Beketfa (Beketfa)
Részletek
1940-ben Gelle néven Csallóközpósfával, Egyházgellével és Ógellével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 123, ebből 113 (91,9%) magyar, 3 (2,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 118 r. k., 3 izr., 1 ev.
Bél 1.
-> Ipolybél; Bél (Bielovce)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lejtőin, az Ipoly folyó jobb partján, Zselíztől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 651, ebből 638 (98,0%) magyar, 4 (0,6%) szlovák; [2011] – 232, ebből 186 (80,2%) magyar, 28 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] 187 (80,6%)...megnyit →
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lejtőin, az Ipoly folyó jobb partján, Zselíztől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 651, ebből 638 (98,0%) magyar, 4 (0,6%) szlovák; [2011] – 232, ebből 186 (80,2%) magyar, 28 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] 187 (80,6%)...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lejtőin, az Ipoly folyó jobb partján, Zselíztől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 651, ebből 638 (98,0%) magyar, 4 (0,6%) szlovák; [2011] – 232, ebből 186 (80,2%) magyar, 28 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] 187 (80,6%) magyar, 23 (9,9%) szlovák. V: [2011] – 159 r. k., 37 ref., 3 ev., 1 gör. kat. – Régebbi alapokon álló r. k. (Szt. Márton-) temploma 1884-ben, ref. temploma 1913-ban épült, a neoklasszicista Bossányi-kastélyt a 19. sz. végén, a Csécsi Nagy-kastélyt a 20. sz. elején emelték. Az 1950–60-as években magyar tanítási nyelvű mezőgazdasági szakmunkásképző iskolával rendelkezett.
Bél 2.
-> Magyarbél (Veľký Biel)
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal parti síkságán, Szenctől Ny-ra. L: [1921] – 1328, ebből 1162 (87,5%) magyar, 132 (9,9%) szlovák; [2011] – 2304, ebből 1515 (65,8%) szlovák, 702 (30,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1460 (63,4%) szlovák, 744...megnyit →
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal parti síkságán, Szenctől Ny-ra. L: [1921] – 1328, ebből 1162 (87,5%) magyar, 132 (9,9%) szlovák; [2011] – 2304, ebből 1515 (65,8%) szlovák, 702 (30,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1460 (63,4%) szlovák, 744...megnyit →
Részletek
Magyarbél − Csáky-kastély (GJ)
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal parti síkságán, Szenctől Ny-ra. L: [1921] – 1328, ebből 1162 (87,5%) magyar, 132 (9,9%) szlovák; [2011] – 2304, ebből 1515 (65,8%) szlovák, 702 (30,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1460 (63,4%) szlovák, 744 (32,3%) magyar nemzetiségű. V: [2011] – 1690 r. k., 69 ev., 16 ref., 10 gör. kat. – Kastélyát, amely a mai Szl. egyik legnagyobb méretű barokk kastélya, Csáky Imre kalocsai érsek építtette 1722–25 között; r. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma 1728-ban barokk stílusban épült. – 1960-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Németbélt.
Magyarbél − Csáky-kastély (GJ)Belá
Részletek
Béla − Baldácsy(Baldacci)-kastély
Község az Érsekújvári járásban a Kisalföld K-i részén Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 603, ebből 538 (89,2%) magyar, 56 (9,3%) szlovák; [2011] – 370, ebből 282 (76,2%) magyar, 65 (17,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 287 (77,6%) magyar, 59 (15,9%) szlovák. V: [2011] – 311 r. k., 9 ref. – A faluba a második vh. utáni belső telepítések során ÉK-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma a 18. sz. közepén barokk; a Török-, majd Baldácsy- (Baldacci) kastély a 18. sz. második felében késő barokk stílusban épült, a 19. sz. végén klasszicista stílusban alakították át.
Béla (Belá)
Részletek
Béla − Baldácsy(Baldacci)-kastély
Község az Érsekújvári járásban a Kisalföld K-i részén Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 603, ebből 538 (89,2%) magyar, 56 (9,3%) szlovák; [2011] – 370, ebből 282 (76,2%) magyar, 65 (17,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 287 (77,6%) magyar, 59 (15,9%) szlovák. V: [2011] – 311 r. k., 9 ref. – A faluba a második vh. utáni belső telepítések során ÉK-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma a 18. sz. közepén barokk; a Török-, majd Baldácsy- (Baldacci) kastély a 18. sz. második felében késő barokk stílusban épült, a 19. sz. végén klasszicista stílusban alakították át.
Bélád (Beladice)
Község az Aranyosmaróti járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Dervence-patak völgyében, Aranyosmaróttól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 258, ebből 195 (75,6%) szlovák, 52 (20,2%) magyar; [2011] – 1567, ebből 1521 (97,1%) szlovák, 5 (0,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1509 (96,3%) szlovák, 6 (0,4%) magyar....megnyit →
Község az Aranyosmaróti járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Dervence-patak völgyében, Aranyosmaróttól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 258, ebből 195 (75,6%) szlovák, 52 (20,2%) magyar; [2011] – 1567, ebből 1521 (97,1%) szlovák, 5 (0,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1509 (96,3%) szlovák, 6 (0,4%) magyar....megnyit →
Részletek
Község az Aranyosmaróti járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Dervence-patak völgyében, Aranyosmaróttól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 258, ebből 195 (75,6%) szlovák, 52 (20,2%) magyar; [2011] – 1567, ebből 1521 (97,1%) szlovák, 5 (0,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1509 (96,3%) szlovák, 6 (0,4%) magyar. V: [2011] – 1321 r. k., 10 ev., 1 gör. kat. –Eredetileg késő barokk kastélyát a Jeszenszky család a 18. sz. végén építtette, 1810 után empire, majd 1874-ben új tulajdonosai, a Szentiványiak neobarokk-klasszicista stílusban alakíttatták át. A kastély mauzóleumában lévő szarkofágokat Fadrusz János plasztikái díszítik. – 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Pusztahatárt (Pustý Chotár), 1976-ban Herestényt (Chrašťany).
Beladice
-> Bélád (Beladice)
Község az Aranyosmaróti járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Dervence-patak völgyében, Aranyosmaróttól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 258, ebből 195 (75,6%) szlovák, 52 (20,2%) magyar; [2011] – 1567, ebből 1521 (97,1%) szlovák, 5 (0,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1509 (96,3%) szlovák, 6 (0,4%) magyar....megnyit →
Község az Aranyosmaróti járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Dervence-patak völgyében, Aranyosmaróttól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 258, ebből 195 (75,6%) szlovák, 52 (20,2%) magyar; [2011] – 1567, ebből 1521 (97,1%) szlovák, 5 (0,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1509 (96,3%) szlovák, 6 (0,4%) magyar....megnyit →
Részletek
Község az Aranyosmaróti járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Dervence-patak völgyében, Aranyosmaróttól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 258, ebből 195 (75,6%) szlovák, 52 (20,2%) magyar; [2011] – 1567, ebből 1521 (97,1%) szlovák, 5 (0,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1509 (96,3%) szlovák, 6 (0,4%) magyar. V: [2011] – 1321 r. k., 10 ev., 1 gör. kat. –Eredetileg késő barokk kastélyát a Jeszenszky család a 18. sz. végén építtette, 1810 után empire, majd 1874-ben új tulajdonosai, a Szentiványiak neobarokk-klasszicista stílusban alakíttatták át. A kastély mauzóleumában lévő szarkofágokat Fadrusz János plasztikái díszítik. – 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Pusztahatárt (Pustý Chotár), 1976-ban Herestényt (Chrašťany).
Belín
-> Bellény (Belín)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 152, ebből 152 (100%) magyar; [2011] – 193, ebből 107 (55,4%) szlovák, 79 (40,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 107 (55,4%) szlovák, 80 (41,5%) magyar. V: [2011] –...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 152, ebből 152 (100%) magyar; [2011] – 193, ebből 107 (55,4%) szlovák, 79 (40,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 107 (55,4%) szlovák, 80 (41,5%) magyar. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 152, ebből 152 (100%) magyar; [2011] – 193, ebből 107 (55,4%) szlovák, 79 (40,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 107 (55,4%) szlovák, 80 (41,5%) magyar. V: [2011] – 160 r. k., 3 ref., 3 ev., 1 gör. kat. – Eredetileg csaknem színtiszta ref. magyar lakossága mellé az 1920-as években nagyszámú r. k. szlovák telepes érkezett Gyetva környékéről, lakossága így jórészt kicserélődött. Az 1863-ban épült késő klasszicista stílusú ref. temploma 2000-ben romba dőlt, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája 1958-ban épült. Határában ásványvízforrás található.
Belina
-> Béna (Belina)
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység ÉNy-i részén, a Béna-patak völgyében,Fülektől DK-re. L: [1921] – 418, ebből 418 (100%) magyar; [2011] – 642, ebből 497 (77,4%) magyar, 63 (9,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 516 (80,4%) magyar, 47 (7,3%) szlovák. V: [2011] – 538...megnyit →
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység ÉNy-i részén, a Béna-patak völgyében,Fülektől DK-re. L: [1921] – 418, ebből 418 (100%) magyar; [2011] – 642, ebből 497 (77,4%) magyar, 63 (9,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 516 (80,4%) magyar, 47 (7,3%) szlovák. V: [2011] – 538...megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység ÉNy-i részén, a Béna-patak völgyében,Fülektől DK-re. L: [1921] – 418, ebből 418 (100%) magyar; [2011] – 642, ebből 497 (77,4%) magyar, 63 (9,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 516 (80,4%) magyar, 47 (7,3%) szlovák. V: [2011] – 538 r. k., 7 ref., 2 ev., 1 gör. kat. – R. k. (Urunk mennybemenetele) temploma 1896-ban épült szecessziós stílusban. A 21. sz. elején 1-4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A falu melletti Bénai-sziklák mállott lávafolyam-képződményét 1993-ban 7,1 ha területen tájvédelmi körzetté nyilvánították.
Bellény (Belín)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 152, ebből 152 (100%) magyar; [2011] – 193, ebből 107 (55,4%) szlovák, 79 (40,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 107 (55,4%) szlovák, 80 (41,5%) magyar. V: [2011] –...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 152, ebből 152 (100%) magyar; [2011] – 193, ebből 107 (55,4%) szlovák, 79 (40,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 107 (55,4%) szlovák, 80 (41,5%) magyar. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 152, ebből 152 (100%) magyar; [2011] – 193, ebből 107 (55,4%) szlovák, 79 (40,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 107 (55,4%) szlovák, 80 (41,5%) magyar. V: [2011] – 160 r. k., 3 ref., 3 ev., 1 gör. kat. – Eredetileg csaknem színtiszta ref. magyar lakossága mellé az 1920-as években nagyszámú r. k. szlovák telepes érkezett Gyetva környékéről, lakossága így jórészt kicserélődött. Az 1863-ban épült késő klasszicista stílusú ref. temploma 2000-ben romba dőlt, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája 1958-ban épült. Határában ásványvízforrás található.
Bellova Ves
-> Vitény (Bellova Ves)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [2011] – 130 (56,8%) szlovák, 76 (33,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 126 (55,0%) szlovák, 73 (31,9%) magyar. V: [2011] – 131 r. k., 10 ev., 1...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [2011] – 130 (56,8%) szlovák, 76 (33,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 126 (55,0%) szlovák, 73 (31,9%) magyar. V: [2011] – 131 r. k., 10 ev., 1...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [2011] – 130 (56,8%) szlovák, 76 (33,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 126 (55,0%) szlovák, 73 (31,9%) magyar. V: [2011] – 131 r. k., 10 ev., 1 gör. kat., 1 ref. – Egykor Tonkházához tartozó puszta volt, amelyre a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során, 1923-ban szlovák és cseh-morva telepesek költöztek; önálló községgé 1955-ben alakították. – 1976–90 között közigazgatásilag Sárréthez tartozott.
Bellyei László; Zapf
(* 1910. febr. 25. Beregszász [Ukrajna] † 1995. jan. 6. Kaposvár [Mo.]) Kritikus, publicista. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban és Prágában végezte, magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett (1933). A kisebbségi magyar egyetemi mozgalom egyik irányítója, különböző csehszlovákiai magyar lapok munkatársa, fontos tanulmányok szerzője. 1939-től Kaposváron élt,...megnyit →
(* 1910. febr. 25. Beregszász [Ukrajna] † 1995. jan. 6. Kaposvár [Mo.]) Kritikus, publicista. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban és Prágában végezte, magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett (1933). A kisebbségi magyar egyetemi mozgalom egyik irányítója, különböző csehszlovákiai magyar lapok munkatársa, fontos tanulmányok szerzője. 1939-től Kaposváron élt,...megnyit →
Részletek
(* 1910. febr. 25. Beregszász [Ukrajna] † 1995. jan. 6. Kaposvár [Mo.]) Kritikus, publicista. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban és Prágában végezte, magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett (1933). A kisebbségi magyar egyetemi mozgalom egyik irányítója, különböző csehszlovákiai magyar lapok munkatársa, fontos tanulmányok szerzője. 1939-től Kaposváron élt, az ottani Tanítóképző Főiskola tanára volt.
belső telepítések
A lakosság egy részének az adott országon belüli politikai, ill. gazdasági indíttatású államilag szervezett lakóhely-változtatásai. Az 1945–1948 között Csehszl.-ban végrehajtott ~ a köztársasági elnök 27/1945-ös számú rendelete (→Beneš-dekrétumok) szerint olyan, az egész államot érintő, a szláv nemzetállam megteremtését szolgáló folyamat, amely „visszahelyezi a szláv...megnyit →
A lakosság egy részének az adott országon belüli politikai, ill. gazdasági indíttatású államilag szervezett lakóhely-változtatásai. Az 1945–1948 között Csehszl.-ban végrehajtott ~ a köztársasági elnök 27/1945-ös számú rendelete (→Beneš-dekrétumok) szerint olyan, az egész államot érintő, a szláv nemzetállam megteremtését szolgáló folyamat, amely „visszahelyezi a szláv...megnyit →
Részletek
Belső telepítések − szlovák betelepülők Éberhardon (FI)
A lakosság egy részének az adott országon belüli politikai, ill. gazdasági indíttatású államilag szervezett lakóhely-változtatásai. Az 1945–1948 között Csehszl.-ban végrehajtott ~ a köztársasági elnök 27/1945-ös számú rendelete (→Beneš-dekrétumok) szerint olyan, az egész államot érintő, a szláv nemzetállam megteremtését szolgáló folyamat, amely „visszahelyezi a szláv elemet a tőle közel ezer esztendeje elvett területekre”. Ennek megfelelően Szl.-ban É–D, ill. ÉK–Ny irányú ~et szerveztek. A ~et a belügyminisztérium mellett létesített országos bizottság irányította. Végrehajtói Szl.-ban a Földművelés- és Földreformügyi Megbízotti Hivatal és a Szlovák Telepítési Hivatal volt. A magyarlakta járásokat érintő belső telepítésben résztvevő szlovákokat a hivatalok több csoportba osztották: speciális, a földbirtokokra települőktől bizonyos fokig elkülönülő, a központi költségvetésből fizetett állami alkalmazottak, valamint a szabad foglalkozásúak csoportjába, akiket zömmel a kiűzött, ill. kitelepített magyarok vagyonába ültettek. A földműves belső telepesek – akiket hivatalosan is kolonistáknak neveztek – egyik csoportját az 1919-es földreform alapján a dél-szlovákiai magyar nagybirtokokra betelepített, 1938-ban azonban onnan önként vagy kényszer hatására eltávozott morva és cseh kolonisták alkották (→kolonizáció). A belső telepesek következő csoportját a Hadügyminisztérium és a Belügyi Megbízotti Hivatal által szervezett, irányított és anyagiakkal is támogatott partizánok alkották. 1948 tavaszáig Nyugat- és Közép-Szl. magyarlakta településeire 1640 partizán család költözött be, s 16 ezer hektár földet vett át a hozzájuk tartozó lakóházakkal, gazdasági épületekkel s ezek élő és holt felszerelésével. A szlovák hivatalok külön kezelték az árvai és lešti telepeseket, akiket a szlovák állam (első Szlovák Köztársaság) által megkezdett közérdekű állami építkezések (az árvai vízi erőmű és a lešti katonai kiképzőközpont) miatt költöztettek ki a lakóhelyükről. Ezek zöme a Dunaszerdahelyi és a Somorjai járásba, ill. a Pozsony környéki járás német településeire került. Az ún. árvai akció 42 magyar községet, ill. 6165 ha földet érintett. A belső telepesek csoportjába tartoztak a cseh országrészekbe kényszerközmunkára elhurcolt magyarok vagyonába ültetett bizalmiak is. Közülük a betelepítési övezet 16 járásának 257 településére 2767 családot telepítettek be. A Földművelés- és Földreformügyi Megbízotti Hivatal 1949. jan. 28-án kiadott összegezése szerint a ~ 260 magyar többségű települést érintettek, ahol 1811 házba 5011 család, 23 027 személy költözött be, s egyben átvett 44 822 ha földet. Ezenkívül a betelepítési övezetben lakó 12 274 szlovák családnak is kiutaltak 706 házat és 26 786 ha földet, s így a belső telepesek és a helybeli szlovákok 71 608 ha termőföld tulajdonosai lettek. A ~ jelentősen hozzájárultak D-Szl. etnikai viszonyainak megváltoztatásához. – Ir. Vadkerty Katalin: A belső telepítések és a lakosságcsere (1999). Kaplan, Karel: Csehszlovákia igazi arca 1945–1948 (1993).
Belucz János
(* 1940. márc. 14. Nagymegyer) Agrármérnök, szakíró. 1956–1960-ban a komáromi (gadóci) mezőgazdasági szakközépiskolában tanult és érettségizett. 1960–1965 között a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola hallgatója. Kertészmérnöki oklevelének megszerzését követően 1965–1980 között a nyárasdi földműves szövetkezet agronómusa, 1980–1988 között a nagymegyeri gyümölcstermesztési kísérleti állomás vezetője. 1979-ben a...megnyit →
(* 1940. márc. 14. Nagymegyer) Agrármérnök, szakíró. 1956–1960-ban a komáromi (gadóci) mezőgazdasági szakközépiskolában tanult és érettségizett. 1960–1965 között a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola hallgatója. Kertészmérnöki oklevelének megszerzését követően 1965–1980 között a nyárasdi földműves szövetkezet agronómusa, 1980–1988 között a nagymegyeri gyümölcstermesztési kísérleti állomás vezetője. 1979-ben a...megnyit →
Részletek
(* 1940. márc. 14. Nagymegyer) Agrármérnök, szakíró. 1956–1960-ban a komáromi (gadóci) mezőgazdasági szakközépiskolában tanult és érettségizett. 1960–1965 között a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola hallgatója. Kertészmérnöki oklevelének megszerzését követően 1965–1980 között a nyárasdi földműves szövetkezet agronómusa, 1980–1988 között a nagymegyeri gyümölcstermesztési kísérleti állomás vezetője. 1979-ben a morvaországi Lednicén az ottani Mezőgazdasági Főiskola Kertészeti Karán megszerezte az agrártudomány kandidátusa fokozatot. 1988-tól 1990-ig az ekecsi földműves szövetkezet agronómusa, 1990–2005 között a nagymegyeri Agromarkt magánvállalat munkatársa. Ismeretterjesztő írások szerzője, szlovák és magyar nyelvű videokazettákat készített az alma, az őszibarack és a bogyósok termesztéséről. A csallóközi kiskertészek nagymegyeri és járási szervezetének vezetőségi tagja, egy időben elnöke volt. Évente termékbemutatókat, zöldség- és gyümölcstermesztési kiállításokat szervez. – Fm. Gyümölcstermesztés kertészkedőknek (2007).
Bélvata (Vojtechovce)
Részletek
1960-ban Nový Život néven Illésházával és Tonkházával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 362, ebből 349 (96,4%) magyar, 11 (3,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 290 r. k., 67 ref., 4 ev. – Ir. Presinszky Lajos: Múltról a jelennek. Fejezetek Illésháza, Bélvata, Kismagyar és Tonkháza történelméből (2002).
Bély (Biel)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, Királyhelmectől K–DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1023, ebből 791 (77,3%) magyar, 139 (13,6%) szlovák; [2011] – 1474, ebből 1036 (70,3%) magyar, 366 (24,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1230 (83,4%) magyar,...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, Királyhelmectől K–DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1023, ebből 791 (77,3%) magyar, 139 (13,6%) szlovák; [2011] – 1474, ebből 1036 (70,3%) magyar, 366 (24,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1230 (83,4%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, Királyhelmectől K–DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1023, ebből 791 (77,3%) magyar, 139 (13,6%) szlovák; [2011] – 1474, ebből 1036 (70,3%) magyar, 366 (24,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1230 (83,4%) magyar, 170 (11,5%) szlovák. V: [2011] – 722 r. k, 342 gör. kat., 225 ref., 3 ev. – Az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során a határában felosztott nagybirtokra 1927-ben szlovák és cseh, a második vh. utáni belső telepítések során kelet-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. A rokokó-klasszicista stílusú Sennyey-kastély 1781-ben, a neogótikus r. k. (Szűz Mária-) kápolna 1854-ben, a ref. templom 1935–36-ban, a gör. kat. templom az 1990-es években épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolája volt.
Belža
-> Bölzse (Belža)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály- és a Szartos-patakok folyása között, Kassától D-re. L: [1921] – 307, ebből 160 (52,1%) szlovák, 88 (28,7%) magyar, 44 (14,3%) ruszin; [2011] – 379, ebből 353 (93,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 350 (92,3%)...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály- és a Szartos-patakok folyása között, Kassától D-re. L: [1921] – 307, ebből 160 (52,1%) szlovák, 88 (28,7%) magyar, 44 (14,3%) ruszin; [2011] – 379, ebből 353 (93,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 350 (92,3%)...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály- és a Szartos-patakok folyása között, Kassától D-re. L: [1921] – 307, ebből 160 (52,1%) szlovák, 88 (28,7%) magyar, 44 (14,3%) ruszin; [2011] – 379, ebből 353 (93,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 350 (92,3%) szlovák, 1 (0,3%) magyar. V: [2011] – 233 r. k., 96 gör. kat., 7 ref., 1 ev. – Egykor részben magyar és ruszin lakossága a 20. sz. közepére beolvadt a többségi szlovákságba. Gör. kat. (Urunk mennybevétele) temploma 1808-ban barokk-klasszicista stílusban épült.
Béna (Belina)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység ÉNy-i részén, a Béna-patak völgyében,Fülektől DK-re. L: [1921] – 418, ebből 418 (100%) magyar; [2011] – 642, ebből 497 (77,4%) magyar, 63 (9,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 516 (80,4%) magyar, 47 (7,3%) szlovák. V: [2011] – 538 r. k., 7 ref., 2 ev., 1 gör. kat. – R. k. (Urunk mennybemenetele) temploma 1896-ban épült szecessziós stílusban. A 21. sz. elején 1-4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A falu melletti Bénai-sziklák mállott lávafolyam-képződményét 1993-ban 7,1 ha területen tájvédelmi körzetté nyilvánították.
Benczúr Vilmos
Részletek
(* 1873. dec. 17. Kassa, † 1940. Kassa) Történészként főleg szülővárosa történetével foglalkozott, a Kassai Takarékpénztár tisztviselője volt. Fm: A kassai szabadkőművesség (tan., 1914); Kassai játékszín (tan., 1924); A kassai evangélikusok régi temetője (tan., 1937).
Bende István
(* 1938. jún. 29. Pozsony) Publicista, szerkesztő. Iskoláit szülővárosában végezte (1944–1953), uo. tanítói oklevelet szerzett a Magyar Tannyelvű Pedagógiai Középiskolában (1957). Levelező tagozaton magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán (1966), uo. doktorált (1982). 1958–1962-ben Marcelházán tanított, 1962 és 1990 között részt...megnyit →
(* 1938. jún. 29. Pozsony) Publicista, szerkesztő. Iskoláit szülővárosában végezte (1944–1953), uo. tanítói oklevelet szerzett a Magyar Tannyelvű Pedagógiai Középiskolában (1957). Levelező tagozaton magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán (1966), uo. doktorált (1982). 1958–1962-ben Marcelházán tanított, 1962 és 1990 között részt...megnyit →
Részletek
(* 1938. jún. 29. Pozsony) Publicista, szerkesztő. Iskoláit szülővárosában végezte (1944–1953), uo. tanítói oklevelet szerzett a Magyar Tannyelvű Pedagógiai Középiskolában (1957). Levelező tagozaton magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán (1966), uo. doktorált (1982). 1958–1962-ben Marcelházán tanított, 1962 és 1990 között részt vett Komárom és környéke kulturális életének szervezésében és irányításában, helytörténeti kiadványokat, újságot szerkeszt, kiállításokat rendez. – Fm. Komárno fejlődése 1945–1975 között (1975).
Benes Ildikó
(* 1952. szept. 24. Érsekújvár) Színésznő. Galántán érettségizett 1971-ben, majd Pozsonyban éneket és színészetet tanult, egyidejűleg rádióbemondó, ill. az Ifjú Szivek énekese volt. 1972-től a kassai Thália Színpad, 1974–2004 között a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (itt közönségszervező is)....megnyit →
(* 1952. szept. 24. Érsekújvár) Színésznő. Galántán érettségizett 1971-ben, majd Pozsonyban éneket és színészetet tanult, egyidejűleg rádióbemondó, ill. az Ifjú Szivek énekese volt. 1972-től a kassai Thália Színpad, 1974–2004 között a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (itt közönségszervező is)....megnyit →
Részletek
(* 1952. szept. 24. Érsekújvár) Színésznő. Galántán érettségizett 1971-ben, majd Pozsonyban éneket és színészetet tanult, egyidejűleg rádióbemondó, ill. az Ifjú Szivek énekese volt. 1972-től a kassai Thália Színpad, 1974–2004 között a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (itt közönségszervező is). 1968-ban országos magyar táncdalversenyt nyert. Hang- és mesejátékok, továbbá szerkesztett műsorok szereplője, s fellépett a Teátrum Polgári Társulás előadásaiban is.
Beneš-dekrétumok
Az 1940–1946 között Edvard Beneš köztársasági elnök által a londoni emigrációban, majd Prágában aláírt jogszabályok. Noha Beneš elnök 1938 okt.-ében köztársasági elnöki tisztségéről lemondott és külföldre távozott, a Csehszlovák Köztársaságnak a német agresszió következtében bekövetkezett 1939. márc.-i megszűnését követően ismét köztársasági elnöknek tekintette magát,...megnyit →
Az 1940–1946 között Edvard Beneš köztársasági elnök által a londoni emigrációban, majd Prágában aláírt jogszabályok. Noha Beneš elnök 1938 okt.-ében köztársasági elnöki tisztségéről lemondott és külföldre távozott, a Csehszlovák Köztársaságnak a német agresszió következtében bekövetkezett 1939. márc.-i megszűnését követően ismét köztársasági elnöknek tekintette magát,...megnyit →
Részletek
Edvard Beneš aláírja a dekrétumokat (FI)
Az 1940–1946 között Edvard Beneš köztársasági elnök által a londoni emigrációban, majd Prágában aláírt jogszabályok. Noha Beneš elnök 1938 okt.-ében köztársasági elnöki tisztségéről lemondott és külföldre távozott, a Csehszlovák Köztársaságnak a német agresszió következtében bekövetkezett 1939. márc.-i megszűnését követően ismét köztársasági elnöknek tekintette magát, ideiglenes kormányt és államtanácsot hozott létre. A hiányzó törvényhozói hatalmat elnöki rendeletek által pótolta, s az emigrációban, majd a felszabadulást követően Csehszl.-ba visszatérve összesen 144 dekrétumot bocsátott ki, amelyeket az ideiglenes csehszlovák nemzetgyűlés 1946 márc.-ában visszamenőleges hatállyal törvényerőre emelt. A dekrétumokat – tartalmukat és céljukat tekintve – két csoportba lehet osztani. Az első csoportba tartoznak a második vh.-t követően újraszerveződött Csehszlovák Köztársaság működését biztosító elnöki rendeletek. A másodikba az 1945. ápr. 5-ikassai kormányprogramban meghirdetett szláv nemzetállam megteremtését biztosító, a köztársaság német és magyar lakosságát kollektíven háborús bűnösnek nyilvánító és diszkrimináló, s ennek alapján őket az állampolgárságuktól, valamint ingó és ingatlan vagyonuktól is megfosztó, az ország elhagyására kötelező(→kitelepítés) elnöki rendeletek. A nemzetiségi megkülönböztetést az alábbi rendeletek szolgálták: 12/1945 – elrendelte a németek vagyonának az elkobzását, amelyet csak szláv nemzetiségűeknek lehetett kiutalni. Ez a rendelet csak a cseh országrészekben volt hatályos. 27/1945 és 28/1945 – a belső telepítések feltételeit szabta meg. A dekrétum értelmében a (kollektíven) bűnös német és magyar személyek elkobzott vagyonába szláv (szlovák, cseh, ruszin) kérelmezőket ültettek. 33/1945 – a német és a magyar nemzetiségű polgárok teljes jogfosztását, a csehszlovák állampolgárságuk elvételét rendelte el. 71/1945 – a munkanélküliekre vonatkozó kötelező közmunkarendelet, amely csak a cseh országrészekben volt hatályos. 108/1946 – a német és magyar nemzetiségűek teljes ingó és ingatlan vagyonának az elkobzását elrendelő dekrétum. – Ir. Janics Kálmán: A hontalanság évei (1979); Jech, Karel (uspoř.): Němci a Maďaři v dekretech prezidenta republiky. Die Deutschen und Magyaren in den Dekreten des Präsidenten der Republik. (2003); Gabzdilová-Olejníková, Soňa – Olejník, Milan – Šutaj, Štefan: Nemci a Maďari na Slovensku v rokoch 1945 – 1953 v dokumentoch (2005); Popély Árpád–Šutaj, Štefan–Szarka László (szerk.): Beneš-dekrétumok és a magyar kérdés (2007).
Benjámin Ferenc
(* 1880. márc. 2. Debrecen [Mo.], † 1968. nov. London [Nagy-Britannia]) Költő, író, publicista. Az első vh. előtt Pozsonyban élt, majd Budapesten dolgozott. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után Pozsonyban újságíró. 1938-ban Angliába emigrált. – Fm. Egy dalt, egy újat (v., 1907); Örökzöld (v., 1922);...megnyit →
(* 1880. márc. 2. Debrecen [Mo.], † 1968. nov. London [Nagy-Britannia]) Költő, író, publicista. Az első vh. előtt Pozsonyban élt, majd Budapesten dolgozott. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után Pozsonyban újságíró. 1938-ban Angliába emigrált. – Fm. Egy dalt, egy újat (v., 1907); Örökzöld (v., 1922);...megnyit →
Részletek
(* 1880. márc. 2. Debrecen [Mo.], † 1968. nov. London [Nagy-Britannia]) Költő, író, publicista. Az első vh. előtt Pozsonyban élt, majd Budapesten dolgozott. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után Pozsonyban újságíró. 1938-ban Angliába emigrált. – Fm. Egy dalt, egy újat (v., 1907); Örökzöld (v., 1922); A föld (r., 1922); A pont (r., 1926); Virinatus – A jövő csodálatos embere (r., 1930); Asszonyéhség (r., 1934); Ultimátum (v., 1938).
Benkepatony (Benkova Potôň)
Részletek
1940- ben Lögérpatonyhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 370, ebből 365 (98,6%) magyar, 2 (0,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 213 r. k., 148 ref., 8 izr.
Benkő Géza
(* 1969. okt. 28. Kiskövesd, † 2017. nov. 19. Szerencs (Mo.)) Színész, rendező. Királyhelmecen érettségizett, majd színészdiplomát szerzett Pozsonyban. Szabadfoglalkozású. A szlovákiai magyar színházak (Komáromi Jókai Színház, Kassai Thália Színház, SZEVASZ Színház) mellett évadokat játszott Győrben, Nagyszombatban, de másutt is szívesen látott vendég. Több...megnyit →
(* 1969. okt. 28. Kiskövesd, † 2017. nov. 19. Szerencs (Mo.)) Színész, rendező. Királyhelmecen érettségizett, majd színészdiplomát szerzett Pozsonyban. Szabadfoglalkozású. A szlovákiai magyar színházak (Komáromi Jókai Színház, Kassai Thália Színház, SZEVASZ Színház) mellett évadokat játszott Győrben, Nagyszombatban, de másutt is szívesen látott vendég. Több...megnyit →
Részletek
Benkő Géza (csa)
(* 1969. okt. 28. Kiskövesd, † 2017. nov. 19. Szerencs (Mo.)) Színész, rendező. Királyhelmecen érettségizett, majd színészdiplomát szerzett Pozsonyban. Szabadfoglalkozású. A szlovákiai magyar színházak (Komáromi Jókai Színház, Kassai Thália Színház, SZEVASZ Színház) mellett évadokat játszott Győrben, Nagyszombatban, de másutt is szívesen látott vendég. Több szlovák filmben kapott nagyobb szerepeket is. Beckett Godot-ra várva című abszurdjában nyújtott teljesítményéért a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján elnyerte a legjobb alakítás díját. Sándor György humoralista írásaiból az 1990-es évek közepén két műsort szerkesztett. – Főbb színházi szerepei: Venticello (Peter Shaffer: Amadeus); Csongor (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Orgon (Molière: Tartuffe); Bajkhállóy Richard huszárkapitány/Kleisermann Mihály jegyvizsgáló (Parti Nagy Lajos: Ibusár); Portos (Alexander Dumas: A három testőr); Őrnagy (Örkény István.: Tóték); Partjelző, szappan (Egressy Zoltán.: Sóska, sült krumpli), Postás (Örkény István: Tóték), Lucky (Samuel Becket: Godotra várva), Truffaldino (Carlo Goldoni: Két úr szolgája), Ripafratta lovag (Carlo Goldoni: Mirandolina), Billy (Dale Wassermann: Kakukkfészek), Edmund Tyrone (Eugene ONeill: Utazás az éjszakába), Schweizer (Friedrich Schiller: Haramiák), Színész (Milan Lasica–Július Satinský: Barátunk René). Monodráma: Samko Tale (Daniela Kapitáňová: Temetőkönyv). – Szerkesztett műsor: Csak egy menet (George Carlin és Bill Hicks írásaiból). – TV, Film: (a csak szlovák nyelven feltüntetett műveknek nincs hivatalos műfordításuk) Neha (r. M. Šulík), Krajinec (r. M. Šulík), Spoveď (r. M. Luther), Na Bukovovom dvore (r. M. Luther).; Amadeus (színházi közvetítés). Indul a bakterház (tv-film). – Díjak, kitüntetések: Határon Túli Magyar Színházak VI. Fesztiválja – Legjobb férfi epizódalakítás díja, Kisvárda, 1994. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán (1998);, Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008).
Benkova Potôň
Részletek
1940- ben Lögérpatonyhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 370, ebből 365 (98,6%) magyar, 2 (0,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 213 r. k., 148 ref., 8 izr.
Bény (Bíňa)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó jobb partján, Párkánytól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1746, ebből 1710 (97,9%) magyar, 14 (0,8%) szlovák; [2011] – 1464, ebből 1211 (82,7%) magyar, 192 (13,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1254 (85,7%) magyar, 155 (10,6%) szlovák....megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó jobb partján, Párkánytól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1746, ebből 1710 (97,9%) magyar, 14 (0,8%) szlovák; [2011] – 1464, ebből 1211 (82,7%) magyar, 192 (13,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1254 (85,7%) magyar, 155 (10,6%) szlovák....megnyit →
Részletek
Bény − r. k. templom (GJ)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó jobb partján, Párkánytól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1746, ebből 1710 (97,9%) magyar, 14 (0,8%) szlovák; [2011] – 1464, ebből 1211 (82,7%) magyar, 192 (13,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1254 (85,7%) magyar, 155 (10,6%) szlovák. V: [2011] – 1238 r. k., 18 ref., 7 ev. – A két vh. közötti földbirtokreform során a falutól É-ra 1926-ban alapított Kolónia nevű községrészbe nagyobbrészt cseh-morva, kisebb részben szlovák telepesek költöztek. Nevezetes műemlékei a 12. sz. elején korai román stílusban épült r. k. körkápolna (rotunda) és az 1217-ben késő román stílusban épült kéttornyú r. k. (Szűz Mária) bazilikatemplom. A második vh. végén, 1945 első hónapjaiban a Garam menti harcokban súlyos károkat szenvedett két építményt 1954-ben újították fel. A falu körül három gyűrűből álló, római, avar, ill. korai Árpád-kori eredetűnek is tartott sáncrendszer nyomai láthatóak. A határában található az ún. Szentkút búcsújáró hely. ~ az Alsó-Garam menti, ún. kurtaszoknyás hatfalu egyike. A 21. sz. elején 1–4 évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Benyó Máté
(*1928. júl. 9. Perbete, † 1990. okt. 1. Perbete) Pedagógus, kommunista funkcionárius. Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett (1945), majd a Comenius Egyetem Tanárképző Karán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1956). 1954–64-ben a perbetei magyar alapiskola igazgatóhelyettese, 1964–69-ben a perbetei helyi nemzeti bizottság elnöke. Ezt követően...megnyit →
(*1928. júl. 9. Perbete, † 1990. okt. 1. Perbete) Pedagógus, kommunista funkcionárius. Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett (1945), majd a Comenius Egyetem Tanárképző Karán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1956). 1954–64-ben a perbetei magyar alapiskola igazgatóhelyettese, 1964–69-ben a perbetei helyi nemzeti bizottság elnöke. Ezt követően...megnyit →
Részletek
(*1928. júl. 9. Perbete, † 1990. okt. 1. Perbete) Pedagógus, kommunista funkcionárius. Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett (1945), majd a Comenius Egyetem Tanárképző Karán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1956). 1954–64-ben a perbetei magyar alapiskola igazgatóhelyettese, 1964–69-ben a perbetei helyi nemzeti bizottság elnöke. Ezt követően magas párt- és állami tisztségeket töltött be: 1969–71 között az SZLKP Komáromi járási bizottságának titkára, 1971–76 között a Komáromi járási Nemzeti Bizottság elnöke, 1976–83 között az Szlovák Nemzeti Tanács képviselője és alelnöke, 1983–90 között pedig a Szlovák Nemzeti Front KB elnökségi tagja és titkára volt. 1987-ben Munka Érdemrenddel tüntették ki.
Benyovszky Károly
(* 1886. júl. 4. Pozsony, † 1962. jan. 6. Bad Ischl [Ausztria]) Történész, újságíró. Iskoláit Pozsonyban végezte. 1916-tól pozsonyi magyar és német lapok szerkesztője (Pressburger Zeitung, Magyar Újság, Grenzbote). Elsősorban színház-, zene- és helytörténettel foglalkozott. 1945-től Ausztriában élt. – Fm. Schodel Rozália, az első...megnyit →
(* 1886. júl. 4. Pozsony, † 1962. jan. 6. Bad Ischl [Ausztria]) Történész, újságíró. Iskoláit Pozsonyban végezte. 1916-tól pozsonyi magyar és német lapok szerkesztője (Pressburger Zeitung, Magyar Újság, Grenzbote). Elsősorban színház-, zene- és helytörténettel foglalkozott. 1945-től Ausztriában élt. – Fm. Schodel Rozália, az első...megnyit →
Részletek
(* 1886. júl. 4. Pozsony, † 1962. jan. 6. Bad Ischl [Ausztria]) Történész, újságíró. Iskoláit Pozsonyban végezte. 1916-tól pozsonyi magyar és német lapok szerkesztője (Pressburger Zeitung, Magyar Újság, Grenzbote). Elsősorban színház-, zene- és helytörténettel foglalkozott. 1945-től Ausztriában élt. – Fm. Schodel Rozália, az első magyar drámai „dalnoknő” (1927); A pozsonyi magyar színészet története 1867-ig (1928); A szlovenszkói magyar színészet vázlatos története (1933).