Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1921. február 14.

A szlovenszkói és a kárpátaljai magyar pártok Pöstyénben tartották gyűlésüket, melyen ez utóbbiak képviseletében Korláth Endre vett részt. A gyűlés legfőbb eredménye, hogy megalakult a Szlovenszkói és Ruszinszkói Magyar Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága. Politikai elnök: Körmendy-Ékes Lajos. Adminisztratív elnök: Szilassy Béla. Az egyik alelnök: Korláth Endre.

Hibát talált?

Üzenőfal