Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1921. április 2.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap tudósítója felkereste G. Zhatkovychot, hogy megkérdezze: önként mondott-e le a kormányzói tisztről. A lap másnapi számából kiderül, hogy Zhatkovych kitérő választ adott. „Hangsúlyozta, hogy a lemondásra kényszerítve van, mivel nem lévén elegendő hatáskörrel felruházva, nem képes megvalósítani Podkarpatszka Rusz részére szerződésileg és ígéretekkel biztosított autonómiát. Ezenkívül a határok kérdésében sem tud megállapodásra jutni a prágai kormánynyal. Lemondását indokoltan azzal terjesztette a köztársasági elnök elé, hogy állását IV. 1-jén föltétlenül át akarja adni az utódjának. Ezért tegnap táviratilag ismét megsürgette az ügyet.”

Hibát talált?

Üzenőfal