Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1926. szeptember 15.

Antonín Rozsypal kárpátaljai alkormányzó nyilatkozta a Ruszinszkói Magyar Hírlapnak: „A fascizmus alkotmányellenes és államellenes megnyilatkozás, amelyet én elítélek, s határozottan ellene foglalok állást. A köztársaságban mindenki hirdetheti elveit és meggyőződését, de ha a fascizmus Ruszinszkóban terrorral vagy más erőszakkal akarná a másvéleményűeket terrorizálni, úgy van rá eszközöm, hogy azt föltétlenül megakadályozzam. Egyébként Ruszinszkóban a mozgolódások inkább zavaros kísérletezések, mint tudatos megnyilatkozások.”

Hibát talált?

Üzenőfal