Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) – Oldal 58 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 … 56 57 58 59 60 … 84
84 találat

1926. november 14. : Móricz Zsigmond előadása nyitotta meg Ungváron a Mozaik Kultúregyesület szabadegyetemét. Az író Ungváron Fülöp Árpád otthonában volt vendég, utána Munkácsra és Beregszászba utazott Rácz Pál kíséretében. Móricz nyilatkozata a Ruszinszkói Magyar Hírlapnak (a november 17-i számban): „A szlovenszkói és ruszinszkói irodalmi élet fejlődését egészségesnek találom. Már régebben hirdettem, hogy az irodalom szempontjából a decentralizációnak óriási jelentősége van, s most, hogy Pozsonyban, Kassán, Ungváron és Kolozsváron magyar irodalmi centrumok alakultak, az utódállamok magyar irodalmának kialakulása helyes útra terelődött.” „Nagy, nemes és igazi kultúrhivatást teljesít itt a Mozaik, amely előtt kalapot kell emelni minden kultúrembernek. Bár volna minden magyar városnak olyan kulturált, magas fajsúlyú irodalmi testülete, mint Ungváron a Mozaik!”

1926. szeptember : Ungvár kormánybiztosának rendelete értelmében a városi tisztviselők négy csoportba sorolandók: állandó, szerződéses, szegődtetett és ideiglenes alkalmazottak. – A munkácsi városi kultúrbizottság megbízta elnökét, R. Vozáry Aladárt, hogy hívja össze Ungvár, Beregszász, Munkács, Nagyszőlős és a többi érdekelt település képviselőit, hogy megvitassák a cseh, a magyar és a zsidó színikerületek beosztását. A cél: megalapozni az autonóm jogokkal bíró kárpátaljai színikerület létesítését „kikapcsolva minden politikai és nemzetiségi vonatkozást, – tisztán a különböző nemzetiségek színikultúrájának emelésére, valamint a különböző társulatok gazdasági létének biztosítására fektetve a fősúlyt.” – Több hetes kényszerű szünet után újraindult a Ruszinszkói Színházi Élet című lap.

1926. szeptember 4. : Beregszászban tartották a Magyar Nemzeti Párt kárpátaljai kerületének választmányi ülését. Tárgy: a párton belüli szembenállás tisztázása. A helyszínválasztás oka, hogy a MNP ellenzéke Beregszászban alakult ki. Két elkülönülési kísérlet történt: első alkalommal a legutóbbi parlamenti választásokat megelőző időszakban, amikor a beregszásziak a választási szövetséggel nem értettek egyet; másodszor a nyár folyamán a Kárpátaljai Magyar Gazda, a párt hivatalos sajtóorgánuma körül alakult ki vita. A laptulajdonos Bakó Gábor, a beregszászi pártszervezet elnöke nem fogadta el a választmánynak azt a döntését, hogy a megjelenés helyszínét tegyék át Ungvárra. Erre a kerületi vezetés júliusban kimondta, hogy a lap beleolvad a Ruszinszkói Magyar Hírlapba. Augusztusban ismét megindult Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Gazda Kovách Béla szerkesztésében, de ellenzékben Egry Ferenccel, Korláth Endrével, mint akik nem a Szent-Ivány-féle program képviselői. Most, a gyűlés alkalmával a jelen levő Egry és Korláth tényekkel bizonyította, hogy Szent-Iványval a legnagyobb egyetértésben vannak. Ibrányi György kerületi ügyvezető lemondott, Kovách Béla revidiálta korábbi álláspontját, Bakó Gábor betegségre hivatkozva egyéves szabadságot kért, helyette a párt körzeti ügyvezetője Polchy István lett.

1926. augusztus : A görög katolikus egyház polgári peres úton próbálta meg érvényesíteni jogait a pravoszlávokkal szemben. A bíróság most kimondta, hogy a templomok nem a hívek, hanem a görög katolikus egyház tulajdonát képezik, ugyanez vonatkozik minden egyéb egyházi tulajdonra. A döntés értelmében néhány templomot a pravoszlávok visszaadtak, de kérték, hogy továbbra is tarthassanak azokban istentiszteletet. A görög katolikus egyház ezt megtagadta arra hivatkozva, hogy a kánonjog tiltja templomaiban a más felekezetek általi szolgálatot. A vita rendezésére a kormány úgy döntött, hogy szubvenciót biztosít pravoszláv templomok építésére. – Ungváron megkezdődött a cigányiskola építése. Az étkeztetésről a Vöröskereszt kíván majd gondoskodni. ->1926. december 1.– Nagybocskó lakossága kérte a tanügyi referátust, hogy a községben gimnáziumot állítsanak fel. A lakosok ezer ingyenes munkanapot ajánlottak fel az állam javára. Az illetékes minisztérium a kérelmet elutasította.

1926. július : Korláth Endre a parlamentben interpellált „az 1919. évi román betöréssel okozott károk megtérítése” tárgyában. (A régió egy része 1919–1920-ban román megszállás alatt volt.) – Az Országos Keresztényszocialista Párt eperjesi helyi szervezetének ülésén Szüllő Géza országos elnök méltatta annak a politikai fontosságát, hogy a Magyar Nemzeti Párt kivált a kormányt támogató pártok szövetségéből, amely által lehetővé válik, hogy a szlovenszkói és a kárpátaljai ellenzéki pártok egymással szövetségben lépjenek fel a parlamentben. – Polgár Károly lett a kárpátaljai színikerület új igazgatója. ->1932. június. – Munkácson megalakult a Kadima Zsidó Sportklub. Elnökök: Fried Sándor és Halmos Dezső.

1 … 56 57 58 59 60 … 84
84 találat