Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1926. szeptember 3.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „A magyar kultúra lassú haldoklását jelenti, hogy évről-évre kevesebb a magyar iskolák tanulóinak száma. Az apadás elsősorban az elemi iskolákban mutatkozik, amennyiben a legtöbb magyar iskolába 30–50 százalékkal kevesebb magyar tanulót írattak be szeptember elsejéig mint tavaly. […] Ugyanígy van a felekezeti iskoláknál, valamint a középiskolák magyar tagozatánál is. […] A szülők nagy része […] a cseh iskola mellett döntött, úgy hogy ma Ungváron, mint Ruszinszkó más vegyes lakosú helyein jelenleg a cseh iskolák vezetnek a ruszin és a magyar iskolák előtt.”

Hibát talált?

Üzenőfal