Vinceerdői termálfürdő
Részletek
A Diószeg mellett található termálfürdő közel 16 ha kiterjedésű, a termálvízforrásból feltörő víz hőmérséklete 62 °C. A termálfürdőhöz tartozik egy 40 000 m2 kiterjedésű tó is, amely kitűnő horgászati és csónakázási lehetőséget kínál.
Vincze Károly Kálmán
(* 1939. jan. 1. Keszegfalva) Hajóépítő kutató mérnök, egyetemi docens. 1963-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskolán szerzett mérnöki oklevelet, 1977-től a műszaki tudomány kandidátusa. 1986–1990-ben a nyugat-szlovákiai kerületi hivatal alelnöke volt. 1990-től a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola (jelenleg: Műszaki Egyetem) docense. Az egyetem komáromi...megnyit →
(* 1939. jan. 1. Keszegfalva) Hajóépítő kutató mérnök, egyetemi docens. 1963-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskolán szerzett mérnöki oklevelet, 1977-től a műszaki tudomány kandidátusa. 1986–1990-ben a nyugat-szlovákiai kerületi hivatal alelnöke volt. 1990-től a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola (jelenleg: Műszaki Egyetem) docense. Az egyetem komáromi...megnyit →
Részletek
(* 1939. jan. 1. Keszegfalva) Hajóépítő kutató mérnök, egyetemi docens. 1963-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskolán szerzett mérnöki oklevelet, 1977-től a műszaki tudomány kandidátusa. 1986–1990-ben a nyugat-szlovákiai kerületi hivatal alelnöke volt. 1990-től a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola (jelenleg: Műszaki Egyetem) docense. Az egyetem komáromi kihelyezett karán oktatott 2009-ig. 2000-től az MTA köztestületi tagja. Főbb díjai, kitüntetései: Munka Érdemrend (1989); a Széchenyi István Egyetem emlékérme (Győr, 2002); a Szlovák Műszaki Egyetem emlékérme (2003). – Fm. A hajógyártás technológiája (tan., 1991); Áruszállító járművek I., II. (tan., 2001).
Vinica
-> Ipolynyék (Vinica)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipolyba ömlő Nagy-patak mentén, Ipolyságtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1833, ebből 1733 (94,5%) magyar, 75 (4,1%) szlovák; [2011] – 1870, ebből 1577 (84,3%) magyar, 259 (13,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1636 (87,5%) magyar, 200 (10,7%) szlovák....megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipolyba ömlő Nagy-patak mentén, Ipolyságtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1833, ebből 1733 (94,5%) magyar, 75 (4,1%) szlovák; [2011] – 1870, ebből 1577 (84,3%) magyar, 259 (13,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1636 (87,5%) magyar, 200 (10,7%) szlovák....megnyit →
Részletek
Ipolynyék – Pajor István emléktáblája (GJ)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipolyba ömlő Nagy-patak mentén, Ipolyságtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1833, ebből 1733 (94,5%) magyar, 75 (4,1%) szlovák; [2011] – 1870, ebből 1577 (84,3%) magyar, 259 (13,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1636 (87,5%) magyar, 200 (10,7%) szlovák. V: [2011] – 1756 r. k., 22 ev., 3 ref. – 1922-ig járási székhely volt. A második vh. utáni belső telepítések és a lakosságcsere során a faluba közép-szlovákiai és magyarországi szlovák családok települtek. R. k. (Szt. István-) temploma a 16. sz.-ban reneszánsz stílusban épült, 1842–46 között klasszicista stílusban alakították át. Klasszicista stílusú r. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnáját a 18. sz. végén, a késő barokk Teleki-, majd Majthényi-kastélyt 1780-ban, a klasszicista Haydn-kastélyt a 19. sz. közepén emelték, Szt. Istvánnak a templom alatti téren álló egészalakos szobrát (Oláh Szilveszter alkotása) 2006-ban leplezték le. A 20. sz. közepe óta termálfürdője működik. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Korcsog László: Ipolynyék 860 éves. 1135–1995 (1995).
Viničky
-> Szőlőske (Viničky)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i lábánál, a Bodrog folyó jobb partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 394, ebből 370 (93,9%) magyar, 9 (2,3%) szlovák; [2011] – 516, ebből 277 (53,7%) magyar, 176 (34,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 341 (66,1%)...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i lábánál, a Bodrog folyó jobb partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 394, ebből 370 (93,9%) magyar, 9 (2,3%) szlovák; [2011] – 516, ebből 277 (53,7%) magyar, 176 (34,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 341 (66,1%)...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i lábánál, a Bodrog folyó jobb partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 394, ebből 370 (93,9%) magyar, 9 (2,3%) szlovák; [2011] – 516, ebből 277 (53,7%) magyar, 176 (34,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 341 (66,1%) magyar, 110 (21,3%) szlovák. V: [2011] – 195 ref., 161 r. k., 73 gör. kat., 1 ev. – Ref. temploma 1839-ben klasszicista stílusban épült, a 19. sz.-ban emelt r. k. temploma eredetileg az Andrássy család kápolnája volt. Új r. k. és gör. kat. templomát a 21. sz. elején emelték. A 21. sz. elején magyar nyelven is oktató mezőgazdasági szakközépiskolával rendelkezett.
Vinodol
-> Szőllős (Vinodol)
1960-ban Alsószőlős és Felsőszőlős (Horný Vinodol) egyesítésével létrejött község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Nyitra folyó bal partján, Verebélytől DNy-ra. L: [1961] – 1703, ebből 132 (7,7%) magyar; [2011] – 1932, ebből 1797 (93,0%) szlovák, 49 (2,5%) magyar, 23 (1,2%) roma nemzetiségű. A:...megnyit →
1960-ban Alsószőlős és Felsőszőlős (Horný Vinodol) egyesítésével létrejött község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Nyitra folyó bal partján, Verebélytől DNy-ra. L: [1961] – 1703, ebből 132 (7,7%) magyar; [2011] – 1932, ebből 1797 (93,0%) szlovák, 49 (2,5%) magyar, 23 (1,2%) roma nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
1960-ban Alsószőlős és Felsőszőlős (Horný Vinodol) egyesítésével létrejött község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Nyitra folyó bal partján, Verebélytől DNy-ra. L: [1961] – 1703, ebből 132 (7,7%) magyar; [2011] – 1932, ebből 1797 (93,0%) szlovák, 49 (2,5%) magyar, 23 (1,2%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 1702 (88,1%) szlovák, 105 (5,4%) roma, 60 (3,1%) magyar. V: [2011] – 1679 r. k., 68 ref., 2 ev.
Virt (Virt)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Zsitva folyó torkolatánál, Komáromtól K-re. L: [2011] – 285, ebből 170 (59,6%) magyar, 92 (32,3%) szlovák. A: [2011] – 187 (65,6%) magyar, 81 (28,4%) szlovák. V: [2011] – 168 r. k., 30 ref., 4 ev., 1 gör. kat. – A korábban Dunaradványhoz tartozott ~ 1990-ben vált önálló községgé. R. k. (Szentháromság-) temploma a 18. sz. első felében barokk, a Pyber-kastély 1720-ban reneszánsz-barokk stílusban épült. A faluban töltötte élete utolsó éveit s temetőjében nyugszik Baróti Szabó Dávid, akinek emlékére ~en és Dunaradványban 1988 óta évente megrendezik a Baróti Szabó Dávid Napokat.
Visk
-> Ipolyvisk; Visk (Vyškovce nad Ipľom)
Község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i peremén, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1203, ebből 1000 (83,1%) magyar, 115 (9,6%) szlovák; [2011] – 666, ebből 445 (66,8%) magyar, 167 (25,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 467...megnyit →
Község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i peremén, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1203, ebből 1000 (83,1%) magyar, 115 (9,6%) szlovák; [2011] – 666, ebből 445 (66,8%) magyar, 167 (25,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 467...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i peremén, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1203, ebből 1000 (83,1%) magyar, 115 (9,6%) szlovák; [2011] – 666, ebből 445 (66,8%) magyar, 167 (25,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 467 (70,1%) magyar, 144 (21,6%) szlovák. V: [2011] – 592 r. k., 10 ref., 3 ev. – A 17. sz. végén késő reneszánsz stílusban emelt Koháry-, majd Breuner-kastélyt a 19. sz. közepén klasszicista stílusban alakították át; 14. sz.-i gótikus alapokon álló r. k. (Szt. Margit-) temploma 1700-ban barokk, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája 1850-ben késő barokk stílusban épült. Határa kő-, réz- és bronzkori leletek gazdag lelőhelye. 1930-ban itt találták Szl. legnagyobb római kori pénzérmeleletét, 1988-ban pedig egy késő avarkori temető 83 sírját tárták fel. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Višňové
-> Kisvisnyó; Visnyó (Višňové)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 110, ebből 101 (91,8%) magyar, 7 (6,4%) szlovák; [2011] – 60, ebből 30 (50,0%) magyar, 20 (33,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 31 (51,7%) magyar, 19 (31,7%) szlovák....megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 110, ebből 101 (91,8%) magyar, 7 (6,4%) szlovák; [2011] – 60, ebből 30 (50,0%) magyar, 20 (33,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 31 (51,7%) magyar, 19 (31,7%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 110, ebből 101 (91,8%) magyar, 7 (6,4%) szlovák; [2011] – 60, ebből 30 (50,0%) magyar, 20 (33,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 31 (51,7%) magyar, 19 (31,7%) szlovák. V: [2011] – 40 r. k., 12 ref., 2 ev. – Ref. temploma 1834-ben klasszicista stílusban épült.
Visnyó
-> Kisvisnyó; Visnyó (Višňové)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 110, ebből 101 (91,8%) magyar, 7 (6,4%) szlovák; [2011] – 60, ebből 30 (50,0%) magyar, 20 (33,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 31 (51,7%) magyar, 19 (31,7%) szlovák....megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 110, ebből 101 (91,8%) magyar, 7 (6,4%) szlovák; [2011] – 60, ebből 30 (50,0%) magyar, 20 (33,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 31 (51,7%) magyar, 19 (31,7%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 110, ebből 101 (91,8%) magyar, 7 (6,4%) szlovák; [2011] – 60, ebből 30 (50,0%) magyar, 20 (33,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 31 (51,7%) magyar, 19 (31,7%) szlovák. V: [2011] – 40 r. k., 12 ref., 2 ev. – Ref. temploma 1834-ben klasszicista stílusban épült.
Vitény (Bellova Ves)
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [2011] – 130 (56,8%) szlovák, 76 (33,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 126 (55,0%) szlovák, 73 (31,9%) magyar. V: [2011] – 131 r. k., 10 ev., 1 gör. kat., 1 ref. – Egykor Tonkházához tartozó puszta volt, amelyre a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során, 1923-ban szlovák és cseh-morva telepesek költöztek; önálló községgé 1955-ben alakították. – 1976–90 között közigazgatásilag Sárréthez tartozott.
Vizahalászat
Részletek
A viza a tokfélék közé tartozó, nagytestű tengeri hal (hossza a 9 métert, súlya pedig az 1500 kilogrammot is elérheti), amely a Fekete tengerből ívni úszott fel a Dunán, s régebben tömegesen egészen Pozsony környékéig is eljutott. A Duna alsó szakaszának szabályozása, a Vaskapu-csatorna 1896-os megépülése, s az ezzel összefüggő hajóforgalom megindulása elvágta a vizák útját. Ezért ez a halfajta a 20. század első évtizedeiben gyakorlatilag eltűnt vizeinkből, s legfeljebb egy-egy példánya jutott csak el térségünkbe. Nemes halnak számított, húsát a csallóközi halászok a bécsi udvar számára is szállították. Halászatának régi hagyományai vannak, már 1536-ban Oláh Miklós is említi a gútai vizafogókat.
Vizeslepedő
Humoros hetilap (Pozsony, 1929–1935). Az 1923 és 1925 között létező I-Á-t tekintette elődjének, s ennek megfelelően már indulásakor 4. évfolyamúnak jegyezte magát. Sok politikai viccet, karikatúrát és szatírát közölt, s állandóan ostorozta a masaryki-beneši rendszer politikai mesterkedéseit és kisebbségellenes manővereit. A kisebbségi kulturális és irodalmi...megnyit →
Humoros hetilap (Pozsony, 1929–1935). Az 1923 és 1925 között létező I-Á-t tekintette elődjének, s ennek megfelelően már indulásakor 4. évfolyamúnak jegyezte magát. Sok politikai viccet, karikatúrát és szatírát közölt, s állandóan ostorozta a masaryki-beneši rendszer politikai mesterkedéseit és kisebbségellenes manővereit. A kisebbségi kulturális és irodalmi...megnyit →
Részletek
Humoros hetilap (Pozsony, 1929–1935). Az 1923 és 1925 között létező I-Á-t tekintette elődjének, s ennek megfelelően már indulásakor 4. évfolyamúnak jegyezte magát. Sok politikai viccet, karikatúrát és szatírát közölt, s állandóan ostorozta a masaryki-beneši rendszer politikai mesterkedéseit és kisebbségellenes manővereit. A kisebbségi kulturális és irodalmi élet eseményeit is élénk figyelemmel kísérte, és alaposan kifigurázta a gyakran tapasztalható dilettantizmust, önkritikátlanságot. Sok baja volt a cenzúrával, 1934-ben egy időre be is tiltották. – Szerk. Lukách Gyula. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (1982).
vízimalom
Gabonaőrlésre használatos berendezés. A vízimalmok egyik típusa a hajómalom, amelynek lényege, hogy a malomszerkezet két, vízen úszó hajótesten helyezkedik el. Előnye, hogy igény szerint mozgatni lehetett, ill. automatikusan az adott vízszint maximális kihasználását tette lehetővé. Térségünkben elsősorban a Kis- és Nagy-Dunán, a Vágon és...megnyit →
Gabonaőrlésre használatos berendezés. A vízimalmok egyik típusa a hajómalom, amelynek lényege, hogy a malomszerkezet két, vízen úszó hajótesten helyezkedik el. Előnye, hogy igény szerint mozgatni lehetett, ill. automatikusan az adott vízszint maximális kihasználását tette lehetővé. Térségünkben elsősorban a Kis- és Nagy-Dunán, a Vágon és...megnyit →
Részletek
Gabonaőrlésre használatos berendezés. A vízimalmok egyik típusa a hajómalom, amelynek lényege, hogy a malomszerkezet két, vízen úszó hajótesten helyezkedik el. Előnye, hogy igény szerint mozgatni lehetett, ill. automatikusan az adott vízszint maximális kihasználását tette lehetővé. Térségünkben elsősorban a Kis- és Nagy-Dunán, a Vágon és a Garamon, valamint bizonytalan adatok alapján a Bodrogon is használták. Fénykora a 18–19. századra tehető, bár szórványosan a 20. sz. közepéig fennmaradt. Jelenleg ilyen jellegű, a nagyközönség számára is hozzáférhető szerkezet a gútai vízimalom. Másik, térségünkben használatos ~típus a cölöpös ~. Ennek lényege, hogy a malomszerkezet folyóvízben álló cölöpökön, lábakon nyugszik (ezért lábas malomnak is mondják). Ilyen jellegű építmény a látogatható dunatőkési, a tallósi, valamint a jókai vízimalom.
Vízkelet (Čierny Brod)
Részletek
Vízkelet – a falu központja (GJ)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján, Galántától DNy-ra. L: [1921] – 1261, ebből 1208 (95,8%) magyar, 30 (2,4%) szlovák; [2011] – 1592, ebből 1286 (80,8%) magyar, 240 (15,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1305 (82,0%) magyar, 223 (14,0%) szlovák. V: [2011] – 1401 r. k., 24 ev., 8 ref., 5 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. kápolnája a 17. sz.-ban korai barokk, Szentháromság-szobra a 19. sz. második felében késő klasszicista, r. k. (Szt. Anna-) temploma 1911-ben neogótikus stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1943-ban közigazgatásilag ~hez csatolták Hegy községet.
Vízköz
Néprajzi tájegység. Általában az észak-dunántúli Tóköz és Szigetköz, valamint a csallóközi Csilizköz összefoglaló neve (mind az egykori Győr megye területe). A Szigetköz keleti felében élő parasztság a Rábától nyugatra és a Dunától északra (Csallóköz) elterülő, valamennyi vízjárta terület összefoglaló neveként is használta. Más felfogás...megnyit →
Néprajzi tájegység. Általában az észak-dunántúli Tóköz és Szigetköz, valamint a csallóközi Csilizköz összefoglaló neve (mind az egykori Győr megye területe). A Szigetköz keleti felében élő parasztság a Rábától nyugatra és a Dunától északra (Csallóköz) elterülő, valamennyi vízjárta terület összefoglaló neveként is használta. Más felfogás...megnyit →
Részletek
Néprajzi tájegység. Általában az észak-dunántúli Tóköz és Szigetköz, valamint a csallóközi Csilizköz összefoglaló neve (mind az egykori Győr megye területe). A Szigetköz keleti felében élő parasztság a Rábától nyugatra és a Dunától északra (Csallóköz) elterülő, valamennyi vízjárta terület összefoglaló neveként is használta. Más felfogás szerint a Mátyusföld Kis-Duna és a Vág által bezárt szeglete értendő ezen, bár egyes források ezt a területet Vágköz néven tartják számon.
Vlčany
-> Vágfarkasd; Farkasd (Vlčany)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, Vágsellyétől D–DK-re. L: [1921] – 5356, ebből 5066 (94,4%) magyar, 156 (2,9%) szlovák, 116 (2,2%) zsidó; [2011] – 3328, ebből 2284 (68,6%) magyar, 951 (28,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2323...megnyit →
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, Vágsellyétől D–DK-re. L: [1921] – 5356, ebből 5066 (94,4%) magyar, 156 (2,9%) szlovák, 116 (2,2%) zsidó; [2011] – 3328, ebből 2284 (68,6%) magyar, 951 (28,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2323...megnyit →
Részletek
A vágfarkasdi komp (GJ)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, Vágsellyétől D–DK-re. L: [1921] – 5356, ebből 5066 (94,4%) magyar, 156 (2,9%) szlovák, 116 (2,2%) zsidó; [2011] – 3328, ebből 2284 (68,6%) magyar, 951 (28,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2323 (69,8%) magyar, 877 (26,4%) szlovák. V: [2011] – 1387 r. k., 1024 ref., 111 ev., 5 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának közel egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Klasszicista stílusú r. k. (Szt. József-) temploma 1803-ban épült, 1785-ben emelt ref. templomát 1937-ben építették át. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Novák Veronika (összeállította): Farkasd (2002); Danter Izabella (összeállította): Hagyományos gazdálkodás a Kisalföld északi részén. Farkasd, Negyed (2005).
Vlček Erik
(* 1981. dec. 29. Komárom) Komáromi kajakozó, a szlovák válogatott keret tagja. Férfi kajak kettes (Tarr Györggyel) és kajak négyes versenyszámban (Riszdorfer Mihállyal, Riszdorfer Richárddal és Juraj Bačaval) kilencszeres világbajnok. Az athéni olimpián kajak négyesben bronz, a pekingi olimpián ezüstérmet szerzett. Európa- és világbajnokságokon...megnyit →
(* 1981. dec. 29. Komárom) Komáromi kajakozó, a szlovák válogatott keret tagja. Férfi kajak kettes (Tarr Györggyel) és kajak négyes versenyszámban (Riszdorfer Mihállyal, Riszdorfer Richárddal és Juraj Bačaval) kilencszeres világbajnok. Az athéni olimpián kajak négyesben bronz, a pekingi olimpián ezüstérmet szerzett. Európa- és világbajnokságokon...megnyit →
Részletek
(* 1981. dec. 29. Komárom) Komáromi kajakozó, a szlovák válogatott keret tagja. Férfi kajak kettes (Tarr Györggyel) és kajak négyes versenyszámban (Riszdorfer Mihállyal, Riszdorfer Richárddal és Juraj Bačaval) kilencszeres világbajnok. Az athéni olimpián kajak négyesben bronz, a pekingi olimpián ezüstérmet szerzett. Európa- és világbajnokságokon többszörös második, ill. harmadik helyezett.
Vlky
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Szenctől D–DNy-ra. L: [1921] – 236, ebből 235 (99,6%) magyar, 1 (0,4%) szlovák; [2011] – 426, ebből 295 (69,2%) magyar, 125 (29,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 302 (70,9%) magyar, 116 (27,2%) szlovák. V: [2011] – 370 r. k., 8 ev., 8 ref., 6 gör. kat. – A Hideghéty-kúria 1920-ban eklektikus stílusban épült.
Vlkyňa
-> Velkenye (Vlkyňa)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó jobb partján, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 456, ebből 455 (99,8%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 348, ebből 331 (95,1%) magyar, 16 (4,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 332 (95,4%)...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó jobb partján, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 456, ebből 455 (99,8%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 348, ebből 331 (95,1%) magyar, 16 (4,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 332 (95,4%)...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó jobb partján, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 456, ebből 455 (99,8%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 348, ebből 331 (95,1%) magyar, 16 (4,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 332 (95,4%) magyar, 15 (4,3%) szlovák. V: [2011] – 296 r. k., 17 ref. – R. k. (Szentolvasó Királynője) temploma 1891–98 között neoklasszicista stílusban épült.
Vojany
-> Vaján (Vojany)
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó bal partján, Nagykapostól Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 610, ebből 431 (70,7%) magyar, 67 (11,0%) szlovák, 64 (10,5%) zsidó, 26 (4,3%) roma; [2011] – 863, ebből 524 (60,7%) magyar, 189 (21,9%) szlovák, 124 (14,4%) roma nemzetiségű....megnyit →
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó bal partján, Nagykapostól Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 610, ebből 431 (70,7%) magyar, 67 (11,0%) szlovák, 64 (10,5%) zsidó, 26 (4,3%) roma; [2011] – 863, ebből 524 (60,7%) magyar, 189 (21,9%) szlovák, 124 (14,4%) roma nemzetiségű....megnyit →
Részletek
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó bal partján, Nagykapostól Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 610, ebből 431 (70,7%) magyar, 67 (11,0%) szlovák, 64 (10,5%) zsidó, 26 (4,3%) roma; [2011] – 863, ebből 524 (60,7%) magyar, 189 (21,9%) szlovák, 124 (14,4%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 684 (79,3%) magyar, 150 (17,4%) szlovák, 4 (0,5%) roma. V: [2011] – 495 ref., 226 r. k., 43 gör. kat., 2 ev. – Ref. templomát 1840–46 között késő klasszicista, nemesi kúriáját a 19. sz. első felében klasszicista stílusban emelték. Az 1960–70-es években a falu közelében épült fel Szl. legnagyobb hőerőműve. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű ref. egyházi alapiskolával rendelkezett.
Vojka
-> Véke (Vojka)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Ticce patak mentén, Királyhelmectől ÉNy-ra. L: [1921] – 512, ebből 491 (95,9%) magyar, 9 (1,7%) szlovák; [2011] – 514, ebből 346 (67,3%) magyar, 95 (18,5%) roma, 68 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 421 (81,9%)...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Ticce patak mentén, Királyhelmectől ÉNy-ra. L: [1921] – 512, ebből 491 (95,9%) magyar, 9 (1,7%) szlovák; [2011] – 514, ebből 346 (67,3%) magyar, 95 (18,5%) roma, 68 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 421 (81,9%)...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Ticce patak mentén, Királyhelmectől ÉNy-ra. L: [1921] – 512, ebből 491 (95,9%) magyar, 9 (1,7%) szlovák; [2011] – 514, ebből 346 (67,3%) magyar, 95 (18,5%) roma, 68 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 421 (81,9%) magyar, 45 (8,8%) szlovák, 44 (8,6%) roma. V: [2011] – 314 r. k., 102 ref., 43 gör. kat. – Középkori alapokon emelt klasszicista stílusú r. k. (Urunk mennybemenetele) temploma 1799–1801 között, ref. temploma 1798-ban, a mellette álló harangláb 1882-ben, 16. sz.-i alapokon álló kastélya 1791-ben épült. A határában található Nagy-tó mocsári növényvilágával 8 ha-on 1967 óta természetvédelmi terület.
Vojka nad Dunajom
-> Vajka (Vojka nad Dunajom)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 747, ebből 658 (88,1%) magyar, 53 (7,1%) szlovák; [2011] – 460, ebből 327 (71,1%) magyar, 122 (26,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 747, ebből 658 (88,1%) magyar, 53 (7,1%) szlovák; [2011] – 460, ebből 327 (71,1%) magyar, 122 (26,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 747, ebből 658 (88,1%) magyar, 53 (7,1%) szlovák; [2011] – 460, ebből 327 (71,1%) magyar, 122 (26,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 346 (75,2%) magyar, 100 (21,7%) szlovák. V: [2011] – 387 r. k., 8 ev., 5 ref., 2 gör. kat. – A trianoni békeszerződést követően Mo.-nál maradt Duna jobb parti határrésze Cikolasziget néven önálló községgé alakult (1921). R. k. (Szt. Mihály arkangyal) temploma 1772–93 között épült; a 19. sz. első felében emelt klasszicista kastélyát, amelyben egy időben a ~i érseki szék praedialistáinak levéltárát őrizték, az 1970-es években lebontották. – 1940–88 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Keszölcés. – Ir. Kocsis Aranka: A vajkai szék nemesei (1997); Presinszky Lajos–Varga József–Kertész Olga: Mit hagytak ránk a századok? Fejezetek Vajka történelméből (2005).
Vojtechovce
-> Bélvata (Vojtechovce)
1960-ban Nový Život néven Illésházával és Tonkházával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 362, ebből 349 (96,4%) magyar, 11 (3,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 290 r. k., 67 ref.,...megnyit →
1960-ban Nový Život néven Illésházával és Tonkházával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 362, ebből 349 (96,4%) magyar, 11 (3,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 290 r. k., 67 ref.,...megnyit →
Részletek
1960-ban Nový Život néven Illésházával és Tonkházával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 362, ebből 349 (96,4%) magyar, 11 (3,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 290 r. k., 67 ref., 4 ev. – Ir. Presinszky Lajos: Múltról a jelennek. Fejezetek Illésháza, Bélvata, Kismagyar és Tonkháza történelméből (2002).
Vojtek Miklós; Mikuláš Vojtek
(* 1947. nov. 26. Pozsony) Táncos, táncpedagógus, balettdramaturg, tánctörténész. 1968-ban a pozsonyi Konzervatóriumban táncszakot végzett. Később Leningrádban tanult koreográfiát; Pozsonyban táncpedagógusi képesítést is szerzett 1975-ben. 1968-tól a Szlovák Nemzeti Színház balett-táncosa, közben a berlini Komische Oper táncosa is volt. 1978-tól klasszikus balettet tanít a...megnyit →
(* 1947. nov. 26. Pozsony) Táncos, táncpedagógus, balettdramaturg, tánctörténész. 1968-ban a pozsonyi Konzervatóriumban táncszakot végzett. Később Leningrádban tanult koreográfiát; Pozsonyban táncpedagógusi képesítést is szerzett 1975-ben. 1968-tól a Szlovák Nemzeti Színház balett-táncosa, közben a berlini Komische Oper táncosa is volt. 1978-tól klasszikus balettet tanít a...megnyit →
Részletek
Vojtek Miklós (ST)
(* 1947. nov. 26. Pozsony) Táncos, táncpedagógus, balettdramaturg, tánctörténész. 1968-ban a pozsonyi Konzervatóriumban táncszakot végzett. Később Leningrádban tanult koreográfiát; Pozsonyban táncpedagógusi képesítést is szerzett 1975-ben. 1968-tól a Szlovák Nemzeti Színház balett-táncosa, közben a berlini Komische Oper táncosa is volt. 1978-tól klasszikus balettet tanít a pozsonyi Balettintézetben. Ismertek tánctörténeti írásai is. – Fm. A magyar–szlovák színpaditánc-művészeti kapcsolatok 1918–1998. Terpsichora Istropolitana (szlovák nyelven) 2009. In: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998 III. (1999). – Ir. Szabó G. László: Coppelins mester befejezte. Vojtek Miklós pályafutásáról, Új Szó 1991.
Vők (Vlky)
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Szenctől D–DNy-ra. L: [1921] – 236, ebből 235 (99,6%) magyar, 1 (0,4%) szlovák; [2011] – 426, ebből 295 (69,2%) magyar, 125 (29,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 302 (70,9%) magyar, 116 (27,2%) szlovák. V: [2011] – 370 r. k., 8 ev., 8 ref., 6 gör. kat. – A Hideghéty-kúria 1920-ban eklektikus stílusban épült.
Völgyi falu
Részletek
Völgyben, patak két partján, a mederre merőlegesen, az úti faluhoz hasonlóan kapcsolódó telkek sora. A dombos vidékekre, térségünkben első sorban a Palócföldre jellemző.
Vörös Péter
Részletek
(* 1947. jún. 25. Marcelháza, † 2004. ápr. 3. Érsekújvár) Költő, kritikus, író. Érsekújvárott érettségizett (1967). Az Iródia mozgalom tagja volt; verseket, kritikákat, elbeszéléseket írt. – Fm. Szamovár és mentőöv (v., 1999); Shakespeare és a vadkan (v., 2000); Cseresznyevirág (v., 2004).
Vörösmarty Klub
A hatvanas években indult klubmozgalom egyik kiemelkedő intézménye volt Vágsellyén. Tóth Lajos tanár vezetésével olyan szellemi műhely jött létre (1966), amely a hetvenes években országos jelentőséggel bírt. 1977 és 1979 között titkárként, majd elnökként Katona László is részt vett a klub munkájában. A ~...megnyit →
A hatvanas években indult klubmozgalom egyik kiemelkedő intézménye volt Vágsellyén. Tóth Lajos tanár vezetésével olyan szellemi műhely jött létre (1966), amely a hetvenes években országos jelentőséggel bírt. 1977 és 1979 között titkárként, majd elnökként Katona László is részt vett a klub munkájában. A ~...megnyit →
Részletek
A hatvanas években indult klubmozgalom egyik kiemelkedő intézménye volt Vágsellyén. Tóth Lajos tanár vezetésével olyan szellemi műhely jött létre (1966), amely a hetvenes években országos jelentőséggel bírt. 1977 és 1979 között titkárként, majd elnökként Katona László is részt vett a klub munkájában. A ~ kezdeményezte 1977-ben az őrsújfalui I. Nyári Ifjúsági Művelődési Tábor megrendezését, amelyen több éven keresztül több száz értelmiségi és diák vett részt, és amelyet a nyolcvanas évek elején a Csemadok a maga felügyelete alá vont. 1966–1978 között a klubban neves magyarországi személyiségek tartottak előadásokat: Csoóri Sándor, Czine Mihály, Nagy László és mások, a fiatal magyar történészgeneráció tagjai, szlovákiai magyar írók és értelmiségiek. A klub működését a titkosrendőrség folyamatosan figyelte, majd 1979-től Tóth Lajos szervezőtevékenységét teljesen ellehetetlenítette. A 80-as évek elején a klub még működött, de szellemi műhely funkcióját teljesen elveszítette. 1989. november 18-án Tóth Lajos születésnapján nagyon értékes értelmiségi találkozót rendezett, melynek sok részvevője Vágsellyén megalapította a Független Magyar Kezdeményezést.
Vox Nova Rt.
Könyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991). 1991. dec. 12-én alakult, kisrészvényesekkel. A társaság részvényesei az Új Szó szerkesztői voltak (45 személy). Lap- és könyvkiadási programmal hozták létre, reklám- és kereskedelmi tevékenységgel is számoltak. Tevékenysége az Új Szó kiadására és néhány alkalmi, publicisztikai jellegű kiadvány gondozására...megnyit →
Könyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991). 1991. dec. 12-én alakult, kisrészvényesekkel. A társaság részvényesei az Új Szó szerkesztői voltak (45 személy). Lap- és könyvkiadási programmal hozták létre, reklám- és kereskedelmi tevékenységgel is számoltak. Tevékenysége az Új Szó kiadására és néhány alkalmi, publicisztikai jellegű kiadvány gondozására...megnyit →
Részletek
Könyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991). 1991. dec. 12-én alakult, kisrészvényesekkel. A társaság részvényesei az Új Szó szerkesztői voltak (45 személy). Lap- és könyvkiadási programmal hozták létre, reklám- és kereskedelmi tevékenységgel is számoltak. Tevékenysége az Új Szó kiadására és néhány alkalmi, publicisztikai jellegű kiadvány gondozására terjedt ki. A részvénytársaság igazgatótanácsának elnöke Tóth János, ügyvezető igazgatója Slezákné Kovács Edit volt. 1995 októberében a részvények többsége francia, majd 1996-tól (a Sopress Kft. révén) német tulajdonba került, és a kiadó megszűnt.
Vozári Dezső
(* 1904. febr. 13. Igló, † 1974. nov. 20. Budapest [Mo.]) Költő, műfordító, újságíró. Kassán érettségizett, prágai egyetemi tanulmányait nem fejezte be. 1928-tól a Prágai Magyar Hírlap, 1933–1938-ban a Magyar Újság szerkesztője. 1939-ben Lengyelországon keresztül a Szovjetunióba menekült, 1943-ban a moszkvai rádió magyar nyelvű...megnyit →
(* 1904. febr. 13. Igló, † 1974. nov. 20. Budapest [Mo.]) Költő, műfordító, újságíró. Kassán érettségizett, prágai egyetemi tanulmányait nem fejezte be. 1928-tól a Prágai Magyar Hírlap, 1933–1938-ban a Magyar Újság szerkesztője. 1939-ben Lengyelországon keresztül a Szovjetunióba menekült, 1943-ban a moszkvai rádió magyar nyelvű...megnyit →
Részletek
Vozári Dezső (LA)
(* 1904. febr. 13. Igló, † 1974. nov. 20. Budapest [Mo.]) Költő, műfordító, újságíró. Kassán érettségizett, prágai egyetemi tanulmányait nem fejezte be. 1928-tól a Prágai Magyar Hírlap, 1933–1938-ban a Magyar Újság szerkesztője. 1939-ben Lengyelországon keresztül a Szovjetunióba menekült, 1943-ban a moszkvai rádió magyar nyelvű műsorának szerkesztője. 1942-ben belépett a Ludvík Svoboda vezette Csehszlovák Dandárba; 1945-től Budapesten élt. A szlovákiai magyar költészet egyik jelentős, formateremtő képviselője a két vh. között. – Fm. Őszi köszöntő (v., 1920); Fekete zászló (v., 1921); Szebb sziréna (v., 1935); Vagy-vagy (v., 1944); Varázslat nélkül(válogatott versek, Budapest, 1972; Pozsony, 1984).