 217 (75,1%) magyar, 55 (19,0%) roma, 5 (1,7%) szlovák; [2011] – 305, ebből 279 (91,5%) magyar, 17 (5,6%) szlovák, 3 (1%) roma nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Szuha-patak völgyében, Fülektől ÉK-re. L: [1921] – 289, ebből 217 (75,1%) magyar, 55 (19,0%) roma, 5 (1,7%) szlovák; [2011] – 305, ebből 279 (91,5%) magyar, 17 (5,6%) szlovák, 3 (1%) roma nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Szuha-patak völgyében, Fülektől ÉK-re. L: [1921] – 289, ebből 217 (75,1%) magyar, 55 (19,0%) roma, 5 (1,7%) szlovák; [2011] – 305, ebből 279 (91,5%) magyar, 17 (5,6%) szlovák, 3 (1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 288 (94,4%) magyar, 12 (3,9%) szlovák. V: [2011] – 285 r. k., 5 ref. – R. k. (Mindenszentek-) kápolnája 1849-ben klasszicista stílusban épült, barokk berendezése 18. sz.-i. A falu határában bazaltot bányásznak. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1988–92 között közigazgatásilag Fülekhez tartozott.
Burián László
(* 1922. aug. 19. Szenc, † 2014. ápr. 22., Párkány) Kat. pap. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, majd a komáromi bencés gimnáziumban folytatta, az érettségit az esztergomi kisszemináriumban tette le, ahol a középiskola utolsó két évét végezte. Az esztergomi nagyszemináriumban készült a papi hivatásra, de...megnyit →
(* 1922. aug. 19. Szenc, † 2014. ápr. 22., Párkány) Kat. pap. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, majd a komáromi bencés gimnáziumban folytatta, az érettségit az esztergomi kisszemináriumban tette le, ahol a középiskola utolsó két évét végezte. Az esztergomi nagyszemináriumban készült a papi hivatásra, de...megnyit →
Részletek
Burián László (ST)
(* 1922. aug. 19. Szenc, † 2014. ápr. 22., Párkány) Kat. pap. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, majd a komáromi bencés gimnáziumban folytatta, az érettségit az esztergomi kisszemináriumban tette le, ahol a középiskola utolsó két évét végezte. Az esztergomi nagyszemináriumban készült a papi hivatásra, de 1945-ben Mindszenty József hercegprímás kérésére visszatért Csehszl.-ba és 1946-ban a pozsonyi Szent Márton székesegyházban szentelték pappá. Papi pályáját Nyitrakoroson (Krušovce) kezdte, majd 1947-ben úgy határozott, hogy követi a csehországi kényszermunkára hurcolt magyar híveket, és egy éven át lelki vigaszt nyújtott nekik és misézett. A cseh hatóságok azonban tevékenységét nemkívánatosnak minősítették és kiutasították. A kommunista puccsot követően 1951-ben koholt vádak alapján kétévi szabadságvesztésre ítélték, amelyet a lipótvári és az illavai börtönben töltött le. Szabadulását követően évekig nem végezhette lelkipásztori szolgálatát és fizikai munkásként dolgozott Lónyabányán (Lovinobaňa), majd a pozsonyi Gumon gyárban. Életének utolsó évtizedeiben Ebeden, Párkányban, Nánán és Kőhídgyarmaton is misézett. 1990 után több kitüntetést és díjat vehetett át: Pro probitate (2000); Esterházy Emlékérem (2005); Magyar Köztársasági Aranyérdemkereszt (2006); Václav Benda-díj (2011). – Ir. Csicsay Alajos: Hiszek a szeretet végső győzelmében. Lilium Aurum, 2012.
Bušince
-> Bussa (Bušince)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipolymenti-hátságon, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől K–DK-re, a magyar–szlovák határon. L: [1921] – 772, ebből 730 (94,6%) magyar, 22 (2,8%) szlovák; [2011] – 1451, ebből 813 (56,0%) szlovák, 429 (29,6%) magyar, 112 (7,7) roma nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipolymenti-hátságon, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől K–DK-re, a magyar–szlovák határon. L: [1921] – 772, ebből 730 (94,6%) magyar, 22 (2,8%) szlovák; [2011] – 1451, ebből 813 (56,0%) szlovák, 429 (29,6%) magyar, 112 (7,7) roma nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipolymenti-hátságon, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől K–DK-re, a magyar–szlovák határon. L: [1921] – 772, ebből 730 (94,6%) magyar, 22 (2,8%) szlovák; [2011] – 1451, ebből 813 (56,0%) szlovák, 429 (29,6%) magyar, 112 (7,7) roma nemzetiségű. A: [2011] – 770 (53,1%) szlovák, 535 (36,9%) magyar, 45 (3,1%) roma. V: [2011] – 1219 r. k., 40 ev., 2 ref. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések keretében szlovákokat telepítettek. R. k. (Szt. Demeter-) temploma 1789-ben barokk-klasszicista stílusban épült, a táj népi kultúráját bemutató néprajzi szobája 1975-ben nyílt meg.
Bussa (Bušince)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipolymenti-hátságon, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől K–DK-re, a magyar–szlovák határon. L: [1921] – 772, ebből 730 (94,6%) magyar, 22 (2,8%) szlovák; [2011] – 1451, ebből 813 (56,0%) szlovák, 429 (29,6%) magyar, 112 (7,7) roma nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipolymenti-hátságon, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől K–DK-re, a magyar–szlovák határon. L: [1921] – 772, ebből 730 (94,6%) magyar, 22 (2,8%) szlovák; [2011] – 1451, ebből 813 (56,0%) szlovák, 429 (29,6%) magyar, 112 (7,7) roma nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipolymenti-hátságon, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől K–DK-re, a magyar–szlovák határon. L: [1921] – 772, ebből 730 (94,6%) magyar, 22 (2,8%) szlovák; [2011] – 1451, ebből 813 (56,0%) szlovák, 429 (29,6%) magyar, 112 (7,7) roma nemzetiségű. A: [2011] – 770 (53,1%) szlovák, 535 (36,9%) magyar, 45 (3,1%) roma. V: [2011] – 1219 r. k., 40 ev., 2 ref. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések keretében szlovákokat telepítettek. R. k. (Szt. Demeter-) temploma 1789-ben barokk-klasszicista stílusban épült, a táj népi kultúráját bemutató néprajzi szobája 1975-ben nyílt meg.